Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-27 / 202. szám

1983. AUGUSZTUS 27., SZOMBAT 5 Jó műszaki színvonal Nehezebb körülmények között Tisztább vizet a Dunába Csak a számítógépeket kezelik A 21. számú Volán Válla­lat műszaki javító bázisainak egyike a nagykőrösi üzemegy­ség. Ezen a telepen elsősor­ban a nehéz földmunkagépek, dózerek, rakodógépek, vala mint a KRAZ és MÁZ típusú gépjárművek magasabb ciklu­sú javítását végzik. Munkájuk nem korlátozódik a vállalat saját földmunkagépeinek és Járműveinek karbantartására, hanem számottevő mennyi­ségben vállalják más üzemek tehergépkocsijainak javítását Is. Ütemterv Tavaly például 49,2 millió forintot eredményezett az idegenből hozott gépkocsik megjavítása, az idén pedig 55 millió forint jövedelemre számítanak, ami 17 százalék­kal több az előző évinél. Bi­zonyára nem alaptalan ez a számítás, mert a tervből az első félév folyamán már 30 millió 122 ezer forintot sike­rült teljesíteniük. E tekintet­ben tehát jól áll a körösi te­lep, de a saját eszközállomá­nyuk javítása terén sincs kü­lönösebb gondjuk. Tmk-ütem- terv szerint dolgoznak, s a «fél év alatt összesen mintegy 360 gépkocsin végeztek el maga­sabb ciklusú javítást. A gépjárműalkatrészeknek az utóbbi időben történt megdrágulása arra késztette az üzemegység szakembereit, hogy a jövőben az anyagokkal mind takarékosabban gazdálkodja­nak. A felújított valamint bontásból visszamaradt al­katrészeknek megnőtt a be­csületük, s ha nem is teljes mértékben, de ezek gyakoribb felhasználásával valamelyest kompenzálni tudják a meg­növekedett költségeket. Azért is fontos e törekvés, mert a telepen is tudják, üzleti meg­fontolásból sem lehet minden esetben a megrendelőkre át­hárítani a javítási költségek növekményét. Amikor az év elején elké­szültek a tervek, az üzem­egységben már számoltak az­zal, hogy az idei feladatokat nehezebb lesz megoldani, mint a tavalyiakat. Időközben ugyanis több, az üzemet érintő gazdasági sza­bályozó is megváltozott, ame­lyekhez alkalmazkodni kellett, s emellett az ötnapos munka­hét bevezetése sem okozott visszaésést a munkában. A meglévő belső tartalékok, a szervezési, irányítási, energia- és anyaggazdálkodási lehető­ségek Időbeni felismerése és feltárása adta a lehetőséget, hogy a nehezülő gazdasági élet hátrányait ne szenvedjék meg. Üzembiztonság Mind több mód nyílt arra, i hogy a saját kapacitásával a legésszerűbben gazdálkodhas­son az üzem. Az elmondottak­nak tudható be, hogy a gép­járművek egyetlen gépkocsira kivetített fenntartási költségei sem emelkedtek a továbbra is maximálisan megkövetelt üzembiztonság megtartása mellett. Amint az egy korszerű ja­vítóüzemtől elvárható, a 21-es Volán nagykőrösi műszaki üzemegységében is korszerű Ä szőlőnek rosszkor jött az eső Károsodhatnak a fürtök A tarka szőlőmoly rajzása az idén szokatlanul korán kezdő­dött. s várhatóan szeptember közepén már általános lesz. a lárvák tömeges megjelenésére már most számítani lehet — figyelmeztet a MÉM növény- védelmi és Agrokémiai Köz­pontja. Ezért fokozott figyelmet kell fordítani a fürtök károsodásá­nak megelőzésére. Ennek meg. felelően tanácsos ellenőrizni a szőlőket és felkészülni a véde­kezésre. Az elmúlt napokban csapadékosabb volt az idő. a botritisz elleni mege’őző keze­lésről sem szabad elfeledkez­-is < xmosiö noygfcrr zobs: ni, mert a betegség rövid idő alatt veszélyesen elterjedhet, hiszen fellépését a szőlőmo­lyok kártétele is elősegíti. A védekezéskor nagyon ügvelni kell a várakozási idő betartá­sára, ennek eltelte előtt tilos felhasználni, illetve a piacra vinni a szőlőt. Az almásokban a sodrómo- lyolc és az almailonta hernyói okozhatnak gondot, veszélyez­tetve a gyümölcs épségét és minőségét; különösen azokban a kertekben tanácsos felké­szülni a védekezésre, ahol az elmúlt években is károsítot­tak. gépek, szerszámok segítik a szerelők munkáját Gépesített­ség tekintetében megfelelő szinten áll az üzem. melyben az ATLAS COPCO kompresz- szorral működtetett modern pneumatikus szerszámokkal dolgoznak a szakemberek. Sajnos a munkaerő tekin­tetében már nem ilyen jó a helyzet. Munkaközösség A munkaerőhiány okozta gondok késztették a telep ve­zetőit arra, hogy gazdasági munkaközösségek létrehozását szorgalmazzák. Azóta két gaz­dasági munkaközösség is meg­alakult. Az egyikben tíz sze­relő dolgozik együtt délutá­nonként. Ök elsősorban a JAMZ és MÁZ típusú autók motorjainak javítását folytat­ják a munkaidő letelte után. Ugyanígy a különböző la­katosmunkák elvégzésére sem elegendő minden esetben az üzem munkaidő alatti kapa­citása. Mostanára ez a prob­léma is megoldódott, a laka­tosok közül néhányan ugyan­csak vállalkoztak a túlmun­kára. Elsősorban az egyes gép­kocsik puttonybillentőinek ja­vítása a legfőbb feladatuk, amelyek szerelését ez idáig idegen kezekre kellett bíz­niuk. Mlklay Jenő Nincs is rondább látvány a folyókba szabadon, tisztítás nél. kül ömlő szennyvizeknél. A régi építkezések emlékeként, sajnos, még nem egy ilyen csatorna működik városunk környékén. Ez már kevés Mi történik a város szenny­vizével? Erről beszélgetünk Bayer Sándorral, a DMRVV Duna Balparti Üzemigazgató­ság vezetőjével. Az üzemigazgató elmondta, hogy Vác szennyvize a hatva­nas években még egy gyenge hatásfokú, kis kapacitású de­rítőtelepre került, amit ha­mar kinőtt a város. 1962-ben kezdődött a jelenlegi szenny­víztisztító telep tervezése, és 1965-ben indult a kivitelezése. Ekkor a csatornahálózatba bekötött lakásokban közel 31 •ezren laktak. A telepet 1971- ben helyezték üzembe, amely naponta 12 ezer 800 köbméter szennyvíz hatvanszázalékos hatásfokú tisztítására volt al­kalmas. Ez a beruházás 50 millió forintba került. Meg kell azonban mondanunk, hogy a tervezéstől az átadá­sig húzódó kilenc év nagyon hosszú időnek bizonyult. Köz­ben a város tovább terebélye­sedett, több lett a szennyvíz, az előírások is szigorúbbak lettek. Egyszerűen fogalmazva; a telep már az átadás pillana­tában túlterhelt volt! A Pest megyei Műanyagipari Vállalat zsámbéki üzemében is jelentős mértékben könnyítik a munkát az automata vezérlésű gépek. Erdős! Agnes felvétele iendezeff számlákkal Sokat költöttek felújításokra Gázvezeték az Alszegi után Akármilyen fegyelmezett, jó beosztással él egy család, kí- sebb-nagyobb időközönként rendezik számláikat, ellenőr­zik anyagi helyzetüket, amely lehetőséget szab annak, hogy a következőkben — a bizo­nyos közmondásbeli takaró is­meretében — meddig nyújtóz­hassanak. Legutóbb Cegléd város ta­nácsának végrehajtó bizott­sága arról hallgatott meg be­számolót. hogy az idei. első félévi működési költségve:és és a fejlesztési alap terve, immár végrehajtva. milyen képet mutat, az elképzelések­ből mi minden vált valóra. Bevétel és hitel A működési költségvetés a város olyan, lényeges kiadá­sait tartalmazza, melyekkel a tanács költségvetési csoportja foglalkozik. A tanács első félévi gazdálkodása, mint az összegzett számadatokból ki­tűnt. összességében kiegyen­súlyozott volt. Szervezeti vál­tozás annyi történt hogy ez év januárjától integrációs át­szervezéssel három intézmény gazdálkodási munkamenete módosult, azzal, hogy részben önálló lett. vagy épp megszűnt az önállósága Érintette ez az Április 4. Közgazdasági Szak­középiskolát, a Dózsa György Középiskolai Kollégiumot és az Egészségügyi Intézmények Gondnokságát. A beszámoló szerint a ki­adások féléves terve időará­nyosan teljesült, az intézmé­nyek szakfeladataikat ellátták, megfelelőek voltak a személyi és tárgyi feltételek. A tanács a fizetési kötelezettségeket időben teljesíteni tudta, bár az ésszerű takarékossági szemlélet érvényesülése fe­szültebbé tette a pénzellátás ütemét. A finanszírozás fo­lyamatosságát év elején rö­vid lejáratú bankhitel segítet­te. Törlesztése időben meg­történt. A város első félévi bevételei előirányzatának tel­jesítése végül 56.1 százalékra sikerült. Mint máskor, most is az nehezítette a tanács dol­gát, hogy a lakosság az adót inkább az év második, mint az első felében fizeti, bár a köz­ségfejlesztési adó befizetését jobban szívügyüknek tekin­tették a ceglédiek, mint az előző években. Az intézményi bevételek időarányosan elfo­gadhatók. Társadalmi segítség Felújításra a város kiemelt összeget fordított. Ez a kór­házon belül a véradóállomás felújítására kellett Gondoskodtak szenny- és csapadékvíz-elvezetés fel­újítási költségekről. Útra, hídra az első félévben az egész évre szánt összeg 68,8 százaléka jutott. A maradék kell is, hiszen a Széchenyi út teljes rekonstrukciója fel­emészti azt. Lakóház-felújí­tásra a tanács időarányosan a tervezett summát fordította, a többit év végéig használják föl. A költségvetési tartalék­kal úgy kellett bánni, hogy abból a tornacsarnok üzemel­tetésének a tanácsra háruló részét Is állják majd az esz­tendő végéig. Szólt a jelentés több olyan dologról, amely a lakosságot közvetlenül érdekli. így arról, hogy a ceglédiek az első félév­ben a tanács és a népfront szervezete társadalmi munka­tervét 72,8 százalékra teljesí­tették. A társadalmi, munka igen fontos volt a tervezett beruházások megvalósításához, a költségek csökkentése er­dőkében. A munkahelyek ígv segítettek a kórházi autópar­koló kialakításánál, az MTESZ- székház épitésénél. a műve­lődési központ korszerűsítésé­nél folyó munkálatokban, a Malomtószél feltöltésénél, ki­alakításánál. Az intézkedési tervben kiemelt feladat volt a tornacsarnok és a Malom téri iskola építése. A „kiadások” rovatban fi­gyelemre méltó lista szere­pel. A célcsoportos lakásépí­tésre tartott pénzösszegből, amennyi rendelkezésre áll, a tanács azt a II. félévben a garzonház-beruházásra for­dítja. Állami lakásépítés ke­retében az Akácos utcában nyolc csökkent értékű lakás készült el. A műszaki osztály az első félévben 26 családi házra és 23 korszerű csopor­tos lakásra adott ki lakhatá­si engedélyt, az OTP beruhá­zásában a Rákóczi úton készü­lő házban megtörtént 60 la­kás műszaki átadása, a to­vábbi 180 elkészítése pedig a rekonstrukciós területen fo­lyamatosan halad. A befeje­zéshez közeledik a temető te­rületén a ravatalozó építése. Ütemesebb lett A DÉMÁSZ-szal kötött szer­ződés értelmében a Görbe ut­cai transzformátor-állonfes és a hozzá tartozó kisfeszültségű hálózat év végéig elkészül. Az Alszegi út gázvezeték építésé­re a kivitelezővel a szerző­dést megkötötték. A város­gazdálkodási vállalat meg­kapta a köztisztasági fejlesz­tésre szánt összeget. A tanács kifizette az Öregszőlők külte­rületi rendezési tervéhez kel­lő alaptérkép készíttetését is. A kivitelezőkkel és a beru­házó vállalatokkal folytatott rendszeres tárgyalások hozzá­járultak ahhoz, hogy e mun­kák a korábbinál ütemesebben haladnak. E. K. Kísérjük végig a szennyvíz útját attól kezdve, hogy a Duna-parton végighúzódó gyűjtőcsatornából a telepre érkezik. Itt először rácson, homokfogón keresztül a leve­gőztetőmedencébe jut. A rész­biológiai tisztítás után az utó­ülepítő medencében ülepedik le az iszap, és innét kerül le­választásra a tisztított szenny­víz, amely a Dunába folyik. A visszamaradt hígfolyós iszapot kell olyan állapotba hozni, hogy szállítható és elhelyezhe­tő legyen a szeméttelepen, vagy mezőgazdasági földeken. A telepre mintegy fele-fele arányban lakossági és ipari szennyvíz érkezik. Ez utóbbi igen sokféle anyagot tartal­maz, ezért nagy gondot kell fordítani arra, hogy az elhe­lyezésre váró iszap környe­zetre veszélyes anyagokat ne tartalmazzon. Korszerű telep Az NSZK-ból vásárolt Ru- digel szalagszűrő présgéppel folytattak kísérleteket, és kedvező eredményeket értek el. Sikerült a csupán 3—4 százalék szárazanyagot tartal­mazó szennyvízből olyan anya­got előállítani, ami gyakorla­tilag lapátolható, szállítható. Ilyen előzmények után érthetően hamar megfogalma­zódott a szennyvíztisztító te­lep bővítésének, korszerűsíté­sének gondolata. Ezért az üze­meltető megbízásából 1975-ben a MÉLYÉPTERV tanulmány- tervet készített, amelyben ja­vasolta a telep két ütemben történő bővítését. Kollektív összefogás eredményeként 1979-ben megindultak a mun­kálatok, melyek jelenleg is tartanak. Ehhez hozzájárult az OVH, a városi tanács, az ér­dekelt vállalatok és az üze­meltető DMRVV. Az első ütemben, a napi 18 ezer köbméter szennyvíz tisz­tításához szükséges berende­zések készülnek el. Állami támogatás A második ütem teljes egé­szében az iszapkezelési tech­nológiával foglalkozik. Ehhez tartozik elő- és utósűrítő me­dence, három fűtött acél rot­hasztótorony és egy víztelepí­tő csarnok, amelyet már ma­gyar szalagszűrő présgépekkel szerelnek fel. A rothasztó to­ronyban különböző gázok ke­letkeznek, amit éghető gázzá alakítanak át, és ezzel fűtik a toronyt. így az közel önellá­tó lesz. Egyébként az olcsó földgázt szeretnék bevezetni. Mindez várhatóan 1985 első félévében fejeződik be. A váci szennyvíztisztító te­lep a bőyítés után európai színvonalat ér el. Ezért az Or­szágos Vízügyi Hivatal refe­renciatelep kialakításával bízta meg a vezetőket. Az Or­szágos Műszaki-Fejlesztési Bank 15 millió forinttal támo­gatja a telep kialakítását, a korszerű irányítástechnika felszerelését. A terveket a MÉLYÉPTERV készítette, az OVH, a VITUKI és az üze­meltető szakembereinek bevo­násával. A tervezők bonyolult műszaki problémát oldottak meg, hiszen egy meglevő lé­tesítményhez kellett jó irányí­tástechnológiát tervezni. Meg­született a terv 1985 végére, olyan szabályozórendszerrel szerelik fel a telepet, amely automatikusan rááll a beérke­ző szennyvizek változásaira, és emberi kéz érintése nélkül tisztítja a Dunába folyó szennyvizet. A munkatársak csak a számítógépeket keze­lik, s a paraméterek adatait értékelik, bírálják. Dénes János Esztendők óta őrizgetnek már egy műbőr kötésű al­bumot a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság kör­nyezet- és vízminőségvédelmi osztályán. Ritkán veszik le a polcról, többnyire csak akkor, ha a vendég, aki munkájukról, gondjaikról érdeklődik, arra is kíváncsi: vajon mi a legnagyobb gátja az immár világméretűvé és lassan áttekinthetetlenné váló környezetszennyezés megfékezésének. A kérdésre példák tucatjait sorolhat­nánk. Említhetnénk a gazdasági érdekekre hivatkozó szűklátókörűséget, a szándékos vagy az átgondolatlan tettekből fakadó cselekedeteket. A summázat azonban egy mondatban is összefoglalható: napjainkban, •bár a sürgető tennivalók már régóta sarkunkat tapossák, ne­hezen idomul az emberek gondolkodása a minket kö­rülvevő bioszféra érzékelhető krízist jelző állapotához. A felvilágosítás, a korán kezdett szemléletalakitás azonban nem minden esetben hatásos, olykor a tiltó szó hozhat csak eredményt. S ez alól megyénk sem ki­vétel. Nehezíti a megelőzést, hogy szűkebb pátriánk az ország élő vizekben leggazdagabb területei közé tarto­zik, s a Dunán kívül számos kisebb-nagyobb vízfolyás teremt lehetőséget a veszélyeztetésre. A KÖVIZ1G mun­katársai esztendőnként mintegy hatezer mintát gyűjte­nek be, ám ez a szám rendkívül csalóka: a nagy folyó főváros feletti szakaszán ugyanis hetente megfordul­nak, míg a kisebb patakokat általában ötévenként ke­resik fel. S mert nem tudnak éjjel-nappali őrséget állí­tani mindenhová, sokszor már csupán a tényt regiszt­rálhatják: a szennyezés megtörtént, a felelős ... A felelős? Pest megyében naponta 1 millió 600 ezer köbméter szennyvíz kerül az élővizekbe. Ebből a leg­nagyobb mennyiséget a Dunamenti Hőerőműd Vállalat bocsátja ki, ám az ő „szemetük" még úgyahogy elvi­selhető, hiszen nem másról, mint a hűtőtornyok meleg­vizéről, van szó. Más a helyzet szűkebb pátriánk több településén. Cegléden például az ottani vágóhíd és .a tejüzem alig, vagy nem megfelelően tisztított vize okoz károkat. S még sorolhatnánk az ismert, tehát felelős­ségre vonható szennyezőket, akik a Minisztertanács 1978-ban kiadott 28. számú rendelete alapján — amely megyénket a fokozottan védett, kiemelt területek közé sorolja —, az átlagosnál csaknem két és félszer nagyobb bírságot fizetnek. A felsorolást azonban lehetne, kellene 'folytatni, ha minden károkozót fel tudnának deríteni. De a vállalatok, szövetkezetek magatartása rendkívül eltérő. A többség beismeri, ha túllépi a megengedett határokat, ám akad­nak szép számmal, amelyek — egy kevésbé helyénvaló, a helyzetet viszont annál jobban jellemző kifejezéssel élve —, egyszerűen „sumákolnak”. Nem egyszer több ember több napi munkájába kerül, mire feketén-fehé- ren be tudják bizonyítani: a szennyezés csakis attól az üzemtől származhat, holott az már az első vizsgálatok után nyilvánvaló volt. Vészharangokat kongatni nem kell, a súlyos ve­szély, a természet biológiai egyensúlyának tragédiába torkolló végleges felborulása — legalábbis megyénk­ben — ideig-óráig, vagy talán véglegesen elmúlt. A leg­frissebb tapasztalatok szerint a vízminőség romlása megállt. A szennyezés tehát nem nőtt — de nem is csökken! S ez azt mutatja, akad még bőven tennivalónk. Furucz Zoltán t 4 Album Automata vezérléssel

Next

/
Oldalképek
Tartalom