Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-14 / 192. szám

2 1983. AUGUSZTUS 14., VASÁRNAP ékk.4 hét világpolitikái KÉRDÉsummm?' Két kontinens Erőfitogtatás Közép-Amerikában - Afrikai ütközőpont Sikertelen közvetítési kísérlet a Közel-Keleten Veddei csapatainak előretörése Habré segítségért folyamodik Az elmúlt hét latin-ameri­kai eseményei is azt bizonyít­ják, hogy az Egyesült Álla­mok, nagyhatalmi céljaitól ve­zérelve tovább’ élezi a már amúgy is feszült helyzetet, fo­kozza a nyomást a térség ál­lamaira, a számára kedvező politikai fordulat kicsikarása érdekében. Az állítólagos ku­bai és nicaraguai fenyegetésre hivatkozva jelentős mennyisé­gű hadfelszerelést halmoz fel Hondurasban, a közös ameri­kai—hondurasi hadgyakorlat színhelyén. Egyidejűleg a ni­caraguai partok közelében tar­tózkodik két repülőgép-anya­hajó, fedélzetén több száz re­pülőgéppel. Egyértelműen a feszültségnövekedés jelzi a hát elején lezajlott guatemalai ál­lamcsíny is. MI TÖRTÉNT GUATEMA­LÁBAN? Mint minden eseményt a térségben, a guatemalai ál­lamcsínyt is nemzetközi vetü- letében kell vizsgálni, hiszen hatása túlmutat az adott or­szág keretein. Oscar Mejia Victores tábornok, aki hétfőn néhány tiszttársával megbuk­tatta Rios Monttot, Guatema­la tábornok-elnökét, már első nyilatkozataiban sem hagyott kétséget afelől, hogy külpoli­tikájában Washington céljait kívánja szolgálni. A szélső- jobboldali nézeteiről, anti- ■ kommunista meggyőződéséről hírhedt ejtőernyős tiszt sajtó- értekezletén kijelentette, hogy szorosabb kapcsolatokat akar létesíteni az Egyesült Álla­mokkal, majd azt hangoztat­ta, hogy Nicaragua kormánya „egész Amerikát fenyegeti”. A többi közép-amerikai dikta­túrához hasonlóan azzal vá­dolta Manáguát, hogy katonai segítséget nyújt a térség fel­szabadító mozgalmainak. A politikai megfigyelők már az első megnyilvánulá­sok után úgy vélekedtek, hogy a puccs a Pentagon és az ame­rikai külügyminisztérium mű­ve. Ezt erősítették meg a hír- ügynökségi jelentések is, ame­lyek beszámőltak róla, hogy Mejia Victores az államcsíny előestéjéri a hondurasi fővá­rosban amerikai tisztekkel ta­nácskozott. Washingtonban azt is elismerték, hogy az Egyesült Államok guatemalai helyettes katonai attaséja a puccs idején az elnöki palo­tában tartózkodott. Az állam­csíny hátterében az állt, hogy Rios Montt többé már nem felelt meg az USA érdekei­nek. A volt elnök rendszeré­nek terrorja Laton-Amerika- szerte elégedetlenséget váltott ki, ehhez hozzájárult még az is, hogy Montt a belső politi­kai nyomásnak engedve, vá­lasztásokat ígért a jövő év nyarára. Ezek a választások már nem illettek bele a wa­shingtoni elképzelésekbe. A guatemalai események lo­gikusan illeszkednek az USA közép-amerikai terveibe. Az Egyesült Államok elképzelése szerint a nicaraguai és Salva­dort hazafiak elleni összeeskü­véshez szükség van arra, hogy kegyetlen diktatórikus rend­szerek legyenek uralmon a térségben. Mind a puccs, mind a hondurasi erőfitogtató had­gyakorlat arra utal, hogy Wa­shington közép-amerikai poli­tikájában a hangsúly a kato­nai megoldásokra helyeződik át. HOGYAN ALAKULT A CSÄDI HELYZET? A hosszú ideje tartó csádi polgárháború veszélyes fordu­latot vett az elmúlt hetekben. Már nem egyszerűen Hisszén Habré, a jelenlegi és Gukuni Veddei, a megbuktatott elnök hatalmi vetélkedéséről van szó, hanem egyre terebélyese­dő nemzetközi konfliktussal, is fenyegető helyzetről, amely­ben olyan országok kompro­mittálták magukat, mint Fran­ciaország, az Egyesült Álla­mok. Zaire, Szudán, Egyiptom és Líbia. Az USA és Franciaország egyértelműen Habré rendsze­rét támogatja, és közvetlen beavatkozással vádolja Líbiát. Ügy próbálják beállítani a helyzetet, mintha Líbia tevé­keny részt vállalna a csádi harcokban, és erre hivatkoz­va a két országnak kötelessé­ge volna „megvédeni a Nyu­gat érdekeit”. Líbiai részről cáfolják az effajta állításokat és a külföldi beavatkozás ki­vizsgálására a Biztonsági Ta­nács segítségét kérték. Hang­súlyozzák, hogy Líbia semle­gességet tanúsít a csádi har­cokkal kapcsolatban és a vál­ságot az Afrikai Egységszerve­zet keretei között, a külföldi erők kivonásának, a minden­nemű beavatkozás megszünte­tésének útján lehet megoldani. Tripoliban arra is figyelmez­tetnek, hogy az Egyesült Ál­lamok, amely már korábban is fenyegetőzött Líbia „meg- leckéztetésével”, a csádi hely­zetet használja ki agresszív céljainak megvalósítására. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy az USA Líbia-ellenes magatartását demonstrálva ve­zető szerepet játszik a csádi intervencióban. Kerek 25 mil­lió dolláros rendkívüli kato­nai segélyt juttatott a kor­mánycsapatoknak. Qsád lég­terét pedig AWACS felderitő gépek pásztázzák. Mindazon­által Washington szeretne nemzetközibb jelleget adni a beavatkozásnak, ezért tolja maga előtt Franciaországot. A minden valószínűség szerint egyeztetett politika alapján Párizs több száz „kiképzői” mi­nőségben tevékenykedő kato­nát küldött a csádi fővárosba. Az alakulatok azonban teljes harcfelszereléssel érkeztek, s. szükség esetén azonnal harcra kész reguláris erőkké válhat­nak., Nem sokkal azután, hogy a csádi kormány elvesztette a stratégiai jelentőségű Faya- Largeau városát, a líbiai hír- ügynökség jelentette, hogy tárgyalások kezdődtek a szem­ben álló felek között. Ame­rikai és francia források ugyanakkor cáfolták a kapcso­latfelvétel hírét. Egyelőre még nem derült ki, hogy taktikai lépésről van-e szó, vagy a megnyugtató rendezés első ál­lomásáról. MIRE JUTOTT A MCFAR- LANE — MISSZIÓ? A Közel-Keleten az elmúlt hét McFarlane ingázása je­gyében telt el. Reagan elnök megbízottja azonban egyelőre annyi eredményt sem tud fel­mutatni, mint sokat bírált elődje, Habib. McFarlane-t Szaúd-Arábiá- ban is meglepően kelletlenül fogadták. A Fahd uralkodóval folytatott tárgyalások után a dzsiddai lapok tudni vélték, hogy Szaúd-Arábia elutasítot­ta az izraeli csapatok Liba­nonból történő részleges ki­vonásának tervét. Az uralko­dó a csapatok teljes kivonásá­hoz ragaszkodik, hogy a bej­rúti kormány az egész ország területén gyakorolhassa szuve­renitását. Szíriában is igen elmarasztalóan értékelik a körutat. A damaszkuszi rá­dió hangsúlyozta: McFarlane küldetése csak a térségben feszültséget okozó amerikai' lépések leplezését szolgálja, s eközben a Pentagon újabb Űrügyeket talál a katonai je­lenlét fokozására. Közben Sa­mir izraeli külügyminiszter el­utasította, hogy a megszálló csapatokat a libanoni—izraeli nemzetközi határra vonják vissza. A libanoni kormány fenntartásait kommentálná az ’Taeli diplomácia vezetője az­zal érvelt, hogy „a libanoni követelések’ nyomás hatására jöttek létre és nem gyakorol­hatnak befolyást az izraeli ál­láspontra”. A hét közepén a területileg, politikailag és vallásilag meg­osztott országban tűznárbaj robbant ki a drúz és a keresz­tény milíciák között. A harcok következtében a bejrúti nem­zetközi repülőteret is találatok érték. Az ellenségeskedések megszüntetésében közvetítő három libanoni minisztert drúz fegyveresek rabolták el, és csak Valid Dzsumblattnak, a libanoni drúzok politikai vezetőjének közbenjárására engedték szabadon őket, az­zal a feltétellel, hogy követe­léseiket eljuttatják Dzsemajel elnökhöz. A követelések a li­banoni kormány lemondását, a hadseregnek a Suf-hegység- böl való kivonását, a drúz hadállások ágyúzásának meg­szüntetését, a vallásfelekeze­teik jogegyenlőségét és Liba­non arab jellegének megőr­zését tartalmazták. Az ese­mények hatására a libanoni kormány ígéretet tett rá, hogy tekintetbe veszik a muzul­mán lakosság igényeit az or­szág irányításában való na­gyobb részvételre. Kövess László Borúlátóan nyilatkoztak szombaton a közepes hatótá­volságú rakétákkal foglalkozó genfi tárgyalások kimenetelé­ről a nyugatnémet Szociálde­mokrata Párt vezetői. Willy Brandt, az SPD elnöke szerint az októberi bonni kor­mányváltozás óta csökkentek a tárgyalási siker esélyei. Brandt a Hamburger Morgen- postnak adott nyilatkozatá­ban arra hívta fel a genfi tár­gyalásokon résztvevő két nagy­hatalmat, használják ki a fennmaradó időt a tárgyalásos rendezés érdekében és a siker reményében, adott esetben hosszabbítsák meg a követke­ző, ősszel tartandó tárgyalási fordulót. A képviselőház után a szená­tusban is bizalmat kapott Bet- tino Craxi szocialistapárti mi­niszterelnök ötpárti koalíciós kormánya. A szombaton délután befeje­ződött vitában az olasz gazda­ság súlyos problémáit és a kormány tervezett külpolitiká­ját érintette a legtöbb felszó­laló. A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy a genfi „euro- hadászati” tárgyalások sikerrel végződnek, és ígéretet tett, hogy az olasz kormány ebben az irányban kíván munkál­kodni. Hozzátette azonban, hogy a konferencia eredmény­telensége esetén Olaszország egyezteti álláspontját nyugat­európai szövetségeseivel és az Egyesült Államokkal. Az ellenzéki pártok képvise­lői rámutattak, hogy Craxi kormányprogramja nem tar­talmazza a válságból kivezető Valid Dzsumblatt, a Libano­ni Haladó Szocialista Párt el­nöke pénteken este Amman- ban Husszein jordániai király- lyal tárgyalt, majd a szaúd- arábiai kormány meghívására Dzsiddába érkezett. Dzsumb­latt, aki egyben a libanoni drúz közösség vezetője, a bej­rúti Asz-Szafir lapnak adott nyilatkozatában kijelentette:a drúz milíciák egyelőre nem szüntetik be a bejrúti repülő­tér tüzérségi lövését, mert a repülőteret a hadsereg o drú­zok elleni hadműveletekre is igénybe veszi. Safik el-Vazzan libanoni mi­niszterelnök, akinek távozását kormányával együtt a nemzeti egység helyreállítása érdeké­ben követelik a drúzok, pén­teken kijelentette, a kormány nem tágít szándékától, hogy a hadsereg ellenőrzése alá akar­ja helyezni a Suf-hegységet, mihelyt hátrább vonják onnan a megszálló izraeli csapatokat. Genf Befejeződött a világkonferencia Pénteken Genfben befejezte munkáját a fajüldözés és a faji megkülönböztetés elleni harc kérdéseivel foglalkozó világ- konferencia. A tanácskozáson mintegy 130 ország és számos nemzetközi szervezet képvise­lői vettek részt A konferencián elfogadott nyilatkozat aláhúzza, hogy a fajüldözés, a faji megkülönböz­tetés és az alapvető emberi jo­gok megsértése a nemzetközi helyzet kiéleződéséhez vezet. A konferencia résztvevőd éle­sen elítélték a Dél-afrikai Köz­társaság hatóságait A konferencia résztvevői azt is követelték, hogy Izrael ves­sen véget a megszállt arab te­rületek palesztinai és más származású lakosságával szembén alkalmazott faji meg­különböztetésnek. 12 nyugati ország — köztük Anglia, Franciaország, az NSZK és mások — képviselői a nyilatkozat ellen szavaztak. Nem várható Genfben meg­állapodás a felek jelenlegi tár­gyalási pozíciója alapján — je­lentette kl Horst Ehmke, a Szo­ciáldemokrata Párt parlamenti csoportjának alelnöke. A Süd­deutscher Rundfunkban el­hangzott. véleményét Ehirnke a Genfben eddig tapasztalt „cse­kély mozgásra” alapozta. Amennyiben a genfi tárgyalá­sokon semmi sem változik, mindenekelőtt az amerikai ma­gatartásban, úgy az SPD késő ősszel tartandó rendkívüli ■‘pártkongresszusán nagy több­séggel mond majd nemet az Új atomfegyverek telepítésére — hangsúlyozta az SPD parla­menti csoportjának alelnöke. utat. Az OKP nevében felszó­laló Gerardo Chiaromonte ki­emelte, hogy Craxi kénytelen alkalmazkodni a Keresztény­demokrata Párt által diktált feltételekhez. Orlandi-iigy Újabb ultimátum Szombaton ismét hírt adtak túszukról, Eemanuela Orlandi- ról elrablói. A legújabb — harmadik szá­mú — közleményt az ANSA olasz hírügynökség milánói szerkesztőségébe juttatták el a terroristák. Ebben azt igyek­szenek tudatni, hogy Emanuela Orlandi az augusztus 4-ében megjelölt ultimátummal ellen­tétben még életben van. Az újabb ultimátumot augusztus 28-ra tűzték ki. A feltétel vál­tozatlan: II. János Páltól vár­nak nyilvános nyilatkozatot. A drúzok viszont ellenzik a falangista ellenőrzés alatt álló hadsereg bevonulását. Megállt a lengyel gazdaság hanyatlása: bár a gazdasági fejlődés jellemzői még elma­radnak a válságot megelőző időszak mutatóitól, több fon­tos területen az idei, január— júliusi termelés már nagyobb, mint a tavalyi év megfelelő időszakában — állapítja meg a szombati Trybuna Ludu, a Lengyel Statisztikai Hivatal je­lentését értékelve. Ebből kitűnik, hogy az érté­kesített termelés januártól jú­liusig 8,1 százalékkal volt ma­gasabb, mint tavaly ugyaneb­ben az időszakban. A feldolgo­Szombaton jelentős hadisi- kereicet erteK el Gimum v ed- aei volt einoK csapatai és a Reuter ont hirugynóiíség erteiseiése szerint ellenőrzé­sük ala vettéK Gsád északi restének mintegy narmaaat. Hírügynökségek beszámolói szerint Gukuni Vecklei erői a nap folyamán elfoglalták Ko- ro-Toro es um-batuoa tele­püléseket. Szumaiia Mahamat, a Habré-kormány tájékoztatá­si minisztere azt közölte, nogy a kormánycsapatok „taktikai visszavonulást” hajtottak vég­re és felszerelésükkel együtt erős védelmi vonalat létesítet­tek néhány kilométernyire Um-Salubától délre. Az _ új védelmi vonal N’Dzsamenától, a fővárostól immár alig több mint 350 kilométernyire északra húzódik. A csádi kormány tájékoztatási minisz­tere ismét azzal vádolta Lí­biát, hogy repülőgépei „inten­zíven bombázták” szombaton is a kormánycsapatok állásait. A kormánycsapatok most nekiláttak Abésé megerősíté­sének; a város birtoklása — katonai elemzők szerint —. létfontosságú lehet Habré erői számára, mert a fővárosba ve­zető egyik fontos útvonal mentén fekszik. Mint jelen­tettük, Abésébe érkezett a francia ejtőernyősök egyik százada — 150 katona —, akik korszerű légvédelmi fegyvere­Éles Kuba-ellenes kiroha­násokkal tűzdelt beszédet mondott pénteken Reagan amerikai elnök a Florida ál­lambeli Tompában, a spanyol- ajkú amerikaiak kereskedelmi kamarájában. Reagan megpró­bálta védelmébe venni közép- amerikai ágyúnaszád-diplomá- ciáját, azt bizonygatva, hogy az Egyesült Államok a „de­mokrácia. a párbeszéd és a gazdasági haladás előmozdítá­sán munkálkodik a karibi tér­ségben”. Teljesen figyelmen kívül hagyva Kubának azt a kész­ségét, hogy tárgyalások útján rendezzék a Közép-Ameriká- ban felmerült problémákat. A legújabb Jelentések sze­rint 19-re emelkedett Chilé­ben az országos tiltakozási nap résztvevői és a rendfenntartó erők közötti összecsapások ál­dozatainak száma. Hírügynök­zó ipar helyzetének javulása eredményeként a piac az idén eddig 7 százalékkal kapott több árut, mint tavaly január és július között. Kiemeli a Trybuna Ludu a külkereskedelem fejlődését. A Lengyelországot sújtó nyugati szankciópolitika fényében kü­lönös jelentőségre tesz szert az a tény, hogy az idén a tőkés eredetű import 15 százalékkal múlta felül a tavalyi január— júliusi behozatalt: a nyugati kereskedelem mérlege eddig 73,5 milliárd zlotys aktívumot mutat. két vittek a városba. Az lesz a feladatuk, hogy a fegyverek használatára kiképezzék a kormány katonáit. A francia katonák kiképzőtisztek és ta­nácsadók, akik olyan paran­csot kaptak, hogy a harcok­ba ne avatkozzanak bele —. de az egység parancsnoka kö­zölte: természetesen védekezni fognak, ha támadás éri őket. A harctéri helyzet gyors i romlása láttán Hisszén Hab­ré csádi kormánya pénteki ülésén kiadott nyilatkozatá­ban „a francia és amerikai fegyveres erők közvetlen, tö­meges és haladéktalan” be­avatkozását sürgette az or­szágban, hogy tartóztassák fel Gukuni Veddel volt kormány­fő északról a főváros félé előnyomuló csapatait. Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa pénteken határidő nél­kül elnapolta a Líbia által az Egyesült Államok ellen, illet­ve a Csád által Líbia ellen benyújtott panasz vitáját. A TASZSZ jelentése szerint a líbiai panasz vitájában fel­szólaló el nem kötelezett és szocialista küldöttek sorra rá­mutattak, hogy a Líbia párt­jainál felvonultatott amerikai flottacsoportosítás, a szomszé­dos országokban rendezett, példátlan arányú hadgyakor­lat komolyan fenyegeti a tér­ség békéjét és biztonságát. Reagan durva támadásokkal illette Fidel Castro kubai el­nököt. Kijelentette: az Egye­sült Államok „komoly kihí­vással” néz szembe Közép- Amerikában. Beszédében Rea­gan odáig ment, hogy a szo­cialista Kubát „az amerikai félteke gazdasági hadirokkant­jának” nevezte. Washington­nak a közép-amerikai térség­ben fokozódó katonai jelenlé­tét az amerikai elnök az Egyesült Államok biztonságá­nak szavatolásával próbálta indokolni. A térségben folyta­tott amerikai politikáról azt állította, hogy az az itt élő né­pek javát szolgálja. ségek jelentései szerint pénte­ken 62 ember sebesült meg, a rendőrség több mint 1200 személyt vett őrizetbe. A Pinochet-rendszerrel szembenálló politikusokat, pártvezetőket és volt parla­menti képviselőket tömörítő szervezet, a PRODEN képvise­lői pénteken Santiagóban saj­tóértekezletet tartottak. Ezen leszögezték: a súlyos összecsa­pásokért és a vérengzésért el­sősorban magát Pinochetet terheli a felelősség. Figyel­meztettek arra, hogy a iövő- ben újabb kormányellenes til­takozási akciók várhatók. Sandro Pertini olasz köz- társasági elnök, Pérez de Cuellarhoz küldött üzeneté­ben, szombatón azt javasol­ta, hogy az ENSZ a ieghatá- rozottabb módon ítélje el a chilei kormányt. Pertini rámutatott: a chilei rendszer legutóbbi véres cse­lekményei sértik az alapvető emberi jogokat, s ellentétesek az ENSZ alapokmányával. SPD-véhmény az eurorakéia- tárgyalásokról Csökken a megegyezés esélye Olasz szenátusi szavazás Bizalmat kapott a koalíció Dzsumblatt nyilatkozata Drúz—falangista konfliktus A Lengyel Statisztikai Hivataf jelentése Megállt a gazdaság hanyatlása Washingtoni érdekek a karibi térségben Reagan Kuba-ellenes beszéde További tiltakozó akciók várhatók Kíméletlen chilei terror A chilei fővárosban élesre töltött fegyverekkel járják az utcákat a ka­tonák, hogy megakadályozzák az újabb tiltakozó megmozdulásokat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom