Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-30 / 204. szám

Japán képviselők a fővárosban Lcsonczi Pál fogadta a delegáció tagjait Apró Antalnak, az ország- gyűlés elnökének meghívására vasárnap óta japán parlamen­ti küldöttség tartózkodik ha­zánkban, Hajime Fukudának, a japán alsóház elnökének ve­zetésével. A delegáció hétfőn a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Ezt követően a japán dele­gáció megkezdte hivatalos esz­mecseréjét a parlamentben. A találkozón kölcsönösen tájé­koztatták egymást a két ország gazdasági, politikai helyzeté­ről, törvényhozó testületéinek és azok állandó bizottságainak munkájáról. Eszmecsérét foly­tattak Magyarország és Japán kapcsolatairól, s a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Megállapították, hogy kapcso­lataink megfelelőek, s fejlesz­tésükre mind gazdasági, mind kulturális területen további le­hetőségek vannak. A szívélyes légkörű megbe­szélés után Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke az Or­szágház Nándorfehérvári ter­mében fogadta a japán delegá­ciót fckoíaavotások Pest megyében Az első csengetés XXVIL ÉVFOLYAM, 204. SZÁM Ára. 1,411 forint 1983. AUGUSZTUS 30.. KEDD PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! — SAKKOZÁS tödik esztendeje tart, 1978-ban kezdődött ugyanis, a megye egészségügyi hálózata leg­patinásabb intézményének, a Rókusnak, azaz a Pest megyei Tanács Semmelweis Kórházának a rekonstruk­ciója. A mai számítások, tervek, reménykedések alapján a végleges befeje­zés 1988-ban várható, tehát kereken egy évtized megy arra, hogy az alapjaiban kétszáz esztendős istápoly igazodjék a mai kor köve­telményeihez. Amiért nem csupán sok-sok millió fo­rinttal kell fizetni, hanem kórházi ágyak egy-egy cso­portjának az átmeneti fel­áldozásával, szervezési in­tézkedések sorozatával úgy­szintén, hiszen a rekonst­rukció okán került ki Ke- repestarcsára időlegesen a szemészeti, a kettes belgyó­gyászati osztály, s a járó­beteg-ellátás, a nővérszál­lás, seregnyi más részleg áttelepítése ismét csak a rekonstrukció vonzata. Sakkoznak tehát az érin­tettek, sakkoznak azonban olykor mások is, nem ok­vetlen ugyanazon a táb­lán. Aminek egyik, de nem egyetlen példája a kazán­ház ügye. A felújítás kez­detekor a fővárosi cég el­zárkózott a gázszolgáltatás­tól, mostanra viszont, mire elkészült az olajtüzelésű berendezés, kiderült, mód van a gáz bekötésére, azaz megkezdődhet az új kazán átállítása... Indok, ma­gyarázat természetesen akad a miértekre — az adott esetben bővült a há­lózat, a városi gázról a földgázra történő átállás megnövelte a kiszolgáltat­ható, fűtőértékben számolt mennyiséget —, de termé­szetesen ezek az indokok, magyarázatok nem semle­gesítik az elkerülhető, de el nem került többletterhe­ket. Nem a stílus pongyola­sága hozta magával a ter­mészetesen kétszeri hasz­nálatát, hanem — éppen a dőlt betűs szedés kívánja érzékeltetni — annak ki­emelése, milyen könnyen beleolvadnak a mindenna­pokba olyan mozzanatok, umelvek élesen szemben állnak egymással, azaz — elvileg — össze nem férhe- tők. Hátat fordítanánk a va­lóságnak, ha azt írnánk, egy-egy nagyobb építkezés, felújítás, rekonstrukció nem hordja magában a fo­lyamatos kompromisszu­mok lehetőségét és szüksé­gességét, hiszen akkor, ami­kor az egészségügyi megbí­zásokra szinte kötéllel kell fogni a kivitelezésre vállal­kozókat, aligha lehetnek a beruházónak maximális igényei. A sakkozás tehát olyan értelemben is elke­rülhetetlen, hogy nemcsak az egyes részlegek át- é^ visszatelepítése kerül fel erre a különleges táblára, hanem felkerülnek oda a generálkivitelező és sereg­nyi alvállalkozója, azután a különböző fővárosi köz­üzemi vállalatok, a re­konstrukcióhoz beszállítók, s így tovább, mindez úgy, hogy közben a kórház él, betegeket fogad, gyó­gyít ...! Ennek a különleges sak­kozásnak ugyanis itt a lé­nyege, a megye egész egy­szerűen nem mondhatott le a kórház fogadóképességé­ről még rövid, átmeneti időre sem, lévén országo­san, tízezer lakosra vetít­ve, kórházi ágyakkal a leg­rosszabbul ellátott terület. Ez a keserves tény a ma­gyarázata annak, hogy az intézmény személyzetére éveken át többszörös ter­hek hárulnak, hiszen olyan cserék színhelye a sakktáb­la, mint a gyógyszertár be­telepítése a volt ideiglenes konyhába, a fül-orr-gé- geosztály és a sebészet ván­dorlása, a központi labo­ratórium átmeneti feldara­bolása ... Talán ennyiből is érzékelhető, mennyivel könnyebb, egyszerűbb lett volna kijelenteni, a kórhá­zat bezárták, nyitás majd akkor, ha minden készen lesz. Könnyebb, egysze­rűbb lett volna ez, de az adott helyzetben megen­gedhetetlen, még akkor is az, ha a sakkozás örökös kompromisszumok jegyé­ben zajlik, s ha ennek a sakknak vannak tagadha­tatlan — szükségszerű —• többletköltségei. M érhetetlen, mert embe­ri egészséget, idegeket igénybe vevő lett vol­na ugyanis a kár ezeknek a többletköltségeknek az el­hárítása esetén, s a kettő összevetésekor nem vitás, melyiké az elsőbbség. Mindezek ellenére sem mondhatjuk azt, a betegek­nek nem mostohább a sor­sa a rekonstrukció alatt, mintha már túlesett volna azon az intézmény, hiszen több dologban csakis belá­tást, türelmet kérhetnek az orvosok, a nővérek azoktól, akiknek éppen elég a ba­juk betegségükkel. Érde­kes módon azonban az itt gyógyítottak döntő része megérti a helyzetet... Er­re a megértésre átvitt érte­lemben és szélesebb kör­ben is égető a szükség, a felszereléseket szállító cé­gektől a közművek átépí­tését vállalókig, mert a ké­sedelmek, az eredeti és a tényleges határidők közötti különb égek az egyes épí­tési szakaszoknál, üzembe helyezéseknél azt mutat­ják: bizonyos szemléleti bajokból sem ártan" ki­gyógyulni. Mészáros Ottő Tegnap reggel nyolc órakor az ország minden iskolájában megszólaltak az órákra hívó csengők, jelezve a tanévkez detet. Vasárnap Szekszárdon ke­rült sor — a Béri Balogh Ádára utcában épített huszon­nyolc tantermes új iskolában —, az országos tanévnyitó ün­nepségére, amelyen Köpeczi Béla művelődési miniszter mondott beszédet. Az ünnep­ség egyben az új iskola ava- tója is volt. A miniszter abból a város­ból köszöntötte a pedagóguso­kat, diákokat, szülőket, ahol száz évvel ezelőtt a huszadik század egyik legnagyobb ma­gyar költője, Babits Mihály született. Babitsban két tűz égett, a költészet és a nevelés — mondotta róla Illyés Gyu­la. A nevelés nemcsak költői hivatása volt, hanem válasz­tott pályája is. Életének más­fél évtizedét töltötte a kated­rán. A tanárság szívem sze­rint való pálya volt — írta Babits 1923-ban. — Derék ta­nítványokat neveltem, akikre büszke vagyok. Ennek a nevelői szellemnek tudatos vállalását, a derék ta­nítványok nevelésének örömét kívánom ezen a napon vala­mennyi pedagógusnak, óvónő­nek, tanítónak, tanárnak, akik az oktatás és a nevelés igazi letéteményesei — mondotta Köpeczi Béla. Szólt az előző tanévek gondjairól, az új tan­tervek, tankönyvek bevezeté­séből adódó problémákról. Az oktatás tartalmi korszerűsíté­sének folyamata az 1985—86- os tanévre lezárul. A még hátralévő, szükséges korrek­ciókat gondos előkészítéssel, a következő években végzik el. Beszélt az ötnapos tanítási hét taoasztalatairól. s az isko­lán kívüli sportolás, művelő­dés lehetőségeiről. (A Pest megyei iskolaava­tásokról a 4. oldalon számo­lunk be.) 3. oldal A burkolatot nem keli bontani Nyitva tartás csak munkaidőben 4. oldal Hagyományőrző nemzedékek 7. oldal Béres becsületgólja 8. oldal: Tragédia a fénysorompónál üékekutafók kongresszusa Irányt adó számvetés Győrött hétfőn megkezdődött a Nemzetközi Békekuta­tó Társaság, az Ipra X. kongresszusa. A négynapos ta­nácskozásra a világ 40 országából csaknem £50 elméleti szakember érkezett. A vendégeket Szakamoto Josikazu, a tokiói egyetem professzora, az Ipra főtitkára és Fozs- gay Imre, a HNF OT főtitkára köszöntötte, majd plenáris ülést tartottak. A tanácskozáson áttekintet­ték a békekutatás időszerű feladatait, s meghatározták a soron következő tennivalókat. A hét folyamán számos elő­adás hangzik majd el, főként arra keresnek választ, hogy az elméleti kutatások eredményei mennyiben és miként járul­hatnak hozzá a békemozgal­mak új szakaszának fejlődésé­hez. Szó lesz arról is, hogy — a jelen nemzetközi események ismeretében — milyen tenden­ciák válhatnak uralkodóvá a Megvehettük — Nem kaptunk Vásárlásaink mérlege A Belkereskedelmi Minisz­térium áruforgalmi jelentése szerint az év első hét hónap­jában a lakosság 240,8 milliárd forint értékű árut vásárolt. A jelentés részletesen elem­zi a júliusi forgalmat, illetve a kiskereskedelem július havi kínálatát. Eszerint abban a hónapban a kiskereskedelmi forgalom folyó áron csupán 1,7 százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakában elért szintet. Júliusban, az üdülőszezon csúcsidőszakában élelmisze­rekből és élvezeti cikkekből megfelelő volt az ellátás, Rá­ma margarinból azonban a szállítás késedelmei miatt nem volt folyamatos az ellátás. Tartós tejből, kávéteiszínből, egyes joghurthabokból csak korlátozott mennyiséget bizto­sított a kereskedelem. A vá­sárlók a friss zöldség- és gyü­mölcsféléket keresték. A zöld­ségek ára 4,1 százalékkal ma­gasabb volt, a gyümölcsöké viszont 6,5 százalékkal ala­csonyabb, mint tavaly július­ban. A várható szezonvégi kiáru­sítás már júliusban mérséklő- leg hatott a ruházati cikkek iránti keresletre. A magánlakás-építkezések­hez szükséges anyagok válasz­ték- és mennyiséül hiánya sok gondot okozott július hónap­ban a kereskedelemnek és a vásárlóknak egyaránt. A me­zőgazdasági szerárukból az el­látás egy-két termék kivételé­vel, megfelelőnek bizonyult. Gyakran hiányzott viszont az üzletekből a villanybojler, a mélyhűtő és a hűtőszekrény. A tüzelőanyagok iránt csök­ken az érdeklődés, noha a te­lepek magas készletekkel ren­delkeztek. 90-es évek külpolitikájában. A témák részletes kifejtésére és megvitatására a szekcióülé- seken nyílik lehetőség. E szak­mai fórumokon vitavezetők irányításával több fontos kér­dést tekintenek át: például a világgazdasági konfliktusok háborúba torkollásának veszé­lyeit, a világpolitikai feszült­séggócok felszámolásának esé­lyeit, a fegyverkezés és a le­szerelés politikai, illetve gaz­dasági összefüggéseit, s nem utolsósorban azt, hogy mit te­het az iskola a diákok békére neveléséért. A tervek szerint megkülönböztetett figyelemmel foglalkoznak majd a békeku­tatás és a békemozgalom kö­zötti kapcsolatok eddigi ala­kulásával, feltárva a szoro­sabb együttműködéshez szük­séges feltételeket. A magyar békekutatók munkásságának elismeréseként az Ipra főtit­kára, Szakamoto professzor négy magyar tudóst — Kende Istvánt, Simái Mihályt, Szen­tes Tamást és Tímár Andrást — kért fel szekció-társelnök! teendők ellátására. * Befejeződött a találkozó Ifjúmunkások fesztiválja A Pest megyeiek csoportja 28-án vasárnap Augusztus hortobágyi látogatással ért vé­get a munkásfiatalok első íz­ben megrendezett országos ta­lálkozója Debrecenben. Ezen a Apimondia ’83: szakmai aap Gödöllőn Méhek munkája a gyümölcsösben A 29. méhészeti világkongresszus, az Apimondia ’83 program­jának részeként tegnap szakmai napot rendeztek Gödöllőn. Az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató központjában 560 külföldi vendég ismerkedett az intézet munkájával. A népes cso­portot Keserű János, az ÄTK főigazgatója üdvözölte, aki rövi­den tájékoztatta a jelenlévőket a Gödöllőn folyó kutatómun­káról. A küldöttség tagjai ezt követően megtekintették a kong­resszus megrendezése alkalmából épített új méhészeti mú­zeumot, ahol a földszinti kiállítóteremben számos értékes esz­közt, berendezést tanulmányozhattak. Gyakorlati bemutató során szerezhettek tapasztalatokat a Gödöllőn, dr. Örösi Pál Zol­tán Kossuth-díjas kutató ál­tal kidolgozott petés anyane­velési módszerről. A mezőgazdászok és méhé­szek együttműködésének javí­tását határozta el az intézet­nek a termesztett növények megporozásával foglalkozó csoportja. Olyan modellt ad­tak, legújabban a Hosszúhe­gyi Állami Gazdaságnak amelynek segítségével jelen­tősen fokozhatják a gyümöl­csösök termékenyülését. Siker­rel alkalmazzák a tenyésztés tartás nagyüzemi eljárásait, egyebek között a kaptárak gé­pi rakodását, a pörgetést. Sokan voltak kíváncsiak a gödöllői arborétumra is. Itt olyan akácfák nemesítésével foglalkoznak, amelyek a ket­tős hasznosítás szempontjai­nak leginkább megfelelnek: tehát a faanyagon kívül bősé­gesen adnak virágport is. Kü­lön érdekességei voltak a bemu­tatónak az akác után virágzó cserjék, amelyek a főhordást követő meleg, száraz időszak­ban jutnak fontos szerephez a méhészetben. A kongresszus Gödöllőre lá­togató több mint félezer részt­vevője délután Esztergom ne­vezetességeivel ismerkedett. V. B. Osztatlan elismerést váltott ki a látogatók körében az új méhé­szeti múzeum Barcza Zsolt felvétele napon az ország összes me­gyéjéből és a fővárosból érke­zett mintegy 2 ezer munkás- és mezőgazdasági dolgozó fiatal elsőként lovasbemutatót tekin­tett meg a métái pályán, ez­után pedig több helyszínen szórakoztató, játékos progra­mokban vett részt. Az orszá­gos ifjúmunkás fesztivál 13 órakor légi bemutatóval ért vé­get. Az első ízben megrendezett találkozón a Pest megyei fia­talokat nyolcvanan képviselték Miklós Lászlónak, a KISZ Pest megyei Bizottsága gazdaságpo­litikai titkárának vezetésével, de a második naptól a delegá­cióval tartott Halasi Márton első titkár is. A háromnapos fesztivál, amelynek a programjában töb­bek között szerepeltek tanács­kozások, fórumok, üzemlátoga­tások, béke-szolidaritási nagy­gyűlés és különféle szóral: >- zást nyújtó programok, végül is teljes mértékben megfelelt annak a célnak, amelynek je­gyében megrendezték. KöTmTflj Jorge Mejia Figueroa, a Ko­lumbiai Országos Népi Szövet­ség főtitkára augusztus 25. és 29. között magánjellegű láto­gatást tett hazánkban. Itt-tar- tózkodása során fogadta Falu­végi Lajos miniszterelnök-he­lyettes, az Országos Tervhiva­tal elnöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom