Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-17 / 220. szám

1983. SZEPTEMBER 17., SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 7 l Választási törvényjavaslat, az alkotmányos alapél veknek megfelelően Mielőtt századunk egyik leg­nagyobb szovjet építkezéséről né­hány epizódot villantanánk (cl, emlékeztetni szeretnénk az előz­ményekre: az SZKP XXVI. kongresszusa után kezdődött a 451 kilométer hosszú Urengoj- Pomari-Uzshorod transzkontinen­tális gázvezeték építése, a mun­kálatokba nyugati tőkésvállala­tok is bekapcsolódtak, hiszen a távvezetéknek érintenie kellett (s érinteni is fogja!) Ausztriát, az NSZK-t, Franciaországot, Olaszországot. Ezekben az orszá­gokban érthetően nyugtalanságot váltott ki az USA adminisztrá­ciója által meghirdetett embar­gó. Sokan úgy vélték, hogy ha a hatalmas gázvezeték építése nem is hiúsul meg, de az átadásra jiem kerülhet sor 1984-ben... U - ----.«« -Át,’-- ... Az országút alatt •Nos,' az élet rácáfolt a hitetlen- ksdőkre. A gázvezeték szovjet sza­kaszán már a próbaüzemeltetésnél tartanak. Nemrég hegesztették ösz- sze az utoísó csöveket Kárpát-Uk- rajnában, alig tíz kilométernyire a területi székvárostól — Ungvártól. A transzkontinentális gázvezeték az örök fagy birodalmából, az Északi sarkkörön túli Urengojból juttatja majd el a földgázt Nyugat- Európa több országába. Az építők ezen a szakaszon az utolsó akadály- lyal birkóznak, átfúrják az országút alatt az agyagos talajt, s kettős acélcsőben vezetik át az export gázvezetéket a Záhony-Uzshorod or­szágút alatt. Belátható időn belül a gáz föl­dünk egyik alapvető energiaforrása lesz. A Szovjetunióban újabb ha­talmas lelőhelyeket tártak . fel az utóbbi években, nem kétséges, hogy a Testvériség, valamint a Szövetség gázvezetékek után most felépült Urengoj-Pomari-TJzshorod távveze­ték újabb fontos ütőere lesz konti­nensünknek. Folyón, hegyen át Belátható időn belül a gáz föl­dünk egyik alapvető energiaforrása lesz. A Szovjetunióban újabb hatal­mas, lelőhelyeket tártak fel az utóbbi években, nem kétséges, hogy a Test­vériség, valamint a Szövetség gáz­vezetékek után most felépült XJren- goj—Pomari—Uzshcrod távvezeték újabb fontos ütőere lesz kontinen­sünknek. Novij Urengojt (Üj-Urengojt) még napjainkban is nehéz megtalálni a térképeken. A Szovjetunióban se szeri, se száma az ilyen, 300—400 lakost számláló tundrái településed­nek. Két-három éve Novij-Urengoj- ban Sem volt több geológus, gépko­csivezető, prémvadász és rénszarvas- tenyésztő. Napjainkban már több mint 40 ezren élnek ebben a gyor­san fejlődő városban, amelynek ne­vét nemcsak a Szovjetunióban, ha­nem világszerte ismerik. Itt, az örök fagy birodalmában kezdték meg a gázvezeték építését a mo'csaéas; tundrán, majd az ezt felváltó tajgán át. A zord jamali földön határidő, előtt befejezték a gázvezeték építését, s ma már a. szociális-jóléti objektum, a szivaty- tyúáílomások és más létesítmények építésére összpontosíthatják erőfe­szítéseiket. A több mint 4400 kilométer hosz­szú vezetéket most Is precíz pon­tossággal rajzolták fel a térképre, majd a leendő csőkígyót szakaszok­ra tagolták, s ezeken szinte egyide­jűleg kezdődtek meg alig két éve a munkálatok. A transzkontinentális gázvezeték hossza naponta 30—45 kilométerrel növekedett. A nagy folyók felett is átívelő gázvezeték átvágott a hatalmas rónaságokon, s eljutott az utolsó akadályokig a Kárpátok sok helyen ezer méternél magasabb hegyláncáig. A csőkígyót 72 kilométeren át olyan meredek hegyoldalakon kellett lefektetni, ahol eddig csak vaddisznó-csapások vol­tak. Voíócon vár bennünket az építő- részleg brigádvezetője, Sesztalcov Jurij. — Nemcsak a kompresszorállo­mást és a „vtezbtékéket .építjük, nem szociális-jóléti objektumokat is létesítünk — mondja a brigádveze­tő. — Itt az NDK-ból érkezett szak­emberek és építőmunkások nagy csoportja tevékenykedik. Felépítet­tek egy 64, valamint egy 80 lakásos házat a szivattyúállomás kezelői számára. Iskolát, poliklinikát, kór­házat is építenek a vendégmunká­sok. Voltak a Kárpátokban húzódó szakaszon olyan részek is, ahol nem lehetett átvágni a kőzetet az utak alatt. Éjféltől hajnalig — A V erecket-hágó közelében kénytelenek voltunk a forgalmat néhány órára leállítani, illetve te- relőútra irányítani — mondja Ba­loson Viktor brigádvezető. — Éjfél­kor vágtuk át az úttestet, hajnali ötkor azonban már ismét megindul­hatott a forgalom. A gázvezetéket 1 méter 80 centiméter átmérőjű acél- csövön vezettük át az út alatt. A Latorcán át vasbetonból és acélszerkezetekből hidat építettek a gázvezeték számára. Itt, Pidpolozje hegyi falu közelében keresztez ce egymást a barátság két útvonala — a Vinnyicát Albertirsával összekötő 750 kilovoltos villamos távvezeték és a most épült Urengoj-Pomari- Uzshorod export gázvezeték. Ma az országhatárig üzemképes a távvezeték. 1984-ben a gáz már eljut a nyugati megrendelőkhöz is. MÁRKUS CSABA Párbeszéd, országos dolgokban Legfőbb államhatalmi, törvényhozó testületünk, az országgyűlés hivatott arra, hogy megvitassa az ország életének legfontosabb kér­déseit, meghatározza a fejlődés irányát, törvényeket alkosson az ál­lampolgárok jogairól és kötelességeiről, szocialista társadalmunk rendjéről és intézményeiről. Az utóbbi évtizedben többször ismétlő- lőtt, bogy az ország maga segített a törvényalkotásban, hogy széles körű társadalmi vitában dőlt el, miként is öltsenck végső formát a paragrafusok, hogy is szóljon a törvény szövege. Példa nélkül áll azonban — és nemcsak hazánkban — az, hogy választási törvényja­vaslat kerüljön társadalmi vitára. Most ez történt: és leszögezhetjük: - púnk érett erre vitára. Felkészülten érkeztek az állampolgárok a fórumokra, felelősséggel, megfontoltan érveltek. A törvényjavaslatról folytatott társadalmi viták, illetve a tör­vényjavaslat iránt igen nagy az érdeklődés. E fórumok során oly mértékben pezsdült meg a magyar közélet, amelyre talán nem is szá­mítottunk. A téma az emberek figyelmének középpontjába került. Nyílt politika Magam egy hivatalosan meghir­detett vitafórum részese voltam Dunakeszin, a Házgyárban. Amikor azonban a bevezető után sorra szó­laltak meg a résztvevők, megálla­píthattam, hogy annyira kiforrott véleményeket mondanak, amelyek azt igazolják, korábban is szó volt már valahol e témáról. Igaz, hogy roppant gondolatébresztő volt Antal Jánosnak, a népfront városi bizott­sága titkárának vitaindítója. Ám megérzésemet igazolta Szakács Mik­lós, a gyár pártvezetőségének titká­ra, aki elmondta, hogy az itt egybe­gyűltek lényegében egész munkás­kollektívák véleményét hozták, olyan gondolatokat, amelyeket ki­sebb csoportokban az üzemcsarnok­ban, irodákban már megbeszéltek. Kik voltak jelen a fórumon? A gyá­ri pártvezetőség tagjai, az alapszer­vezeti titkárok, a szakszervezeti mű­helybizottságok tagjai, főbizalmik — tehát valóban egy-egy közösség kép­viselői. Dióhéjban, de tükröződött a ház­gyárban az a nyílt politika, amely hazánkat jellemzi. Senki se köntör- falazott, egyenes beszéd követett tiszta beszédet, de minden szó iga­zolta azt is, hogy a jelenlévők tud­ják, mit akarnak. Antalik Ferencné betanított mun­kás például kifogásolta, hogy a vá­lasztókerületek tanácstagjainak nincs kellő tekintélyük a tanácsap­parátus előtt, s úgy véli, az új tör­vényjavaslat se teremt nekik na­gyobbat. Mert a választópolgárnak, személy szerint hiába jó a kapcso­lata a tanácstaggal, ha hivatali buk­tatók miatt az a tanácstag mégsem tud megfelelően eljárni közérdekű ügyekben, vagy urambocsá’ a vá­lasztópolgár személyes bajában. Ér­dekes az is, amit a törvényjavaslat 12. paragrafusával kapcsolatban ki­fejtett: — Legyenek meg a pótképviselő­nek, illetve a pót-tanácstagnak a szükséges okmányai, vegyen részt a testületi üléseken, a beszámolókon, dolgozzon együtt a megválasztott képviselővel, tanácstaggal, hogy bár­mikor a helyére állhasson, ha a szükség úgy kívánja. Mert, ha be­vonjuk a közéleti tevékenységbe, de nem kapja meg az ehhez szükséges jogi lehetőséget, akkor csak annyi történik, hogy feleslegesen kötöttük le a drága idejét. Szalai Ferencné tervelőadó azon meditált, helyes-e csökkenteni a vá­lasztókerületek számát s ezzel nö­velni az egy tanácstagra jutó vá­lasztópolgárok táborát? Rámutatott a javaslat egy pontjára, ami az első A felső Icipen: az urengoji gázlelőhelyen. A fúrótorony-szerelők kimagasló eredményeket elérő brigádja az acél konstrukciójú fúrótornyot szereli. Az alsón: nagy átmérőjű csövek szállítása Pomara állomásról a hegesztőbázisra. Statisztikailag lehet-e megelőle­gezni egy testületet? Mármint ami az összetételét illeti. Ennyi munkás üljön a tanácsban, s emennyi értel­miségi? Mennyi nő, férfi, párttag, pártonkívüli fiatal stb? Rátermettség, bizalom pillanatban valóban ellentmondá­sosnak tűnik, s több magyarázatra szorul: a javaslat 3. paragrafusa szerint országgyűlési képviselővé, vagy tanácstaggá mindenki megvá­lasztható, akinek választójoga van. Márpedig a javaslat a válsztójogból nem zárja ki például azt, aki éppen előzetes letartóztatásban van. A vi­tában kialakult a válasz is a látszó­lagos ellentmondásra: az előzetes letartóztatás még nem jelent bűnös­séget. S az emberi szabadságjogok közé tartozik, hogy míg be nem bi­zonyosodott a vétkesség, a gyanúsí­tott ártatlannak tekintendő. Ekép- pen viszont akár tanácstagnak is je­lölhetik azok, akik egy közösségen belül jól ismerik, s bíznak benne. Többen is említették, hogy a ket­tős — vagy többes — jelölés a sza­vazó állampolgárt mérlegelésre készteti. Dönteni fog, nem pedig automatikusan bedobni a szavazó­lapot az urnába, ahogy ez eseten­ként eddig megtörténhetett. S ezek a szavak ismét a nyílt politikának bizonyítékai. Szembe merünk nézni azokkal a résekkel, amelyek az év­tizedek óta formált demokratizmu­son támadtak. S miután szembenéz­tünk azokkal, közös erővel igyek­szünk meg is szüntetni. így lösz egy­re erősebb az a demokrácia, amely társadalmi rendünk szilárd alapja. Felelősseget vállalva Szabados Antal üzemvezető — mintegy hangosan gondolkodva — szólt a többiekhez arról, miként is kell elképzelni azt a legújabb kori körte shad járatot, amit a törvényja­vaslat lehetővé tesz az elfogadott képviselőjelöltek és tanácstagjelöl­tek számára, a választás napjáig. Gyűléseket tarthatnak — megfelelő keretek között —, az rendben is vol­na. De lesz-e annak megbízható hát­tere, amit céljaik ismertetése köz­ben esetleg megígérnek leendő vá­lasztóiknak? Hiszen mondandójukat minden bizonnyal a helyi ügyes-ba­jos dolgokra alapozzák. De mernek-e vajon hitet is tenni amellett, hogy e dolgokból valamennyit megolda­nak megválasztásuk esetén? Érde­kes gondolatsor. Megfontolandó, minden illetékes fórum számára. Planicska Ferenc, a gyári MEO vezetője örömmel üdvözölte azt a kitételt, miszerint a választópolgár spontán jelölésének — azaz szavá­nak — egyenlő súlya van a Haza­fias Népfrontéval. Óriási előrelépés­nek tartaná, ha minél többen élné­nek ezzel a lehetőséggel, ami ugyan eddig is megvolt, de nem kapott ta­lán megfelelő teret a köztudatban. Vagy azért nem került sor gyakrab­ban spontán jelölésre, mert a válasz­tókerület nem akarta vállalni a fe­lelősséget? Legyen a szó a népfronté, legfeljebb azt marasztaljuk el, ha nem válik be, akit magunk helyett ültettünk a testületbe. A jövőben ezen is változtatnunk illene. A kettős jelölés igen élénken fog­lalkoztathatta a gyári közösséget, ez több résztvevő szavaiból is kiderült. Valóban növeli-e ez a tény a poli­tikai aktivitásra? Készteti-e verseny­re a jelölteket? Vagy az, hogy ha a választókerület lakosságának tíz százaléka elégedetlen a tanácstag­gal, akkor a választók maguk kezde­ményezhetik a visszahívást, ösztön- zi-e ez versengésre a jelenlegi ta­nácstagokat? E kérdéseket Jakab Lászlóné személyzeti előadó, párt- alapszervezeti titkár fogalmazta meg. Fölmerült, hogy túl nagy lét­számú tanácsi testület nem lehet al­kalmas érdemi vitára sorsdöntő kérdések esetén, ha nagyon leszű­kítjük, akkor viszzont hol a népkép­viselet? Ne legyen statisztika, előre. Szá­mítson a rátermettség, a bizalom. Több a hitele az egésznek, ha valóban aktív személyeket jelölünk, ha a választások után megteremtjük a széles körű társadalmi kontrollt, s élünk a visszahívás lehetőségével, ha szükséges. S aki nem küzd, aki­nek választott funkciójából esetleg mennie kell, gondoljon majd arra is: nem benne volt-e a hiba? S ami a kettős jelölés kapcsán még roppant érdekes: bukott em­ber-e az, aki nem kap kellő számú szavazatot? Nem. Egy ember kizáró­lag önmagában tud megbukni, ön­maga előtt. Vereséget szenvedni ne­mes versengésben — az egészen más. E társadalmi vita során mi, ma­gyar állampolgárok, valamennyien felelősek vagyunk azért, hogy az a törvényjavaslat, amit majd a véle­mények összegezése után a parla­ment elé terjesztenek, miként szol­gálja az elkövetkezendő időkben közéletünket szocialista demokrá­ciánk kiszélesítését. Amit a házgyár­ban hallottam, abból úgy ítélek: ér­demes volt meghirdetni a vitát. BÁLINT IBOLYA Bányász Halász Domonkos Béla szobrai Az évszázad építkezése Urengojtól a Kárpátokig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom