Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-07 / 186. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 186. SZÁM 1983. AUGUSZTUS 7., VASÁRNAP Az értelmiségiek szerepe, helyzete A mindennapi élet mércéjével Az értelmiség, értelmiségiek gyűjtőfogalom mostanában a szokásosnál is gyakrabban hallható, olvasható. Újból felélénkült a jelentésértelmezés körüli vita, s újból megfogalmazódik a kérdés: ki számít értelmiséginek? Nem véletlen. A társadalom e rétegének, mint a Központi Bizottság áprilisi állásfoglalása is deklarálta, egyre nő a szerepe, fokozódik aktivitása a közös munkában. Ehhez adottak is a feltételek, a lehetőségek, s aki akar, tud élni vele. Akadhatnak, s akadnak is persze, akiket a gyorsan s nem mindig javunkra (javukra) változó körülmények megzavarnak, elbizonytalanítanak. Róluk sem lehet s szabad azonban lemondani. Ne lépjük most át szűkebb pátriánk, a járás határait. Az említett vitában az egyik fél úgy vélekedik, mindenki értelmiséginek számít, aki szellemi munkát végez. A másik csupán a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket tartja annak. Ha az egyszerűség kedvéért az utóbbi álláspontot fogadjuk el, az adatokból hamar kideríthetjük, hogy a járás lakosságának több mint tizenkét százaléka, azaz körülbelül 1 ezer 400 ember sorolható ebbe a rétegbe. Ez a szám, főleg, ha mondjuk, az öt évvel ezelőtti helyzethez hasonlítjuk, valóságos korszakváltást jelez. t Pozitív, negatív A járás jellegzetességeinek megfelelően a legdinamikusabban a pedagógusok és az agrárértelmiségiek létszáma gyarapodott. A műszakiak között az átlagnál magasabb a fővárosi munkahelyre bejárók aránya. A közoktatásban és a közművelődésben állandósult a szakemberhiány, az egészségügyön belül főleg a rendelőintézetben sok a betöltetlen álláshely.- Folytatódott — főleg az iskolákban — az elnőiesedés. Lényeges változás az is, hogy nőtt a pályakezdők és a nyugdíjasok aránya. Tapasztalhatjuk, hogy a különböző értelmiségi csoportok életkörülményeiben, anyagi helyzetében vagy betöltött munkakörében lényeges különbség tapasztalható. Lehet, hogy ez is, lehet csupán a hagyományok az okai annak, még mindig érezhetően zárt csoportot alkotnak az orvosok, illetve a jogászok, közeledés tapasztalható viszont az agrár- és a műszaki értelmiség, valamint a pedagógusok között. Az utóbbiak helyzete egyébként több szempontból is különleges, ök maguk is úgy érzik, az elmúlt években tekintélyveszteség érte őket, mivel magas közöttük a képesítés nélküliek aránya, s az oktatáspolitikai intézkedések sem mindig voltak megalapozottak. Valamennyi értelmiségi csoportnak alapvető szükséglete a szakmai tudás fejlesztése, az önképzés, a szakfolyóiratok és könyvek beszerzése. Ezek pedig nem kevés pénzbe kerülnek. Főleg a pályakezdők és általában a 40 év alattiak körében tapasztalható új jelenség, a keresetkiegészítcsre való törekvés. Ezt lehet magyarázni a viszonylag alacsony bérekkel, az itt-ott tapasztalható úgynevezett alul- foglalkoztatottsággal, presztízsveszteséggel. A végeredmény egyformán az, hogy az érintettek egy részének életformájában torzulás következett be. A tapasztalatok egyébként is azt mutatják, hogy az értelmiségiek a világ és szűkebb környezetük dolgai iránt érdeklődőbbek, de ugyanakkor érzékenyebbek, hangvételük kritikusabb az átlagnál. Hajlamosak saját csoportjuk eseményeiből más csoportok, sőt osztályok felfogására következtetni. A nagyobb aktivitásnak, nyitottságnak azonban elsősorban a kedvezőbb jelei tapasztalhatók járásunkban. Szinte minden értelmiségi vállal közéleti tevékenységet. Többségük nemcsak a vállalt funkcióval járó többletmunkát végzi el, hanem alkalmi megbízatásoknak is eleget tesz, s szinte minden fórumon véleményt nyilvánít. Nagyobb igény A legtöbb teher kétségkívül — és továbbra is — a pedagógusokra hárul. Nem ritka, hogy valaki 3—4 vagy esetleg öt társadalmi tisztséget is betölt. így természetesen nem várható el, hogy hosszú távon, egyenletes színvonalon tudja teljesíteni megbízatását. Az utóbbi években azonban nőtt az agrár-, műszaki és egészségügyi dolgozók közéleti aktivitása is. Ennek jelentősé- ige mind a kisebb, mind a nagyobb falvakban értékelhető. A bevezetőben említett központi bizottsági határozat is leszögezte az értelmiség ideológiai, politikai elkötelezettségének fontosságát. Szóba került ez a járási párt-végrehajtóbizottság legutóbbi ülésén is, ahol e téma napirendre került. A testület tagjainak különbözőképpen megfogalmazott véleménye is ugyanezt tükrözte. Az értelmiségieknek az átlagosnál nagyobb az igényük a közéleti, politikai feladatvállalást követő erkölcsi elismerésre. Elvárják, hogy bevonják őket a közös munkába, s kötelezettségeiknek magas színvonalon is tesznek eleget. Ezért fontos, hogy a pártalapszervezetek vagy más testületek, mikor elemzésre, feladatmeghatározásra készülnek, nagyobb számban és szélesebb körben kérjék ki az értelmiségi párttagok szakmai és politikai véleményét. A közösségben A járásban élő több mint 1400 felsőfokú végzettségű szakember tudása, szellemi tőkéje nagy erő. Azzal együtt lehet és kell erre számítani, hogy a fiatalok körében egészséges türelmetlenség tapasztalható a megoldatlan gondokkal szemben. Természetes persze, hogy a szellemi, értelmiségi pozíció nemcsak diploma kérdése. Valójában az sorolhatja ide magát, aki nem a közösségen kívül vagy felül akar élni, hanem megszerzett tudásának megosztására, kamatoztatására törekszik. Ez a mérce a mindennapi életben is. Vereszki János Akikről keveset beszélünk Nyáron meleg, télen hideg munka A Pest megyei Út- és Hídépítő Vállalat monori üzemve- zetőségének dolgozóival nemcsak a járás területén találkozhatunk. Megfordulnak Foton, Nagykőrösön, Abonyban, Gyá- lon, Gödöllőn is. A szabad ég alatti nagy műhely munkásai ugyanis a szó szoros értelmében mindig úton vannak. Egyik csoportjuk a Csizmadia István vezette 9 tagú brigád, amely öt év után most már célul tűzte ki a szocialista cím elnyerését. Szabadtéri műhely — Jól összekovácsolódott közösség, hallani róluk, s ennek nyilván az a titka, hogy mint mondják, iskolatársak voltak, sőt szinte valamennyien rokonok, sógorok, komák. Vincze János munkavezető irányításával már Szolnok megyében is dolgoztak. — Ott is kék az ég — mondják. Ha kék persze, de ha felhős, esős, az ilyen szabadtéri műhelynél akkor sincs ok a panaszra. Fő profiljuk az aszfaltozás, kátyúzás, útépítés. Ebben mesterek, vélekednek róluk azok, akiknek már dolgoztak. Az idei nyár viszont eléggé próbára tette a sokat tapasztalt brigádot is. Emlékezetesek számukra azok a napok, amikor Gödöllőn az épülő lakótelephez készítették el az útalapot. Tizenhárom kocsi hordta a fuvaronként nyolcvan mázsányi 70—80 fok meleg aszfaltot. A hőmérő 37 Celsius-fokot mutatott. — A brigádot két részre osztottuk, felváltva dolgoztunk — • • Üzletsor a lakótelepen A napokban nyílt meg a vecsésl OTP-lakótelepen a képünkön látható üzletsor, ahol vegyes cikkeket, autóalkatrészeket, lakásfelszerelési cikkeket és vágott baromfit is árusítanak a kiskereskedők. Helyet kapott mellettük egy fodrászat is. A helyi tanács területtel, az OTP kölcsönnel segítette az üzletsor építőit Hancsovszki János felvétele mondják. — De sikerült első osztályú munkát végeznünk. Majd ha befejeződik az építkezés, visszamegyünk és elkészítjük a végleges burkolatot. Az ebéd hazai Minden munkanapjukat szemünk előtt élik. Kora reggel indulnak Tápiószentmáttonból, közös lakóhelyükről. A munkahelytől házig járó ZIL utazóbódéja bizony amolyan nyáron fűtött, télen hűtött fülke, mégsem panaszkodnak. A múlt hét második felében Monoron, a főtéren dolgoztak. Felemelték a szennyvízaknát és aszfaltburkolatot készítettek az áruház átadása után különösen fontossá váló parkolóban. Reggelihez a főtéri szobor előtt telepedtek le félkörben: Székely Gyula, Guba István, Kozma János, Krajcz András, Bakó József, Krajcz István, Hamarosan a nyári lecsó ill • ■ , lengte be a környéket. Ebédel- 1 ni is csak úgy egy karéjban ülve szoktak, hazait. Délután napsütés, záporeső váltja egymást, ök már a meleg aszfalttal bajlódnak. Az épülő, szépülő Monor az ő kezük nyomát is őrzi majd. A főtérről a Bocskai és a Liliom utcába mennek, hogy eltüntessék a kátyúkat. Előáll a ZIL Pontban délután fél hatkor Acs Imre gépkocsivezető előáll a bódés ZIL-lel, hogy hazaszállítsa a brigádot. Mindig nehéz nap áll mögöttük. Fekete Gizella Ha más kárára botlik Minősítésük nehéz feladat Mindnyájan tudunk rá példát, hogy az együttélés írott és íratlan szabályait nem mindig körinyű megtartani. Elő is fordulnak súrlódások, kisebb botlások, bakik szinte mindenkivel. Persze nem mindegy, hogy ezek mennyiben érintenek, bántanak, károsítanak másokat. Lehet a dologból bocsánatos bűn, szabálysértés, s nagyon súlyos esetekben vétség, bűntény. A minősítés nehéz feladata, az ítélkezés szakemberek joga. A kisebb ügyek a lakóhely szerint illetékes tanács hatáskörébe tartoznak, a döntéseket pedig a szabálysértési ügyintéző vagy a szabálysértési bizottság hozza. Gombán, e szakigazgatási területen az utóbbi két évben ötven százalékkal gyarapodott a tennivaló, ami nem feltétlenül az erkölcsi normák, az állampolgári fegyelem lazulását jelzi. Sokkal inkább az ellenőrzés, a felderítés hatékonyságának javulását. A három társközségben tavaly ösz- szesen negyvenkilenc, az idén az első hét hónapban húsz szabálysértésre derült fény. Persze a legkisebb ügy is az érintettek szemszögéből nagy ügy, tehát az ítélet megalkotásának egyik legfontosabb szempontja a szocialista törvényesség kell legyen. A szabálysértési ügyek intézésére is vonatkozik a harminc- napos határidő. Az pedig, hogy a határozat meghozatala előtt tartanak-e tárgyalást vagy sem, attól függ, tisztázott-e a tényállás, a nevelő hatás érdekében szükség van-e rá. Gombán az első félévben öt határozatot hoztak tárgyalás nélkül. Az ügyintézés egyik legfontosabb mozzanata — vélik az Cikkünk nyomán A mérleg még mindig billeg A napokban foglalkoztunk egy olyan üggyel, amelyről kiderült, közérdeklődés tárgyává vált, ugyanis számos településen a hasonló helyzetek megítélése meglehetősen vegyes. Ki a hibás? Korábban a gyömrői r orrás presszóról, működésének feltételeiről, az utcabeli lakosok ezzel kapcsolatos ellentétes véleményéről, hangulatáról írtunk. Megszólaltattunk több közeli, s távolabbi szomszédot. utcabelit, s a presszó tulajdonosát,- Kovács Istvánt. Ki-ki elmondta a maga véleményét, ki ezt. ki azt igyekezett bizonyítani, nevezetesen, hogy: hibás-e a presszó tulajdonosa a részegek garázdálkodásai, a hangos éneklés, zenélés miatt? Mint arról olvasóink is meggyőződhettek a leírtakból, a vélemények alaposan különböztek egymástól. Ott és akkor. a megkérdezett lakosok fele, vagy valamivel több, mint fele emelt kifogást a Forrás működésével kapcsolatban, legalábbis nem a tulajdonost hibáztatták az arra tévedő illuminált idegenek botrányos viselkedése miatt. Az éjjel kettőig nyitva tartó szórakozóhely vendégeinek hangos éneklését, az erős lemezjátszó-zenét, amely zavarja az emberek nyugalmát, pihenését. nem sikerült maradéktalanul bizonyítani. De hadd ne ismételjük korábbi írásunk tartalmát, inkább a további fejleményeket ismertetjük, ezúttal is a tényékhez ragaszkodva, megszólaltatva az ügyben intézkedési jogkörrel bíró illetékeseket. Vegyes vélemények Murvai Lászlónét, a gyömrői nagyközségi tanács szabálysértési előadóját kerestük meg először. Tőle azt is megkérdeztük: vajon a maguk és környezetük nyugalmára érzékeny emberek hány zugpálinka mérést ismernek, s hányat jelentettek fel közülük? Há nyat jelentettek fel, amiért munkába menet férj, apa, üzemi balesetet szenvedett alkoholos befolyásoltság miatt. vagy mert ittas családtag randalírozott otthonában ?!... — Egyet! Csupán egyet jelentettek fel ez idáig a községben. És ehhez már nem is kívánok továbbiakat fűzni, mert a szám önmagáért beszél — kezdte a szabálysértési előadó. A Forrással kapcsolatban pedig elmondta, hogy Tóbiás Ferenc feljelentése nyomán ment ki a helyszínre. Ö is megkérdezte azok véleményét, akiket előző cikkünkben megszólaltattunk. A kifogások majdnem ugyanazok voltak, azzal a különbséggel, hogy a hivatalos személy jelenlétében jóval kevésbé lettek határozottak a vádak, némelyek semlegességet tanúsítottak, megint mások elmondták, ilyennek kellene lennie minden presszónak, s ilyen körülmények között volna szabad megengedni működésüket. Ami pedig a Forrás működési feltételeit illeti, olyan magasak a KÖJÁL, és egyéb szervek követelményei, hogy azoknak bizony kevés gyömrői vendéglátóipari egységben tudnak úgy eleget tenni, ahogy a Kovács István-féle presszó. A rendőrség rendszeresen ellenőrzi ezt a szórakozóhelyet is. pozitív tapasztalataikról levélben értesítették a szabálysértési előadót. Gulyás László, a nagyközségi tanács vb-titkára nagyon tömören, lényegbe vágóan így nyilatkozott: — Szerintem ezt az egész ügyet egy kicsit felfújták. Túlságosan kicseng belőle valamilyen személyes érettség. Vitathatatlan minden ember számára fontos az éjszakai nyugalma, hogy másnap ki- pihenten mehessen munkába, de ez esetben néhányan mégis túllőttek a célon. A hangosan magnózó, rádiózó szomszédját eddig még senki sem jelentette fel, pedig fényes nappal is létezik csendhábo- rítás, arról nem is beszélve, hogy éjszakás műszakban dolgozók olyankor alszanak. Nincs bizonyíték Ami pedig a részegek botrányokozásait illeti, annak nem egy presszó bezárásával, hanem gyakoribb közbiztonsági ellenőrzéssel lehet elejét venni. És. hogy nyár van, sokan keresnek szórakozást, kikapcsolódást nyilvános helyeken, ahol esetleg énekelnek, zene szól, ez természetes. Ezt nem lehet leállítani, hacsak nincs rá valóban komoly ok. s egyértelmű bizonyíték. Aszódi László Antal érintettek —, annak meghatározása, hogy az elkövető érdemel-e pénzbírságot, ha igen, milyen összegben? Elegendő ,lesz-e esetleg vele szemben a figyelmeztetés alkalmazása? Az említett három társközségben a tavalyi 37 ezer 700 forintnyi össz- büntetéssel szemben az idén eddig még csak 15 ezer 900 forint kiszabására volt szükség. Igaz, az arányokat sokféle szemszögből lehet mérlegelni. Az egy szabálysértőre jutó úgynevezett bírságátlag azonban a múlt évhez képest körülbelül száz forinttal csökkent, ami azt látszik igazolni, hogy az állampolgárok kisebb súlyú ügyekben ,,botlottak’J meg. Ha a szabálysértési ügyinté-’ ző listájába pillantunk be, kiderül, hogy csökkent a lopás, de nőtt például az állatbetegségek elleni kötelező védekezés elmulasztása miatti feljelentések száma. Büntetést szabtak ki közterületen történt italozásért, parkrongálá- sért, köztisztasági vétségért, kutyával való veszélyeztetésért. Ketten fizettek ezer-ezer forintot becsületsértésért, egy állampolgár pedig kétezer forintot engedély nélküli építkezésért. A szabálysértők az idén eddig valamennyien fizettek, igaz, négyüktől csak letiltással sikerült bevasalni a büntetést. A pénzbírság szabadságvesztésre történő átváltoztatására azonban nem volt szükség. V. J. Ä batyu kötelező Bált írenáező asszonyok Batyusbált rendez augusztus 13-án, szombaton a pilis Móricz Zsigmond Művelődés Ház asszonyklubja. A vidám ság- és nótakedvelőiket a há: nagytermében várják majd. _A műsor este 8 órakor kéz dődik, azzal az összeállítással amelyet a klub tagjai készítettek és adnak elő. Ezutá: következik a batyubontás, kö zös nótázás és éjfélig a hely tűzoltózenekar húzza majd < talpalávalót. Belépőjegyeket 20 forinto: áron a művelődési ház irodájában már augusztus 8-tól lehet vásárolni, de váltható les: a helyszínen is 19-től 20 óráig A jegy azonban önmagábar még senkit sem jogosít belé pésre: o batyu ugyanis kötelező! Az otthonról hozott finomságok mellé a helyszínen üdítő italt lehet majd vásárolni a batyusbálba szeszt bevinn tilos! Köszönetét mondunk mint nak a rokonoknak, ismerőst szomszédoknak, jó barátc munkatársaknak, akik fel teilen fiunk. Czvitkovitz Fer< metésén. Monoron részt \ vagy táviratilag bánatunkat níteni igyekeztek. A gyászol! Iád. ISSN 0U3—2651 (Monori Hírlap)
