Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-14 / 217. szám
"xMdap 1983. SZEPTEMBER 14., SZERDA Elhunyt Palotai Boris Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy 79 éves korában elhunyt Palotai Boris, kétszeres József Attila-díjas író, a Magyar Írók Szövetségének tagja. Hamvasztás utáni búcsúztatásáról később intézkednek. Magyar Írók Szövetsége, Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja Palotai Boris Nagyváradon született, édesapja halálát követően családja Kassán telepedett le. Itt végezte iskoláit, ebben a városban élt és tevékenykedett 1939-ig. A cseh- szovákiai magyar lapok munkatársaként rendszeresen publikált A Reggel, A Nap és a Magyar Újság című kiadványokban, de a gyermekirodalom is érdekelte: szerkesztette az Én Lapom című ifjúsági újságot. Verseinek, novelláinak gyakran adtak helyet a folyóiratok is, Instruktor kisasszony című elbeszélésével díjat nyert a Nyugat novellapályázatán. 1946-ban az Asz- szonyok szerkesztésével bízták meg, majd öt éven át a Népszava kulturális rovatát vezette. Műveiben a dolgozó kisemberek életét ábrázolta; a felszabadulást követően átfogóbb igényű írásokban — például Kegyetlen ifjúság, Keserű mandula, Viharos mennyország című regényeiben — fordult az új élet társadalmi és egyéni kérdései felé. Legjobb műveiben a társadalmi megrázkódtatások viharaiban sodródó emberi sorsok tragikumát tárta fel; regényeit, elbeszéléseit a hiteles lélekrajz, a társadalmi kérdések merészen őszinte felvetése, a realisztikus stílus jellemzi. Avatott tollal rajzolta meg a gyermekek belső világát is, több alkotásában foglalkozott az ifjúság ábrázolásával. Regényeit több nyelvre — köztük oroszra, németre olaszra, finnre — is lefordították, műveiből hat film készült. Nő a barakban című televíziós drámája a Monte Carlo-i filmfesztiválon nagydíjat nyert* Élete utolsó percéig töretlen alkotókedvvel dolgozott, 1981-ben A másik, tavaly pedig a Bejöhetsz hozzám panaszkodni című új elbeszéléskötetét vehették kezükbe az olvasók. Művészi alkotó tevékenységének elismeréséül kétszer nyerte el a József Attila-dí- jat, s munkásságát többször jutalmazták a Munka Érdemrend arany fokozatával. Garay-ver set találtak Ismeretlen Garay-versre bukkant Czeglédi Imre, a békéscsabai múzeum történésze a Békés című gyulai lap egyik 1882-i számában; az Alföldön című költemény hiányzik Garay János valamennyi eddig megjelent kötetéből, összes műveinek 1886-os ötkötetes kiadásából is. Az 1853-ban elhunyt költő 1882-ben lett volna 70 éves, így a verset valószínűleg az évforduló alkalmából jelentették meg a lapban, melynek közlése szerint az Alföldön című költemény Gyulán született, s rossz hangulata, szóhasználata arra utal, hogy a bukott szabadság- harc után. Kísértetiesen hasonlít Petőfi Sándor 1844-ben íródott az Alföld című versének első sorára (Mit nekem te zordon Kárpátoknak...). A Garay- vers 3. versszaka így hangzik: „Mit nekem te zordon vadonjáték? hisz / Visszhangod csak hízelegni tud; / A csalódott benned míg vakon hisz / Részvétet vár s gunyolásra jut. / Harsogd vissza tört panaszt feledve I Pártos felhők dörgő harczdalát; / Ne tudd, mi az emberek keserve, / Kebleden nem könnyül úgyse terhe... / Üdvözöllek, nyájas rónaság!" Kiállítótermekből Utcájában tükröződik életünk Zenei panoráma Koncert a ráckevei kastélyban örvendetes, hogy az újjávarázsolt ráckevei kastély az idén már bekapcsolódhatott a helyi kulturális életbe. A nyáron három komoly zenei hangversenyt rendeztek itt. A harmadik — egyben idényzáró koncert — jelentőségét az adta, hogy helyi, illetve a járásban élő pedagógusok, művésztanárok számára biztosított rangos fellépési lehetőséget. Hangulat Szeptember 9-én, a hangversenyt a várható esti lehűléstől tartva a kastély korábbi kocsifelhajtójából kialakított te- remnyi folyosón, tehát zárt térben rendezték meg. így kiküszöbölődött a közeli forgalmas országút zaja, s élvezhettük a szép bolthajtásos tér hangulatát, a kicsit dús utózengésű tér kitűnő akusztikáját. Az esten két együttes, a ráckevei Vox Pads pedagógus női kar és a járás zenetanáraiból alakult dunavarsányi Micro- musica lépett fel. A huszonhat fiatal lányból, asszonyból álló Vox Pacis 1975-ben alakult. Csorbáné Fe- jérdy Zille vezetésével számos kórustalálkozón arattak szép Sikert, s elnyerték a KÖTA ezüst diplomáját is. Mostani fellépésük különös jelentőségét az adta, hogy először (!) mutatkoztak be a helyi közönségnek. Két részből összeállított műsorukat kitűnően szerkesztették reneszánsz világi tárgyú madrigálokból és vallásos szövegű motettákból, valamint századunk magyar kórusirodalmának remekeiből. Vérbeli pedagógusként nemcsak zenei élményeket, hanem hasznos ismereteket is nyújtottak a hallgatóknak, ugyanis a műsorszámokat rövid, színvonalas összekötő szöveggel konferálták be. Minőség Lassus, Arcadelt, Jakob Reg- nart, Thomas Morlay és Padre Martini képviselték a műsor egyik nagy stíluskörét. A Vox Pacis együttes szép hangú, lelkes muzikális kórus. A szólamok kiegyenlítettek és harmonikusan olvadnak plasztikus, szép együttes hangzássá. Különösen vonzó a folyamatos és eredményes belső kontroll, amely lehetővé teszi az intonációs és dinamikai csúszások azonnali kiigazítását, a hely akusztikai adottságaihoz való érzékeny alkalmazkodást. Szépen megvalósították a reneszánsz kórusmuzsikára annyira jellemző életteljes belső lüktetést, hullámzást. Talán leginkább a belépések tiszta pregnáns intonálására kellene jobban ügyelniük, és a női kórusoknál igen gyakori „hang- esésre’V ami rendszerint a feszült, kicsit, préselt hangkép zés eredménye. Műsoruk második részében két Kodály-kórus megszólaltatásával mutatták be az együttes legjobb tulajdonságait. Az Ave Maria költői szépsége, egyszerűsége, megindító bensőségessége a zene születésének itt és most hangulatát varázsolta a bolthajtásos falak közé. A Zöld erdőben kezdetű népdalfeldolgozás érzékeny és erőteljes volt egyszerre. A műsort záró két zongorakíséretes kórusmű (közreműködött Cifra László) Vavrinecz Béla és Karai József darabja vidám, felszabadult előadásban hangzott el. A kórus megérdemelten aratott sikert, vastapsot. Elismerés A kórus műsorának két része között a dunavarsányi Micromusica lépett fel. A zongorával kiegészített vonósnégyes örökzöld romantikus zeneművek átiratait szólaltatta meg. Műsoruk némiképp a nívós szalonzenék stíluskörén belül mozgott. Ez a típusú muzsika — legalábbis nálunk — végképpen kikopott az előadói gyakorlatból. Gondolom, a hangverseny rendezői a közönség becsalogatásának és megnyerésének érdekében döntöttek ilyen műsor mellett. Ez a számítás valóban bevált mivel az öt jól képzett zenész színvonalas, jó muzsikálása valóban sikert aratott. Műsorukban Mascagni: Parasztbecsület című operájának Intérmezzójá, Övórák Szláv táncai, Gounod Faust balettzenéjének egy tétele, Saint- Säens: A hattyú halála, Massenet Meditációja, Chopin a-moll keringője, Weiner Leó Rókatánca, s végül — ráadásként —Fibich Poémája hangzott el, A tavaly alakult kamaraegyüttes máris összeszokott, viszonylag egységes — bár kissé kemény — hangzást mondhat magáénak. Romantikus műveknél a vonósok lazább vibrétója a zene érzelmes mondanivalójának közvetítője lehetne! A ráckevei hanverseny — a helyi amatőr együttesek bemutatkozásával — jó ötletnek, követésre méltó kezdeményezésnek bizonyult. A kastélykoncerteket érdemes a jövőben is folytatni. Elképzelhető, hogy ezzel a ráckevei kastély újból országos például szolgál. Váradi László z Schaár Erzsébet emlékkiálll- Z tása 1983. december 31-ig fo- v. gadja látogatóit a Magyar Nem- ízeti Galériában. A jelentős szobrászi életművek jellemzője, hogy az adott tehetség mesterien termi értékeit. Schaár Erzsébet művészi értékrendje és vállalt hivatása rendhagyó. Egy életen át kereste, kutatta lehetőségeit. Ha valamilyen új szobrászi értéket megtalált és műben véglegesítette, azt lázas türelmetlenséggel azonnal otthagyta és új, ismeretlen irányba lépett. Az életmű utolsó periódusában Schaár Erzsébet megtalálta magát, időtlen értéket épített, Évtizedekig kettős versenyt vívott Vilt Tiborral, s á szobrász házaspár térnyerése a társ inspirációinak is az eredménye, minden lépésük kettős siker a szerzőségtől függetlenül. Térszervezés Schaár Erzsébet 1908-ban született Budafokon. A Képzőművészeti Főiskolán 1925 és 1927 között Kisfaludi Stróbl Zsigmond tanítványa volt. Hatott rá az egész művészettörténelem, de főleg önmaga. Szobraiban a benépesítendő tér szervezését tartotta fő feladatának. Emellett autonóm alaposságú, érzékeny felület- sezelésű portrékat mintázott Eartókról, Károlyi Mihályról. Világának meghittsége Csehov rokonává avatja Schaárt. a formálás szuverenitásában művészete Giacomettiére emlékeztet. Választóvonal életében azaz 1966-os pillanat, amikor felfeSAJTÓKONFERENCIA a vendéglátóiparról. Közérdekű témák, az élő adások izgalmai, őszinte eszmecsere. Ez jellemezte sok esztendőn keresztül a rádió belpolitikai rovata rendezte sajtókonferenciákat. Örökifjúnak tűnt ez a műsor, mert csak formája maradt változatlan, de a vita, az információcsere mindig alkalmazkodott az aktualitásokhoz. A legutóbbi, hétfői adáson sem kérhetjük számon a témaválasztást, hiszen a vendéglátás területén az utóbbi esztendőkben annyi újdonság született, hogy ezekről valóban érdemes beszélni. Annál is inkább, mert elegendő idő múlt el ahhoz, hogy valamiféle mérleget lehessen készíteni. Mert amennyire én tudom, igenis vonzóbb, sokszínűbb, a vendég kedvére többet adóak a mostani éttermek, presszók, cukrászdák. De változatlanul igaz, hogy többségük még ma is kultúrálatlan, gyakran koszos. Nem ritka — sőt, mint az ellenőrzések bizonyítják — gyakori, hogy étellel, itallal, árakkal becsapják a vendéget. Szabad erről beszélni? Miért ne lehetne. Sőt mindaddig, amíg a társadalom meg nem találja az erkölcsös, mindenkit kielégítő megoldást, szóvá kell tenni a borravalókérdést, a mikor és mennyit gyakorlatát. Szabad-e szólni arról, hogy mennyit keresnek a pincérek és szakácsok, mennyi lehet a legális, s mennyi a féllegális jövedelem? Ügy hittem nálunk nincsenek, vagy csak alig akadnak tabunak tekinthető témák. Ez a legutóbbi műsor elbizonytalanít. A vendéglátó- ipar vezetői ugyanis sorra elkerülték a kényes kérdéseket. Vagy oly módon, hogy kitérő választ adtak, vagy egyszerűen elfelejtették kollégáink megjegyzéseit. Ludas lehet ebben a szerkesztő, a műsor vezetője is. Nem csoportosította a legfontosabb, a legizgalmasabb témák köré a párbeszédeket. Még egy megjegyzés. Bár egy megyei vendéglátóipari vállalat vezetőjét is meghívták a sajtókonferenciára, túlságosan fővároscentrikus lett a műsor. Nem is történhetett másként, ha a kérdezők és a válaszadók egyaránt budapesti lakosok. ARANYLÄZ A BIOLÓGIÁBAN. Szintén egy sorozatmű sor, amely azonban nemhogy veszítene érdekességéből, sőt egyre közérthetőbbé, izgalmasabbá válik. A legutóbbi ösz- szeállításban a biológiai energiaforrások lehetséges hasznosításáról volt szó. Sokan ma is azt hiszik, utópiát kerget, aki ilyen témákon töri a fejét. Pedig a gyakorlat épp az ellenkezőjét bizonyítja. Mint hallottuk, Pest megyében már akadnak olyan kistermelők, akik maszek állattartó telepüket a háztáji, eddig hasznosíthatatlannak hitt híg trágyájából nyert gázokkal fűtik. A gödöllői székhelyű MÉM Műszaki Intézetben pedig alternatív terveket készítettek a nagyüzemi, például a silógödrökből származó biogáz alkalmazására. Külföldön pedig futnak már olyan autók és traktorok, amelyeket otthon termelt energiával hajtanak. A technikai újdonságok azonban gyakorta kihullanak a gazdaságosság rostáján. A népszerű-tudományos műsor ezt a kérdést is megvizsgálta. Egyelőre többnyire még drágák, vagy legalábbis nem olcsóbbak a hagyományos módszereknél ezek a megoldások. De — mint ezt a műsor is bizonyította — jövőjük mindenképpen van. Cs. A. dezi művészetének új anyagát, a hungarocellt. Ez sarkallja még nagyobb teljesítményre, hiszen ettől az időponttól kezdve már nem is szobrot mintáz, hanem teret épít. Az Utca Szobrász! alakzatait Schaár Erzsébet a térszervezés kimagasló példájaként 1974-ben Utcává gyarapította, s ahogy Csernitzky Mária írja: ablakaiból a magyar múlt szellemi kiválóságai tekintettek ránk. 1975 júniusában, közvetlenül a halála előtti hónapokban komponálta még másik Utcáját, a luzerni múzeum két termére. Az Utca luzerni Változata került a pécsi Janus Pannonius Múzeum gondozásába, s ezt láthatjuk most a Magyar Nemzeti Galériában. Monumentalitás Ez az Utca egyszeri, megismételhetetlen, egységbe forrt műcsoport. Bár kisplasztikái változatban többen foglalkoztak e problémával, ezt a végleges monumentalitást csak Schaár Erzsébet érte el életműve fő alkotásaként. Mindez ma már nemzeti kincs, pontosabban azzá válhat, ha a jelenlegi hungarocell változat időálló anyagba kerül. Losonci Miklóit MOZIMŰSOR SZEPTEMBER 15-TÖL 21-IG ABONY 15—16: Georgia barátai* 17—18: A névtelen vár (du.) őrizetbe vétel** (este) 19—20: Tűtorony 21: Szexis hétvége** BUDAÖRS 15—IS: Szegény Dzsonl és Arnika 17—20: Jézus Krisztus Szupersztár ' CEGLÉD, Szabadság 15— 18: Csermen (du.) Kémek a lokálban** (este) 16— 17: Gyilkos a tetőn** (éjfél) 19—21: Lillomfl (du.) Csillagok háborúja I—II. (este) CEGLÉD, Kamaraterem 15—21: No. megállj csak (du.) A két rodeós (este) DABAS 15—16: Régi nyár 17— 18:Kínat negyed* 19: Egymásra nézve*** DA3AS, Autós kertmozi 15—21: Forróvérű kisértetek DUNAKESZI, Vörös Csillag 15: Vörös föld* J16—18: Egy szoknya, egy nadrág 17—18: Várkastély a Kárpátokban (du.) 19—20: Szuperzsaru DUNAHARASZTI 15—18: Gyanútlan gyakornok 19: Guernika** 20: Földrengés Tokiéban ÉRD 15—16: Az Ezüst-tó kincse 18: A sárkány éve 19—20: Szegény Dzsoni és Arnika (du.) Meztelen bosszú** (este) FŐT 15—18: Jézus Krisztus Szupersztár 18: Vük (du.) 19—20: Kalózok Jamaicában GÖDÖILÖ 15—18: Liliom« (du.) 15—21: Gyilkos bolygó** (este) 19—21: v»'zioók — csodapók (du.) GVAl 15—16: Kalózok Jamaicában 17—18: Régi nyár 19: Szerelmi gondok 20: Egymásra nézve*** LEÁNYFALU 15—16: Meztelen bosszú*** 17—18: Hatásvadászok* MONOR 15—18: Ez igen!* 17—18: A hatodik halálraítélt (du.) 19—20: Georgia barátai* MONOR, Kertmozi 15—16: Languszta reggelire* 17—18: Georgia barátai* NAGYKATA 15—16: Zsaru vagy csirkefogó? 17—18: Piedone Egyiptomban 19—20: Elveszett illúziók* NAGYKŐRÖS, Arán? Jó no* 15—18: TOtorony 19—21: Kémek a lokálban** NrGYKŐRÖS, Stúdiómozi 15—21: Gyerekek a Kéktó hegyéről (du ) 15—18: Egy kényelmetlen tanú (este) 19—21: Szemben a világgal** PILISVOROSVAR 15—16 és 18: Bombanő** 18: ördögbarlang (du.) 19: A szénbányász lány* POMAZ 15—16: Jézus Krisztus Szupersztár 17—18: Az Ezüst-tó kincse 19: Szegény Dzsoni és Arnika RÁCKEVE 15—16: A sárkány év« 17—18: Bátorság, fussunk!* 19—20: öld meg a soguntt** SZENTENDRE 15—18: Vfzipók — csodapók (du.) Britannia Gyógyintézet** (este) 19—21: Harc a vizen (du.) Kaliforniai lakosztály** (este) SZENTENDRE, Autós kertmozi 15—21: Klute SZIGETSZENTMIKIÓS 15— 18: öld meg a soguntl** 17—18: Koncert (du.) 19—20: Gyanútlan gyakornok TAPIÓSZEIE 15: Guernika* 16— 18: A hét merész kaszkadőr 19: Piedone Egyiptomban VÁC, Kertmozi 15—18: A kobra napja** VÁC, Modóeh Imre 15— 18: Sivatagi show (dn.) Kvartett** (este) 19—21: Egv kis indián (du.) Britannia Gyógyintézet** (este) VECSÉS 16— 18: Apokalipszis« most I—II.** 17— 18: A néma front (du.) 19—20: A sárkány éve 21: Guernika** VECSÉS, Kertmozi 15—16 és 18: Földrengés Tokióban * 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek.
