Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-28 / 203. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM 1983. AUGUSZTUS 28., VASÁRNAP Kötelező ellenőrzés Nyáron kell gondolni a télre A kémény a ház lelke — vallják a kéményseprők. Csak­hogy ki törődik a kémények­kel nyáron? Majd ha bekö­szönt a hűvös ősz! Akkor igen! Akkor majd nagy lesz a for­galom a Pest megyei Cserép- kályhaépítő, Kéményseprő és Gázszerelő Vállalat ceglédi ki- rendeltségén. Egyszerre megnő a becsülete a kéményseprőnek, ha visszafelé jön a kéményből a füst. — A huszonkét kéménysep­rőnk természetesen most is dolgozik — mondja Bálint Ist­ván .kirendeltségvezető. Üte­mezés szerint járnak házról házra Cegléden, Nagykőrösön s a községekben. Július elsejé­től már Abony és Nagykáta, körzetében is. Külön rendelés — A kéményseprő évente kétszer kopogtat minden ház ajtaján. — Sajnos nyáron, de olykor télen is elég sokszor hiába. Mert a tulajdonos vagy a bér­lő azt mondja, hogy nem kell a kéményt tisztogatni, hiszen nem is- fűtünk. Minthogy a ké­mények tisztogatása tűzrendé­szet! megelőző munka, mindig érdemes beengedni a kémény­seprőt. Mellesleg a jogszabá­lyok szerint a lakosságnak kö­telessége is tűrni a szakembe­reink munkálkodását. S hát miért jó dolgavégezetlenül el­engedni a kéményseprőt, ami­kor az évi kétszeri seprést mindenképpen felszámoljuk. — Ha a kéményseprőt > két­szer is elküldték, próbálkozik újra? — Nem, ez már nem köte­lessége. Terve szerint halad tovább, de a díjat a kísérletért is kivetjük. Hiszen a dolgo­zónk odament, próbálkozott Nem rajta múlott, hogy hiába töltötte az idejét. — A kémények koromtala- nítása többféleképpen történ­het. — A kéményseprő szakem­ber, tehát ő hivatott arra, hogy döntsön a tennivalóiról. Ha például valahol nem kell kéményt égetni, de a lakó ké­ri, akkor csak külön megren­delés alapján vállalhatjuk a munkát. — Az a hír járja, hogy újabb munkák elvégzésére is vállalkoznak... — A vállalatunk felmérte — magyarázza Bálint István —, hogy sem a kisiparosok, sem a. nagyvállalatok nem szívesen foglalkoznak apróbb, a kémé­nyekkel kapcsolatos munkák­kal. Gondoltuk, a leghelyesebb az lesz, ha mi vállalkozunk kéményj a vitásra, építésre, bé­lelésre, felújításra. Ezt a szol­gáltatásunkat 1982 végén ve­zettük be. S van k kőműve­sünk aki specialistája e mun­káknak. Lakhatási engedély — Nem régi dolog az sem, hogy új cserépkályhákat is építenek, nemcsak javítanak. — Az a helyzet, hogy koráb­ban is építhettünk volna új cserépkályhákat, de nem volt anyagunk hozzá. Most ez a probléma megoldódott, s az idén már összesen 50—80 kály­hát szeretnénk elkészíteni esz­tergomi csempéből. Ez nagyon fontos változás, hiszen amióta megdrágult az olaj, újra van becsülete a jó cserépkályhá­nak. Várjuk tehát a megrende­léseket, s lehetőleg éppen most, a nyáron, amikor körül­belül egyhónapos határidőre is vállalkozhatunk. — Az előbb, amikor vártam önre, a munkatársai azt mond­ták, hogy új kémények vizsgá­latával van elfoglalva... — Munkánk nagyon fontos része az új kémények ellenőr­zése. Szakvéleményt kell ad­nunk a kémények használha­tóságáról. S, ha ez kedvezőt­len, akkor az építtető mindad­dig hiába kéri például a gáz­bekötési engedélyt, ameddig nem változtat a kéményen. Tehát egy új ház használatba vételéhez jó kéményre, s ezt bizonyító ikatra van szükség. — Némi zavart okoz azon­ban az, hogy a jogszabály sze­rint a tanácsok kiadják a lak­hatási engedélyt kéményvizs­gálat nélkül is. Igaz, az okmá­nyon rajta van, hogy nyolc na­pon belül minket is ki kell hívni, de az építkezők ezzel nem sokat törődnek. Aztán megkezdődnek a bajok. Cél­szerű volna, mármint tűzren­dészet! szempontból, megfor­dítani a dolgot, s kéményről szóló szakvélemény bemutatá­sához kötni a lakhatási enge­dély kiadását. A köriét — Nem eső után köpönyeg kész házhoz vinni kémény­szakértőt? — Sajnos, elég gyakran in­vitálnak minket későn, vagyis tényleg akkor, amikor már felépült a ház. Későn hívnak, mert gyakran találunk hibát is. Az a tapasztalatunk, hogy a tervezők és a kivitelezők még mindig nem igazodnak kellő­képpen az 1979-ben kiadott ké­ményszabványhoz. Szó, ami szó', szokatlan'is ez, hiszen, az­előtt nem volt szabvány a ké­ményekre. Ámde már harma­dik éve kötelez a szabvány mindenkit, illendő volna meg­szokni, megtanulni, és alkal­mazni. Nekünk feltétlenül ra­gaszkodnunk kell a betartás­hoz. — Vagyis idejében kell a vállalattal ellenőriztetni a ké­szülő kéményeket... — Ennek semmi akadálya. Valójában a kéményseprőnek kéretlenül is joga van odamen­ni egy építkezéshez és meg­nézni a kéményeket. Hogyne lehetne hát odahívni! Persze azért a munkát általában nem a kéményseprők végzik, ha­nem a műszaki vezetők, de a •lényegen ez mitsem változtat. Minthogy a lényeg az, hogy szabványos kéményeket kell építeni és ebben mi is segíthe­tünk. — Az előbb csak általában volt szó a községekről. Melyek tartoznak a körzethez? — Csemő, Kocsér, Nyárs­apát. Tehát a már felsorolt községeken és városokon kí­vül ezekben a helységekben is szívesen szolgálunk szakértel­münkkel. Farkas Péter Mégy esélyes a másodosztályban * * Veretlenek az Oregfiúk A sorsolásnak megfelelően újabb fordulókra került sor a városi kispályás labdarúgó­bajnokságban. Az I. osztályban az öregfiúk megnyerték a rangadót. Bár még egy mérkő­zést kell játszaniuk, már baj­noknak tekinthetők. Veretlen­ségüket is sikerült megőriz­niük. Csak öt találkozó van hátra, a kiesés ellen a Lenin Tsz és a PENOMAH küzd. Eredmények: Lenin Tsz— ÉVIG 1-1, KÖZGÉP—MÁV Villamosvonal Felügyelet 1-0, öregfiúk—MÁV Vili. 3-1, Élel­miszer Kisker—KÖZGÉP 5-2, öregfiúk—PENOMAH 5-2, VIKUV—Élelmiszer Kisker 3-3, VIKUV—KIOSZ 3-1, VIKUV— ÉVIG 8-1. Az élcsoport állása: 1. öregfiúk Ít0 9 1-36-8 19 2. Eleim. Kisker. 11 7 2 2 49-29 16 3. MÁV Vili. 11 7 1 3 29-20 15 A tizenhat csapatot foglal­koztató II. osztályban még több fordulóra kerül majd sor, a résztvevők eddig általában 11— 13 mérkőzést játszottak. A baj­noki címért még négy gárda van versenyben, köztük a Sü­tőipari Váll. lépéselőnyben, mert legnagyobb versenytársait már legyőzte. Eredmények: Kórház—ÄFOR 2-1, ÁFOR—Ceglédbercel öregfiúk 3-3, Ceglédtej—AFOR 4-2, MÁV Vontatás—Volán 1/11. sz. Váll. 4-1, Honvéd—Vo­lán 20. sz. V. 2-2, Kórház— Dél-Pest m. Tanácsi Építőipa­ri Váll. 1-1, Kórház—Afész 1-0, Volán 1/11.—Honvéd Polka 3-3. Sütőipar—Volán 1/11. 8-0, Ceg­lédbercel öregfiúk—Fortuna 10-2, Ceglédbercel öregfiúk— Afész 4-3, Honvéd Polka— Ceglédtej 5-2, Honvéd Polka —Téglagyár 2-1, Honvéd Pol­ka—Volán 20. 4-1. Az élmezőny állása: 1. Ceglédtej 12 9 1 2 44-18 19 2. Sütőipar 10 9 — 1 40-21 18 3. Ceglédbercel Öregfiúk 11 7 3 1 39-21 17 4. Honvéd Polka 14 7 3 4 31-28 17 Vasárnap: Labdarúgás: A BEM SE ger- jei sporttelepén délután négy órakor kezdődik a Bem SE— Rakamaz mérkőzés, a területi bajnokság Tisza-csoportjában. A ceglédieknek sokkal jobb teljesítményt kell nyújtaniuk a két héttel ezelőttinél, hogy megszerezzék a győzelmet. U. L. Céljuk azonos Látogatás óvodákban A reggelek mindig tele van­nak nyüzsgéssel. A szülők igyekeznek gyalog, kerékoár- ral. autóval a munkahelyükre és időközben beadják nebulói­kat a bölcsődébe vagy az óvo­dába. Szerencsére van hová. A bölcsődei helyekkel nincs gond. olyannyira, hogy a Lö­völde utcai bölcsődében még számos gyerek elférne. A De­ák téri bölcsődében kicsit más a helyzet. Ez utóbbi, már kívülről gyö­nyörű, igaz nem régen nyitot­ták. Az udvaron elültetett fák még csak most kezdenek fej­lődni, árnyékot is alig adnak. A bölcsődébe eredetileg 60 gye­rek fér és jelenleg 70 van. de még fel tudnának venni néhá­nyat. Minden helyiség tágas, világos és a 25 dolgozó részé­re biztosítottak a legkorsze­rűbb munkakörülmények. — Hány csoport van? — A csecsemőknél 14—15 hónapos korukig vannak a gyerekek, majd átkerülnek a tipegők közé. ök már önállób­bak az evésnél és a tisztálko­dásnál. A 25—27 hónapos kor betöltése után kerülnek át a nagy csoportba és innen men­nek óvodába. Tehát ez a há­rom korosztály van. de ezeket is még hét-hét csoportra osz­tottuk — mondta Dunai La- josné vezető. — Korszerű konyhánk van és külön főzünk a gyerekek­nek, külön a dolgozóknak. A csecsemők naponta ötször ét­keznek. a tipegők és a nagy csoportosok négyszer. A böl­csőde orvosával, dr. Lénárt Bélával állítjuk össze az ét­rendet. Fő táplálék a főzelék, amit imádnak a gyerekek. Nagy figyelmet fordítunk a zsír, fehérje és a szénhidrát mennyiségére. Az orvos egyéb­ként két órát tölt naponta a bölcsődénkben és ha észrevesz- szük. hogy valamelyik gyerek beteg, azonnal kezelést kap. Ellátogatunk a ceglédi Dó­zsa György úti bölcsődébe is. Vezetője Lestánszki Gyuláné. — Ez volt a város második bölcsődéje — mondja. — Régi lakóépületet alakítottak át er­re a célra, kis udvarunk van és szerény körülmények kö­zött dolgozunk. Bölcsődénk 43 személyes és jelenleg 44 gye­rekünk van. Nálunk is talál­ható saját konyha és már évek óta próbálkozunk vásárolni egy felfújhatós fürdőmeden­cét. pénz is van rá, csak kap­ni nem lehet. A bölcsődék között nagyok a különbségek: a Deák téri­ben központi fűtés, korszerű bútorok, a Dózsa György úti­ban olajkályhával fűtenek. s ott a bútorok is elavultak. A közös vonás? Céljuk azonos: biztosítani a gyermekek egész­séges testi fejlődését. G. Gy. Arab üzlet Az albertirsai Micsurin Tsz a közelmúltban újabb jelen­tős üzleteket kötött az Arab világban, az Interág RT-vel folytatott közös tárgyalások során. A termelőszövetkezet már korábban is jó hírnevet szerzett magának a csepegtető öntözés tervezésével és kivi­telezésével, illetve más mun­kákkal. Vándorsátor az utcán Különleges formájú, kis színes sátor jelent meg az elmúlt hét közepén előbb a Szabadság téren, a hírlapbolt mellett, majd a Károlyi la­kótelep közértje előtt. Zene szólt a ponyva alól és afféle lemezlovas stílusban invitálta a körbenállókat a városi mű­velődési ház szakköreibe és tanfolyamaira. Akik közelebb jutottak azt is láthatták, hogy az említett csoportok életét diafilmeken is bemutatták. A legtisztességesebb propa­ganda, ami csak volt! Rá­adásul olcsó. A Kossuth Művelődési Köz­pont egyik közművelődési kis csoportja, a Látomás színes­fényképezés barátainak köre tavasszal diasorozatokat ké­szített a házban működő szak­körökről, művészeti csoportok­ról, nyelv- és közhasznú tan­folyamokról. A filmekhez szö­veget is rögzítettek magnó­szalagra, és már készen is volt a látványos propaganda­anyag. Ehhez alkalmilag tesz­nek hozzá olyan részeket, ame­lyek az intézmény műsorát kí­nálják. A színes sátrat két nép­művelő is elkíséri, hogy rész­letes ismertetést adhassanak a csoportok életéről, s az ér­deklődőket azonnal, a hely­színen nyilvántartásba ve­gyék. A közeljövőben Cegléd különböző pontjain fog fel­tűnni a vándorsátor, amely már eddig is jó toborzónak bizonyult, de szeptember má­sodik felétől hosszú útra in­dul. A tervek szerint elvi­szik a város nagy üzemeibe, a környező termelőszövetkeze­tekbe és néhány településre is. Életrevaló kezdeményezés! K. Gy. Az Aranykönyv Éveket az életnek Kertben sétálva öntudatlanul játszottam a szavakkal: földművelő... népművelő. Rácsodálkoztam a rokonítás- ra. Dehát zápor utáni párás földszag volt a szőlőtőkék között, és amikor elindultam a dűlőn éppen egy rend­hagyó közművelődési ötlet megvalósítását latolgattam. Lehet, hdgy nem is hibás bioáramkör lépett működés­be? Föld, nép, művelő. Művel? Valamilyen tárgy, vagy dolog lényeges meg­változtatására irányuló tevékenységet folytat. Például: földet termővé tesz. Földművelő... népművelő. Nincs is több ilyen páros nevű szakma a magyarban. Ráadásul mindkettő végigkíséri — vagy végig kellene kísérje —, az ember életét. Az előbbi táplálékkal, az utóbbi szelle­mi étekkel. Bizonnyal ezért időzítik az új kenyér, az alkotmány ünnepére a népművelők köszöntését. Idén a Vácon tartott megyei rendezvény után, ezen a héten zajlott a városokban és a járásokban a közműve­lődés dolgozóinak ünneplése. Cegléden egy különleges formája is létezik az elismerésnek: a település szellemi életének Aranykönyve. Azoknak a neve kerül a díszes mappa lapjaira, akik hosszú éveken, évtizedeken át ki­magaslóan, önfeláldozóan szolgálták a nép művelését, a szellem termővé tételét. Rang bekerülni az Arany­könyvbe: két év alatt kilenc nevet jegyeztek be össze­sen. A legutóbbit ezen a héten: Czinege Jánosné, az SZMT-könyvtár körzeti fiókjának dolgozója. Föld, kenyér, élet és kultúra, humánus, emberhez méltó sors. Czinege Jánosné húsz évnél régebben könyvtáros, aktív életének döntő részét a munkahelyi művelődésért áldozta. Kriszt György „Ka nem lenne, ki kellene találni...” Vándortáborozás - téeszbusszal... Három hete minden munka­nap reggelén menetrendsze­rűen indul egy, gyermekekkel zsúfolt autóbusz a ceglédi Le­nin Termelőszövetkezet köz­pontjából, hogy et „vándortá­borozás” aznapi programja után fél négy körül oda meg­érkezzen. A közben megtett nyolcvan-száz kilométeres út alatt megannyi élményben van része ötven kisdiáknak s az őket kísérő néhány felnőtt­nek. Heti váltásban Nagykőrös, Puszta vacs, a szolnoki Tiszaliget, Kerek­domb, Jászberény strandjai, nevezetes emlékhelyei várták és várják a gazdaság dolgozói­nak gyerekeit, akik a becsen- getés utáni első élménybeszá­molójukban minden bizonnyal e buszkirándulások adta em­lékekről dicsekednek majd is­kolatársaik előtt. — A félévi mérlegkészítés, az aratás és a talajlezárási munka dandárja alatt gondos­kodunk így tagságunk gyere­keinek foglalkoztatásáról — mondja Józsa István, a jóhírű termelőszövetkezet elnöke. — Július közepén — tatarozás, felújítás miatt — bezártak a gyermekintézmények, s eled­dig a szülők kénytelenek vol­tak szabadságukat kivenni, hogy ne maradjon a gyermek felügyelet nélkül. — Viszont dolgozóink tá­vollétében képtelenek lennénk a már említett mezőgazdasági munkák elvégzésére. Kézen­fekvő volt tehát a megoldás: szövetkezetünk' autóbuszával heti váltásban mintegy ötven gyermeket szállítunk az or­szág különböző tájegységeire. Zsúfolt program Az ötlet, mely már ugyan tavaly .valóra vált, de az idei nyáron teljesedett ki, a gaz­daság vezetőségét, a nő- és kulturális bizottságát dicséri. S nem utolsósorban a fiatal, agilis pedagógust, Győrffy An­namáriát, aki közművelődési és oktatási előadó s a kulturá­lis bizottság elnöke is egysze- mélyben. A fiatalasszony na­ponta elkíséri a gyerekeket, gondoskodik a programokról, a jó hangulatról. — E kirándulások során a gyerekek megismerkednek ha­zánk tájaival, egyes városok, szűkebb pátriánk érdekességei­vel; szórakoznak, művelődnek, új ismereteket s új barátokat szereznek. Maga a szervezés sem volt ördöngös dolog, kü­lönösen, amikor a szülők meg­értették : gyermekeiket biztos körülmények között, elfoglalt­ság mellett tudva „teljes erő­bedobással” végezhetik nehéz munkájukat. Kiadásaikat sem igen terheli a gyerekek ilyes­fajta üdültetése: egy csemete után hetente mindössze 71 fo­rintot fizetnek — az ebédelte­tésért. A múzeumi, állatkerti, vagy a strandbelépőt a terme­lőszövetkezet vásárolja, s — természetesén — az utaztatás is ingyenes. — E kezdeményezés kedve­ző visszhangra talált tagsá­gunk körében — folytatja az elnök. — Érzik és tudják: ez­zel is az ő körülményeik ja­vulnak, hiszen három hétig nincs gond a gyerekkel, s ez a tudat növeli teljesítményei­ket akár benn az irodában, akár a határban dolgozókról van szó. Beosztásra, rangra való tekintet nélkül — ha igényli — ilyenformán min­den tagunkat segíthetjük. A szövetkezet autóbusza —■ lelkes pilótája Dávid István irányításával — minden reg­gel korán indul útnak. Elő­ször munkahelyükre szállítja a szülőket, majd „összeszedi” a Cegléden vagy éppen Abony- ban, Újszilváson, Csemőben lakó kisdiákokat, s egy-egy, programmal zsúfolt út után haza is szállítja őket. A szü­lőknek tehát arra sincs gond­juk, hogy a központba és on­nan haza kísérgessék gyerme­küket Segít a kisfiú Közben kinn, a szövetkezet udvarán hangos zsivaj támad: a mai kirándulás — tiszai vi- zibuszozás — után éppen meg­érkezett autóbuszból kipirult arcú, esi vitető gyerekek ugrál­nak az udvar poros földjére. — Hű, de izgalmas volt! — kiáltja névrokona, a téesz jo­gásza felé a harmadikos Skul- téty Róbert. — Képzelje Sa­nyi bácsi, egy akkora, de ak­kora vizen repültünk, amek­korát még sohasem láttam! — Nekem a múltkori kirán­dulás tetszett, amikor Puszta- vacson, Magyarország köze­pén jártunk — magyarázza évfolyamtársa, Bállá Péter. — Fölmásztunk az emelvény tö­vében álló kőlapra is. Maga­sabbra nem engedett Ancsa néni... Meg jó volt még Nagykőrösön, a Pálfájában, meg még ... — A lovasbemutató! — se­gít a kisfiú mondandóján a tizenkét éves Baráth Emilia. — És a méneshajtás, Lajosmi- zsén. — S, ha nem buszoznál, mivel töltenéd ezt a néhány hetet? — kérdem a kislánytól. A tagsággal együtt — Otthon lennék, a kisebb tesómmal, s talán unatkoznék. Anyu is, apu is itt, a téeszben dolgozik, a munkahelyükön nemigen téblábolhatnék... — Csak az a baj, nagyon meleg van a buszban menet közben — csatlakozik hoz­zánk Dudás Aranka. — De ki lehet bírni: énekelünk, nevet­gélünk a barátnőimmel. Egyébként olyan jó ez a tú­rázás, hogy ha nem lenne, ki kellene találni... Nos, kedves Aranka, magad Is tapasztalhattad: mindezt már „kitalálták” a ceglédi Le­nin Termelőszövetkezet veze­tői, társadalmi szervei — a szülőkkel, tagsággal egyetér­tésben ;.. B.U ISSN 0133—2500- (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom