Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-06 / 185. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM 1983. AUGUSZTUS 6., SZOMBAT Lányok, csszonyok üzeme .. Macik és moncsicsik Marosról isizeflenill si településért Dulóné Trieb Erzsébet gombozza az exportra készülő szoknyá­kat. s Jegyzet léi vizsgáztak A napokban a váci járás­ban is befejeződött a leg­nagyobb mezőgazdasági munka, az aratás. Bár a végső számvetés még nem készült el, arra minden­esetre volt már idő, hogy kissé visszapillanthassunk az idei gabonabetakarítás­ra. Szakemberek körében egyöntetű a vélemény, hogy a munkaszervezés, a tech. nikai felkészültség színvo­nala lényegesen magasabb volt a tavalyinál. Ez an­nál is inkább elismerésre méltó, mert az 1982-es év olyan eredményeket ho­zott — országosan is — a járásban is, amely messze kiemelkedett az eddigiek közül. Az idei aratás min. denekelőtt azért válik em­lékezetessé, mert ilyen ko­rán, július végére még so­ha sem került magtárba járásunkban a kalászosok termése. Természetesen közrejátszott ebben az idő­járás: a nagyon kedvező tavalyi ősz, az enyhe tél és az érést siettető nyárias május. Nagyrészt ennek az időjárásnak az eredménye, hogy nagyobb területeken került talajba a búzavető­mag, mint az azt megelő­ző esztendőben. A mezőgazdasági nagy­üzemek megfeleltek a vá­rakozásnak. A kedvező fel­tételek korán nyilvánvaló­vá tették, hogy az idei ga­bonatermés jobb lesz a ta­valyinál, de az 1983. évre tervezettől is. A június végén kezdő­dött aratási időszak alig egy hónapig tartott, s eb­ben nagy szerepe volt a körültekintő, gondos felké­szülésnek. Annak ellenére, hogy az előző évekhez ha­sonlóan az egyes kombájn­típusoknál országos gond­ként jelentkező alkatrész­hiány nehezítette a felké­szülést ... A gazdaságok többsége — részben az együttműködés segítségével — túltette magát a problé­mákon. Sokat jelentett ugyanak­kor a korszerűsödő kom­bájnpark. A jelentősen megnövekedett áteresztő kapacitás és a szövetkeze­tek közötti kooperáció. Amelyben Nógrád megyé­ből és az abonyi Ságvári Termelőszövetkezetből ér­kezett betakarító gépek vettek részt, a hozzájuk tartozó szállító járművek­kel, szervizkocsikkal, ese­tenként bálázógépekkel együtt. El kell mondani, hogy a viszonylagos gyorsaság el­lenére sem volt könnyű az idei aratás. Ezen a nyáron közel nyolcezer hektárról kellett a búzát, ezernégy- száztizenhatról az őszi, ta­vaszi árpát és további két­ezer háromszázról az egyéb nyári növényeket: a rozsot, a mustárt és a borsót be­takarítani. Az idén is akadnak olyan szövetkezetek, amelyek a megyei átlag fölötti hoza­mokat értek el gabonater­mesztésben. Legmagasabb termésátlagot a kisnéme- di Aranykalász Termelő- szövetkezet érte el a váci járásban. Ezenkívül még két termelőszövetkezetben — a püspökhatvani és a bernecebarátiban, valamint az Alagi Állami Tangazda­ságban értek el kiemelke­dően jó átlagot kenyérga­bonából. Igen kedvezően alakult a járási átlag is. Természetesen az idén is akadtak olyan termelőszö­vetkezetek, ahol jóval a járási átlag alatti eredmé­nyeket értek el. így pél­dául Letkésen, de az idei eredményük még mindig jobb a tavalyinál. Szólni kell a megyei ga­bonaforgalmi vállalat mun­kájáról is. Vitán felül áll, hogy a nagyvállalat min­den tőle telhetőt megtett az aratás megkönnyítése ér­dekében. Rugalmasságuk dicsérendő. Annál inkább, mert a nagyobb gabonater­més és a korábban kezdő­dő aratás többletmunkát jelentett számukra. Kis veszteséggel, rövid idő alatt magtárba került az idei ke­nyérnek való. Surányi János Kis üzemnek képzeltem el a Duna környéki Ruházati és Háziipari Szövetkezetei. A nagymarosi központban azon­ban hamar kiderült a téve­désem. Ugyanis a három évti­zede működő szövetkezet éves termelési terve eléri a 23 mil­lió forintot. A felsőgö-di, a sződligeti, a központi részlegekben, vala­mint a szolgáltató egységek­ben közel száz asszony és lány dolgozik. Igen népszerű a be­dolgozás is, jelenleg kilenc­venötén készítik otthonukban a szövetkezet termékeit. Ki neveljen Hogy mit készítenek a szö­vetkezetben, arról Szirtes Jó- zsefné főkönyvelő tájékoztat­ta lapunkat. — Felsőgödön hazai értéke­sítésre kötött áruk készülnek, amelyeket kizárólag bedolgo­zók kötnek. Az üzemrészben csak a termékek összeállítása, csomagolása történik. Sződligeti részlegünkben hosszú évek óta, közel 5 mil­lió forint értékű játékot gyár­tunk. A kedvelt textiljátékok közül többek között a macit, a moncsicsit, különböző babá­kat varrnak dolgozóink. Évek óta gondunk a játékok érté­kesítése. Vácott három lakossági szol­gáltató egységünk működik Két éve itt, Nagymaroson nyi­tottunk egy fodrász és kozme­tikaszalont. .Termékeinket a váci üzletünkben is értékesít­jük. — Több helyen láttam ki­függesztve, hogy szakképzett varrónőket keres a szövetke­zet. Vannak munlcaerőgond- jaik? — Jelenleg tizenhárom var­rónőt tudnánk alkalmazni — mondja dr.- Schneider Tiborné személyzeti osztályvezető. - Korábbad nagy gondot fordí­tottunk a szakképzésre. Éven­te három-négy tanulónk volt, A Naszály lábánál Árpád­kori kis település Kösd. Itt kerestem fel a község körzeti orvosát, dr. Kernács Károlyt. Amikor feltártam utam cél­ját, szabadkozások, kibúvók sokaságát zúdította elém. Csak nehezen tudtam ráven­ni, hogy mondjon valamit amatőr módon folytatott fa­faragó tevékenységéről. Az első élmény .— 36 éves voltaim, amikor egy hideg éjszaka beteghez hívtak. Mindenáron adni akar­tak valamit. Végül elhoztam a tűzhely mellől három darab fűrészelt fát. Még akkor éj­szaka elkezdtem vésni, farag­ni. Valami fali dombormű jött ki belőle. Ez volt első munkám, apámnak küldtem Becsbe. Ettől kezdve kötöttem „vérszerződést” a fával, s fa­ragtam a magam élvezetére. Ne higgye, nem olyan nagy dolog, hiszen régen az ember maga is faragó lény volt. A születő gyermeknek bölcsőt, a felcseperedőnek hintalovat., játékokat faragott. De az éle­tét kitöltő használati tárgya­kat — asztalt, széket, ágyat — akik az elméleti oktatást a budapesti Vámos Ilona Szak­munkásképző Intézetben, a gyakorlati ismereteket pedig a konfekcióüzemünkben sajátí­tották el. Ebben az évben ez a folyamat sajnos megszakad, mert az intézmény nem vál­lalja tovább a képzést. Je­lenleg a váci 204. számú Ki­lián György Szakmunkásképző Iptézettel .kerestük a kapcso- Tatót, ment továbbra is szeret­nénk nevelni a szakember- utánpótlást. Külföldön is Az trodaközpont közelében van a konfekcióüzem, ahol Walentin Józsefné. részlegve­zető. kalauzol bennünket. — Ügy hallottuk, hogy a kis üzem termékeiből exportra is jut. — Igen. Az itt készülő mint­egy 6 millió forint értékű szoknyákból, lánykaruhákból a belföldi értékesítés mellett az NSZK-beli és a szovjet üz­letekben is árusítanak. A tágas szabászati terem fa­ls megfaxagta, sőt a halottnak fejfát. De jöjjön, nézzen körül, s beszéljenek a faragások he­lyettem ! Lelke van A fali domborművek, masz­kok, a Dózsa-, Beethoven- és Szt. László-portrék, az utolsó vacsora kompozíciói, a hábo­rú ellen tiltakozó erőteljes férfialak, vagy az anyaságot ábrázoló szelíd nőalak, mind, mind sajátos atmoszférát te­remtenek. A mesterség tisztelete, az anyag szeretete, a munka megbecsülése árad belőlük. — Nézze, már a fa tapin­tása is meleget sugároz! Ezt kiváltképpen szeretem — mu­tat az egyikre —, elneveztem a korszakok oszlopának. Egy- egy korszak jellegzetes arc- portréi fonódnak egymásba úgy, hogy összefüggő, egységes oszlopot alkot. A bútorok egy részét is én faragtam. Kezdet­ben az anyaghoz igazodtam, most már tudom, milyen fá­hoz, milyen forma illik. Amikor készen vagyok egy szoborral úgy érzem, teljes üresség van bennem. Azzal Hancsovszki János felvétele Ián keretezett oklevelet fede­zek fel, mélyen nagybetűvel írott Export szócska olvasha­tó. Az itt dolgozó szocialista brigád nevét fedi a felirat. Csővár óvodájában — Négy kollektíva dolgozik a konfekciórészlegben, a mienk az Export — szólalt meg Szak Józsefné, kíváncsiságomat lát­va. Több éve alakult a bri­gádunk, s a tavalyi munkánk alapján már sikerült elnyerni a Szövetkezet kiváló brigád­ja címet. Társadalmi munkát a helyi iskolában és óvodában vég­zünk, de a munkahelyünktől távol eső csővári óvodásokat is patronáljuk. — Rendszeresen segítjük a községi tanács munkáját is. A szabászati üzemrészben jelen­tős az anyag- és energiám:.g- takarításunk. Az elmúlt hat hónapban közel háromszáz társadalmi munkaórát teljesí­tett a brigádunk — egészítet­te ki a brigádvezető informá­cióit Sári Tiborné, szabász. S. J. magyarázom, hogy az ember­ben felgyülemlett lelki élmé­nyek, hatások érzésvilága áttevődik ilyenkor az elké­szült műbe. Ez az érzés nem tart sokáig, hiszen alig feje­zek ' e egyet, máris megindul bennem az- élményekkel való babrálgatás, s már a követke­ző szoborban élek. Talán ki­csit furcsa, de mindig úgy éreztem, kellemesen érkezek haza egy belső lelki otthonba, ha faragok. Három lelki ott­honom van: elsősorban a csa­lád, majd orvosi hivatásom ps a faragás. Emellett szeretem a jó köny­veket, a zenét, hegedülök, s most kezdek tanulni egy új hangszeren, a trombitán. Ösz­tönzője, sőt riválisa szeretnék lenni 17 éves fiamnak, aki szintén tanul trombitát, Gyer­mekkoromban hegedűs szeret­tem volna lenni. Talán a gyermekkori művészi ambí­ciók értek most meg bennem és csapódnak le ilyen formá­ban. Bár azt hiszem, a legtöbb embernek — kifejezettebben vagy rejtettebben — vágya, hogy valamit hagyjon maga után, mert akkor hal meg iga­Július 2-án a Pest megyei Hírlap .mellékletében olvas­tam, hogy a Füszért vállalat központja és a váci fiók ve­zetői megvizsgálták és érté­kelték a közellátást. Vélemé­nyük szerint az áruk mennyi­sége és minősége, választéka megfelelő. Ez lehet, hogy egyes helyeken, például Vá­cott, Gödön, vagy Rétságon így van, vagy a raktárban. Azonban e fenti megállapítás­sal éppen ellentétes a váci Fü­szért tevékenysége Szobtól Bernecebarátiig. Panaszkodnak a vámosmi- kolai üzletek vezetői és mások olyanok, akik kapcsolatban állnak a váci Füszérttel és az áfésszel, hogy a megrendelt árut 1 vagy egyáltalán nem szállítják le, vagy csak jó ké­séssel és akkor is hiányosan. A kenyérbolt vezetője el­mondta, hogy május 4-én ad­ta fel a rendelést és a meg­rendelt árut több telefonálás után május 25-én kapta meg. Ha kifogy a szifonpatron, he­tekig nincs, telefonbeszélge­tésnél arra hivatkoznak, hogy rosszak a gépkocsik. Ha érte mennek saját gépkocsival, azt a raktáros nem akarja kiad­ni, durván, udvariatlanul be­szél az emberekkel. Az embe­rek elmondják azt is, hogy A Kossuth téri Spartacus sportegyesületi és szövetkezeti székház homlokzatán a cégtáb­la új, de a szöveg régi, isme­rős. Szelényi Pál kötelesmes- tér nevét és foglalkozását hir­deti. — 33 évig laktam a Szent- háromság téren levő épületben. Ott volt a műhelyem is. A für­dő építése miatt a házsort le­bontották. ígéret volt szóban is. írásban is, hogy hasonlót ka­pok, de a valóság más lett. — Itt nem látom a jellegze­tes kötélfonó folyosót. — A hosszúkás, szoba-kony- hás lakásomat nevezem inkább folyosónak. Ha erőm, időm en­gedi, átmehetek a szomszédos Törzsök-házba, s ott dolgozha­tom. Olyan ipari udvarféle, más mesterember is helyet ka­pott benne. Sajnos, a régi ve­vőim sem találnak ide. Pedig a néhány száz forint is jó len­ne, nyugdíjkiegészítésre. — Megy még a munka? Augusztus 8., hétfő: A po­kolszigeti napközis táborban 10 órakor Havas Endréné ve­zetésével síkbábkészítési fog­lalkozás kezdődik. A váci kertmozi új műsora: Konvoj, színes amerikai kalandfilm. Augusztus 9., kedd: A Ma­dách Imre Művelődési Köz­pontban 10 órakor kezdődik a zán, amikor már nem is em­lékeznek rá. — Ügy tudom, több intéz­ménynek ajándékozott vagy készített megrendelésre szob­rot. — Vácott a gépipari szak- középiskola pincehelyiségében van egy kompozícióm, tanul­mányok „A walesi bárdok- höz” és egy „Arany-fej". A Szőnyi Tibor Kórházban „Anya gyermekével” és egy női aktszobor. Munkák A kosdi általános Iskolá­nak faragtam a napokban egy életnagyságú Lenin-szobrot. Megtiszteltetésnek éreztem a Pest megyei Műemlékvédel­mi Bizottság felkérését, hogy a kosdi plébániatemplom fel­tárt római kori kápolnájának ősi falmaradványára egy val­lásos tárgyú kompozíciót fa­ragjak. — Mik a tervei a jövőre nézve? — Katalógust szeretnék ké­szíteni az itthon levő 70—80 db munkámról és az elaján- dékozottakról is. Életem egy része lett a fa, ezért szeretnék sokat, sok mindent megfarag ni még. Házunk előtt az öreg fán gyakran megfordul égy har­kály. Feleségem szokta ilyen­kor tréfásan mondani: itt a kollégád, a fakovács. Szórád Ágnes több esetben megtárgyalták: már ezeket a problémáikat, de soha nem változik semmi. A váci Füszért monopolhelyzet­ben van — mondják serrefelé. — Nincs más, akitől az üzle­tek vezetői árut rendelhetné­nek, ha a vendéglős enni akar adni a vendégnek, vagy más üzletvezető azt akarja, hogy legyen áruja, saját kocsijával kénytelen onnan beszerezni, ahonnan tudja, mert szégyel­lik a vevőnek azt mondani, hogy nincs. Ez a szó az ABC- ben, a kenyérboltban, a zöld­séges boltban igen gyakran el­hangzik, nem is beszélve a zöldséges boltban levő áru mi­nőségéről. Hogyan tud ez az üzlet versenyezni a községben levő magán zöldségessel, aki­nél friss és szép áru kapható? Igaz, drágább is. De ha az áfész boltjában is szép és friss áru lenne, akkor igen. Sokan abban látják a hibák okait, hogy messze van a falu Váctól, mert ezek nemcsak. Vámosmikolán fordulnak elő, hanem Szobtól Bernecebará­tiig. Az ^emberek véleménye az, hogy ne csak a Duna-par- tot és Vác környékét lássák el friss és jó árukkal, hanem a peremvidékeket is. Koroknai Gábor — Ügy öregesen, mint a ki- lencvenéveseknek. Az áru kel­lene, mert régen hatan is vol­tunk Vácott, s ketten marad­tunk kötelesek. Ezt az ipart egyedül nem lehet űzni. Kell hozzá a kerékhajtó. Valamikor, így nyáron, sorra jelentkeztek a diákok, hogy pár pengős keresethez jussanak. Ismerek mai szülészorvost, üzemi mű­vezetőt, aki fiatal korában haj­tófiú volt nálam, vagy a már meghalt Koczúr Mihály ipa­rostársamnál. Ma alig akad segítségem. — Pali bácsi a város legidő­sebb kisiparosa. Megérdemelné a pihenést. — Az ember addig él, amíg dolgozik, meg amíg akad meg- oldanivaló problémája. Én is szeretnék egy új bélyegzőt csi­náltatni. A másik már kopott, meg a régi címem van rajta. Nem tudja megmondani, hogy hol készítenek most Budapes­ten cégbélyegzőt? P. R. Mesebolt című vidám gyer­mekműsor. A belépődíj egysé­gesen 15 forint. — A TSF és a KISZ-bizottság közös rendezé­sében kezdődik és augusztus 2ü-ig tart az Alkotmány Kupa mérKőzéssorozat. Augusztus 10., szerda: Ma­darásztábort rendez a Magyar Madártani Egyesület nagybör­zsönyi csoportja Királyréten. — A művelődési központban 600 hanglemez között válogat­hatnak 15-től 19 óráig azN iro­dalom, a komoly zene és n könnyű muzsika rajongói. Augusztus 11., csütörtök: A Madách Galériában 17 órakor Losonci Miklós művészeti író megnyitja a debreceni születé­sű Szilágyi Imre grafikusmű­vész önálló kiállítását. — A kertmoziban mától vasárnapig a Szexis hétvége című olasz— francia fiimvígjátékot vetítik. Augusztus 12., péntek: A fő­téri kiállítóteremben megte­kinthető egész nap a Déri Fri­gyes gyűjteményéből összeál­lított, Néprajzi grafikák című, 50 darab székelyföldi és ka­lotaszegi rajzot, akvarellt be­mutató tárlat. Augusztus 13., szombat: Gö­dön ma zárul be az 1983-as gödi Fészek-napok egyhetes programja. — Zebegényben, a Szőnyi Múzeum szabadtér: színpadán zenés irodalmi dél­utánt rendeznek Rákos Sándor költő, Szentpál Mónika elő­adóművész és Kovács Imre fuvolaművész közreműködé­sével. Augusztus 14., vasárnap: Ma kezdődik a Vác városi kispályás labdarúgóbajnpkság. — A főtéri kiállítóteremben (görögkeleti templom) 18 óra­kor Budai Ilona népdalénekes ás Havasi Judit előadóművész mutatja be műsorát. P. R. . ISSN 01SS-2TÍ» (Váci Hírlap) áz alkotás öröméért A korszakok oszlopa előtt A legidősebb vád kisiparos A »H re 3 r w i a 3 jőve bet nsensl Panasz a szállítókra

Next

/
Oldalképek
Tartalom