Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-15 / 218. szám

Megosztott gondok Helyben és máshonnan G _ödöllői mivoltukra büszke emberek, ha megkérdezik tőlük, meny­nyien laknak a városban, valamivel többet monda­nak a valóságosnál. Olyas­formán, mint a kisgyerek, aki a tizediket egy nap­pal meghaladva, azt közli, tizenegy éves leszek. Mos­tanában harmincezerről be­szélnek, noha az 1982-es Statisztikai zsebkönyv sze­rint 29 ezer a lélekszám. Lélektanilag érthető. Ami­képpen a kisfiú, kislány szeretne már nagy lenni, ugyanúgy kívánják annak látni városukat a patrió­ták. Városunkban 1970-ben még csak huszonkétezren éltek. A gyarapodás tekin­tetében Gödöllő az élen halad. A közeli Hatvan­ban ugyanebben az idő­szakban 3, más hasonló nagyságrendű településen is mérsékeltebben, 4—5 ezer­rel emelkedett a lakosság száma. Az adatok is jel­zik, Gödöllőre szívesen költöznek az emberek. Vannak persze, akiknek ez szinte kötelező, együtt jön­nek az idetelepülő vállala­tukkal, intézetükkel. A fő­város közelsége, a város szépsége, kedvező fekvése, jó levegője, parkjai, keres­kedelmének, szolgáltatásai­nak emelkedő színvonala szintén csábít az ideteie- pedésre. Ugyanazok a patrióták, akik előszeretettel monda­nak akár egy ezressel is többet, amikor valaki a lélekszámút tudakolja, más­kor sóhajtva emlegetik a beköltözötteket. Miattuk érződik a fejlődés kisebb­nek, mint amilyen valójá­ban, hiszen alig épül meg az új iskola, tanterem, óvo­da, bölcsőde, áruház, bolt, máris szűk. Persze, han­goztatják, mert napról napra jönnek az új la­kók, akiknek fiuk-lányuk van, annak is kell a hely a gyermekintézményben, s mindannyiuknak hús, tej, kenyér, zöldség, gyümölcs, ruha, cipő. Bizonyos türelmetlenség is mutatkozik a beköltö­zőkkel szemben. Néme­lyek lassúnak találják be­illeszkedésüket, gödöllői tudatuk kialakulását, ösz- szevissza város ez, hallot­tam a minap, s amikor magyarázatot kértem a ki­fejezésre, azt kaptam, hogy voltaképpen kisebb­ségben vannak a tősgyö­keresek, szakadatlanul jön­nek az új rajok. Ezek nem emlékezhetnek például s régi városképre, pontosab­ban faluképre, nem is sej­tik, mit panaszolnak a ré­giek, minek az eltűnését, legyen az épület, park, saj­nálják máig. Kár volna tagadni, hogy valamennyi véleménynek, kritikának, aggálynak meg­van a valóságmagja. Ki vitathatná, hogy a har­minc-negyven esztendeje itt élő, nem beszélve az itt születettről, átélte az eltelt évtizedek minden rezdülését, aktív vagy passzív részese volt a vál­tozásoknak, esetleg harco­sa a fejlődésnek, s mint ilyen joggal érezheti ma­gát gazdának, akinek min­denhez köze van. Ugyanilyen helytelen volna azonban megfeled­kezni arról, hogy a beköl­tözők nélkül nem lehetne Gödöllő az, ami. Ha nem jönnek az újabb rajok, aligha volna most itt any- nyi intézmény, amelyek rangot is kölcsönöznek a településnek, másfelől hoz­zájárultak a fejlődéshez. Nélkülük, s a hozzájuk kö­tődő százak és ezrek nél­kül bizonyára nem volna annyi üzlet, olyan út- és vízhálózat, mint amilyen van. Az intézmények és dolgozóik támogatása, sok­sok társadalmi munkája nélkül nem készülhetett volna el a közintézmények­nek csak egy része. S éppen ez a tény, tud­niillik, hogy két kezük munkájával is, részt vállal­nak lakóhelyük gyarapítá­sában, segítheti elő, gyor­síthatja meg a gödöllőiség tudatát, az ide- és együvé- tartozás érzetét, ami to­vábbi munkálkodásra, a közért való fáradozásra késztetheti őket. Az egyik őslakossal va­lamelyik nap összeszámol­tuk, értékeltük azoknak az embereknek a tetteit, akik az utóbbi egy, másfél év­tizedben vezető szerepet játszottak Gödöllő életében, kezdeményezésüknek, min­dennapi tevékenységüknek része van abban, hogy ed’- dig jutott a város. A köz­dolgokban nagyon járatos ember maga is meglepő­dött kissé, hányán voltak közülük nem helybelik, sőt" olyanok-, akik sosem lak­tak Gödöllőn. A választóvonal nem is a tősgyökeresek és a bevándoroltak között, ha­nem a tevékenyek, a vá­rosért fáradozók és a kö­zönyösek között van. Ila csak a tetteket nézzük, ha­marosan el is feledkezünk arról, ki honnan jött. Velük szót váltva egyébként is főképpen a feladatokról, az újabb célokról szoktunk beszélni. Kör Pál LUOI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM 1983. SZEPTEMBER 15., CSÜTÖRTÖK Energiatakarékos művelés Frissítő talajlazítás, tárcsázás Megkezdték a burgonya felszedését Soha máskor, de most egy kis örömet okoz, hogy szinte virítanak a kövek a talaj fel­színén. Hogy hol? Hát például a Szilasmentí Tsz egyik táb­lájában. A kórházi HÉV-meg- álló szomszédságában levő öt­ven hektáros területen — nem is olyan messze a sóderbányá­tól — ahol az idén kamillájuk volt, a tarló feltörése után csupa kőtengert látott a néze­lődő, azután ezeket elfedte a szél pora, s most az a feltűnő, jó, hogy a napokban hullott ke­vés csapadék is tisztára mos­ta a kavicsokat, s újra előtűn­tek. Gyenge talaj Mindez egyúttal mutatja azt is, hogy bizony nincsenek irigylésre méltó helyzetben a szilasiak, ha azt feszegeti az ember, milyenek is a talajaik. Ha mindenütt nem is ilyen si­lány, kavicsos, azért van belő­le jócskán. Ugorjunk egyet. Oda, ahol szintén nincsenek humuszban vagy mondjuk, agyagban gaz­dag, zsíros talajok. A Gödöl­lői Tangazdaság helybeli ke­rülete földjei sem több aranykoronásak. — Mi búzát évek óta nem termelünk,"' itt, a város körüli homok nagy részén nem él meg, nem terem jól a búza — mondja Molnár László kerü­letigazgató. — Pedig a mi ter­melési rendszerünk, a GBBR éppen azt szorgalmazza, hogy a búzát és a borsót egymás után vessük, az utóbbi igen jó elővetemény. Nálunk a borsó ugyan jól fizet, utána azon­ban árpát vetünk gyakran. — Mennyit vetnek most? — Ezen az őszön csaknem négyszáz hektár árpát vetünk el — tájékoztat még Barna Tamás, a kerület növényter­mesztési főágazatának vezető­je. — Javában tart a talajelő­készítés. A nagy szárazság miatt nem szántottunk, hanem egy újfajta talajlazító beren­dezéssel frissítettük fel a fel­ső rétegeket, utána tárcsáz­tunk, majd minden esetben gyűrűshengerrel azonnal le is zártuk a talajt. — Az árpa vetése mikor kezdődik? — Több mint háromszáz hektáron kiszórtuk a foszfor- és káliumtartalmú műtrágyát, ugyanezeken a táblákon a ta­lajelőkészítés, a magágy is ké­szen van. Közte azon a hat­van hektáron is, amelyen nap­raforgó után vetünk árpát. A vetést szeptember 25-én kezd­jük meg. Eső kell hozzá, hogy biztosan keljen a mag. Nincs jószág A lazításos talajelőkészítés némiképpen az energiatakaré­kos talajművelésre való tö­rekvésből is fakad. Nem nél­külözték természetesen a szán­tást azon a húsz hektáron, ahol frissen szórták a szerves tárgyát. A tangazdaságnak itt, a gödöllői kerületében ugyan jtkási labdarugó-bajnokság Eredménytelen csatározások Szópárbaj az intéző és a bíró között Hét közben az egyesületek, illetve a csapatok megkapták a járási labdarúgó-bajnokság Versenykiírását, amely tartal­mazza mindazokat a tudniva­lókat, amelyek követésével biztosíthatók a mérkőzések sportszerű keretei. Figyelmet érdemel az a rész, amely ki­mondja, hogy a bajnokságban szereplő felnőtt Csapatok teljes felelősséggel tartoznak az ifjú­ságiak zavartalan működéséért. Az ifimeccsek során elköve­tett vétségekért a felnőttektől is le lehet vonni bajnoki pon­tokat. Ha például az ifjúsági csapat kétszer nem áll ki, a felnőttektől automatikusan le­vonnak két büntetőpontot. A szövetségi nap ezúttal is élénk, sőt harcos volt. A kere- pestarcsai intéző, Horváth Jó­zsef és XJzsák Miklós játékve­zető között éles szóváltás zaj­lott le. Horváth közölte a bí­róval, hogy elégedetlenek vol­tak ténykedésével. Elismerte ugyan, hogy egy félidőt kifo­gástalanul vezetett, a második játékrészben olyan ítéleteket hozott, amelyek közrejátszot­tak a kerepestarcsaiak vere­ségében. A bíró azzal védeke­zett, hogy legjobb tudása, sze­rint vezette le a találkozót. Talán inkább azt a játékost kellene hibáztatni, mondta, aki három méterről mellé lőtt. A GEAC-nál új intéző mutatko­zott be, Schlett István szemé­lyében, aki egyébként a Me­zőgazdasági Mérnök című lap munkatársa. A forduló rövid története: Domony—GEAC 0-1 (0-0) Vezette: Palotai. Alacsony színvonalú mérkő­zés, a vendégek megérdemel­ték a győzelmet. Palotai já­tékvezető közönségsikert ara­tott, a vereséggel levonuló vendégek is elismerték tény­kedését. Mogyoród—Kerepestarcsa 1-0 (0-0) Vezette: Uzsák (Bodor). Jó iramú mérkőzés, a ha­zaiak egy mintaszerű támadás végén elért góljukkal megér­demelten szerezték meg a két pontot. Túra—Isaszeg 3-0 (1-0) Vezette: B. Tóth 'Németh). Ez a találkozó is alacsony színvonalú volt, de sportsze­rű. A hazaiak győzelmének jo­gosságához nem férhet kétség. Zsámbok—Erdőkertes 0-2 (0-1) Vezette: Urbán (Sallai). Gyenge iram és színvonal, a zsámbokiak támadtak, az er- dőkertesiek kínálkozó lehető­3-0 ségeiket biztosan értékesítet­ték. Hévígyörk—Galgahévíz (3-0) Vezette: Merkel (Tóth). A galgahévízieknek nincs •szerencséjük a hévízgyörkiek- kel szemben, sem a barátságos, sem a bajnoki mérkőzéseken. Az első félidőben igen kemény volt a játék, amelynek követ­keztében a hévízgyörki Ivicsics megsérült. Szünet után a gal- gahévíziek feljavultak, de gólt nem tudtak rúgni. Gödöllő—Valkó 3-1 (3-1) Vezette: Vayner (Máthé). A két együttes első találko­zója sportszerű volt. ifjúságiak: Mogyoród—Kere­pestarcsa 0-3, Túra—Isaszeg 4-3, Zsámbok—Erdőkertes 5-1, Hévízgyörk—Galgahévíz 10-1, Gödöllő—Valkó 1-4. Serdülők: Gödöllő—Vác­szentlászló 8-0, Bag—Kartal 0-1, Veresegyház—Pécel 3-2, Erdőkertes—Iklad 0-2, Kere­pestarcsa—Dány 0-0, Isaszeg— Aszód 6-0. A következő forduló párosí­tása: Valkó—Domony (Uzsák, Merkel), Galgahévíz—Gödöllő (B. Tóth, Urbán), Erdőkertes— Hévízgyörk (Németh, Bodor), Isaszeg—Zsámbok (Vayner, Palotai), Kerepestarcsa—Túra (Sallai, Maszlag), GEAC—Mo­gyoród (Tóth J., Máthé). Ser­dülők: Kartal—Gödöllő, Aszód —Bag, Dány—Isaszeg, Iklad— Kerepestarcsa, Pécel—Erdő­kertes, Vácszentlászló—Veres­egyház. A serülők délelőtt 9, az ifjúságiak délután 2, a fel­nőttek 4 órakor kezdenek. Ki­vétel a Dány—Isaszeg találko­zó, amelyet szombaton délelőtt 10 órakor kezdenek. Csiba József Lehet jelentkezni Kiránduló dásifiak Autóbuszkirándulást szervez a dányi Kossuth Lajos Műve­lődési Ház, amelynek útvona­la Gyula—Szarvas—Békéscsa­ba—Mezőtúr. A programban szerepel a szarvasi arborétum megtekintése és gyulai fürdés. Megismerkedhetnek a részt­vevők Békéscsaba és Mezőtúr nevezetességeivel is. Hazafelé Kecskeméten is megállnak. A kétnapos út díja személyen ként 500 forint. A gyerekeknél 50 százalékos kedvezményt ad nak. Az időpont: szeptember 24., 25. nincs számottevő jószága, a trágyát a szomszédos Agro-no- vo Gödöllői Állattenyésztő Vállalattól vették. A mester­séges termékenyítőben levő állatok szálas takarmányának jelentős részét viszont éppen a tangazdaságtól veszi. Közeledő ősz A gazdaságban megkezdték a háztáji burgonya felszedését. Ez is hamisítatlan jele a kö­zeledő ősznek. Fehér István Nagytarcsa Bemutató Vásárlással egybekötött áru­bemutatót tart a Gödöllő és Vidéke Áfész Nagytarcsán a művelődési házban pénteken, szombaton és vasárnap. Az el­ső két napon 9 és 17, vasárnap 9 és 13 óra között tartós fo­gyasztási cikkeket, ruházati és műszaki árukat, edényeket, konyhafelszerelést és papucsot árusítanak. A helyszínen in­tézik az OTP-ügyeket is. Rákosvölgye Tsz Fémsilók A saját és a háztáji állatok takarmányozásához jelentős mennyiségű abraknakvaló kell a péceli Rákosvölgye Tsz-ben. Nemrégiben csaknem három­szorosára növelték a takar­mánykeverő üzem teljesítőké­pességét, ami megkövetelte, hogy a tárolók befogadóképes­ségét is növeljék. Ezért két újabb százvagonos fémsilót építettek. Most már csaknem kilencszáz vagon búzát, rozsot, árpát, illetve kukoricát tart­hatnak el a felhasználásig. Aszód Vásár Or.szágos állat- és kirakodó- vásárt tartanak ' szombaton, szeptember 17-én Aszódon, ahová minden vészmentes helyről felhajtható jószág. ICépfeX^nségek Azt mondják — nem is tudom kik —, hogy a leg­szebb a magyar nyelv. Vál­tozatos, gyönyörködtet, s mindent ki tudunk fejezni segítségével. Valóban? Akkor kérdem szépen: — A bölcsődében miért nincs bölcső? — A képújságban miért nincs kép? Tudom a pesties választ: — Csak! F. I. A nap programja köz­Szeptember 15-én. Gödöllő, művelődési pont: Kós Károly emlékkiállítá­sa, megtekinthető 15—19 óráig. Figemadár, fotókiállítás, szat­mári, beregi kapufaragások, fa­munkák megtekinthető 10 — 20 óráig. Népi életképek az 1930-as évek magyar fotómű­vészeinek anyagából (a Ma­gyar Fotóművészek Szövetsé­gének archív anyaga). Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: Bakó Ilona textilművész ki­állítása, megtekinthető 14—18 óráig. Nagytarcsa, falumúzeum: Kapicz Margit festőművész 10— kiállítása, megtekinthető 18 óráig. Iklad, Ipari Műszergyár: Előadás Omszk megyéről Felkészítés a testvérmegyénk vetélkedőre. Erdőkertes, művelődési ház: Kulturális vetélkedő az if­júsági klubban. Vezeti: Hor­váth János előadó. Moh Liliomfi. Magyar filmvígjá­ték. Csak 4 órakor. Gyilkos bolygó. Színes, szink­ronizált amerikai bűnügyi film. 6 és 8 órakor. Felvételre keresünk: A GÖDÖLLŐI TELEPHELYRE szakirányú felsőfokú iskolát vagy felsőfokú szaktanfolyamot végzett közgazdasági elemzőt, műszaki jellegű középiskolát végzett emelőgép- ügyintézőt, gépipari szakközépiskolát végzett gumitechnikust, autószerelőt, karosszérialakatost, autóvillamossági-szerelőt, gumiszerelőt. (Jelentkezni lehet a munkaügyi, munkavédelmi és szociálpolitikai osztályon, Gödöllő, Dózsa György u. 67., telefon: 664), A VÁCI SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI KIRENDELTSÉGRE targoncavezetőt és rakodómunkást (Jelentkezni lehet o váci pályaudvaron a kirendeltségvezetőnél, telefon: 11-742). Volán 1. sz. Vállalat 12. sz. üzemigazgatóság. Munkába járáshoz és egyéb utazásokhoz Pest megye területére, a Volán autóbuszjáratokra szabadjegyet adunk. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hlrliap) A t Tart a burgonyaszedés. A géppel kiforgatott sorok termését kézzel szedik fel. Hancsovszki János felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom