Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-17 / 220. szám
Piac. Biztos, hogy mindegyiknek külön története van. Előbb talán csak egy valaki állt meg ott a sarkon, a téren karoskosárral. Aztárí megkérdezték tőle: eladó talán a körte? Amaz megilletődötten. talán megdöbbenéssel hallotta a kérdést. Ma.id kissé tétován azt felelte, ha már kérdezték: — Persze, hogy eladó! Tessék! Jaj, de hét mérlegem sincs. No, nem baj. Majd bemegyünk ide a boltba, talán megengedik, hogy lemérjük ezt a néhány körtét. Ha igaz, akkor ettől kezdve adnak, vesznek ott, ahol ma naponta százan, ezren megfordulnak. Van, aki csak nézelődik. Babakocsit tol egy kismama, széjjelnéz, mit érdemes, mit kéne venni. Amíg ezt teszi, a kicsi is nyújtózkodik egyet, nem tudja még. mi az a gömbölyű ott a magasban, a piaci asztal tetején; mi az a cifra, szirmos valami abban a vödörben. Hogy honnan e'z a kép? Lehetne Gödöllőről, Túráról, Aszódról, Pécelről vagy akár Kerepestarcsáról is. Az ötlet, hogy a piac eredetéről töprengjenek, az utóbbi helyről való. Mégpedig azért, mert itt láttáin egy hirdetőtáblán a helyi tanács amolyan piacalapító ! izleményét. Ebben azt ír- j;k Trejánszki Mária, előadó Virágával, hogy a tanács a 1 'z+áji/gazdák és a kistermelők számára bizonyos helyeken kereskedelmi igazolvány nélkül saját zöldség- és gyümölcsárusítást engedélyez. Csakis ott. Négy ilyen helyet jelölnek meg, köztük olyanokat is, ahol talán sohasem volt piac. Ezért jeleztem, hogy piacalapító levél lehet ez. A kistarcsai részen, a Kerepestarcsa-alsó piacterületén. valamint a kórházi szolgáltatóház melletti téren engedélyezték számukra az árusítást. Ä nsezőgeuid&ság ipari háttere Városunkból és járásunkból sokan érdekeltek lehetnek annak a rendezvénynek a sikerében, még inkább a gyakorlatnak nyújtott segítségében, amelyet az idei bábolnai napok keretében tart a Magyar Agrártudományi Egyesület gépesítési társasága. Szeptember 28-án, 9.30 órakor kezdődik a bábolnai lovardában a mezőgazdaság ipari hátterével foglalkozó tanácskozás, amelynek megnyitó beszédét dr. Burgert Róbert, a BMK vezér- igazgatója, a gépesítési társaság alelnöke tartja, s a tervek szerint ugyanpsak elhangzik Rabi Béla, ipari minisztériumi államtitkár, Körtvélyes István és Gábor András miniszterhelyettesek beszéde. Iirasz a szeber mellé A nagy szárazság is hozzájárult ahhoz, hogy a város néhány p utján felújításra szorulnak a parkok. Az aszály nem kímél? te a Lcnin-szobor környékének füvét sem, amelynek felső talajrétegét humusszal dúsítják és fehérherével újólag bevetik. Képünkön: a városgazdálkodási vállalat kommunális üzeme parkfenntartó részlegének brigádja a talajelőkészítésen dolgozik. Hancsovszki János felvétele A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X ÉVFOLYAM, 220. SZÁM 1983. SZEPTEMBER 17., SZOMBAT Frspismo! készítettek Építés, gazdálkodás, felújítás Gyakran idézik a régi mondást, hajózni muszáj. Lehet, hogy hajózni muszáj, de lakni egészen biztosan kell. A lakás létünk alapeleme, de még nem érkezett el az idő, amikor azt mondhatnánk, ezzel nincs semmi gondunk, olyan természetesen juthatunk hozzá. mint a levegőhöz, a vízhez. Levegő és víz? Ezekre az alapelemekre is mind kevésbé áll, hogy könnyen és ingyen juthatunk hozzá. A fejlődéssel éppen fordítottan arányos a víz és a levegő tisztaságának, használhatóságának foka. Viszonylag fiatal Valahogy így vagyunk a lakással is. Házépítési technikánk, technológiánk napról napra fejlődik, nem okoz nehézséget húsz-harminc emeletes épületek felállítása, a korábbinál sokkal gyorsabban vagyunk képesek építkezni, s mégis, a lakáskérdés folyamatosan jelen van életünkben. Némelyeknek, nem is keveseknek, szinte megoldhatatlan, vagy roppant erőfeszítések árán jutnak hajlékhoz. A városokra a modern építkezés jellemző, ám itt is állandó a hiány, az építkezésért elosztásért felelősök napról napra visszatérő gondja a mennyiség, a minőség, az újratermelődő kielégítetlen igények. Nemrég a népi ellenőrök is megnézték Gödöllőn, mi a helyzet ezen a téren, hogyan gazdálkodnak a lakással, miképpen osztják el, milyen a karbantartás, a felújítás. A tanácsi bérlakások jelentős hányada, több mint hetven százaléka 1955 után épült. Viszonylag fiatal, jó karban levő házak, de ha halogatjuk a je- 1 lentkező hibák kijavítását, a bizonyos idő elteltével okvetlenül szükséges felújítást, előkészítjük a következő évek súlyosabb gondját. Az állami lakások folyamatos karbantartása a városgazdálkodási vállalat feladata. A vállalat 35 személyes részlege képes a munka elvégzésére, sőt alkalomadtán felújítási tevékenységére is futja erejéből. A felújítás egyébként szintén a városgazdálkodásiak feladatkörébe tartozik. Magasépítési részlegük foglalkozik ezzel, ha kell, alvállalkozók bevonásával Kevesebb Igénylő A lakásállomány úgynevezett ciklusidőn belüli felújítása nem történik meg, állapították meg a népi ellenőrök. Ennék okát elsősorban abban látják, hogy sok a leromlott műszaki állapotú lakás. Vagyis olyan, amit annak idején szintén nem vettek kezelésbe a ciklusidőn belül. Ezt az időt nyilván úgy állapítják meg, az anyagok, szerkezetek teherbírását figyelembe véve, hogy elejét vegyék a fokozottabb romlásnak. A gazdaságosan fel nem újítható tanácsi bérlakások aránya jelenleg tl,8 százalék. Ha tudjuk, hogy ezeknek a lakásoknak a 12,8 százaléka 1955 előtt épült, ez nem rossz arány. Ha mindig a kellő időben történne a javítás, karbantartás, felújítás, nyilván ennyi sem volna. A karbantartást, felújítást megelőzi az éjjítég, a lakással való gazdálkodás, az elosztás. A város fejlődik, gyarapodik, újabb intézmények telepednek ide, jelentős a bevándorlás, sok a fiatal, következésképp nagy a lakásigény. A tanács illetékes osztályához benyújtott igénylések száma a kielégítési lehetőségekhez képest igen magas — így a népi ellenőrök. Az utóbbi időben kétszer is meg kellett újítani az igénylést, s a végén a csaknem 2500- ból maradt 743. A tanácsiak szerint ez nem vészes, különösen akkor, ha mellé tesszük a folyó ötéves tervben elkészülő lakások számát, ami 500— 600. Ezek persze csak a pőre számok, nem árulják el például azt, hogy sem tanácsi bér-, sem szövetkezeti lakás nem épül. Továbbá azt sem, hogy hányán vették igénybe az OTP által kínált hitelt magánerős építkezésre, és azt sem, ha más módon sikerült megoldani a lakáskérdést. Előnyben A feltételek nehezüléséve! mindig együtt jár az újabb lehetőségeinknek a felkutatása. Ilyennek tekinthető a Városgazdálkodási Vállalat emelet- ráépítési programja, amelynek elfogadása esetén 16 lakás építésére írnak ki pályázatot. A lakásigényeket mostanában pontrendszer segítségével elégítik ki, amely a legkülönbözőbb szempontokat tartalmazza. Az igazságosság érvényesítését hivatott elősegíteni a társadalmi bizottság is, amely véleményezi az elosztási tervet. A szociálpolitikai szempontok érvényesülését példázza, hogy a legutóbbi két évben kiutalt lakásokból a fizikai dolgozók és a fiatal házasok több mint hatvan százalékban részesültek. K. P. A nap programja Gödöllő, művelődési központ: Kóts Károly emlékkiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. I Szól a figemadár, fotókiállítás, megtekinthető 10—20 óráig. Népi életképek az 1930-as évek magyar fotóművészeinek anyagából (a Magyar Fotóművészek Szövetségének archív anyaga). < Vankóné képei Münchenben Meghívásban most sincs hiány Szombat délután galgamácsai otthonában kerestem fel Vankóné Dudás Julit, a népművészet mesterét. A falusi asszonyok nyár végi munkáját végezte. A családi kertben megtermett paradicsomot főzte be. hogy a téli hónapokban kéznél legyen a nyár ízeit őrző paradicsomlé. — Mert mit szólnának, akik ismernek, ha a boltban vásárolnám, ami a portán megterem?! Árulkodó kamra Asszonylánya az üvegeket mosta, unokája kézimunkázott, a férfiak a hordókkal bajlódtak, mert közeledik a szüret ideje is. Egy darabig néz? tem a szorgoskodást, hallgattam Vankónénak á régi, takarékos paraszti életre vonatkozó* megállapításait. — Ügy volt az minden gazdaságban, hogy a ház asszonya kora tavasztól késő őszig, az első gyümölcs megjelenésétől az utolsó termőfa lombhullatá- sáig, készülődött a télre. Kenyérről, zsírról, a téli csemegét jelentő befőttekről maga gondoskodott a gazdasszony. — Ügy mondták ezt Mácsán. meg bizonyára a többi faluban is, hogy ha kinyitja az asszony a kamra ajtaját, elárulja egész nyáron mit csinált., Kislánykoromban megtanultam a paradicsom befőzését. a savanyúságok elrakását, a befőttek, lekvárok készítését. Hála legyen érte édes szüleimnek. Megérkezni jó Ahogyan gyakorlott mozdulatokkal, hozzáértő gyorsasággal teszi Vankóné a dolgát, semmi sem árulkodik arról, ez a galgamáosai parasztasz- szony a világ sok részén megfordult. országos vezetők gratuláltak művészetéhez, rangos alkotások szóltak róla elismeréssel. a népművészet ismert szaktekintélyei kérték és kérik véleményét. Vankóné a galgamáosai asszonyok évszázadok során öröklött és begyakorlott, mozdulataival tesyi dolgát. — A Münchenben rendezendő Magyar hét eseményeinek sorában, szeptember 29-én a képeimből rendeznek kiállítást melyre engem is meghívtak — mondja unszolásomra. — Harminc képemet — valamennyi a galgamácsai hétköznapokat, ünnepeket ábrázolja — állítják ki. Csak háromnégy napot maradok kint, mert olyan a természetem, hogy én nem elmenni, hanem megérkezni, hazajönni szeretek az enyémek közé. Vár a család, várnak a népdalkor tagjai, s bárhogy marasztalnak, bármennyi szeretettel vesznek körül, én Galgamá- csára, az enyémekre gondolok. Amikor az utolsó üveg is megtelik a mézsűrűségű piros paradicsomiével, Vartkóné úgy érzi, megengedhet magának egy kis beszélgetést. — Kicsit kifárasztott bennünket ez a nyár. Sok volt a meghívásunk, és mi mindenkinek igyekeztünk eleget tenni. Kétszer léptünk fel a pesti Vigadóban. Két napig vendégeskedtünk Debrecenben. Ott voltunk a Borsodi fonó címmel szervezett folklórtalálkozón. Bemutattuk műsorunkat a hagyományőrző népi együttesek országos találkozóján, táncoltunk a Kisbagon rendezett Palóc lakodalomban. Nem hiányoztunk a községi ünnepségekről sem. Nehéz a pótlás » — Sok lenne felsorolni, hány helyen és milyen sikerrel öregbítettük Galgamácsa hírnevét. Higgye el — mondja Vankóné és most nagyon látszik rajta az elmúlt évek sok-sok munkája —, ha a tíz asszony nem segítene, ha a gyerekek nem igyekeznének, már én is megcsendesedtem volna. — Minden évben újra kell szervezni az együttesünket. A legutóbbi esztendőben hárman megnősültek, hárman katonának vonultak be. Hat legénytáncosunk pótlása szinte megoldhatatlannak tűnő gond. A Húsvéthétfő Galgamácsán címmel felújított népszokás alkalmával sok legényt láttam a galgamácsai főutcán locsolni és maskurázni. Az volt az érzésem, itt minden fiatal magában hordozza és őrzi nagyszüleinek a hagyományait. És most kiderült, nem így van. A lányok és a fiúk, amikor kimaradnak az iskolából, elhagyják a csoportot, pedig pontosan az együttes lehetne számukra a közösségi élet színtere, a vidám szórakozások otthona és az ország megismerést jelentő kirándulások lehetősége. Nívó szó Galgamácsa neve ismert az országban, sőt az ország határain túl is. Vankóné a meghívólevelek sokaságát mutatja. — Decemberben ismét várnak bennünket a pesti Vigadóba. Még ebben az évben szeretnének látni Nagykátán, Jászka- rajenőn, Tápén, Szolnokon Sopronba, Pécsre, Kalocsára a jövő nyárra hívtak. És közeleg a múzeumi hónap, amikor egész napon át tart majd tájházunkban a Mácsai fonó. A községi tanács szívügye, a művelődési ház édes gyermeké, a termelőszövetkezetnek támogatottja a galgamácsai hagyományőrző együttes. Lehet, hogy a lányok és legénvek csak a hívó szóra várnak. Talán a KISZ-szervezetnek, az ifjúsági klubnak kellene vállalni az utánpótlás szervezését Nem önös érdekből, hanem a szülőfalu, Galgamácsa érdekében. ' F. M. Gödöllő, helytörténeti gyűjtemény: Bakó Ilona textilmpvész kiállítása, megtekinthető 10—14 óráig. Nagytarcsa, falumúzeum: Kapicz Margit festőművész kiállítása, megtekinthető 10— 18 óráig. Domony, művelődési ház: Nyitott ház. Sport-, játékversenyek, 9 órától. Állatorvosi ügyelet: Csömörön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepestarcsán, Mogyoródon, Nagytarcsán, Pé- celen, Szadán, Veresegyházon, Vácegresen szeptember 17-én, szombaton 8 • órától, szeptember 19-én, hétfőn 8 óráig: dr. Szőke Ferenc, Gödöllő, Stromfeld sétány 16. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonvban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Val- kón, Vácszentlászlón, Váckis- újfalun, Versegen, Zsámbokon szeptember 17-én, szombaton 8 órától szeptember 19-én, hétfőn 8 óráig: dr. Molnár Attila, Aszód, Kossuth u. 27. Az ügyeleti napokon végzendő exportszállításoknál •mindkét állatorvos igénybe vehető Liiiomfi. Magyar filmvígjáték. Csak 4 órakor. Gyilkos bolygó. Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film. 6 és 8 órakor. jjSzöMB&TI JEGYZET a Örökség Panaszkodik az egyik gödöllői koordinációs szerv vezetője. Lassan lejár a megbízatása, s még mindig akadnak, akik tevékenységét, kéréseit, intézkedéseit okvetetlenkedésnek veszik. Ügy véli, a szükségesnél sokkal több erejét kell elfecsérelnie meggyőzésre, egyáltalán létének igazolására. Kell-e magyaráznunk, nem a személyéről van szó, hanem annak a szervnek a létéről, amelyet irányit, amelynek élére az értet- len társak tudtával, beleegyezésével, szavazatával került. Rengeteg, általa szépnek tartott tervvel látott munkához, emlékezik a kezdetekre, átgondolta, elemezte a helyzetet, elsősorban persze azt a kis területet, ahol korábban volt, de valamelyest ismerve a többit, nem látszott merésznek az álta- nosítás, alapjában minden bizonnyal ott is az övéhez hasonlóan dolgoznak, ott is ugyanazok a szabályok érvényesülnek, melyek eredményeképp a munka és a lehetőségek sem különbözhetnek lényegesen. Ebben a tekintetben igazolódtak feltevései. Nem kevés idő kellett azonban, míg rájött, már a vállaljam, ne vállaljam eldöntése előtt elkövetett egy nagy hibát. Aligha is kerülhette volna el, de ez a hiba tényén nem változtat. Eszébe sem jutott elődének a tevékenységét vizsgálgatni. Még a látszatát is igyekezett elkerülni, hogy netán mérlegre teszi annak eredményeit, kudarcait. Holott nyugodtan megtehette volna. A korábbi vezetőt nem rossz munkája, alkalmatlansága miatt menesztették. Egyszerűen lejárt a mandátuma, a hivatali ideje. Az utód csak arról tájékozódott, mi annak a szervnek a szabályok, munkaleírások szerinti feladata, szerepe, mire terjed ki, mire nem a hatásköre. Ezeket a kereteket tudomásul vette, ezekben gondol-' kozott, szép elképzelései véletlenül sem tartalmaztak olyan elemeket, amelyeknek a keretek tágítása lett volna a célja. És mégis! A társak, az együttműködő társak a legelejétől kezdve azt vetették a szemére, hogy mit akar, minek ez meg az, korábban ilyesmiről szó sem volt, ez sem, az sem az ő dolga. Ismét hangsúlyozzuk, a szervről van szó, az egyszerűség kedvéért azonosítjuk panaszkodó vezetőjével. Eleinte a paragrafusokhoz menekült ilyenkor, újból átrágta a vonatkozó részt, abban a hiszemben, hogy talán rosszul értelmezte, ami nem lett volna meglepő, korábban nem foglalkozott ilyesmivel, legfeljebb azzal a néhánnyal, ami szorosan kötődött a mindennapi tevékenységéhez. Aztán valaki kimondta az előd nevét, hogy az nem hozakodott elő mindenféle újításokkal. Hát ez az, csapott a homlokára otthon, itt van a hiba. Erre persze csak némi tájékozódás után jött rá. Kiderült, az előd nemhogy tágította, inkább szűkítette a kereteket, méghozzá alaposan. Kerülendő minden konfliktus,, jószerivel egyetlen kezdeményezéssel sem hozakodott elő, általában ráhagyta a koordinálandó társakra, amit mondtak, tettek, akartak. Minden hivatal annyit ér. amennyit viselője kihoz belőle. Tehetsége, képessége rátermettsége szerint. Lelke rajta, mondhatnánk arra, aki kevésre képes, keveset hoz ki. Igen ám, de a hivatalcsoportok. rétegek sorsát eayengeti, jövőjét formálja. Jól betölteni a hivatalt sokkal több annál, hogy milyen örökséget hagyunk az utódra. Az eredményesen munkálkodónak eszébe sem jut. az utód. Neki a jelen a fontos, s ha azt jól szolgálja. alapot teremt az utána következőknek a jobb folytatásra. Kör Pál ISSN ÍI3J--Í957 (Gödöllői Hírlap» Kiripcsísrcsa fesüapsté közlemény
