Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-23 / 225. szám

xMitm 1983. SZEPTEMBER 23., PÉNTEK Ä franciák is beavatkoztak a harcokba Bejrút elővárosait ág fázták Csütörtökön mintegy kétezer libanoni drúz tüntetett az Egyesült Államok bejrúti nagykövetségénél a hegyvidé­ki drúz települések amerikai ágyúzása miatt. A tüntetők tiltakozó jegyzéket adtak át a követség képviselőinek. . Az amerikai hadihajók csü­törtökön nemcsak a drúz hegyvidéken, hanem Bej rút elővárosaiban is lőtték, a kor­mányellenes erők állásait. A francia hadügyminiszte- ■ rí um csütörtökön esté közölte, hagy francia repülőgépek bom­bázták Bejrút közelében azo­kat a tüzérségi állásokat., ame­lyek „bejrúti francia célponto­kat vettek célba”. A közle­mény szerint ezt az akciót Hernu hadügyminiszter ren­delte el. aki parancsot adott, hogy „jogos önvédelemből” in­tézzenek támadást e tüzérségi állások ellen. Közben Robert Me Farlane amerikai különmegbízott Da- ffiaszkuszban találkozott Va­lid Dzsumblatt drúz vezető- . vei, a libanoni haladó szocia- • lista párt elnökével. Bejrúti politikai körökben , élénk figyelmet keltett, hogy Szíria beható konzultációkat kezdett legközelebbi arab szö­vetségeseivel az Egyesült Ál­lamok libanoni katonai be- ’ avatkozásáról. Hafez Asszad szíriai államfő Damaszkusz- ban tárgyalásokat folyta- . tott Ali Nasszer Mohameddal, s a Jemeni Népi Demokratikus , Köztársaság elnökével. Hiíc- met Sehabi vezérkari főnök útján Asszad sürgős üzenetet intézett Moamer Kadhafi lí­biai vezetőhöz, tájékoztatva őt az amerikai katonai be­avatkozásból eredő új fenye­getésről. A Tisrin című damaszkuszi lap csütörtöki kommentárja szerint az Egyesült Államok libanoni katonai beavatkozása ugyanolyan veszélyes, mint Iz­rael tavalyi inváziója. Az Al- Baath rámutat: a közvetlen beavatkozással az a washing­toni vezetők célja, hogy a szó minden értelmében amerikai protektorátussá változtassák Libanont. >1 TASZSZ az amerikai indítványról Washington fölényre tör Az amerikai fél a koráb­biakhoz hasonlóan továbbra is elutasítja a felek teljes egyenlőségének elvét, amelyet a Szovjetunió indítványozott a rakéták és a repülőgépek mennyiségére, illetve az atom­töltetek számára Európában — írja a TASZSZ szemleíró­ja csütörtökön azokkal az új amerikai javaslatokkal kap­csolatban, amelyeket Ronald Reagan elnök jelzett a genfi tárgyalásokra. Az amerikai elnök nem is­mertette ezeknek a javaslatok­nak a lényegét: azokat az ENSZ-közgyűlés ülésszakán kívánja majd kifejteni. Mint azonban az Larry Speakesnek, a Fehér Ház szóvivőjének nyi­latkozatából kiderült, az ame­rikai ajánlatok — bármilyen .megfogalmazásban is — a NATO-nak legalább 200 hor­dozóeszközzel nagyobb fö­Hongkeng jövőjéről Kínai—brit megbeszélések lényt biztosítanának — bele­értve ebbe • a NATO európai tagállamainak 162 atomraké táját. Előzetes megegyezés Belga sztrájkok összesen 30 órai tárgyalás és alkudozás után előzetes meg­állapodás született a belga kormány és a közalkalmazot­tak szakszervezetei között. Ez­zel lehetőség nyílt a második hete tartó sztrájk befejezésé­re. i A bérharc már a kormány bukásával fenyegetett. A lét­rejött egyezség jelentős enged­ményeket tartalmaz a kor­mányzat részéről: megmarad­nak a közalkalmazottak kü­lönböző bérpótlékai és a kor' mány kötelezte magát, hogy nem változtat a rájuk érvé nyes nyugdíjszabályokon sem. Mindennek fejében a szak­szervezetek hozzájárultak ah­hoz, hogy a fizetésekéi a hó­nap eleje helyet a végén fo­lyósítsák. Bonni vélemények a genfi tárgyalásokról Lehetséges a megállapodás Kínai sajtónyomás, brit ma­kacsság,. a hongkongi dollár „.árfolyamának zuhanása köze- .pétte, feszült "légkörijén, kéz-. ‘ dődött meg csütörtökön Pé­kingben a kínai—brit tárgya­lássorozat újabb, kétnaposra tervezett negyedik fordulója Hongkong jövőjéről. Tizennégy év múlva jár le a császári Kína és Nagy-Britan- ’ hiá között a múlt század vé­gén 99 évre kötött bérleti szerződés, amely Hongkong nagyobb részét jutatta a bri­teknek. A sajtójelentésekből, kiszi­várogtatásokból annyi hámoz­ható ki, hogy miközben Kína helyre kívánja állítani szuve­renitását, meg kívánja tarta­ni Hongkong gazdasági és tár­sadalmi rendszerét, s közigaz­gatásilag is kézbe akarja ven­ni a közel hatmillió lélekszá­mú világvárost, London vala­milyen formában az 1997 utá­ni időkre is át akarja men­teni a brit kormányzást. Az FKP helyzetelemzése Erős jobboldali támadás A kommunisták részvétele a kormányban nem taktikai jellegű, hanem szerves része !a part ama stratégiájának, hogy demokratikus úton jus­sanak el a szocializmushoz — hangsúlyozta René Le Guen, ■zz FKP Politikai Bizottságá­nak tagja a testület szerdán este befejeződött tanácskozá­sán, a PB jelentését előter­jesztve. A beszámolót a köz- ‘ ponti bizottság elfogadta. René Le Guen részletesen elemezte a jelenlegi helyzetet, s rámutatott, hogy azt a jobb­oldal frontális támadása jel­lemzi a kormány destabilizá- vlására, s a baloldali program megvalósításának akadályozá- ; sára. A nemzetközi helyzetről szólva Le Guen rámutatott árra, hogy az imperializmus a feszültségek kiélezésére tö- rekszik, de ez nem erejének, hanem az imperialista rend- szer válságának jele. Az ame- : rikai vezetőknek végül is be kellett ismerniük szovjetelle- V nes embargópolitikájuk kudar­cát. Az Egyesült Államoknak , y,z a törekvése, hogy saját vál­Nvvada Atomrobhantás ■ Föld alatti kísérleti atomrob­bantást hajtottak végre szer­dán a ne vadai sivatagban le­vő kísérleti terepen — jelen­ítette be az amerikai enejgia- ügyi minisztérium szóvivője. . Idén ez volt a tizenharma­dik bejelentett föld alatti nuk- ;leáris , kísérlet az Egyesült Államokban. ságának terheit szövetségesei­re hárítsa, érdekellentéteket szül a nyugati országok között. Hans-Jochen Vogel, a Német Szociáldemokrata Párt parla­menti frakciójának elnöke, az „Augsburger Allgemeine” szá­mára írott cikkében úgy ítélte meg, hogy a legújabb szovjet és amerikai javaslatok nyo­mán „mozgás” tapasztalható az európai közép-hatótávolsá­gú fegyverek korlátozásáról folyó, genfi tárgyalásokon. A szociáldemokrata vezető a megegyezés legfőbb akadá­lyának változatlanul a brit és a francia nukleáris erő kérdé­sét nevezte. Vogel szerint a probléma nem megoldhatatlan.. A megoldás az lenne, ha ősz-, szevonnák a közép-hatótávol­ságú és a stratégiai fegyverek korlátozásáról küiön-külön fo­lyó tárgyalásokat. Willy Brandt, az SPD elnöke „tévedésnek” nevezte a Rea­(jan-kormányzatnak azt az el­gondolását, hogy az amerikai rakéták telepítésével enged­ményekre lehet kényszeríteni Genfban a Szovjetuniót. Az úgynevezett nyugati pótfegy- verkézést a : Varsói Szerződés „pót-pótfegyverkezése” követ­né és így a Nyugat biztonsá­ga nem lenne nagyobb — ál­lapította meg Brandt. Az SPD elnöke ezúttal is megerősítette, hogy 1979-ben „csupán Helmut Schmidt akkori kancellár irán­ti lojalitásból” támogatta a NATO kettős határozatát. Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyiminiszter csütörtökön üdvözölte Ronald Reagan legújabb Genf fel kap­csolatos javaslatait és azt a várakozását hangoztatta, hogy még az idén megállapodás születik a közép-hatótávolságú fegyverekről. Támogatják Reagan elképzeléseit Kohl- Thatcher­Az NSZK és Nagy-Britannia kormánya támogatja Ronald Reagan amerikai elnöknek a genfi tárgyalásokkal kapcsola­tos új elképzeléseit is — ezt jelentették be Bonnban, azt követően, hogy szerdán késő estig tartó megbeszélés zajlott le Helmut Kohl és Margaret Thatcher között. A két konzervatív kormány­fő ezúttal is azt követelte a Szovjetuniótól, hogy mondjon le a brit és a francia rakéták figyelembevételéről. Helmut Kohl és Margaret Thatcher megerősítették: ha Genfben nem születik meg­egyezés. az év végén megkez­dik az amerikai közép-hatótá­volságú fegyverek nyugat- európai telepítését. Margaret Thatcher nem egé­szen két napig tartózkodott az NSZK-ban, Kohllal való talál­kozója előtt a rajnai brit ka­tonai alakulatokat tekintette meg. A brit kormányfő szerda éjjel hazautazott. Vórkonyi Péter New Yorkba utazott Ügyrendi kérdések a közgyűlésen Az ENSZ közgyűlésének kedden megnyílt 38. üléssza­ka szerdán ügyrendi kérdé­sekkel folytatta munkáját. Az ülésszak elnökén, a panamai Jorge llluecán kívül a 21 alelnökiről és a 7 főbi­zottság elnökéből álló ügyren­di bizottság 141 kérdés felvé­telét javasolta a 38. ülésszak napirendjére. (Az előző ülés­szaknak 142 napirendi pontja volt.) A javasolt napirend jó­részt korunk legfontosabb kér­déseit érinti és lehetővé teszi, hogy az ülésszak mindenek­előtt a nukleáris fegyverkezé­si hajsza megfékezésének és a nemzetközi biztonság megszi­lárdításának ügyére összpon­tosítsa figyelmét. A Szovjetunió kezdeménye­zésére' először került önálló pontként a napirendre „a vi­lágűrben és a világűrből a Föld ellen történő erőalkai- mazás betiltásáról kötendő szerződés” megvitatását. Az) ügyrendi bizottság az úgynevezett kambodzsai és af­ganisztáni kérdés napirendre tűzését is javasolta — az előb­bit Kína és Thaiföld, az utób­bit Kína és Pakisztán indít­ványára. Az ügyrendi bizottság által összeállított napirendet a köz­gyűlés teljes ülésén hagyják jóvá. •Várkonyi Péter, hazánk külügyminisztere csütörtökön New Yorkba utazott, ahol részt vesz az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszakán. Ezt megelőzően Várkonyi Péter George Shultz amerikai külügyminiszter meghívására szeptember 19. és 22. között hivatalos látogatást tett IVa- shingtonban. A vendéglátójá­val folytatott tárgyalásokon áttekintették a kétoldalú kap­csolatok alakulását és megvi­tatták a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. A hivata­los program keretében Várko­nyi Pétert fogadta Malcolm Baldrige kereskedélmi minisz­ter és a magyar külügymi­niszter találkozott Beryl Sprynkel pénzügyminiszter­helyettessel, Paul Laxalt és Christopher Dodd szenátorok­kal, továbbá, a képviselőház külügyi bizottsága európai al­bizottságának, valamint a ke­reskedelmi albizottság elnöké­vel és tagjaival. Hollandia még nem döntött Craxi hágd látogatása Bettino Craxi olasz szocia­lista miniszterelnök csütörtö­kön rövid látogatást tett Hol­landiában és találkozott Ruud Lubbers holland kormányfő­vel. A hágai villámlátogatása kapcsán római politikai körök­ben felhívják a figyelmet, hogy a holland kormány mind ez ideig nem döntött az amerikai robotrepülőgépek befogadásá- róL, Azt is hangsúlyozzák, hogy Hollandia, az angol és francia rakéták kérdésében, sem osztja a NATO merev álláspontját. Rómában csak mérsékelt ér­deklődés előzi meg a minisz­terelnök és Kohl kancellár pénteki megbeszélését. Lapvé­lemények szerint Craxi múlt heti párizsi és londoni látoga­tása, valamint Margaret That­cher bonni tárgyalása után az álláspontokban, lényeges válto­zás nem várható. Inkább az­iránt nyilvánul meg érdeklő­dés, hogy a kancellár milyen jelentőséget tulajdonít vendé­ge előtt a rakétatelepítést el­lenző és mindinkább erősödő tiltakozásoknak. Mindazonáltal Craxi hágai és bonni látogatása — beleszá­mítva a Nyugatnémet Szociál­demokrata Párt vezetőivel sor­ra kerülő találkozót is — azál­tal kap hangsúlyt, hogy az olasz miniszterelnök már pén­teken este Rómában fogadja Paul Nitzét, az európai köze­pes hatótávolságú' fegyverek korlátozásáról folyó genfi kon­ferencián tárgyaló amerikai küldöttség vezetőjét. ICA C-kon ferenda Szovjet tiltakozás Szerdán Montrealban, a Nemzetközi Polgári Repülés­ügyi Szervezet (ICAO) kon­ferenciáján a szovjet küldött­ség vezetője tiltakozott az AEROFLOT szovjet légitársa­sággal szemben hozott ellen­séges nyugati intézkedések miatt. Mihail Tyimofejev, szovjet polgári repülésügyi mi­niszterhelyettes javasolta: tö­kéletesítsék a polgári repülés biztonságát szolgáló nemzetkö­zi rendelkezéseket. A Szovjetunió elítéli az Egyesült Államok és más or­szágok diszkriminációs lépé­seit, amelyek miatt kár éri a szovjet légitársaságot és az egész nemzetközi polgári re- Dülést — mondta a szovjet küldött. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió katonapolitikáját veti egybe cikkében Nyikolaj Ogarkov, a Szovjetunió mar­sall ja, a szovjet fegyveres erőik vezérkari főnöke, a honvédel­mi miniszter első helyettese. A cikket a TASZSZ szovjet hírügynökség ismertette csü­törtökön, az megjelent az Iz­vesztyija délutáni kiadásában. Ogarkov megállapítja, hogy a szovjet állam katonapoliti­kája, a múlthoz hasonlóan, je­lenleg is a szocialista haza vé­delméről szóló halhatatlan le­nini tanításon alapul. A szov­jet katonai doktrína — mint azt a szovjet párt és kormány vezetői számos alkalommal hangsúlyozták — szigorúan vé­delmi jellegű. A szovjet fegy­veres erők felépítésének el­vei és felkészítésének jellege mindenkelőtt azt a célt szol­gálják, hogy a fegyveres erők képesek legyenek az esetleges agresszor visszaverésére, meg­semmisítő válaszcsapást tud­janak mérni az agresszorra, biztosan védelmezzék a szocia­lista társadalom vívmányait. Az Egyesült Államok vi­szont feszített ütemben fej­leszti hadászati nukleáris ere­jét annak érdekében, hogy ké­pes lesyen olyan megsemmi­sítő nukleáris csapást mérni a Szovjetunióra, amelyet az nem tud viszonozni. Ez érte’metlen elképzelés. A .nukleáris feey- verzetek jelenlegi fejlettsége és telepítése mellett ugyanis a védekező félnek mindig ma­rad annyi nukleáris eszköze, amellyel képes „elfogadhatat­OCARKOVA KÉT NAGYHATALOM KATONAPOLITIKÁJÁRÓL AZ ELSŐ CSAPÁS ÖNGYILKOSSÁGOT JELENT lan kárt” okozó válaszcsapás mérésére. Éppen ezért az első nukleá­ris csapás sikerére számítani a jelenlegi körülmények kö­zött egyenlő az öngyilkosság­gal — állapítja meg a cikk. Ennek ellenére az utóbbi évek­ben az Egyesült Államok ed­dig soha nem látott méretű eszközöket fordít hadászati nukleáris erejének fejlesztésé­re azért, hogy képes legyen „lefegyverző” csapást mérni a Szovjetunióra. Ezzel párhuza­mosan kitartóan, minden le­hetséges eszközzel arra törek­szik, hogy az első csapás mé­résére alkalmas Pershing-ra- kétákat és manőverező robot­repülőgépeket telepítsen Nyu- gat-Európáb'a. Egyidejűleg szé­les körű munkálatokat folytat minőségileg új, hagyományos fegyverek kifejlesztésére: felderítő-támadó komplexumo­kat, új fizikai elveken alapuló, fegyvereket fejleszt ki. Az Egyesült Államok és szö­vetségesei katonai előkészüle­teinek elemzése azt mutatja, hogy azok nem védelmi, hanem nyíltan agresszív jellegűek, és veszélyt jelentenek a békére. Nem véletlen az sem, hogy a fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről folyó tárgyalá­sokon általuk előterjesztett „nulla” és „közbülső” megol­dások a kölcsönösen elfogad­ható megállapodások elérése helyett egyoldalú előnyök meg­szerzését célozzák, és katonai programjuk megvalósítását kí­vánják elérni. Magas rangú amerikai képviselők nyíltan kijelentik, hogy a NATO nuk­leáris erői alkotják az ellen­ség feletti győzelem eléréséhez szükséges alapvető eszközt és meghatározott körülményeik esetén a NATO parancsnoksá­ga elsőként fogja bevetni azo­kat a Varsói Szerződés tagál­lamai ellen. A közép-hatótávolságú ame­rikai rakéták nyugat-európai telepítését érintve Ogarkov marsall kifejti: nem hagyhat­juk figyelmen kívül azt. hogy Franciaország és Anglia nuk­leáris rakétái — amelyek a NATO európai kozép-hatótá- votságú eszközeinek egynegye­dét alkotják — a Varsói Szer­ződés tagállamaira irányulnak. Franciaország az Utóbbi évek­ben esvre nagyobb mértékben távolodik el a jól ismert De Gaulle-i irányvonaltól, sokoldalúan erősíti gyakorlati katonai együttműködését a NATO-val, egészen odáig, hogy fegyveres erőinek operatív ter­veit egyezteti'az Észak-atlanti Szövetség közös elképzelései­vel. Ezzel egyidejűleg figye­lembe kell veni)i az)t is. hogy <jz NSZK területe válik a pót­lólagos amerikai nukleáris po­tenciál telepítésének színhe­lyévé. Ezzel olyan helyzet ala­kul ki, hogy Európában újabb háború indulhat ki német földről. Sajnos a Német Szö­vetségi Köztársaság jelenlegi vezetése nem vonja le ebből a szükséges következtetéseket és a NATO úgynevezett nuk­leáris pótfegyverkezése kérdé­sében majdhogynem túltesz az Egyesült Államokon. Mi több: a nyugatnémet vezető körök­ben ismét revansista nézetek kezdenek megjelenni. Megfelelő mértékben ismer­ve és megfelelő módon érté­kelve az imperialista körök politikáját, kötelességünk meg­felelő választ adni növekvő nukleáris fenyegetésükre. Mint azt Dmitrij Usztyinov honvé­delmi miniszter a TASZSZ hír­ügynökség tudósítójának kér­déseire adott válaszában meg­állapította: „a Szovjetunió olyan válaszlépéseket tesz, amelyek katonailag ugyanúgy fenyegetik az Egyesült Álla­mok területét és azon orszá­gokat, ahol amerikai rakétá­kat állítanak rendszerbe, aho­gyan az Egyesült Államok ve­szélyezteti a Szovjetuniót és szövetsénese't. Erre a lehető­ség magától értetődően meg­lesz és a Szovietunió kényte-' len' lesz ezt a lépést ní”. Korunkban a békéért foly­tatott küzdelem különös jelen­tőségre tett szert. Ez minde­nekelőtt a nemzetközi impe­rializmus, cionizmus és az Egyesült Államok vezette nemzetközi reakció jelentősen felfokozott agresszivitásának a következménye. Ezeknek az erőknek a tevékenysége nem kis mértékben emlékeztet a harmincas évek fasizmusának működésére — mutat rá cik­kében a szovjet fegyveres erők vezérkari -főnöke. Reálisan értékéivé égy új háborús katasztrófa veszélyét, a Szovjetunió együtt a többi szocialista országgal aktív, céltudatos harcot folytat a fé­kevesztett fegyverkezési haj­sza megállítása, a nukleáris konfliktus kockázatának csök­kentése érdekében. Célunk az, hogy végső soron ne csak a nukleáris, hanem mindenfajta háborút sikerüljön elkerülni. Nyikolaj Ogarkov végezetül idézi Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnöksége elnökének kije­lentését, rtiely szerint- „a Szovjetunió minden tőle tel­hetőt megtesz, hogy biztosítsa a jelenlegi és felnövekvő nem­zedékek számára a békés jö­vőt. Ez politikánk célja és er­ről nem mondunk le”. A Szov­jetunió nemcsak szavakban, hanem tetteiben is mindent elkövet korunk e legfontosabb kedésének m°0o!dása érdeké- megten— ben — szögezi le cikkében Nyikolaj Ogarkov.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom