Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-18 / 221. szám

mxc m 1983. SZEPTEMBER 18., VASÄRNAP Miért késnek az adatok, ha gyors a számítógép? Elektronikus rabszolgáink Arra, hogy valóban késnek az adatok, egy magyar és egy nyugati számítógép vi­tája hívta fel a figyelmet. Az előzmény: az egyik mezőgazdasági termelési egyesülésünk számítógéppel tart­ja nyilván, hogy milyen gépeket, alkatré­szeket szerez be a vele kapcsolatban álló nyugat-európai partner cégtől. Magától ér­tetődik, a szóban forgó tőkés vállalat Is számítógépen mutatja ki, hogy mennyi gé­pet, alkatrészt küld a magyaroknak. Csak­hogy amíg a nyugati partner számítógépé­vel minden nap rögzíti a legfrissebb hely­zetet, nálunk csak havi nyilvántartást ve­zetnek, a megyei központ számítógépének segítségével. Mint a magnetofon Ilyen körülmények között érthető, hogy a kétféle nyil­vántartás gyakran nem egye­zik. Többször előfordult, hogy a nyugati gép hibásnak minő­sítette a magyarok legújabb rendelését, mondván: miért kérnek ilyen gépeket, hiszen az ő adataik szerint még van elég azokból a raktáraikban. (Vagyis a nyugat-európai gép elfelejtette, hogy a magyar adatok már egyhónaposak.) Ezért csak ismételt telefoná­lással, telexezéssel lehetett tisztázni a helyzetet, ami per­sze sok pénzébe került a már említett mezőgazdasági ter­melési egyesülésnek. Az életből vett példázat nemcsak arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy ilyenkor össze kell hangolni az adatrögzítést, hanem arra is, hogy lassúak a mi számítógépeink a nyuga­tiakhoz képest. Kérdés persze: valóban azok-e? A válasz: egyértelmű nem. Hiszen még a legegysze­rűbb számítógépeink is több tízezer összeadást, szorzást, osztást képesek elvégezni má­sodpercenként, nem beszélve a közepes, illetve a nagy mére­tű gépekről. (Az utóbbiak már több mint egymillió alapmű­veletre képesek ugyanennyi idő alatt.) Vagyis a mi számí­tópépeinknek sincs szégyellni valójuk a nyugatiakhoz ké­pest, másban, méghozzá az adatrögzítés útjában-módjában kell keresni a lassúság okát. Már sokan tudják: a számí­tógép csak akkor tud dolgoz­ni, ha a kívánt adatokat az úgynevezett adathordozójára rögzítik, s ezek bekerülnek a gép tárolójába. Valószínű, ar­ról is többen hallottak, hogy többféle adathordozó van. Ezek közé tartozik a lyukkár­tya, vagyis a 8X20 centimé­ter nagyságú kartonlap, amely­re 80 szám vagy betű rögzít­hető lyukasztással. A másik adatrögzítő a lyukszalag, amely nem más, mint vékony papír­csík, amelyen nyolc lyuk kü­lönböző kombinációi jelentik a betűket. Egy méter hosszúsá­gú szalagon mintegy 400 jel helyezhető el. A fejlettebb változat a mág­neses adathordozó. Az egész felszerelés nagyon hasonlít az otthoni magnetofonszalagunk­ra. illetve annak orsójára, csak szélesebb és nagyobb annál. Két nagy előnye van a papír­alapú adathordozókkal szem­ben: több tízezer szer annyi adatot lehet rögzíteni rajtuk, s nemcsak egyszer lehet fel­használni őket, mint a papír- készítményeket. Rögzítések átírása Magyarországon még a lyuk- kártyás és lyukszalagos adat- rögzítés a jellemző. S mint­hogy a legkorszerűbb számí­tógépek azért már nálunk is mágneses szalaggal dolgoznak, a lyukkártya, illetve a lyuk­szalag adatait előbb át kell írni a mágneses adathordozóra. Az ilyesfajta rögzítések-átírá- sok persze még a legjobb eset­ben is több napot vesznek igénybe, s addig gyakran ott áll kihasználatlanul az elekt­ronikus rabszolga, vagyis a méregdrága számítógép. Nem ok nélkül állapítja meg az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság egyik nemrég elkészült tanulmánya is, hogy ez a mi számítástechnikánk alkalmazásának kritikus pont­ja, s ha előbbre akarunk lép­ni, sürgősen változtatni kell a helyzeten. Már azért is, mert a papíralapú adathordozókkal dolgozni — nem leányálom. Az ilyen munka nagyon egy­hangú, fárasztó, ezért újabban komoly munkaerőgondok je­lentkeztek e gépeknél. S hiába szervezne e munkahelyeken három műszakot, sok elektro­nikus masinának még így is Ritka természeti jelenség Zöld áradat a Tiszán Zöld áradét vonul le a Tisza magyarországi alsó szakaszán. Ez a nyár végi jelenség álta­lában 3—f évenként — az utóbbi esztendőkben egyre gyakrabban —< tapasztalható, bár nem egyforma mérték­ben. Óriási mennyiségű növé­nyi eredetű anyagot, főként összetapadt békalencsét sodor, szinte végeláthatatlan hosszú­ságban magával a folyó. Mindez különösen jól megfi­gyelhető a szegedi hidakról. A zöld tömeget helyenként a szél kisodorja a partokra, ahol a lassú vízfolyás miatt megre­kednek, felhalmozódnak a bé­kalencsék, s teljesen elborít­ják a vízfelületet a csónakház és a part között. A zöld tömeg a Hármas- Körösön keresztül jut el a Ti­szába, a Körösbe viszont a Berettyó is szállítja a lecsa­polt rizsföldekről az állóvi­zekben termelődő, kifejezet­ten tavi növényt. Mivel jelenleg igen alacsony a Tisza szintje — Szegednél már hosszú hetek óta az egy­méteres értéket sem éri el — így a nyár végi zöldár lassú levonulására lehet csak szá­mítani. Az AlsÖ-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság környezet- és víz­minőségvédelmi osztálya a folyókból vett minták vizsgá­latával ellenőrzi, hogy a zöld tömeg nagyobb arányú meg­jelenésének van-e károsító hatása. A korábbi esztendők­ben végzett ellenőrzések ta­pasztalata szerint a folyó vi­zének minőségét nem rontotta a tavi növényzet levonulása. Bestsellerből botrány A Japánban va­lósággal istenként tisztelt Fudzsi- hegység lábánál fekvő Fudzsijosida lakói vádat emel­nek egy bestseller­ré vált könyv író­ja ellen. Tavaly megjelent horror­könyvében a szer­ző ugyanis azt jö­vendölte, hogy a 3776 méter magas vulkanikus hegy idén szeptember 11. és 16. között ki­tör, s a láva elönti Fudzsijosidát és a környező területe­ket. Szagara Ma- szatosi még azt is jósolta, hogy a ki­töréssel szinte egy- időben hatalmas, az 1923-ashoz ha­sonló, a Richter- skála szerint 7-es erősségű földren­gés rázza meg a térséget. A termé­szeti katasztrófák kapcsán pedig szörnyű pusztítá­sokról beszélt. A Fudzsi robba­nása című könyve több száz ezer pél­dányban kelt el, nem kis pánikot okozva, aminek hatására a Fudzsin és környékén ugyancsak meg­csappant az ide­genforgalom, ami pedig a fő bevételi forrást jelenti Fudzsijosida és né­hány szomszédos kisváros számára. Ventillátor a tűzhelyben gyakran csak lebzsel ahelyett, hogy keményen végezné az embert kímélő munkáját. Nem kis összegekről, teljesítőképes­ségről van szó, hiszen nap­jainkban már sok száz elekt­ronikus számítógép dolgozik a hazai ipari, mezőgazdasági szervezetek, intézmények szá­mára. Mi történjék hát, mi legyen a kiút? Itt is többféle válasz­tási lehetőség kínálkozik. Az egyik: át kell térni a csopor­tos adatrögzítő berendezések alkalmazására. Vagyis az olyan készülékek használatá­ra. amelyeken több adatrögzítő is dolgozhat egyszerre, s ame lyek közvetlenül a mágneses adathordozóra rögzítenek. (Ez a fontosabb!) Két legyet üthe­tünk így egycsapásra: nincs szükség a később eldobandó papíralanú hordozóra.* s nem kell az adatbevitelre pazarol­ni a villámgyorsan dolgozó gépek drága idejét. Az emberen múlik A másik lehetőség az úgyne­vezett on-line módszer beve­zetése. (Sajnos, még nem al­kottak megfelelő magyar szót megnevezésére!) A lényege: egyáltalán nincs szükség a hagyományos értelemben vett adatrögzítésre. Ehelyett olyan végberendezéseket — vagy ahogy szakmai körökben mondják: terminálokat — he­lyeznek el az adatok keletke­zési helyére, vagyis az ügyfél- fogadó irodákba, a könyvelés­be, a raktárakba, a rriűhelyek- be, amelyek lehetővé teszik, hogy az adatok közvetlenül a számítógépekbe kerülhessenek. Még laikus fejjel sem nehéz elképzelni, mennyi időt lehet ilyen módon megtakarítani! Az ilyen berendezések meg­vásárlása persze pénzbe kerül. Kérdés azonban, mi a drá­gább: ha a magyar meg a nyu­gati gép vitázik egymással, ha ott áll kihasználatlanul az elektronikus munkatárs, vagy pedig ez az egyszeri beruhá­zás? (Ami szocialista import­ból is beszerezhető!) Minthogy — ez is régi do­log! — a jól igénybe vett szá­mítógép hamar behozza az árát, illetve megtérül, nem le­het kétséges a helyes válasz. Stuka Károly Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Az Elekthermax gyárban készülnek a legújabb típusú, energiatakarékos tűzhelyek. Érdekességük, hogy ventillátor segíti az egyenletes hőmérsék­let kialakítását a sütőtérben. Ez az úgynevezett légkavará- sos megoldás ma a legdivato­sabb egész Európában. Az új termékből jelentős mennyisé­get szállítanak exportra is. VASÁRNAPI GONDOLATOK AZ ŐSZI DOBOGÓKŐ Ilyenkor, mikor rozsdásodni kezdenek a levelek, Do- bogókő még szebb a szarvasbőgés kezdetekor. Pazar a kilátás is, a szomszéd hegyek színpompája lenyűgöző. Hajók úsznak Zebegény, Pilismarót térségében, innen különleges a Dunakanyar látványa, de felejthetetlen kép tárul elénk a sípálya indítójánál is. Most őzek legelész­nek ott és madarak szállnak, ahol majd fehér köntöst ölt magára a táj, s a csöndet felveri a síelők vidám za­ja, amint siklásukkal vonalakat rajzolnak a meredek lejtőn. Aki ideérkezik, legyen az hazánkfia, vagy külföl­di, gyönyörködik e valóban páratlan panorámában. A természet bűvölete ragad meg: a hegyek formáinak nagyvonalúsága és az apró részletek gazdagsága. Sze­rencsénk van, még muflont is látunk, melyet Korzika szigetéről hoztak ide. A kilátóteraszon bronzemlékmű hívja fel a figyelmet a magyar turistamozgalom egyik alapítójára, Téry Ödön­re. Itt fönn, hétszáz méter magason maga a környezet idézi fel Goethe versét — Immár minden bércet csend ül, halk lomb, alig érzed lendül: sóhajt az éj. Erős délután van még, nem éjszaka, de már szinte az est bársonyos csöndje terül a fákra, bokrokra. A termé­szet végtelen harmóniája. Illene most abbahagyni az írást, de nem tehetem. Ért­hetetlenül sok a szemét a csúcson — a mi hanyagságunk szórta oda. Két ember hajbakap a szélfutta tetőn, komp­romittálja a táj méltóságteljes békéjét. így az élmény nem maradéktalan, feladatot ró ránk emberekre, hogy egyszer méltók legyünk lehetőségeinkhez, a természet látvánnyal, csönddel, jó levegővel érvelő harmóniájához. Mikor? Már a holnap is késő, azonnal! A fogalom tár­sadalmi gondosságában és személyileg is. Losonci Miklós Átfogó felmérés alapján Megszépítik életük alkonyát Őcsán jól működik, Dobáson megszűnt a klub A dabasi járás lakóinak 17 százaléka, több mint 13 ezer ember Idős korú. Szándékosan fogalmaztunk így, hiszen különböző életkorú és eltérő anyagi, szociális helyzetben élő emberekről van szó. A statisztikát böngészve kiderül az is, hogy az idős korúak népességen belüli aránya alatta marad ugyan a megyei és az or­szágos átlagnak, de számuk az elmúlt évtizedben ugrásszerűen megnőtt. Gondot okoz még, hogy az intézményhálózat sem meg­felelő a járásban. , , Most szervezik Mégis, hogyan lehet meg­nyugtatóan javítani a kis­nyugdíjasok életkörülmé­nyein? A járási pártbizottság sem véletlenül vizsgálta, majd fogalmazta meg a legfonto­sabb teendőket. Melyek ezek? Dr. Bodó Ág­nes, a járási szakorvosi ren­delőintézet igazgató főorvo- vosa válaszol: — Egyik legfontosabb fel­adatunk most a szociális fog­lalkoztató megszervezése. Még a júliusi rehabilitációs egész­ségügyi miniszteri rendelet megjelenése előtt kezdtünk a bedolgozói hálózat megszer­vezéséhez. Ennek révén kö­rülbelül nyolcszáz és ezer fo­rint közötti többletjövedelem­Népszerű raktáráruház A Centrum Áruházak Vállalat és a Compack Kereskedelmi Csomagoló Vállalat új raktáráruházában, Zuglóban nagy a for­galom. A 46 millió forint költséggel készült áruház a Compack Vállalat hajdani ipari üzemének átalakításával jött létre. El­adótere több mint 2 ezer négyzetméter, s az új üzlet jelentős mértékben javítja a főváros, de a környék áruellátását is. hez jutnak majd az alacsony nyugdíjból élők. A szociális foglalkoztatás másik nagy elő­nye, hogy bizonyos idő után a nyugdíjjogosultságot is elér­hetik azok, akiknél ez ma még hiányzik. — Hány embernek tudnak ily módon segíteni? — Körülbelül ezerre tehető azoknak a nyugdíjasoknak a száma a járásban, akik vala­milyen mellékjövedelemre tesznek szert. A bedolgozói hálózat kiépítésével még mint­egy 100 ember állandó fog­lalkoztatását tudnánk megol­dani. — Orvosi szemszögből néz­ve mi a szociális foglalkozta­tás előnye? — Sajnos, a fiatalabb kor­osztályoknál növekszik, s ma már eléri a 67 ' százalékot a csökkent munkaképességűek aránya. Az ő szociális rehabi­litációjuk megoldható ilyen­formán. Az idős korúakra is érvényes, hogy csak úgy tart­hatjuk meg őket a kisebb-na- gyobb közösségekben, ha ér­telmes elfoglaltságot, jövedel­mező munkát teremtünk szá­mukra. Ezáltal a jövőre nézve új alapokra kerülhet a társa­dalmi gondoskodás, abban az értelemben, hogy ez szervez­heti majd maga köré az idős korúak patronálásának sajnos sokszor párhuzamos, egymás­tól független többi részét. Előbb-utóbb a humán szol­gáltatásokban érvényesülniük kell a szakmai elveknek. Egyébként mint orvos, any- nyit mondhatok: jólesik a jó­tékonykodás az öregeknek, de ennél többét érhetünk el élet­kedvük, aktivitásuk fenntartá­sával. Az az érzés, hogy szükség van rájuk, képes elűz­ni a betegségeket... Partnert keresnek Ezt a célt szolgálják a nyugdíjasklubok is. Ócsán prosperál, Dabason pedig megszűnt az öregek klubja. A miértre a választ a II. kerü­leti művelődési központ igaz­gatójától, Kecskés Annamá­riától kapjuk meg. — Körülbelül egy éve zárt be a nyugdíjasklubunk. Azt hiszem, az okok elsősorban a községre jellemző nagy távol­ságokba keresendők. — Nem lehetne a szétszé­ledt öregek nyomába ered­ni..? — Nehéz volna mindegyi­kük után merpii. A szociális otthonban egyébként vetítései­ket, előadásokat tartunk, ki­rándulásokat szervezünk a számukra. Füzessy István, a járási hi­vatal elnökhelyettese szintén részt vett a már említett vizs­gálatokban. Tőle aziránt ér­deklődtünk, mennyiben hát­ráltatja az idősek gondozását a rossz intézményi háttér. — Három szociális ottho­nunk működik a járásban, 247 hellyel. Az inárcsi, a gyó- ni és az ócsai. Az új szociá­lis foglalkoztató központja itt, Dabason lesz, az öregek nap­közi otthona jelenlegi épületé­ben. Azonban a bedolgozói hálózat az egész járás terüle­tére kiterjed majd. — Mi történik a napközi­vel? — Mivel a kihasználtsága alig éri el az ötven százalé­kot, úgy döntöttünk, hogy a napközit átköltöztetjük a gyó- ni szociális otthonba. Ott különben is nagyobb az igény. Egyébiránt nemcsak a szociális foglalkoztató létre­hozásához keresünk társnak üzemeket, vállalatokat és szö­vetkezeteket. Az inárcsi szo­ciális otthon bővítéséhez is várunk partnereket, mivel a felújításához szükséges több milliós költségnek csak egy részét vállalhatja a megyei tanács. Segíthetnek a fiatalok — Segíthet valamit az if­júsági szövetség ebben? Kovács István, a KISZ já­rási bizottságának titkára mondta. — Ha egybegyűlik a pénz, természetesen közremű­ködünk majd társadalmi munkával az inárcsi szociális otthon bővítésénél. És mit mond Faragó István, a KISZ nagyközségi bizottsá­gának a titkára? — Ha kritikusabban ítélem meg eddigi tevékenységünket, meg kell mondani, hogy iga­zából még nem jutottunk el az öregekig. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne vállal­nánk el bármilyen társadalmi munkát az inárcsi szociális otthon bővítésénél. Szluka Márton

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom