Pest Megyei Hírlap, 1983. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-10 / 214. szám
1983. szeptember 10., szombat PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 7 úgy, mint számtalan sok magyar falué az utóbbi két évtizedben. A városok vonzereje igen nagy volt, s az még ma is. Több a munkalehetőség a fiatalok számára a nagy településeken, a városokban vannak a felsőbb iskolák, amelyekből már csak kevesen térnek meg kis falujukba tanulmányaik végeztével. A városokban más az élet. Mozik vannak, színházak, múzeumok, meg minden, ami oly varázsos. És el lehet bújni a tömegben. Ha valakinek később már nem is tetszik olyan nagyon, akkor sincs visszaút. Ezenközben szülőfalunkat lassan félteni kell az elnéptelenedéstől. A lakosság elöregedése szembeötlő annak is, aki csak végigmegy az utcán. A statisztika? Tárgyilagos. Például: 1978-ban Perőcsényben négy élveszületést és tizenhárom elhalálozást regisztrált, Tésán egy élveszületést és tíz elhalálozást. Három évvel később: négy új élet kezdődött (illetve kettő), s tizenhetet temettek (illetve négyet). Azt mondja Koczó József, a közös tanács székhelyközségében, Vámosmikolán a pártvezetőség titkára: — Higgye el, fájó, hogy a szép kis községekben egyre fogy a lakosság lélekszáma. Akik itt maradunk, pedig küszködünk, hogy visszatartsuk, aki még megtartható. És ezt a tanácsra is vonatkoztatom. Messzemenően igyekszik megteremteni az alapellátást a társközségekben, a székhelyközséget pedig alkalmassá tenni arra, hogy nyújtsa mindazt, ami túlmegy az alapellátáson. Az utóbbi évtizedben számos munkalehetőséget is teremtettünk, ma már nincsenek is kellőképpen kihasználva. Hogy is van ez? Nézzük meg közelebbről. Perőcsényben a tsz állat- tenyésztési ágazatában foglalkoztat tehenészeket és növendékallat-gon- dozókat, férfiakat, nőket vegyesen. Az Erdőtárs- GT kezelésében levő faipari üzem harminc-harmincöt főnyi munkaerőt igényel. Tésán az Alagi Állami Tangazdaság létesített egy kis üzemet, amelyben huszonöt nő számára van munkalehetőség, elektromos készülékekhez készítenek alkatrészeket. (Tésa összes lakossága 159 lélek.) Vámosmikolán, a Váci Kötöttárugyár szervezett meg egy varrodát, ahol 150—160 nő dolgozhatna, de pillanatnyilag mintegy 110-en vannak. Az Elektherm Ipari Szövetkezet 1979—80-ban tízmilliós beruházással hozott létre üzemcsarnokot, amelyben száz férfi kaphatna munkát, de jelenlég csak negyvenen járnak ide ... A termelőszövetkezetben a gyü- mölcstermesztési ágazat elsősorban nőknek teremt kereseti lehetőséget. A téli hónapok jövedelme is megoldottnak tekinthető. Nyaranta szinte megduplázódik a községekben a lakosság; hazajönnek a gyerekek, segíteni a szülőknek. Málna-, ribiszke-, szamócatermeléssel a családok mintegy 15—20 ezer forintra tehetnek szert, amit a nyár végén egy összegben kapnak meg. Dudás Andrásné a tsz-irodán dolgozik Perőcsényben. Ö is itt született, itt is lakik, a Felszabadulás tér 4-ben. Lányai Balassagyarmaton. — Én maradtam — mondja — ide köt az életem. Hétvégén fölkerekedek, megyek a lányaimhoz. Aztán folytatom ott, ahol abbahagytam. Tóth József né a főtér melletti kútnál — mos. Nagy tálakban a nedves ruhá, műanyag teknőben habzik a víz. — Ezt a kutat másra használni már nem lehet, nem jó a vize. Vízvezeték? Nincs. De már ássák az árkot neki, azt híresztelik, hogy az idén megépül. Dósa József gépkezelőt találjuk az árokásó nyergében. Éppen egy 100 milliméteres csőnek csinálja az ágyat, A kivitelező (a romhányi tsz vegyesipari szolgáltató ágazata) .brigádvezetője, Gubis László tájékoztat, hogy a hálózat hossza 2700 méter lesz, előreláthatólag szeptember végéig befejezik a csőfektetést. — És honnan jön a víz? — Tésáról. Ezek szerint Tésa is kap vezetékes ivóvizet. Mint megtudom, ez egy programba tartozik Kemence—Ber- necebaráti vízellátásának megoldásával. Azt is megtudom, hogy Tésán most korszerűsítették a közvilágítást, felújítják ebben ag évben a község főútjat, jelenleg dolgoznak az orvosi rendelő rekonstrukcióján. Tehát szó sincs elhagyatottságról, elhalásról. A Volán öt járatot közlekedtet Vámosmikola és Tésa között, s járnak az állami gazdaság, illetve a MÁV üzemi buszai is. Tésáról minden gyerek átjár iskolába Vámosmi- kolára (összesen tizenketten), ők is busszal közlekednek. Vámosmikoláról viszont Perő- csénybe járnak az emberek, szórakozni. Ott ugyanis alkalmasabb a művelődési ház nagyterme nagyobb rendezvények megtartására. Gyakran hívnak előadóművészeket, különböző együtteseket, rendszeres a diszkó, meg egyéb, amire a környék lakossága igényt tart. S ha már szórakozásról esett szó, említsük meg azt is, hogy Vámosmikola könyvtárából 9334 kötetet lehet kölcsönözni. A perőcsényi fiókkönyvtárral szokták csereberélni az állományt. Kérdezem Fábiánné ár. Héger Máriát, a váci járási hivatal elnökhelyettesét, mi a véleménye a járás északi községeinek sorsáról? — Ismerjük e községek nehézségeit, nem is titkoljuk. Világosan kell látni azonban azt is, hogy egy kisközség életét, igényeit, hasztalan lenne például a fővárosi, vagy akár egy iparvárosi élethez, az ottani ellátáshoz hasonlítani. Ilyen álmot mi a közeljövőben sem kergethetünk. Még azt sem állíthatom, hogy minden fejlesztés, gondoskodás ellenére nem akad majd olyan, aki mégis elvágyik a községből. De ennek akkor sem az lesz az oka, hogy nem törődünk az emberekkel. Minden rendelkezésre álló eszközzel el akarjuk érni, hogy amennyire ez egyáltalán lehetséges, maradjon e községeknek valamelyes népességmegtartó erejük. Továbbra is arányosan fejlesztjük a társközségeket, az alapellátás javításában fokozottabban föltárjuk — Ma hány levél volt? — kérdezem a postást, Verebes Józsefnét Perőcsényben. — Olyan harmincöt körül, már nem is emlékszem pontosan. Néhány darab van már csak nálam, a többit széthordtam. — Űjságot is visz? — Persze! Naponta 117 példányt a napilapokból. De van előfizető a Szabad Földre, a Rakétára, a Ludas Matyira, a Képes Újságra, sokszor huszonöt kilónál is nehezebb a táska. Ha távirat jön, kétszer járom végig a falut, mert azt is ki kell vinni, nem igaz? Express csomagot, öt kilóig, ugyancsak én szállítom a házig, hogy minél előbb megkapja a címzett. Néha úgy érzem, csukott szemmel is végig tudnék menni az utcákon. öt esztendeje postáskodik Vere- besné. Ügy tűnik, szívesen. Itt is született. A gyerekei kirepültek, egyik erre, másik arra, de ő marad. Hová is mehetnék? — kérdezi, csak úgy, választ nem várva. Perőcsény lakossága 1970-ben még 976 lélek volt. De folytonosan fogy. Éppen úgy, mint Tésáé vagy Vámos- mikoláé, a 4 társközségeké.. És éppen Az utcákon főleg idős emberekkel találkozunk A turistáknak ideális környéken lengyel egyetemisták karikáztak kellemes pihenőjük után Vámosmikola felé 111#i A levél mindig izgalmas titkot Ígér A régi kút vize már csak mosásra Jó Csinálják az árkot az Ivóvízvezetéknek , Barcza Zsolt felvételei o helyi lehetőségeket, erőteljesebben ösztönözzük a községek közötti társadalmi segítést. Határozott álláspontom az, hogy sokat jelent, ha a kis községek lakói széles körben megismerik a tanács lehetőségeit és elképzeléseit, közösen vitatják meg, mire érdemes költeni, és mire feltétlenül muszáj. Szóljanak belé a Úolgailíba. .Nem állíthatom, hogy hem javítható a hatósági munka. Különösen fontos lenne, hogy az állampolgárok a legtöbb ügyüket helyben intézhessék. A hús, az élelmiszerellátás javítása sem kíván új bolt nyitását, csupán az eddiginél is jobb szervezést, fegyelmet. Szigeti Sándorné, a váci járási pártbizottság titkára is bizonyítja: a testület renc. zeresen figyelemmel kíséri az északi községek helyzetét. — Legutóbbi vb-ülésünkön — mondja — például a kenyér-tej ellátást vizsgáltuk, s határozatot hoztunk a gondok megoldására. A szak- emberhiány a sütőüzemekben azonban továbbra is kényszerhelyzet. A számok mögött mi az embereket nézzük, legyen szó székhelyközségről vagy társközségről. Az elnéptelenedési tendencia ellen azonban nem lehet mindenáron harcolni. Vannak olyan objektív körülmények, amelyeket befolyásolni nincs eszközünk, s nem is lesz. Az el-, illetve odaköl- tözés nem kizárólag indulati, érzelmi kérdés. Munkalehetőség jelenleg is van, újról is igyekszünk gondoskodni. Kapcsolatba léptünk például a Dunatours-ral is, a falusi üdültetés módozatainak kidolgozása ügyében. És ami a legfontosabb: igyekszünk mindehhez partnernek megnyerni magát a lakosságot. Elöregedett a híd is a patak fölött Azokat, akik hisznek e tájon is a községek, a kisközségek jövőjében. Mert van jövő... BÁLINT IBOLYA
