Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-14 / 217. szám

1983. SZEPTEMBER 14., SZERDA %Méan A választási törvényjavaslat vitája Tudták, miért emelnek szót A megyei népfrontelnökség ülése Nemzetiségek értő számvetése Van, ahol az igények megteremtése az első feladat A tanácskozás záróakkordja nagy nevetés volt. Baranyai János monori-erdei tanácstag állt fel már a zárszavak után, hogy bocsánat, de ezt még feltétlenül meg kell válaszol­nia az előtte szólónak, aki amellett kardoskodott: nagyon jó dolog lenne a korteskedés, egy-két buzdító ígéret a maj­dani választások előtt. — Szeretnék én olyan állam­polgárt látni, aki mindenáron tanácstag akar lenni, s ennek érdekében akár húszcentis járdát is merne előre ígérni a körzetében! Akik a Monoron rendezett társadalmi vitán részt vettek — a járás gondjait jól ismerő közéleti emberek, tanácsi ve­zetők, népfrontaktivisták — a hosszúra nyúlt fórum után is nagy derültséggel fogadták a tanácstag riposztját, Bőven BEVÁLT MÓDSZER Amíg a meghívott vitrá- zók éncezneK, sok minden szóba kerül a választási törvényjavaslat Forte gyá­ri megoeszedése előtt. Nagy­apám* eiDeszeléseit is tel- iüézzüK, van aKi a maga életeDoi is tud még mon- ■ daru epizódokat, amikor a kortesvitak során érveik helyett a botok, fokosok is előkerültek. Később az egyik, felszólaló a maga em­lékeiből és nem a törté­nelemkönyvből merített példát, az egykori vacra- tóti csendőrsortüzet emlí­tetté meg. amely a válasz­tási eredményeket volt hi­vatott befolyásolni. Korunkban, szocialista viszonyaink között ezek a történetek időszerűtlenek, az emlékezetből mégis fel­bukkan néhány fogalom, amire felkapjuk a fejün­ket. Elöljáróság ott. ahol nincs helyi tanács. Kor­teskedik a képviselő. No de hogyan? Ezt még ki kell alakítani. Szükség van választási rendszerünk fejlesztésére, a népképviseleti szervek nö­velésére. Ez az alapja an­nak a megállapításnak, mélyét dr. Monori Balázs, a váci Városi: Tanács vh- titíkára tett kedden dél­után. a Forte gyárba meg­hívott munkás . beosztású : tanácstagok, a nagyüzemek és a Forte munkásainak vitáján: — Nem merőben új kez­deti® van szó, a szocialis- , ta demokrácia alapjai meg­teremtődtek. Egy folyamat további lépése a törvény­tervezet. Tegyük hozzá: a módszer sem új, hiszen a nagy -jelentőségű, egész né­pünket 'érintő döntéseket i többször széles körű társa­dalmi vita előzi meg. A Hazafias Népfront váci városi bizottsága iá szon- ' dázaa a közvéleményt, gyűjti a javaslatokat, há­Paríamerfti bizottság ülésén Export-import érdekeltség esett szó ugyanis arról: a töb­bes jelölés esetén akad-e va­jon egy-egy körzetben olyan aktív, rátermett állampolgár, akit érdemes jelölni? — Ismerősökkel mi is vitáz­tunk már ezen — szólt már a járási hivatal folyosóján Var­ga Pál monori pártalapszer- vezeti titkár. — Ügy bele is lendültünk, hogy megálltak az utcán, az ablak alatt az em­berek ... Az új törvényjavaslat vitája tehát nem csupán „hivatalo­san” zajlik, erre több bizonyí­ték is szolgál. A fórumon dr. Varga János, az állami gazda­ság főállatorvosa, országgyűlé­si képviselő (11. vk.) is azzal kezdte hozzászólását: — Ismerőseimmel, baráti körben már napok óta sokat beszélünk arról, hogyan és mit is lenne érdemes módosítani. rom fórumon keresve kap­csolatot a társadalmi réte­gók képviselőivel. Aki azt hinné, hogy az ilyen tanácskozás a formá­lis értekezletek közönyébe fullad, az téved. Feláll pél­dául egy fiatalember a Vo­lán 20-as Vállalat képvi­seletében és azt mondja: — Nem tapasztaltam a korteshadjáratok hangula­tát, de ez nem is lényeges, az viszont igen, hogy akit választunk, azt jól kell is­mernünk. Miért nem hasz­nálják ki ilyenkor jobban például a televíziót? Fon­tosabb lenne ez akár a Ki mit tud?-nál is, hiszen itt a mi sorsunkról, életünk alakulásáról van szó. Lényegében ehhez a né­zethez csatlakoztak másom: is, közülük érdemes odafi­gyelni Jeszenszky Ferenc véleményére, aki szerint szükséges a kettős jelölés, jó dolog a póttanácstagi funkció is. Fontos. hogy a képviselőket jobban is­merjék meg' az alkalmas fórumokon az emberek, hi­szen valamennyien arra szavazunk szívesen, akit is­merünk, akiben bízunk. Ide tartozik dr. Lenyó László gyárigazgató véle­ménye is, aki szerint a he­lyi sajtó is többször szólal­tathatná meg képviselőin­ket. Nem az elnevezés a fon­tos — állapították meg az elöljáróság szót ízlelgetve —, hahern az. hogy akt megszerzi a bizalmat, szol­gáljon is meg érte. A több jelölt állítása valószínűleg közelebb visz ehhez a cél­hoz. Legyen még szélesebb körű a vita a munkásvá­rosban — fogalmazódott meg áz igény. Azé a ha­talom, aki dolgozik. Vélem, hogy ezt érezték a felelős­séggel dolgozó váci mun­kások is. K. T. I. Kedden, a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés kereskedelmi bizottsága. A ta­nácskozáson — melyet Nyers Rezső, a bizottság elnöke ve­zetett — Török István külke­reskedelmi államtitkár tájé­koztatta a képviselőket a kül­kereskedelmi forgalmat befo­lyásoló, meghatározó érdekelt­ségi rendszerről, illetve a kül­kereskedelmi vállalatok ex­port-import érdekeltségéről. Az exportérdekeltségi rend­szert jelentősen befolyásoló ár­rendszerről az államtitkár el- rriondotta: az 1980-tól beveze­tett új árrendszer közvetle­nebb kapcsolatot teremt a ter­melői és a külkereskedelmi árak között, erőteljesen ösz­tönöz az exportgazdaságossá0 javítására. Az árrendszerben 1981—82-ben bekövetkezett to­vábbi változások dr preferen­ciákat biztosítanak az értéke­sítésben , magas exportarányt elérő; illetve az exportot dina­mikusan növelő termelőválla­latok számára. Az államtitkár rámutatott: a külkereskedelmi vállalatok érdekeltségének, kockázatvál­lalásuk növelésének fontos ré­sze fejlesztési alapjuk haté­kony felhasználása. Ezeknek az összegeknek jelentős hánya­dát hosszú évek óta belföldi partnereiknek exportcélú fej­lesztésekre adják át. A beszámoló után felszólal­tak: Radnóti László (Somogy), Kovács Istvánná (Pest), Novák Pálné (Heves), Kiss Imre (Bor- sod-Abaúj-Zemplén), Sándor József (Budapest), Nyers Re­zső. Kérdéseikre, javaslataikra Török István és Vincze Imre pénzügy miniszter-helyettes válaszolt. A tanácskozás Nyers Rezső zárszavával fejeződött be. Nyolcesztendős képviselői ta­pasztalatom mondatja velem: jó a széles körű társadalmi vita, ilyen esetekben van szük­ség a legkevesebb módosító javaslatra utólag. S Veres Pé­terrel szólva: könnyebb lesz népben, nemzetben gondolkod­ni a törvény alkotóinak. Bár dr. v ecserek Lajos, a HNF nagyközségi bizottságá­nak titkára azzal indokolta a fórumot: válaszadás ezúttal nem lesz, minden hozzászóló javaslatát feljegyzik és továb­bítják, mégis elhangzottak vá­laszok — méghozzá egymás nyitva hagyott Kérdéseire. Magócsi Karolyné nyugdíjas iskolaigazgató — friss nyug­díjas egyébként, s a járási székhely közismert közéleti embere — azon tűnődött han­gosan: jó lesz-e az, ha a helyi tanácstagok túlnyomó többsé­ge kerül a megyei tanácsta­gok soraiba? És zajlott a vita. Érződött: a fórumon részt vevők nem jöttek készületlenül, van vé­leményük, sőt, bíráló meg­jegyzéseik után legtöbbször jobbító szándékú javaslatuk is. — Inkább több jelölő gyű­lést, mint pótválasztást! — Nagyon jó ötlet, vegye­nek részt munkahelyi közös­ségek is a jelölő gyűléseken! — Jó a szesztilalom meg­szüntetése, de jobb lenne mó­dosított formában, azzal a ki­kötéssel, hogy elrendelhető bi­zonyos esetekben — hiszen adódhat olyan hely, ahol erre szükség lehet... Múltak az órák. E politikai párbeszéd monori, résztvevői tudták, miért emelnek szót. K. Zs. A fórumokról tudósítottak: Gál Judit, Koblencz Zsuzsa, Móza Katalin, Tamasi Tamás. — Mindjárt az elején sze­retném leszögezni, hogy az aszály a kalászos gabonafé­léknél nem okozott nagy ter­méskiesést. Ehhez persze rögtön hozzá kell tenni, hogy voltak károk, azok nagysága megyénként, üzemenként, fajtánként és táblánként is jelentős mértékben eltért, összességében azonban a ka­lászos gabonatermést jó köze­pesnek minősíthetjük. S bár a tervezett kalászos gabona mennyiségét nem értük el, nem várható olyan rossz ku­koricatermés, amely megold­hatatlanná tenné a hazai ter­mésből történő belső gabona- ellátást. Mindezt alapul véve az állatállományukat ve­szélyeztető takanmányhiánnyal összességében nem számolunk. Ehhez persze abszolút taka­rékos felhasználásra van szükség, és arra, hogy a mel­léktermékek takarmányozási célú hasznosítása minden ed­diginél nagyobb súlyt kapjon. A Gabona Tröszt vállalatai gondoskodnak a központosí­tott takarmánykészletek ará­nyos, szükséglet szerinti át­csoportosításáról. A jobb ter­mésű megyék gabonaforgalmi vállalatai állami felvásárlási áron szállítanak gabonát az aszály sújtotta megyék válla­lataihoz. Az állatállomány ta­karmányellátása ily módon, a nagyüzemek saját termésével kiegészítve mindenhol bizto­sított lesz. Vagyis takar­mányhiány miatt várhatóan sem a nagyüzemben, sem a háztájiban nem kell csökken­teni. az állatlétszámot. Bizo­A mozgalom megyei székhá­zéban kedden délután tartott ülésén a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága elnök­sége tájékoztatót hallgatott meg azokról a tapasztalatok­ról, amelyeket a népi ellen­őrök szereztek az állampolgá­rok ügyeinek munkaidőn kí­vüli intézésének körülményei­ről és feltételeiről. A testület ezt követően — az elfogadott napirendnek megfelelően — megvitatta és jóváhagyta azt az összefoglalót, amely a nem­zetiségi kongresszusok előké­szítéséről adott áttekintést. Az alábbiakban a napirendnek ezt a részét ismertetjük. Kongresszus előtt öt esztendő munkáját he­lyezik majd mérlegre az év utolsó negyedében sorra kerü­lő nemzetiségi kongresszusok, s mert Pest megyében sok te­lepülésen élnek német, szlo­vák, délszláv nemzetiségek, a kongresszusi felkészüléshez érthetően hathatós segítséget kínált — és nyújtott is a leg­több helyen — a népfrontmoz­galom. Legfontosabb jellemzőként azt állapíthatta meg a testüle­ti ülés, hogy a nemzetiségi la­kosság küldöttválasztó gyűlé­sei — melyeknek döntő része már lezajlott, néhányra még ezekben a napokban kerül sor — jó politikai hangulatot tük­röztek, egyszerre mutatták a hazához és a nemzetiséghez kötődés egyre szorosabbá vá­lásának jegyéit. Ezeken az ösz- szejöveteleken is beigazoló­dott, érvényesülnek a nemze­tiségek alkotmányos jogai, a lakosság ezen részének élet- színvonala, életkörülménye — a vele azonos foglalkozású ré­nyos fokú megszorítások ter­mészetesen lesznek. így pél­dául minden nagyüzem csak annyi kukoricát vásárolhat; .amennyi az állatállomány alapján indokolt. Hang­súlyozom azonban, hogy a kistermelők is vásárolhatnak kukoricát, de nem szemesként, hanem darálva. Ezzel a vi­szonteladók árfelhajtó műkö­dését szeretnénk megakadá­lyozni. A Nem fenyeget-e az a ve­szély, hogy egyes, aszály súj­totta, jó termést elérő tsz-ek netán túl sokat kérnek a ta­karmányért? Számíthatunk-e arra, hogy most is összetarta­nak, s ezúttal is segíteni, tá­mogatni fogják egymást? — Jogos a kérdés. Való igaz, hogy erkölcsi felfogás­ból, magatartásból is vizsgáz­nak a szocialista nagyüzemek. Vagyis abból, hogy az esetle­gesen előforduló átmeneti és helyi jellegű hiányokból nem akarnak tőkét kovácsolni, és egymás kárára anyagi elő­nyökhöz jutni. Bízunk ab­ban, hogy nagyüzemeink jól bevált együttműködési for­máikra és szövetkezeti moz­galmunk erejére támaszkodva segítik egymást. Annál is in­kább szükség van erre, mert az állami szervek igyekeznek ugyan az aszály okozta káro­kat csökkenteni, azok egész terhét azonban átvállalni nem tudják ... Alapelv. hogy az aszály miatt kialakult ked­vezőtlen pénzügyi helyzet nem veszélyeztetheti sem a folyamatos üzemvitelt, sem pedig a jövő évi termés meg­alapozását. E fontos követel­tegekkel összevetve — semmi­féle hátrányt nem mutat, az­az e jegyek ismeretében ért­hető, hogy a párt nemzetiség­politikáját az érintett körök­ben egyetértéssel fogadják, tá­mogatják. Akadnak persze olyan ta­pasztalatok is, amelyek arra figyelmeztetnek, ennek a nem­zetiségpolitikának az ismere­tét erősíteni szükséges némely helyen, értve ezen a közélet­ben' tevékenykedőket éppúgy, mint a lakosság legszélesebb rétegeit. Ez az ismeret ugyan­is elengedhetetlen a helytelen nézetek, a félreértések és fél­reértelmezések eloszlatásához, mivel gyakran a vitatkozók valójában nem tudják, miről vitatkoznak, hiszen alig, sőt, az sem kivételes, hogy egyál­talán nem ismerik a Magyar Szocialista Munkáspárt nem­zetiségi politikáját. Az is fi­gyelmet érdemlő tapasztalat, hogy mindenütt szükséges és lehetséges a nemzetiségek kul­turális életének feltételéit gaz­dagítani, az oktatásban épp­úgy. mint a közművelődésben. Helyesnek bizonyult, hogy a küldöttválasztó gyűléseket ösz- szekapcsolták a helyi közélet egy-egy aktuális rendezvényé­vel, így azután volt. ahol a fa­lugyűlésnek, békegyűlésnek, a kibővített tanácsülésnek, nép­frontbizottsági összejövetelnek adták fontos és nagy érdeklő­dést keltő mozzanatát. Testvéri kapcsolat A kiegyensúlyozott belpoli­tikai légkör, az ünnepi kör­nyezet érthetően kedvező ha­tással volt a gyűlések lezajlá­sára, a felszólalásokra. A vé­leményt nyilvánítók félreért­hetetlen fogalmazásban fejez­mény teljesítése érdekében a pénzügyi kormányzat egy sor olyan intézkedést hozott, amelyek jelentős mértékben enyhítik az aszálykárt szen­vedett üzemek pénzügyi gond­jait. Azok az üzemek például, amelyek az előző három év át­lagához képest kalászos gabo­nából, kukoricából és egyes kapásnövényekből az aszály miatt 25 százalékkal keve­sebb termést tudtak betaka­rítani, földadókedvezményben részesülhetnek. Sőt, a különö­sen súlyos esetekben, ame­lyekre természetesen ugyan­csak kitér a jogszabály, teljes egészében mentesülhetnek a földadó fizetése alól. Jelentős kedvezmény az is, hogy az aszálykárt szenvedett üzemek kérhetik hitelvisszafizetési kö­telezettségeik átütemezését. • összegezve, milyennek Íté­li az aszály sújtotta tsz-ek han­gulatát? — Ami a hangulatot illeti,' az üzemekben járva, azt ta­pasztaltam, hogy az aszályká­rok enyhítésére hozott köz­ponti intézkedések ismertté válása után enyhült a kez­detben észlelhető bizonytalan­ság. A károk felmérése során sok helyütt az is bebizonyo­sodott, hogy többen borúlátób­ban ítélték meg saját helyze­tüket, mint amilyen az való­jában. # Mit tart most a legfonto­sabb teendőnek, mire ügyel­jenek leginkább? — Napjaink legfontosabb teendői nyilván az őszi mun­kák. Ennek kapcsán és egyéb­ként is azt ajánljuk a káro­sult téeszeknek, hogy — amennyiben a tervbe vett ku­koricatermést már nem tud­ják betakarítani — tegyenek meg minden tőlük telhetőt azért, hogy forintértékben ér­jék el, de legalább közelítsék meg eredeti tervüket. Jól át­gondolt, következetes takaré­kosságra szeretnénk kérni minden téeszt. tehát nemcsak az aszálykárosultakat. Botos Károly ték ki tapasztalataikat. ami szerint alkotó részesei lehet­nek a helyi döntéseknek, test­véri együttélésük a magyar lakossággal problémáktól men­tes. Indokoltan hangzottak el azonban olyan vélemények is, amik azt mutatták, a nemzeti­ségi lakosság bizonyos cso­portjainál először magát az igényt kell megteremteni á közéletben való részvételre, -a politizálásra, a kulturális ha- gyományok értő ápolására, az­az a nemzetiségi ,lét teljeseb­bé tételére. Mindkét oldalén szükség van tehát lépésekre, a helyben aktuális teendők ér­tő felismerésiére, mért itt a sa­játosságoknak, nem kevésbé a település hagyományaiban gyökerező magatartásoknak az átlagosnál is nagyobb a súlya, a jelentősége. Ezt azért fontos aláhúzni — hangzott el az el­nökség ülésén —, mert némely helyen a küldöttválasztó gyű* lések is erősítették azt a be­nyomást, hogy lassú a cselek­vés, bár az egyetértés nem* hiányzik, s a cselekvésben sokkal kevesebben vesznék részt, mint amennyien helyes­lőén igeneinek. A helyi társa­dalmi szervezeteknek kellő ér­zékenységgel kell reagálniuk a megfogalmazódó és legtöbb­ször kielégíthető igényekre — mint amilyen néhány telepü­lésen a nemzetiségi nyelvok­tatás létrehozásának újonnan felmerült kérése —, mert ae általános politika hitelét, "az iránta való bizalmat legjob­ban a helyi cselekvés gyorsa­sága erősítheti. Hasznosítva A megyei népfrontelnökség a tájékoztatót elfogadva öröm­mel állapította meg a kedve­ző jellemzőket, amint azt is* hogy a gyűléseken megváldsz- tott küldöttek társadalmi meg­becsülést élveznek, természe­tesen nemzetiségi származá­súak, beszélik nyelvüket, is­merik és képviselik a nemze­tiségi politikát, településük közéletének szereplői. A kón|- resszusi előkészületek a me­gyében befejeződőben vannak, ám az összegyűlt tapasztalatok hasznosítása nem hogy befeje­ződne, hanem most kezdődik igazán. A helyi népfronttestü­letek adjanak kellő segítségét ahhoz, hogy a küldöttválasztó gyűléseken elhangzottak a mindennapi oyakbrlátban, an­nak fejlődésében kamatozhas­sanak M. O. Az urbanizációról Nemzetközi konferencia Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Népesedési Alapja és Európai Gazdasági Bizottsága közreműködésévél nemzetközi konferencia kez­dődött kedden Budapesten, a Számítástechnika-alkalmazást Vállalat székházában. A tíz­napos konferenciára — me­lyet a Központi Statisztikai Hivatal rendezett meg — 21 európai szocialista és nem szo­cialista országból, továbbá ks USA-ból, Kanadából, Egyip­tomból és Ghánából érkeztek külföldi résztvevők. A tanácskozáson kicserélik tapasztalataikat, ismereteikéi a különböző fejlettségű, váro- siasodottságú országokból ér­kezett szakemberek. Az elő­adók beszámolnak azokról a gondokról, amelyek a város- fejlődés előrehaladottabb sza­kaszaiban járó államoknak jelentős nehézségeket okoznak. Ezzel segítséget kívánnak nyújtani a fejlődés korábbi szakaszaiban levő államokrlék, hogy a megoldási lehetősége­ket ismertetve, hatékony vá­ros- és környezetpolitikát ala­kíthassanak ki, megelőzhessek vagy legalábbis enyhíthessék a konfliktusokat. A konferenciát Nyitrai Fe- rencné államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke nyitotta meg. Erkölcsi magatartásból is vizsgáznak a téeszek Mérsékelhetők az aszálykárok Beszélgetés dr. Dénes Lajossal, a MÉM miniszterhelyettesével A nyár utolsó napjaira megjött ugyan a várva várt eső, a tavasz vége óta hiányzó csapadékot azonban már nem tudta pótolni. Ráadásul ezekben a térségekben, ahol a legnagyobb volt az aszály kártétele, a természet most is szűkkeblűén osztotta kegyeit. Hogyan ítélik meg az aszály utáni helyzetet a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban? Milyen központi intézkedésekkel próbálják mérsékelni az aszály hatását, s mit ajánlanak ennek érdekében á me­zőgazdasági üzemeknek? Ezekre a kérdésekre kértünk választ dr. Dénes Lajos miniszterhelyettestől.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom