Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-24 / 199. szám
6 1983. AUGUSZTUS 24., SZERDA TANÁCSOK A munkáltatónak kell státust biztosítania A nyugdíjast tényleges kedvezmények illetik meg Szigorodtak a fegyelmi eljárások egyes részletei • A csökkent munkaképességű dolgozók foglalkoztatásának biztosítása a munkáltató, illetve a tanács feladata. Olvasónk munkaképességcsökkenése eléri az 50 százalékot. Munkahelyét a vállalat felmondta, azzal az indoklással, hogy részére megfelelő munkahelyet biztosítani nem tud. Olvasónknak más a véleménye, rendészeti, portási státus van a vállalatnál, de azt kívülről jövő személlyel kívánják betölteni. Olvasónkkal szemben szabálytalanul jártak el. Nem régen lépett életbe, ez év július 1. napjával az egészség- ügyi miniszter és a pénzügy- miniszter 8/1983. (VI. 29.) EüM.—PM. számú rendelete a megváltozott munkaképességű dolgozók . foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról. Eszerint a dolgozó foglalkoztatásának biztosítása annak a munkáltatónak a jeladata, ahol' a dolgozó a megváltozott munka- képességének megállapítása idején munkaviszonyban állt. A munkáltató ezt a feladatát megfelelő munkakör biztosításával, szükség esetén betanítás vagy szakképzés segítségével látja el. Ha igazolható körülmények miatt sem eredeti munkakörében, sem szakmájában nem tudja a dolgozót foglalkoztatni, akkor olyan munkakörben kell őt alkalmazni, ahol egészségének további romlása nélkül hasznosítani tudja tudását. Ha ez nem oldható meg igazoltan, akkor a megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatását a tanácsi szervek biztosítják. Ha itt sem oldható meg a foglalkoztatás megfelelő munkahely hiánya miatt, akkor a dölgözó a rehabilitációs intézkedés el- jogadása után, jogosult kereset-, illetve jövedelemkiegészítésre. Az azonban nem megoldás, hogy á dolgozó munkaviszonyát a vállalat pusztán azon inclokok alapján, hogy 50 százalékos a munkaképességcsökkenése, felmondással megszünteti. Ezt a jogszabály kifejezetten tiltja. Az egyéb felmondási okokat a hivatkozott jogszabály 11. paragrafusa felsorolja. így például ha öregségi, rokkantsági nyugdíjra, baleseti rokkantsági nyugdíjra, öregségi vagy munkaképtelenségi járadékra jogosult. Olyan eset is előfordulhat, hogy a dolgozó a munkáját ismételten nem megfelelőén látja el. illetőleg alkalmatlan a munkájára, kivéve azonban, ha nem megfelelő munkája vagy alkalmatlansága a csökkent munkaképességével függ össze. • Kinek Jár kedvezmény á Jubileumi jutalom kifizetésénél? Olvasónk azt írja, hogy június 1-től nyugdíjas. A munkáltató nem ismerte el a panaszosnak azt a két esztendejét, amely idő alatt sorkatonai szine*uitot teljesített. Azt is leszámolta a munkaviszonyból, hogy 30 nap hiányzik a 25 évhez. Ez utóbbi önmagában helyes, ha a munkaviszonyt kell számításba venni, de nem helyes, amikor ugyanezt a jubileumi jutalomnál vizsgálják. Az pedig, hogy a katonaságot nem számítják be és így elzárkóznak, a jubileumi jutalom kifizetésétől, enyhén szólva törvénysértő. Olvasónk kérdezi, mi az igazság, mi a teendő? Valóban volt korábban egy olyan rendelkezés, mely szerint csak az 1970 után letöltött sorkatonai szolgálat idejét lehetett munkaviszonyként figyelembe venni. A jelenlegi rendelkezés szerint azonban munkaviszonyban töltött időként kell a katonaéveket figyelembe venni. A nyugdíjba vonulókat a jubileumi jutalom kifizetésénél tényleges kedvezmények illetik meg. Például: a dolgozó nyugdíjazásának évében, mint olvasónk esetében, a július 1- vel esedékessé váló jubileumi jutalmat nyugdíjazáskor, vagyis június 1-ével ki kellett volna fizetni. További kedvezmény, ami olvasónkra bár nem vonatkozik, de azokra, akiknek 35, 40 éves munkaviszonyuk van, mert a negyvenilletve ötvenéves munkaviszonnyal járó jubileumi jutalmat nyugdíjazáskor meg kell kapniuk. O Meddig lehet fegyelmi eljárást indítani a dolgozó ellen? Olvasónk úgy értesült, hogy a. korábbi egy esztendővel szemben, 3 év a fegyelmi vétség abszolút elévülési ideje. Levélírónk nem vezető állású, s most két évvel ezelőtti magatartás, kötelességmulasztás miatt indítottak ellene eljárást. Ezt sérelmezi. Joggal teszi ezt olvasónk, a munkáltató nem járt el helyesen. az igaz, hogy a fegyelmi eljárásról szóló rendelkezések július 1. napjától részben megváltoztak. Szigorodtak a szabályok. Eszerint nem lehet fegyelmi eljárást indítani vagy annak mellőzésével büntetést kiszabni, ha kötelezettségszegés felfedezése óta három hónap, illetőleg elkövetése óta három év telt el. A jogszabály azonban úgy rendelkezik és ez vonatkozik. olvasónkra is, hogy a folyó év július 1. előtt elkövetett kötelezettségszegés esetén akkor kell alkalmazni ezt a szabályt, ha a korábbi jogszabályban megállapított, az eljárás indítására nyitva álló határidő még nem telt el. Olvasónk esetében a cselekmény két évvel ezelőtt történt, vele szemben egy év után már nem kezdeményezhet a munkáltató fegyelmi eljárást. Dr. M. J. Szavatossági elállás A Bizományi sem kivétel Egy vállalat a Bizományi Áruháztól 23 ezer forintért csónakot vásárolt. Alig hat hét telt el és a motor máris üzemképtelen lett. ■ Kijavítását azonban az arra felkért vállalat, alkatrészhiány miatt, nem tudta elvégezni; Ezekután a Bizományihoz fordultak, amely a vásárlói kifogást elutasította. Ezért — szavatossági élállás címén — a vételár visszafizetése iránt pert indítottak ellene. Az elsőfokon eljárt "bíróság szakértőt hallgatott meg. A vélemény szerint a motor alkatrészhibája miatt használhatatlan. Rendeltetésellenes üzemeltetés azonban nem állapítható meg. A Bizományi arra hivatkozott, nincs igazolva. hogy a szakértő által megvizsgált motor azonos-e azzal, amit tőle vásároltak. Mind az elsőfokú, mind fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság a Bizományi Áruházát a vételár visszafizetésére kötelezte. Az ítélet indoklása rámutat arra, hogy a Bizományi védekezése, amely szerint a motor azonossága nem bizonyított, alaptalan. A szakértői vélemény figyelembevételével, még kétely sem merülhet fel, hogy a vállalat azt a motort kifogásolja, amelyet az áruházban vásárolt. Ezenkívül a forgattyú-házon olyan betűjelzések vannak, amelyeket a Bizományi az eladáskor a számla másolatán feltüntetett. A vállalat jogosan állt el az ügylettől, mert a hiba — alkatrészhiány miatt — nem .szüntethető meg. Tál l ózás Mire kell ügyelniök a szerződő feleknek? Ez a telek (ház, kert) eladó! Akármerre járunk az országban, itt is, ott is feltűnnek a figyelemfelhívó táblák: „Ez a telek eladó!” Évente sok tízezren adnak-vesznek hazánkban ingatlant: házat, telket, nyaralót. Az adás-vétel komoly dolog. Ha egyik lel részéről sem merül fel valami kizáró ok, s létrejött az ilyen jogi ügylethez elengedhetetlen, előírás szerinti szerződés, akkor az a továbbiakban már mindenki számára érvényes, kötelező erejű. „Megtekintett állapotban” Az egyszerűség kedvéért beszéljünk telekvásárlóról; tanácsaink azonban értelemszerűen minden más ingatlan (ház, kert, hétvégi telek sib.) adás-vételére is érvényesek. Mi az, amit komoly vásárlási szándék esetén tennünk kell? Először is tekintsük meg az eladó ingatlant, ha nem akarunk később felesleges bosszúságot, gondot magunknak. Talán azért- érdemes arra is figyelmeztetni: a jogszabályok értelmében minden nagykorú állampolgárnak egy lakótelke (lakása) és egy üdülőtelke (hétvégi háza) lehet. E szabály alól felmentés adható. Hiszen előfordulhat, hogy valakit más városba helyeztek, vsív felnőtt gye’'cká- vel összeköltözve, a meglevőnél nagyobb ingatlant vásárol, s a régit valamilyen oknál fogva még nem tudta értékesíteni. Elsőként kérjük az eladótól a 30 napnál nem régebben kiadott tulajdoni lapot, amely tartalmazza az ingatlanra vonatkozó minden lényeges adatot. Majd magunk is ezt követően, ha a telek még nincs beépítve, akkor kérjünk az illetékes tanácstól minősítést arról, hogy a területrendezési terv alapján az eladásra kínált ingatlan milyen építési övezetbe tartozik, illetve nem áíl-e építési tilalom alatt. Kei Ti 7 NAP RENDELETÉIBŐL) A szakmunkásképző iskolai tanulókkal köthető; tanulmányi szerződések egyes kérdéseiről a 18/1933. (VII. 28.) MM számú rendelet rendelkezik a Magyar Közlöny 33. számában. Egyes termékek és szolgáltatások árképzéséről ugyanitt jelent meg a 7/1983, (VII 28.) ÁH. számú rendelkezés. Az egészségügyi dolgozót; munkabéréről a 10/1983. (VII. 28.) EüM. számú rendelet intézkedik. (Ugyanebben a hivatalos lapban találják meg az érdekeltek.) A szövetkezetek gazdasági tevékenységi köréről a 25/1983. (VIII. 11.) Mt. sz. rendelet rendelkezik a Magyar Közlöny 35. számában. Az újítási, találmányi és közreműködői díj forrásairól a Munkaügyi Közlöny 10. száma tartalmazza a 17/1983. PM.r.-t. ressük fel a földhivatalt, nézzük meg az ingatlan-nyilvántartást. Szerezzünk bizonyosságot arról, hogy ott milyen adatokkal, /cinek a nevén szerepel a kérdéses ingatlan. Folytatódjék azzal a ténykedésünk, hogy — amennyiben általunk nem ismert személyről van szó, s az esetek többsége ilyen —, győződjünk meg a személyazonosságról. Mármint ez alkalommal arról: valóban a tulajdonossal vagy annak megbízottjával tárgyalunk-e? Utóbbi esetben ragaszkodjunk a közjegyző által készített írásbeli megbízás felmutatásához, vagyis annak hiteles igazolásához, hogy az Illetőt, hatalmazták fel az ingatlan eladására. Már említettük, mennyire fontos követelmény a telek ozemályesen történő gondos megnézése. Hiszen nem vetetlenül kerüi aztán az adás-vételi szerződésbe az elmaradhatatlan meghatározás: ... megtekintett állapotban. Nem árt az éberség Mire kell ilyenkor ügyelni? Mindenre. Ha például a telken valakit — egy harmadik személyt —, munka közben találunk, rögtön tisztáznunk kell: milyen címen tartózkodik ott. esetleg nem a haszonélvezeti jog alapján-e. öröklés esetén mindenképpen megszerezhető ez a birtoklás; jogcím; ha viszont az illető szerződés útján jutott a haszonéi vezelliez, sürgősen *isz- tázandók e jogviszony körülményei, mivel tulajdonba (és birtokba) a vevő most - már csak, úgy juthat, hogyha a Haszonélvezővel megegyezik. Előfordulhat azonban az is. hogy az ott talált idegen már több mint tíz éve hász nálja háborítatlanul (ez nagyon lényeges feltétel!) a tel két (felszántotta, esetleg be ;- kerítette stb.), vagyis elbirto kolta. Törvényeink szerint ez azt jelenti, hogy megszerezte az adott ingatlant. Ebben az esetben a vevő hiába tárgyal a telekkönyvi nyilvántartásbari Szereplő tulajdonossal vagy annak megbízottjával; a telek időközben — elbirtoklás révén — már másé, tehát most már csak vele lehet egyezkednie. , (Az elbirtoklás tényét természetesein tanúkkal kell igazolni.) A már említett megtekintett állapot jelentőségét az adás-vételi szerződésnél nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ezért tehát a megtekintésre időt kell szakítani, azt — saját érdekünkben —. nem szabad felületesen végezni. Körül kell járni a telket, több szőr is megnézni, hogy az alku valóban reális legyen. Minden lényeges Minden lényeges körülményt számba kell venni, s rögzíteni az adás-vételi szerződésben, hogy semmiféle utólagos reklamációnak ne lehessen helye egyik fél részéről sem. Mindenképpen -fásba kell foglalni, hogy például a telken lévő sufnit ki köteles lebontani; az idei termes k'é, stb. A helyszínen való körbejárás azért is lényeges, meri így tisztázhatjuk: nincs-e a telekre valakinek szolgalmi joga, vagyis kút, út stb. használata érdekében nem jár-e át a telken. (A bírósági gyakot- lat szerint egyébként kényelmi szempontok nem indokolhatják e jog fenntartását. Tehát ha időközben már a környéken létesítettek kutat vagy a bejárást megkönnyítő utat, csak azért, a szolgalmi jogot fenntartani, mert a megközelítés így könnyebb, rövidebb — többé fenntartani nem ie- het, a vevő kérheti a megszüntetését.) Az adás-vételi szerződést ta nácsos ügyvéddel vagy adásvételi ügyekben járatos jogásszal megfogalmaztatni bár ez az érvényességnek nem előfeltétele. Fontos az is, hogy a szerződést — illetékkiszabás és átírás végett —, 30 napon belül benyújtsa a vevő a PM Illetékhivatalához. Az adas vételi szerződésben a tényleges vételár szerepeljen; az illetékhivatal újabban maga is vizsgálja, hogy az mennyire reális, U. L. Üzemi lapokban olvastuk Recesszió, gazdasági és kereskedelmi korlátok, ingadozó pénzügyi világrend, a nemzetközi munkamegosztás visszafejlődése. Unalomig ismert fogalmak, amelyekben gyakori a panaszkodó felhang: a világgazdasági válság konfliktusokba sodorja az országokat, emiatt nehézkesebbé váltak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok. Első pillantásra talán furcsa, hogy éppen az _ üzemi lapokban kerestünk — és találtunk — ellenpéldákat. Am ne feledjük, népgazdaságunk és azon keresztül y nemzetközi kapcsolataink az ilyen helyi, apróbb és na- ^ gyobb kezdeményezések, együttműködések sokaságára 2 épül. delmezőséget, termelési eredményeket, sőt a minőség alakulását. Mert például a csehszlovák piac felettébb szigoxfi és igényes. Állni kell a versenyt az NDK, DISZKÉ holland, lengyel-Kiállítókkal, sőt egy hazai, mondhatni megyei kovjffufrensükkel, a Rozmaring Tsz-szel is. Ezért nagy jelentőségű, hogy az utóbbi időben javult a minőség, elmaradtak a reklamációk. Sokat használt a propaganda, a személyes nemzetközi kapcsolatok, az idegen nyelvű kiadványok, s a szimpozion megrendezése. KOZEPNagyszabásúnak mondható, izgalmas munkálatokról ad hírt a Közép-Duna című újság, a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság dolgozóinak lapja. A határfolyó, az Ipoly szabályozásáról van szó, mely hazánk és Csehszlovákia között Szobtól Ipolytarnócig, mintegy 140 kilométer hosz- szan alkot természetes határvonalat. A vízgyűjtő terület összesen 5151 négyzetkilométer, amelynek 70 százaléka északi szomszédunk határain belülre esik. A vízjárás igen szélsőséges, az őszi, tavaszi heves áradásokat gyakran kísérj nyári vízhiány. Ez az oka annak, hogy á két Ország régóta élénk érdeklődést tanúsít a települések és az értékes mezőgazdasági területek védelme iránt. Csehszlovákia és Magyar- ország szakemberei 1987-ben írták alá azt az államközi egyezményt, amely az Ipoly szabályozásának főbb műszaki és gazdasági irányelveit tartalmazza. így született meg az Ipolyszabályozás Általános Fejlesztési Tanulmányterve, melynek alapján a két fél 1966—68. között meder- és töltésépítési munkálatokat végzett. A lap részletesen ismerteti az árvízvédelmi, településvé- delmi erőfeszítéseket, a műtárgyak és tartozékok kialakításának sorrendjét, amelyek eredményeként például 730 hektár mezőgazdasági területet vonhattak művelés alá. hetkés, Ipolytölgyes, Balassagyarmat, S'zécsény került biztonságos töltés mögé, s megépült a Nyugat-Nógrádi Vízmű. Nógrádszakál, hitke és lpolytarnóc térségében csehszlovák szakemberek szabályozták a medret és építettek gátakat. S hogy a gyümölcsöző , kapcsolatokra mennyire szükség van: mindkét félre még összesen 100 kilométeren elvégzendő munka vár. A budakalászi Óbuda mezőgazdasági-kertészeti termelőszövetkezet Híradója a dísznövénytermesztők nemzetközi találkozójáról tudósít. A szövetkezet az Iparszerű Dísznövénytermesztési Rendszer gazdája — fő szervezője és felelőse —, s immár hagyományt alakított ki a rendszeres tapasztalatcserékkel. Az idei IDR-szimpozionra Izrael, Svájc és az NSZK szakemberein kívül, meghívták a nagy érdeklődést tanúsító román kollégákat, nagy számban jöttek el a csehszlovák kertészek, s fogadtak vendégeket az NDK-ból, Ausztriából és Egyiptomból. Az előadásokat igen sok magántermesztő is végighallgatta. A dísznövények kedvelői szóltak a legkülönbözőbb virágbetegségekről és a védekezési módokról, a fóliás termesztés technológiájáról, az új növériyvédő szerekről. Többen javasolták a külföldön már népszerű miniszegfű hazai terjesztését. A lapon belül nyilván nem véletlenül került a tudósítás mellé az az írás, amely a dísznövények szaporítóanyagának előállításáról szól. Ez utóbbi tevékenység ugyanis alapvetően meghatározza a későbbi jöveA telefongyáriak lapja, a Telefon joggal büszkélkedik azzal, hogy nem kismértékben járultak hozzá az eszperantó világkongresszus sikeréhez. Lévén nemzetközi hírközlési év, s mert a tolmács nélküli világtalálkozó fő témája is a nemzetközi párbeszéd —- ismertebb, de idegen szóval: kommunikáció — volt, a Telefongyár egy kiállításra elhozta azokat az eszközeit, melyek ezt hivatottak szolgálni. A Budapest Sportcsarnok második emeleti körfolyosó- ján a vállalat — mint a magyar híradástechnikai ipar bázisüzeme — nyolc négyzetméternyi területen mutatta be tevékenységét. Tablókon jelenítették meg az átviteltechnikai és távadatfeldolgozási termékeket, a helyszínen, üzemelés közben ismertették a világszínvonalat képviselő intelligens terminálrendszen. A kongresszus résztvevői igen nagy érdeklődést tanúsítottak a látottak iránt, amit a gyár műszaki és kereskedelmi szakemberei által ösz- szeállított látogatói névsor is bizonyít. Munkavirtus külföldön címmel a Dunai Kőolajipari Vállalat lapja Tobola Tamást kérdezte meg tapasztalatai- róL A szakember ugyanis a közelmúltban két hetet töltött a DKV testvérvállalatánál, a burgaszi NEFTC- HIM cégnél. A beszélgetés annál is érdekesebb, mer* nem puszta időtöltésről volt szó, hanem egy nemzetközi javítószolgálatról, amelyben kubai, csehszlovák, NDK-be11 és bolgár hegesztők, lakatosok vettek részt két üzem nagyjavításában. Tobola Tamás elmondta, hogy a nemzetköz! j?.*ntó szolgálat keretében murikáért munka jár cserébe. A bolgár vállalat a Burgaszban elvégzett munkáért a közeljövőben fizet, mégpedig úgy, hogy segítséget nyújt a DKV egyik üzemének karbantartásában. Hét napon keresztül napi 12 órát, majd három napig 9—9 órát dolgoztak, s . így a végére maradt némi szabad idő is. Ezt tengerparti kirándulással vagy fehér asztal mellett töltötték el, ahol nem csupán a nemzetközi csapat tagjaival ismerkedtek meg közelebbről, de megtudták, hogy a bolgár vállalat vezetői nagyon meg voltak elégedve a magyar munkások szorgalmával. „Meggyőződésem — mondja az .Interjúalany —, hogy ez a baráti érzés, amelynek a személyes ismeretség és a kölcsönös se- qltséqnyúitás reális tartalmat ad, tovább erősíti a szocialista országok egységét”. K. T.
