Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-03 / 182. szám

1 .LÓI A PEST «EGYES HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X ÉVFOLYAM, 182. SZÁM 1983. AUGUSZTUS 3., SZERDA láiroiGsá egyetemisták Nyáron Is építik a liláiét A város iflgyogó siadiontid gsiidcsgsdik Nem mondhatjuk, hogy ma­napság el vagyunk kényeztet­ve: a nehéz gazdasági hely­zetben a korábbinál kevesebb pénz jut egy sor olyan dologra, amire pedig szeretnénk to­vábbra is többet költeni. Tipi­kus terület e tekintetben a sporté. Se szeri, se száma a cikkeknek, hozzászólásoknak, amelyek a visszafogott támo­gatás 'romboló hatásáról jö­vendölnek. Persze akadnak olyanok is, akik eleve kidobott pénznek tartják a sportra költött összegeket. De mégsem csak ízlésvitáról van szó, s valóban na^'on nehéz megta­lálni a középutat. Fedett tribün S ha korántsem mondhat­juk el: járásunkban,, váro­sunkban a sport kiemelkedő megbecsülésnek, segítségnek örvend, azt azért tárgyilagosan megállapíthatjuk, hogy nem is állunk éppen a legrosszabbul. Erről győzött meg bennünket legutóbb az a tapasztalat is, amit az agrárat,./elemi sporttelepen szerezhettünk, amikor alaposan körülnéztünk: az egyébként nyári holt sze­zonnak becézett hónapokban mi történik a pályák, termek, a csarnok környékén. A rekkenő kánikulai meleg­ben is népes volt a labdarú­gópálya környéke: fiatalok dolgoztak itt a lelátó építésén. Kalauzunk Nagy Zsigmondi, az Agrártudományi Egyetem test- nevelési tanszékének vezető­je, aki maga is négerbarnára sült, arról tájékoztatott, hogy az idén nyáron már a második építőtábori turnus dolgozik. A nagy vállalkozás, vagyis a pálya lelátójának építése egyébként négy évvel ezelőtt kezdődött, s minden nyáron az építőtáborosok is részt vettek a rájuk szabott rész­munkákban. Ők azok, akik ki­szolgálják a betonkeverő gé- ■ pet. zsaluznak, s megfelelnek minden nehéz segédmunká­nak. Az egyetem nemzetközi jó hírnévnek örvend, ez kötelezi a többi között arra, ijogv sportlétesítményei se marad­janak le az összehasonlítás­ban. Amikor a lelátót tervez­ték 3500 néző befogadására alkalmas, középen fedett, s itt ezerötszáz helyet magában foglaló komplexumról álmod­tak. Az utóbbinak je’enleg a szerkezeti elemei készülnek. mm ■ - > *•-&* Építőtáborosok dolgoznak leendő' stadion lelátójának épí­tésén. ' Sdellö gyep Az építés érdekessége, hogy a nagy munkát tulajdonkép­pen maga a tanszékvezető irá­nyítja, s egyáltalán nem úgy tűnik, mintha sajnálná a nyári különmunkára elfolyó időt. Dr. Ruda Győző a mezőgaz­dasági építészeti tanszék mun­katársa volt a segítségére a tervek elkészítésében, s a vég­rehajtásban az a sok építő­táborozó, akik között most is NDK-beli és szovjet egyete­misták dolgoznak a magyarok mellett. A pálya egyébként már mos* is szép, a talaja megfelelő, s még a kánikulában is szépen zöldell a gyepszőnyeg. Mod készül a lelátó és a pályát el­választó kerítés is, s a futó­pálya szélén ottjártunkkor ép­pen egy markológép kotorta a földet, ahol a távol- és a hár- masugrópálya épül. Ha min­den kész lesz, nemcsak az egyetem, a város is ragvogo soortstadionnal lesz gazda­gabb. pályák bérlete sem túl olcsó. De érthető: ennyi sportlétesít­mény fenntartása bizony sok pénzbe kerül. S még nem is szóltunk a legújabb büszkeségről, a sportcsarnokról, amely . szep­tembertől fogadja a verseny- és tömea.sportolókat. De ennek bemutatása megér egy . külön híradást. Csiba József Pályaparasfosom Emellett azonban nagyon sok olyan létesítmény szolgál­ja az egyetemi, s részben a városi sportot is, amikről kü- lön-külön cikk is beszámolhat­na. Egymás mellett-mögött so­rakoznak itt a teniszpályák, a kosár-, a kézi-, a kisméretű foci- és edzőpályák. Az egyik közeli dombon találhatja az érdeklődő az Edzett ifjúságért kondicionálóparkot s bent az épületben is több terem; az asztaliteniszpince, a kis fedett uszoda, a tornaterem, a kol­légiumban kondi-szoba s egye­bek állnak elsősorban az egye­temisták rendelkezésére. De nagy öröm a városnak, hoev az egyetem felújított nyitott uszodáját már nem csak az egyetem dolgozói é= tanulói használhatják. .Igaz a belépti díj, miként a tenisz­Ttkáes Erzsébet kiállítása A Mezőgazdasági Szövetke­zetek Pest megyei Területi Szövetsége és a gödöllői váro­si-járási Petőfi Művelődési Központ közösen rendezi meg Takács Erzsébet SZOT-díjas szobrászművész gyűjteményes kiállítását. A megnyitó augusz­tus 8-án lesz a művelődési központban délután öt órakor megnyitót mond Simó Tibor. a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének főtitkára, köz­reműködik Baranyi Ferenc SZOT- és József Attila-díjas író. A kiállítást Vizy Ottó mű­vészettörténész rendezte, s augusztus 26-ig szerda kivéte­lével naponta délelőtt tíztől este hat óráig tekinthető meg Mozi Jézus Krisztps szupersztár. Színes, amerikai filmmusi­cal, 4, 6 és 8 órakor. A nap prepresses Gödöllő, művelődési köz­pont: A Magyarok Világszövetsé­ge rendezésébe^ a külföldi magyar néptánccsoportok to­vábbképzése. Pomony, művelődési ház: Diavetítés gyerekeknek. Iklad, Ipari Műszergyár: Könyvbarátok klubja. Galga-expedíríó kilencedszer Tájak, emberek felfedezői Sérgis után görög Sok kedves ismerőstől, fő­leg' gyerekektől érkeznek mos­tanában címemre a tábori üd­vözlőlapok. Az ország legszebb tájairól küldik a pajtások üd­vözletüket, s úgy tűnik, mint­ha a mai gyerekek minden nyáron újra gs újra felfedez­nék szinte az egész országot. A Bükk és a Balaton, az őr­ség és a Jászság legszebb vi­dékein készült képek jelzik, merre járnak a Galga menti úttörők. Vannak azonban, akik nem utaznak messzire, nem kí­vánnak távoli tájakat felfedez­ni, csak szülőföldjükkel, s an­nak közvetlen környékével is­merkednek, annak értékeit kutatják. Augusztus 1-én ün­nepélyes tábortűzzel vette kez­detét a túrái és aszódi úttörők Galga-expedíciója., s ezzel ki­lencedik alkalommal bontott, zászlót a múltat és jelent ku­tató úttörők Gailgát felfedező táborozása. Takács Pál és Szarvas Lász­ló kezdettől vezetői ennek a munkának. Ifjabb Takács Pál és Csősz Ágnes, az első felfe­dező úton még diákként jár­ták a tájat, az idei táborban már mint' felnőtt vezetők vesz­nek részt. Az első táborozók- tól megtudtam, hogy tíz évvel ezelőtt két felnőtt és tizenkét gyerek ült kerékpárra. Vitték magukkal a kondérokat, sátra­kat és kétnapos megállókkal a Galga forrásától a Zagyvába omlásig végigkutatták a folyó vidékét. A múlt emlékeit és a ma értékeit keresték. Sokan különcnek nevezték' az expe­díció szervezőit és érthetetlen felesleges akciónak a kezde­ményezést, mert mit lehet felfedezni a Galga mentén? A cáfolatokat fotók, diaké­pek, mozgófilmek, valamint a tábori naplók sokasága mel­lett őrzi az emlékezet. Béri Jánosné nyugalmazott tanács­elnök, Vankóné Dudás Juli népművész. Mártonná Homok Erzsébet, író sokat adtak a gyerekeknek, de ugyanígy a felfedezett táj is. A szandaiés csővári várromok mellett a Galgagyörkön, Ácsán találha­tó egykori úri kastélyok ta­pintható közelségbe hozták a gyerekeknek egy megszűnt vi­lág életformáját. Az eddigi nyolc táborban majdnem ötszázan élték az expedíciósok izgalmas 'életét Az egykori felfedezők között van már egyetemista, tanár, s kétszeres anyuka, vannak munkások, alkalmazottak, akik egyaránt szívesen emlékeznek szülőföld felfedezésének nagy kalandjára. A turaíak kezdeményezését: hasznosságát, hagyományőrző céljait, s a szülőföld iránti szeretetet növelő hatását ma már senki nem vitatja. Az el­telt évek az egykor fölösleges­nek nevezett akció szükséges­ségét és hasznosságát igazol­ják. Nem csoda hát, ha az expedíciót a túrái, valamint aszódi állami és pártvezetők mellett nagy figyelemmel kí­sérik a meglátogatott falvak vezetői, s az ott élők. Jó dolog, hogy a költsége­ket is csökkentik azzal, hogy a túrái Magyar—Kubai Barát ság Termelőszövetkezet és a Galgavidéke Áfész gazdasági­lag segíti a táborozást. Támo gatást nyújt a munkásőrség és a Pest megyei Rendőrkapi­tányság azzal, hogy a felfede­ző utakhoz autóbuszt, a tábo­rozáshoz peejig sátrakat ad. A Lapkiadó Vállalat az acsaúj- laki kastélyban kialakított üdülőjének a parkját bocsá­totta a táborozok rendelkezé­sére. Hogy milyen lesz az idei program, arról az Űttörő Űr­szonda, a túrái Gagarin úttö­rőcsapat lapjának expedíciós különszáma részletesen tájé­koztatja a táborozókat. E fel­sorolás nélkül is állíthatjuk: a gazdag műsor, élmények so­kasága biztosan segíti a cél elérését: a Galga mente felfe­dezését a szülőföld szereteté- nek elmélyítését. F. M. Szó szerint beérett munká­ja gyümölcse Kartalon Dávid Mihálynak. Családi hagyomá­nyok folytatójaként munkája mellett az idén három holdon termesztett dinnyét. Hatszáz négyszögölről már eladta a sárgadinnyét, most a görög szezonjának kellős közepén félesége és családja segítségé­vel szedik a közepesnél vala­mivel jobb termést. A fólia alatt termesztett palánták ki­ültetése óta kemény munká­val jutottak el odáig, hogy a képűnkön is látható szép pél­dányokat leszedhessék. Hancsovszki János felvételei Négyszáz néző előtt Megleckéztetett bajnokok A Szövetkezeti Kupa rangadója A Szövetkezeti Kupa máso­dik és harmadik helyén álló együttese a Dány és a Bag mérte össze tudását a legutób­bi fordulóban 400 néző előtt. A találkozóig két mérkőzésből 4—4 pontot gyűjtő, tehát száz- százalékos csapatok iránti ér­deklődést az is fokozta, hogy a bajnokságban a bagiak mindössze egy pont előnnyel végeztek az-élen, éppen a dá- nyiakat megelőzve. Dány—Bag 4-0 (0-0) Dány: Benes — Vercsik, Pé­ter, Kovács, Köti. Szabó, Bar- tosik, Simon, Sinkó, Németh, Halászi. Bag: Boda — Juhász, Ecker, Budai, Katona, Sápi, Csánui, Demcsák J., Kustra, Tóth, Ki­rály. Az első félidő nem hozott látványosan szép játékot, és a labdarúgás sava-borsa is hiányzott. Hatalmas küzdelem és taktikai csata, enyhe dányi mezőnyfölény jegyében — így lehetne jellemezni ezt a ne°v. venöt percet. A második fél­időre mindkét csapatba két friss játékos került. Bartosik és Köti helyére Hídvégi és Bugyi állt. A vendégeknél Labáth és Bazsil váltotta fel Királyt és Demcsákot. A dányiak fölénye ekkor már egyre jobban megmutat­kozott, de a góllövés sehogyan sem akart sikerülni. A jobbik csapatnak azonban szerencséje is van. Az 54. percben a tisz­tázni akaró Katona lábáról a saját kapujába kerül a labda. Ismét cserélt mindkét gárda. A vendégeket- Barna, a hazaia­kat1 Kurunczi erősítette. A bagiak a 72. percben Demcsák T.-t is pályára küldték. A következő 15 perc rém­álom a bagiak számára. Elő­ször Sifikó kisodródott hely­zetből lőtt gólt, majd a ha­zaiak végrehajtották utolsó cseréjüket: Répás állt Vercsiik helyére. Aztán Hidvégi elcsíp­te a kapus orra előtt a labdát és szemfüles gólt lőtt, majd 5 perc’múlva lesgyanús hely­zetből ismételt, beállítva a 4-0-ás végeredményt. A találkozót Nagy József (segítője: Merkel György) jól, hibátlanul vezette. A dányiak teljesen megérdemelten törtek borsot a bagiak orra alá. Sz. S. Hasznos együttműködés Vendéglátás és művelődés Nagy várakozás és sok vi­ta előzte meg a galgahévizi Kodály Zoltán Művelődési Házban létesített vendéglátó- egység megnyitását. Voltak, akik szurkoltak a kezdemé­nyezésnek, de bőven akadtak ellendrukkerek is, ám végül, a a különböző akadályok leküz­dése után május 15-én a mű­velődési intézmény két helyi­ségében megnyílhatott a Gal­gavidéke Áfész 603-as számú vendéglátóipari egysége. Ér­demes megismerni az előzmé­nyeket. Megéri - csináljuk Bankó László művelődési- ház-igazgato először csak ál­modozott, majd az elképzelé­sét másokkal is megbeszélte: — Kellene egy olyan helyi­ség a művelődési házban, ahol az emberek vendégként érez- netnók magukat, s egy, pohár sör vagy üdítő elfogyasztása közben megbeszélhetnék örö­meiket, gondjaikat, a falu éle­tének mindennapjait. A régi olvasókörök, gazdakörök, fa­lusi kaszinók hasonló mód­szerrel élesztgették a lakóhelyi közéletet, vontak maguk köré művelődő, politizáló, együtt szórakozó emberi közössége­ket. Meg kellene nekünk is próbálni! Az ötlet megvalósításához munkával és anyagiakkal egyaránt segítséget adott az igazgató családja, de segítet­tek a barátok, s az intézmény különböző csoportjainak tag­jai is. Felépült a bárpult, el­készült az álmennyezet, a rejtett világítás, megépültek az intim beszélgetésre is al­kalmas bokszok, beszerelték a vizet, a központi fűtést. De mennyi minden kellett még, hogy az álom valóság legyen. A Galgavidéke Áfész jó szán­dékú és segítő közeledését örömmel fogadta az igazgató. Megegyeztek. Ha a szövetke­zet a vendéglátásban egyfor­mán lát kereskedelmi és kul­turális tevékenységet, akkor nyíljon meg a Galgavidéke Áfész újabb egysége. Idősebbek kedvence Az elmúlt néhány rövid hó­nap eseményei igazolják, hogy a kezdeményezés helyes volt, s a közművelődés érdekében szövetkezett két szervezet — művelődési ház és áfész —, az egyezményt komolyan ve­szi. A szövetkezet berendezést adott: hűtőgépeket, fagylalt- gépet és a vendéglátáshoz szükséges kellékeket. S ha ma előfordulnak is gondok, elsősorban az áruellátás, a nagyobb választék biztosítása területén, az eredmények nem vitathatók. Bankó László igazgató a pár hónapos közös munka jönnek vagy mennek, megné­zik a régi, Galgahévízt idéző fotókat.* melyéket a Néprajzi Múzeum archív anyagából kerestünk ki, s amelyekből kis kamarakiállítást rendez­tünk. Az eredmények ismeretében most már bátrabban lehet tervezni. Ki szeretnék használ­ni a vendéglátásban rejlő le­hetőségeket. helyet adni osz­tálytalálkozóknak, s ha kérik, vállaljuk a hagyományos la­kodalmak megrendezését is. Amikor véget ér a mezőgaz­dasági munkák dandárja, el­kezdik a nemzeti napok szer­vezését. Hűtött sör A művelődési ház bemutat­ja például Kubát: filmek, ki­állítás. előadások segítségével, s vendéglátás lesz kubai éte­lekkel. Tervezik, hogy a régi Galga menti paraszti ételek­kel is megismertetik a házi- asszonvokat. A gyerekeknek . indítják a kakaóbárt. Hama­rosan megépítik a tekepályát. Arra törekszenek, hogy min-, dig kaphatók legyenek hideg- konyhai termékek. Az eddigi eredményekből, a fogalmazódó tervekből úgy tűnik, jó házasságot ’ kötött a művelődési ház és az áfész. Elismerően nyilatkozik erről sok galgahévizi. aki az együtt­működés eredményének a részese, élvezője. Fercsik Mihály ISSN >133—1957 (Gödöllői Hírlap) után már bátran állítja, hogy az elképzelés helyes volt. — Elsősorban az idősebb korosztály tagjait vonzza a csendes, beszélgetésre és esz­mecserére alkalmas környezet Lassan kialakulnak a baráti körök, akik mindig ugyanab­ban az időpontban érkeznek, s tudják, hogy azonos érdeklő­désű társaikkal találkoznak, ötven-, hatvan- és hetvenéves férfiak mind többen és többen járnak hozzánk — mondja az igazgató. — És ami jó, ma már nemcsak az asztal mel­lett ülnek, hanem a művelő­dési háztól más szolgáltatást is kérnek. — Megfogalmazták például a kérést, hogy szervezzünk ré­szükre országjáró kirándulá­sokat. Júniusban a Dunaka­nyar, júliusban Székesfehér­vár—Győr és Pannonhalma út­vonalra indítottuk a buszokat, augusztus 13-án pedig EgerreI és környékével ismerkednek a kirándulók. Éveken át siker­telenül kísérleteztünk az uta­zások megszervezésével, csak most sikerült, az itt kialakult társaságok bevonásával. — Hasonló fejlődést, a kul­turált vendéglátás sikerét jel­zi. hogy szombaton és vasár­nap a családok együtt jönnek hozzánk. A gyerek fagylalto- zik, az édesanya süteményt fogyaszt, az édesapa a kelle­mesen hűtött üveg „ör mellett a barátaival társalog. Amikor

Next

/
Oldalképek
Tartalom