Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-18 / 221. szám
1983. SZEPTEMBER 18., VASÄRNAP %Müim Pest megye ipara a BNV tűkében Kis kockáiat - biztos siker? Hagyományokra alapított választék bővítés Mértéktartó ízlés, elegancia. Talán ezek a jellemzők illenek legjobban a fogyasztási javak idei seregszemléjére. A külföldi és a hazai kiállítók a szenzációk, a kuriózumok helyett egyaránt a tényleges érdeklődésre szá- mottartó termékeiket vonultatják föl az őszi BNV-n. Módosított változatok Ugyanez mondható el Pest megye szép számmal jelenlevő ipari vállalatairól is. Kiállító standjaikon alig-alig látunk generálisan új, megszokott termékskálájuktól merőben eltérő árut. Sokkal inkább jellemző a már ismert, a piacokra jól bevezetett produktumok továbbfejlesztése. módosítása, a változó igényekhez való alakítása. Nem elmarasztalás ez, hiszen mindez a gazdasági körülményekből következik. Nem a nagy ugrások idejét éljük •na, sokkal inkább az óvatos kockázatvállalás, a piachoz va- 'ó rugalmas alkalmazkodás látszik célravezetőnek. A kiállítások legalábbis egy ilyen törekvést sugallnak. Csodás bőröndcsalád A már hagyományos terméknek számító, nagyon gyorsan közkedveltté vált könnyű iskolatáskákat hozta el a vásárra például a PEVDI pilísszent- iváni bőrdíszműgyára a különböző női táskákkal együtt. Ez utóbbiak természetesen mindig újak valamelyest, hiszen a divat változásait nyomón követik. A valóban gyönyörű bőröndcsalád kiállítása csak azt reprezentálja, hogy ilyet is tud az üzem, ezek ugyanis csak az NSZK piacára készülnek. A kiállító stand egyik sarkában láthattunk ugyan néhány valóban új árut, ezek további sorsa azonban nagyon bizonytalan. Finom, valódi bőrből készült férfitáskák, levéltárcák és írómappák ezek. A szükséges alapanyagokat azonban nehéz beszerezni, s e termékek kényszerűen magas ára valószínűtlenné teszi a tömeges keresletet. Hasonlóan a már biztos piacra számító produktumait vonultatja föl a PEVDI többi üzeme is, a solymári a műanyag nyílászárókat, a szentendrei, az írószereket. Lop-stop riasztó Az Ipari Műszergyár viszont kiállításával is jelzi, hogy ha alapvető profilját nem is adja föl. némi váltásra azért törekszik. Nem is elsősorban a termékszerkezetben, hanem sokkal inkább az üzletpolitikában. A korábbinál sokkal rugalmasabb gazdálkodást kívánnak meghonosítani egy markánsabb profil kialakításával egyidejűleg. Az alapnak tekinthető hagyományos villamos for- gógépek, motorok gyártására olyan termékszerkezetet próbálnak építeni, amellyel eddig fedezetlen igényeket remélnek kielégíteni. Így született többek között a vásáron bemutatott és jövőre már sorozat- gyártásban készülő egyszerű, olcsó, kis teljesítményű mosógép, a Lop-stop fantázianevű A PEVDI bördíszműgyárának női táskái mindig alkalmazkodnak divathoz. autóriasztó és a Margaréta asztali ventillátor. Ez utóbbi jelzi leginkább az IMI törekvéseit: az ötlettől a megvalósításig mindössze négy hónap telt el! ' Már a tavaszi BNV-n is sejthető volt, amit a mostani bemutató bizonyít: a Mechanikai Művekben a kényszerű profil- váltás sikeresen zajlott le, olyan árukkal rukkoltak ki, amelyek feltétlen érdeklődésre tarthatnak számot. A sláger természetesen a vásárdíjas új telefonkészülék. A legváltozatosabb színekben készül a merészen modern vonalú távbeszélő. Mind nyomógombos, mind tárcsás változatban gyártják. Bővítették a már ismert konyhai légelszívó berendezésük választékát: kifejlesztettek egy lakótelepi konyhára méretezett típust. Ez kisebb méretű, kisebb teljesítményű és takarékosabb is elődjénél és mindebből következően talán olcsóbb is lesz majd. Némiképp a folyamatosságot, a körülményekhez való alkalmazkodást jelzi a gyár új, vegyestüzelésű Továbbra is az élvonalban vannak a PEMU ceglédi gyárának cipői. kályhája, aminek érdekessége, hogy a tűzteret a hagyományos samott helyett hőálló acéllal burkolták. Közös jellemzők E néhány kiragadott példa csak ízelítőt adhat a harminckét Pest megyei kiállító törekvéseiből. S ha minden bemutatkozó vállalatnak van is csak rá jellemző sajátossága — márpedig bátran állíthatjuk, hogy van —, közös jellemzőnek tekinthetjük a már ismert, elfogadott árucsoportok választékának szélesítését, a hagyományokra alapított újdonságok fölsorakoztatását. M. Nagy Péter Több ezer résztvevő Ságvári Endre emlékezetére Tizenötödik alkalommal rendezte meg szombaton a Kommunista Ifjúsági Szövetség a hagyományos Ságvári-emlék- túrát. Fiatalok ezrei kerekedtek fel, hogy Budakalászról, Csillaghegyről, Pomázról és Szentendréről gyalog és kerékpáron — összesen nyolc túravonalon — jussanak el a La- jos-forráshoz, a Ságvári Endre turistaházhoz. A leghosszabb távolságot — harminc kilométert — megtevő csoport Budáról indult útnak reggel 6 órakor. Ekkor koszorúzási ünnepség volt annál a cukrászdánál, ahol emléktábla hirdeti: az egykori ifjúsági vezető tűzharcban itt halt mártírhalált. Számosán vettek részt a Vi- segrádról induló túrán is, amely állomásain honvédelmi akadályokat kellett legyőzniük az indulóknak. KGST Dinamikusan fejlődő ágazat Az év második felében mind a magyar, mind a szovjet fővárosban ipari szakemberek tanácskoznak a két ország közötti elektronikai együttműködés 1984—85. évre szóló meghosszabbításáról és kijelölik az új távlatokat is. Ez az ágazat az egyik legdinamikusabban, legprogresszívebben fejlődő iparág. Mind nagyobb jelentőségű a magyar—szovjet elektronikai együttműködésben a gáz- és olajvezetékekhez szükséges hírközlő és telemechanikai láncok, iletve az ilyen eszközök, berendezések előállításában kialakított kooperáció. Nemzetközi tanácskozás Marjai József fogadást adott a veaidigsk tiszteletére Szombaton Budapesten tartotta egyeztető ülését a Nemzetközi Valuta Alapnak és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banknak az az országcsoportja, amelynek — Ausztria, Belgium, Luxemburg és Törökország mellett — Magyarország is tagja. A megbeszélés célja az volt, hogy a tagországok az ENSZ két szakosított pénzügyi intézményének közgyűlését megelőzően egyeztessék álláspontjukat az azok működésével kapcsolatos elvi és gyakorlati kérdésekben. Áz országcsoport ülésén Willy de Clercq, belga miniszterelnök-helyettes, pénzügy- és külkereskedelmi miniszter elnökölt. Hazánkat a tanácskozáson Fekete János, a Magyar Népköztársaságnak az IMF- hez delegált kormányzója, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese és Pulai Miklós. a Világbankhoz kinevezett kormányzónk, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese képviselte. Az ülés munkájában részt vett Jacques de Groote, a két nemzetközi pénzügyi szervezetben az országcsoport érdekeit képviselő ügyvezető igazgató. Marjai József, a Miniszterta nács elnökhelyettese a Parlamentben fogadást adott az országcsoport ülésére érkezett tisztségviselő tiszteletére. A fo gadáson jelen volt Hetényi István pénzügyiminiszter. Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Madarast Attila, Nagy János és Villányi Miklós államtitkár, Timár Mátyás, a magyar Nemzeti Bank elnöke, és Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke is. Marjai József a nap folyamán hivatalában megbeszélést folytatott Willy de Clercq miniszterelnök-helyettessel, a belga kormány pénzügyi- és külkereskedelmi miniszterével. Tárgyalt Jacques de Groote IMF ügyvezető igazgatóval, a Nemzetközi Valuta Alap ügyvezetőségének tagjával is. A HÉT HÍRE BETŰRAKIAR 9 Az első országos építésügyi igazgatási konferenciának Budapest volt a színhelye. B A MEDOSZ elnöksége a munka- és üzemegészségügy helyzetét tekintette át. B Országos kiállítás, bemutató és tanácskozás zajlott le Kaposvárott, Számítástechnika és alkalmazása címmel. ® A hét híre az is, hogy a megyei könyvtárak igazgatóinak országos tanácskozását Salgótarján fogadta be. Fáraó volt az, aki kétezer esztendőnél is régebben felíratta könyvtára — égetett agyagtáblákból álló gyűjteménye — bejárata fölé: o lélek orvossága. Mennyi szép szó, nemes gondolat — és mennyi hamisság, ostobaság, gyűlölködés — került azóta puha vagy kemény födelek közé kötve; orvosságnak. Szakemberek hada állítja, vége a betűnek, a nyomtatott szövegnek, itt az elektronika, a hírközlés forradalma a nyakunkon. Szakemberek hada állítja, a betűnek, a nyomtatott szövegnek soha nem jöhet el a végórája, mert már kisza- kíthatatlan része az emberi létnek. Kinek van igaza? Bízzuk rá a választ utódaink utódaira, a huszonegyedik század értelmes lényeire, hiszen első könyvtáraik anyagát az ókori Róma hatalmasai Görögországban rabolták, ám a csúf tettnek az volt az áldásos következménye, hogy az anyag e része — a görög kultúra ezernyi más kincsével egyetemben, a hanyatlás idején — nem semmisült meg szülőföldjén, hanem idegenben ugyan, de élt, hatott tovább. Élt? A holt betű? Robert Escarpit francia szociológus A könyv forradalma című művében írja: A könyv, mint minden, ami él, meghatározhatatlan. Egy könyvet eladnak, megvásárolnak, kicserélnek, de nem kezelhetik úgy, mint bármely más árut, mert egyszerre többszörös és egyetlen, megszámlálhatatlan és pótolhatatlan. A könyv társak között érzi jól magát, magánvagy közkönyvtárban, azaz gyűlik a kettőhöz öt, a húszhoz negyven, a százhoz ezer. A szűnni nem akaró reménytelen igyekezet, az összegyűjtött tudás vezérelte kezdettői fogva az embert, hiszen a könyvtár jóval megelőzte a könyvnyomtatást. A templomokban őrizték először — amint jeruzsálemi, babiloni, ninivei ásatások igazolták — a becses feljegyzéseket: agyagtáblákon majd papirusz-, pergamentekercseken Az első ismert gyűjtő, Asszur- banipál király — az i.e.-i hatszázas években — több ezer „kötet” tulajdonosa volt, az ókor leghíresebb könyvtárának pedig az alexandriai Muszeion és Szerapeion bizonyult. Az első, mai értelmű közkönyvtárat 1602-ben Ox- fordban nyitottak meg, rá kereken kétszáz évvel, 1802-ben alapította meg Széchényi Ferenc a magyar nemzeti könyvtárat, máig is — Országos Széchényi Könyvtár néven — hazánk legjelentősebb ilyen gyűjteményét. Mennyi minden történt és nem történt meg azóta! Voltak a megyében öntevékenyen létrehozott munkáskönyvtárak, falusi olvasókörök, hivatalos akarattal kialakított népkönyvtárak, születtek és elhaltak mozgalmak az olvasás érdekében; a megyében 1970 óta több, mint a kétszeresére nőtt a kötetek száma a könyvtárakban, a felszabadulás előttinek pedig az ötvenszeresére. Csodálatos iram! Csakhogy: a kikölcsönzött művek száma szinte teljesen azonos ma az 1970. évivel, a beiratkozott olvasók aránya pedig a teljes lakossághoz viszonyítva kisebb ma, mint volt akkor...! A betűraktárak dolgát — mert sok községben tréfásan így, betűraktárosnak nevezik a könyvtárosokat — ezért nem szabad egy-egy adat, jellemző alapján megítélni. A legnagyobb könyváiio.-mánya Vác biblotékáinak van, a beiratkozott olvasók száma is itt a legnagyobb, a községeknél, ez utóbbiakat nézve, Nagykáta a listavezető. Szem- beSZökőék at eltérés ék az égy olvasóra jutó évi kölcsönzések mennyiségét tekintve a megyében, van, ahol a háromszorosa, három és félszerese a másutt följegyzettnek, ami arra mutat, maga a betűraktár megléte csak lehetőség. Amivel élni kell, amit kínálni kell. Majdnem száz esztendeje, 1885-ben így írt a magyar könyvtárak állapotának legelső tudós felmérője; György Aladár: Az ifjúsági és népkönyvtárak legnagyobb része csak a papíron van, a nagyon kevésnek van számottevő olvasó közönsége. Ismerősen visszhangzó gondolat, vélemény. Persze: hatalmasat mozdult a legutóbbi három évtizedben előre a könyvtárügy, az olvasás hazánkban. Igen ám, de mozdult a szű- kebb és tágabb világ is. Kérdés tehát, amit mozdult az olvasás ügye így, viszonyítva, az mennyi, elég-e?! Mészáros Ottó A választójogi törvényjavaslat vitaj áréi Ispzsztalátok, esem ópontck Mint ahogy olvasóink számos tudósításban, riportban olvasbatták lapunkban, hétfőn országszerte kezdetét vette, s Pest megyében a hét végéig sok településen le is zárult az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslat társadalmi vitája, melyet a Hazafias Népfront szervezett. Eddig is keresett cikkek voltak a Mechanikai Müvekben gyártott konyhai légtisztító berendezések. Az első tapasztalatokról érdeklődtünk a HNF Pest megyei bizottságán Bodor Zoltán főelőadótól. — Pest megyében kevés híján félszáz alkalommal mondanak véleméhyt a települések lakói, az egyes társadalmi rétegek képviselői a törvényjavaslatról, s a viták zöme — hat kivétellel — a most véget ért héten lezajlott. Átlagosan 30—40 résztvevője volt ezeknek a fórumoknak, s bár az aktivitás változó, az esetek többségében meghaladta az egynegyedet, olykor az egy- harmadot is a hozzászólók, véleményt, javaslatot mondók aránya. Az is bizonyossá vált — mert bár a viták tartalmát még nem ismerjük teljességében, tapasztalatainkat nem összesítettük, de a HNF képviselői, akik maguk is részt vettek az eszmecseréken, láthatták —, hogy az emberek ismerik a törvényjavaslatban foglaltakat, s felkészülten foglalnak állást. • Mi jellemzi véleményeket? az eddigi — Elsősorban az, hogy a felszólalók érzékenyen reagálnak a közvetlen, helyi érdekeket is érintő javaslati ponto- ra. Így például előnyben részesítik azt az alternatívát, hogy a törvény keretei között ne a megyei tanács, hanem a helyi tanácsok maguk állapítsák meg a tanácsi választókerületek számát. Ugyancsak sokan helyezkedtek arra az álláspontra, hogy a jelölőgyűléseken elsősorban a választó- kerület lakosai vegyenek részt, s a területen lévő vállalatok, szövetkezetek, más munkahelyek dolgozói a saját lakóterületük jelöltjeit ismerjék meg, hiszen ők képviselhetik jobbár. érdekeiket. Hasonlatos az iméntiekhez az a vélemény, mely szerint a megyei tanácstagok túlnyomó része továbbra is a helyi tanácstagok közül kerüljön ki. • Melyek a vita csomópontjai? — Sokan elmondták, hogy már a vita tényében is a demokratizmus szélesedését látják. Amiről szó van, ugyancsak ide vág: a magyar történelemben nem volt még példa arra, hogy társadalmi méretekben mondhattak volna véleményt arról az emberek, hogyan is válasszák a képviselőket, a tanácstagokat. Lényeges az is: szinte kivétel nélkül mindenütt helyeslik a kettős vagy többes jelölést, de szóvá teszik, hogy a pótképviselőknek, póttanácstagoknak is érdemi feladatokat kell vállalniuk a közösség érdekében, s aggódnak, hogy a kettős jelölésnél nem lesz-e majd gyakori a visszalépés. Végül a harmadik ilyen sokak által említett téma: az új választási rendszer tartalmi követelménye. hogv measzünlesse a testületek formális megnyilvánulásait, például azt, hogy egyes kérdésekben csunán szavaznak a tanácstagok, de nincs érdemi beleszólásuk abba, amit elfogadnak, vagy elutasítanak. © Eredményes tehát % vita? — Az éddigiek alapján nyilvánvaló: a választási törvény, javaslat vitája nem csekély eredménnyel kecsegtet, s máris hozzájárult a közéleti demokratizmus szélesítéséhez. V. G. P.
