Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-30 / 231. szám

2 1983. SZEPTEMBER 30., PÉNTEK Az Aadropo v-ayilatkozat visszhangja Haderőcsökkentési tárgyalások Nagy jelentőségű bécsi forduló (Folytatás az 1. oldalról.) tartózkodó Mitterrand francia köztársasági elnök szerdán — mint az AP közölte — And­ropov nyilatkozatáról kijelen­tette: az amerikai elnök hét­fői beszédében foglalt „kezde­ményezések” elutasítása meg­erősíti, hogy Reagan javasla­tai „nem mennek eléggé mesz- szire”. Mitterrand szerint ugyanakkor Reagan elnök leg­utóbbi javaslataival az Egye­sült Államok „igazi erőfeszí­tést tett a közös alap megta­lálására”. Megegyezésre azon­ban még mindig nincs alap — mondotta, s ezúttal is elfogad­hatatlannak nevezte, hogy a francia atomütőerőt figyelem­be vegyék Genfben. A csütörtöki nyugatnémet lapok nagy terjedelemben és többnyire tényszerűen számol­tak be Andropov állásfoglalá­sáról. A Frankfurter Allge­meine Zeitung főcímben idéz­te Andropovnak azt a megál­lapítását, hogy „Washington Genfben nem akar megállapo­dást”. A General-Anzeiger a szovjet vezető nyilatkozatából azt emelte ki, hogy „az Egye­sült Államok csak időt akar nyerni a telepítés megkezdé­séhez”. A jobboldali Die Welt ugyanakkor „az Egyesült Ál­lamok elleni támadásnak” minősítette Andropov nyilat­kozatát. A nyugatnémet sajtó az ál­lásfoglalásból azt a következ­tetést vonja le, hogy a nyu­gati elképzelések nem válnak valóra, mert a „közép-hatótá­volságú rakéták ügyében nem lehet további engedményeket kicsikarni a Szovjetuniótól”. Brüsszeli NATO-körökben nem keltett meglepetést, hogy a Szovjetunió az újabb ameri­kai sürgetések ellenére sem hajlandó egyoldalú nukleáris leszerelésre és ezért elutasí­Jurij Andropov, aZ SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­gének elnöke szerdán Moszk­vában találkozott Ali Nasszer Mohammeddel, a Jemeni Szo­cialista Párt Központi Bizott­ságának főtitkárával, a Jeme­ni Népi Demokratikus Köz­társaság állam- és kormány­főjével. Ali Nasszer Moham­med kedden érkezett rövid munkalátogatásra a Szovjet­unióba. Meleg elvtársi légkörű ta­lálkozóján Jurij Andropov és Ali Nasszer( Mohammed átte­kintett több időszerű nemzet­közi kérdést, valamint a Szov­jetunió és a JNDK kapcsola­tainak alakulását. Megállapították,' hogy az amerikai imperializmus és szövetségesei agresszív politi­kája miatt súlyosan romlott a nemzetközi helyzet. Ezek az erők a militarizmus és á ka­tonai diktátum politikáját folytatják, semmibe veszik a nemzetközi jog legelemibb normáit, s a legszégyenteije- sebb provokációkhoz folya­modnak. Magatartásukkal mérgezik a nemzetközi lég­kört, bizalmatlanságot és el­lenségeskedést akarnak szíta­ni az államok között. Olyan kalandor és bűnös politika ez, amely a nukleáris konfliktus veszélyével terhes. Fenyegeti minden nép életét, biztonsá­gát és szabadságát. Jurij Andropov a tárgyalás során kijelentette, hogy a Szovjetunió szilárdan meg vé­delmezi szuverén jogait és ér­dekeit, valamint szövetségesei és barátai érdekeit. Ugyanak­kor nem csökkenti erőfeszíté­seit, amelyeknek célja a fegy­verkezési hajsza megfékezé­se, a feszültség enyhítése, a nemzetközi problémák tárgya­lásokkal történő megoldása. Az imperialista provokációk ellenére a Szovjetunió kitart a béke megőrzését és megszi­lárdítását szolgáló elvi irány­vonala mellett. Jurij Andropov és Ali Nasszer Mohammed áttekin­tette a közel-keleti helyzetet is. Megállapították, hogy az Egyesült Államok nemcsak Izrael területrabló politikáját tóttá Reagan elnök legutóbbi ajánlatait. E NATO-körökben ugyanakkor „fenyegetőnek” nevezték Jurij Andropov nyi­latkozatát. A brüsszeli La Libre Belgi­que a nyilatkozattal kapcsolat­ban kifejtette: „továbbra is gond és akadály a francia és a brit atomerő beszámítása ... Végeredményben érthető, hogy a szovjetek nem hajlandók úgy tenni, mintha ezek a fegy­verek nem is léteznének”. A Szovjetunió' elleni vádas­kodásra használta ki Marga­ret Thatcher brit miniszterel­nök egy amerikai tv-társaság- nak adott nyilatkozatát. A CBS televíziós hálózatnak nyi­latkozva a miniszterelnök­asszony csütörtökön támadta a Szovjetuniót és vezetőségét a nukleáris leszerelés kérdésé­ben elfoglalt álláspontja és a dél-koreai repülőgép lelövése miatt. Kijelentette: „csaló­dott”, amiért Andropov nem fogadta el Ronald Reagan hétT főn előterjesztett elképzeléseit". Megismételte, hogy nem lehet szó a brit rakéták beszámítá­sáról a genfi tárgyalásokon, majd felszólította a Szovjet­uniót, hogy csökkentse „ko­losszális számú rakétáit”. Az olasz lapok bő terjede­lemben ismertetik Andropov­nak az amerikai elnök beszé­dére adott válaszát. Noha a részletes kommentárok még hiányoznak, a szalagcímek ki- fejezőek: „Andropov: Reagan legutóbbi leszerelési javaslatai félrevezetőek” (La Stampa). „Andropov Reagant vádolja: az USA politikája kizárja a megegyezés lehetőségét” (L’ Unitá). „Andropov kemény válasza Reagannak” (La Re- pubblica). A La Repubblica, miután megállapítja, hogy a kelet— bátorítja, hanem önmaga Is aktívabban törekszik az arab nemzeti-felszabadító mozga­lom elnyomására, a haladó rendszerek megdöntésére. Az Egyesült Államoknak az a szándéka, hogy hegemon sze­repet vívjon ki magának a térségben, s a Közel-Keletet a szocialista és fejlődő országok elleni agresszív lépései kiin­dulási pontjává változtassa. Az USA provokatív haditen­gerészeti műveleteket hajt végre a Közel-Keleten, s né­hány NATO-szövetségesével együtt áttért a térség ügyei­be való közvetlen katonai be­avatkozásra. Jurij Andropov és Ali Nasz- szer Mohammed is támogatá­sáról biztosította az amerikai- i izraeli terjeszkedéssel szem­behelyezkedő Szíria, a libano­ni nemzeti-hazafias erők és a palesztin ellenállási mozga­lom elvi álláspontját. A két politikus a Szovjet­unió és Dél-Jemen kapcsola­tairól szólva megállapította, hogy azok sikeresen fejlőd­nek. Külön is aláhúzták, mi­lyen nagy jelentősége van az SZKP és a JSZP közötti bará­ti kapcsolatoknak, amelyeket mindkét részről tovább kí­vánnak fejleszteni. Negyven halott, mintegy kétszáz sebesült, eltorlaszolt utcák, megrohamozott pálya­udvarok, megvert választási hivatalnokok — ez a mérlege a szerdai és csütörtöki pakisz- tási tiltakozó megmozdulások­nak. Az iszlamabadi kormány fe­nyegető nyilatkozata ellenére (amely szerint a szavazásról távalmaradókat a „lehető leg­szigorúbban meg fogják bün­tetni”) Punjab és Szind tar­tomány lakosságának döntő többsége tevékenyen támogat­ja a „Mozgalom a Demokrácia Helyreállításáért” (MRD) nevű szervezetnek a helyi közigaz­gatási választások bojkottálá­sára vonatkozó felhívását. nyugati kapcsolatokban bekö­vetkezett merevedés „aggasz­tó”, a folyamat okait elemez­ve rámutat, hogy „minden eddiginél határozottabban fel kell tenni a kérdést: miért nem lépett fel erélyesen az amerikai kormány, amikor New York és New Jersey állam kormányzója lehetet­lenné tette Gromiko részvéte­lét az ENSZ közgyűlésen”. A L’Unitá szerint Andropov nyilatkozata nem csupán kö­telességszerű válasz Reagan ENSZ-ben mondott beszédére, nem taktika, hanem „olyan politikai dokumentum, amely jelezni kívánja a súlyos hely­zetet”. Az OKP lapja aláhúz- -za, hogy a szovjet vezető nemcsak az amerikai elnök véleményére reagált, hanem, ha lehet, még kifejezőbb volt, amikor Washington nyugat­európai szövetségeseit figyel­meztette a veszélyre. (Folytatás az 1. oldalról.) intézkedéseket” követelt, amin Washington általában a szov­jet földi bázisú interkontinen­tális rakéták nagyarányú le­építését érti. Közölte ugyan, hogy Olaszország „kész elébe menni az ésszerűnek látszó szovjet biztonsági igények­nek”, ■ de gyakorlatilag teljes mértékben az amerikai állás­pontot támogatta a közép- hatótávolságú rakéták kérdé­sében. Mint New York-i diplomá­ciai források megerősítették, kedden, Andreotti és Shultz amerikai külügyminiszter ta­lálkozóján ugyancsak az ame­rikai rakéták telepítése volt a fő téma. Andreotti kormánya nevében arról biztosította Wa­shingtont, hogy „a telepítés időrendjében nincs változás”. A napirend szerint Loson- czi Pál felszólalása a késő es­ti órákban hangzott el. Ezt megelőzően az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön a délelőtti órákban látogatást tett Javier Pérez de Cuellarnál, a világ- szervezet főtitkáránál. Eszme­cserét folytattak a világ- szervezet előtt álló feladatok­ról. Az Elnöki Tanács elnökét elkísérte a látogatásra dr. Várkonyi Péter külügyminisz­ter is. Losonczi Pál, és dr. Várko­nyi Péter látogatást tett Jorge llluecanál, az ENSZ-közgyűlés újonnan megválasztott elnöké­nél is. Dr. Várkonyi Péter találko­Csütörtökön, az elszigetelt incidensektől eltekintve tisz­teletben tartott libanoni tűz­szünet negyedik napján újabb ülést tartott Bejrút közelében a korményhadsereg, a falan- gista milícia, az ellenzéki Nemzeti Megmentési Front és a SÍITA AMAL mozgalom ka­tonai képviselőiből alakult felügyelő bizottság. Ezúttal az egy hónapja lezárt bejrúti nemzetközi repülőtér megnyi­tása, a légikikötőhöz vezető útvonalak biztonságának a szavatolása és a Vöröskereszt A sztrájk különösen nagy erővel söpört végig Karacsin, Szind tartomány közigazgatási központján: a város utcáin ka­tonai és félkatonai szervezetek egységei cirkálnak, a szavazó- helyiségeket rendőrkordon vette körül. A tartomány más városaiban is kormányellenes megmozdulások voltak, a tün­tetők megpróbálták megbéní­tani a városi autó- és vasúti forgalmat. A tömeggyűlések résztvevői a Ziaul Hak vezette kor­mányzat leváltását, á hadiál­lapot megszüntetését és sza­bad parlamenti választásokat követeltek. Bonn Munkástüntetés A Kohl-kormány hatalomra kerülése óta a legnagyobb munkásmegmozdulásra került sor csütörtökön Bonnban. A Fémipari Szakszervezet felhí­vására mintegy százharminc- ezer munkás tüntetett a kor­mány antiszociális politikája éllen és a 35 órás munkahét bevezetéséért. Az NSZK egész területéről összesereglett dolgozók előtt Rudolf Judith, az IG Metall szakszervezet elnökségének tagja, kijelentette: a válság le­küzdésének egyetlen módját a kormány a tömeges elbocsá­tásokban és a szociális jutta­tások további csökkentésében látja. A tüntetők egyik fő jelsza­va a 35 órás munkahét beveze­tésének sürgetése volt, mivel a nyugatnémet szakszerveze­tek ebben látják a két és ne­gyed milliós munkanélküliség egyik fő ellenszerét. zott Sah Muhammed Doszt afgán külügyminiszterrel és megbeszélést folytatott vele a kétoldalú kapcsolatokról és a nemzetközi helyzetről. Nemzetközi Valutaalap Magyar felszólalás Újabb felszólalásokkal foly­tatódott a Nemzetközi Valuta­alap (IMF) és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (Világbank) washingtoni éves közgyűlése. A közgyűlésen szerdán szó­lalt föl Fekete János, a Ma­gyar Nemzeti Bank első elnök- helyettese. Hangsúlyozta, hogy az IMF és a Világbank hitel- tevékenysége akkor lehet sike­res, ha a kölcsönök nyújtása­kor figyelembe veszi a kedvez­ményezett ország sajátosságait. Gazdasági célkitűzéseinkről szólva elmondta, hogy azok változatlanul olyan szocialista tervgazdaság kialakítására irá­nyulnak, amely a piac hatá­sait fokozottan veszi figyelem­A lengyel igazságügyminisz­ter figyelmeztette a még min­dig illegalitásban tevékenyke­segélyakcióinak a megkönnyí­tése volt napirenden. A tűzszüneti bizottság ülé­sén született megállapodás eredményeként csütörtök dél­után újra megindult a légifor­galom Bejrút és a külvilág között. Közben Amin Dzsemajel li­banoni elnök telefonbeszélge­tést folytatott Camiile Sa- munnal, a Nemzeti Liberális Párt elnökével és Szliman Franzsijéval, az ellenzéki Nemzeti Megmentési ' Front egyik vezetőjével az elhatáro­zott nemzeti megbékélési kon­ferencia összehívásáról. Valid Dzsumblatt drúz vezető meg­bízottja a Párizsban élő ma- ronita keresztény politikus­hoz, Raimond Eddéhez utazott ugyanebben az ügyben. Az An-Nahar című bejrúti lap értesülése szerint a jövő hét közepén, valószínűleg Szaúd- Arábiában kezdődik meg a régóta esedékes találkozó, amelyen a libanoni társada­lom valamennyi politikai-val­lási irányzata, csoportosulása képviselteti magát. Az amerikai szenátus csü­törtököd 55:45 arányban elve­tette azt a demokrata párti ja­vaslatot, amely a jelenleg Li­banonban állomásozó 1600 amerikai tengerészgyalogos hazahívását sürgette. 62 sza­vazattal 38 ellenében a testület azt a javaslatot is elutasította, amely az előirányzott 18 hó­nap helyett fél évre akarta korlátozni az amerikai katonák libanoni jelenlétét. Csütörtökön Bécsben meg­nyílt a közép-európai fegyve­res erők és fegyverzet kölcsö­nös csökkentéséről és az ez­zel kapcsolatos intézkedések­ről folyó tárgyalások 31. for­dulója. A plenáris ülésen a szocia­lista országok képviseletében felszólalt Emil Keblusek, a csehszlovák küldöttség veze­tője. Beszédében hangsúlyoz­ta, hogy tekintettel az élező­dő nemzetközi helyzetre, a tárgyalások most kezdődő for­dulójának különleges jelentő­sége van. A Varsói Szerződés tagálla­mai nagyon sokat tettek azért, hogy a bécsi tárgyalásokon reális és mindkét fél számára elfogadható megoldást talál­junk — mondotta Emil Keb­lusek. A tárgyalásoknak a holtpontról való elmozdításá­ban nagy jelentőségük van a szocialista országok ez év február 17-én benyújtott ja­vaslatainak és a június 23-án előterjesztett, „a közép-euró­pai fegyveres erők és fegy­verzetek csökkentéséről és az ezzel kapcsolatos intézkedé­sekről” szóló szerződés-ter­vezetnek. A szocialista országok de­legációi remélik, hogy a Nyu­gat minél előbb konstruktív javaslatokkal válaszol a szo­George Bush amerikai alel- nök szerint a brit és a fran­cia közép-hatótávolságú ra­kéták problémájára előbb vagy utóbb jobb megoldást kell találni annál, minthogy ezeket a rakétákat egyszerűen kizárják a tárgyalások napi­rendjéről. Az alelnök szerdán fehér házi irodájában nyilatkozott több amerikai újságírónak. Véleménye szerint a brit és francia rakéták kérdését nem dókét, hogy egy hónapon be­lül még büntetlenül visszatér­hetnek a normális életbe, s kilátásba helyezte, hogy újabb személyekre terejsztik ki a- közkegyelmet, ha folytatódik a belső normalizálódás. Sylwester Zawadzki minisz­ter a szejm csütörtöki tanács­kozásán a júliusi amnesztiatör­vény végrehajtásáról beszá­molva elmondta, hogy szep­tember 28-ig 327 személy je­lentkezett az igazságügyi-szer­veknél, és tárta fel, milyen törvénybe ütköző tevékenysé­get folytatott a szükségállapot idején. Hasonló ügyben tízen jelentkeztek külföldön a len­gyel diplomáciai vagy konzuli képviseleteknél. Az amnesztia­törvény értelmében az ilyen személyek ellen nem indíta­nak eljárást. Mint az igazság­ügy-miniszter beszámolójá­ból kitűnt, a rendőrségen je­lentkezők között voltak olya­nok is, akik vezető funkciót töltöttek be az egykori Szoli­daritás szakszeryezet különbö­ző szintű testületéiben, de a többséget a Szolidaritás kö­zépszintű aktivistái teszik ki. hetnek a kínai—amerikai kap­csolatokba az amerikai tech­nológia átadás új rendező el­vei, amelyek, eddigi értesülé­sek szerint, 11 magas műszaki szintet képviselő termék és technológia mellett további 43 exportját is készek enged­ni Kínába. Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter csü­törtökön elutazott Kínából. Útjának következő állomása Pakisztán lesz. A kínénak eladandó techno­lógia katonai célra is alkal­cialista államok kezdeménye­zéseire — jelentette ki végül Emil Keblusek. A NATO-ban negatívan ítélik meg illetékesek a bécsi haderőcsökkentési tárgyalá­sok esélyeit. Ennek oka in­kább a kelet—nyugati viszony általános romlása és a gen­fi tárgyalások egy helyben to- pogása, mintsem maga a tize­dik éve tartó bécsi tanácsko­zás állása. Az illetékes NATO-bizott- ság a nyáron, amikor beszá­molt az Atlanti Tanácsnak a legújabb bécsi fejlemények­ről, elismerte, hogy a szocia­lista országok júniusban elő­terjesztett legújabb javaslata „tartalmaz olyan elemeket, amelyek egybeesnek a NATO- országok elképzeléseivel, és így alkotóelemei lehetnek a készülő megállapodásnak”. A NATO ajz esetleges meg­állapodás feltételének tekinti az ellenőrizhetőséget. A NA­TO fő kifogása az ellenőrzést illetően, hogy a szocialista or­szágok javaslata önkéntes ala­pon tervezi ezt, esetenkénti ellenőrzésekkel, míg a NA­TO állandó ellenőrző ponto­kat szeretne létesíteni a szo­cialista országok területén. Brüsszel} megfigyelők nem várnak haladást a bécsi tár­gyalások újabb fordulójától. most kell megvitatni. De — mint mondta — „egyik vagy másik leszerelési fórumon, va­lamikor a tárgyalások folya­mán, választ keü találni erre a kérdésre, ha a cél valóban a fegyverzetek jelentős csök­kentése”. Az alelnök a Genfben folyó szovjet—amerikai hadászati fegyverzetkorlátozási, illetve az európai közepes hatótávol­ságú. nukleáris fegyverzetek korlátozásáról folyó tárgyalá­sokra utalt. Szavaiból kide­rült, hogy a megoldásnak — amely a brit—francia atompo­tenciál figyelembevételének lehetőségét is magában foglal­hatná — a kát tárgyalási fó­rum valamifajta egyesítését tartja. Ezt a lehetőséget az amerikai kormányzat körei­ben — mint Bush mondta — már „körülszaglászták”. A külügyminisztériumban leszögezték, hogy az Egyesült Államok politikája „nem vál­tozott” ebben a kérdésben. Genova Százezres akció Az észak-olaszországi Ligu­ria tartomány életét megbé­nító általános sztrájkot tar­tottak csütörtökön az olasz szakszervezetek. A sztrájkfel­hívás szerint a munkabeszün­tetés elsősorban az Ipari Üj- jászervezési Intézet (IRI) ter­vezett rekonstrukciós intézke­dései ellen irányult, amelyek, ha megvalósulnak, csupán Genovában tpvábbi 20 ezer emberrel növelik a munka- nélküliek számát. Mintegy százezren tüntettek a tartomány székvárosában, és követelték a bezárásra ítélt ipari egységek — acélgyárak, hajóipari létesítmények, elekt­romechanikai, alumíniumipari üzemek — további működte­tését. mazható, egyesek légvédelmi és radarriasztó berendezések­hez csatlakoztathatók, mond­ják Pekingben. Ugyancsak pe­kingi vélekedés, hogy Wein­berger látogatása is nyilván­valóvá tette: a kínai—ameri­kai kapcsolatok viszonylag szélcsendes szakaszba jutot­tak, mindenekelőtt a fent em­lített új politika következté­ben, amelyet Csao Ce-jang miniszterelnök bizalmi kér­désnek nevezett a héten új­ságírók előtt. Az USA a Közel-Keleten is hegemóniára tör Szovjet—dd-jemeni csúcs Választási bojkott Pakisztánban Kormányellenes megmozdulások Az ENSZ éltdános vitája A libanoni tűzszünet negyedik napján A felügyelő bizottság ülése be. Az amnssztiatörvény végrehajtása Ä lengyel szejm tanácskozása A brit és francia atomerőről Bush homályos m Weinberger látogatásának következménye Amerikai technológia Minőségileg új elemet vi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom