Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-06 / 185. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 185. SZÄM 1983. AUGUSZTUS 6., SZOMBAT GcnsSió» Artúr és brigádja Mutasd meg a tenyeredet! KevezStefjük nevelési gyakorlóinak Immár a harmadik turnus csomagol, szedi a sátor­fáját az építőtáborokban ezen a nyáron. Ingerlő for­mákon feszülnek a feliratos tábori trikók, lesült karok, lábak villannak elő, vidám a búcsú, hosszan integet­nek a Jóska, meg a Pista bácsik után, akik pedig né­hány napja még oly zordon szigorral követelték meg a pontos munkát. Megy az egyik csoport, jön a másik. Megszokták már a nagykőrösi gazdaságban, hogy így telik el a nyár. Iái várják, a kapásokat a sző­lők és a fiatal erdőtelepítések, a többieket az almáskertek. A munkára általában nincsen panasz. Senki sem érzi magát sem hősnek, sem mártírnak. A hatórai munka kibírható, a teljesítmény sem túlzott, még ha néha ingadozó is a nor­ma megállapítása. Ételre, ital­ra általában nincs panasz. — Nem olyan, mint a jó anyánk főztje, de azért meg lehet en­ni, meg elegendő is — hang­zik az egyöntetű vélemény. A táborvezetők társaságában bebocsátást nyertünk egy le­ányszobába, ahol a munka és a hőség megpróbáltatásait pi­henték ki a Gombócz Artúr brigád tagjai. Valamennyien a püspökladányi ruhaipari szak- középiskola diákjai. Másodiko­sok lesznek az ősszel, s ez az első táborozásuk. Szakosítottak Érkezéskor egyszerre majd’ kétszáz lány és fiú ölti ma­gára a Ceglédi Állami Tan­gazdasági feliratú mezt. Ez a hatalmas nagyüzem három tá­bort működtet: Cegléden a be­déit meg a cifrakertit, Nagy­kőrösön az Absolon Sarolta KISZ önkéntes ifjúsági építő­tábort. Ez az utóbbi megtenné akár diákszállónak is. Valaha kifejezetten erre a célra épült, s különösen azoknak nem szo­katlan, akik a diákévek során hozzáedződtek a kollégiumi körülményekhez. Az alkalmi munkavállalók zöme meg ép­pen az ilyen gyerekek közül kerül ki. Az Alföld másik szögletéből. Hajdú-Biharból járnak ide az alkalmi segítőtársak. Szak­középiskolások, szakmunkás- tanulók és gimnazisták jöttek Debrecenből, Püspökladányból, Hajdúnánástól. Háromtagú triumvirátus tölti be a pa­rancsnoki posztot; stílszerűen Kapitány Sándor, a táborveze­tő, Sándor Anikó, a táborta­nács titkára és Farkasvölgyi Győző, a nevelési felelős. A debreceni Kossuth Lajos Tu­dományegyetemet nemcsak ők képviselik, hanem még másfél tucat társuk, akik egy-egy bri­gád tagjaként mint program- szervezők működnek. Ettől szakosított a tábor, ugyanis másnaponként az egyetemis­ták különféle témákról tarta­nak előadást. Szó esik a csilla­gászatról, a vércsoportok meg­állapításáról. történelmi és po­litikai kérdésekről, de még illemtanról meg táncról is. to­vábbá mindarról, amit igényel, szívesen hallgat, vitat meg egy-egy társaság. Ezzel min­denki jól jár. A középiskolások szívesebben fogadják a náluk nem sokkal idősebb, túlzott tekintélyt nem igénylő tanár­jelöltek gyámkodását, mint az egész éven át látott, hallott pe­dagógus felügyeletét, A hallga­tóknak viszont nevelési gya­korlatnak számít a tábori te­vékenység, amelyet szürke me­zei munkásként végeznek, ma­guk is teljesítve a napi normát. Kelni frissen Persze senki se gondoljon ebben a táborban csupa szem­üveges tudósjelöltre. Meglehe­tősen vidám és szabad az élet. Filmvetítés, diszkó, dzsesszelő- adás, humoros est, vetélkedő, saját szervezésű est tölti ki a napok délutáni, esti óráit, meg a sokféle sportverseny. Az egyetemisták Moliére: Botcsi­nálta doktorá-t adták elő, me­lyet nagy tapssal fogadott a nagyérdemű. így bizony nem csoda, hogy akarva, akaratlan összezsugo­rodnak az éjszakák, amelyek feszültségét egyszer-másszor az is növeli, hogy környékbeli suttyó legénykék környékez.’'' meg az épületet, s az egy szál szúnyogháló mögött pihenő lá­nyokat. A rend őreinek időn­kénti megjelenése aztán lecsil­lapította a nemkívánt érdeklő­dést. a korai ébresztővel mind­azonáltal nem tudnak megba­rátkozni az álomszuszékok. Kelni pedig frissen kell mert 'a címerezőket a hibrid- kukorica végeláthatatlan táb­Emléktrikók Egybehangzó véleményük szerint kedvező benyomások­kal távoznak, örülnek az egyetemisták jelenlétének, ér­dekesek, hasznosak voltak’ az előadások. A szőlőbeli zöld­munka volt számukra a leg­kellemetlenebb, a kukoricací- merezés a legjobb feladat. Az almaszüretet nehezítette, hogy minden gyümölccsel úgy kel­lett bánni, mintha hírnes tojás lenne. Az ő jelmondatuk így hangzik: Mutasd meg a tenye­red, megmondom ki vagy. A kipukkant hólyagok beszédes bizonyítékai a kétkezi munká­nak. amelyet immár jobban becsülnek. A napszúrás, le­égés szerencsésen elkerülte őket, így nagyobb kellemetlen­ség nélkül vonatoznak haza ezen a hét végén. A fiúk egy mértékadóan nyi­latkozó csoportjának sem volt más a véleménye, pedig ők már — felsőbb évfolyamosok lévén — három-négy nyár tá­bori tapasztalataival beleseb­bek. Volt összehasonlítási alapjuk, mert kezdetben zor­don fiútáborokat fogtak ki, itt pedig sokkal színesebb és kel­lemesebb az élet, s ha ehhez hozzávesszük, 'hogy a munka máshol sem könnyebb, akkor talán sokáig megőrzik egy forró nyár emlékeként azo­kat a kissé megfakult tábori trikókat Tamasi Tamás Kempmgtáborban Üdülnek a kis pecások A horgászatot kedvelő em­berek többsége nem elégszik meg annyival, hogy a pihen­tető szórakozásnak csupán sző­kébb környezetében hódoljon. A körösiek közül is sokan fel­keresik hétvégeken az ország folyóit, tavait, sőt nyaranként tagjainak közös kiránduláso­kat horgásztáborokat szervez az egyesület. Augusztus közepére kirándu­lást terveztek a Pécs közelében levő orfűi tavak környékére. Ez, a kedvezőtlen horgászati viszonyok miatt elmarad. Kilencen a legfiatalabb pecások közül már július vége óta Tas—Rózsaszigeten élvezik a nyarat. A MOHOSZ Pest megyei intéző bizottsága üdülteti a gyerekeket, akik tíz napon át lesznek oda, s nya­ralásuk idejére kedvezményes áron teljes ellátást kapnak, utaztatásukat pedig az egyesü­let oldja meg. Mi. J. 'Mozi Öld meg a Sogunt. Színes, japán film. Előadás 6 és 8 óra­kor. A stúdiómoziban Óriás király és a varga. Me­sefilmsorozat, fél 4-kor. Zsaru. Színes, francia bűn­ügyi film, fél 6-kor és fél 8- kor. \ Nebulókból eladók Győztesek, már pult mögött Szeptemberben megkezdik a munkát Emlékszem egy cingár, pil­lekönnyű ceglédi kislányra, aki krokodilkönnyeket potyogtatott az általános iskolát befejezve amiatt, hogy belőle nem lehet kereskedő, mert olyan kis vézna, nebáncsvirág forma, pgm veszik fél a; szakmunkás­képzőbe. Pedig világéletében boltos szeretett volna lenni. A nyáron véget ért tanév­ben a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál szakmát tanuló fiatalok közül huszonkét har­madéves szerzett szakmunkás- bizonyítványt. Közülük tizen­nyolcán meg is maradtak a cégnél, rögvest munkába áll­tak. Négyen kitűnőre, ketten jelesre vizsgáztak. Nyitva előt­tük a kapu természetesen a továbbtanuláshoz, ha majd er­re kedvük kerekedik. A kitű­nők közül egy nagykőrösi, ket­tő pedig ceglédi élelmiszer- boltban dolgozik, a jelesek ha­sonló arányban helyezkedtek el. Nem titok, hogy a tanul­mányi verseny győztesei is ők voltak. Bérüket a vizsgaered­ménytől függően, differenciál­tan állapították meg. Az idén végzettek közül öten tovább is tanulnak ősztől, ki kecskeméti, ki szolnoki ke­reskedelmi szakközépiskolá­ban. Azért a szomszéd megyék­ben, mert Pest megyében ilyen szakközépiskola sem az észa­ki, sem a déli területen nin­csen. Pedig elkelne, legalább egy: felvetették ezt már ma­guk a fiatalok is, ifjúsági par­lamenten. Javulna a beisko­lázási lehetőség, és emellett jó alkalom lenne boltvezetői ké­pesítés megszerzésére, árufor­galmistákat tudnának nevelni. A szeptemberben kezdődő új tanévben az élelmiszer-kiske­reskedelmi vállalat boltjaiban huszonnyolc ceglédi, és hat nagykőrösi fiatal kezdi meg a tanulást első osztályban. Ok­tatásukra — a szakmunkás- képző mellett — tizenhat bolt­ban kerül sor. A cégnek har­minc gyakorlott oktatója van. E. K. lászkarajenőről jöttek Szomszédolni ment a klub Viszonozzák a látogatást Kedves vendég járás volt a napokban Nagykőrösön. A jászkarajenői öregek klubjá­nak negyven tagja autóbusz- kirándulás keretében meglá­togatta a nagykőrösi öregek klubját. A vendéglátást az Arany János Művelődési Központ­ban dr. Kolozsvári Árpádné ismeretterjesztési előadó szer­vezte, G. Nagy Istvánná gond­nokkal élükön, a nagykőrösi klub tagjai a reggeli órákban meleg szeretettel fogadták. A vendégeket Tóth István jász­karajenői nyugdíjas tanító, klubelnök vezette, aki a nagy­kőrösi tanítóképző intézetben tanult, és annak idején Csikai Pál, a kertbarát klub elnöke tanára volt. Kölcsönös üdvözlés után a nagykőrösi öregek klubja reg­gelivel vendégelte meg a jász- karajenőieket, majd gazdag program kezdődött. Szíves ka­lauzolással látogatást tettek a vendégek a konzervgyárban, az Arany János Gimnázium­ban. a múzeumban, majd a Cifra csárdában ebédeltek. A délutáni program veze­tését Csikai Pál vette át. Ki­vezette a vendégeket a Pálfá- ja parkerdőbe, megmutatta nekik az ősi basafát, majd előadást tartott a nagykőrösi zárt- és hobbikertekről, és el­vezette a vendégeket Nagy Balázsék zártkertjébe, ahol szeretettel fogadták őket, s ahol nagy elismeréssel szem­lélték meg a kimagasló szőlő, virág és zöldség kertészkedést, amiből a kirándulás kertész­kedő tagjai is sok tanulságot merítettek, s mint mondották, a nagykőrösi látogatás szá­mukra értékes élmény marad. A meleg búcsúzkodás során, a jászkarajenői klubtagok meghívták á nagykőrösieket Jászkarajenőre, viszontlátoga- tásra. A nagykőrösi öregek a meghívást elfogadták, és út­jukra augusztus 25-én kert sor. K. L. Fellendül a teniszsport A Kinizsi önköltséges te­nisztanfolyamára járó gyere­kek szüleit megbeszélésre hív­ták a sportotthonba. A Petőfi sportcsarnokban folyó oktatás­ra Pallai Lajos edzőnél még lehet jelentkezni. A teniszezők csoportjának megválasztották a vezetőségét. Vezető: B. Tóth Ferenc, technikai irányító Fleischmann János, intéző dr. Karay Kornélia, gazdaságis Dalmadi Imre, további tagok: Szakáll Zoltán, Zsikla Béla és Ruzsinszki Zoltán lettek. A foglalkozások nyáron is foly­nak. Tervük az, hogy a Kini­zsi sporttelepen épülő három teniszpályát, a konzervgyári és a volt szülőotthoni salakos, s a Kossuth iskolai bitumenes pályát is használják majd, s újabb két edző beállításáról is szó esett. Ősszel megyei ver­senyt szándékoznak rendezni. Ha tovább megmarad az ér­deklődés e szép sportág iránt — a felszereléseket szinte mindenki megvásárolja — január 1-től szakosztályt hoznak létre. Csaknem húsz éve nem volt szervezett teniszélet városunk­ban. Reméljük, a mostani lel­kesedés és tevékenység sokáig fennmarad. Sok sikert hozzá! Szombati sportműsor Asztalitenisz Göd: Fészek Kupa, megyei egyéni és csapatverseny. Labdarúgás Cegléd: CVSE—Nagykőrösi Kinizsi, előkészületi mérkőzés. Vasárnapi sportműsor Asztalitenisz Göd: Fészek Kupa, megyei egyéni és csapatverseny. Vagsnszám jón a termés Paradicsom a szalagon Elkel a táborozok segítsége A múlt évben konzervgyár- tásra a paradicsomot a kon­zervgyár augusztus 6-án kezd­te vásárolni. Az idén, a ko­rábbi érés folytán, július 25- én megkezdte a vásárlást. De miután még kevés paradicso­mot szállítottak be, pár nap­pal elhalaszották az általános vásárlás megkezdését. Augusztus elsején azután megkezdték a folyamatos pa­radicsomvásárlást. Mint Kiss Sándorné,' az átvétel vezetője Az eszperantista villanyszerelő Ahány nyelvet tudsz, annyi ember vagy — így a régi mon­dás, s nem hihető, hogy valakit is meg kellene győzni igazsá­gáról. A föld összes nyelvét megtanulni azonban lehetet­lenség. Az eszperantó túllép a nemzeti korlátok mindegyikén, lévén nemzetközi nyelv. Za- menhof találmánya időszerű volt már a kezdetek kezdetén is. de minden kor, köztük a miénk is, fokozott időszerűsé­gét vallja. Budapesten ezekben a napokban a 68. eszperantó világkongresszust rendezik, hetven ország közel ötezer esz- perantistájának részvételével. Biczó József nyugdíjas vil­lanyszerelővel az eszperantóról beszélgettünk. Hogyan is kez­dődött? így kezdődött — 1947-ben ágyban fekvő be­teg voltam, és én nem tudom máig sem hogyan, egy eszpe­rantó nyelvtan került a ke­zembe. Ahogy vissza tudok rá emlékezni, még a világháború előtti kiadású volt. Két hétig kellett feküdnöm, ezalatt a nyelvtan alapjait tanulmá­nyoztam. Így kezdődött, s elég az hozzá, hogy o hobbimmá vált. — Szóval a két hét alatt na­gyon megtetszett nekem ez a dolog. Talán annak is volt va­lami része ebben, hogy nem sokkal ennek előtte jöttem ha­za a fogságból. Engem Német­országba vittek harcolni, majd Csehországba kerültem. Fél év alatt Kezdtem kapcsolatokat te­remteni a városban működő régebbi eszperantistákkal. Kis idő múlva találkoztam dr. Sza­bó Károllyal, érdeklődtem, in­dít-e valamilyen tanfolyamot. — Rövidesen összejöttünk hatan, és dr. Szabó Károly kis tanfolyamot indított saját há­zában. Itt — az előző, egyéni tanulásomhoz képest — alapo­sabban elsajátítottuk a nyelv­tan Rejtelmeit. Ez nem volt ne­héz, mert azt gondolom, min­denki hallotta már, hogy ennek a nyelvnek hihetetlenül egy­szerű, és ezért könnyű is a nyelvtana, a szerkezete. Fél év után így elkezdtünk érdeklőd­ni, hogyan és miként tovább. Az eszperantisták között nagy divat a levelezés, megkértük a doktor urat, adja be a mi cí­münket is az eszperantó új­ságba. Rövidesen jelentkeztek is a levelező társak, s \^an köz­tük olyan, akivel a mai napig leveleket váltunk. — Az első válaszoló egy hor- vát lány volt, Zágrábból. A ké­peslapgyűjteményről írtunk, én a magyar népszokásokat is­mertettem. — Pár hónappal később egy londoni fiatalember is jelent­kezett. Itt bővült a téma, szó­ba hoztuk a több száz éve tar­tó angol—magyar kapcsolato­kat, írtam a magyarországi hé­vizekről. Jó tizenöt évig tar­tottuk a kapcsolatot. — Közben, itthon Nagykőrö­sön, a művelődési házban esz­perantókor alakult. Ezután már ide jártunk, megbeszélni a híreket, a nyelvtani nehézsége­ket, meg csiszolgattuk egymás nyelvtudását, mert az eszpe­rantó is olyan, mint az ösz- szes más nyelv, ha nem beszé­lik, nem is lehet rendesen meg" tanulni. — A levelezésből kifolyólag kétszer még vendégeket is fo­gadtam. Csehszlovákiából, Bel­giumból érkeztek. No. ez az utóbbi fényesen bizonyította a nyelv erejét. Volt ugye a ma­gyar, a francia, a flamand, meg a német. Egyiken se tud­tunk közösen egy kukkot se. S az ötödik nyelv segített. Két- három nap alatt jól belejöt­tünk, megbeszéltünk mindent, ami csak eszünkbe jutott. — Valami közvetlenül mér­hető hasznot hozott-e az esz­perantó? — Hasznot? Megismertem za ú-iaquia saijapja ouioso A§a már szinte elég haszon, de szinte az egész világból tud­tam szakkönyveket szerezni, ha szükség volt rá. Legutóbb ép­pen a karatézók vezetőjének, Búz Ferenc kívánságára Ja­pánba írtam, egy hónap múlva itt is volt a könyv. — Nagyon szeretem a kép­zőművészetet, nagyon sok ilyen albumot kaptam már a világ minden tájáról. Persze én is küldök: egy hirosimai kislány­nyal — ma már kétgyerekes családanya — húsz éve tart­juk a kapcsolatot. Legutóbb gyerekkönyvtárfélét rende­zett be lakásán, kérte, küldjék valamit. Jókai Mór: A kőszívű ember fiai című regényét vá­lasztottam, nagyon örült neki. Békevágy — De kaptam a világűrben járt űrhajósoktól is általuk aláírt albumot. A hasznát mégsem ebben látom az eszpe­rantónak, hanem abban, hogy ha megismerünk valakit, azt már nein tekintjük ellenség­nek. Márpedig ebben a feszült nemzetközi helyzetben össze kell fognunk, mindent ki kel! használnunk, hogy győzhessen a békevágyunk. Az eszperantó meg a nemzetek közötti ba­rátságot, az egyetértést csak fokozni tudja. Pluaj multajn sukcesojn — azaz: további sok sikert! Ballai Ottó elmondotta, most már napról napra többen szállítják be a paradicsomot. Az első átadók között volt a nagykőrösi Arany János és Mészáros János tsz, azután jöttek az abonyi tsz- ek. Az első átadók sorában szerepel a helybeli áfész is, mely napi 3—4 vagon paradi­csomot vásárol és szállít be a kistermelőktől. Az átvételnél nagy gondot fordítanak az át­vett paradicsom minőségére. Kiss Sándorné különleges ké­szülékkel mindjárt megvizs­gálja a paradicsom cukortar­talmát, ami a most bevitt téte­leknél, általában jónak mutat­kozik. Az átvett paradicsom fel­dolgozását Járó Dénes gépcso-» portvezető irányítja, míg apa- radicsomkonzervek készítését Magyar Ambrus üzemvezető és helyettese, Kaszap Ambrus vezeti le. Az eddig átvett pa­radicsomot ivóié és lecsó készí­tésére használták fel. Miután az átvétel napi 15 vagonon fe­lül emelkedett, és megkezdő­dött a paradicsom lévé zúzott formában való beszállítása is. most már folyamatosan indul a paradicsomkonzervek gyár­tása, melyre teljes mértékben felkészültek. Úgy számolnak, hogy — különösen, ha az idő­járás is segít — augusztus 20. tájára a gyárban napi 50—60 vagon paradicsomot és para­dicsomlevet dolgoznak fel konzervnek. Mint Járó Dénes gépeso- oortvezető elmondotta, még kisebb mértékű a paradicsom­beszállítás. addig a gyár Il-es telenének besegítenek a zöld- babkorizerv készítésébe, mely­ből minél többet szeretnének gyártani. mert keresik az északi államok. A gyár különben most 216 fasű énítőtábort is foglalkoz­tat. melynek diákjai a csoma­golásban és más munkákban segítenek. Kopa László ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap* /

Next

/
Oldalképek
Tartalom