Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-27 / 202. szám
1983. AUGUSZTUS 27., SZOMBAT Színházi levél János fejevételei „Hanem mikor a Heródes születése napját ünnepelek, tánczola a Heródes lánya ö előttük, és meg- tetszék Heródesnek; Azért es- küvéssel fogadd, hogy a mit kér, megadja néki. A leány pedig, anyja rábeszélésére, monda: Add ide nékem egy tálban a Keresztelő János fejét. És megszomorodék a király, de esküjéért és a vendégek miatt parancsolá, hogy adják oda. És elküldvén, fejét véteté Jánosnak a töm- löczben. És előhozák az ő fejét egy tálban, és adák a leánynak; az pedig vivé az ő anyjának." így írja le Máté evangéliuma 14. résziében, a 6.—11. versekben az'Újszövetség egyik legismertebb epizódját. Máté — de az epizódot ugyancsak megíró másik két evangélista, Márk és Lukács — sem említi viszont „a leány” nevét. A Biblia más részeiből tudjuk, hogy Saloménak hívták, s az említett Heródes fejedelemnek tulajdonképpen az unokahúga volt, mivel apja — anyjának, Heródiásnak az első férje — Heródes fivére, Heródes Fülöp volt. A Keresztelő Jánossal szembeni ellenszenvnek pedig konkrét oka volt: János részint veszedelmes politikai tényezőnek mutatkozott, mert prófétálására sokan hallgattak, s e tömeg Illés próféta reinkarnációjának tartotta. Mint ilyen, veszélyeztette Heródes zsarnoki uralmát, és ez ellen a zsarnokság ellen nem is habozott fellépni. Másrészt Heródiás, a sógornőből lett felesége ellen is • prédikált ez a János, mivel az asszony cselekedetét az ördög művének tartotta, s egyáltalán, Heródiásban minden fossz, bűn, fertő megtestesítőjét látta. Heródes ezért vetteti börtönbe Jánost, akit egyébként Jézus beharangozójának, Szinte kortesének szerepében emlegetnek az evangéliumok. (Ö kereszteli meg Jézust a Jordán vizében, mintegy a saját, istentől eredő prófétaságá- val teremtve meg Jézusnak a maga messiási voltának legitimitását.) A szűkszavú bibliai elbeszélés mögött így bontható ki a Jézus korabeli Júdea politikai arculata — s így rajzolódik ki egy fülledt erotikájú epizód az unokahúgába és egyúttal mostohalányába bűnös vággyal beleszerető királyról, aki gerje- delmében nem veszi észre a ravasz Heródiás cselét: az isten emberének tartott, s ezért Heródestől is félt, és kivégeztetni nem mert Jánost a Salome csábtáncával elhódított királlyal végre le lehetett fejeztetni. Salome, Heródes, János és Heródiás története az idők fo- lyomán számos művészi alkotás ihletője lett. A leghíresebb —. és . a legnagyobb botrányt kavaró — feldolgozás Oscar Wilde-tól, a századforduló hírhedt-híres angol költőjétől származik: 1891-ben, az álszent, szemforgatóan erénycsősz viktoriánus Anglia legszebb éveiben, a már amúgy is állandó botrányhős Wilde megjelenteti Salome című egy- feivonásos drámáját, ráadásul a másik ifjú botrányhős dandy, a Wilde-dal a meghitt barátságon is túlmenő kapcsolattal meggyanúsított grafikusművész, Beardsley erotikus illusztrációival. A prűd sziget- országban bombaként robban a fülledten érzéki, véresen szadisztikus, vad szenvedélyeket hömpölygető, s ugyanakkor dekadensen és perverzen bágyadt és enervált dráma. Pár évvel később majd operát ír belőle Richard Strauss — s ez, ha lehet, még nagyobb felháborodást (és ájult csodálatot is) vált ki. Wilde szerint Heródes őrülten vágyik Saloméra, s a He- , ródiás-féle csel sem kell tulajdonképpen, mert mindent megadnia Salome táncáért. Heródiás nem unszolja a lányát, mert féltékeny rá —, de Heródes mégsem végez Jánossal, mert fél tőle, noha veszélyes is rá nézve. így mikor Salome János fejét kéri, rájön, hogy ez a megoldás neki is kényelmes, és ráadásul egybevág Heródiás szándékaival is. Csakhogy: Wilde drámájában Salome bele is szeret a vad, piszkos, megszállott, egzaltált prófétába, aki azonban nem viszonozza ezt az érzelmet. Tehát a visszautasított, megsértett Salome a maga okán is kéri János fejevételét. Amikor aztán odanyújtják neki a meleg, a csöpögő vértől még gőzölgő János-főt, eszeveszett szenvedéllyel tapad a holt próféta ajkárá. Ez már a nem éppen finnyás Heródesnek is sok: megundorodik Salométól, és megparancsolja a katonáknak: öljék meg a lányt. Azok össze is zúzzák súlyos, hatalmas vaspajzsaikkal. A kitűnő pantomimművész, Köllő Miklós, és az általa vezetett Dominó Együttes most ezt a közismert történetet játssza el a Salome című pantomim-előadásban, egy eléggé szokatlan helyszínen, a Gellért fürdő hullámteraszán felállított színpadon. Pontosabban: a librettót is író Köllő a Biblia leírásaira és Wilde drámájára támaszkodik, de önálló variációt dolgoz ki. Nála János fejevé- telével kezdődik a játék, majd egy narrátor és játékmester, a Fehér bohóc segítségével mintegy bírósági tárgyalásként lepereg előttünk az előzmény, méghozzá három változatban: úgy, ahogyan János látta és elmondja, ahogyan Heródes vélekedik róla, s látja benne a maga szerepét, és végül ahogyan Salome megélte, szenvedélyesen és elfogultan. Ez a hármas fénytörés rendkívül izgalmas lélektani finomságokat bont ki a történetből és a figurák -egymással való kapcsolatából. Egyszersmind megtart valami sej- telmességet is, hiszen végül is nem tudjuk meg, melyik variáció tartalmazza az igazságot, s annál kevésbé, mert amikor a koronatanú, a mindegyik variációt végigélő katona végre el akarja mondani a hiteles valóságot, megölik. Köllőék a tőlük megszokott finom iróniával, a pantomimnyelv és a táncnyelv érzékeny vegyítésével adják elő ezt a sajátos Salome-vai/iációt. Nem hiányzik a költészet sem: János és Salome szerelmi kettőse igazán poétikusan megoldott. A vállalkozást érdemes lenne zárt térben is folytatni; ott talán eltűnnének a néhol sablonosnak érzett mozgáskombinációk. TAKÁCS ISTVÁN Kísérlet Manapság nincs divatosabb ‘dolog honunkban a kísérletezésnél. Kísérletezik a kutató, a művész, a termelésirányító, a mezőgazda. Néha azon törjük a fejünket, hogyan vonjuk ki magunkat ebből a nagy nekibuzdulásból, mintsem igáslóként captassunk a parttalanságban. Vannak azonban olyan kísérletek, amelyek éppen hogy megfogalmazódnak, máris híveikké szegődünk. Ezek közé tartoznak az általános művelődési központok, amelyek a magyar közoktatás és közművelődés megújításáért kibontakozó társadalmi mozgalom részesei. Példáját Pest megyében is megtaláljuk. Halásztelken ma és holnap olyan tanévnyitóval egybekötött avató ünnepséget tartanak, amelyben tanárok, diákok, érdeklődők előtt bemutatkozik az általános művelődési központ. Az előtanulmányok során, de még inkább a tanévnyitás napjától, megteremtik azt a lehetőséget, amely révén a tanulók valóságos társadalmi környezetben gyakorolják azokat a magatartásmintákat, amelyekre társadalmi gyakorlatunkban szükségük lesz. Nem véletlen tehát a kíséreletet majd tíz éve vezető Kovács László megfogalmazása: A dinamikus személyiség fejlesztése és az örömmel végzett munka lehetősége egyaránt feltételezi, hogy mind a pedagógusok (dolgozók), mind a használók tevékenységében érvényesüljön a kreativitás elve.,Ennek a szándéknak a megvalósítását keresik folyamatában többek között a halásztelkiek. Mától immár az új általános művelődési központban. Kívánunk nekik annyi erőt munkájukhoz, mint amennyi türelemmel az építkezés során viseltettek. A Csepel- sziget fiatal községe nemcsak a térképrekerülését küzdötte meg nem mindennapi erővel. Lakosságának arra is maradt energiája, hogy a szellem javaiért is megsokszorozódott Igénnyel szálljon harcba. M. Zs. Miként lepjünk tovább? Tudományos ismeretterjesztés Szociológiai felmérések bizonyítják, hogy az elmúlt esztendőkben megváltozott mindennapi életünk szabadidő-beosztása. Rövid ideig ugyan, de sokan úgy vélték, hogy az élőszavas ismeretterjesztésnek legnagyobb ellensége a televíziózás térhódítása lesz. Mígnem felismer, ték: a legújabb technika vívmányait eredményesen beépíthetik a közművelődés különböző területein. Hiszen, ha a néző, a hallgató az elindított gondolatsorra születő kérdéseire nem kap feleletet, hiányérzete támad. A közvetlen gondolatcsere szellemi izgalma iránti igény miatt népesülnek be napról napra az előadótermek, a klubhelyiségek. A tudományos tételek kikristályosodott eredményeit hivatott közérthető formában közvetíteni az ismeretterjesztés. S mindezt kötöttebb. oldottabb formában, az adott közösség igényének ismeretében teszi. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat formai, tartalmi tevékenységének vannak találkozási pontjai az iskola rendszerű oktatással, a közművelődési intézményekben folyó munkával. Ugyanakkor jellegében mégiscsak egyedi módon hat. Jubileumi esztendő A tanév kezdetével egy időben indul a pezsgés a TIT munkaterületeken is. Megjelennek a szabadegyetemek tematikái, a nyelvtanfolyamok programjai, szervezik a sorozatokat. Földes Istvánt, a TIT Pest megyei szervezetének titkárát kerestük fel az évad kezdetén. Arról érdeklődtünk, hogy a harmincesztendős jubileumát ünneplő Pest megyei szervezetnek melyek a sajátosságai. egyáltalán van-e épp ■olyan jelentősége a természet- tudományos ismeretterjesztésnek. mint a korábbi évtizedekben? — A helyi sajátosság nem-FIGYELŐ Statiszták. Némaszereplő a tisztes magyar neve annak a színpadjárónak, filmbeli közreműködőnek, aki merev tekintetű alabárdosként, áruját igazgató piaci kofaként, netán katonai, rendőri vagy más egyenruhában szolgáló fegyveresként áll, illetőleg táblából a valóságos színészek között. Megbízatása szerint valóban némán szerepel; így alkot kisebb csoportocskát, vagy ha úgy adódik, hatalmas tömeget. A némaszereplőket világszerte statisztákként emlegeti mind a szűkebben vett szakma, mind a nagyközönség. Ez a megnevezés immár olyany- nyira elterjedt, hogy használata messze túllőtt a színházi és filmes szakmán: statiszta minden olyan embertársunk, aki képtelen önmaga életét élni; teng-leng, csak sodródik Pretsinger Eva, Salome alakítója a Dominó Együttes új pantomlmjában » mások sorsához ideig-óráig hozzákapcsolódva. Nos, aki szerdán este végignézte a Csak egy láncszem című riportfilmet, az a fentiekből igen jó leckét kaphatott. Megtudhatta egyrészt azt, hogy többnyire milyen kínos-keserves munka újabb és újabb mundérokba öltözve, más és más helyszíneket némaszerepelni, másrészt meg abba nyerhetett betekintést, hogy kikből verbuválódik az a fő- és alszereplők mögötti sereg. Kovácsi János rendező és munkatársai dicséretes ügyességgel választották ki riportalanyaikat, akiket itt föntebb emlegettünk. S nemcsak jól választottak, de hagyták is őket vallani. Szinte-szinte gyóntak, életük mérlegét vonták meg e trió tagjai. Hátha még több olyan felvétel is a képernyőre került volna, amelyből igazán kitetszik: milyen keserves az ő szolgálatuk. Zolnay. Zolnay László művelődéstörténész, régész nevét akkor kapta szárnyra a hír, amikor a budai Várban folyó ásatások során fölfedezte azokat a szépséges gótikus szobrokat. Ezzel pedig bebizonyította, hogy mily ragyogó művészet virágzott a középkori Magyarországon. Ezeket a lovagokat, barátokat senki másnak, csakis neki kellett meglelnie, hiszen már korábban is oly hittel és annyi adattal hirdette: királyian gazdag volt a Várhegyen az élet. Aztán a leletek sora föltevéseit fényesen igazolta. Zolnay egyszeriben név — nagy név — lett az európai régészetben, művészettörténetben. Most végre személyesen is megismerhettük. Portréfilmje, a Feltáruló múlt láttán elmondhatjuk róla, hogy ő egy huszadik század második felébe tévedt reneszánsz figura. Rengeteg mindent megélt, túlélt, s közben tudományosán is, de — gondoljunk csak arra a bizonyos röpcédulanyomtatásra — politikailag is nagyokat cselekedett. Mivel jó kedélyét is sikerült megőriznie, így egy hangulatos és boldog emberrel eshetett találkozásunk. Akácz László egyszer az általánostól eltérő közművelődési tevékenységet kíván a mi szakterületünkön is. Ilyen jellegzetességek például: megyeszékhely híján a városokban lévő munka az országos átlagnál jelentősebb. Az agglomerációs övezetben a lakosság száma meghaladja a négyszázezret — Milyen a szervezettség területi elosztás szempontjából? — Pest megyében tizennégy területi TIT-szervezetben és huszonkét szakosztályban zajlik e tevékenység. Elmondhatom, hogy még a legkisebb község sem marad szűkebb pátriánkban hatókörön kívül. Ismeretes, hogy a Cegléd és Nagykőrös környékén levő tanyarendszer kulturális kívánságait meglehetősen nehéz folyamatosan kielégíteni. Arra törekszünk, hogy ezek a területek se maradjanak ellátatlanul. Azt hiszem, hogy a számadatok önmagukért beszélnek: országosan az ismeretterjesztés negyven százaléka a megye- székhelyen. húsz százaléka a nagyvárosokban folyik. Pest megyében a foglalkozások hetvenöt százalékát tartjuk a községekben. Mindenhová eljutnak — Az agglomerációs terüle. teken mi a fő sajátosság? — A főváros közelsége, mi tagádás, nagyon érződik. Fel. méréseink bizonyítják: Budapest környékéről sokan iratkoznak be a József Attila szabadegyetem programjaira. Az egyetemi előkészítőkre is többnyire oda járnak. Így aztán nem is baj. hogy elmosódik a budapesti szervezet és a területi munka ezekben a körzetekben. A leglényegesebb szempontunk, hogy Pest megyében olyan település se legyen. ahová nem jutunk el. — A tudományágak mely területei vannak az érdeklődés középpontjában? — A természet- és a műszaki ismeretek eredményeinek népszerűsítése az egyik legfontosabb feladatunk. Hiszen a legkorszerűbb tudásanyag közvetítésével direkt módon is képesek vagyunk az üzemek, vállalatok termelőtevékenységében segíteni. A mezőgazda- sági üzemek, a termelőszövetkezetek szocialista brigádjai jelentkeztek nálunk ‘ egymás után az elmúlt esztendőben. Kiskerttulajdonosoknak, kertbarátoknak, kisállattenyésztőknek szervezünk hasznos tanácsokat. nyújtó előadássorozatokat. ankétokat. Azért mégis a legtöbben a müvészettör- téneti, a történelmi és az egészségügyi témákat keresik a programokban. Rendezvényeink java a ráckevei, a budai, a ceglédi, a gödöllői, a monori járásban volt tavaly. Kis csillagászok — Elsősorban kiknek szólnak az előadások? — Főként a munkások, tsz- parasztok részére állítottunk össze sorozatokat, komplex foglalkozásokat. Az elkövetkező esztendőkben szeretnénk, ha minél több fiatalt látnánk a programokon. A közelmúltban Gödöllőn megtartott ama- tőrcsillagász-találkozóra sokan eljöttek közülük. A fóti, a ceglédi kis csillagászok baráti köre után Gödöllőn is szeretnénk létrehozni hasonlót. Az iskolások között igen népszerűek a — kis matematikusok, biológusok, ifjú történelembarátok, geológusok — baráti körök. Említhetném még külön feladatként az üdülőövezetek szórakoztatva ismereteket nyújtó rendezvényeit. A jubileum számunkra azt jelentette, hogy hosszú távú prgoramot állítottunk össze. Ebben felmértük, melyek a már korszerűtlen vonásai az ismeretterjesztésnek, s azt miként lépjünk tovább, hogy megvalósíthassuk az eredeti elképzelést: a tudományos, népszerű ismeretterjesztést. Erdősi Katalin Védőbevonatot kap A Mag apoteózisa A Képzőművészeti Kivitelező Vállalat dolgozói a napokban befejezték Gödöllőn az Agrártudományi Egyetem aulájában Amerigo Tot rézdomborművének, a Mag apoteózisa című kompozíciónak felállítását. Képünkön: méhviasszal vonják be a fényesre csiszolt domborművet, hogy megvédjék a káros környezeti hatásoktól. Barcza Zsolt felvétel«
