Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-06 / 185. szám

H Szombati jegyzet« Szalmából bála és kazal Befejezték a kalászosok betakarítását Túrán, a galgamenti Magyar—Kubai Barátság Termelőszövetkezetben is. A közös gazdaságban majdnem ezernyolcszáz hektáron termesztettek búzát, árpát és rozsot, s a betakarítással már július 20-ra vé­geztek. A kombájnok és vezetőik azonban még. ekkor sem pi­henhettek, hiszen négy gépük és személyzetük a galgamá- csaiaknak segített az aratásban. A túrái termelőszövetkezet ga­bonaföldjein ma már a szalma bálázása, kazalba rakása fo­lyik, a képen két John Deer traktor húzza össze a tarlón ma­radt szalmát. Számítástechnika LJLÖI Mm A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM 1983. AUGUSZTUS 6., SZOMBAT 9» Öreg hűtőberendezések Laborállatok nagy kereslete Macskát ős tenyésztenek a LATS-ban Megalakult az Agrártudomá­nyi Egyetemen a Neumann Já­nos Számítógéptudományi Tár­saság A száfnítástechnika me­zőgazdasági alkalmazása nevet viselő szakosztálya. Az új szak­osztály életrehívását a számí­tástechnika növekvő mezőgaz­dasági szerepet teszi különö­sem időszerűvé. Ma a mezőgazdasági terme­lés hatékonyságnövelő lehető­ségei elsősorban az ipari anya­gok, eszközök az energia, a szállítás, a tervezés és a szer­vezés területén meglevő tarta­lékokban rejlenek. A számítás­technika a termelés célszerű területi elhelyezésével, az esz- 'szükséglet összehangolásá­val, az energiafelhasználás csökkentesével, a döntéshez szükséges információs rendszer A Dányl Tsz SK ifjúsági labdarúgó csapatának edzője, Kőműves Kálmán, nem tarto­zik a legszerencsésebb embe­rek közé. Egy hónapja végzett Gödöllőn az Agrártudományi Egyetemen tartott egyéves ed­zői tanfolyamon, s most felkö. tött karral kénytelen focistái edzéseit vezényelni. Szeren­csétlen üzemi balesetet szen­vedett és eltörött a keze. — Ügy tudjuk, nemcsak a gipszkötés okoz problémát. — Valóban. A csapatépí­tés. az edzéstervek kidolgozá­sa foglalkoztat. Eddigi csapa­tunk több vezéregyénisége tá­vozott, s a pótlásukat nehéz lesz megoldani. Gádor János és Rogozonszki László a 22-es Volán ifjúsági csapatához iga. zolt. Bugyi Sándorral felnőtt csapatunk számol. Kókára. az első csapathoz megy futballoz­ni Sződi Lajos, Oláh Sándor én Bandur László. A régi csapat­ból mindössze három fiatalra számíthatok: Vészelik István, Gádor István, Tóth János to­vábbra is élvezi bizalmamat. A bajnokságot nyert serdülő csapat legjobbjaira feltétlen számítok. — Az elmúlt bajnokságban az ötödik helyen végeztek. So­kak számára ez siker! • — Szerintem nem egészen. Tény, hogy a tavaszi indulás­kor még a második helyen ta­nyáztunk. Főleg annak tudha­tó be az ötödik helyünk, hogy sok focistánk elhanya­golta az edzéseket és inkább tanulmányaival törődött, ez pedig véleményem szerint bo­csánatos bűn. — Az ötödik hely különösen értékessé válhatott volna! — Igen. ha az első csapa­tunk egy ponttal többet, vagy a bagiak egy ponttal keveseb. bet gyűjtöttek volna, pont- egyenlőség alakul ki. Ebben az esetben ifjúsági > csapatunk jobb helyezése miatt a dá- nyiak jutottak volna a megyei I. osztályba! — Mikor kezdődik a fellcé szülés és mennyit gyakorolnak hetente? — Máris kezdődik. Három héten át 12 edzésünk és három mérkőzésünk lesz. Ezután a bajnokság kezdetéig heti há­kialakításával nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy 15—20 százalékkal is növeked­jék a mezőgazdaság termelési értéke. Kecskemét Szekeres Erzsébet kiállítása A nyár elején Siófokon volt kiállítása, e hét végétől au­gusztus 25-ig viszont Kecske­méten, az Erdei Ferenc Mű­velődési Központban mutatko­zik be Szekeres Erzsébet tex­tilművész a Bács megyeieknek. Kiállítását augusztus 5-én, pénteken Sári Katalin művé­szettörténész nyitotta meg a hirös városban. rom foglalkozást tartunk, utá­na a heti két edzéssel készü­lünk a pontvadászatra. — Milyen célt tűznek a fia­talok elé? — Az első hat hely valame­lyikét szeretnénk megszerez­ni. Ha kinn harminc-harmincöt fokos meleg van, a napos szo­bákban, helyiségekben ennél Is több. Ahol meg sok az élő­lény, vagy mondjuk, meleg eljárásokkal dolgoznak, ott a tűrőképesség határáig ugrik a hőség. Exportra nem jut — Olykor, vagy inkább úgy mondhatnám: gyakran ná­lunk is gondok vannak, nem-1 esaik a mézógazdasagban, pe­dig mi, ha jo a berendezés, nuteni is tudjuk a levegőt — tájékoztat a kánikulai hely­zetkép helyi sajátosságairól a laboratóriumi állatok szaporí­tásával, nevelésével foglalko­zó LATI Közös Vállalatnál ár. Tőzser Béla igazgató. — Annál inkább foglalkoz­tat minket is most az időjá­rás, mert éppenséggel elrom­lott néhány termünk hűtő­rendszere, be is jelentettük a hűtőgépgyárnál, kérve a javí­tást, de két napja, hogy fe­lénk se nézhek. Ezek a kis ál­latok pedig roppant kenyesek, az egynaposak között ilyen­kor sok a pusztulás. A leg­főbb baj, hogy berendezéseink mar elmúltak húszévesek, s persze érthető, hogy ilyenkor, amikor .^.legnagyobb szükség lenne rájuk, nagy az igénybe­vétel, s tönkremennek. Mi ugyanis nem egyszerűen szel­lőztetünk: a laboratóriumi ál­latokat tiszta körülmények között kell szaporítani, s a megfelelő klímát szűrt leve­gővel teremtjük meg. Több mint három éve mai, nogy a két nagy cég: & Kő­bányai, illetve a Chinoi n Gyógyszerárugyár közös vál­lalataként működik a LATI, s részben az alapítók, részben klinikák, közegészségügyi in­tézmények, valamint például agrokémiai állomások részére termel. Méghozzá egyre töb­bet, mert nemhogy szinten maradna, esetleg csökkenne a laborállatok iránti kereslet, hanem növekszik. Több éve annak, hogy szóba hozzák: exportra is kéne termelniük. A minőséggel, a pontosság­gal nem is lenne gond, de amennyi kisállat kikerül tő­lük, arra szüksége van a honi kutatásnak, közegészségügy­nek. A gyógyszerek és még más kémiai szerek kipróbálá­sa elképzelhetetlen a labor- állatok nélkül. Mindez azért van, hogy maximálisan kí­méljék az embert, illetve, hogy neki, a humángyógyá­szat számára alkalmas gyógy­szereket hozzanak forgalom­ba. Miután kényes jószágokról van szó, takarmányukat is a LATI állítja elő. Ez sem kis té­tel termelésükben. Hogyan si­került az első félévük? — Teljes termelési értékünk megközelítette a 42 millió fo­rintot, mintegy hét százalék­kal magasabb, , mint tavaly volt — mondja dr. Tőzsér Bé­la igazgató. — Nagyjából en­nek felét teszi ki az állatte­nyésztés, illetve a takar­mány-előállítás. A laboratóriu­mi állatokból csaknem 410 ezret értékesítettünk, 43 ezer­rel többet, mint tavaly hat hónap alatt. Így az éves terv , hatvanegy százalékát teljesí­tettük június végéig. Az egészből ugyan kisebb tételt tesz ki a tengerimalac nevelése, de érdekes, hogy ennek árát emelni kénysze­rültek, mivel a tavalyi esz­tendő második felében több mint 330 ezer forintos veszte­ségük volt rajta. Csak így tudták elérni, hogy számítá­saik szerint 260 ezer forintos nyereséget produkáltak, míg a kísérleti egerek és a patká­nyok árát nem növelték. Kevés reklamáció Változtattak viszont a tech­nológiákon, aminek révén jobb minőségű, megbízhatóbb állatokat neveltek fel. Szerző­déses kötelezettségeiknek ma­radéktalanul eleget tettek. Ha volt minőségi reklamáció, azt megbízottjuk kivizsgálta, s legtöbbször arra a megállapí­tásra jutottak a megrendelő­vel, hogy a hibát az állatok szakszerűtlen átmeneti tartá­sában követték el. Természetesen a LATI Közös Vállalatot is érintette egyes mezőgazdasági termékek árá­nak változása. így készleteik az első félévben mintegy másfél millió forinttal eleve nagyobbak voltak. Azt mon­dottuk: növekedett a termelé­sük, s ha minden igaz, a ta­valyi hétszázezerrel szemben ebben az évben megközelítik a nyolcszázezres állatkibocsá­tást. Nem kis teljesítmény ez, hiszen hovatovább kinőtték az épületeiket, emellett kisebb létszámgonddal is küzdenek. Hiába, hogy tiszta, laborató­riumi körülmények között dolgoznak, létszámuk nincs ki, főképpen női munkaerőben állnak szűkében. Új állatház épül Arról Is tájékoztatott dr. Tőzsér Béla, hogy hamarosan bővül üzemük. A Közép-Ma­gyarországi Közmű- és Mély­építő Vállalat már alapozza az új állatházakat, de hát ez majd csak évek múlva lep termelésbe. A fejlesztésre, bő­vítésre rendelkezésre álló mintegy nyolcvanmillió fo­rintból az idén huszonöt-har­minc milliót költenek el. — Kell a hely, hiszen egy újabb állatot, a kísérleti cé­lokra szaporított macskát vesszük fel a sorba negyedik­ként — mondja az igazgató. — Erre szintén speciális mó­don kell felkészülnünk. Iro­dalmát már jól ismerjük. Ha­zánkban nagyüzemileg, ilyen célra még sehol sem tenyész­tették ezt a jószágot. Even­ként mintegy háromezerre lesz szükség. Mi most ott tar­tunk, hogy a környékből fel­vásároljuk a behozott, nem beteg, nem korcs egy-másfél kilogramm körüli állatokat. Hogy később melyik egyedet szaporítjuk el, az elválik. I F. I. Vágyálom Tart a nyár, méghozzá olyan, amire még az öregek se nagyon emlékeznek. Ha jól utána gondolunk, tulaj­donképpen már a tél, a ta­vasz hosszú, forró júliust, augusztust sejtetett. Hiszen alig esett hó: még a he­gyekbe is csak mutatóba jutott a fehér dunnatakaró­ból. Aztán száraz volt a ta­vasz is, elmaradtak a fa­gyok, el a májusi aranyat érő esők. S mindez csak folytatódott júniusban, júliusban. Na­gyon korán kellett aratni: a kegyetlen nap, a száraz­ság gyors érésre kényszeri- tette a gabonát. S amikor ezeket a sorokat írom, a hét eleje táján már annyira kó- kadoznak a növények, any- nyira hiányzik az életet je­lentő eső, hogy a szakem­berek páratlan aszályról, tragédiáról, katasztrófáról beszélnek. Hát annyi bizo­nyos, hogy már nem sok kell hozzá. De a nagy meleggel a kánikulai csúcshőmérsékle­tekkel mégsem vagyunk egyként elégedetlenek. Még- csak nem is vall rövidlá­tásra, hogy akik éppen a Balaton vagy más fürdő­hely mellett, avagy a ma­gas hegyek környékén töl­ti a szabadságát, éppenség­gel örül a gyönyörű nyár­nak. Hiszen mi más is kell a pénzen, meg a szabadsá­gon kívül a zavartalan nyá­ri, kikapcsolódáshoz, mint a 'iíapfény, napfény és nap­fény. A nyaralók, a diákok a fenébe kívánják azt, amiért a mezőgazdászok áhítoznak. Panaszkodtak eleget már itt a járásban is a szakem­berek aratás közben. Most meg a kukoricát, a szőlőt, de tulajdonképpen minden más kultúrát is féltenek. Aztán aligha elégedettek a pékek mondjuk, meg a vo­nata és a buszvezetők, a bol-1 ti és vendéglői kiszolgálók, a műhelyekben, az irodák­ban dolgozók sem. Szóval összefoglalóan azok, akik­nek most is, harminchat meg harmincnyolc fokban dolgozniuk kell. Vannak munkahelyek, ahol minden bizonnyal már-már elvisel­hetetlen a hőség, gondol­junk csak az útépítőkre, a kohászokra vagy az üveg­fúvókra, akik ha kint hű­vös is van, majd megfőnek a benti melegben. S ilyen­kor hiába minden, a szellő­zés kintről sem hozhat eny­hülést. i De ismétlem, az egyéb­ként nem a forróságáról, melegéről híres munkahe­lyeken sem öröm az élet mostanában. Kiváltképp, ahol nincs légkondicioná­lás. s mitagadás, ezerből, ha egy helyen van. Itt, nálunk olyan nagyon nincs is rá szükség, nem készülhetünk fel az ilyen váratlan termé­szeti húzásokra. Két p'ártra szakadtunk volna? Igen, de mindkét kompániában ugyanazok váltottak tagságit. Csak ép­pen az egyik héten, hónap­ban a 'napimádók, a másik­ban meg az eső, a hűvösebb, szolidabb nyár híveiként. Váltakozhat elkötelezettsé­günk hétről hétre is, min­den attól függ, mikor vesz- szük ki a szabadságunkat: hogy mikor utazunk fya- ralni, s mikor térünk visz- sza hőgutát lehelő, már- már elsivatagosodó váro­sainkba, házainkba, mun­kahelyeinkre, tömegközle­kedési eszközeink szauná­jába. így hát voltaképpen nem is egymással állunk érdek­ellentétben, hanem az idő­járással, a természettel. Mindegyikünknek és min­dig sajnos nem tehet ked­vére. íme egy nyári vágy­álom: de jó volna már ott tartani, hogy befolyásolhas­suk: mikor legyen derűs ég. áradó napsütés, és mikor eső szél! Vagy legalább ab­ban egyezhetnénk meg a természettel, hogy nappal legyen kellemes, de ne el­viselhetetlen meleg, éjjel pediq adja meg a földnek, a növényeknek, ami nekik jár! Gáti Zoltán ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Hagyományőrző kiállítás Kés Károly emlékére Dokumentum jellegű fényképek, kéziratok A hagyományőrző népmű­vészek és táncegyüttesek 8 országos találkozójával egy időben, ahhoz kapcsolódva nyitják meg a gödöllői váro­si-járási ' Petőfi Művelődési Központban Kós Károly em­lékkiállítását. A száz évvel ezelőtt született, munkássá­gának nagy részét Erdélyben kifejtő világhírű magyar épí­tész iskolát teremtett. A fia­tal építészek közül sokan tartják őt mesterüknek. A nap programja Gödöllő, művelődési központ: A Magyarok Világszövetsége rendezésében a külföldi ma­gyar néptánccsoportok tovább­képzése, illetve a résztvevő angliai, franciaországi. NSZK- beli, svájci és ausztriai magyar néptánccsoportok gálaműsora, 10 és ,18 órakor. Pantomimszínészképző kur­zus. A centenáriumi kiállítás In­kább dokumentum jellegű: fényképek, iratok szemléltetik a gazdag életmű állomásait, teljesítményeit. Az anyagot először a Magyar Építészeti Múzeumban állították ki, ott augusztus 20-ig látható. Gö­döllőn a galériában augusztus 27-én reggel nyitják meg, s a tervek szerint szeptember vé­géig tekinthető meg. Utána tovább indul a vándorkiállí­tás: már most nagyon sok he­lyen érdeklődnek utána. Fábián Annamária: Tanul­mányok Ádámról és Éváról című áktfotó-kiállítása. A seriff és az idegenek. Szí­nes, szinkronizált olasz ka­landfilm 4, 6 és 8 órakor. Dányi if ist ; célja Az első hatba kerülni Sződi Sándor Összecsukható kerti szék Egy jól jövedelmező üzlet reményében készítették el Aszódon, a Ferromechanika Ipari Szövetkezetben a képünkön látható kerti szék mintapéldányát. Azt remélik, hogy legalább száz­ezer darabot gyárthatnak belőle NSZK exportra, rövid határ­idő alatt. De valószínűleg belföldi piacra is jut ebből a prakti­kus, összecsukható ülőalkalmatosságból. Képünkön: Varga Jó­zsef az utolsó simításokat végzi az egyik mintapéldányon. Hancsovszki János felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom