Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-23 / 225. szám

Eíí fejeződött a hivatalos finnországi látogatás Kádár János hazaérkezett Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, aki — feleségével — hivatalos látogatást tett Finnországban, csütörtökön délelőtt a finn földművelést és állattenyész­tést meghatározó kisparaszti gazdaságok egyikével ismer­kedett. Jaakko Maisi látta vendégül családi gazdaságá­ban, a Helsinkitől 30 km-rs lévő Nurmijärviben. A magas rangú látogatót s a társaságában lévő Mauno Kői- visto köztársasági elnököt a gazda tájékoztatta. Kádár János nagy érdeklő­déssel hallgatta Jaakko Mai­éit, s elmondta, hogy már tá­jékozódott a gazdaságról, arra azonban kíváncsi, hogy rászo­rulnak-e idegen munkaerő foglalkoztatására. Nem — vá­laszolta a gazda —, a birtok teljesen családi kezelésben van, feleségével mindent el­látnak, igaz, fiuk, a nyári munkacsúcs idején besegít. (A család 20 év körüli gyermeke a helsinki mezőgaz­dasági egyetemen tanul.) A hallottakról személyesen is meggyőződve, a Központi Bi­zottság első titkára körbejárta a gazdaságot. Délben — már Helsinkiben — Kalevi Sorsa miniszterel­nök és feleségé adott ebédet Kádár János és felesége tisz­teletére. A Központi Bizottság első titkára kora délután szálláshe­lyén, a Kalastajatorppa hotel­ben találkozott a Finn Kom­Kádár János Kolvlito elnfik társaságában megtekinti Jaakko Malsl gaz­daságát Nurmijärviben. munista Párt vezetőivel, Joti- ko Kajanoja elnökkel, Arvo Aalto főtitkárral, Veikko Saar- tóval, a parlamenti csoport el­nökével, valamint a politikai bizottság más tagjaival. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen tájékoztatták egymást pártjaik helyzetéről, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Kádár János a finn rá­dió és televízió kérésére rö­vid nyilatkozatban összegez­te látogatásának tapasztala­tait, majd a vendégeket szál­lító gépkocsisor Vantaaba, a • • •• K0Z0S AKARAT I gazán nem közhely, hogy Kádár János finnországi látogatása egyszerre nyitott új sza­kaszt a kétoldalú kapcso­latok történetében és ka­pott sajátos jelentőséget éppen a jelenlegi nemzet­közi helyzetben. Az MSZMP KB első titkára és vendég­látója, Mauno Koivisto finn államfő számára a madridi, konferencia után és az ENSZ közgyűlés kezdetén, a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokkal egy időben lehetőség nyílt, hogy ál­lást foglaljanak, együtt és ugyanazokért a célokért napjaink legfontosabb kér­déseiben. Az első példa: Helsinki­ben már októberben meg­kezdik előkészíteni azt a fontos konferenciát, ame­lyen a madridi határozat értelmében jövőre Stock­holmban 35 állam képvise­lői megvitatják a bizalom- erősítő intézkedéseket, az európai biztonság és lesze­relés kérdéseit. Magyar részről teljes támogatásra számíthat a finnek munká­ja az előkészítő értekezle­ten. Ugyanígy Finnország diplomáciája is segíteni fog, amikor ismét csak a madridi záróokmány elő­írása szerint Budapesten rendezik majd meg az európai kulturális fórumot. A helsinki folyamat to­vábbvitelét mindkét ország vezetői szívügyüknek te­kintik. Egyébként a madri­di értekezlet értékelésében is egyetértés mutatkozott: ésszerű, kompromisszum, jó program született Madrid­ban, s ez hozzájárulhat az európai és a nemzetközi légkör javulásához. Jelentős részt szenteltek a tárgyalásokon a fegyver­kezési verseny kérdései­nek. Kádár János kijelen­tette: abban vagyunk ér­dekeltek, hogy csökkenjen a nukleáris háború veszé­lye, hogy ne telepítsenek nukleáris fegyvereket azokba az országokba, ahol ma nincsenek, s hogy ne növeljék az ilyen fegyve­rek mennyiségét ott, ahol már vannak. Koivisto elnök is . egyetértett abban, hogy az egyenlő, garantált biz­tonságnak a fegyverzet ala­csonyabb szintién kell megvalósulnia. Kádár Já­nos arra emlékeztette ven­déglátóiét. hogy a Magyar Népköztársaság, a Varsói Sze~ződés tagiáként, szö­vetségeseivel egvü.tt több konkrét javaslatot tett a fegyverzetek korlátozására, és csökkentésére, ' ezek a javaslatok ma is érvénye­sek. A fegyverkezési haj­szát meg lehet állítani! Természetesen napirend­re került a kétoldalú kap­csolatok bővítése is. Nem­csak a hagyományos roko­ni kötelékekről esett szó, hanem arról, hogy az ér­zelmi kötődést a közös po­litikai célok meghatározá­sa, a gazdasági érdekek egyeztetése, a kulturális kapcsolatok örvendetes szé­lesedése is erősíti. A finn sajtó megírta, Koivisto elnök is utalt ar­ra, hogy a személyes talál­kozásnak mekkora a jelen­tősége. Aki a protokoll elő­írásait valamennyire is is­meri, észrevehette, hogy a finn vendéglátó éppen a kétszeresét vállalta annak, amit illett-kellett volna, ezzel is kifejezésre juttatva a Kádár Jánossal folytatott párbeszéd fontosságát. Há­rom nap alatt nem keve­sebb, mint nyolc alkalom­mal találkoztak. A két ál­lamférfi között tehát olyan személyes kapcsolat alakul­hatott ki, amely minden bizonnyal hozzájárul ah­hoz, hogy érvényesüljön az európai enyhülési politika. Az MSZMP KB első titká­ra tíz éven belül most járt harmadszor Finnországban. Egyik előző útjának az volt a célja, hogy a Finlandia palotában 34 más, európai és észak-amerikai vezető államférfival együtt aláírja a helsinki záróokmányt. Erre emlékezett, amikor hangsúlyozta: Helsinki szá­munkra nemcsak a baráti Finnország fővárosa, ha­nem egyben az a város is, amelynek neve milliók szá­mára egyet jelent az em­beriség legszebb céljaival. Helsinki neve összeforrt azzal a folyamattal, amely­nek első szakasza itt zárult le a világtörténelem eddigi legszélesebb körű csúcsta­lálkozójával. F innországi útjának úgyszólván minden munkával tölthető óráját a személyes diplo­máciára használta fel az MSZMP KB első titkára: tárgyalásokra, hazánk cél­jainak ismertetésére, társa­dalmunk . és népgazdasá­gunk helyzetének felvázo­lására, s minél több finn - megnyerésére a két nép barátságának elmélyítésé­hez, a béke közös akaratá­nak kifejezéséhez. Pálfy József finn főváros központi repülő­terére indult. A magyar és a finn lobogókkal díszített légi­kikötőben elsőként Mauno Koivisto és felesége búcsú’ zott Kádár Jánostól és felesé­gétől, a kíséret tagjaitól, majd a Központi Bizottság első tit­kára elköszönt a megjelent finn közéleti személyiségek­től. Az ünnepélyes búcsúztatás után a TU—134-es különgép a levegőbe emelkedett. Helsinkiben bejelentették, hogy Kádár János hivatalos látogatásra hívta meg Mauno Koivistót, aki a meghívást el­fogadta; az időpontot később állapítják meg. Ugyanakkor megerősítették Kalevi Sorsa korábbi meghívását is. Kádár János és kísérete csü­törtökön este hazaérkezett. A Ferihegyi repülőtéren Loson- czi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke,' Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, Németh Ká­roly, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, a Politi­kai Bizottság tagjai, Horn Gyula, a KB külügyi osztályá­nak vezetője, Horváth István belügyminiszter, Pullai Árpád közlekedési miniszter és Ros- ka István külügyminiszter- helyettes fogadta. Jelen volt Mikko Jokela, a Finn Köztár­saság budapesti nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK t AZ MSZMP PEST MEGYEIjílZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM, 225. SZÁM /ír»: 1,40 forint 1983. SZEPTEMBER 23., PÉNTEK Vasárnap Losoncz! Pál New Yorkba utazik Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke szeptember 25-én, vasárnap New Yorkba utazik, ahol részt vesz Indira Gandhi indiai miniszterelnök, az el nem kötelezett országok moz­galma soros elnöke kezdemé­nyezésére összehívott állam- és kormányfői találkozón. Lo­sonczi Pál New York-i tar­tózkodása idején részt vesz az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszaká­nak munkájában is. A Minisztertanács — s párt vezető testületéinek ko­rábbi állásfoglalása és a társadalom széles köreiből ki­induló kezdeményezés alapján — határozatot hozott az új Nemzeti Színház felépítésére. Ma: 3. oldat: Vásárlók oklevele a boltoknak Az áfészek és az ellátás 4. oldal: Zene szól a sétányon Autó elé kanyarodott 6. oldal: A tömegsport nagy napja Ceglédi bokszrandevú 7—-8. oldal: Rádió-, tv-műsor a jövő hétre A kormány egyetértett az­zal, hogy — a központi kere­tek biztosítása mellett — az építkezés széles körű társa­dalmi összefogással valósuljon meg. A Hazafias Népfront, a Magyar Színházművészeti Szövetség, a Magyar Írók Szö­vetsége és a Magyar Építőmű­vészek Szövetsége közös fel­hívással fordult a hazai és a külföldön élő magyarsághoz: mindenki tehetsége szerint já­ruljon hozzá a felépítéshez. A minden bizonnyal sok tá­mogatót, ötletet, felajánlást eredményező nemes akció ösz- szefogására, elvi irányítására csütörtökön védnökség és ope­ratív bizottság alakult a Par­lamentben. A 75 tagú testü­let elnöke Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke; alelnö- ke Köpeczi Béla művelődési miniszter; titkára, és az ope­ratív bizottság vezetője Dre- cin József művelődési állam­titkár. Losonczi Pál az alakuló ülést megnyitó beszédében egyebek között elmondotta: — Fejlett kultúrával, szín­házművészettel rendelkező or­szágoknak többnyire van olyan színháza, amely művészi munkája, társulata, de épüle­te, működési feltételei alap­A bolgár nemzeti felkelés évfordulóján Emlékünnep, szoboravató Ürömön Emlékünnepséget, szobor- és parkavatót tartottak tegnap délután ürömben a bolgár nemzeti felkelés 60 évfordulóján. Beszédet mondott Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Magyar és bolgár nemzeti lobogókkal, vörös zászlókkal éke­sítették az egykori Magyar—Bolgár Barátság Tsz, a mai Roz­maring Termelőszövetkezet ürömi Irodaházát. Itt gyülekeztek tegnap délután két órakor ünnepségre a helybeliek és a szövet­kezet dolgozói, hogy megemlékezzenek a bolgár antifasiszta fel­kelés 60. évfordulójáról. ítészt vett az ünnepségen Cservenlca Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Pest megyei párt­bizottság első titkára, dr. Mon­dok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke. A Bolgár Népköztár­saságot Boncso Mitev rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követ és Ivan Daszkalov, a Bolgár Kommunista Párt Szó­fia megyei Bizottságának tit­kára képviselte. Az emlékünnep egyben ava­tás alkalma is volt: az iroda­ház mellett kialakított szép parkban állították szürke már­vány talapzatra K. Kracsma- rov szobrászművész alkotását a Georgi Dimitrovot ábrázoló mellszobrot. Nem véletlenül itt adták át az új parkot, s benne az emlékművet! Az előd-szö­vetkezet nevéhez méltóan ma is gazdasági kapcsolatok, s sze­mélyes ismeretségek fűzik ösz- sze a Rozmaring Termelőszö­vetkezetet a Golna-Malina-i agráripari komplexummal, s Georgi Dimitrov novét viseli a szövetkezet egyik szocialista brigádja. A magyar és a bolgár Him­nusz hangjai után Bodor Tibor színművész, a Madách Színház társulatának " tagja szavalta Geo Milev Szeptember című poémájának egy részletét, majd Boncso Mitev nagykövet mondott emlékbeszédet. Szólt az 1923-as antifasiszta felkelés előzményeiről, a 60 év előtti eseményekről, amikor a bol­gár nép a Kommunista Párt vezetésével próbált megszaba­dulni a reakciós-fasiszta el­nyomástól. Mint a nagykövet mondotta: a forradalmi meg­mozdulást a világ — s benne Magyarország — haladó erői­nek támogatása kísérte. A fel­kelés egyik vezetője Georgi Dimitrov volt. Rá emlékezve mondotta a szónok: ő volt az első magyar—bolgár barátsági és kölcsönös együttműködési szerződés aláírója, s a két or­szág — benne a testvéri Pest megye és Szófia megye is — az 1969-ben megújított szerző­dés alapján ápolja a jó kap­csolatokat. melyekről számos maradandó bizonyíték tanús­kodik. Az ünnepség keretében a bolgár külképviselet vezetői. Pest megye, és a budai járás párt- és állami vezetői, a ter­melőszövetkezet dolgozói, s a helybeliek helyezték el az em­lékezés és a kegyelet koszorúit, virágait a szobor talapzatánál. Az emlékezés az Internacio- málé hangjaival zárult. ★ Az évforduló alkalmából kitüntetések átadására került sor: Cservenka Ferencnének, a Bolgár Népköztársaság Ál­lamtanácsa által Georgi Di­mitrov születésének 100 év­fordulójára alapított emlékér­met, dr. Mondok Pálnak pedig a Bolgár Államtanács által adományozott. Bulgária fenn­állásának 1300. évfordulóiéra alapított emlékérmet nyújtott át Boncso Mitev nagykövet. ján is a Jobbak között a leg­jobb szerepét tölti be. Közép- Kelet-Európában túlnyomó- részt nemzeti színháznak hív­ják az ilyen műhelyeket, utalva ezzel a nemzeti kultú­rában vállalt szerepükre. Fel­adatuk, hivatásuk a nemzeti nyelv művelése, a nemzeti drámairodalom felkarolása, a világirodalom nagy értékeinek felmutatása, a legjobb szín­művészek alkotói közösséggé szervezése. Ezért a nemzeti színházakat a létrehozó társa­dalmak, államok előjogokkal és rangos feladatokkal ruház­zák fel, megkülönböztetett épületeket emelnek és működ­tetnek számukra. A védnökség elnöke ezután arról szólt, hogy mióta az első világháború előtt, egy speku­láció miatt, lebontották a nemzet első színházát, azóta az intézmény csak ideiglenes ott­honokra talált, melyekben nem valósulhatott meg egészé­ben a nemzeti színházi gondo­láit. — Ezért jelentkezett a sür­gető óhaj a magyar közvéle­ményben — folytatta Losonczi Fái —, hogy az ország fő­városában o nemzet színhá­zának állandó, végleges ottho­na épüljön. Az igény hangjá­ból ki lehetett hallani az áldo­zatkészséget és áldozatválla­lást is, mintha a közvélemény azt is szükségesnek érezné, hogy egy ilyen nemes vállalko­zásban — és épp a nehezebb időben — mutassa fel az ösz- szefogás próbáját. E vállalko­zás minden bizonnyal hatás­sal lesz majd az egész magyar kultúrára, közművelődésre, nemzeti közérzetre, a magyar ifjúságra és a világ bármely pontján élő magyarokra — mondotta az Elnöki Tanács el­nöke. Ezután Köpeczi Béla Ismer­tette az új Nemzeti Színház főbb építészeti jellemzőit. (Folytatás a 3. oldalon.) Sarlés István Fejér megyében Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese csütörtökön Fejér megyé­be látogatott. Székesfehérvá­ron, a megyei pártbizottságon tájékoztatót hallgatott meg a megye társadalmi, gazdasági és kulturális életéről. Ezt kö­vetően felkereste a József At­tila gimnáziumot, majd a Fe­jér megyei müzéumok jöven­dő központját, a felújítás alatt álló Március 15 utcai kétszáz éves műemlék épületet. Az 1st* ván király múzeumban meg­tekintette az új magyar kép­tárat. Az Ikarus gyárban felkeres­te a szerelőcsarnokot, s meg­nézte a rögtönzött termékkiál­lítást, a gyár udvarán felso­rakoztatott autóbuszokat. Fe­jér megyei látogatásának be­fejezéseként a Politikai, Bi­zottság tagja aktívaülésen ta­lálkozott a nagyüzem kommu­nistáival HKöTéietéí Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsá­gának meghívására csütörtö­kön Belgrádba utazott. Új Nemzeti Színház épül Védnökség alakult Tájékoztató az adományozás módjáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom