Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-25 / 200. szám

1983. AUGUSZTUS 23., CSÜTÖRTÖK Országgyűlési bizottság Helyszíni ülés A fokozatosan kialakult egészségügyi integráció ma már biztos alapja a progresz- szív betegellátásnak. Hajdú- Bihar megye és Debrecen vá­ros egészségügyi vezetői szer­dán az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának is beszámoltak az ezzel kap­csolatos helyi eredményekről, feladatokról és gondokról. A testület helyszíni ülése elé terjesztett beszámoló kiemel­te: a megyében és a városban átlagosnak mondható az alap­ellátás, a bölcsődei, a csecse­mő- és a gyermekotthoni ellá­tottság. A lakosság fekvőbe­teg-gyógyintézeti ellátásához csaknem 4000 ágy, a járóbe­teg szakellátáshoz pedig négy intézet áll rendelkezésre. A fő törekvés az, hogy a beteg min­dig megfelelő időben juthas­son hozzá a számára szüksé­ges, állapotának megfelelő és szakmailag indokolt korszerű gyógyító-megelőző ellátáshoz. Az integráció, illefve a prog­resszív betegellátás keretében megvalósult kezdeményezé­sekről, a kialakult gyakorlat­ról szólva elmondták: tényle­ges gyakorlattá vált az orvos­csere, csökkent a párhuzamos vizsgálatok száma, az intéze­tek jelentős anyagi segítséget nyújtanak az alapellátáshoz. tr Uj módszereket kutatnak A hagyományosnál hatékonyabb kőolaj-kitermelési módot ku­tatják a Magyar Szénhidrogénipari Kutató- és Fejlesztő Inté­zet laboratóriumában. Kutatásaik eddigi eredményességét bi­zonyítja az, hogy szakemberek körében világszerte elismerést arattak. Képünk a laboratóriumban készült. Ahol az idő főbb pénz Az utazóközönség érdekében Rohanó világban élünk. Las­san már kevés minden teen­dőnk elvégzésére a nap hu­szonnégy órája. Nagy igyeke­zettel próbálunk eleget tenni munkahelyi és családi köte­lezettségeinknek, hivatalok út­vesztőiben botorkálunk, és úgy tartjuk: sikeres napot zártunk, .ha csak. egy-két apró­ság maradi el az élőré, gon­dosan Összeállított progra­munkból. Időnk tehát kevés, és elfe- csérlése nemcsak pénzveszte­séggel jár, hanem idegeske­déssel, mérgelődéssel is. A fővárosban senki nem le­pődik meg a járművek után rohanó emberek láttán. Hogy­ne értenénk hát meg azokat, akik a sokkal ritkábban köz­lekedő távolsági járatokat igyekeznek elcsípni az utolsó pillanatban. Családdal, pihe­néssel tölthető idejükből töb­bet rabol el, ha csak a fél óra múlva induló következő jár­müvei térhetnek haza. Amint azonban következő példánk bizonyítja, megyénk­ben az utazás szabályai meg­lehetősen esetlegesek, s oly­kor nem képesek figyelem­be venni olyan merőben sze­mélyes, egyéni gyarlóságokat, miszerint jobb előbb elérni úticélunkat, minit később. Száz forint A ráckevei HÉV-járaton történt az eset. Csinos fiatal anya szállt föl Szigetszent- miklósnál. a József Attila la­kótelepi megállóban, ölében másfél év körüli szöszi kislá­nyával békésen várta a felé közeledő kalauzt. A hölgy azonban — háta mögött egv BKV-ellenőrrel — szigorúan rászólt, amikor jegyet akart váltani a végállomásig. Közöl­te, hogy a vonaton csak a pénztáraknál előre megváltott jegyekkel lehet utazni, ő csak a száz forintos bírsággal együtt tud menetjegyet adni. A fiatalasszony megszep­penve magyarázkodott. Csak rövid ideje lakik a József Attila telepen és eddig min­den útja során a HÉV-en váltott jegyet. Ráadásul a megállóban sem látott olyan figyelmeztető feliratot, amely­ből kiviláglana. hogy csele­kedete a BKV szabályzatába ütköző ő elhiszi és tudo­másul veszi ezt az új szokás de kéri, mivel nem rosszhi­szeműen xzabálytnlankod.oV most tekintsenek el a pénz­bírságtól. A kalauz és az ellenőr azon­ban diadalmasan kiszabta a büntetést, majd az utasok szemmel látható ellenszenvétől kísérve leszálltak. Jó hazai szokás szerint tá­vozásuk után azonnal megin­dult a beszélgetés. Nagy Va­léria, a szomszéd ülésről biz­tosította a fiatalasszonyt, Truczán Péternét együttérzé­séről. Elmondta, hogy bár évek óta utazik ezen a vona­lon, ilyet még nem tapasz­talt, s ha késve ér a megálló­ba, bizony ő is a vonaton szokta megváltani a jegyet, ami eddig soha semmi aka­dályba nem ütközött. Kevés a pénztáros Jómagam ekkor már szintén tulajdonosa voltam egy száz forintos csekknek, habár a vonat vezetője is bizonyította, hogy futva is alig értem utol a szerelvényt. Az eset fe­letti elmélkedésünket borizű hang szakította félbe. Alapos HÉV-szakértőnek bizonyult. Tájékoztatott bennünket, hol követtük el a hibát. Azt kel­lett volna mondani, hogy a szomszédos megállóban száll­tunk föl, ahol nincs pénztár és így a kalauz köteles jegyet adni. Tekintettel arra. hogy a hazugság hasznos voltáról kialakított elméletét nem fo­gadtuk nagy együttérzéssel, a nevét nem volt hajlandó el­árulni. A budapesti végállomásra érve Kassai Bélától, az üzem­egység forgalmi vezetőjétől kértem felvilágosítást. El­mondta. hogy a járat megál­lóiban 48 pénztárkezelő helyett csak 36 dolgozik. Így hat meg­állóban egyáltalán nem lehet jegyet venni, az itt lakók nyugodtan futhatnak a vonat után, őket kiszolgálja a ka­lauz. A töbjpi község lakóit is, ha a pénztár nyitvatartási ide­ién kívül utaznak, azaz reggel hat óra előtt, vagy este ti­zenkilenc óra után. Csak azok ne siessenek, akik e két idő­pont között kívánják igénybe venni a szerelvényeket. Ja­nuár elseje óta ugyanis e?v negyven főből álló ellenőr brigád járja a megye HÉV- vonalait. Érvei világosak. A kérdés most már csak az. miért nem figyelmeztették időben az uta­zóközönséget, hogy a már régóta meglévő szabályt —, hogy ahcl pénztár van, ott csak a megállóban lehet je­gyet venni — most kívánják érvényesíteni. S vajon miért nem áll az utazóközönség rendelkezésére megfelelő i mennyiségű menetrend, hogy elkerülhessék a késés veszé­lyét. Persze, akikor még min­dig komoly bevételi forrást fognak jelenteni a kirándulók, alkalmi utasok, akik még a ré­gi szép időkből úgy emlékez­nek: lehet a HÉV-en jegyet venni. Intézkedések Rohanó életünkbe tehát ik­tassunk be néha egy kis pi­henőt. Ha sípol a kalauz a ráckevei vonat elején, ne fussunk a kocsi után. Az idő- veszteség ugyanis ez esetben pénznyereséggel jár. S infor­mációk tömegétől zúgó fe­jünkbe még egy adat. A HÉV- re akkor és ott lehet jegyet venni, ahol a BKV árusítja. Hogy ez pontosan hol van? Néha a vonaton, néha a pénz­tárnál. Ez függ napszaktól, helytől, talán még évszaktól is. De aki nem tudja pontosan, megjárhatja... ★ megjelenésének — a BKV ígé- • már minden HÉV-megállóban és -szerelvé­nyen olvasható lesz a figyel­meztető plakát, melyben — ha kissé késve is — felhív­ják az utazóközönség figyel­mét a jegyváltás szabályaira. Márványi Agnes Cikkünk időpontjában rete szerint Helytállás többféle szerepkörben A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának ülése öt esztendővel ezelőtt érté­kelte legutoljára a Pest me­gyei Tanács végrehajtó bi­zottsága a Szentendrei városi Tanács vb munkáját. A tes­tületnek tegnap a megyehá­zán tartott ülésén ismét e té­ma került napirendre. Amint a jelentés rámutat, a megyei tanács végrehajtó bizottsága az 1978-as határo­zatában felhívta a szentend­reiek figyelmét a testületi munka és a hatósági tevé­kenység javítása mellett a la­kásépítés, az oktatási intéz­ményekkel kapcsolatos beru­házások bővítésére, az infra­struktúra továbbfejlesztésére és az idegenforgalom feltéte­leinek jobbítására. Az elmúlt évek alatt meggyorsult, egyenletessé vált a város fej­lődése, a településszerkezet­átalakulás, bővült az intéz­ményhálózat. Kiteljesedtek a település középfokú ellátó kulturális, üdülőhelyi, idegen- forgalmi funkciói és szerepkö­rei. Mindezt a Magyar Urba­nisztikai Társaság 1980-ban a Hild-emlékérem adományozá­sával ismerte el. A növekvő lakosság és a dinamikusan gyarapodó idegenforgalom tá­masztotta igényeket azonban csak nagy erőfeszítések árán sikerült kielégíteni. A testületi munkáról szólva megállapították, hogy a be­számolási időszakban megfele­lően érvényesült a tanács nép- képviseleti önkormányzati jellege, erősödött a fejlődést meghatározó szerepe. A testü­letben arányosan képviselt a fizikai dolgozók, a nők és a fiatalok rétege, ugyanígy az értelmiségiek, a művészek és a nemzetiségi lakosság. Az ülésekre a demokratikus szel­lem, az őszinte hangú vita jel­lemző. Véleményt kérnek Gyakoriak az interpel­lációk. A hagyományoknak megfelelően a tanácstagok a kisebb-nagyobb problémákat egyaránt a nyilvánosság elé tárják. A határozatok végre­hajtásának ellenőrzésében je­lentős részt vállaltak a tanács munkabizottságai, esetenként ideiglenes bizottságai. Növe­kedett véleményező és dön­tés-előkészítő szerepük is. Bár a tanácstagok egyharmada kevés tapasztalattal rendelke­zik, szinte valamennyien köz- megelégedésre látják el meg­bízásukat. Ehhez hozzájárul, hogy ciklusonként legalább egyszer a munkahely illetéke­seinek bevonásával, személyre szólóan értékelik a tanácsta­gok tevékenységét. Kamillára vár a talaj A végrehajtó bizottság — amint a megyei testület meg­állapította — igényesen látta el irányító, tervező, ellenőrző munkáját. Alapvető feladatá­nak tekintette a szocialista demokrácia, a tömegkapcsola­tok kiszélesítését. Népszerűek a Hazafias Népfront járási­városi bizottságával közösen rendezett városkörzeti tanács­kozások, ankétok, réteggyűlé­sek. Az itt elhangzó közérde­kű észrevételeket — a tanács­tagi beszámolókéhoz hason­lóan — nyilvántartják, és ér­vényesítik a döntésekben. Széles körű társadalmi vita keretében hallgatták meg az álampolgárok véleményét az általános rendezési tervkon­cepcióról, a VI. ötéves tervről és a pinceprogramról. Sike­resek voltak a tisztségviselők üzemekbe, intézményekbe ki­helyezett fogadóórái, az értel­miségiek körében nagy vonz­ereje van Szentendre baráti körének. Új városszerkezet A kerepestarcsai Szilasmenti Termelőszövetkezetben az idén 300 hektáron vetnek kamillát. Jelenleg a gyógynövény vetése alá készítik elő a talajt. Ugyancsak gyümölcsöző a kapcsolata a testületnek a társadalmi és tömegszerveze­tekkel, az intézményekkel és gazdasági egységekkel. A Kossuth Lajos Katonai Főis­kolával például az együttmű­ködés kiterjedt a sportra, közművelődésre, a szociálpoli­tikára és a városfejlesztésre egyaránt. A társadalmi össze­fogás eredményesen segítette a beruházások megvalósítását. A társadalmi munka értéke az elmúlt öt év alatt hat és fél millió forintról 18 millió forintra növekedett, s az egy főre eső mennyisége is meg­duplázódott. Az állampolgárok leginkább a városfejlesztés eredményein keresztül mérik le a tanácsi testületek munkáját. Ezzel kapcsolatban a jelentés rá­mutatott, hogy/ a fejlesztési eszközök csökkenése miatt fo­kozottabban éltek Szentend­rén a nem tanácsi szervek be­ruházásainak ösztönzésével, a közös beruházások, a pénzát­vétel módszerének alkalmazá­sával. E források öt év alatt a fejlesztési alap 10 százalékát tették ki. Sok esetben pályá­zatok elnyerésével teremtettek fedezetet a gyarapodáshoz. Tá­mogatóra találtak így az Or­szágos Idegenforgalmi Hiva­talban és a Közép-Duna-vidé- ki Intéző Bizottságban. A belső körút kiépülése után felgyorsult az új városszerke­zet formálódása, javultak a város forgalmi kapcsolatai tá­volabbi környezetével. Gondot jelent viszont, hogy még nem épültek ki a városrészek kö­zötti korszerű utak, s ez ne­hezíti a helyi közlekedést. Jelentősen gyarapodott a lakások száma, ebben mind nagyobb szerepet játszanak a magánépítkezések. Úttörő kez­deményezés volt idén a szo­babérlők házának átadása. Fokozott figyelmet fordítottak különösen a városközpontban a lakások rekonstrukciójára. Mindezek ellenére a lakásál­lomány bővülése nem elégíti ki a betelepülés által is nö­vekvő igényeket. A lakosság növekedése nehezíti a minő­ségi fejlesztést, és már-már a .város karakterét veszélyezteti Az elektromos kábelhálózat korszerűsítésével megkezdő­dött a centrum közműre­konstrukciója is. Ehhez hozzá tartozna a csatorna- és ivó- vízhálózat felújítása is, erre azonban jelenleg nincs lehe­tőség. A pénzügyi nehézségek miatt egyes területeken a re konstrukciós programot is fe lül kell vizsgálni, A megfelelő életkörülmé­nyek megteremtését szolgálta az alapellátást biztosító In­tézményhálózat bővítése. Az óvodai helyek száma lépést tartott az igények növekedé­sével. Hasonlóan jelentős eredmény, hogy a Felszabadu­lás lakótelepi iskola megépí­tésével, illetve a központi is­kola bővítésével felszámol­hatták a két műszakos taní­tást. A növekvő tanulólétszám minden évben újabb tanter­mek kialakítását tette szüksé-' gessé. Ennek ellenére a követ­kező években előreláthatólag vissza kell térni a váltakozó tanításra. A népesedési hul­lám már a középfokú iskolá­kat is elérte, ezáltal a gimná­zium és a szakmunkásképző — bővítésük ellenére — mos­toha körülmények között mű­ködik. Idén kezdődik az új középiskola építése, s az is elengedhetetlen, hogy végle­ges elhelyezést kapjon a szak­munkásképző is. Az egész Dunakanyar jobb ellátását szolgálná, ha a városban ke­reskedelmi és vendéglátó szakmával bővülne a képzés profilja. Az egészségügyi ellátás az igényeknek megfelelően gya­rapodott. A 60 személyes böl­csőde felépülése után a legki­sebbek elhelyezése is biztosí­tott lesz. Még ez évben meg­kezdődik az új mentőállomás építése is. Változatlanul gond viszont a báziskórház hiánya. Számottevően gyarapodott a testnevelés és a sport intéz­ményi ellátottsága. Több la­kótelepi, üzemi kispálya, két új tornaterem, tanuszoda, ví­zisporttelep létesült. Ennek is köszönhető, hogy felélénkült a sportélet a városban. A kereskedelemben és Si szolgáltatásban a fejlődést a szerényebb beruházások mel­lett elsősorban a profilmódo­sítások, a korszerűsítések ' és bővítések jelentették. A Vá­rosi hálózat ruházati és ipar­cikk, valamint élelmiszer vo­natkozásában csak kis mér­tékben képes betölteni közép­fokú ellátó szerepét. Kedvező • változást hoz majd a kenyér­gyár átadása még ez évben. Igények és feltételek Egyéb területeken is segí­tették, ösztönözték a magán­kezdeményezéseket. Országo­san is újszerű a kis bevásárló- központ a Felszabadulás lakó­telepén, valamint a Nosztal­gia üzletház. A közeljövőben pedig elkezdődik két kisipa­ros-szolgáltatóház építése. A kereskedelmi hálózatnak a jövőben jobban alkalmazkod­ni kell a lökésszerűen jelent­kező igényekhez, csökkennie kell azoknak a feszültségek­nek, melyek az idegenforgal­mi szezonban jelentkeznek. Továbbra is előtérben áll az idegenforgalom, a vendég- fogadás feltételeinek javítása. A közelmúltban a szálláshe­lyek száma is bővült. Két ma­gánpanzió mellett a vízi tele­pen is elhelyezhető ötvennégy vendég. Jobb szervezéssel a fizetővendég-szolgálatot is to­vább lehetne szélesíteni. Meg­nyugtató a vendéglátás szín­vonalának javulása. Ebben szerepet játszott, hogy a ma­gánvendéglők száma 4-ről 20- ra emelkedett, bővült az álla­mi és szövetkezeti egységek fogadóképessége is. Így ma már a vendéglátás képes lé- oést tartani az igények növe- cedésével. Mészáros János

Next

/
Oldalképek
Tartalom