Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-31 / 205. szám
Usern "éjfijr tr xJimap 1983. AUGUSZTUS 31., SZERDA m KIÁLLÍTÓTÉR ME KB OL Élmények és átértelmezések f Kiskőrösön, a városi műve- ^ lődési központban tárlatot ren- y deztek, amely Petőfi Sándor Z alakját és költészetét értelmez- Z te. A nagytarcsai Falumúzeum- £ ban szeptember 25-ig látható / Kapicz Margit kiállítása. Kiskőrös e kiállítással is a 160 esztendővel ezelőtt született halhatatlan költőfiára emlékezik. Az anyag országos pályázat része, amelyet a helyi városi tanács és a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége írt ki, s az évek során többször óhajtanak megismételni. Kiskőrösön létre akarják hozni a Petőfi galériát, olyan festményeket, , szobrokat, grafikákat tartalmazó gyűjteményt, mely a költő lírájának egyetemességét értelmezi. Vásárlások mellett számítanak a művészek adományaira is. Variációk Petőfire A kezdet biztató. Wagner János első díjas textilje egy zászló színes gyűrődésében láttatja Petőfit. Ugyanilyen mélységű Szurcsik János, Bráda Tibor és Paál István Petőfi portréja gobelinon, grafikán és szoborban elbeszélve. Telitalálat Lakatos József Ünnepe, mely vegyes technikával készült régi márciusok idézésével. Petőfi határtalansága megindította a festők, szobrászok képzeletét. Laki Ida a segesvári időpontot elemzi nyomtatott áramkörű tábláján. Budahelyi Tibor különös, zenei hangot adó plasztikán keresi, kutatja Petőfi hangját. Ennek ellenpárjaként az érdi Domonkos Béla érme józanul ragaszkodik a Petőfi-portré elérhető pontosságához. Az igazság az, hogy Petőfi belső tájainak to- vábbteremtését illetően minden méltó változatra szükségünk van. Nádasdy János Pusztádéra is. amelyet szigetszent- miklósi környezettel álmodott meg. Kalmárné Horoczi Margit csipkés felületeire szintén, miként Kirchmayer Károly, Szabó János, Miskolczi László, Tóth Ernő. Pálfy Gusztáv, Őcsai Károly műveire is, akik Kapicz Margit: Százéves perőcsényi ház a saját törekvésük nyomvonalát keresik a helyes Petőfi irány megközelítésében. Alkotó lendület A perbáli búcsú napján nevezetes eseményként nyílt meg a Perbálon, Tökön, Zsám- békon alkotó képző- és iparművészek közös kiállítása. Hivatásos alkotók és amatőrök, kész festők és fazekas reménységek szerepeltek együtt, s még a friss gyermekrajzok is az együttműködés jó légkörét, alkotó lendületét jelezték. Melocco Miklós, Sándor Antal szobrai, Virágvölgyi Péter grafikái, Szalontai Éva textiljei, Surányi András szitanyomatai, Pátzay Mária képei, Sarkadi Lilla kerámiái és Bo- kody Lafos festményei adtak rangot a kiállításnak. Méltón szerepelt Székely Orsolya, Ozs- vald Bálint, Bangó Aliz és a junior Bodnár Enikő is. Az önérték és a közönségsiker egyaránt arra inspirálhatja a szervezőket, a tárlat rendezőjét, Fésű Józsefet, hogy a perbáli búcsú ezután mindig a perbáli nyári tárlat megnyitásának napja is legyen. Kapicz Margit Szobon született. Berény Róbert fedezte fel, az ő zebegényi szabadiskolájáMOZIMŰSOR SZEPTEMBER 1-TÖL 7-IG ABONY 1— 4: Ben Hur I—II. 5—7: Piedone Egyiptomban BUDAÖRS 1: Guernica** 2— 6: Ben Hur I—II. CEGLÉD, Szabadság 1— 4: Ez igen!* 2— 3: Mennyire szerettük egymást* (éjjel) 5—7: Won Ton Ton, Hollywood megmentöje (du.) Elcserélt szerelem (este) CEGLÉD, Kamaraterem 1—7: Az eltévedt nyuszi (du.) A betyárkapitány* (este) DABAS 1—2: Szerelmi gondok 3— 4: Az Ezüsttó kincse 5: A névtelen vár DABAS, Autós kertmozi 1—7 : Klute DUNAKESZI, Vörös Csillag 1—6: A Keresztapa I—II. (2. rész)** 3—4: Vük (du.) DUNAHARASZTI 1: Bontás és reménység 2: Elévülhetetlen bűntett 3—4: Kínai negyed* 4: Flep, a róka (du.) 5—6: A hatodik halálraítélt ÉRD 1—2: Egy szoknya, egy nadrág 4: Indiánkaland Ontarlóban* 5—6: A maláji tigris FÓT 1—2: Istenke teremtményei* 3—4: Régi nyár 4: Elefánt-sztory (du.) 5—6: Gyanútlan gyakornok GÖDÖLLŐ 1—2: Családi összeesküvés* 3—4: Kaliforniai lakosztály* 5—7: Won Ton Ton, Hollywood megmentöie (du.) A lator*• (este) GYAL 1—4: Jézus Krisztus Szupersztár 2: Ltliomfi (du.) 5—6: Az Ezüst-tó kincse LEÁNYFALU 1—4: Jézus Krisztus Szupersztár 5—7: Végállomás*** MONOR 1—4: öld meg a sogunt!** 3—4: Panda maci kalandjai (du.) 5—6: Viadal MONOR. Kertmozi 1—2: végállomás*** 3—4: piedone I'Z' ,oíomT)an 5—6: Ben Kur I—II. NAGYKÁTA 1—4: Atlantic City* 3—4: Szegény Dzsoni és Arnika (du.) 5—6: Az „I” akció NAGYKŐRÖS, Arany János 1—2: Piedone Egyiptomban 3—4: Elcserélt szerelem 5—7: Seriff az égből N\GYKŐRÖS, Stúdiómozi 1—7: Várkastély a Kárpátokban (du.) 1—4: Csendestárs** (este) 5—7: Mindent fordítva (este) PILISVöROSVAR 4: A karatézö Cobra visszatér** 5: Elveszett illúziók* POMÁZ 1—4: A karatézö Cobra visszatér* 5: Egymásra nézve*** RÁCKEVE 1—4: Tamás bátya kunyhója I—II. 5—6: Kínai negyed* SZENTENDRE 1—4: Won Ton Ton, Hollywood megmentöje (du.) A lator** (este) S—7: A rejtelmes sziget (du.) 5—6: A vőlegény (este) SZENTENDRE, Autós kertmozi 1—7: Forróvérű kísértetek SZIGETSZENTMIKLÓS 1—4: Tamás bátya kunyhója I—II. 3—4: Álmodozás (du.) 5—6: Piedone Afrikában TAPIÓSZELE 1—3: BombanS** 4: A macska rejtélyes halála* 5: CsárdáskirálynS VÁC, Kertmozi 1—4: Sugarlandl hajtóvadászat* 5—7: Régi nyár VÁC, Madách Imre 1— 4: Gyanútlan gyakornok VECSÉS 2— 4: Negyedik fázis* 3— 4: A hétszáz éves titok (du.) 5—7: Jézus Krisztus Szupersztár VECSÉS, Kertmozi 1—2: A kobra napja** 4— 6: Jézus Krisztus Szupersztár • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek. ban tanult, később a Képző- művészeti Főiskolán Rudnay Gyula és Elekfy Jenő tanítványaként végzett. Maradandó benyomást tett rá Szob környéke. Az Ipoly és a Duna torkolata jelenti festői forrásait, a szüntelenül megújuló élményt. Ez a konok hűség a formateremtés bájával és hamvassá- gával ötvöződik. Emberi tartalmak Kapicz Margit a megnyugvás képi költője. Ahogy a Dunakanyar lankákká, a Duna széles folyama az Ipoly őszi füzeseivé szelidül, úgy válik harmonikussá az Ő művészete is. Érzékeli a koratavaszi fényeket, az emberi tartalmakat hordozó, elégikus és drámai fákat. Van valami méltóságteljesen puha jelleg művészetében. Ennek a belső magatartásnak köszönheti, hogy minden olyan áttetsző képein. József Attila-i békességsugárzás minden Kapicz-mű, akár a dombos erdőségben bújócská- zó Perőcsényt, akár a fák ágbogain futkározó fényű Ipoly- damásdot jeleníti meg, akár az őszi csendet gyöngyházderen- gésű szürke árnyalataival. Nagyszabású képi műfordítás ez, a táj ritmusának, tonalitá- sának pontos rögzítése és ösz- szefoglalása. Színes képsorok Kapicz Margit többször járt Itáliában. 19öö-ben önálló kiállításon is bemutatkozott, s a vallonbrosaí festőversenyen ezüstérmet nyert. Egyeztette az Ipoly és Toscana tájait, ro' konságukat a szelíd alakzatok páratlan gazdagságában találta meg. Furcsa házat figyel Amalfiban, meredélyen haladó öszvért, olajfás hegyeket, toscanai falut, ebből a látványból épít színes képsort valós élmények és szívós szemléletbeli érlelés alapján. A táj mély ismerete és formálása az ő hivatása. Kapicz Margit csöndes jogfolytonossággal örökíti meg .a Duna és az Ipoly vidékét, friss képi gondolatok szelid harmóniájá. val. Losonci Miklós Mi lesz veled, Szentendrei nyár? Tágítani — térben és időben Régen láttam olyan szívből jövően mosolyogni a Szentendrei nyár szervezőit, mint az idén. örömük nélkülözte a tupírt, hiszen a jubiláló esztendőben — a. huszonötödikben! — végre sikerült ismét olyan kínálatot varázsolniuk a város különböző pontjaira, amely méltán aratott elismerést idehaza és külföldön egyaránt. Még a helybéliek morcossága is enyhült — nem véletlenül. Az idei program elsősorban értük volt: honismeretből, helytörténetből kívánta felfrissíteni az emlékezetet, nemkülönben érdekeltté tenni a rendezvények iránt — o lakosságot. Kötődés a helyhez S ezzel %lighanem a szentendrei nyarak egyik kulcskérdéséhez is érkeztünk. Annak a tisztázása, hogy kinek és hogyan készülnek a programok, nem ennek az írásnak a feladata. Annak a megfogalmazása azonban már igen, hogy az otttakók és a vendégek között nézeteltérés nem alakulhat ki, merthogy a szentendreiek büszkék lehetnek városuk rangjára, kínálatára, szellemiségére; az idelátogatók pedig éppen ezért teszik tiszteletüket. A negyedszázaddal ezelőtti negyvenezres vendégsereg mára ötvenszeresére növekedett, kétmil- lióan látogatnak el. Meglehet, ennek a tömegnek az érdeklődését kielégíteni éppen elég feladatot jelent. De ez egyben azt is példázza, hogy nemcsak a szentendrei nyarak szereplői minősítik a várost, hanem a műsorsorozat is az abban közreműködőket. Magyarán: minden itteni fellépés több egy hakninál. Illene egyszer már azt is az eddigieknél jobban érvényre juttatni, hogy Szentendre nem mellékes kínálat a főváros szomszédságában, hanem olyan önálló kulturális és szellemi koncepcióval rendelkező hazai város, amely képes évente megmutatkozni, s létével is csábítja a vendégeket. Az idei nyár ajánlata egységesebb volt a korábbiaknál. Megvalósítása is gördülékenyebbnek tűnt. Szerencsés dolog Pest megye színházaként szerepeltetni a Teátrumot, ám alighanem csak akkor, ha jobban kötődik a helyhez, ha egészségesebben hozzátartozik a genius lödhöz, s közlendőjével nem idegen test benne. A Műhely Galéria pincéjének bekapcsolása a színházi életbe telitalálat, miként produkciója is az. Nemes cél a Nosztalgia kávéházban rejlő lehetőségek további kihasználása. A Templom téri so- kadalom igényes tárgykínálatával, sokszínűségével és vonzó nemzetiségi szemléletével maradandó emlékeket szerzett. Egyre inkább gyökeret vernek a zenei programok, leginkább a Barcsay-gyűjte- mény udvarán, de a Teátrum „aszfaltján” is. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum további lehetőségeket rejt, s a tárlatok is elmaradhatatlanok, a kötődés a városhoz itt a legtermészetszerűbb. Egységes koncepció Az elmúlt negyedszázad, a mostani és a régebbi tapasztalatok az általánosságokon túl arra ösztönöznek bennünket, hogy mi is felsorakozzunk a fesztiválgondolat megvalósítása mellett. Szentendre érdekében célszerű lenne időben és térben kitágítani az események határait, tehát akár májustól szeptemberig, egyben Budakalásziéi Visegrádig kiterjeszteni a játszási, mozgási kínálatot. Ez egyben egy egységes jobb parti Duna menti koncepció kimunkálását is jelentené. Mégpedig annak érdekében, hogy a várost egyrészt tehermentesítsük, másrészt pedig olyan településeket is bekapcsoljunk a kulturális és idegenforgalmi vonzásba, amelyek eddig háttérbe szorultak. Csipkerózsika álmából felkelthetnénk a korábban oly sikeres visegrádi színjátszó napokat. Tarthatnának itt is kosztümös várjátékokat, miként, a zenei megnyilvánulások is nagyobb támogatást, figyelmet érdemelnének. Tahiban építészeti rendezvényre kerülhetne sor (Pollack Mihály emlékeként), de a kézművesség otthonaként is lehet. S miként él a táj, a vidék jelenében az irodalom? Leányfalu erre is választ adhatna. Dunabogdány a fúvós muzsika vendéglátója lehetne. Pomáz a folk centrumává válhatna, s Budakalász is több sport és egyéb rendezvénnyel jeleskedhetne. Örömünk teljesebbé válhatna, ha a felvetések nem maradnának ötletszinten, soksok észrevétel csatlakozna hozzájuk. Arról is, hogy erőteljesebb legyen a szentendrei városi mecenatúra, jobban becsüljék meg, és foglalkoztas- ság a helybéli művészeket. A város tapasztalatait hasznosítani lehetne (nemkülönben tanulni másoktól!) a kulturális és idegenforgalmi szervezés területén. Egy-egy tanácskozás (hasonló adottságú településekkel közösen) erjesztő gondolatokkal szolgálhatna. A városi vezetők többek között azon gondolkodnak, hogy a Templom téri játékokra pályázatot írnak ki. De ugyanDIOFIGYELO POLITIKUSPORTRÉ. Hosszú éveken át a vezető magyar politikusokat, államférfiakat csupán hivatalos tisztükben, mint valamely társadalmi esemény résztvevőit, gyűlések szónokait ismertük. Az elmúlt két-három évben a rádió sokat tett ennek megváltoztatására. A Rádiómagazin interjúi, beszélgetései során megtalálta azt a személyes hangot, mely segítségével az embert s a politikát egyre alaposabban megismerhetjük. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes, kiváló partnernek bizonyult ilyen típusú közvetlen beszélgetéshez. Olyan kérdésekre adott válaszokat, amelyek sokunkat foglalkoztatnak; a barátságról. a munkáról, a szervezetünkkel folytatott rabló- gazdálkodásról. Ezek azonban, mint kitűnt, hamarosan nem személyes ügyek csupán, hanem egyúttal társadalmi magatartást is tűk» röznek. Így ezek felvetésével csakhamar a közösség dolgairól folyt tovább a szó. Arról, hogy nem tanultunk meg vitatkozni, nehezen barátkozunk meg az egészséges kompromisszumokkal is. Szerencsés volt ez az éteren keresztül létrehozott találkozó Sarlós Istvánnal. Az embert megismerve, sokak a politikai döntések megértéséhez is kö' zelebb jutottak. TÜZPRÖPA. Sokszor megcsodáltuk, hogy Szél Júlia a legbonyolultabb kérdésekhez is olyan könnyedén, magától értetődő természetességgel férkőzik hozzá, s hogy az egyed1 eset mikrofonja előtt az általánosra is utal. Így volt ez a Tüzpróba című, a Dunai Vasmű jelenéről szóló dokumentumriDortban i‘. amikor minden fölösleges pá tosz nélkül mutatta be a ma cselekvő embereit, a hétköznapok hőseit. GONDOLKODNAK-E AZ ÁLLATOK? E kérdést tréfának hiheti az olvasó, pedig az állatok magatartásának a vizsgálata komoly tudomány, amelynek minden kérdésére máig sem sikerült választ adnia. Akadályozza ugyanis a2 eredményt, hogy amikor a lovak, kutyák s hasonló, időnként értelmesnek tűnő reagálásra képes társaik tehetségére vagyunk kíváncsiak, abból indulunk ki, amit mi magunk is tudunk. Holott az állatok értelme nemcsak alacsonyabb- rendű, mint a mienk, de másfajta is. Így annyit máris gyanít a tudomány; ha többel akarunk tudni e kedves segítőtársainkról. először nekünk kell megtanulni másként is gondolkodni. Igen élvezetes műsorban hallottunk e sokakat érdeklő kérdésekről Csányi Vilmos orofesszortól. a rádió tudomá nyos rovatának műsorában. Cs. A. csak ez jár az eszükben az írók megnyerése ügyében, akiket darabok írására ösztönöznének, hogy a Teátrum kínálata is gazdagodjék. Mert alighanem izlésbelileg is ki kell állni a nyári rohamokat. S az átlagízlést nem rontani, hanem ha lehet, javítani kell, miként a változó közönségigényt sem lehet és szabad a pillanatnyi érdekeknek megfelelően kezelni. Annyi önkritikus észrevételt követően (s természetesen az eredmények szemmel tartása mellett) elérkezett annak az ideje, hogy átfogóan értékeljék az illetékesek a szentendrei nyarak eddigi hozamát. A hagyományőrzés és az újító, jobbító szándék nem mond ellent egymásnak. Erősíti azokat az elképzeléseket, amelyekkel gazdagítani lehet a repertoárt, az eddigieknél érdekeltebbé tenni a közreműködőket, elkötelezetté tenni őket Szentendréért, de az egész Dunakanyarért. Hozzátéve persze, hogy a részvevők nemcsak a saját dicsőségüket növelik, hanem az összetartozás gyökerét is növesztik, vagyis az erősíti őket, ami egyikőjüket a másikához köti, s nem az, ami szétválasztja. Egyetemes értékek Szentendre ma már fogalom a magyar kultúrában. Egyetemes értékeire az országhatáron túlról szintén felfigyelnek. Ezért is szükséges a megújulás: immár nem önismétlésekre van szükség. Jobb az erjedést mederben tartani, illetve egybefogni az erőket, mintsem ötletszerűen kulturális rendezvényeket tartani. Az összegezés elkerülhetetlen. Társadalmi szinten és egyénenként egyaránt. Ehhez kérjük olvasóink figyelmét és véleményét. Molnár Zsolt Czóbel-centenárium Megemlékezések Szeptember negyedikén ünnepeljük a jeles magyar festő, Czóbel Béla születésének századik évfordulóját. Pest megye különösen magáénak érzi művészetét, hiszen az alkotó második otthonának tekintette Szentendrét. A megemlékezések sorát a művész sírjának megkoszorúzása nyitja másodikán a Farkasréti temetőben. Szombaton délelőtt fél tizenkettőkor az egykori szentendrei műterem helyén álló szobornál helyezik el a megemlékezés virágait. Délben sétányt neveznek el róla szeretett Duna-parti városában. Vasárnap 11 órakor felavatják mellszobrát budapesti szülőházának udvarán (Október 6. utca 3.). Az évfordulót kiállítások is emlékezetessé teszik. Szeptember elsején fotókiállítás nyílik a festőről a megyei művelődési központban és könyvtárban. A Vigadó Galériában másodikán délután négy órakor emlékkiállításon tisztelegnek előtte. Szombaton Szentendrén, a városi tanács dísztermében emlékülést tartanak, ahol Be- reczky Loránd, Kratochwill Mimi és Varga Imre tart előadást. A Corvina Kiadó reprezentatív képeskönyvet ad ki Czóbel Béláról, a Kossuth Kiadó minikönyvet jelentet meg. Emlékkönyvvel gazdagítja a Czó- bel-irodalmat a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága A Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár bibliográfiát ad közre. A Művészeti Alap a művész rézkarcait teszi ismertté. A Magyar Nemzeti Bank 100 forintos alpakka pénzérmét bocsát ki. A Magyar Posta is megemlékezik az évfordulóról.
