Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-28 / 203. szám

VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁS! ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM 1983. AUGUSZTUS 28., VASÁRNAP Akik a Börzsönyben táboroztak Emlékezetes lesz a vakáció Augusztus 5-én hajnalban még semmi különös nem tör­tént a Börzsöny lankái között. Am amikor az első napsuga­rak áthatoltak a völgyben szét­terülő ködfüggönyön és meg­csillantak a Bajdázó-tó vizén. Királyrét közelében a fenyők­kel. tölgyekkel körülzárt tisz­táson szokatlan sürgés-forgás, mozgolódás volt látható. Időn­ként apró kalapácsütések fé­mes csengése zavarta meg az erdő harmóniáját, amire egy szajkó rögtön veszélyt kiáltott. Mint ahogy az közismert, az erdő vadjai adnak a szajkó szavára. Ebben az esetben azonban nagyot tévedett az erdő őre. mert ezen a napon állították fel a sátrakat a har­madik alkalommal megrende­zésre kerülő, börzsönyi ter­mészetvédelmi táborhoz. ismerkedés a természettel Másnap a járás minden szegletéből érkeztek a gyere­kek; Gödről, Dunakesziről. Vácrátótról., Letkésről, Ke­mencéről és más helyekről. Ér­dekes azonban, hogy Vácról csak Kékesi Attila vett részt a táborban.. Már az első nyarat is Brellos Tamás és Homoki- Nagy István szervezte. Tőlük tudtam meg, hogy sok válla­lat. intézmény támogatja mun­kájukat. Ki sátorral, ki anyagi hozzájárulással segített. Töb­bek között ,az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal Budapesti Felügyelő­sége, a Közép-Duna völgyi In­téző Bizottság és a váci járás úttörőelnöksége segített külö­nösen sokat. Alkalmam volt a tábor éle­tét megfigyelni, munkájában részt venni. Mit is csinálnak itt a gyerekek? Megpróbálom egy nap eseményeit összesűrítve elmondani. Reggel fél hatkor ébresztő. Ez a következőképpen zajlik le; ifjú Szabó Jenő, táborveze­tő ébresztőt „suttog”, oly csen­desen. hogy a rigók ijedten re­pülnek a bokrosban kifeszített hálókba. Lassan szétnyílnak a sátorlapok, álmos gyerekfejek jelennek meg és indulnak mo­sakodni. Az A csoport, ame- 'yik ma gyűrűzni fog, a háló­dat igazítja meg. A reggelinél már friss, éber a tábor minden lakója. Tea. te.ieskávé, vajas­kenyér mézzel, paprika, para­dicsom a reggeli. Fél' óra múl­va készülődnek a gyerekek a mai programra. Már a tábor elején csoportokra osztották őket. egy-egy vezetőhöz, aki­nek szava; parancs! A „Fecs­ke” csoport a Csóványosra megy kirándulni a „Jégma­dár” a Szobi Múzeumot láto­gatja meg, a „Vörösbegyek” terepen ismerkednek meg a madarakkal, a „Cinkék” a Börzsöny kőzeteit tanulmá­nyozza, a „Gyurgyalag” cso­port a növényekkel ismerke­dik. Naponként váltják egy­mást, így amíg a gyerekek a táborban vannak — augusztus 18-ig — mindennel megismer­kednek. Hogy minek van a legna­gyobb sikere, azt nem tudom, de a gyűrűző asztalnál mindig vannak néhányan és amikor valami érdekesebb madár ke­rül a hálóba, akkor tolonga­nak az érdeklődők a gyűrűző­vezető körül. Egyik nap messziről kiálta­lak a hálótól visszatérő gyere­kek. Fürjét fogtunk! — Fürjét? — nézünk össze hitetlenkedve Homoki-Nagy Istvánnal. Persze a gyerekek már ott toporognak kíváncsian az asztal körül. Kivesszük a madarat a könnyű, szellős szállító zsákból. Szükség van rájuk Néhányan — akik már ta­valy is részt vettek a tábor­ban — rögtön rávágják; ez fa- kusz! Ekkor értettem meg igazán, milyen nagy szükség van ezekre a természetvédelmi tá­borokra. Hiszen a srácok a Magyar Madártani Egyesületbe kérték felvételüket és akkora „bakot lőttek”, mintha a fá­cánra verebet mondanának! És ugyanezek a srácok, két nap múlva már megismerték a fa- kuszt, sőt azt is tudták, hogy hazánkban két fajuk él. ami­ről ezelőtt nem is hallottak. A gyűrűzés egész nap folyik, a legkülönbözőbb madarak ke­rülnek a hálóba, cinkék, po­száták, rigók. S a szakember türelemmel magyaráz el min­Sziréna Őrbottyántól Kemencéig — Nagyon sok tűz volt augusztus hónapban járásunk területén — tájékoztatott Ba- ráth Sándor tűzoltó százados, a váci városi-járási tűzoltó­parancsnokság munkatársa. Vácduká n az úgynevezett Temető oldalon a' sződi Virág­zó Termelőszövetkezet feny­veserdeje gyulladt ki. Az anya­gi kár mintegy 28 ezer forint. Kosdon a Temető utca 12. számú ház udvarán levő ser­tésól vált a lángok martalé­kává. Megyei Gyula anyadisz­nóját és hét kismalacát már nem lehetett kimenteni a lán­gok közül. A kár itt 15 ezer forint. Szódon a Fő utca 1. számú ház előtt kigyulladt a Buda­pesti Elektromos Művek transzformátora. A kár 20 ezer forint. Rádon az úgynevezett Cse- ke dűlőben a fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet rendre vá­gott kombájnszalmája égett. A kár itt 3 ezer forint. Örbottyánban az úgyneve­zett Kővágó dűlőben a sződi Virágzó Termelőszövetkezet 40 hektáros rendre vágott szal­mája szenvedett tűzkárt mint­egy 27 ezer forint értékben. Ipolydamásdon az úgyneve­zett Kovács-ároknál a Duna menti termelőszövetkezet fe­kete fenyője gyulladt meg. Szerencsére csak 500 forint az anyagi kár. A letkési Galla-pusztán a Budapesti Honvéd Zrínyi Va­dásztársaság tulajdonában le­vő 150 mázsa lucernája, 20 má­zsa szalma és 3 mázsa széna gyulladt meg, s égett el. Az anyagi kár 47 ezer forint. Galgagyörkön az úgyneve­zett Salamon-Kelemen földré­szen a püspökhatvani Galga- völgye Termelőszövetkezet 35 hektáros búzatábláján kelet­kezett tűz. Itt alomszalma és 160 körbála égett, s mintegy 47 ezer forint az anyagi kár. Örbottyánban a Kossuth La­jos út 7. számú ház udvarán gyulladt ki Mészáros Tibor bálázott alomszalmája. A kár 1 ezer 500 forint. Fót-Űjfalun a MÁV Hámán Kató Vontatási Főnökségének dízelmozdonyában keletkezett tűz. Az anyagi kár 90 ezer fo­rint. A tűzoltóság valamennyi ügyben folytatja a vizsgálatot. N. P. J. dent, de csak azután, ha már a gyerekek a könyvek segítsé­gével felismerték a madarat. A tűz mellett Délután egy óra körül meg­érkeznek a csoportok. Ebédel­nek, majd szabad foglalkozás van délután öt óráig, öttől hétig különböző programok váltják egymást. Van előadás, játékos sportvetélkedő, agyag­formázás, és természetesen madárvédekni és természetvé­delmi ismeretekből vetélkedő, ahol az első három helyezett könyvjutalmat kap. amit az­után hasznosan forgathat, újabb ismeretekkel bővítve tu­dását. Hét órakor vacsora, amit Kovács Antalné, a tábor köze­pén bográcsban., rossz idő ese­tén gázon készít eL Persze a vacsora illata száll a sátrak között, ingerli a lakók szaglá­sát, és a gyerekek nagy ét­vággyal fogyasztják a gulyás­levest, a brassóit vagy akár a paprikáskruimplit kolbásszal. A nap záróeseménye már a tábortűz mellett zajlik. Fatus- kókon körben ülnek a fiúk. lá­nyok. beszélgetnek, nevetgél­nek. amíg el nem hangzik a táborvezető reggelihez hason­ló „suttogása”; Takarodóóó!... De ezt már nem,is bánja sen­ki. hiszen holnap minden újra kezdődik. Csak az a baj. hogy gyorsan múlnak a napok. Dénes János Iskola után a kemencénél Munkába állt az utánpótlás A Pest megyei Vendéglátó- ipari vállalat váci igazgató­ságának 512. számú sütőüze­mébe látogatok. Tudomásom szerint két frissen végzett, volt tanuló dolgozik itt, a forró ke­mencék mellett. A nyári kánikulában foko­zódik a hőség, de a cukrászok mindezt alig érzik. Szorgalmasan Mielőtt az üzem egyik fiatal dolgozójával beszélget­ni kezdek, Szőke János üzem­vezetőtől kérek tájékozta­tást. — Az üzemben két fiatal szakmunkás dolgozik. Boksza Erika és Ferenczi Katalin ke­rültek hozzám az 513. számú egységből. Mindketten igye­keznek becsületesen dolgozni, szeretik a szakmát, de gya­korlati felkészültségük nem üti meg a mértéket, hiszen a gyakorlati képzésre a három év alatt elég kevés idő jut. A tárgyi feltételek sem a leg­megfelelőbbek. Nagyon hiány­zik az oktatókabinet, ahol megfelelő képzettségű cukrá­szok segítenék a felkészítést a pályára. Ferenczi Katalint, asszonynevén Lőrincz Pál- nét, a vállalat vezetősége he­lyezte ide. Eleinte nehéz volt meg­szokni az új környezetet. Üj munkatársak fogadták, a ter­melés profilja is más volt, mint az előző munkahelyen. Szüksége van az idősebb munkatársak segítségére, akik elmagyarázzák a technológiai eljárásokat, megismertetik az új munkafogásokkal. Elmélet, gyakorlat Nincs két cukrász, aki azo­nos módon készítene el egy süteményt vagy tortát. De az egyes üzemek között is van különbség, mindenütt kialakul egyfajta szokás, a termékek is különbözőek. Lőrincz Pálné ezt az új környezetet megszokta, beil­leszkedett a munkahelyi kol­lektívába, s láthatóan jól ér­zi magát. Tanulmányi ered­ményeiről nem faggatom, in­kább arról váltunk szót, hogy Műteremlátogatás Toman Gyula otthonában A Budapesti Művészbarát Egyesület és a Váci Híradás- technikai Anyagok Gyára szakszervezeti bizottsága, al­kotmányunk 35. évfordulója tiszteletére rendezték meg a Vácott élő Toman Gyula fes­tőművész műtermének látoga­tását, a BME tagjai és a vál­lalat dolgozói számára. Ezt megelőzően megtekintették Váci György kiváló könyvkö­tőmester műhelyét, nyomdá­ját, majd a műemlék székes- egyházat Verőcemaroson a Gorka Gé­za Kerámiamúzeum volt az úticél. Ezután érkeztek meg Toman Gyula festőművész la­kására. Itt tekintették meg műtermét, festményeit, ahol az alkotásokról köszönt vissza a verőcemarosi utcarészlet a templommal együtt, vagy a pár perccel azelőtt látott Du­nakanyar, a környező táj... Toman Gyula művészetéről, festészetéről dr. Szíj Rezső, a BME főtitkára beszélt a műte­remlátogatás megnyitóján. A műteremben. látott, még félig kész visegrádi fellegvárról, s a Dunakanyarról, a még ép­pen száradó erdőrészletről. Az ünnepi asztal melletti be­szélgetéshez a BME Citeraba- rátok Kör tagjai adtak kelle­mes, felüdítő citerazenét. éne­keltek és verseket mondtak. Kanizsa József mÜGYELET Augusztus 29-től az alábbi orvosok tartanak ügyeleti szol­gálatot a városban. Hétfőn: dr. Áfra Tamás. Kedden: dr. Bellavics Erzsé­bet. Szerdán: dr. Tóth Mária. Csütörtökön: dr. Vajta Gábor. Pénteken: dr. Füredi Gyula. Szombaton és vasárnap dr. Bucsek Tibor. Az ügyelet a régi -kórház épületében (Vác, Március 15. tér 9., telefon: 11—525). Az Eszterbe felújítása Az 1968-ban készült Mi lesz veled Eszter ke? nem tartozott az esztendő sikeres magyar filmjei közé. Másfél évtized távlatából megerősí­tették ezt a véleményt azok, akik az elmúlt vasárnap meg­nézték a televízió 1-es műso­rában a felújított filmet. A váci nézők talán nem is a film történetét figyelték, in­kább az érdekes váci külső és belső felvételeket. Bán Ró­bert rendező már az első helyszíni szemle alkalmával kitűnőnek minősítette a város főterét, a Várlépcsőt, a Géza király teret s a nemrégen épült egészségügyi szakközép- iskolát. Az úttörőház kertjé­ben felfedezett hajóroncs miatt átírták Halász Judit és Garas Dezső éjszakai jelene­tét. Napokig tartottak a belső felvételek a Géza király térj szakközépiskolában. A tánc- mulatság képsorainál az ak­kori diákok asszisztáltak. Egy megható — filmen kí­vüli —. epizódot is megőriz­tünk abból az időből. A Kertait alakító Tomanek Nán­dor a forgatás egyik szüne­tében a téren találkozott uno­katestvérével: Tomanek De­zsővel, aki a váci nyomda könyvkötészetében dolgozott, megható, könnyes találkozás volt, mert évtizedek óta nem hozta össze őket a sors. Az élet sokszor minden for­gatókönyvszerzőnél jobb író­nak bizonyul. P. R. tudja-e hasznosítani az isko­lában tanultakat a minden­napos gyakorlat során. A csendes, halk szavú ifjú szakmunkás kifejti, hogy nincs ellentmondás az elmé­let és a gyakorlat között. Azt azonban már most, a pálya­kezdéskor is tapasztalhatta, hogy az ismeretek hasznosítá­sára csak részben nyílik alka­lom. A cukrászüzemben — és nemcsak itt az „512-esben” — nem készítik el mindazon termékeket, amelyekről ta­nultak. Mégsem ártott az el­méleti felkészítés, hiszen amit tud az ember, előbb-utóbb hasznosíthatja. A szakma nehézségeiről szólva megtudom, hogy bi­zony a cukrászok komoly fi­zikai megterhelésnek vannak kitéve. Emellett a nyári hő­ségben a sütőüzemben lévő forróságot is el kell viselniük. Jó szakma ez — Megbánta-e a pályavá­lasztást a fiatal szakmunkás? Válasza nemleges. Szeret dol­gozni, hiszen a cukrásztermé­kek előállítása egyéniséget követel a készítőtől. Minden díszítésben benne van az al­kotói szándék. Alkotni pedig öröm. Dóra Zoltán Babettával a falu körül Elnök a Szalacki-tanyáról Bálik Pált a sződi községi közös tanácson köszöntötték a napokban tanácstagságának 20., népfrontelnöki tisztségé­nek 5 éves jubileuma alkalmá­ból. Sándor István tanácsel­nök méltatta eddigi munkás­ságát. — Jó érzés, hogy az embe­rek hallgatnak is rám, s ha kérem, jönnek társadalmi munkát végezni. Arra különö­sen büszke vagyok, hogy az itteniek megértették: maguk­nak dolgoznak — kezdte be­szélgetésünket. — Tudja, a szüleim gazdasá­gi cselédek voltak. Én Szódon születtem a Szalacki-tanyán. Mit tehettem volna akkor, minthogy az ő „mesterségü­ket” folytattam? Húszéves ko­romig gazdasági cseléd voltam magam is. Aztán összesen két munkahelyem volt, s 47 éves munkaviszonyom. Ebből 29 évet töltöttem a Rákospalotai Bőrkonfekciónál. Onnan men­tem nyugdíjba, 1979-ben. A szakma kiváló dolgozója kitüntetés mellé a könnyű­ipar kiváló dolgozója érem is odakerült a munkában eltöl­tött évek jdatt. — Nehéz volt megválni az üzemtől, a régi kollégáktól. Soha sem felejtem el, hogy 18 évig vezető szabászként nyu­gatnémet cégnek dolgoztunk, ott aztán nem lehetett selejtet gyártani. Nem is fordult elő •soha. Beszélgetésünk visszakanya­rodik a tanácstagi munkához Elmondja, hogy 1963-tól vá­lasztották meg a 13-as körzet gazdájává. — Nem lett babonás a szám hallatán? — Nem, mert ismertem az embereket. 1951 óta lakom a körzetben. Nem- a Hazafias Népfront jelöltje voltam, ha­nem az ott lakóké. így tudom, kinek mi a gondja-baja. Na­gyon sokat foglalkozom mos­tanában a veszélyeztetett csa­ládi környezetben élő gyerme­kekkel. Teszem ezt azért is, mert a tanács létrehozott egészségügyi, szociálpolitikai és gyermekvédelmi bizottsá­got, melynek én lettem az el­nöke. A feladat nagyon meg­tisztelő, s igyekszünk kiragad­ni a rossz környezetből a gye­rekeket. Javaslatot teszünk a tanácsnak a segélyek odaítélé­sére, az óvodai felvételik el­bírálására is. Egyébként bi­zottságunk hattagú s fiata­lokból áll. Azt már Sándor Istvántól, a tanácselnöktől tudom meg, hogy Pali bácsi nemcsak sza­vakkal politizál, hanem tet­tekkel is. Nem egyszer fogta meg a lapátot, hordta a mal­tert is. — Hogyan telnek nyugdíjas napjai? — Szinte mindennap az el­nök elvtárs nyakán vagyok, mert mindig akad beszélni- valónk. Szabad időmben a sző­lőt gondozom, vagy barkácso­lok. Vettem egy Babetta típu­sú motorkerékpárt, s azzal já­rom a falut. Nagy Péter János Köztisztaság Üj megállapodást kötött a gödi nagyközségi közös ta­nács és a váci Kommunális és Költségvetési Üzem. Eszerint a község utcáiban mindkét ol­dalról elszállítják a szemetet. Három lakás évente Javaslattal állnak elő Közhely, viszont a fiatalok számára eleven probléma az otthonteremtés, a lakáshoz ju­tás. Ferenc Bélának, a DCM KISZ-bizottsága titkárának is számos viszontagságon kellett keresztülvergődnie, amíg ösz- szehozta a csaknem 100 ezer forintnyi „belépőt” új lakásá­hoz, s nem is tagadja, hogy bizony ezt az összeget szülői támogatás, kölcsönök nélkül nem tudta volna előteremte­ni. — A városi KISZ-bizottság deákvári lakásépítési akciója az összefogásra, s arra jó pél­da még, hogy egy év alatt is tető alá lehet hozni új ottho­nokat. A DCM évenként há­rom lakást kap a deákvári lakótelepen. A KlSZ-bizott- ság és a vállalatvezetőség ja­vaslata alapján döntik el, ki kapjon kiutalást — mondja a titkár. — Külső szemlélő számára ez bizony nem sok, hiszen bi­zonyára jóval több a jelentke­ző a lakásokra. — Nekünk ezt a keveset is meg kell becsülnünk, de ko­rántsem akarjuk idealizálni a helyzetet. A KISZ-es fiatalok oldaláról az egyik legnagyobb gond az, hogy nehezen tudják összegyűjteni a belépéshez szükséges összeget. — Az ifjúsági szervezet ezen nem tud segíteni? — Most dolgozunk ki javas­latokat a vállal atvezetőség ré­szére, s talán lesz lehetősé­günk a nagyobb részesedésre a KISZ-tagok által végzett társadalmi munkákból szár­mazó pénzből. Reméljük, hogy megtaláljuk a megoldást, hiszen a vezetőség és a DCM eddig is nagyon sokat segí­tett — lehetőségeihez képest —, a különböző lakásépítési akcióknál. Annak ellenére szá­mítunk javaslataink kedvező fogadtatására, hogy számtalan belső probléma —, szabályo­zóval, jogszabállyal és ren­delettel — között kell laví­roznia annak, aki belevág egy ilyen építkezésbe. Sz. L. M. ■ Mozi« Madách Filmszínház (a művelődési központ nagyter­mében): augusztus 29-től 31- ig délután 4 órakor a Csak semmi pánik ... című színes, magyar filmvígjátékot vetítik. — Este 6 és 8 órakor az öri- zetbevétel című francia bűn­ügyi filmet játsszák. Rendez­te: Claude Miller. Főszerep­ben: Lino Ventura, Michel Serrault és Romy Schneider. Váci kertmozi (a járási-vá­rosi könyvtár szomszédságá­ban): augusztus 29-től 31-ig, este 8 órai kezdettel közkívá­natra felújítják a Bombanő című színes, amerikai film­vígjátékot, csak 16 éven fe­lülieknek, III-as helyáron. ír­ta és rendezte: Blake Ed­wards. Címszereplő: Bo Derek. .»SN 01M-27S» (Váci Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom