Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-15 / 244. szám

Félmilliót akcEiFfok felmarkolni PacaKmázsákkal üzérkedtek Változnak az idők és változnak az ízlések is. Hajdan ^ a hentesáruk sorában enyhén szólva nem a legelőkelőbb $! helyet foglalták el a belsőségek, s még e szőkébb tarto- p mányban is a hierarchia legalsó fokán állt a pacal. Az a p pacal, mely pörkölt formájában ma már ritka ételkü- p lönlegességnek számít, s aminek az ára — bizonyára ért- ^ hető okok miatt — demokratikusan közelíti a színhúsok 6 értékét. Sőt! Míg a marha- vagy a sertéshús korlátlanul í kapható, addig a pacal előfordulása lényegesen ritkább. Egyszerre tizenöt tonnát S ha már e belsőség ekko­rát avanzsált, miért ne lehet­ne üzletelni is vele? A ke­reslet felismerése önmagában még nem bűn, ellenkezőleg: hajlandók vagyunk mostaná­ban az ellátás színvonalának javításaként is aposztrofálni. Feltéve persze, ha a pacalt forgalmazó szabályosan, s fő­ként mértéktartóan, nem nyúl túlságosan mélyen a zsebünk­be. Nos, az a két férfi, aki a kö­zelmúltban erre az üzletre ad­ta a fejét, nagyot akart mar­kolni, több mint félmilliót, meglehetősen rövid idő alatt. Egyikőjük, Róna Miklós a Da- bas és Vidéke Áfész 8-as szá­mú italboltját szerződéses üz­letként irányította, s negyed- osztályú pecsenyesütő részleg­gel is rendelkezett. Itt azon­ban csupán hurkát, kolbászt, sült húst kínálhatott vendé­geinek, pacalt nem. Ismerőse és későbbi üzlettársa, Gál Jó­zsef azonban az Alsónémedi- ben levő magánkempingjében a szóban forgó ételkülönleges­séget is forgalmazhatta. Hogy, hogy nem, a két üzletember tavaly év végén összetalálko­zott, s egyezségre lépett. Gál­nak volt engedélye, s vendég­köre, de nem volt pacalja. Ró­nának volt beszerzési lehető­sége, ehhez szükséges bélyeg­zője, de nem volt árusítási jo­gosítványa. Az idén januárban Gál ösz- szehozta Róna Miklóst és még egy másik üzletvezetőt a Pest- Nógrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgató­helyettesével, akitől megren­deltek 15 ezer kilogramm pa­calt. A tétel persze meghök­kentő, de az üzletre társultak e hatalmas mennyiség tárolá­sáról is jó eflöre gondolkodtak: megállapodva a hernádi Már­cius 15. Tsz-szel, annak hűtő­házában két részletben el tud­ták helyezni a romlandó árut. Az áfész bélyegzőjével Természetesen fizettek is, igaz, nem éppen korrekt mó­don. A 15 tonnányi nyers pa­cal árát, a majd’ 549 ezer fo­rintot Róna Miklós bélyegzője nyomán a Dabas és Vidéke Áfész annak rendje-módja szerint átutalta az állatforgal­mi és húsipari vállalatnak, gondolván, hogy később Róna e beszerzési összeget, s az er­re rakódó egyéb többletsum­mákat majd folyamatosan be­fizeti az áfész kasszájába. A szépséghibája csak az volt a dolognak, hogy a dabasi szer­ződéses vendéglő üzletkörében még ha lett volna is jog a pa­cal forgalmazására, a megvá­sárolt tétel évekig kitartott volna. Dehát Rónáék nem a pecse­nyesütő részlegben, sőt még nem is csak a magánkemping­ben óhajtották a készletüket tányéronként kimérni. Más üzleteknek s vevőknek is szál­lítani kezdték teherautószám­ra a nyersanyagot, s három nap alatt 188 ezer forint érté­kű árun túl is adtak. Persze, nem a Vételáron. A gyorsnak és busásan jö­vedelmező üzletnek azonban meglehetősen hamar vége sza­kadt: a rendőrségi vizsgálat során á készlet nagyobbik há­nyadát sikerült lefoglalni, amiből könnyűszerrel ki lehe­VeVők vagyunk a nagy áru­házakban, a kis butikokban, pavilonokban egyaránt. Ha valami megtetszik vagy meg­leljük azt, ami után napokig rohangáltunk egyik boltból a másikba — nem érdekel, hogy az állami üzlet vagy magánke­reskedés. Ami viszont a nyit­vatartási, az áraikat illeti — nem maradunk adósak az ösz- szahaso'nlítással. Mi tagadás, a magánkereskedőik nyitvatartá­si ideje, s az áraik olykor ön­kényesnek tűnnek, holott a magánkereskedelemre is érvé­tett számítani: ha értékesítési akciójuk végére jutnak, 445 ezer forint tiszta jövedelem üti a markukat. A két üzletembert ez utób­biért állították bíróság, elé. Felmerült ugyan, hogy sik­kasztásért is felelősek, csak­hogy jogi szempontból e vá­dat el kellett ejteni. A szerző­déses üzletek esetében ugyan­is keverednek a tulajdonfor­mák; a gazdálkodó szerv és az üzlet vezetője között polgá­ri jogi szerződés jön létre a kereskedelmi tevékenység el­látására, miközben az üzlet­vezető munkaviszonya a szer­ződés fennállása alatt szüne­tel. Nem könnyű tehát annak elbírálása, hogy az árukészlet kinek a tulajdona? A bíróság álláspontja szerint: az áfész bélyegzőjén vásárolt áru mindaddig a szövetkezet tu­lajdona, míg az üzletvezető ki nem fizeti azt. Börtön és elkobzás Róna Miklós és Gál József ügyében nemrégiben hozott ítéletet — immár másodfokon — a Pest megyei Bíróságon dr. Hrabézczy Béláné tanácsa. Üzérkedésért Rónát 1 év sza­badságvesztésre és 100 ezer forint elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezte. Gálra ugyancsak 1 évi szabadság- vesztést róttak, amit azonban egészségi állapotára való te­kintettel is, 4 év próbaidőre felfüggesztettek, továbbá 20 ezer forint pénzbüntetéssel sújtották. Az ítélet jogerős. T. I. nyes jó néhány szabály. Ezek betartását ellenőrzik folyama­tosan a tanácsok kereskedelmi felügyelőségei. Pest megyében a magánkéz­ben levő üzletek és vendéglátó helyek száma eléri a kétezret. Hogy ez sok vagy kevés, ne firtassuk, sokkal tanulságo­sabb, ha körülnézünk a házuk táján a megyei tanács keres­kedelmi ellenőrével. Ebből a megfontolásból szegődtem úti- társuil Gidófalvy Zoltánná ke­reskedelmi ellenőrhöz a kö­zelmúltban. Szó nélkül fizettek Az első állomás Albertirsa. Sok a divatos, neon is túl drá­ga holmi a kis magánkereske­désben. Am az első pillantás­ra látszik, használt darabok is akadnak közöttük. — Honnan ez a cipő? — kér­dezi az ellenőr. — Az áruházból, a lányom­nak vettem. De kicsi. Gondol­tam megpróbálom eladni... — hangzik a tulajdonos, Gyovai Jánosné válasza. — Ez szabálytalan, önnek divat- és rövidárukereskedés­•re szól az engedélye, nem használt holmi eladására! A tuilaj több termék beszer­zési bizonylatát sem tudta elő­adni, a ruhákról, a kabátokról pedig hiányzott az árcédula. Az már csak „természetes”, hogy kezelési, használati uta­sítás sem volt az áruhoz mel­lékelve. A tulajdonos hanyag­ságát elismerve, szó nélkül ki­fizette a bírságot. Tokaji Erzsébet a ceglédi piacon friss, szép gyümölcsöt, zöldséget kínál. Mi tagadás, jó bőven mérte portékáját, s ha tévedett néhány dekával, fil­lérrel, inkább a vevő javára, mint kárára! Viszont az elő­írásoknak ő sem tett elegei maradéktalanul: számlát — a beszerzés helyét igazolandó — csak a száraztésztákról tudott mutatni. Amit a kistermelők­től, az őstermelőktől vásárolt, ezekről az áruféleségekről nem volt semmiféle kimutatása. Jó és rossz példa — A KISOSZ-ban mondták, hogy nem kell önbizonylat — védekezett. — Félreértésről lehet szó — hangzott a válasz. S a zöld­Rókavadászat a magasból Start előtt A Magyar _ Honvédelmi Szövetség, a MÉM Repülőgé­pes Szolgálata és a MALÉV rendezésében Öcsényben tart­ják a III. nemzetközi hőlég­ballontalálkozót. A találkozón hét ország 28 ballonja hajt végre naponta változó feladatokat, így távre­pülést, rókavadászatot, non­stop repülést és célrepülést. A gazdag, széles körű ér­deklődésre számottartó prog­ram hétfőn kezdődött és hol­nap, azaz vasárnap fejeződik be. Képünkön: a start előtti Iz­galmas pillanatok. ségárusnak szintén bele kellett nyúlnia pénztárcájába. Hasonló helyzettel találkoz­tunk Monoron a piacon. Bok­ros Lászlónak sem volt szám­lája. Arra hivatkozott, hogy hajnalban vette az árut a Bos- nyák téren, onnan szállította Monorra. S megértést várt, mert ki ér rá olyankor, akiko­ra tömegben bizonylatot írni? No meg, állítása szerint a KISOSZ-ban a gyűlésen is mondták, hogy nem kötelező a számla. A bírságot természetesen a monori zöldségesnek is le kel­lett szurkolnia. Míg fizetett, szaporán fogadkozott, ezentúl rendszeresen vezeti a beszerzé­si füzetet. Gyömrő, divat- és rövidáru­üzlet. A cégjelzés szerint Hor­váth Sándorné a tulajdonos, a pult mögött a nyugdíjas férjet találtuk. Szinte. kérés nélkül vette elő a számlákat, nem ákadt itt egyetlen tű vagy gomb sem, aminek eredetét ne tudta volna számlával igazol­ni. Az árcédula is ott fityegett minden darabon. A cérnától a kötőtűig valamennyi a varrás­hoz, a kézimunkázáshoz szük­séges apróság megtalálható ebben a boltban. Az egész üz­let arról árulkodott: itt min­den a vevőért van. A példás rendhez minden bizonnyal az is hozzájárul, hogy Horváth Sándor nyugdí­jazása előtt végig a kereske­delmi és vendéglátóipari szakmában dolgozott. A legjobb vevőcsalogató Egy ellenőrzési körút felvil­lantott aprócska mozaikjaiból áll össze a kép. Még sok példát lehetne említeni. Maradjunk meg azonban annál a ténynél, hogy a kiskereskedőik közül csak Horváthék ismerték, tar­tották be maradéktalanul a szabályokat, hoilott minden magánkereskedőnek' az lenne az érdeke, hogy semmi hiba ne legyen a kréta körül. Túl azon, hogy bármikor, hívás nélkül betoppanhat az ellenőr, a bizalom sem megvetendő eb­ben a szakmában. A megbízhatóság, a ponto­san feltüntetett ár, a gazdag választék az igazi vevőcsalo­gató. S a jogosítványuk is erre szól. Lézer ntéri m ÍEijekriéstűt A Méréstechnikai Fejlesztő Vállalatnál huzalok, rudak, tengelyek vagy más hengeres testek átmérőjének önműködő mérésére szolgáló lézersugaras berendezést készítettek. Képün­kön az injekcióstű vastagságát mérik a lézersugár segítségével. Gyenge a bizonylati fegyelem Hívás nélkül jön ez ellenőr ' EGYÜTT AZ UTAKON AZ ÜTINFORM JELENTI Mamitz László: — Az autópályákon a forgalom zavartalan, nincs korlátozás. A jobbratartásra kérjük, jobban figyeljenek, biztonságo­sabb lesz az autózás. A Dunakanyarban, a 11-es úton, a visegrádi rév­nél, valamint Pilismarótnál rövid részen sebességkorlátozás lassítja a haladást. A főváros felé tartók a luppaszigeti elágazásnál — útépítési munkák miatt — sebességkorlátozással találkoznak. A 12-es úton, Nagy­marosnál befejeződött a hídépítés, így a hídon mindkét forgalmi sáv szabad. A hét végén az Esztergom és Párkány között közlekedő komp­járatot, várhatóan nagy forgalom miatt, két vízibusszal megerősítik. Lei- szerű, mivel kevés a parkolóhely, az autót Esztergomban hagyni és vízibusszal átkelni a Dunán, EGY BALESET ANATÓMIÁJA Szomorúan végződött Tápiószőlős határában október 10-én Sz. L. autózása. Meggondolatlanul előzésbe kezdett — s egyben szabálytalanul is —, s közben összeütközött a vele szemben jövő teherkocsival. Négyen, akik a személyautóban ültek, sú­lyos sérülést szenvedtek, s egyikük másnap a ceglédi kórház­ban belehalt sérüléseibe. A két járműben mintegy százezer forint kár keletkezett. m Mindig megdöbbentő a balesetekről értesülni, különösen, ha olyan könnyen elkerülhető esetről hallunk, mint ez a halálos végű szerencsétlenség. Ez a baleset sincs tanulság nélkül, hiszen az előzés az egyik legjobban szabályozott manőver. A KRESZ ide vonatkozó előírásai világosan és egyértelműen leírják, a tanfolyamokon az okta­tók szájbarágják, naponta olvashatunk balesetekről, amelyeknek oka a szabálytalan előzés, s mégis vannak, akik azt hiszik, hogy velük nem fordulhat elő ilyesmi. Aztán újra könnyelműen mennek bele egy előzésbe, s akkor jön a baj ... Ennél a balesetnél a járművezető nem ismerte a helyszínt, a kanyargós, keskeny utat, kockáztatott, talán csak néhány percért, s ez az, amit az utakon nem szabad. A legnagyobb veszélyt az emberi tényező jelentheti. Ha a gép­kocsi vezetője nincs tisztában a saját képességeivel és járműve tel­jesítményével. Ha nem tudja pontosan, mekkora utat lát be és milyen gyorsan juthat vissza saját sávjába. Csak aki felkészült, aki jól is­meri saját határait s a KRESZ előírásait, az tud biztonságosan előzés­be kezdeni, úgy, hogy ne legyen gond a manőver befejezése. COWBOY-ICAPU ÉS TÁRSAI Nagy sikerű közlekedésbiztonsági vetélkedő volt a Volán 20. Vállalat szigethalmi üzemigazgatóságán. Sok ötlettel, s eredeti elemekkel tarkított ügyességi pályát láthattunk. Az újdonsá­gok egyike a lengő szárnyú cowboy-kapu volt, de sok más új­szerű berendezést is kontsruáltak a leleményes házigazdák. Magas színvonalú szakmai tudásról adott képet a vetélke­dő, ezzel is bizonyítva, nem véletlenül nyerték a Volán 20-os pilótái az esztendő talán legrangosabb versenyét, az FKBT 30 éves jubileumára kiírtat. Indul a verseny, pályára lép Csa- buda Tibor, Vác csapatának tag­ja, hogy tíz perc múlva megköny- nyehbülten felsóhajthasson. Ez sem könnyű. Ügy kell kifor­dítani a busszal a csuklós lapot, hogy ne pottyanjanak le közben a könnyű gyertyák. A cowboy-kapuban az egyéni második helyezett, Bak János Lovas Györgyné felvételei ÜGYINTÉZÉS - ÜGYFÉLFOGADÁS (2.) A budai, ráckevei és szentendrei járás üzemben tartói — a lassú járművek kivételével — továbbra is a Budapest III., Mozaik u. 5. sz. alatti vizsgálóállomáson vizsgáztatják jármü­veiket. Vizsgaidőpontok — szombat kivételével — naponta 6 órától 14 óráig. Vizsgára bejelentkezés: — telefonon a 888-330, 889-522, 688-259 számon, — írásban 1300 Budapest, Pf. 91 címen, — személyesen Budapest III., Mozaik u. 5. sz. alatt, a vizsgálóállomáson (programirodán). A lassú járművek vizsgára bejelentése a Pest megyei Köz­lekedési Felügyelet központjánál (Bp. VI-, Lázár u. 14.) tör­ténik, e járművek vizsgáztatására többségében az üzemben tartó telephelyén kerül sor. A gépjárművek műszaki vizsgára történő írásbeli bejelen­téséhez bejelentőlap díjmentesen beszerezhető a Pest megyei Közlekedési Felügyeletnél (irodákban és a vizsgahelyeken), a megyei Volán-irodáknál, az autójavító vállalatoknál és szövet­kezeteknél, a Magyar Autóklubnál és az Állami Biztosító me­gyei fiókjainál. Lassú járművek bejelentése kizárólag az e célra rendsze­resített űrlapon történhet, amely a Közlekedési Felügyelőség irodáiban ugyancsak díjmentesen kapható. Balesetmentes közlekedést kíván járművezetőknek és gya­logosoknak egyaránt: Seress Eszter Roőz Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom