Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-04 / 209. szám

VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROS! KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 209. SZÁM 1983. SZEPTEMBER 4., VASÁRNAP Nemcsak a tankönyvből tanainak Az iskolai oktatás tárgyi feltételei őszelő, nyárutó, almaillatú számtanórák. Eltévedt da­rázs zümmög a tanteremben. Enyhe nosztalgiával gon­dolunk az ablakon túl még utolsó üdvözletét küldő nyár­ra, mezőkre, tavakra, kalandokra. A füzetet befedtük, még a fiúk táskája sem kopott, de délben a tópartra szaladnak ki az iskolából, hol füstöt pipál a cséplőgépet hajtó tüzesmasina. A cséplő dobjából már olajos napra­forgószemek peregnek. Ez volt a mi világunk, ezek a mi emlékeink, az iskolaév első napjaiból. A héten újabb korcsoport lépte át az első osztály küszöbét, mások az ál­talános iskola befejezésére ké­szülnek. Ismét vidám gyer­mekcsoportoktól tarkállik az iskolaváros, rájuk tekintenek o Konstantin téri épületek ko­mor falai. A tavalyi 483 he­lyett, az idén 679 gyerek kezd­te meg az általános iskolai ta­nulmányait. A feltételek színvonala Nem kis teher ma az iskolai kiadások sokasága a szülőnek sem, még kevésbé a társada­lom egészének. Különösen, ha olyan színvonalat kell megtar­tani, amilyen a váci iskoláké, s ezt is ellentmondásoktól ter­hesen lehet elérni. Igaz, azt az iskolatípust, melyben a mai felnőtt, a 40 éves életkor környékén tartó felnőtt generáció nevelkedett, sokkal kevesebb anyagi áldo­zattal tarthatná fent a város. A mai társadalom és életmód azonban bonyolultabb követel­ményeket támaszt az, oktatási intézmények iránt is. Gyer­mekeink ma nemcsak az isko­lában, nemcsak a tankönyvből tanulnak és nemcsak a tan­anyagot. így hát mások pél­dául az oktatás tárgyi feltéte­lei is. A demográfiai hullámot szo­kás emlegetni, mint a gondok okozóját, s erről már a fen­tebb közölt számadat is el­mond egyetmást. Az évenként 4—5 ezer között mozgó általá­nos iskolai létszám elhelyezé­se és zavartalan oktatása elő­reláthatólag 1988-ig okoz majd az átlagosnál több fejtörést az iskolák igazgatóinak. A közel 150 tanterem közül ugyanis ma 21 szükségből neveztetik annak, eredeti rendeltetése más volt. A Báthori utcai Ál­talános Iskolából például 64-en az úttörő, házba, a Gábor Jó­zsef Álta'ános Iskolából 106- an a művelődési köznontba járnak, a Radnóti Miklós Ä1- ta’ános lakodban kénvtelenek voltak bevezetni a két nap­szakos tanítást. Az oktatás irá- nvítói. a városi tanács vezető5 óév vélik, hogv a *olvamatos létszámnövekedés miatt szük­séges a. VI. ötéves tervi tante­rem létesítések megvalósítása. s ezt nemrég a végrehajtó bi­zottság határozatba is foglal­ta. Hozzátéve persze azt is, hogy a pénzügyi lehetőségek­től függően. Történelemből keveset A tantermi gondokhoz csat- lakoznan a valamivel enynébo tornaudvar- es tornaterem- szükségletek, bár ezeket éppen gyermekeink egészséges testi neveiese érdekeoen nem sza­bad lebecsülnünk. Két iskolá­ban más rendeltetésű terem­ből alakítottak ki helyiséget a testedzés céljaira, hogy még a gyermekkorban fejlődjenek ki az egészséges életmódhoz fel­tétlenül szükséges szokások, igények. Ezt a célt szolgálja többek között az iskolai könyv­tárak rendszere is, ahol a gyer­mekek megtanulhatják a könyvtár használatát, indirekt módon is bővíthetik ismeretei­ket, fejleszthetik készségeiket, képességeiket. Három iskolai könyvtár működik már a vá­rosban, s továbbiak létesítése is várható. A tanév megkezdése előtt érdekes viták fültanúi lehet­tünk olyan megoldásra váró gondokról is, melyeken első­sorban országos intézkedések­kel. jó tankönyvekkel segíthet­nek az illetékesek. Nem éppen kedvező az a tapasztalat, hogy a mai fiatalok történelmi is­mereteinek szintje alacsony, főként a közelmúlt történel­méről tudnak keveset. Általában viszont nem rosz- szak a váci tanulmányi ered­mények. A 3,3 tizedes osztály­átlagok mellett városi szinten csak 2 százalék volt a bukások aránya, sikereket értek el a pedagógusok olyan tárgyakban is, amelyeket a szülők még nem tanulhattak. Az úttörő foglalkozásokon a sokféle ké­pesség kibontakoztatása mel­lett játékos, szórakoztató for­mában készülnek gyermekeink a felnőtt kori közszereplésre és közösségi életre is. A haza­fias, internacionalista nevelés hatékony formájának bizo­nyulnak az olyan nemzetközi kapcsolatok, mint amilyen a Hámán Kató Általános Isko­láé 20 év óta ew vietnami is­kolával. A Petőfi Sándor Ál­talános Iskola üdülési partne­re a csehszlovákiai Sahi Pio- nérház. Míg egykor az általános is­Rendkívüli jutalmak A lottó legutóbbi — rend­kívüli — jutalomsorsolásakor a következő, Vácott forgalom­ba hozott augusztusi tv-szelvé- nvekre húztak ki tárgynyeré- ménvt: 3000 forintos vásárlási utal­ványt nyert: 78 866 637 — 79 715 329 — 79 759 997 és 79 972 170. 9000 forintos vásárlási utal­ványt nyert: 78 944 806 — 79 625 993 és 79 782 331. | 30 000 forintos Szerencse utalványt nyert: 79 726 496. A nyertes szelvények szep­tember 16-ig adhatók le a Szé­chenyi utcai lottózóban. '"OTSÜSUCYELET Szeptember 5-től az alábbi orvosok tartanak éjszakai ügyeletet a városban: Hétfőn: dr. Kreiner Lenke. Kedden: dr. Gulyás Zoltán Szerdán: dr. Kiss Péter. Csü­törtökön: dr. Karádi Katalin. Pénteken: dr. Bucsek Tibor. Szombaton és vasárnap: dr. Kreiner Lenke. Az ügyeletet a régi kórház épületében (Vác, Március 15. tér 9., telefon: 11-525) lehet felkeresni. A beosztás hét közben meg­változhat. [ kólában végzők töredéke foly­tatta tovább tanulmányait, most fordított az arány, az el­múlt tanévben a nyolcadiko­sok 98 százaléka jelentkezett továbbtanulásra. Egész nap a suliban A nyári napközi otthonba, amely nemrég zárta be kapuit a Pokolszigeten, az idén 85 gyereket írattak be. Vajon a többiek minden a szülőkkel töltötték a nyarat itthon, vagy az üdülőkben? Nehéz lenne felmérni a pon­tos arányokat. Annyi bizo­nyos, hogy igen sok gyereket láttunk felügyelet, s gyakran cél nélkül is csellengeni a par­kokban, a tereken. Lehetne még javítani ezen a számon. A dolgozó szülőknek oly fon­tos. tanév alatt működő nap­közibe tavaly 2 ezer 166 tanu­ló járt, valamennyi jelentkező alsótagozatost felvették. Ismét megoldásra váró gond itt is a tárgyi feltételek javítása, a pedagógiai munka színvonalá­nak emelése. A napközben itt tartózkodó gyerekek fő étkezéséről az öt iskolában működő konyhákon gondoskodnak, de ezek egy ré­sze kisebb kapacitású, mint amilyen létszámot el kell lát­nia. Az Árpád úti iskolában korszerűtlen a berendezés, a Báthori utcából az Egyesült Izzó üzemi konyhájára járnak a gyerekek. Van tehát mire költeni az oktatási tárca pénzét, van mi­re gondolnia a tanárnak az­után is, ha már kicsengettek az óráról, amely mindig újra és újra kezdődik. Generációk rajzanak ki az öreg épületek falai közül tudással, személyi­séget meghatározó, életre szó­ló élményekkel. Emlékeik vásznán egykor majd előttük is megjelennek a mai képek. K. T. I. A szdifász és í! gifdoSye ./Jeleket ír kibe, léink®, fába fi-nagymarosi torony isbja sasa- :::yv---. Mű terem a szabadban. Kaubek Péter és Atellcnben ama Salamon nevét viselő visegrádi toronnyal, Nagymaroson is áll egy lakótorony, mind a mai hapig haszná­latban. Sziluettje kevésbé hívja fel magára a figyelmet, mint túloldali társa, ám fehérre meszelt falaival épületes látványként tárul annak a szeme elé, aki a Hegy utca szelíd kaptatóján halad fölfelé. Még a szobrokhoz, képekhez szokott marosiak tekintetét is rabul ejti egy pillanatra, lát­ván az épület falai körül so-- rakozó telt idomú, pőre nőala­kokat, a gránitba faragott már­ványhúsú modelleket, a fából formált életnagyságú férfi ak­tokat, nemes vonalú lófejeket, ártatlan gyermekportrékat. Azon azonban kezdetben némi­leg még ők is megütköztek, amikor egyszer csak egy tiszte­letlenül mekegő kőszáli kecske vetette meg négy vékony lá­bacskáját egy szoborrá mere­vedett tábornokképmás feje tetején. Külföldön is Ismerik A szobrász és a gida ma már elválaszthatatlanul összetarto­zó két lakója a toronynak. Mindkettő élvezi a maga szabadságát. Kaubek Péter előtt ott a lehetőség, hogy a gránit, a bazalt, a már­vány kemény tömbjéből ki­bontsa az általa megálmo­dott formát. Aki ezt a hősies viaskodást választja, hogy uralkodhasson az anyag felett, kevés beszédű ember. Mint a szobrászvéső alól pattanó kő­szilánkok, úgy koppannak Diavetítés Hollandiáról A Jövő hét műsorából Szeptember 5., hétfő: 17 óra­kor Szemerkényi Ágnes nép­rajzkutató előadást tart a gö­rög templomban Az erdélyi hiedelemvilág címmel. — 17 órakor főzési tanfolyam kez­dődik a művelődési központ­ban, Lehőcz János vezetésével. — 18 órakor a vasútépítő lak­tanyában Papp László beszél Vác nevezetességeiről. Szeptember 6., kedd: A TSF Eszperantó-forrás túrát indít Zebegénybe és Törökmezőre. — A művelődési ház emeleti galériáján megtekinthető a Marx Károly életét és mun­kásságát bemutató fotódoku­mentációs emlékkiállítás. Szeptember 7., szerda: Ma kezdődik és egy hétig tart a sportlövő csapatbajnokság őszi fordulója. — 17 órakor lesz a pedagóguskiub megnyitó üm népségé, majd Kaufmann And­rás tart diavetítéssel kísért útiélmény-beszámolót Hollan­diáról. Szeptember 8., csütörtök: A Madách Galériában 17 órakor Ury Ibolya művészettörténész megnyitja Ligeti Erika szob­rászművész kiállítását. — A művelődési központ 4-es ter­mében 17 órakor a résztvevők beszámolót tartanak a 68. esz­perantó világkongresszus ta­pasztalatairól. — Megfelelő je- lentkező esetén különbusz in­dul Szentendrére, a Nosztalgia kabaré megtekintésére. Szeptember 9., péntek: A művelődési központ 22-es ter­mében 15 órakor kezdődik az új évad első gyermekfoglalko­zása: , dobkészítés, Berhidai Magdolna vezetésével. — Az ifjúsági klub tagjai Szödliget- re látogatnak. Szeptember 10., szombat: Délelőtt 10 órakor Meseturmix címmel filmvetítés a művelő­dési ház 8-as termében, a be­lépés díjtalan. — Zebegény- ben: az idei utolsó zenés-iro­dalmi délután Kálnoky László költő, Beregszászi Olga szín­művész és' Fülöp Attila opera­énekes közreműködésével. Műsorvezető: Czigány György. Szeptember 11., vasárnap: Délelőtt 10 órakor a főtéri gö­rög templomban Granasztói Szüvia ismerteti a bábkészítés művészetét és gyakorlati be­mutatót tart. P. R. lífförővezefők véd konferenciája A Magyar Úttörők Szövet­sége Vác városi Elnöksége szeptember 17-én, szombaton •délelőtt 9 órakor a helyi MTESZ-székházban úttörőve­zetői konferenciát rendez. Az úttörőelnökség beszá­molt az elmúlt három év mun­kájáról. maid összegzik a csa- natszintű úttörővezetői érte­kezletek tapasztalatait. Végül megválasztják az úttörőel­nökség tagjait és a Pest me­gyei konferencia küldötteit. módjával mért mondatai. Van ebben a szakállas, negyvenes éveibe fordult férfiban vala­miféle szemérmesség, ha a sa­ját dolgai felől faggatják, de aztán lassan folyamatos pár­beszéddé oldódik a beszélge­tés. — Hogyan lett toronytulaj­donos? — Gádor Emillel hét éve volt közös kiállításom Nagymaro­son, akkor ajánlotta" fel a nagyközségi tanács a lehetősé­get: költözzek be az idők so­rán feleslegessé vált transz­formátorházba. Lebontani saj­nálták, hiszen a település jel­legzetessége, s így vélték a legcélszerűbben hasznosítani. Akár a mesében, kilencvenki­lenc esztendőre kötöttük meg a bérleti szerződést. — Hogyan lett szobrász? — Művészeti tanulmányai­mat magánúton végeztem, il­letve a Dési Huber alkotókör­ben, Laborcz Ferenc irányítá­sával. Mondanom sem kell, nem volt könnyű ez az Indulás, semmit sem kaptam készen, de ma már úgy érzem, hasz­nomra vált; munkám megbe­csülése rá a bizonyíték. — Pályafutását hogyan ösz- szegezné? — 1971 óta találkozhat a tár­latlátogató közönség a mun­káimmal. Az első önálló kiállí­tásom 1973-ban volt a Stúdió Galériában, s még abban az évben ösztöndíjjal jártam a Szovjetunióban. Ezt követte az újpalotai „lila iskolában”, a Csepel Galériában, Balassa­gyarmaton. az újpesti mini ga­lériában rendezett' önálló be­mutatkozásom. 1977-től Derko- uits-ösztöndíjat kaptam, s ez is az elismerés egy formája. Részt vettem a Siklósi Nemzet­közi Szobrásztelep munkájá­ban. Hat hónap alatt faragtam meg gránitból egy figurát — és közben öt évet öregedtem. Minden évben történt valami említésre méltó az életemben. Voltam Csehszlovákiában nemzetközi művésztelepen, majd Bulgáriában jártam ösz­töndíjjal. Egy franciaországi tanulmányút is mögöttem áll. Tagja vagyok a Képzőművé­szeti Alapnak és a Magyar Képzőművészek Szövetségének — hangzott a vázlatos felsoro­lás. Több húron játszik — Milyen irányzathoz tarto­zónak vallja magát? — Műveim realista foganta- tásúak. A valósághű ábrázolás híve vagyok. — Vannak-e közgyűjtemé­nyekben alkotásai? — Lassacskán beérik mun­kám gyümölcse. Vásároltak tőlem plasztikát a Szovjet­unióban, s most legutóbb Bul­gáriából kaptam értesítést, amely szerint a Humor és sza­tíra címmel megrendezett nemzetközi seregszemlén kiál­lított Napfürdöző . című kis. plasztikámat megvették. Az szobrai. Hancsovszki János felvétele idén állítottam fel a zánkai úttörővárosban Simics Sándor Szovjetunióban élt tábornok kőbe faragott arcmását. A fő­városban a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium épületének árkádsorában kap helyet Zsigmond Elek kémi­kusról mintázott portrém. — Jövendő tervei? — Még az idén ősszel a Szovjetunióba megyek egy nemzetközi művészeti szimpo- zionra. Jövőre Burgaszba va­gyok hivatalos. Felkértek egy nagymarosi kiállításra, továb­bá lehetőséget kapok, hogy Budapesten a Műcsarnok ka­maratermében állítsam ki munkáimat. — A tornyot a pincétől a padlásig bejárva úgy tűnik, hogy nem egy húron játszó művész. — Valóban így van. Leg­kedvesebb anyagom a kő, mert amit abból alakítok, az egyszeri és megismételhetetlen. Szívesen faragom a fát és újábban a fémek adta lehető­ségeket is kipróbálom. Az ér- mészkedés kiegészítő tevé­kenység a számomra. Ezen a nyáron Sopronban az érem- biennálén szerepeltem egy munkámmal. — Az egyik mappában ak- varellehet láttam, a falon olajképeket. Csak nem ...? — De igen. Ezek is tőlem származnak, s nem kell meg­tagadnom őket. Amikor az egyik kiállításomhoz a zsűri anyagot válogatott, szakértő kartársaim elismeréssel szól­tak képeimről, mi több, né­hányat még a kiállitás anya­gába is bevettek. — Turistautat mutat a jel­zés itt a ház mentén. Erre so­kan megfordulnak. Az épület körüli szoborkiállítás nyitottá teszi a művészetét. Nem gon­dolt arra, hogy beinvitálja az embereket? — Kétélű dolog ez. Részben gond, hogy ennyire a közép­pontban vagyok, mert óhatat­lanul hátráltatja a munká­mat, részben jó, mert sokan tudomást szereznek a szob­raimról. Gondoltam rá, hogy a torony földszintjén csiná­lok egy nyilvános magángalé­riát. Pestre ladikázott A szobrász kiegyensúlyozott, szigorú alkotó egyéniség. Nem keresi a könnyű megoldásokat, mert hittel vallja, hogy hosz- szú távon elkülönül egymástól a kóklerség és az igazi érték. Amikor fáradtan leteszi a vé­sőt és a kalapácsot, lemegy a Dunára úszni egyet. A múltkor meg hazaladikázott Pestre. Két napig tartott az út. Szívesen megáll a parti csap­szék előtt egy kis beszélge­tésre nagymarosi ismerőseivel. A gödölye a presszóban bele- lefetyel a kávéjába. Legfel- iebb a konzervatívabbak hely­telenítik, hogy a szobrász mellett kissé szabados életet él Gigi, a kőszáli kecske. Tamasi Tamás ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) /

Next

/
Oldalképek
Tartalom