Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-24 / 199. szám
1983. AUGUSZTUS 84., SZERDA Nyugdíjasoknak is Jó kezdeményezés Az Óra- és Ékszeripari Vállalat még a múlt évben láncüzemet létesített Dunakeszin. Az új üzem sikeres volt az első esztendőben, s a dunakeszi asszonyoknak — elsősorban azoknak, akik gyes-idejüket töltik, vagy csak könnyebb ínunkéra képesek — kedvező elfoglaltságot biztosított. A kezdeményezés most két vonalon is tovább fejlődik. Miután az üzemben az ott dolgozók megtanulták a munkafolyamatokat, lehetőség nyílik arra, hogy az Öra- és Ékszeripari Vállalat bedolgozói rendszert létesítsen. A külföldön is keresett aranyláncokat ezentúl megfelelő ellenőrzés mellett otthon is elkészíthetik azok, akik a műhelyben eddig gyakorlatot szereztek, vagy akik a jövőben kívánják megtanulni a lánckészítés tudományát. A vállalat saját műhelyén kívül azonban még egy lehetőség nyílik ennek a munkának a kiterjesztésére. A dunakeszi tanács a közelmúltban megnyílt idős korúak szociális otthonában olyan műhelyrészleget alakított ki, ahol ugyancsak e könnyű fizikai munka révén egészíthetik ki nyugdíjukat az idős korúak. Az Óra- és Ékszeripari Vállalat és § tanács között most tart a tárgyalás arról, hogy az idős korúakat miként lehet bevonni, a munkába. Szerkesszünk együtt! Válaszolnak: a megkérdezettek A strandtól a hldegfűrő Kékfrankosig Újdonság a Szundi A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat szakemberei az utóbbi időbeli pvc-vel impregnált ponyva anyagú, jórészt levegőtúlnyomással fenntartott csarnokok sorát tervezték meg, illetve készítették el. A legújabb, univerzális raktárnak szánt ponyvacsarnokot szilárd vázszerkezettel gyártották, más cégekkel kooperálva. Alapja ö$szögletű, oldalainak teljes hossza több mint 100 méter, magassága 13 méter. Több mint 220 vagon mezőgazdasági termény fér el benne. Alkalmas ipari raktárnak, vagy sport-, illetve kulturális rendezvények lebonyolítására is. Költsége csupán egytizede a hasonló méretű szilárd építményekének. Újdonság a Szundi nevű kempingsátor, amelyhez a ponyva mellett könnyű, vízhatlan poliamidszövetet is felhasználnak. Vázszerkezetét három kerékpárgumi vastagságú gumitömlő képezi, amelyek felfújva biztonságosan tartják a sátrat. A két méter hosszú, kétszemélyes sátor súlya mindössze négy kiló. Mindkét újdonságot bemutatják az őszi BNV-n. Szerkesszünk együtt — kértük azokat az olvasóinkat, akik a megyei augusztus 20-i ünnepségen, a Garancsi-tó mellett felkeresték lapunk sátrát. Számos ötletet, javaslatot, kérdést jegyeztünk fel, ezek közül válogattuk ki a legérdekesebbeket. Pozsonyi benyomások Polák János, aki Tinnyén, a Rákóczi utca 55. szám alatt lakik, 1943-ban jött Magyar- országra dolgozni Pozsonyból. Akkor úgy tervezte, csupán egy-két esztendőt lesz távol szülővárostól, ám a háború közbeszólt, s utána Pest megyében maradt, részt vett a tsz-ek szervezésében. Most arra kért minket — emlékezve, hogy szerkesztőségünk kollektívája néhány hónappal ezelőtt szlovákiai körutazáson vett részt —, írjuk meg: milyennek láttuk mi Pozsonyt. Nos, ha egyetlen mondattal szeretnénk összefoglalni a választ, így hangzana: Felettébb tetszett. Valamivel bő vebben fogalmazva pedig leírhatjuk, hogy megcsodáltuk Európa-szerte hírneves aszimmetrikus Duna-hídját, a gondosan helyreállított, igazán óvott várat, benne az ismeretek, tárgyi emlékek gazdag tárházát, a múzeumot. A vár környékén tett sétánk során úgy éreztük, mintha a budai lankákon járnánk, talán, mert a Duna közelsége, s a város hasonló fekvése így sugallta. Gyönyörködtünk a gótika remekében, a Szent Márton székesegyházban, s úgy találtuk, hogy az új lakónegyedek modern házai — ha sok családnak adnak is otthont. —, bizony eléggé egyformák, akárcsak nálunk. Ahogyan ez már ilyen rövid utakon megszokott, adóztunk az érzéki élvezeteknek is. Mindjárt érkezésünk után igazi szlovákiai ízekkel próbálkoztunk; knédlivel, borovicskával, sok káposztával, zamatos sörrel. Sorolhatnánk még napestig benyomásainkat, ahányan voltunk, annyiféle véleményünket, készíthetnénk a listát arról, kinek mi tetszett, s mi nem. Ami bizonyos: maradandó élményekkel indultunk tovább a Vág völgyébe. Fürdés a tóban Lózsi József né Gyálról érkezett az ünnepségre. Szomorú eseményre emlékezett. Csaknem 20 esztendővel ezelőtt alig 17 éves öccse fürdés közben belefulladt a Garan- csi-tóba. Azóta is rendszeresen felkeresik a környéket, s csodálkozással tapasztalják, mennyit változott az alig néhány hektárnyi vizet körülölelő táj. Arra lennének kíváncsiak, hogyan vigyáznak az itt megforduló emberek egymás testi épségére. S ehhez kapcsolódik rögtön egy másik olvasónk, Sárosi Gizella pilis- csabai lakos kérdése is: mivel a település környékén ez az egyetlen fürdésre alkalmas víz, miért nem oldják meg, hogy strandként is hasznosítani lehessen? Aki válaszol: Tóth Istvánná, a piliscsabai tanács végrehajtó bizottságának titkára: — Hatalmas költségbe kerülne egy strand felépítése a tónál. Hiszen ide kellene vezetni a folyóvizet, kabinokat, egyéb kommunális létesítményeket kellene emelni, gondoskodni a strandolók élelmezéséről. Erre sajnos a tanácsnak nincsen pénze, ^n- nál is inkább így van, mert fontosságban ezt megelőzné, hogy bővítsük az iskolákat, rendbe tegyük az utakat, ABC- áruházat alakítsunk ki. Tudtommal nemcsak a tanács, a népgazdaság anyagi lehetősége sem bőséges annyira, hogy a Garancsi-tónál strand épülhessen. Ami a kérdés másik felét illeti: a tó jelenleg a toki Egyetértés Tsz kezelésében áll, a szövetkezet horgászegyesülete vállalta a part rendben tartását, s azt is, hogy a tilalom ellenére életüket kockáztató fürdőzőket a horgászok eltanácsolják a tó mellől. Hosszú évek óta mindig akad, aki a tiltó táblákat figyelmen kívül hagyja, s a tó — mert néhol rendkívül mély, így a víz hőmérséklete is* változó — még az úszni jól tudók közül is szed áldozatokat. Háztáji szőlőtermesztés Döme Béla Pátyról érkezett Piliscsabára. Mint elmondta, nemrég telepített nyolcszáz négyszögölnyi szőlőt. Az érdekelné, hogyan fejlődött megyénkben a háztáji szőlőtermesztés, milyen új fajták honosodtak meg az utóbbi esztendőkben szőkébb pátriánkban. S mindjárt meg is toldotta még egy kérdéssel: Legnagyobb járásunk a budai, mégsincs ennek a területnek külön kiadása lapunkban. Miért nem vállalkozik erre szerkesztőségünk ? Aligha Szabálysértők Kagykátán Vissza-visszatérő ügyfelek Hinnünk kell benne, hogy alapjában véve törvénytisztelő állampolgárok élnek hazánkban, mégis megtörténik, hogy kisebb-nagyobb dolgokban áthágják a szabályok rendjét. Ezúttal arra szerettünk volna választ kapni, hogy Nagykátán milyen szabálysértések a gyakoriak, milyen esetekben kell eljárnia a szabálysértési hatóságnak. el a csokoládét, a kávét, cigarettát, vagy az italt. Azokban az esetekben is a nagykátai tanács jár el, amikor a szabálysértést nem a nagyközségben, hanem másutt követték el, de feljelentés nyomán nekik kell kiszabni a büntetést. Nem öregbíti lakóhelye hírnevét Bizony, némelyik ingázó nem öregbíti a fővárosban lakóhelye hírnevét. Közterületen történt italfogyasztás vagy parkrongálás miatt a kelleténél gyakrabban érkezik feljelentés. A Budapesten elkövetett szabálysértésekért pedig Nagykátán kell vállalni a felelősséget. Az engedély nélküli közterület használat is a ritkább vétségek közé tartozik. Rendszerint amikor értesülnek róla, hogy tulajdonképpen szabálysértést követnek el, utóén meg a kockázatot A lista élén itt is a kisebb, korántsem oly nagy anyagi kárt okozó bolti lopások állnak. A boltokból, ABC-áru- házakból általában 20—30 forint értékű kisebb árukat tulajdonítanak el, ritkaságszámba megy, ha már a 100 forintot meghaladja az ellopott cikkek értéke. A büntetés nagysága pedig 3—500 forint között mozog, így az elkövetőknek aligha éri meg a kockázatot. És mégis ... Vannak rendszeresen visszatérő ügyfelek. Akad egy-két személy, akivel sűrűbben találkoznak a szabálysértési előadók. S bizony gyakran megtörténik, hogy az illető nincs is rászorulva arra az apróságra, amit elemeit; csupán a hecc kedvéért vitte lag megkérik az engedélyt, s a területfoglalási összeget is befizetik az érintettek. (Csak így zárójelben jegyezzük meg, sokan talán nem is tudnak arról, hogy ilyen esetekben a közterülethasználatra engedélyt kell kérni, fizetni kell azért, hogy a házak előtt tárolhassák a sódert, a homokot, egyéb építőanyagot!) Italmérés engedély nélkül A legszigorúbban az engedély nélküli italmérésekkel szemben járnak el. Mármint azokkal szemben, amelyekről tudnak. A nagykátai bortermelők ugyanis igyekeznek ügyesen eltitkolni ezeket a bögre csárdákat. Akiket viszont rajtakapnak a szabály- sértésen, aligha ússzák meg 4—5000 forintnyi bírság nélkül. Különösen nagy horderejű, kirívó szabálysértésekről a nagykátaiak sem adhatnak számot. Jó is ez így, hiszen a legszerencsésebb mégis az, ha az ember nem kerül összeütközésbe a szabályokkal, a törvénnyel. (g. m.) Kezdjük az utóbbival. A Pest megyei Hírlap mellékleteként öt napi mutáció és négy hetenként megjelenő városi különkiadás kerül az olvasók kezébe. Mind az anyalap, mind a különkiadások népszerűek az olvasók előtt. Ezt bizonyítja az állandóan emelkedő példányszám, valamint az, hogy olvasóink gyakran fordulnak hozzánk örömeikkel, gondjaikkal. Olvasónk kérdése jogos, hiszen fontos terület érdekében emel szót. A megyei pártbizottság is támogatja hasonló kérésünket. Az tudvalevő, hogy a párt nagy anyagi eszközöket biztosít egy-egy helyi kiadás megjelenésére, ezért lépésről lépésre haladhatunk csak előre. Terveink között több új kiadás megjelenése szerepel, s a Központi Bizottság illetékes osztálya ígérete szerint, amint a lehetőségek engedik, olvasónk kívánsága is reméljük, teljesül. Ez a mi óhajunk is. A szőlőtermesztéssel kapcsolatos kérdésre a Pest megyei Pincegazdaság főmérnökétől; Horváth Lajostól kértünk választ. Elmondta, hogy szűkebb pátriánkban a háztáji szőlőtermesztés az elmúlt esztendőben gyors ütemben fejlődött. Aki pedig ezután dönt a telepítés mellett, annak két új, megyénkben az utóbbi években meghonosodott fajtát ajánlhatunk. Az egyik a Za- lagyöngye, mely kártevőkre kevésbé érzékeny, a másik pedig a Kékfrankos, amely jól bírja a kemény hidegeket is. Kesztyűben — versenyzők A Budagant Szövetkezet dunavarsányi részlegében készülnek egyebek között a kerékpárversenyzők számára nélkülözhetetlen, ujjnélküll kesztyűk is. Ezenkívül — főleg bedolgozók segítségével — vajpuha bőrökből, kézzel varrott s exportra kerülő női és férfi téli kesztyűket is gyártanak. Trencsényi Zoltán felvétele A magánerőből építkezők anyagellátásának javítására az Építőipari Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat több kiskereskedelmi szervezettel közösen több házépítők boltját nyitott. Budapesten a Horizont és a Rákosmenti Áfésszel közösen már két ilyen üzletet üzemeltetnek. Az üzletekben az ÉPTEK által forgalmazott termékeket árusítják fogyasztói áron; kaphatók itt különféle hengereltáruk, színesfém- és épületla- katosipari termékek, villamosszerelési anyagok, épületszerelvények, csövek, faáruk, betonacél, valamint vegyi- és épületgépészeti anyagok. A tervek szerint az idén további közös boltokat is nyitnak. Gombó Pál: StatióztiL ám I sten tudja, hogy miért, de a múlt hónapban elkezdtem kisipari módszerekkel há- zisütetű statisztikát készíteni, persze egyéb adatok hiányában csak saját dolgaimról, saját felméréseim alapján. Először is felmértem a jövedelmemet, amely a nagy statisztika szerint, mely saját bevallásom alapján készül, nem csekély: kerek tízezer fórint. Ebből én felvettem 8915 forintot, hiszen levontak belőle ezt-azt, főként a nyiigdíjjárulékot, ami nem is tudom, mennyire jogos, hiszen már nyugdíjas korú vagyok, nekem járna a semmiért is a nyugdíj. No, mindegy, beírtam saját kis statisztikámba: 8915 forint. Reggel elmentem a presszóba meginni egy feketét, ami a nagy statisztika szerint átlagosan 4,60, de az én presszómban 5,20, amiből kispóroltak 20 százalék kávéanyagot, ám a szív benne volt, azért borravalót is adtam, fizettem 8 forintot. Mármost tekintettel arra, hogy csak 80 százaléknyi kávéért fizettem ennyit, beírtam 10-et. Ugye, értik, hogy ez jogos, hiszen a napi további 4 kávéval összesen nem ötöt, hanem négyet fogok fogyasztani 40 forintért, aminek értéke a nagy statisztika szerint négyszer 4,60, vagyis 18,40. Sókkal bonyolultabbnak bizonyult kellően elszámolnom autóm megszakítójának a nagy statisztika szerint beszereléssel együtt 165 forintos összegét saját kis statisztikámban. Odáig világos a dolog, hogy mivel ez az alkatrész hiánycikk, egész elosztófejet kellett vásárolnom 860-ért, plusz 100 borravaló, mert pult alól került elő, plusz 65 forint a szerviznek magának, plusz 100 forint a szerelőnek, aki lekicsinylő mozdulattal vette át, látszott, hogy ennyiért kár volt rám pazarolnia a drága idejét. És éppen ez a drága idő, amit én nem tudok csak úgy átabotában elszámolni, mert az ügyre ráment három munkaórám, amit be kellett hoznom, mert sok a munkám. Végül is felszámoltam a kis statisztikámban 1125 forint effektiv költséget, plusz a három óra munkámért jutányosán 200-at, plusz a közben elhasznált benzinért ismét jutányosán 100-at, vagyis összesen 1425 forintot, ami 1320 forinttal több a hivatalos statisztika szerinti 165 forintnál. esőbb általában nem jelentkeztek hasonló számolási nehézségeim. A feleségem vett dinnyét, amely átlagolva a nagy statisztikában 40 forint értékű volt, de ő maszeknál vette 60-ért, ennyi került a kis statisztikába. Vettem azután dohányt a pipámba, tíz százalékát kidobtam, mert a fináncláb nem ég, csak füstöl. Vásároltam Jozefa-napra egy kedves munkatársamnak desszertet 36-ért, amit ő dobott ki, mert benne a marcipán kővé keményedéit, ez az ő kis statisztikájában szerepel, az enyémben nem, én bontatlanul adtam át. Vettem egy öngyújtót 75-ért, égett háromszor, aztán semmi, megjavították 20K ért, beírtam 95-öt; ám gondolom, az öngyújtó a nagy statisztikában nem Is szerepek' Vettem 10 deka párizsit, felszámoltak 12-őt, ami utánméréskor 8-nak bizonyult, felírtam tehát — lévén a becsapás 50 százalékos — 10 dekára 15 árát. Vásároltam továbbá egy Cse- hov-kötetet, aminek címét még nem ismertem, az olvasáskor derült ki, hogy tartalmát viszont igen, két másik kötetemben minden írása szerepel, ezért Isis statisztikám számára úgy jártam el, hogy másodközlési díjat, vagyis ötven százalékot tekintettem reális értéknek, tehát dupla árat jegyeztem fel kifizetés gyanánt. Megintcsak bonyolultabb eset adódott viszont a rádiómagnetofonommal. Kitisztították 50-ért, és új motort tettek bele 600-ért, ami így teljesen nagystatisztika-képesen hangzik. Ámde a tisztítás valós volt, a kismotor viszont felújított, nem húzta a szalagot, ezért jótállásban visszaadták érte a pénzt, viszont nem kaptam vissza az 50-es borravalót, amit boldogságomban adtam, amikor egyáltalán elvállalták, így a tisztításért kis statisztikámba bejegyeztem végül is 100-at, de aztán a címszót semmiért-re helyesbítettem, hiszen a gép tisztán sem tekeri a szalagot. Volt továbbá egy nadrágtisztításom, borra- ’ való nélkül, viszont éppen az a folt nem jött ki belőle, amiért tisztítóba adtam, tehát ismét beadtam, ezúttal folttisztításra. Vettem, ismét borravaló nélkül, négy villanykörtét, ebből három ég, egy csak pukkant, és kiverte a biztosítékot is. Azért óvatosan csak egynegyedével emeltem fel a három körte árát kis- statisztikailag, bár a biztosítékot saját kezűleg drótoztam meg... És így tovább, minek részletezném, mikor mások tapasztalatai mások, viszont hasonlóak. A ztán nekiültem egy csendes, tévémentes hétfőn összeszámolni kis statisztikám bontott tételeit. Kiderült, hogy azoknak a tényezőknek összege, melyek a nagy statisztikán felül szerepelnek kis statisztikámban, kereken 3524 forintra rúg. Ekkor csöngettek, háromszor. Sejtettem, hogy a postás, és ő volt valóban. Kezében csekkeket lobogtatott, és előadta először azt, hogy persze nem nekem hozta, hanem a szomszédnak. Ez a szomszéd naponta kap csekkeket, borravalót ad a postásnak, aki ezért szerfelett készséges, soha nem viszi vissza a küldeményt a központba, hanem ha nincsenek otthon, átadja egy másik szomszédnak. Hanem a címzett szomszéd ezúttal éppen nyaralt Ria de Janeiro környékén, újonnan épülő villájának munkálatai ellenőrzését ügyvédjére bízta, a postamegbízott szomszéd viszont elutazott nagyanyja temetésére, Pákozdra. így végül is én vettem át a pénzt, kifizettem az 50 forint borravalót, amit ilyenkor a postás kapni szokott. Amikor aztán ellenőriztem a csekkeket, egyszerre csak: mit látok, mit nem? Azt, hogy a szomszédnak érkezett pénzküldemények egyikén az én nevem szerepel feladó gyanánt! Az összeg pedig kereken 3524,60 forint volt. Ismerős tétel! Máig sem tudom, hogyan került az én pénzem a szomszédhoz. Kifürkészhetetlenek a piaci valóság útjai. Az anyagellátás javítása a cél Bevált a házépítők boltja
