Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-18 / 221. szám

Egy ágazat dilemmái Ä legjobb módszert keresni XXV. ÉVFOLYAM, 821. SZÁM 1983. SZEPTEMBER 18., VASÁRNAP Tovább m es háztáji gazdaságéit szerepe A nyereség a gazdáké marad übmszaímáf mindenki korlátlanul kupéit Talán emlékeznek rá olva­sóink, vasárnapi számunkban idéztünk abból a beszélgetés­ből, amelyet Preklef Péterrel, az ecseri Rákosmezeje Mgtsz növénytermesztési ágazatve- zetőjéyel folytattunk. Akkori írásunkat azzal az ígérettel zártuk, hogy visszatérünk még a témák folytatására, olyan aktuális kérdéseket fe­szegetve, mint mondjuk az öntözés, a paradicsom moder­nizált szállítása a veszteség csökkentése érdekében, vagy mint a kétkezi munka előnye a túlgépesítéssel szemben. Sok a segítség Még ott, kinn a paradicsom­földön felvetettük, hogy az aszálykár ellen miért nem vé­dekeztek öntözéssel? Elgon­dolkodtató választ adott az ágazatvezető. — A paradicsom alapvetően nem kívánja a rendszeres ön­tözést, legfeljebb tíz eszten­dőnként egyszer, ha azt az időjárás nagyon szükségessé teszi. Mi sajnos, idén éppen ilyön időjárást fogtunk ki, amiről természetesen nem te­hetünk. Öntözéssel az aszály­kár ellen pedig nem védekez­hettünk, mert nincs mivel. — Nincs pénz öntözőműre? — Az öntözés komoly beru­házást igényelne, szivattyúkat, hosszú vezetékrendszert és nem utolsósorban vizet. Mert a lényeg tulajdonképpen a víznyerési lehetőségen van, ami nem túlságosan sok a mai mezőgazdasági művelésű területeinken. Például a mag- lódi telepen van lehetőség lo­csolásra, mert átfolyik a pa­tak a községen. De rettentő sok adminisztrációba kerülne az öntözés megvalósítása, kezdve a drága terveztetéstől a vízjogi engedélyek beszer­zéséig. Aztán ha sikerülne is a dolog, előleges vízdíjat kelle­ne fizetnünk, majd még külön köbméterenként is, azért ami egyébként befolyik a Dunába. Az MHSZ megalakulásának 35. évfordulójára, valamint Nyáry Pál, a település szülötte tiszteletére Nyáregyházán megrendezett járási lövészver­senyen a következő eredmé­nyek születtek: Légpuska, ifjúsági. 1. Kon- csik Pál (Mende, 114 kör), 2. Ordasi Károly (Gyömrő, 113), 3. Jámbor Csaba (Maglíd, 112). A nők között Tóth Ist­vánná (Csévharaszt) lett az el­ső 126 körrel. A nyáregyház) Takács Tünde 99, a 3. Csáki Tünde (Gomba) 78 körös ered­ményt ért el. A férfiak sor­rendje: 1. Gazda Ferenc (Csév­haraszt, 143), 2. Fauszt János (Maglód), 141), 3. Fehér József (Monor, 134). A kispuskás ifjúságiak kö­zött a mendei Krajczár Zoltán szerepelt legeredményesebben, 145 körrel lett első, 2. ifj. Tóth István (Csévharaszt, 128), 3. Gondos György (Nyáregyháza. 121). Nők: Vitéz Istvánná (Mo­A megyei labdarúgó-bajnok­ság ötödik fordulójában az ed­dig ötvenszázalékos Ferihegy SE a még nyeretlen Dunakeszi otthonába látogat. A hazaiak érthetően nyerni akarnak, a vecsésiek viszont egy ponttal is elégedettek lennének. A sü- lyiek otthonukban fogadják a Főt gárdáját. A tavalyi év meglepetéscsapatának ebben a szezonban eddig nem megy. így a hazaiak lelkes és jó já­tékkal esélyesek a győzelemre A második vonal rangadóval szolgál. Üllőn az Üllő—Gyöm­rő mérkőzést rendezik, ami nemcsak rangadó a javából, hanem presztízs-csata is. Mindkét gárda remek játékos­állománnyal rendelkezik, kér dés, melyik csapat fog ki jobb napot. A mérkőzésen minden lehetséges és a pillanatnyi for ma Mont. A pilisiek Aszódra látogatna^ győzelmi esélyek­kel. Tudvalevő ugyanis: a Pi­Nem úgy van ma már, hogy fogom magam és locsolok ott, ahol vizet találok. — Es ha netán sikerülne vízjogi engedélyt szerezni, el­készülnek a kivitelezési ter­vek, s jut még pénz a beru­házásra is, mit hozna az ön­tözés az ágazatnak? — Valójában csak fölös ter­het, mert igaz, hogy idén ki­fizetődő lett volna a locsolás, de az említett tíz-éviből, a töb­bi kilencben *már nem — vág­ja rá mosolyogva Prekler Pé­ter, majd kis szünet után hoz­záteszi : — Hát annak a drága be-, rendezésnek van üzemben tar­tási költsége, a vízdíjat még nem is számolva, és amortizá­ciója, ami minden évben ter­helhetné az ágazatot. Sőt, még egy jól összedolgozott, megfi­zetett munkacsapatra is szük­ség volna a -gépek kezelésé­hez, az öntözési munkák el­végzéséhez. Mindezeket szá­mításba véve, azohosak az or­szágos gondokkal a mieink is, mert jelenleg az öntözés költ­ségeit nem hozza vissza a jobb minőségű, a biztos, a kellő mennyiségű termés ára. Már nem hagyományosan — önök a termelésben is hasonlóan takarékos szemlé­letűek ... — Valóban, csak annyira gépesítettük a palántaültetést, nevelést, amennyire az feltét­lenül szükséges volt. Ugyanis ennél az ágazatnál évek óta megvolt, s ezentúl is meglesz a kellő kétkezi munkaerő, zömmel idényjelleggel fel­használva. Mert velem együtt összesen tizenheten vagyunk állandó dolgozók az ágazat­ban, a hiányzó létszámot na­pi munkaerő-szervezéssel old­juk meg, vagyis, alkalmi mun­kásokat foglalkoztatunk. Néha kétszázan is dolgoznak alkal­milag földjeinken. — Ezt pedig csak úgy tud­tuk elérni, hogy a drága és ríor, 110), 2. Cséplő Csabáné (Maglód, 1Ö3), 3. Pelyvás Rita (Vecsés, 103). Férfiak: 1. Tóth Béla (Nyáregyháza, 165), 2. Fo­dor Tibor (Maglód, 154), 3. Aschenbrenner András (Mo­nor, 146). A Nyáry Pál Kupát a mag- lódiak szerezték meg a nyár­egyházi, illetve a gombai lövé­szek előtt. Asztalitenisz Tisch bajnoksága A monori járási asztalite­nisz szövetség szeptember 24- én, szombaton délelőtt 9 óra­kor Monoron, a sportszékház­ban (Schönmann út) rendezi meg a tízek bajnokságát. A résztvevőktől — akiknek név­sorát szeptember 9-i lapszá­munkban közöltük — kérik, hogy ütőt és kaucsuklabdát vigyenek magukkal. lis idegenben sokkal többre képes mint otthon. A járási I. osztály mai for­dulója négy rangadót is hoz. A Dánszentmiklós—Péteri, Monor—Ceglédbercel, Mag­lód—Mende és Nyáregyháza— Albertirsa mérkőzés három­esélyes, jó találkozók lehet­nek. A hazai csapat esélyes a Kő­cser—Vasad és Törtei—Ecscr találkozón. A vendégek esélye­sebbek viszont a Vecsés II.— Abony összecsapáson. A négy kiemelkedő mérkő­zésről még annyit: ebben az idényben nagyon kiegyenlítet­tek az erőviszonyok. Nincs ki­emelkedő gárda a mezőnyben ami azért a színvonalat is be Eolyásolja. Korai még a jóslás de véleményünk szerint ez a bajnokság nagyon szoros befu tót hoz majd. K. J. nem kimondottan szükséges berendezésekre való pénzt az ösztönző bérezésre fordítjuk. S úgy hiszem megéri azok­nak, akik hozzánk jönnek ki­segíteni, mert nem ritka, hogy ipari munkások szabadnapon, szabadságuk ideje alatt vál­lalnak nálunk munkát. S mi azzal is igyekszünk munka­kedvüket növelni, hogy a vetésforgót a települések köz­vetlen közelében szervezzük, így nem kell mondjuk a gyömrői Erzsébet-telepen la­kóknak a vecsési határba gya­logolniuk kilométereket. — Mások is besegítenek? — Természetesen mi is kap­csolatot tartunk iskolákkal, nyolccal is, a magyar és szov­jet katonákkal, nagyon számí­tunk rójuk — hangsúlyozta az ágazatvezető, s hogy sikereik titkát még jobban megérthes­sük, a múltról, a kezdetről részletesebben is beszélt. Elmondta, 'hogy 1979-ig lé­tezett az ágazaton belül az ab­szolút hagyományos paradi- csomterme$ztés. De rájöttek, hogy ha előbbre akarnak lép­ni, akkor meg kell találni a gazdaságosság, s a fejlődés legjobb útját. Először is fel­építették a paradicsomlét gyártó üzemet, ami azzal jár, hogy az ipari haszon egy ré­sze a téeszen belül képződik. Aztán a kézi szedésre épí­tettek, hogy ne essenek abba a hibába, amibe sok termelő- szövetkezet az országban: fel­vásárolták a drága berendezé­seket, közben a minőségi kö­vetelmények miatt a gépi sze­dés nem vált be exportra. Te­hát inkább átalakították az agrotechnikát az ágazatban, csakhogy ne legyen beruhá­zási igény, ami növelné a költ­ségeket. Bőven van kapacitás Sok hasznos újítás segíti az ágazat eredményes működését. A téesz vezetői, a paradicsom- termesztés népszerűsítését is szorgalmazzák, mert hiszen kell a léüzemnek a nyers­anyag. Ugyanis nem mindegy, hogy 100 vagy 200 vagont dol­goznak fel az üzemben, a 400 vagonos kapacitással... Aszódi László Antal Az első összejövetel Zenebarátok köre Zenebarátok körét szervez­nek Mendén, a Petőfi Sándor Művelődési Házban. Az első összejövetelre szeptember 23- án, pénteken délután 4 órakor kerül sor, melyre várják azo­kat az érdeklődőket, akik sze­retik a modern zenét, s be­töltötték 14. életévüket. Tagsági díj: havi 40 forint. Kiskunság homok talajú er­dőinek alig árnyékos lankáin talán még a szigorúan védett árvalányhajból is téphetnek néhány szálat a kíváncsi IBUSZ-kirándulók, ahová a csoport a napokban indul, ve­zetője, útimarsallja pedig He­vesi Edit, az üllői művelődé­si ház igazgatója. — Ez az egynapos kirán­dulás nem is érdemel emlí­tést, hiszen több mint tíz éve végzett idegenvezetője va­gyok a TIT budapesti köz­pontjának, s onnan irányíta­nak az IBUSZ, a VOLÁN- TURISZT, s más turistauta- kat szervező intézményekhez, gazdasági egységekhez. A kö­zelmúltban a Ferihegy Tsz ki­rándulóinak voltam a kísérő­ié, a napokban pedig az ül­lőiek egy csoportjának mutat­tam be az úi M3-as autópálya mellett fekvő néoraizi neveze­tességeket egészen Hatvanig. A SZOT balatonfüredi, bakony- béli. visegrádi üdülőiben mint kultúros dolgoztam — bogoz­za életének jelentős állomá­sait a fiatal népművelő. Egyre inkább kirajzolód­nak az aszályos időjárás vár­ható kpvetkezményei. A leg­több közös gazdaságban már csaknem pontosan tudják, hogy milyen árbevételi kiesés­sel és hiányokkal kell számol­ni. Ügyelnek rá Ott ahol már elkezdték a kukorica betakarítását, csak ritkán bólintanak: „ez igen’! Sokszor métereken, tíz métere­ken át' hangtalanul, üresen fo­rognak a kombájnok törőhen­gerei. Másfajta takarmányból is kevesebb lesz. S mivel a mezőgazdasági nagyüzemek is­mét nehéz helyzetbe kerül­nek, tovább nő a háztáji gaz­daságok szerepe, jelentősége. Egyik termelőszövetkezetben sem a nyereségessége miatt tartják fenn természetesen a háztáji ágazatot. Sokkal fon­tosabb, hogy a tagság közér­zete minél kiegyensúlyozot­tabb, minél kielégítőbb legyen. A megnyerő kedvesség nél­külözhetetlen segítőtárs a jó kedv, az otthon közvetlensé­gének megteremtésében, hogy a beutalt üdülőknek az a tíz nap felejthetetlen emlék ma­radjon. És ezt a ritka erényt hozta magával Üllőre is. Az üdlülővendégek persze kíváncsiak voltak a környék, a tájegység történelmi neve­zetességeire, különleges nö­vény- és állatvilágára, alapo­san fel kellett tehát készülni minden alkalomra. Forgatta a földrajz-, a történelemköny­veket és az Országjárók két­kötetes kézikönyvét. Így kezdődött. Ezek voltak a különlegesnek látszó foglal­kozás felé vezető, tétovázó el­ső lépések. Később a lépések megnyúltak, bátrabbá váltak mintha a mesebeli „hétmér- földes” csizmában járt volna Több napot töltött csoportok­kal a Sopron—Fertőd—Nagy- cenk útvonalon. A látottaknak nemcsak a múltját, a jelen fejlődésének irányát, eredmé­nyét is ismertetni kell. Sze­rencsére vannak már a táj­S köztudottan a népgazdaság számára sem mellékes, hogy mi mindent termelnek, nevel­nek az otthoni kisgazdaságok­ban. Nincs döntő jelentősége a gazdaság eredményessége szempontjából Gombán, a Fáy András Termelőszövetkezetben sem a háztáji ágazatnak. A vezetőség azonban épp a fen­tebb említett okok miatt rend­szeresen figyelemmel kíséri, hogyan alakul a termelési, tar­tási kedv, mennyire elégedet­tek az emberek a közöstől ka­pott segítséggel. A tsz-ben a háztáji’ igény körülbelül 350 hektárnak felel meg, de takar­mányt, alomszalmát is ad a gazdaság. Munkaviszonyban Egy nemrégiben elkészült felmérés szerint a tsz-hez tar­tozó három településen a múlt évhez képest nőtt a termelési kedv. Ennek tulajdonítható, hogy a háztáji ágazat az idei egységeket részletesen leíró • kiskönyvek is. — Panorámás busz vitt ben­nünket az Őrségbe. Jókedvű társasággal végigjártuk a Ba­laton környékének történelmi borvidékét, este pedig csodál­va bámultuk a nyugodni ké­szülő, bágyadozó napot, ahogy bukdácsol a lomha tó vizében. Megkapó látványt jelentett a Hortobágy és a Szeged kör­nyéki vízivilág madárrenge­tegje, Zempléni-hegység ősva­donba bújt apró falucskái. Tágra nyílt szemmel bámul­tunk hős lovagi tornákat, áll­tunk omladozó várfalak alatt, sütöttünk szalonnát csenevész ősborókásban. Persze Hevesi Edit most már csak néhanapján veszi kézbe a mikrofont, ritkán adódó szabadnapján vállalja csak egynapos túrák vezetését. Sajnos, már csupán nosztal­gikus perceiben a mindent megszépítő emlékezés segítsé­gével járja végig a felejthetet­len utakat... Kiss Sándor első félévi árbevételi tervét 180 százalékra teljesítette. Ez főleg hízósertés és hízómarha értékesítéséből származik. A korábbi években sok pa­nasz, gond merült fel az álla­tok átvételével, szállításával kapcsolatban. A közelmútban a termelőszövetkezet vezetősé­ge elhatározta, megépítenek egy állatátvevő telepet, hogy ne kelljen a gazdáknak min­den alkalommal a járási szék­helyre utazgatniuk. A szállítás egyszerűsítésének lehetőségét is keresik, hogy megszüntessék a sok vitát, és a költségeket is csökkenteni tud­ják. Alomszalmát az idén már bárki, korlátlanul szállíthatott, természetesen a kazlazás előtt. A későbbiekben lehetőség lesz arra is, hogy a háztáji­ban dolgozó családtagok tevé­kenységét munkaviszonyként ismerjék el. A termelőszövet­kezet a háztájik jobb ellátása érdekében új területen telepí­tett lucernát, s takarmányré­pát is kívánnak vetni. Mégis megéri A kedvező változások — bár a takarmánygondok a háztáji gazdaságokat is érintik — nyilván sokakban erősítik a meggyőződést, hogy érdemes a szabad idő egy részét ház kö­rű1' munkával tölteni. V. 3. Elhunyt Kiss Lafos Gyömrőről érkezett a szo­morú hír: Kiss Lajos nyugdí­jas, a helyi sportegyesület tiszteletbeli örökös elnöke 70 éves korában elhunyt. A járásszerte ismert és be­csült sportember fiatal korá­ban a vízilabdával és az úszósporttal jegyezte el ma­gát. Körülbelül ötven éven át töltött be különböző tisztsé­geket az egyesületben. So­káig volt az úszók, a labdarú­gók szakosztályvezetője, majd később tíz éven át, ez év ta­vaszáig , a Gyömrői SE elnöke. Mikor betegségét érezve, átad­ta helyét a fiatalabbaknak, a sportolók közgyűlése tisztelet­beli és örökös elnökké válasz­totta. S ő továbbra is aktívan részt vett a nagyközség sport­életének szervezésében, for­málásában. Augusztus 24-én töltötte be 70. életévét. Szüle­tésnapján tisztelői és barátai kis ünnepségen köszöntötték a a sportkörben. Akkor még nem tudhatták, hogy ez lesz az utolsó közös ünnepük. Kiss Lajost holnap, szeptem­ber 19-én délután két órakor Gyomron, a falusi temetőben helyezik örök nyugalomra. Köszönetünket fejezzük ki mind­azoknak, akik felejthetetlen fér­jem édesapám, nagyapám: Bálint József temetésén, Sülysápon részt vettek, sírjára koszorút, vi­rágot helyeztek, részvétükkel fáj­dalmunkon enyhíteni igyekeztek. Gyászoló család. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik felejthetetlen férjem édesapánk, nagyapánk: Van;a János temetésén, Gyömrön részt vettek, sírjára koszorút, virá­got helyeztek,' bánatunkban osz­toztak. Gyászoló család. ISSN 0133—2(131 (Monori Hírlap) Lövészverseny Maglódra került a kapa Mai fociajánlatunk Rangadók minden szinten Csempecsomagok Mindéről Menüéről, az Épületkerámia Ipari Vállalat helyi telepéről az ország minden részébe szállítanak ipari burkolólapokat. Na­ponta ezer négyzetméter csempét is válogatnak, osztályoznak. Kelemen Sándorné egy műszakban 4 ezer ötszázat csomagol be. Hancsovszki János felvétele Ä valóságban és képzeletben ■ Látni Is, tanulni h akarnak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom