Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-18 / 221. szám

LLOI ina ü PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 221. SZÁM 1983. SZEPTEMBER 18., VASÁRNAP Ismét bős1! Iái a pince Mézédest szed az asszonybrigád Érik a szőlő. A csemegét már Dányban, a Magvető Tsz- ben is szedik. Minden jel arra mutat, hogy jó szüret elé néz­nek. Eképpen intézkedik Tóth Kálmán ágazatvezető is, aki­nek társaságában találok két idegent. Körömi Sándor elnök- helyetteshez igyekeznek, úgy tűnik, fontos dolgot beszélnek meg a szüret előtt. Bértárolás — Több mint tízéves már az együttműködésünk a szö­vetkezettel — mondja az egyik idegen: Réz László, az Eger— Mátra-vidéki Borgazdasági Kombinát gyöngyösi pincésze­tének főművezetője, meglepve engem is, hogy ilyen beosztást hallok a szőlővel, a bőrfeldol­gozással foglalkozók köréből. De hát nyilván ahol pincészet van, s vagonszám préselik a szőlőt, ott sokfajta . munka akad. — Ami a Magvető Tsz-szel fennálló kapcsolatunkat illeti: évenként mintegy hét-tízezer mázsa borszőlőt veszünk át tő­lük — mondja még Szabó De­zső, s kombinát üzemvezetője. Körömi Sándor jelnökhelyet- tes pedig azt említi, hogy a borgazdasági kombinát nem­csak egyszerűen vásárlója a tsz szőlőjének, év közben sok­fajta tanácsadással, talajmin­tavételekkel működik közre a jobb .termésért. ■*— Most miért jöttek Dány- b a? — Régóta tudjuk, hogy a szövetkezetnek Kókán van egy ezer hektoliter bor tárolására alkalmas pincéje. Valószínűleg- szükségünk lesz rá, bértáro­lásra akarjuk felkérni a gaz­daságot. Mindezekhez csupán annyit: a dányi Magvető Termelőszö­vetkezet, mint járásunk egyik nagy szőlőtermelő gazdasága, évtizede nem dolgozza fel, csak termeli a borszőlőt (így van ezzel nálunk még a tan­gazdaság is), , és átadják, eladják a borkombinátnak, így azután az az eset fordul elő idén, hogy a sokáig csak kevéssé kihasznált pince ismét láthat bort. Annál többet látnak majd a szüretelők, akiknek egy résre nem most, hanem szó szerint, egész évben kinn van a határ­ban. A szőlészet asszony bri­gádjáról van szó, akiket éppen ebédelés közben találok. Nem­csak azért, mert a konyháról kihozott meleg ételt falatoz­zák, amúgy is nehezen állnak a szóhoz, a nyilatkozattól meg egyenesen félni látszanak. — Te mondjad, Bözsi — bíz­tatják egyik társukat —, te mindent tudsz. — Sok van előttünk még a szüretből, hiszen mintegy száznyolcvan hektár szőlőié van gazdaságunknak. Mi már a csemegeszőlőt szedjük, de a nyugdíjasok még kapálnak — mondja Dóczi Lajosné, az asz- szony brigád egyik tagja, s azért tud valamivel többet, mert mint megtudtam: négy éve a szövetkezet vezetőségi tagja. — Tegnap volt épnen ülésünk,, ahol az elnökünk Litkey Miklós megnyugtatott bennünket, az aszály miatt nem állunk olyan rosszul, mint sokan gondolják. Ami a mi brigádunkat illeti, tényleg mindent elkövetett, hogy a szőlőben rend legyen, igaz. jő! jött, hogy a gazdaság a szőlő egy részét százalékos művelés­be kiadta. — Ha ez nincs, akkor nem győztük volna a munkát. Azi is megmondom miért. Most ál tálában tizennyolcán, húszán Vagyunk itt állandóan, még téJ len, a gyenge hóban is, vagyi« amikor metszeni lehet, már kint vagyunk. Azelőtt ötvenen, ha kellett nyolcvanan is dol­goztunk a szőlőben, ha mun­kacsúcs volt. — Mióta van a téeszben? — A gazdaságban húsz éve, a szőlészetben tizenkettő. Ah­hoz, hogy szabadságot kap­junk, kétszázhúsz, hogy ház­táji juttatást adjanak, száz- nyolcvan napot legalább tel­jesíteni kell. — Hogyan telnek a napok? — Jó közösség a miénk, úgy érzem. Az is jellemző, hogy a brigádon belül ketten általá­ban munkapárt alakítanak Tudja, a szőlősor, akármilyen munka van vele, valahogy úgy művelhető jól, ha egyszerre mind a két oldalán haladnak vele. Nem kedvelte — A szedés is könnyebb így — szólal meg Dócziné mellett Szabó Lajosné, aki meg hu­szonnégy éve tagja a Magvető Tsz-nek. — Olyan furcsa volt, amikor munkatársamat elhív­ták leltározni. Nekem is mondta, menjek, de én azt a munkát sehogyan se kedvel­tem volna meg, inkább marad­tam addig is a szőlőben. Kezdődik az igazi — Hova kerül a csemege- szőlő, amit szednek? — Jönnek érte a kereske­dők, de a mi szövetkezetünk se nézi tétlenül, hogy ne le­gyen a környező boltokban, piacokon, mondja még Dóczi Lajosné. — Egyszer nézze meg a gödöllői piacon egyik bri­gádtagunkat, Szabó Sándornét. Naponta adjuk neki át a fris­sen szedett gyönyörű csemege- szőlőt, hogy a városiak ellátá­sa jobb lehessen. Negyven-öt- ven rekesszel értékesít a méz­édes dányiból.- Napokon belül itt a szüret, az igazi nagy szüret a Magve­tőben. Az asszonybrigád, a ré­szesművelők, vagyis a százalé­kosok, a nyugdíjasok és persze az iskolások párosával ugyan­csak ráállnák egy-egy hosszú, igen finom termést adó sorra. Fehér István Edzett ifjúságért mmmi docego Az Edzett ifjúságért mozga­lom keretében rendezik meg szeptember végén a gödöllői döcögőt, amelyben a Pest me­gyei futóklub tagjainak te­remtenek versenyzési lehető­séget. A döcögőt különböző kate­góriákban és távokban rende­zik meg. A serdülő lányok 2000, a serdülő fiúk és a koco­gó nők 4000. az ifjúsági lányok és a kocogó férfiak 2000, a felnőtt nők és az ifjúsági fiúk 14 000, a felnőtt férfiak 28 000 métert teljesítenek. Valameny- nyi szám első három helyezett­je érmet és tárgyjutalmat kap. A nem díjazottak részére a verseny végén tombolát ren­deznek. Mindenki emléklapot kap és megőrizheti a rajtszá­mát. A legtöbb indulót felvo­nultató iskola, intézmény és gyár serleget kap jutalmul. A gödöllői döcögő színhelye az Alsó-park, rajt a szabadtéri színpadtól. Az útvonalat a verseny előtt ismertetik a résztvevőkkel. Át­öltözni a Karikás Frigyes Ál­talános Iskolában lehet. Az időpont: szeptember 24, fél ki­lenckor. Moziba járni érdemes Kedvezmény az iskolának Jómagam régóta tudom, hogy a színház-, a mozijegy, a közlekedés ára nem annyi, amit valójában befizetünk. Arról viszont csak most hal­lottam, hogy ha valamelyik iskola tanulói szervezetten, csoportosan járnak mozibe, az iskola kedvezményt kap, visszafizet neki a moziüzemi vállalat. — így van pedig — mond­ja Köhler György, a gödöllői Petőfi Sándor Filmszínház ve­zetője. — Az viszont igaz, hogy nálunk, úgy értem: a városban és a járásban ke­vés iskola, csak néhány úttö­rőcsapat él ezzel a kedvezmé­nyes lehetőséggel. — Az iskolamozi jutalom­akció pedig már több éves. Hogy mit jelent ez a kedvez­mény? Ha egy iskola tanulói hatszor több jegyet vásárol­nak a tanévben, mint ameny- nyi az iskola létszáma, akkor a moziüzemi vállalat ezekből visszatérít, s az összeget az intézmény arra költi, amire akarja. — Mekkora összeg ez? — A hétszáz gyereket taní­tó általános iskola alapjutal­ma 3 ezer 500 forint, de ha a látogatottság ennél is na­gyobb, az összeg emelkedik. — Hasonló kedvezményt a szovjet filmek hetén is kap­tak az iskolák. Ez része az akciónak? — Csak annyiban, hogy be­leszámít a látogatottsági szám­ba. Mint ahogy beletartozik a kihelyezett vetítések és a művelődési központban tar­tott gyermekfilm-vetítések is. Volánosok veti I cedője A Volán 20-as Vállalat gö­döllői főnökségén hagyomány, hogy minden évben vetélke­dőt rendeznek a buszvezetők és a brigádok között, hogy felfrissítsék KRESZ-tudásu- kat. Ezen bárki részt vehet a gépkocsizók közül, ha az el­múlt időszakban balesetmen­tesen közlekedett. A járási­városi közlekedésbiztonsági tanács közreműködésével le­zajlott háziversenyükön teszt­lapos KRESZ-totót rendeztek, s külön kérdéseket állítottak össze a közlekedésrendészet irányítói a defenzív vezetés tudnivalóiról. A csapatok közül I. helye­zett a gödöllői helyi járatban gépkocsizó, Pro Űrbe nevű brigád lett, amelynek tagjai: Kormos Frigyes, Tóth Mihály, Krizsán Zoltán, Pusztai Fe­renc, Albert Lajos. Az egyéni sorrend így alakult: 1. Kor­mos Frigyes, 2. Albert Lajos, 3. Filó Miklós. Anyakönyvi hírek Született: Gavaldik Sándor és Romacsek Zsuzsanna: Ger­gely; Szántai József és Horváth Bernadette Ágnes: Péter, He­gedűs István és Jakubek Juli­anna: Zsolt;. Szigeti Tamás János és Nyerges Klára: An­na; Vég Sándor és Botos Gi­zella Zsuzsanna: Zsolt; Tóth A CSC volt a jobb A két gödöllői kézilabda­csapat találkozóján a Zsembe- ryt, Hegyit, Szabót és Cser- vent nélkülöző GSC magabiz­tosan verte az egyetemi csa­patot. A sportszerű mérkőzé­sen két súlycsoportban volt a bajnokjelölt és a kiesőhelyen álló csapat. A találkozó érde­kessége volt, hogy Zsigri já- tékyezető leányával bírásko­dott — kitűnően. GSC—GEAC 38-24 (17-8) GSC: Fibecz — Szlifka (7), Urbán (7), Mezei, Horváth (9), Malizs (14), Rusai. Csere: Mangliár, Szabó (1). GEAC: Marczin — Temes­vári (1), Vida (2), Tromposch (4), N. Kovács ' (8), Bandula (1), Rátz (2). Csere: Köles (2), Sütő (4), Pillinger. A nagy játékkedvet mutató Malizs gólja vezette be a mérkőzést, és az ugyancsak kirobbanó formában játszó Horváth volt a folytató. Hat perc elteltével egyenlítettek a vendégek, de utána hat GSC- találatra egyetlen válasz sem érkezett. Az első félidőben már egyértelművé vált, hegy jobb a GSC, ez a kilencgólos elő­nyében is igazolódott. A második 30 perc sem ho­zott változást, szinte tetszés szerint érte el csapatunk a gólokat. A véghajrá előtt 10 perccel azonban könnyelműs- ködtek, de már ennek sem volt jelentősége. A csereként beállt ifisták közül Szabó első bajnoki gólját szerezte a felnőttcsapatban egy ügyes tá­madás végén. Tizenkét perccel a mérkőzés befejezése előtt Malizs 12 méterről lőtt bom­bagólja is méltán kapott elis­merést. A GSC felszabadultan, tet­szetősen játszott ezen a talál­kozón. Védekezése újra a megszokott volt. Fibecz kitű­nően hárította az átlövéseket, de elkerülhetőnek látszó gólor kát is kapott. A mezőnyből ki­tűnt Malizs és Horváth. A GEAC csapatából N. Kovács dicsérhető eredményességéért. M. G. Péter Csaba és Tóth Zsuzsan­na Katalin: Viktor; Balogh Árpád András és Misik Irén Katalin: Eszter; Hrágyel Pál és Strausz Zsuzsanna Erika: Szilvia; Farkas Miklós és Czipka Mária: Bálint; Mikó Géza és Körösi Zsuzsanna: Tamás nevű gyermeke. Névadót tartott: Tóth István és Kovács Ilona: Petra; Bucsai Dezső Attila és Kristóf Kata­lin: Attila; Stógli Péter és Medve Erzsébet: Anita; Já­noska Béla és Farda Edit: Zol­tán nevű gyermekének. Házasságot kötött: Petényi Sándor és Búza Anna; Virág Gyula Ferenc és Erős Magdol­na; Blaskó Mihály és Katona Gabriella; Kaiser László és Száz Erzsébet; Jant László Zoltán és Petrás Julianna Irén; Lesták Pál és Sárosi Katalin. Elhunyt: Tamás Ferenc, Gö­döllő, Táncsics Mihály út 32; Gergely Józsefné Remete Jo­lán, Gödöllő, Fenyvesi nagyút 28; Berze Sándor, Gödöllő, Táncsics Mihály út 42; Kormos Kálmánná Csámpai Margit, Gödöllő, Nap utca 17; Fonód Béláné Villmann Ida, Gödöllő, Lázár Vilmos u. 38; Galgavöl­gyi Pál, Gödöllő, Sallai Imre utca 1; Illés István, Gödöllő, Dankó utca 3; Nagy Antal, Gödöllő, Hétház utca 7; Barna Ferencné Debreczeni Teréz, Gödöllő, Isaszegi út 13. A nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Stúdiómozi. Bauer: Titkos birodalmi ügyek. NSZK film. készült 1982-ben; 20 órakor. Jól működő klub Pécsien Laza keret, tartalmas nsika A kertbarátkor terménybe­mutatója — 10 órától termény- bábkészítés gyermekeknek. Kós Károly emlékkiállítása, megtekinthető 10— lb óráig. Szól a figemadár, fotókiállítás, megtekinthető 10—20 óráig. Népi életképek az 1930-as évek magyar fotóművészei­nek anyagából. A Magyar Fo­tóművészek Szövetségének ar­chív anyaga. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: Bakó Ilona textilművész ki­állítása, megtekinthető 10—14 óráig. Nagytarcsa, falumúzeum: Kapicz Margit festőművész kiállítása, megtekinthető 10— 18 óráig. Erdőkertes, művelődési ház: Kirándulás Piliscsévre. ín* dulás reggel 6 órakor. Szeptember 19-én: Gödöllő, művelődési köz­pont: Kós Károly emlékkiállítása, megtekinthető 15—19 óráig. Szól a figemadár. fotókiállítás, megtekinthető 10—20 óráig. Népi életképek az 1930-as évek magyar fotóművészeinek anya­gából. A Magyar Fotóművé­szek Szövetségének archív anyaga. Vasárnap: Liliomfi. Magyar flimvígjá­ték. Csak 4 órakor. Gyilkos bolygó. Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film, 6 és 8 órakor Hétfő: Vízipók-csodapók. Színes, magyar rajzfilm. Csak 4 óra­kor! Gyilkos bolygó. Színes, szink­ronizált amerikai bűnügyi film 6 és 8 órakor. ISSN 0133-71957 (Gödöllői Hírlap! megjelentetését is szorgalmaz­za. A kiadás azonban elsősor­ban pénzkérdés, s e téren a ta­nács, a termelőszövetkezet, a helyi áfész és a megyei nép­frontbizottság anyagi segítsé­gére számítanak. A helytörténeti gyűjtemény viszont — ellentétben Péce) története megjelenésének bi­zonytalan időpontjával — ál­landó helyet kap a helyi nép­frontbizottság székházában ami november 7-re készül el. egy régi épület teljes felújítá­sa révén, tekintélyes társadal­mi munkával. Saját útjukon A Rádaytklub sajátos nap­lójával rendelkezik: hang- és fényképtárral. Hangszalagra rögzítették az összejöveteleken elhangzott előadásokat és az azokat követő beszélgetések nagy részét, a kiemelkedőbb eseményekről pedig fényképe­ket készítettek. A klub szellemi élete három szóval jellemezhető: nemzet­történet. kultúrtörténet és helytörténet. Az utóbbihoz kapcsolódott a tavalyi klub- foglalkozások zárómozzanata­ként szervezett közös kirándu­lás is. amelynek során régi Ráday-birtokon — Losoncon Gácson, Ludányhalásziban — jártak. Legközelebb Erdély lesz az úticéljuk. ahová szintén kö­tődik Ráday-emlék: Ráday Esztert az erdélyi Teleky csa­lád egy tagja vette nőül. A klub Ráday-nyomokon jár de saját utat tapos, eredménye­sen, követésre méltóan. Bene Mihály ba vették az őslakosokat, s is­kolásokat bevonva bányászták elő a lakóhely múltjának e különös információhordozóit. Nem maradtak el a kellemes meglepetések sem. A volt állatorvos özvegye házának padlásáról például százötven üvegnegatív került elő. Persze még sok ház aj­taján kell kopogniuk, jövete­lük célját elmondaniuk, a há­zigazdákat megnyerniük, mert nem minden alap nélkül gya­nítják, rengeteg anyag rejlik a fiókok mélyén, kamrába, pad­lásra vetett dobozokban. Mi­vel a gyűjtést lelkesen végzik, minden bizonnyal nem fog elcsúszni a kissé megfakult fotókból októberre tervezett kiállítás időpontja. Régóta kutatják Nem ez lesz az első kiállítás, amelynek rendezésében a klub veze+ő szerepet vállal. A Me­zőgazdasági Szakmunkásképző Intézet pincéiében Kunkovács László szociofotóiból és Ho­moki Nagy István magával ra­gadó állat- és természetfénv- kéoeiből rendeztek sikeres ki­állítást a gödöllői művelődési központ támogatásával. A múlt iránti érdeklődés sem ennek kapcsán lohbant fel. hisz Karsai Zsinmond. Varga Mihály már régóta ku­tatja Pécel történetét, s 1945-ig fel is dolgozták. A klub ennek vonzó is. Nem véletlen, a fog­lalkozások keretében rendkí­vül színvonalas tevékenységet sikerült elérniük és megőriz­niük. Számos előadást szer­veztek. s az előadók válameny- nyien nagy tekintélynek ör­vendenek a maguk területén. Teljesített kérés Találkoztak Nemeskürty Istvánnal, Benda Kálmánnal, Fábián Gyulával, Czine Mi­hállyal, és lehetne még so­rolni a neveket, persze nem csak irodalmárokét. A közel­jövőben például Balczó And­rás lesz a Ráday-klub vendé­ge. A tartalmas ténykedés mel­lett említésre méltó az a for­mai keret is, amely a műkö­dést jellemzi. Nem állítottak össze merev szabályzatot, nem írtak elő követelményeket, nem szabtak feltételeket, de a külsőségekben megengedett rugalmasság sosem jelentke­zett hátrányként. Ha kellett, szívesen nyúlt a tagság a zsebébe az előadók költségeinek részbeni fedezé­se végett, s ha a segítségüket kérték, nem utasították visz- sza a kérést. Legutóbb maguk­ra vállalták a község régi fényképeinek felkutatását, ösz- szegyűjtését. A vállalkozáshoz módsze­resen láttak hozzá: csokorba szedték a régi utcákat, szám­Három esztendővel ezelőtt alakult meg Pécelen az értel­miségi klub, amelynek neve nem sokkal a csoport életének kibontakozása után Ráday- klubra változott. Az első titu­lussal kapcsolatban szélső­séges vélemények formálódtak a tagságon belül, nem tar­tották szerencsésnek az elne­vezést, mivel abban a formá­ban a diplomások elkülönülési szándékát tükrözte. írásos emlékeztető A klubot háromtagú vezető­ség irányítja: Krasovics Miklós, Lestyán Péter és Zalaváry László. Összejöveteleiket min­den hónap utolsó péntekén tartják a művelődési otthon­ban. A foglalkozásokat ötven- hatvan tag látogatja rendszere­sen. alkalmasint azonban száz- húszan-százharmincan is ösz- ■ zegy ülnek. Programjaikat előzetes meg­beszélések alapján, a tagság igénye szerint állítják össze. Az egyenletes látogatottság valószínűleg annak is köszön­hető — noha minden tag tud­ja az összejövetelek időpont­ját —. hogy a foglalkozások -lőtt minden alkalommal írás­ban értesítik, emlékeztetik a tagokat, természetesen a prog­ram megjelölésével egyetem­ben. A klub neve nemcsak kelle­mesen. patinásam csengő,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom