Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-24 / 199. szám

•MCTCT ff Kftmap 1983. AUGUSZTUS 24., SZERDA ‘Kiállítótér me kb öli Csöndes tettnek számít Művelődés, sport, ifjúságpolitika Tartja eddig elért rangját A városrészek igényeire is figyelve Nagy Sándomé megyei tanácselnökhelyettes vezetésével teg* í nap Szentendrén ülést tartott a Pest megyei Tanács művelődés­V ügyi bizottsága. A városi tanács dísztermében a tagok megtár- 2 gyalták a művelődési, sport- és ifjúságpolitikai határozatok 2 végrehajtását Szentendrén, valamint tájékoztatót hallgattak meg 8 a Magyar Könyvtárosok Egyesületének Pest megyei szervezeté- ^ nek munkájáról. A tanácsadó testület ülésén részt vett Győri 4 Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Országos V Közművelődési Tanács elnöke is. « A Ferenczy triennálé Szent- Y> endrén látható szeptember vé- 4 géig. Gyömrőn, a művelődési á házban tekinthettük meg Amb- g rus Ferenc, Bodnár Ede és * Csollák Mihály tárlatát. Végvári Lajos művészettör­ténész megnyitójában arra utalt, hogy a Ferenczy Károly emlékének tisztelgő trienná- lék értelme a mai festők meg­újulása az ő emberi és művé­szi léptéke alapján. Ha nem is egységes a tárlat, hanem intellektuális egységekre ta­gozott, mindenki optimális műgonddal készült alkotást nyújtott be éppen a nagybá­nyai—szentendrei mester szel­lemisége nyomán. Tág határ Az Idei meghívottak közül Cs. Nagy András és Hock Fe­renc képei nyitják a sort, va­lamint Szurcsik János szép portréja. Meglepetés Kaponya Judit rembrandtos hatású arc­mása — minden szempontból őszinte és megoldott. Méltán helyezte a rendezés központ­ba Vecsési Sándor Bárányete­tőjét. Sűrű a bemutató, mert mindenki saját felsőfokán je­lentkezik: Szántó Piroska, Ko­vács Péter, Klie Zoltán is. Ezért nem zavaró a stílusha­tár tágassága, mert a minőség mégis összetartja a sok irányt. Kokas Ignác Ginza kapuja ugyanúgy megindító, mint amnnyire figyelmet érdemel Máger Agnes három kis, szín­ben élénk, szervesen rendezett képe. Finomságaival megragad Pap Gyula, Onódi Béla, Grä­ber Margit, remeklés Pirk Já­nos ősz című szentendrei mo­tívumokkal zsúfolt tája, mely a tornyok meghittségében is a mezők pompáját hordozza. Műhelyek követei Beck Judit figurális kompo­zíciója is megoldott a szerke­zet könnyednek ható szigorú­ságával, Káka Ferenc, Kántor Andor, Miháltz Pál és Kudász Emese is jó szellemi erőnlét­tel kertészkedik a maga festői parcellájában. örvendetes, hogy nemcsak szentendrei fes­tők vannak jelen, hanem Föl­di Péter, Németh Miklós, Mis- kolczi László, Gábor Móricz, Gábor Marianne, Tenk László, Berki Viola művei révén a hazai táj szinte minden műhe­lye követet küld Salgótarján­tól Csepelig. Csöndes tettnek számít ez a seregszemle, hiszen felkelti az érdeklődést Ferenczy Károly művészete iránt. Vonzza a lá­togatókat, csökkenti a csak Kovács Margit-rajongást. Hi­szen amennyire helyes és ör­vendetes a kerámiák nemzet­V an, aki bevallja, sokan ta­gadják: mindenki szeret szerepelni. Kényszerülünk rá életünk minden pillanatában — már közhelyszámba megy a megállapítás. Eleget^ kívá­nunk tenni a különböző elvá­rásoknak tudatosan, a serdülő esetleg éppen tudat alatt. A szülők megkívánják, hogy gyermekük szót fogadjon, el­képzelésüket minden érte­lemben valóra váltsa. Részt vegyen a nagy versenyfutás­ban a sikerért, az érvényesü­lésért, a kitűnőségért, a dip­lomáért, az anyagi jólétért — és még lehetne folytatni a sort. A kismama, akinek meg­dicsérik csecsemőjét — a gye­rekorvos, a barátnők, a kollé­gák, a lakótársak — boldog. Micsoda öröm, ha majd a ki­csi a bölcsődei közösség ked­vence lesz, nem is beszélve az óvodáról! Az óvodai „szerep­lések”, eredmények előrevetí­tik az iskolai pályafutást. Szegény gyerek! Sajnálkozik a pedagógus, ha a szülők el­várásai és a gyerek képessé­gei sehogyan sincsenek azonos hullámhosszon. Az ellenkező esetben sem szerencsés a do­log: az alkoholizáló asztalos- mester kívánalmai szerint leánya, fia éppen elég, ha érettségizik, nemhogy egye­közl népszerűsége, olyannyira szükséges, hogy a Ferenczy család művészete érje el mél­tó utókorát mennyiségi mérő­számokkal is a mai közönség tudatában. A III. Ferenczy triennálé komoly lépést jelent ebben az irányban. Második műszakban Régen vasárnapi festőknek nevezték a műkedvelőket, bi­zonyos dehonesztáló éllel. A Dunaharasztin alkotó Ambrus Ferenc, a Tökölön élő Csollák Mihály, az erzsébeti Bodnár Ede nem ilyen értelemben va­sárnapi festők. Nappal dolgoz­nak, második műszakjuk a festészet. Szabad idejüket töl­ti ki tehetségük gyakorlása. Bodnár Ede a legtapasztal­tabb közülük. Hallatlan oda­adással és lelkesedéssel ren­delkezik, erővel is. Különle­gesek a zsámbéki, ácsai, rác­kevei műemlék templomról készített festői elemzései, nemkülönben fatanulmányai, erzsébeti régi utcákról gyűj­tött feljegyzései. Csollák Mihály bravúros könnyedséggel rajzol, de min­dig belső elmélyüléseit rögzíti tököli udvarokról. Jó a szín­érzéke, nagyvonalúan pontos, ezért Bohóc királya pompás jellemzése, egy kicsit mind­annyiunk önarcképe. Ambrus Ferenc remek lo­vakat fest, érzéke van a cso­portábrázoláshoz. Ha ambí­cióit. Dunaharaszti festői fel­dolgozásához kapcsoljá, az nemcsak saját előrehaladását segíti elő, hanem társadalmi tettnek is minősül. Losonci Miklós Beszédközpontú nyelvoktatás A beszédközpontú angol nyelvoktatás kérdéseivel fog­lalkozó országos konferencia kezdődött kedden Pécsett. A résztvevők azt vitatják meg, hogyan lehet • hatékonyabbá tenni a nyelvtanítást, illetve -tanulást az óvodától az egye­temig. A konferenciának az adott időszerűséget, hogy a pécsi Janus Pannonius Tudo­mányegyetemen most kezdődik meg a kísérleti jellegű egysé­ges tanárképzés. A leendő pe­dagógusok általános és közép­iskolai oktatásra egyaránt szóló képesítést szereznek. A szeptemberben induló tanév­ben két angol szakpáron — magyar és angol, illetve tör­ténelem és angol nyelven — kezdődik meg az új típusú ta­nárképzés. temre, főiskolára készüljön. Igaz, ez a ritkább. Nem megy hát (úgy) a ta­nulás, nem olyanok az érdem­jegyek, hogy éppenséggel ki­rakatba kívánkoznának. |Ae hát nincs olyan gyerek, *-* akinek valamihez ne lenne kedve, amihez ne von­zódna, amiben ne lenne te­hetséges. Bukásra áll matek­ból? De hát megnyerte az is­kolai szavalóversenyt, vagy legalább fölfigyeltek szép hangjára, értő versmondására. A diákszínpadok, ha nem is nagyon sűrű előfordulásban, mégis működnek. Igaz, in­kább irodalmi összeállítások vannak műsdraikon, kevéssé színdarabok, vígjátékok. A közepes tanulóról (vagy éppen a nagyon gyöngéről) kiderül, hogy kiváló komé- diázó hajlamú, hogy remek csapatjátékos, hogy a szokott­nál fejlettebb benne a máso­kért fölvállalandó felelősség­érzet. És megtanul (gat) egyre pontosabban artikulálni; fon­tos, hogy a rossz akusztikájú tornaterem utolsó sorában is hallják a szöveget a srácok, esetleg a folyosón kintreked­tek is! És borzasztó tréfás, hogy bele lehet bújni külön­böző karakterek bőrébe: le­het tűzoltó és katona, meg va­Szentendre művelődési, sport- és ifjúságpolitikai te­vékenységéről tartalmas be­számolót készítettek a város vezetői. Volt mit elmondani, hiszen szinte minden hat éven aluli jelentkezőt fogadni tud­nak a város óvodái, megoldott a tanítás rendje és a szakos ellátottság. A városban az el­múlt esztendőkben intenzív oktatási fejlesztést valósítot­tak meg. Rendszeressé vált az oktatá­si és a közművelődési intézmé­nyek együttműködése. Kiala­kultak a mindkét intézmény- típus munkáját meghatározó tervszerű kapcsolatok formái. Az elmúlt esztendőtől mindez új elemmel gazdagodott: az oktatási intézmények részt vállalnak az egyes városrészek közművelődési ellátásában és ezzel betöltik az adott terület közművelődési bázisszerepét is. A vitában résztvevők szá­mos példát követésre méltó­nak tartottak. Győri Imre, az Országos Közművelődési Tanács elnöke hozzászólásában hangsúlyozta, hogy az eddigieknél jobban kell alkalmazkodni a körülöt­tünk folyton alakuló világ el­várásaihoz. Dicsérte azt a fel­EGY FURCSA VERSENY. Annak, aki nem élt egy kis település lakóinak közösségé­ben, talán elsikkadt a figyel­me hétfőn az Ötödik sebesség című magazin egyik félig tré­fás, félig komoly riportja fö­lött. Arról volt szó ugyanis, hogy az egyik Budapest kör­nyéki település — Nagytar- csa — népművelője kaszáló­versenyt hirdetett a falu fia­taljai számára. Anakronizmus, játék, ha­gyományőrzés? Ennél azért sokkal fontosabb. Az ötletes szervező, a versenyzők, az iz­guló, valamikori kenyérkereső tudományukra büszke atyák egyaránt megértették, hogy valójában- az egész vállalko­zásban nem a levágott rendek minősége a legfontosabb. A gabonát kombájnnal, a lucer­nát kaszálógéppel, a kertek pázsitját Nagytarcsán is jó­részt már fűnyíróval vágják. A technikailag tökéletesebb dakat terelő juhász, szituációt alakíthat, vagy annak aktív részese. Észrevétlenül lesz magabiz­tosabb (lehet, hogy pima­szabb az elért sikertől?) a ta­nítási órán, könnyedebben mo­zog, kevésbé dramatizál hét­köznapi kis „válsághelyzetek­ben”, mint azelőtt és vala­hogy népszerűbb. Az osztály- és iskolatársak, a szomszédok, ismerősök irigykedve pillan­tanak rájuk, természetük, ke­délyük szerint velük örülnek a sikernek. Esetleg le is szól­ják: a bohóc. Azért ilyenkor mindenki tudja: savanyú a szőlő. No és a tanárok! A fi­zikus, a rettegett szadizó, hogy megenyhül- nem is tudjam. Krepelka, hogy te ilyen hosz- szú szövegeket vagy képes memorizálni. .. Persze. Kre­pelka további sorsa a fizika­órákon ettől még egyáltalán nem biztos, hogy felhőtlen lesz... 'T'alán szociálisabb lény vá- lik belőle az átlagosnál: erős és boldog, vagy erősebb és boldogabb. És azt már tud­juk, hogy csak az ilyen ember lehet mások szolgálatára Semmiképpen nem az, aki ön­nön terhei alatt roskadozik, s magán sem képes segíteni. Hennán Éva ismerést, hogy a figyelmet a közoktatásra irányítják, de nem hagyják elszínteledni a közművelődést és a sportot sem. Megítélése szerint nap­jainkban értékesebbé vált a szabad idő. Ezért a közműve­lődés munkásainak alapvető feladata, hogy megőrizzék az értékeket, szüntelenül kutas­sák, keressék, hogy szakmai hozzáértésüket gyarapítva, ho­gyan tudnak még hasznosab­ban tevékenykedni a társada­lom számára. Győri Imre elis­merőleg szólt arról, hogy a változó feltételek és az egyre Minden hagyománytól el­térő kiállításon dolgoznak a Műcsarnok szakemberei: szep­tember 9-én országos ipar- művészeti bemutatóval nyitja ismét kapuját a kiállítási in­tézmény. A tárlat az iparművészet új funkcióját, mai helyzetét de­monstrálja majd, betöltve a Műcsarnok valamennyi kiállí- tóhelyiségát. Az országos be­világ azonban egyre kevesebb lehetőséget ad a nemzedékek közötti párbeszédre, az olyan közös tevékenységre, ahol ta­lán legfőbb értékeink: tehet­ségünk, alkotókészségünk, ki­tartásunk, munkabírásunk a szűk közösség számára is nyil­vánvalóvá válik. Megérezte ezt ennek a fur­csa versenynek a győztese is, aki szakmája szerint festő- mázoló-tapétázó, ráadásul gép­kocsivezető — természetesen a fővárosban. Munkája Buda­pesthez, szíve barátai, roko­nai lakóhelyéhez kötik. Csak­hogy — milyen furcsa álla­pot — a munkánkban megje­lenő emberi értékeket éppen ott nem ismerik igazán, ahol leginkább vágyik az ember a megbecsülésre. Pótolhatja-e ezt a hiányt éppen a kaszálóverseny? Tö­kéletesen aligha. Nem forgat­hatja vissza az idő kerekét, nem teremtheti meg a régi nagy famíliák sokszor vissza­sírt közösségét. De segíthet el­viselni az átmenetet, játékos formában újraéleszteni hagyo­mányokat, pótolhat már-már feledett emberi, közösségi ér­tékeket. KOPOGTATÓ. Vasárnap délelőtt — az ünnephez iga­zodva az alkotmány egy-egy paragrafusa szolgáltatta a be­köszöntőt a riportalanyokhoz, melyek sorából ezúttal nekem az a beszélgetés tetszett a leg­jobban, melyet a szerkesztőri­porter Perjés Klára Takács Ti­bor íróval-költővel folytatott, aki hivatásos katonatiszti évei. re emlékezett. Azt hihetnők, egy író szá­mára nincsenek terméketle­nebb évek a mundérban el- töltötteknél, ám Takács Tiboi csak úgy hirtelenjében hány egykor katona-író-költő kollé­gájának nevét sorolta föl. hogv csak a legközismertebbet, De- uecseri Gáborét említsem akiknek életművében — Ta kács hittel vallja — fontos és eredményes esztendők voltak a hadseregben eltöltöttek Életismeretet, összetartást bajtársiasságot tanultak itt, s amelyből évtizedekkel a lesze­relés után is bőven van még megírni való. Ő a Magvető Kiadó Tények és Tanúk soro zatába adott le egy kötetet er­ről a korról. B. H.—Cs. A. növekvő bel- és külföldi ide­genforgalom közepette Szent­endrén nem csökkent a mű­velődés presztízse, tartja ed­dig elért rangját és megfele­lően gondoskodnak a folyama­tosságra. A művelődésügyi bizottság felhívta a figyelmet az egyes városrészek közművelődési el­látottságának javítására, szor­galmazta az üzemi közművelő­dési bizottságok munkájának megerősítését Az Országos Közművelődési Tanács elnöke a bizottság ülé­sét követően szentendrei vá­roslátogatáson vett részt. Fel­kereste a Pest megyei műve­lődési központ és könyvtárat, megtekintette Miháltz Pál ki­állítását a Szentendrei Kép­tárban, valamint a tanuszo­dát. mutató címe — A tervezés ér­tékteremtés — egyben az ösz- szeállítás felépítését is tükrözi; az iparművészeti alkotások tervezésének folyamata, elő- tervei, felhasználásuk lehető­ségei. módjai, létrehozásuk technológiái, s maguk a tár­gyak jelennek meg a termek­ben. Az országos bemutató ren­dezői — a Művelődési Minisz­térium, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége, a Műcsarnok — nem titkolt tö­rekvése. hogy a tárlattal még jobban felkeltsék azok érdek­lődését. akik a létrehozott ér­tékeket hasznosítani tudják. A kiállítás lehetővé teszi egy olyan fórum életre hívását is, : ahol tervezők, kivitelezők, megrendelők és forgalmazók cserélhetik ki tapasztalataikat, megvitatva a gondokat és a továbblépés, a harmonikusabb együttműködés útjait-módjait is. Magyar művészek a nagyvilágban Szeptemberben és október­ben a világ szinte minden tá­ján fellépnek a magyar zenei élet kiválóságai. A Magyar Állami Operaház balettkara szeptemberben Angliában, az edinburghi fesz­tiválon vendégszerepei; hat es­tén át a Próba című darabot táncolják. A győri balett a pá­rizsi közönség előtt lép fel Az igazság pillanata című produk­cióval, a l’Humanité fesztivál­ján. A Pillangókisasszony cím­szerepét énekli szeptember végén — október elején Toko- dy Ilona Bécsben, a Wiener Staatsoperben, négy alkalom­mal. Ugyancsak Ausztriában vendégszerepei majd Nemes Anna, a Figaró házassága Cherubinjaként és Bándi Já­nos, akit a Don Pasquale Er­nesto szerepére hívtak meg. Gulyás Dénes az ősz első hó­napjában négy alkalommal lép a hamburgi közönség elé a Szerelmi bájitalban, októ­berben pedig Washingtonban énekli a Rigolettót. Miller La­jos októberben két alkalom­mal lép a philadelphiai közön­ség elé a Pikk Dámában. Kocsis Zoltán zongoramű­vész szeptemberben Angliá­ban koncertezik; Londonban, az edinburghi fesztiválon és a BBC Promenade hangverse­nyen gyönyörködhet játékában a közönség; októberben San Franciscóba és Pasadenába várják. Fischer Annie októ­berben Angliában. Londonban és Liverpoolban ad hangver­senyeket. Ránki Dezső október 14-én Hollandiában, Nijme­gen ben ad koncertet. A Kodály vonósnégyes szep­temberben dél-amerikai tur­néra indul: Argentínában, Brazíliában, Kolumbiában, Pe­ruban és Uruguayban lépnek fel. Az Állami Hangverseny- zenekar és a Budapesti Kórus Ferencsik János vezényletével, valamint Margittay Sándor, Nagy Péter zongoraművészek és Korondy György operaéne­kes közreműködésével szov­jetunióbeli turnéra indulnak októberben. Lehel György karmestert a Radio-Télé Luxemburg kérte fel kétszeri, októberi szerep­lésre. MOZIMŰSOR ABONY 25—30: Jézus Krisztus sztár 31: Körhinta BUDAÖRS 25—26: A sárkány éve 27— 28: Konvoj* 29—30: Gyanútlan gyakornok CEGLÉD, Szabadság 25— 28: Tűtorony 26— 27: A nő illata** 29-31: A maláj! tigris CEGLÉD, Kamaraterem 25—31: Csíkos csikók (du.) Meztelen bosszú** (este) DABAS 25—27: A, karatéző Cobra visz- szatér** 28— 29: Atlantic City* DASAS, Autós kertmozi 25—31: Az utolsó metró DUNAKESZI, Vörös Csillan 25—30« öld meg a sogunt!** 27 —28: Koncert a fűtőtesten (du.) 31: Péntek 13, DUNAHARASZTí 25—26: Óvakodj a törpétől** 27— 28: Régi nyár 29— 30: A sárkány éve ÉRD 25—26 és 28: Gyanútlan gyakornok 29—30: Végállomás*** 31: Jöjjön el egy kávéra hozzánk** FŐT 25—26: Csak semmi pánik .. • 27— 28: őrizetbe vétel** 28: Én és a nagyapám (du.) 29 —30: Végállomás*** GÖDÖLLŐ 25—28: Ez igen! 29—31: Hófehérke és a hét tör­pe (du.) Egymásra nézve*** (es­te) GYAL 25—27: Atlantic City* 28— 30: A karatéző Cobra visz­szatér** LEÁNYFALU, Kertmozi 25—26: Emberek és farkasok* 27—28: Piedone Afrikában 29— 31: Kínaj negyed* MONOR 25—26: Mackenna aranya 27—28: Won Ton Ton, Holly­wood megmentője (du.) Elveszett illúziók* (este) 29—30: Tűtorony MONOR, Kertmozi 25—26: Szívzűr* 27—28: Keresztül a nagy vízvá­lasztón V 29—30: Feketeszakáll szelleme 25-TÖL 31-IG NAGYKATA 25—28: A szénbányász lánya 29— 30: Vérszerződés* NAGYKŐRÖS, Arán* János 25—29: Gyilkos bolygó* 30— 31: Meztelenek és bolon­dok* NAGYKÖRÖS, Stiidiómozl 25—31: A farkas és a nyuszi (du.) 25—28: Rendőrök háborúja** (este) 29—31: Pofonok völgye... (es­te) PILISVORÖSVAR 25—26 és 28: Ben Hur I—II. 29: A banda fogságában POMAZ 25—26: Tamás bátya kunyhója I—II. 27—28: Bombám')** 29: Hét merész kaszkadőr RÁCKEVE 25—28: Hét merész kaszkadőr 29—30: A Keresztapa I—II.** SZENTENDRE 25—28: A betyárkapitány* (du.) Egymásra nézve*** (es­te) 29—31: Régi nyár SZENTENDRE Autós kert mozi 25—31: Az utolsó metró S7IÖETSZENTMIKLÓS 25*^26: Régi nyár 27—28: \ sárkány éve (du.> Végállomás*** teste) 29—30: Egy szoknya, egy nad­rág TAPIÓSmE 25—28: rsutyi-dil! 29: A szénbányász lánya VÁC, Kartmoii 25—28: Hair* 29-31: Bombanő** VÁC Madách Imre 25— 28: A hatodik halálraítélt (du.) Végállomás*** (este) 29—31: Csak semmi pánik . • . (du.) Őrizetbe vétel** (este) VECSÉS 26— 28: Az Ezüst-tő kincse 29—31: Ez igen!* VECSES, Kertmozi 25—28: Sebességláz* 29—3!: Piedone Afrikában • 11 éven aluliaknak nem ajánlott, •• Csak 16 éven felülieknek. **• Csak 18 éven lelülieknek. AUGUSZTUS Szuper­Diák színjátszók fénytörésben Rádiófigyelő' Alkotók, megrendelők, forgalmazók fóruma A tervezés értékteremtés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom