Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-03 / 182. szám

1983. AUGUSZTUS 3., SZERDA TANÁCSOK Más a végrendelet és más az öröklési szerződés Az elidegenítési és terhelési tilalmat haladéktalanul be kell jelenteni # Az örökhagyó arról a va­gyonáról, amelyet öröklési szer­ződéssel lekötött, sem élők kö­zött, sem halála esetére nem rendelkezhet. Olvasónk arról panaszko- dik, hogy nagybátyjával örök­lési szerződést kötött, amely szerint, annak halála után az öröklési szerződéssel lekötött ingatlanra majd bejegyezheti tulajdonjogát az ingatlan­nyilvántartásba. Olvasónk azonban elmulasztotta beje­gyeztetni javára a telekkönyv­be az elidegenítési és terhelé­si tilalmat. A nagybácsi halá­la után pedig kiderült, hogy az idős ember eladta az örök­lési szerződéssel lekötött in­gatlant. Másik olvasónknak hasonló a problémája, azzal a különb­séggel, hogy az örökhagyó an­nak ellenére, hogy öröklési szerződéssel vagyonának egy részét lekötötte, végrendeleté­ben egy másik személyt neve­zett meg örökösként. Mindkét olvasónk azt kérde­zi, megtehette-e ezt az örökha­gyó? Azt is kérdezik, van-e kü­lönbség az öröklési szerződés és a végrendelet között? Látszólag olvasóink két kér­dést tettek fel. A kérdés felte­vése egyszerűnek látszik, két igennel is meg lehetne vála­szolni. Még pedig úgy, hogy a végrendelet és az öröklési szer­ződés között, igen, van különb­ség. Az öröklési szerződéssel lekötött ingatlant az örökhagyó életében akkor adhatja el, ha az jóhiszemű harmadik sze­mély ellenérték fejében szerzi meg. A szerző fél jóhiszemű. ha az ingatlan-nyilvántartásban az elidegenítési és terhelési ti­lalmat nem jegyezték be. Ezt olvasónknak kellett volna kér­ni, és erre vonatkozóan az öröklési szerződésben is ki kel­lett volna térniük. Kétségtelen azonban, hogy az az alapvető rendelkezés: az örökhagyó ar­ról a vagyonáról, amelyet öröklési szerződéssel lekötött, sem élők között, sem halál ese­tére nem rendelkezhet. Ezért kell bejegyezni az elidegeníté­si tilalmat a telekkönyvbe, mert a telekkönyv — ma már ingatlan-nyilvántartásnak ne­vezik — olyan közhitelű be­jegyzést tartalmazó okirat, amelyben jelen esetben a szer­ző fél is joggal megbízhatott, mert hiszen elidegenítési tilal­mat a telekkönyvben nem ta­lált bejegyzésre, ennélfogva jóhiszemű szerző félnek tekint­hető. Az öröklési szerződés a vég­rendelettől abban különbözik, hogy amíg ez utóbbi az örök­hagyó egyoldalú nyilatkozata, egyoldalú jogügylet, addig az öröklési szerződés az örökha­gyó és az örökös egybehangzó akaratnyilvánításából álló szerződés, tehát kétoldalú jog­ügylet. További különbség, hogy míg a végrendeleti jutta­tás — a meghagyás teljesítésé­hez kötött részesítéstől elte­kintve — nincs ellenszolgálta­táshoz kötve, addig az öröklé­si szerződésben az örökhagyó a másik felet tartás vagy élet­járadék fejében teszi örökösé­vé. S még egy különbség, hogy a végrendelet bármikor visz- szavonható, az öröklési szerző­désben az eltartót örökösévé tevő rendelkezését azonban az örökhagyó egyoldalúan rend­szerint nem vonhatja vissza. # Mikor van helye ági örök­lésnek, és melyek azok az ese­tek, amelyekre az ági öröklés szabályai nem terjednek ki? Vitathatatlanul ági vagyont képezett olvasónknak az az ingatlana, amelyet az egész­ségügyi szervek kisajátítottak, és az ingatlanért a forgal­mi értéknek megfelelően kártalanították a tulajdonoso­kat. Olvasónk, aki akkor már házas volt, a kártalanítási ösz- szegen házingatlant vásárolt, amelybe férjével együtt beköl­tözött. Olvasónk nem akar vég­rendeletet készíteni, úgy érzi, ez nem jó hatással lenne reá, viszont azt sem szeretné, hogy a több mint 10 éve vele együtt­élő házastársa csupán haszon- élvezetet örököljön, az ingatlan tulajdonjogát pedig testvérei. Olvasónknak nem kell nyug­talankodnia. Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki ar­ra az ági vagyontárgyra, amely az örökhagyó halálakor már nincs meg, de az ági vagyon­tárgy értékén vásárolt ingat­lanra sem. Olvasónknak — mint írja — nincs leszármazó} a, az első há­zasságából sem. Ha leszárma­zó nincs és olvasónk később sem fog már harmadik sze­mélyre esetleg végrendelkezni, akkor a házastársa örököl. Ha mégis végrendelkezne, akkor pedig kötelesrész illetné meg a házastársat, amely a törvé­nyes örökrész fele, egész ház esetében tehát ez utóbbinak örököse lenne férje, a másik részre pedig özvegyi jogon holtig tartó haszonélvezet il letné meg. Hitelfeltételek tatarozásra, korszerűsítésre Nemcsak új lakás építéséhez Az Országos Takarék- pénztár széles körű felvilá­gosító munkájának eredmé­nyeként az építkezni kívá­nók többsége jól tájékozott arról, milyen feltételekkel, milyen kölcsönöket vehet igénybe űj lakás létesítésé­hez. Viszonylag kevesen tudják azonban — s ebből sok félreértés adódik —, melyek azok a lehetőségek, amikor lakásépítésen kívül is igényelhető építési hitel. Az új lakásépítésen kívül az OTP kölcsönnel támogathatja a lakóházak, lakások felújítá­sát, tatarozását, műszaki meg­osztását, kisebb lakások össze­vonását, lakásokhoz toldalék építését. Ugyancsak építési hi­tel nyújtható korábban nem lakás célját szolgáló helyisé­gek lakhatóvá tételére, lakó­épületek korszerűsítésére és közművesítésére, utólagos hő- szigetelésre, meghatározott fű­tési módokra való átállásra, valamint a földgázenergia hasznosításával összefüggő közművesítésre. Mindezekre az OTP a tulajdonosoknak, illet­ve bérlőknek a költségek 70 százalékáig 3 százalékos kamat mellett, 15 éves lejáratra ad kölcsönt. A hitel nem lehet több 100 ezer forintnál, s az építkezésnél a saját tőkének a költségek legalább 30 százalé­kát kell fedeznie. A kedvezmé­nyes kölcsönön felül — ha az építtető jövedelmi viszonyai és az építési költség indokolja — bankkölcsön is felvehető, en. nek évi kamata azonban 8 szá­zalék, s visszafizetési ideje leg­feljebb 10 év. Külön szabályok vannak ar­ra, ha a már meglevő hosszú lejáratú kölcsön melleit kíván­nak ugyanarra az ingatlanra igénybe venni felújítási, vagy egyéb hitelt. Ilyen esetekben az első kölcsönből vlsszatör- lesztett összeget adja az OTP kedvezményes kamat mellett, s az efeletti részt — az építé­si költség 70 százalékáig — bankkölcsönben. Előfordul, hogy a felsorolt munkálatok közül a lakások bérlői, vagy tulajdonosai töb­bet végeztetnek el egyszerre. Ha például egy lakásban, éoü- letben a felújítással egy időben végeznek utólagos hőszigete­lést, vagy energiatakarékossági szempontból elfogadható fű­téskorszerűsítést, a kedvezmé­nyes kölcsön összegének felső határa 150 ezer forint lehet, az építési költség 70 százalékán belül. Arra vonatkozóan, hogy mi fogadható el megfelelő utó­lagos hőszigetelésnek, az Épí­tésügyi Tájékoztatási Központ által kiadott műszaki ágazati irányelv tartalmaz különböző műszaki megoldásokat. Az energiatakarékos fűtési mó­dokról az Ipari Minisztérium múlt évben megjelent közle­ménye ad eligazítást, s ez fő­ként az olaj és a koksz gázzal, valamint szénnel való helyet­tesítését jelöli meg. Szövetkezeti, vagy hatlaká­sosnál nagyobb társasházban levő lakások felújításához az OTP csak akkor ad kölcsönt, S'TÍZ NAP B E N » R h E T E I B Ó L A Nehézipari Műszaki Egye­temen állam- és jogtudományi kar létesítéséről rendelkezett a Minisztertanács az 1028/1983. MTH. számú határozatában (Magyar Közlöny 31. sz.) A magánkereskedők ár­alkalmazásának egyes kérdé­seiről a Kereskedelmi Értesítő 13. számában jelent meg állás- foglalás. A tanuló ifjúság szorgalmi időben történő nevelési célú foglalkoztatásáról 9/1983. MM. szám alatt rendelet jelent meg. Az érdeklődők az említett jog­szabályt a Művelődési Közlöny július 27-i számában is olvas­hatják. A gazdálkodó szervezetek újítási és találmányi munkájá­nak továbbfejlesztéséről 7001/1983. (Sz. IC. 6.) OTH— SZOT szám alatt együttes irányelv jelent meg a Művelő­dési Közlöny előbb említett 14. számában. ha a szövetkezet, illetve a tár­sasház közössége felújítási ala­pot képzett. Ha e kötelezettsé­güknek! nem tesznek eleget, a közös tulajdonban levő épület­részek és az épületben le­vő lakások felújításához az OTP csak 6 százalékos kama­tozású hitelt ad. Tanulmányi szerződés A vállalatot is kötelezi Az egyik vidéki nagyválla­lat esti egyetemre járó jog­hallgató tisztviselőjével tanul­mányi szerződést kötött. Eb­ben a munkaidő-kedvezmény tartamára átlagkeresetét biz­tosította, a beiratkozási, vala­mint a tandíj fizetését vállal­ta. Arra is kötelezte magát. ha a fiatalember tanulmá­nyait befejezi, diplomájának megfelelő munkakörben fog­lalkoztatja. A tisztviselő vi­szont kötelezte magát, hogy az egyetem elvégzése után két évig a munkaviszonyát nem szünteti meg. A joghallgató megszerezte diplomáját, s bár fizetését kétszáz forinttal emelték, vál­tozatlanul korábbi munkakö­rében kellett dolgoznia. Ezt sérelmesnek - találta, felmon­dott és más vállalatnál, mint jogi előadó helyezkedett el. Volt munkaadója viszont a tanulmányi támogatás össze­gének visszafizetésére köte­lezte. A határozat alóli men­tesítésért a fiatalember a munkaügyi döntőbizottsághoz, majd a munkaügyi bírósághoz fordult, de mindkét helyen elutasítóíták. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely nemcsak a munkaügyi bíró ság ítéletét, hanem a vállalat­nak a visszafizetésre történő felszólítását is hatálytalant tóttá. A döntés indokolása ráma tat arra, hogy a tisztviselő azért mondott fel, mert nem képzettségének megfelelő be­osztásban foglalkoztatták. A Munka Törvénykönyve ugyan­is előírja: a munkáltatónak a tanulmányi szerződésben vállalnia kell, hogy dolgozó­ját a megszerzett képzettsége szerinti munkakörbe helyezi. A magasabb képesítést nyer­tek csak abban az esetben ér­tékesíthetik a tanulmányaik­kal szerzett szakmai felké­szültségüket, ha erre módot nyújtó munkakörben dolgoz­nak. Az a beosztás azonban, amelyben a tisztviselőt fog­lalkoztatták, semmiképpen sem adott lehetőséget. Annak ellenére, hogy a vállalat igaz­gatója énnél: a munkakörnek a betöltésére lehetőleg felső fokú végzettséget írt elő, ez nem jelenti azt, hogy a mun­kakör a fiatalember végzett­ségének megfelelő volt. A tisztviselő tehát nem szegte meg a tanulmányi szerződés ben foglaltakat, ezért a neki folyósított összeget sem visszafizetnie. keli Tragédia az iskolában Ki felel a balesetért? Az egyik nagyközség I. számú általános iskolájának első osz­tályos tanulói, a tanító felügyelete alatt, az iskola étkezdéjébe mentek. Három gyereknek nem jutott hely az asztalnál, s bál meghagyták nekik, hogy maradjanak a teremben, kimentek as épület elé. Szemközt van a II. számú általános Iskola udvara, ahol a nevelő felügyelete alatt kisdiákok sorakoztak. Közülük az egyik első osztályos kivált a csoportból, és köveket dobált az utcára. Egy kődarab eltalálta a három várakozó gyermek egyi­kének bal szemét, és olyan súlyosan sértette meg, hogy azt el kellett távolítani. Ennek következtében a gyerek munkaképessé­ge véglegesen harminc százalékkal csökkent, A tragikus sorsú kisfiú szü­lei útján, a községi tanács, va­lamint a szerencsétlenséget okozó gyerek anyja ellen há­romszázezer forint nem vagyo­ni kár megfizetéséért pert in­dított. A járásbíróság, majd fellebbezésre a megyed bíró­ság a keresetet elutasította. Ezt azzal indokolták, hogy sem a felügyeletet ellátó isko­la, sem a szülök részéről nem történt olyan mulasztás ami kártérítő felelősségüket meg­állapítaná. A jogerős ítélet el­len emelt törvényességi óvás­ra a Legfelsőbb Bíróság más álláspontra helyezkedett. A döntést hatályon kívül helyez­te és a járásbíróságot új eljá­rásra, valamint új határozat hozatalára 'kötelezte. — Akinek belátási képes­sége hiányzóik, vagy fogyaté­kos, az nem vonható felelős­ségre. Helyette gondozója fe­lel, kivéve ha bizonyítja, hogy ennek ellátásában az elvárható módon járt el — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. A baleset­kor a szerencsétlenül járt kis­fiú felügyeletét az I. sz.. a kö­vekkel dobálozóét a II. sz. is­kola látta el. Ebből követke­zik, hogy a kárigénnyel ve­lük szemben lehet fellépni, de csak akkor, ha jogképes jogi személyek, vagyis a községi tanács vb önálló gazdálkodá­si jogkörrel ruházta fel őket. Igenlő esetben csak ők, amennyiben azonban ilyen felhatalmazást nem kaptak, akkor a községi tanács perel­hető. — A baleset az iskolában történt, amikor a napközi ott­honos gyerekek ebédelték, vagyis felügyeletüket az isko­la látta el. Tehát a felelősség alól az iskoláknak kell kimen­teniük magukat és bizonyíta­ni, hogy nem terheli őket mu­lasztás — hangzik tovább végzés. Figyelembe kell venni azonban, hogy az általános is­kolai rendtartás értelmében napközi otthonos csoportok­ban legalább húsz, de legfel­jebb negyven gyermek lehet. Az I. sz. iskolában azonban negyvenöt tanuló felügyeletét bízták egy nevelőre. Ezért meg kell állapítani, miért nem tettek eleget a rendtartásban foglaltaknak, és az ebédeltetés miként történt. Azt is vizsgál­ni kell, hogy a baleset idején a II. ez. iskola udvarán hány gyesinek tartózkodott és hány nevelő vigyázott rájuk. Az is­kola ugyanis akkor is megsze­gi kötelességét, ha a felügye­let érdekében megfelelő szá­mú nevelőről nem gondosko­dik. H Vizek partján - IIO R GÁS ZB OTTAL A türelem halat terem Furcsa látvány: mintha nem is a horgászszezon de­rekán tartanánk. Egyik-másik vizünk partja olyan üres, csendes napközben, hogy vélhetnénk, minden környék­beli halvadász sutba vágta a felszereléséi. Hallani is Üt­ött a bosszúsan pakolóktól a fogadkozást: „ide sem jö­vök egyhamar, nincs ebben a vízben hal, ezért fizes­sek?” Hát bizony egy-egy túra alkalmával mi is több lapos szakot láttunk, mint ragyogó arcú horgászt. Csak a gye­rekek meg a koros higgadt nyugdíjasok ültek kitartóan a botjaik mellett, vagy a ringó csónakban. És a fiatalos szenvedély meg a rutinos ravaszság általában meg is hozta a maga gyümölcsét... Nem szabad tehát feladni. Aki pedig arra számít, hogy a halak is az ö egy-két hétnyi szabadságára várnak tömeges öngyilkossággal, jobb, ha a piacon kezdi a horgásznapot. lig elkészült ivadéknevelőben Szárazság is. Komolyabbra fordítva a szót: bizonyos, hogy a hosz- szú hetek, hónapok óta tartó szárazság legalább annyira megviseli ■ kisebb horgászvi­zeinket, mint a mezőgazda­ságban az egyes növényi kul­túrákat. Ahol nincs biztosítva a természetes vízcserélődés, ott bizony a helyi vezetőknek nagyon ügyelniük kell a leg­kisebb változásra is. Sok olyan kis tavunk van — Nagykőrösön, Gyomron, Cegléden és másutt —, ahol bizonyos szinten túl csaik mesterségesen tartható fenn az egészséges biológiai egyen­súly. Erre sokféle — igaz, nem olcsó — megoldás kínál­kozik, a lényeg a gyorsaság, a tervszerűség. Sok száz hor­gásztársunk szórakozásáról, pihenéséről s — végsősoron — pénzéről van sző. Tóvédők Nagykőrösön, az öt éve ala­kult Kinizsi Horgászegyesület házalóján is elterjedt a hír, hogy a nagy aszály miatt ki­apad a tó. Szerencsére — tu­dósítónk tapasztalata szerint — ez az állítás túlzottnak bi­zonyult, de a helyzet mégis aggasztó. A tó egyik végén már olyan alacsony a víz, hogy az csak pocsolyának nevezhető, s bel­jebb, a fenéken is vastagon terjeng az iszap. Két ifihor­gász — Szentpéteri György és Simon György — elmondta, hogy tapasztaltak már hal- pusztulást is. Több amur tete­mét halászták ki csónakkal. Az egyesület vezetősége azonban igyekszik minden le­hetségest megtenni a tó vé­delméért, megmentéséért. A víz frissítése érdekében a parton kutakat fúrnak, s azokból pótolják a hiányt. Egy szélmotoros kút már mű­ködik, a másodiktól lerakták a tóba vezető csöveket, s ké­szül a harmadik kút is. Remélhetőleg az őszi telepí­tés idejére már teljesen meg­újul, regenerálódik a tó vize. Tanya épül A Monor és Vidéke HE tag­jainak — bár gazdag zsák­mánnyal ők sem dicsekedhet­nék mostanában — szerencsé­re nincsenek a nagykőrösie­kéhez hasonló gondjaik. 'Vizü­ket, a Gombai-tavat, patak táplálja, s több forrás talál­ható a mederben, illetve a fé­A közelmúltban kezdték el egy horgásztanya helyének előkészítését, és a hírek sze­rint új helyre költözik az egyesületi iroda is. Némi aggodalomra az ad okot az egyesület tagjainak körében, hogy a Tápió—Hajta Vízgazdálkodási Társulat a közeljövőben megkezdi a völgyzáró gáton levő zsilip javítását, s nem tudni, meny­nyi vizet kell emiatt leenged- ni a tóból. Verseny volt A nagy meleg, a gyenge fo­gási eredmények ellenére az egyesületek többségében nem szünetelnek a közös progra­mok. A hét végén például a Vámosmikola és Környéke Sporthorgász Egyesület ren­dezett halfogó versenyt a fürdőnél felnőtt és ifjúsági tagjai részére. Az eredményekről lapzár­táig nem kaptunk hírt. Gerjétől a Tiszáig „A vizek világával kapcso­latos első kép: négyéves vol­tam, és szülőfalumban, Irsán nagyapával a folyóig sétál-' tunk. A folyó csak nekem volt folyó, a felnőtteknek a falu melletti réten kanyargó,. Gerje nevű patak, 30—40 centimé­ternyi mélységű tiszta vízzel. Két partja nefelejcserdő. Megálltunk az öreghídon. Észrevettem a felszín alatt úszkáló halacskákat. A csu­kát csak akkor, amikor közé­jük vágott és kishallal a szá­jában leparkolt egy faág ár­nyékában.” Az idézett sorok egy Pest megyei születésű szerző, Za­bos Géza könyvéből valók. A ceglédi érettségi után ő ugyan messzire került, de máig meg­őrizte az első képek emlékét, a gerjei rostás halászatok él­ményét. A Tisza mellett él, s könyvének nem véletlenül ez a címe: Horgászoknak a Ti­száról. Alig több, mint kétszáz ol­dalon persze nem lehet min­dent leírni, olyan hatalmas s halban még annyira gazdag horgászvízről sem, mint a sző­ke folyó, de a szerző stílusa, egyénisége feledteti, hogy írott szöveget olvasunk. Mint­ha egy rutinos tiszai horgász széles ladikjában csorognánk lefelé, s csöndesen peregne a szó... Zabos Géza . könyvének ott a helye minden sporttársunk könyvespolcán. Furucz Zoltán Vercszki János A Rácke vei-Duna-ágon érdemes próbálkozni. A két koros sporttárs zsákmánya két süllő Erdős! Agnes felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom