Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-15 / 244. szám

1983. OKTÓBER 15., SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 7 A beszámoló taggyűlések előtt A pártélet fontos eseménye lesz A naptári év végének ve^ÖZ6ledt^ MSZMP szervezeti szabályzatának megfelelően sor kerül a pártalap- szervezetek éves beszámoló taggyű­léseire. A KB-titkárság határozatá­nak megfelelően — az oktatási in­tézményeket kivéve — a beszámoló taggyűlést valamennyi alapszerve­zetben november 15. és december 10-e között kell megtartani. Azokon a működési területeken, ahol párt­vezetőségek irányítják az alapszer­vezetek munkáját, az összevont tag­gyűlést, az alapszervezeti beszámo­ló taggyűléseket megelőzően, no­vember 22-ig kell megtartani. Az évi beszámoló taggyűlések fel­adata változatlanul az, hogy a párt- alapszervezet tagsága elmélyült vi­tában tárgyalja meg a vezetőség be­számolóját az elmúlt munkájáról és meghatározza a következő időszak alapszervezeti feladatait. A beszá­moló taggyűléseknek pártunkban már hagyományuk van. Tapasztala­taink szerint már az előkészítés idő­szakától a párttagság aktivitásának növekedését, az alapszervezeti élet gazdagodását eredményezik. A mostani beszámoló taggyűlé­sek előkészítésére és megtartására a korábbi évekhez képest feszültebb nemzetközi légkörben kerül sor, ami azonban nem térítheti el a be­számoló taggyűléseket feladatuk betöltésétől. A beszámolók ne azt tekintsék feladatuknak, hogy a nemzetközi élet egyik vagy másik eseményét taglalják, a párttagság is inkább más alkalommal — pártna­pon, a nemzetközi élet eseményeire választ adó „fórum”-nagygyűlésen —, tegye fel erre vonatkozó kérdé­seit, fejtse ki véleményét. A beszámoló taggyűlések Jelentő­sége kiemelkedő a pártéletben. Jó alkalmat és lehetőséget nyújtanak a párttagság véleményének még elmélyültebb megismerésére. Kiváló alkalom nyílik arra, hogy a köz­ponti határozatoknak megfelelően előtérbe kerüljenek a pártdemokrá­cia elvei a gyakorlatban. Ennek mindenekelőtt abban kell megnyil­vánulnia, hogy az alapszervezet ve­zetősége kritikusan és önkritikusan számot ad munkájáról. Ezt kövesse a vitában a párttagság őszinte véle­ménynyilvánítása és bírálata, illet­ve javaslatai. Beszámolójukban az alapszerve- vezetek vezetőségei a XII. kong­resszus határozatainak helyi végre­hajtásáról adjanak számot. Ennek alapját az egy évvel ezelőtt tartott beszámoló taggyűlések határozata képezi. Természetesen számot kell adni a január-februári taggyűlése­ken elfogadott alapszervezeti mun­katervek végrehajtásáról is. A párt­tagság azonban joggal elvárja, hogy az évközi taggyűléseken elhatáro­zott feladatok végrehajtásáról is tájékoztatást kapjon. Az alapszer­vezeti beszámolók középpontjában — a jellegtől függően —, a párt gazdaságpolitikai célkitűzéseinek, a helyi gazdasági feladatok megvaló­sításának eredményei, gondjai áll­janak. Ezzel egyenrangúan adjanak számot és vitassák meg a munka­helyi közösségek tevékenységét, összeforrottságát, a kommunisták helytállását a népgazdasági felada­tok helyi megvalósításában. Nagyon fontos, hogy az alapszervezet veze­tősége, a párttagság és a tömeg­szervezetek vezetőségeinek vélemé­nyét ismerve, a működési terület gondjait is feltáró őszinte beszámo­lót terjesszen a párttagság elé. A párttagokkal beszélgetve, főleg a pártcsoportok kereteiben — mel­lőzve a formalitásokat —, emberi közelségben, alakítson ki párbeszé­det a vezetőségi tagok, pártcsoport- bizalmiak és a párttagság között. Az alapszervezeti vezetőségek mi­nél szélesebb körben ismerjék meg a tagság, a környezet véleményét, hiszen annál élőbb lesz a beszámoló és reálisabb a gátló tényezők feltá­rása és megoldása. A beszámoló taggyűléseken a XII. kongresszus határozatát, a nehezebb gazdálkodási körülményeinket is fi­gyelembe véve kell feltárni azokat a lehetőségeket, hasznosítható tar­talékokat, a termelési, a gazdálko­dási szférákban, és az emberi té­nyezőkben egyaránt, amelyek haté­konyabbá teszik munkánkat a gaz­daságban és a közéletben egyaránt. Még számos pártszervezetben nem használják ki azokat a lehetősége­ket, eszközöket — beleértve a ká­dermunkában rejlő igényességet is —, amelyek elősegíthetik a terme­lékenyebb, gazdaságosabb munkát, s amelyek hozzájárulnak minden területen az össznépgazdasági és a helyi érdekek összhangjának megte­remtéséhez. Általánossá kell tennj ~ak* a g“; tagok körében —, azt a szemléletet, hogy a gazdasági fejlődést a haté­konyság javulásával mérjék. Vagyis: a gazdálkodás értékelésének alapja — és ezt érvényesítsék a gyakorla­ti munkájukban is —, az, hogy a munka miként szolgálja a népgaz­daság egyensúlyának javítását. En­nek az elvnek érvényesülnie kell minden munkateriileten az anyagi és erkölcsi elismerés során is. A pátt- szervezetek a beszámoló taggyűlé­sek során a feladatok megfogalma­zásánál a gazdaságosság javítására, a termékszerkezet korszerűsítésére, a munkafegyelem javítására tegye­nek konkrét javaslatokat, és ezek megvalósításában a pártszervezet kommunistái járjanak élen. A beszámoló taggyűléseknek a megyében nemcsak kialakult ha­gyományai, hanem nagyon kedvező tapasztalatai is vannak. Ezeken a taggyűléseken évek óta az átlagos­nál nagyobb a párttagság részvéte­le, aktivitása, vitakészsége és számos olyan észrevétel és javaslat hangzik el, amely hasznosítható a politikai és gazdasági életben. Az idén kü­lönösen fontos, hogy az irányító pártbizottságok és alapszervezeti pártvezetőségek megfelelő igényes­séggel és komolysággal kezeljék ezeket, és kellő következetességgel dolgozzanak megvalósításukon. A gazdasági célok az idén feszitet­tebb körülmények között valósul­nak meg, ezért feltétlenül növeked­nek a követelmények és az igények a vezetőkkel szemben is. Azokban az intézményekben is beszámoló taggyűléseket tartanak, ahol nem folyik közvetlen terme­lő tevékenység. Itt is — a tervező vállalatoknál, kutató intézetekben — magasabbra kell állítani a mér­cét, összhangban a nemzeti jövedel­met közvetlenül létrehozó ipari és mezőgazdasági üzemek célkitűzései­vel. Az itt működő pártszervezetek tekintsék legfontosabb politikai fel­adatuknak az összhang megterem­tését, a népgazdasági tervvel, illet­ve annak teljesítésével. Számos eset bizonyítja, hogy az említett in­tézmények kommunistáinak maga­tartásán, az ügyintézés gyorsításán, a tervek határidőre történő előké­szítésén és átadásán múlik a nemze­ti jövedelmet közvetlen termelő vállalat kollektívájának eredmé­nyessége, az exporttervek teljesíté­se, az importanyagok csökkentése, a termelés gazdaságosabbá tétele, a kommunális beruházások megvaló­sulása. Az irányító pártbizottságok fordít­sanak az eddigieknél nagyobb fi­gyelmet a lakóterületi, városkörzeti pártalapszervezetek beszámoló tag­gyűléseinek előkészítésére. Pest me­gye, mintegy 1500 pártaiapszerveze- te közül több mint 200 a közságte- rületi és vároískörzeti. E pártszer­vezetekben mindenekelőtt azok a kommunisták találhatók, akik több évtizedes becsületes munkát köve­tően nyugdíjba vonultak és jelen­leg itt fejtenek ki társadalmi mun­kát. Különös figyelemét kell fordí­tani a beszámoló taggyűléseken az ő véleményükre, már csak azért is, mert a lakosság mindenekelőtt ezektől a kommunistáktól vár vá­laszt a község- és városfejlesztés, városépítés, szolgáltatás igényeinek kielégítésére. Döntő többségüknek gazdag élettapasztalatok vannak és ezeket megfelelően hasznosítják a lakóterületi politikai munkában. Vi­szont nem minden esetben van köz­vetlen kapcsolatuk volt üzemükkel vagy a lakóhely gazdasági szervei­vel. Ezért is fontos, hogy az irányí­tó pártbizottságok megfelelő útmu­tatást, segítséget adjanak a soron- következő beszámoló taggyűlések megtartásához, feladataik megha­tározásához. Nagyobb hangsúlyt keU kapniok ——-----------_ ____ a most sorra kerü lő beszámoló taggyűléseken a korábbi évekénél az ideológiai, po­litikai neveléssel összefüggő felada­toknak. Az elvszerű viták, a tömegek között végzendő meggyőző munka feladatai, a párt és a tömegek kö­zötti kapcsolat erősítése, a párttag­ságnak a párt politikája melletti ki­állásának a növelése, erre a párt­tagság felkészítése — mind-mind olyan jellegű alapszervezeti feladat, melynek megvitatása még tartal­masabbá teheti a beszámoló tag­gyűléseket. Nagy felelősséggel kell elemezni továbbá az alapszervezet működési területén dolgozó szak- szervezeti, KISZ-, HNF-szervek mun­káját, illetve a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták hogyan tel­jesítik pártmegbízatásukat. A párt­alapszervezetek a beszámoló tag­gyűlésekre készülve, ösztönözzék a tömegszervezetek vezetőségeit is hatásosabb, intenzívebb politizálás­ra, párbeszédre, saját tagságuk kö­rében. Mint az MSZMP XII. kong­resszusán megfogalmazták: „Fejlő­désünk alapkövetelménye a párt Virág Válfy Gusztáv szobra vezető szerepének, a párt és a tö­megek kölcsönös bizalmának és kapcsolatainak további erősítése. A párt politikájának alakításában és megvalósításában épít a tömegek tapasztalatára, véleményére és cse­lekvő támogatására. A vezető szerep erősítésének most különösen a hatá­rozatok célirányosabb, következe­tesebb megvalósításában kell kife­jeződnie. Ennek megfelelően a párt munkája a határozatok egységes ér­telmezésére, a végrehajtás megszer­vezésére, a tömegek mozgósítására összpontosuljon”. E célkitűzés meg­valósításában is alapvető küldetést teljesítenek a jól előkészített, iránymutató helyi beszámoló tag­gyűlések. Az irányító pártbizottságok ad­-■ -----------——----------- janak konk rét helyszíni segítséget, útmu­tatást ahhoz, hogy az alapszerve­zetek vezetőségei a párt munkastí­lusában bekövetkezett fejlődést fi­gyelembe véve készüljenek a beszá­moló taggyűlésekre. Keressék azo­kat a megoldásokat, amelyekkel a tartalmi munkában fokozni lehet az életszerűséget, a valóságos problé­mák iránti érzékenységet. Az alap­szervezetek vezetőségei mélyebben és bátrabban tárják fel a munka gyengeségének okait, azok meg­szüntetésének módjait. 'Romantikus házsor egy kisvárosban Durkó Gábor rajza Hangsúlyozni keU, hogy a párt politikájának Végrehajtásában el­sődleges szerepet tulajdonítunk éz alapszervezeteknek, amelyek a po­litika helyi irányítói, szervezői és gyakorlati végrehajtói. Az irányító pártbizottságok feladata, hogy áz alapszervezetik munkájában is fo­kozódjon a jó értelemben vett ope­rativitás, ami természetesen ne je­lentsen beavatkozást vagy mások feladatának átvállalását. Mindenek­előtt készséget jelentsen a meg­érett problémák felismerésére és eredményes megoldására. Legyenek következetesebbek az alapszerveze­tek a hozott határozatok végrehaj­tásában. Az alapszervezetekben is legyen nagyobb becsülete az élő szónak, a meggyőzésnek, az emberi problé­mák megértésének és meghallgatá­sának. Erősíteni kell a politikai munkában a közérthető érvelést, a tényszerű következtetéseket. Igény, hogy a fő politikai célok gyakorla­ti megvalósításán túl az alapszer­vezet helyi, sajátos gondjait érté­keljék, vitassák. Minden olyan alapszervezetben, ahol munkásőr­szolgálatot teljesítő elvtársak van­nak, a korábbi éveknél is elmélyül­tebben értékeljék munkájukat, is­merjék el tevékenységüket. Minden esetben Fészt. vesznek > •-------------------- beszámoló tag­gyűléseken az irányító felsőbb pártszervek képviselői. Ez alkalmat ad az alpaszervezeteknek, hogy az irányító pártszervek munkájáról is mondjanak véleményt, ahol indo­kolt, bíráljanak és fogalmazzák meg az igényelt segítség mikéntjét is. Az irányító pártszervek a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a tag­gyűlésen minősítik, értékelik az alapszervezetek munkáját. A be­számoló taggyűlések akkor érik el céljukat, ha nemcsak az alapszerve­zetek vezetőségei, hanem minden egyes kommunista, tehát a párttag­ság egésze is elmélyült felelősség­gel készül a pártélet ezen igen fon­tos, évente ismétlődő eseményére. A beszámoló taggyűlésekre való készülődés, az ott polyó érdemi vita is jó alakalmat ad arra, hogy a me­gye kommunistáinak, lakosságának politikai aktivitása, társadalmi cse­lekvése tovább erősödjön. Az évi gazdasági feladatok eredménves megvalósításán túl a beszámoló tag­gyűlések jó alaru! szolgálnak a jö­vő év gazdasági és társadalompoli­tikai feladataink sikeres előkészíté­séhez. DR. ARATÖ ANDRÁS az MSZM"* Pest megyei Bizottságának titkára

Next

/
Oldalképek
Tartalom