Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-14 / 192. szám
I 1983. AUGUSZTUS 14., VASÄItNAP xMtap Testre szabott'munkáért — testre szabott fizetség A vastagabb boríték is minősít Nem hiszem, hogy sokan foglalkoztak volna kis országunkban a népszerűségében újra növekvő golfjáték szabályaival. Nem is érdemes itt alaposabb szabályis- Riei-íetésbe fogni, hiszen akit érdekel, előbb-utóbb úgyis felfedezi azokat a közkézen forgó, ronggyá olvasott öreg szakkönyveket, amelyek választ adnak kérdéseire. Hadd emeljek ki csupán egy aprócska dolgot, ami számomra a konkrét tartalomnál több mondanivalót tartalmaz. Nevezetesen arról van szó; a golfversenyeken nem az dönti el a helyezéseket, hogy az adott pillanatban ki éri el a legjobb eredményt — vagyis: ki győzi le legkevesebb ütéssel az indító állás és lyuk közötti távolságot —, hanem az, hogy saját magához mérten ki mutat nagyobb javulást. Ez már csak azért is emberibb mértéknek tűnik, mert a versenyzőt mindig erőn felüli teljesítményre készteti. írhatnám: ösztönzi. E kifejezést az utóbbi időben azonban nem is annyira a sporttal kapcsolatban, mintsem a gazdasági feladatainkról, a bérezés gondjairól, a továbblépés lehetőségeiről szóló beszámolókban emlegetjük a leggyakrabban. Napjaink újat kereső Tiísérietezgetésc, olykor heves vitákat kiváló buktatói jelzik, hogy nem értük még el a célt. Az útkeresés azonban számos olyan, máshol is hasznosítható példát hoz a felszínre, amiről érdemes nyilvánosan is elgondolkodni. Verseny a javából Vegyük elsőként az Észak- Pest megyei Sütőipari Vállalatnál bevezetett — s ismét a sporttól kölcsönözve a kifejezést—, „Nem hivatalos” ber- versenyt. A találmány nem egetreiiigető, mégis hatásos. Lényege, hogy a legfelső bs szintű gazdasági vezetés minden fél évben írásban értékeli az első számú termelésirányítók — üzemvezetők és helyetteseik —. tevékenységét. A levelekhez mellékelik azt a táblázatot is, amelyből kiderül, hogy a címzett a bérek rangsora szerint hányadik helyen van. Akik az elsők. között, természetesen jó munkájuknak köszönhetik ezt, azok borítékját a jutalmak, mozgóbérek is vastagítják. Akiig a középmezőnyben tanyáznak, elgondolkodhatnak, miért részesültek kevesebb többletjuttatásban. Akik pedig a sor végén kullognak, mélyebb ön- Viszgálatra kényszerülnek. Az ilyen versenyeknek természetesen csak akkor van értelmük, há a feladatok is testreszabottak. A felelős gazdasági vezetőknek jó szabó módjára kell pontos mértéket venniük beosztottaikról, s számukra egyéni képességeiknek megfelelő' célokat megjelölni. A túlságosan lötyögős méretezés ugyanolyan káros, mint a szűkebb képességeket meghaladó követelmények. A hasonlat nem véletlen: jó példaként a Váci Kötöttáru- gyárat említenénk, ahol a nemrég elfogadott kollektív szerződésben már azt láthatjuk, hogy alaposan megváltoztatták az elmúlt esztendőkben alkalmazott bérezési formákat. Szinte alig akad ma már olyan munkakör, amelyben ne a prémiummal összekapcsolt teljesítménybér határozná meg a hóvégi boríték vastagságát. Ahol pedig különösen nagy jelentősége van a pontos, kifogástalan munkának — például a festődében, ahol egyetlen tévedés „ára” több tízezer forint —, az összkereseten belül a régebbinél és az átlagosnál nagyobb arányt képvisel * minőségi prémium. Sőt, egyes munkakörökben — a Varrónőknél és a vasalóknál — ezenkívül még úgynevezett progresszív teljesítménybér is adható abban az esetben, ha eov r'^kíviü, fontos exportfeladat gyors elvégzéséről van szó. Aremelés=bsrnöveked&s? A kötöttárugyáriak bérezési rendszere meglehetősen nagy rugalmassággal alkalmazkodik a vállalat gazdasági érdekeihez, számukra csupán az jelent gondot, hogy az egyéni teljesítményeknek gyakran a kisebb dolgozó kollektívák maguk szabnak határt. Nem lehet ugyanis figyelmen kívül hagyni a munkafolyamat egymást követő fázisaiban dolgozók eltérő képességeit. Ez a közösségi fékezőerő szerencsére csak keveseket tart vissza kényszerűen. Azzal szinte mindenki egyetért, hogy csak az keressen többet az átlagnál, aki a középszernél többet, jobbat nyújt. Elfogadják ezt az elvet a kereskedelemben dolgozók is, s hogy bérük emelkedése olykor nem takarja teljesítményük növekedését, azért nem teljesen ők okolhatók. Mert miről is van szó? Ha bármely termék fogyasztói árát emelik — főleg, ha többet egyszerre, vagy közeli időpontokban —. akkor a jutalék százalékának megfelelően ez többé-kevésbé jelentkezik a keresetekben is. Ezt ellensúlyozhatja valamennyire a megdrágult áru iránti kereslet csökkenése, ám — főleg alapvető napi fogyasztási cikkek esetében — ez nem mindig számottevő. Így történhet meg, hogy a bérek túlságos megemelkedését j ellensúlyozandó — s a progresszív adót elkerülendő — néhány vállalatnál a jutalék arányának csökkentését vetették fel a pénzügyi szakemberek. Ez okozott különösen heves vitákat a Vác és Vidéke Áfész váci Naszály Áruházban is, de végül minden maradt a régiben. Tovább kell lépni Kétségtelen, a nehezebb utat választották. A jobb munkára a szövetkezet nyereségéből képzett szerény bérfejlesztéssel, annak szigorú differenciálásával tudnak csak ösztönözni, meg az átgondolt jutalmazásokkal. Mint elmondták, ez olykor kemény csatákkal jár, de ez a módszer a munkahelyi demokrácia adta lehetőségeket kihasználva hatásosabb és mindenki szamara elfogadhatóbb. Szétosztani csak azt lehet, ami már a zsebünkben van. Sok helyen viszont éppen a kassza üressége okoz sok-sok gondot. Ezek szerint a sütőipariak, a kötöttárugyáriak vagy az áfész áruház kereskedői kedvezőbb helyzetben vannak? E kérdést azonban kár feltenni, mert mindjárt elkezdenék sorolni, hol kellene javítani munkájukon, hogyan kellene még igazságosabban gazdálkodni a bérekkel. Furucz Zoltán l£GST-beruházás Korszerű képzés Valamennyi szocialista, s több fejlődő ország pilótái, navigációs tisztjei, szerelői a szovjetunióbeli Uljanovszkban ismerkedtek meg az IL—18, az An—24, a TU—134, a TU— 154 és az IL—62-es típusú szovjet repülőgépekkel. Ugyanis a szovjet polgári légiflotta 1935-ben alapított pilóta- és aviatechnikai szerelő iskolájának bázisán hozták létre a KGST-országok polgári légi közlekedése számára a hajózó, a műszaki- és a diszpécserszemélyzetet kiképző közös központot A korszerű központ megépítésében részt vállalt Bulgária, Magyarország, az . NDK. Csehszlovákia, Kuba, Mongólia, Lengyelország, és a Szovjetunió. Az építkezés első ütemét az idén adták át. Ekkor készült el az oktatólaboratórium tömb,. a 750 ágyas szálloda, s a minden korszerű repülőgép leszállását biztosító rádiótechnikai rendszerrel felszerelt és gurulóutakkal kiegészített fel- és leszálló pálya. Irány a túlpart kompon A nemrég átadott Árpád-komp Vácott már menetrend szerint működik. Nemcsak a kíváncsiskodókat, hanem a kirándulókat is egy menetben át tudja szállítani a túlpartra. Bár nem volt a hét végén kánikula, most is bőven akadt utas. Erdési Agnes felvétele üxp&rtgondak a ráckevei hűfőkázban Megfagyott már a gurulós mába A ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezet központjától nyolc kilométerre, Szigetcsép felé található a gazdaság hűtőháza. Ez a hideg, fehér épületcsoport magányosan áll a mező közepében. A munka itt félig ipari, félig mezőgazdasági jellegű. A hűtőház is két részre tagolható: a meleg üzemre, ahoi a zöldséget és gyümölcsöt mélyhűtésre készítik elő és a hideg üzem, amelyben a hűtés és válogatás fázisai követik egymást. Gazdasági társulásban A hűtőház legkeresettebb terméke a málna volt az elmúlt években. Az édes, piros gyümölcs köztudottan nagyon kényes, könnyen megtörik, értékes leve elcsorog, fagyasztott állapotban viszont köny- nyen szállítható. Mivel az Aranykalász Tsz saját termelésén kívül Nógrád megyéből kapja a legtöbb málnát, elhatározták, hogy helyben építenek két kisebb hűtőbázist. Gazdasági társulást hoztak létre a nógrádi Béke és a diósjenői Börzsönyalja mező- gazdasági termelőszövetkezetekkel, s közös beruházásban hűtőházat építettek Nógrád községben. Ugyanilyen társulásban Bernecebarátiban is épült egy, a helyi Börzsöny és a perőcsényi Vörös Csillag tsz összefogásával. Ebben a két kisebb egységben csak az úgynevezett hideg üzem található meg. Az üzemeltető mind a két helyen a ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezet. Piaci konkurrencia — A málnaszezonnak már vége, sajnos, csak 60 vagonnyit hűtöttünk le a várt 80 helyett. Az aszály minket is sújt az idén — mondta Mészáros László termelési üzemvezető. — Ezenkívül még az értékesítés is nehezebbé vált. Nagy a konkurrencia a piacon, az olasz és spanyol termelők mellé az utóbbi időben a skótok és a jugoszlávok is felzárkóztak. — Amikor kezdtük, a gurulós málnát márkában számítva még 4,50-ért lehetett eladni, az idén már 4-ért sem. A kisebb, a törött szemekből darált árut, úgynevezett bulkot készítünk, ez a málnaízű édességek és a szörpök alapanyaga, ennek ára azonban csak 2 márka körül van. Ha ehhez hozzászámítjuk a megnövekedett felvásárlási árakat, a veszteség nyilvánvaló. A kiesett exportot pótolni kell, ezért vállal bérfagyasztást az üzem. Hús és hal kerül tehát a tárolókba. Mínusz 40 fokig — Milyen termékkel próbálják megnövelni exportjukat a jövőben? — A bogyós gyümölcsökben látunk fantáziát, a fekete és piros ribizke, a szamóca keresettek és jól fizetnek a külföldi piacokon. Ezenkívül még áfonyát is szándékozunk fagyasztani. Szűcs László, a hűtőház műszaki vezetője az üzem kapacitásáról és műszaki adatairól mondott egyet s mást. — Úgynevezett rakoncák- han gyűjtjük és tároljuk az árut. Egy rakonca alapterülete 1 négyzetméter, a magassága 1,80 m. Az áru fajtájától függ, hogy ,az adott helyen mennyi fér el. Málnából 300 kiló, míg zöldborsóból 800 megy bele ugyanabba a ra- koncába. A hűtőház 5000 rakonca kapacitású, fagyasztó- kamránk —40 fokig hűt és —20, —24 fokon üzemel a négy tárolóhelyiség. Most érkezett egy nagyobb tétel őszibarack, amit bérmunkában fagyasztunk a Dunakeszi Konzervgyárnak. Seress Eszter A hét híre SZÉNÉÜESEN Q Nemzetközi tudományos tanácskozást rendeztek a vízgazdálkodás és a termelési potenciál összefüggéseiről Szarvason. © Az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének központi vezetősége a munkavédelem helyzetét tekintette át. @ A holstein szarvasmarhák tenyésztésének hazai tapasztalatairól nemzetközi konferencia zajlott let Budapesten. A hét híre az is, hogy a főváros volt a színhelye a cukorkémia új kutatási eredményeit összegező nemzetközi plénumnak. Laikusként ott kezdődik és egyben végződik is ismeretanyagunk a cukorkémiáról, hogyha valamibe cukrot teszünk, az édes lesz, s hogy por alakban könnyebb eldolgozni a sütemény tésztájában, mintha kockaként tettük volna abba... Véljük: ennyi tudomány is elég a háziasszonynak? Talán, bár esetleg egy picivel több nem ártana, mondjuk a cukor és a cukor közötti különbségekről, élettani hatásaik eltéréseiről, mert akkor esetleg kevesebb lenne a túlsúlyos — magyarán: kövér — gyermek a megye általános iskoláiban. Most ugyanis, amint azt az iskolaorvosi vizsgálatok megállapították, minden negyedik gyermek fölös kilókat cipel. A megyében egy fő évi átlagos cukorfogyasztása 36 kilogramm — a gyerekeké több —, ráadásul döntően répacukorról, olyan oligoszacha- ridról van szó. amely kémiai jellemzőinél fogva — mert hiszen szénhidrát — holtbiztos teremtője a többletdekáknak. Amikből azután többletkilók lesznek, főként, ha a gyermek tej helyett ilyen, meg olyan üdítő italokat hörpint le tízórai címén, holott már a reggelit mézédesre cukrozott teával, kakóval kezdte. A mézédesség szénédesség, azaz fűtőanyag a szervezetnek, mivel minden cukor — az aldózoktól, ke- tózoktól a különböző éterekig — szénvegyület. A szán e sajátságos megjelenési formáját az ember sok évszázada szolgálatra fogta — az időszámításunk kezdete utáni 300-as, 400-as években már iparszerűen foglalkoztak a cukornád levének besűrítésével Indiában —, ám valójában csak a huszadik század élelmiszeripara volt az, amely igyekezett feltárni ezeknek a szénvegyületeknek a hatás- mechanizmusát. Ma a szesz- és söriparban, a tejsav-, a keményítőszörp-, a gyümölcscukorgyártásban — csupán például — lényeges technológiai szerepe van a keményítő, az inzulin, a cellulóz enzim, sav. hő hatására végbemenő hidrolízisének. egyszerűbben szólva Cukrosításának, nem véletlen, hogy az ezzel foglalkozó szakembereket az üzemi humor cukrosbácsiknak, -néniknek nevezte ki. A bevezőben említett nemzetközi tanácskozáson száznegyven kémikus vett részt külföldről, számukkal is igazolva, miként növekszik a szénédes vegyületek súlya, szerepe a cukrászattól a kukorica termelésén át egészen az emberi test biokémiai folyamataiig, azaz miként erősödik annak jelntősége, képesek Vagyunk-e okosan kamatoztatni a tudomány feltárta friss ismereteket termelésben, gyártásban, táplálkozásban. Ennek a kámatoztatásnak egyik, nem lényegtelen sürgetője, hogy világszerte rohamosan növekszik a diabetes mellhúsban, azaz a cukorbetegségben szenvedők száma, a megyében például feltűnő, a korábbialthoz képest mennyivel több 7iő jelentkezik a szakrendeléseker ilyen panaszokkal. A cukorkémia eredményei közé tartozik, hogy ma már az e bajjal küzdőknek sem kell lemondaniuk az édes íz élvezetéről, bár minden, hagyományos értelmű cukor a számukra tilos, részükre a szénédességek nem létezhetnek. Gyógyszerész volt - Gerlinger János — az első hazai cukorgyár megalapítója, de persze akkor, a múlt század elején, nem gondolhatta, milyen tömegáru előállításához nyit utat. Naojainkban a megyében 23—24 ezer tonna cukor fogy el .tizenkét hónap alatt az üzletekből, több. mint a négyszerese annak, amit a felszabadulás előtt forgalmaztak, ha egy lakosra vetítjük az eladott mennyiségeket. A kellemes ízű szénvegyületek e szédületes karrierje — aminek élettani indokai nincsenek — arra mutat, nem okvetlenül jár együtt ésszerűség és anyagi tehetősség sok olyasmire is költünk, amiből a kevesebb elég lenne, amiből az elfogyasztott: sok! A szénédesek túlzott kedveltsége nem egyszerűen a családi pénztárcák ügye, baja; ügye. baja a társadalomnak is. A túltápláltság- ból ' következő betegségeiket gyógyítani, a maradandóan károsodottakat támogatni a közösség kötelme, ám kérdés, kétség, annyi okos szó ellenére joga-e valakinek betegre ennie magát?! Ez azonban már nem a cukorkémia köre. Mészáros Ottó Szombatonként: hsába tárt ajtó Felesleges iigyeletek? K evés feleslegesebb dolgot ismerek a tanácsi munkában, mint a szombati ügyelet — mondja Szabóné dr. Hujbert Anna, a tököli nagyközségi tanács vb-tit- kára, s készségesen elmagyarázza, mire alapozza a megállapítást. Minden alkalommal szakelőadó várja az ügyfeleket, ho] a gyámügyes, hol a műszaki kérdésekkel foglalkozó vagy a szabálysértési előadó. Ha éppen olyan természetű problémája van az állampolgárnak, amely az ügyeletes tanácsi dolgozó szakterületével függ össze, akkor elintézi. Azaz elintézné, de ilyen szerencsés egybeesésre még nemigen volt példa. Nyugalmasan telnek ezek a délelőttök a tanácsoknál. Van, ahol a szombati ügyelet alatt elkészül egy új kötött pulóver a gyereknek, ám a legtöbb helyen — így van ez Tökölön is — az éppen inspekciós előadó határidős tennivalóit intézi, kimutatást készít, levelet fogalmaz, beadványt állít össze. Szigethalmon afféle információs irodának tekintik szombatonként a tanácsot, és főleg az üdülőterületen hétvégéjüket töltő telektulajdonosokhoz érkező ismerősök érdeklődnek egyes utcák megközelítéséről. Felesleges. Mindenhol ez a felelet. Hasznát, érteimét nem látják az ügyeletnek, a szervezéssel kapcsolatos gondokról azonban mindenhol hosszú listát tudnának készíteni. Hiszen a tanácsi dolgozók java része nő, családanya. Számukra egy-egy szombati ügyelet előkészítése, a bevásárlás és egyéb teendők átruházása nagy gond. Ahol a szombat fejében az előadó megkapja a következő hét péntekét, ott szívesebben vállalkoznak az ügyeletre. Am a legtöbb helyen csak a keddi vagy csütörtöki — nem félfogadási — napon engednek el a dolgozók munkaidejéből 5 órát. Ennek rendszerint az a vége, hogy a megkezdett munkát nem lehet három óra elteltével abbahagyni és a szombat le- csúsztatásából nem lesz semmi. Solymáron és Ürömön találomra megkérdeztem öt-öt helybelit, voltak-e már szombaton ügyet intézni a tanácson. A válasz hat esetben szinte ugyanaz volt: miért, akkor is lehet? Akik tudnak a szombati ügyeletről, azok sem mennének, hiszen bizonytalan, hogy azt találnák-e bent, aki Intézkedni tud. T alálkoztam olyan tanácselnökkel, illetve vb-titkárra! — hadd ne írjam, melyik községről van szó —, aki. Illetve akik saját hatáskörükben megszüntették a szombati ügyeleti rendszert, mert több hónapon keresztül egyetlen helybeli sem vette igénybe ezt a lehetőséget hivatalos ügyeinek intézésére. Úgy tűnik: a szombati ügyeletek kérdését maga az élet szabályozza. M. K.
