Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-13 / 191. szám
Ma: 3. oldal A válaszra egyelőre várni kell Egyetlen hátizsákkal kezdte 1 oldal Nem csoda — a művelődés háza Egy kis gyulai 8. oldal Itatták, s a ligetbe csaiták Sok gyorshajtót büntettek meg 11. oldal Izgalmas viadal várható 12. oldal Hétvégi kalauz Szolgáltatás — volna VEST HEGYEM »AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM, 191. SZÄM Urai l.BO forint 1983. AUGUSZTUS 13., SZOMBAT Dinnyehegyek, csemegeszőlő, szilva Vetőmagból külföldre is jut A határ az elmúlt napok kisebb-nagyobb záporai ellenére továbbra is esőt vár. A földek különösen a megye déli vidékein szárazak,' bár az olyan aszály által kevésbé sújtott területek, mint például, Gödöllő térsége is, vizet kívánnak. Ezekben a napokban egyébként a megye mezőgazdasági üzemeiben a szakemberek a károk felmérésével, az intézkedési tervek kidolgozásával foglalkoznak. Főként a kieső takarmányok pótlására igyekeznek helyi megoldásokat találni. Az máris nyilvánvaló, ÁR, BÉR, TELJESÍTMÉNY R égóta bevonult a köztudatba az a néha csak teltréfásan használt szólásmondás, hogy aki árt mond, mondjon bért is. Még akkor is, ha napjainkban a magyar gazdaságban nincs mindig lehetőség arra, hogy a béremelések automatikusan kövessék az árnövekedéseket. Az említett elv alapja az a poetikus megfogalmazásban is napvilágot látott közgazdasági tény, miszerint o munkabér a munkaerő ára. Vagyis a munkabérnek tartalmaznia kell egyebek közt a munkaerő újratermeléséhezi szükséges előállítási költségeket. Ez pedig azt jelenti, hogy amennyiben ezek az előállítási költségek (vagyis a termékek és szolgáltatások árai) emelkednek, növekedniük kell a béreknek is. Még mielőtt azonban az idei ár- és bérindexeket összevetve számon kérnénk valamilyen mulasztást, érdemes áttekinteni a magyar gazdaság eddigi ár- bér versenyét. Teljesen természetes és nyilvánvaló, hogy az utóbbi esztendőkben tapasztalható ármozgások rendkívül érzékenyen érintették a honi polgárokat. Nem csupán azért, mert a magyar fogyasztó a korábbi időszakokban, évtizedekben stabil árakhoz szokott. Ezek az árak nemcsak a valóságban, hanem a köztudatban is az élet- színvonal garanciái voltak. Amikor például 1961 és 1965 között a jövedelmek évenkénti átlagos növekedési üteme 3,3 százalék volt, az áremelések évente mindössze 0,4 százalékot tettek ki. Mindkét adat 1966 és 1970 között csaknem duplájára növekedett, de valamelyest szűkült a bér- és árnövekedési olló közötti rés. Ebben az időszakban évente 6,2 százalékos volt a jövedelmek és 0,8 százalékos az árak növekedési üteme. 1971—1975 között a korábbihoz képest mérséklődött a jövedelmek növekedési üteme, miközben ugrásszerűen — legalábbis az előző tervidőszakhoz viszonyítva — megnőtt az áremelkedés. A jelzett időszakban évente 4.5 százalékos volt a jövedelem-, és 2,8 százalékos az árnövekmény. Még nagyobb különbségeket takar az 1976—1930 közötti időszak. Ekkor a jövedelmek évente 1,6 százalékkal gyarapodtak, miközben az árak átlagosan 6.3 százalékkal nőttek Az adatok hátterében meghúzódó érvek, közgazdasági összefüggések közismertek. A cserearányromlás, a magyar termékek világpiaci árának átlagosan mintegy 20 százalékos leértékelődése következtében nem volt és nincs' lehetőség a teljesítmények kiemelkedőbb honorálására. Legalábbis az ország egészét tekintve nincs lehetőség. Az már más kérdés, hogy a sokszor deklarált elvnek, miszerint a béreknek és a jövedelmeknek tükrözniük kell a teljesítményeket, nagyobb érvényt kellene szerezni a gyakorlatban. Vagyis az életszínvonal alakulásában a teljesítmény révén kellene szerepet kapnia a jövedelem- és bérpolitikának. A bérdifferenciálás és a fogyasztói ármozgások fontosságát, életszínvonalra gyakorolt hatását nem kisebbítve, tudni kell azonban azt is, hogy a bér- és árrendszer nem egyedüli eleme az életszínvonalpolitikának. Ennek kiindulópontja mindenekelőtt az a foglalkoztatás-politika, amely a teljes foglalkoztatás elvét vallva minden állampolgár számára jogot ad a munkához. Hasonlóképpen fontos eleme az életszínvonal-politikának a társadalmi juttatások politikája. Ez esztendőről esztendőre nagyobb terhet ró a közös kasszára, még akkor is, ha az állam nem vállal újabb kötelezettségeket magára. Egyetlenegy példa: az életkor kitolódik, növekszik a nyugdíjasok aránya, emellett bővül a magasabb nyugdíjra jogosultak köre, következésképpen automatikusan nagyobb lesz az ország nyug- díiterhe. És akkor még nem szóltunk az egyénenként talán szerény, de országos méretekben jelentős summát felemésztő nyugdíj- emelési és családi pótlék rendezési intézkedésekről, az oktatási és egészségügvi hálózat fejlesztéséről, a növekvő szerepű szociálpolitikáról. A ? említettek következtében, miközben a jövedelem emelkedései kevésbé igazodtak az áremelésekhez. átalakult a jövedelmek belső szerkezete is. A bérekhez kénest növekedett a béren kívüli juttatások sora. Mindez persze nem ássa alá az elöljáróban leszögezett szólásmon- dás igazát. Gazdasági helyzetünk. korábban szerzett adósságaink, költekezéseink azonban elsősorban a teljesítménvek. nem pedig az árak garantált elismeré- qóre adnak lehetőséget. Ve- leVteev fgv ahol telresít- rr)&v‘mondanak, mondjanak bért is. M. P. hogy a pénzügyi egyensúly visszaállítása érdekében a lehető legrosszabb módszer lenne oktalanul takarékoskodni a műtrágyával, vagy a jó minőségű vetőmaggal. Ami a jelenleg időszerű teendőket illeti, Pest megyében a szalmát lényegében már betakarították, a tarlót a terület négyötödén hántották meg. Egyre több termelőszövetkezetben látnak munkához a silókombájnok. Sok helyütt hamarabb hozzákezdtek a fontos tömegtakarmány levágásához tartva attól, hogy a kukorica szára értékes tápanyagokat veszít el. A lucerna harmadik kaszálása után már csak a magfogás ad teendőt az erre szakosodott gazdaságokban. A gyümölcs- és zöldségfrontról is kaptunk jelentést. A megyében ez idáig csak a csekorfoka 18,5 fok felett lesz, ha a továbbiakban a mostaniakhoz hasonló mennyiségű napfényt kapnak a fürtök. A közös gazdaságban a saját termésű szőlőből 15 ezer mázsát dolgoznak fel és a Kecskeméti Állami Gazdasággal kötött szerződés alapján a Bács-Kiskun megyei nagyüzem számára bérmunkában ugyan csak 15 ezer mázsa szőlőt préselnek. A pilisi Aranykalász Tsz- ben három kazalozó brigádnak ad munkát a felbálázott lucerna összerakása. A termés sajnos jóval a tervezett alatt marad, 50 százalékkal kevesebb a vártnál. A határban most a műtrágyaszóró és talajművelő berendezéseké, masináké a főszerep. Péntekig az alapműtrágyák nak 40 százalékát juttatták a Előtisztítás után zsákokban érkezik a borsó a Monori Vetőmagtermeltető Vállalat telepére. A pilisi Aranykalász Tsz-ből az idén több mint 35 vagon hüvelyes szaporítóanyagot szállítanak a vállalathoz. A borsó mag további tisztítás és fémzárolás után a felhasználó gazdaságokba kerül a pilisiek eddig a borsónak 15 százalékát adták át megrende lőjüknek. Trencsényi Zoltán felvétele megeszőlőt szüretelik, tetőzik viszont a dinnyehullám; szedik az uborkát, jó termések várhatók nyári káposztából. Az őszibarack szezonja az idén a hónap harmadik hetében befejeződik, s indul a ringló után megérett kék- szilváé is. Javában szüretelik a nyári almát és a vilmoskörtét. A dömsödi Dózsa Tsz-ben felmérték a szárazság okozta károkat, az adatok szerint az 560 hektárnyi kukoricából 180 hektáron „sült” meg a kukorica, s ezt csak silóként tudják hasznosítani. Gépeik az őszi kalászosok alá készítik elő a talajt, rövidesen hozzáfognak a napraforgó leveleinek vegyszeres eltávolításához, a 480 hektár területen termesztett olajos növény betakarítására. Terveik szerint a hiányzó abraktakarmány egy részét a juhászatban és a növendéküsző- nevelésben silókukoricával pótolják. A szüret Dömsödön előreláthatólag szeptember 1-én veszi kezdetét, elsőként az irsai Olivér kerül sorra, amelynek cutalajba: sikerrel alkalmazzák a tárcsához hasonló multipiller nevű eszközt, amely forgatás nélküli talajelőkészítésre alkalmas. A pilisi termelőszövetkezet a megye egyik elismert vetőmagtermesztő üzeme. Az idén 125 vagon búzát szállítanak Monori Vetőmagtermeltető Vállalat közvetítésével más gazdaságoknak, exportra 60 vagon gabona jut. V. B. Óránként négyezer fénycső Az Egyesült Izzó váci gyárában működő japán gyártmányú energiatakarékos fénycsőgyáríó sorról óránként 4000 fénycső kerül le. Képünkön a gyártástechnológia első ütemét láthatjuk, ahol a fénycsövek érintkezőit automata berendezések készítik. Barcza Zsolt felvétele Hazánk ad otthont az IPRA-konferenciának Konfliktusok feloldása Győrött rendezi meg X. konferenciáját a Nemzetközi Békekutató Társaság, az 1PRA. Amint azt pénteken a Press- inform Buda vári székházában megtartott sajtótájékoztatón Simái Mihály akadémikus, az előkészítő bizottság elnöke elmondta: a békekutatások meggyorsítását, a világ különböző térségeiben kialakult konfliktushelyzetek feloldási lehetőségeinek megteremtését tűzte ki. Simái Mihály a továbbiakban arról szólt, hogy az augusztus 29-én kezdődő, s négy napig tartó tanácskozásra a világ számos országából csaknem 250 résztvevő érkezik. A plenáris üléseken áttekintik a békekutatás időszerű feladatait, s meghatározzák a soron következő tennivalókat. Európa legjelentősebb vízi útjainak egyike Nyitott és szabad hajózás A Dunai Hajózás rendjéről 35 évvel ezelőtt írtak alá megállapodást a Duna menti országok, amelyek azóta sok hatásos intézkedést tettek a szabad és zavartalan hajózás feltételeinek megteremtésére. Eredetileg Csehszlovákia, Magyarország, Jugoszlávia, Románia, a Szovjetnió, az Ukrán SZSZK és Bulgária írta alá a megállapodást. Ehhez 1960-ban Ausztria is csatlakozott és a Duna Bizottság titkárságának meghívása alapján az NSZK közlekedési minisztériumának szakértői is részt vesznek a közös munkában. A megállapodásnak megfelelően a Dunán a hajózás valamennyi ország állampolgára és áruik számára nyitott és szabad, a kikötői és hajózási illetékei^ valamint a kereskedelmi hajózás feltételei egyenlőek. Az érintett országok nagy erőfeszítéseket tettek a meder szélesítésére, gázlók megszüntetésére, a folyó szabályozására, hogy azzal is biztonságosabbá tegyék és gyorsítsák a forgalmat. Ma már több mint 20 ország hajói járják a Dunát, s évente majdnem 90 millió tonna árut szállítanak ezen a fontos vízi úton. Jó feltételek jöttek létre ahhoz, hogy a Dunát Európa egyik legjelentősebb hajózható vízi útjaként használják ki. A gondos, megelőző ellenőrzéseknek köszönhető Nyugalmas a KÖJÁL nyara •<f A nyár általában veszélyes időszak közegészségügyi és í járványügyi szempontból. Vajon az idei száraz kánikula ^ sok bajt okozott-e? Aki válaszol: dr. Horváth Imre, a 4 Pest megyei KÖJÁL járványügyi osztályának vezetője. — Nyugalmasnak mondható ez a nyár. Magyarázata kettős: egyrészt a vállalatok, a vendéglátó helyek és strandok fenntartói, másrészt a KÖJÁL is már idejében megelőző elLosonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Alihaji Shehu Shagarinak, a Nigériai Szövetségi Köztársaság elnökévé történt újraválasztása alkalmából. Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára fogadta Christopher Dodd demokrata párti szenátort, aki augusztus 10—12. között Magyarországon tartózkodott. Látogatása során találkozott és megbeszélést folytatott Marjai József miniszterelnök-helyettessel, Nagy János külügymi- nisztériumi államtitkárral és dr. Tímár Mátyással, a Magyar Nemzeti Bank elnökével. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára pénteken Somogy megyébe, a Balatonboglári Állami Gazdaságba látogatott. Tájékozódott a megye életéről, majd az állami gazdaság munkájáról, a nyári ifjúsági építőtáborok szerepéről az üzem életében. lenőrzéseket folytatott szinte mindenütt, ahol sok ember fordul meg, ahol ételt-italt kínálnak. Megtörtént az üdülőkörzetek vízellátásának, szennyvízhálózatának felülvizsgálata is, s jó néhány korai intézkedéssel — eddig úgy tűnik — sikerült elejét venni a súlyosabb problémáknak. Csak kisebb ügyekben kellett a jegyzetkönyvbe rosszalló szavakat írnia nyár folyamán. — Ez persze korántsem jelenti azt, hogy az emberi fe- lelőtlenség továbbra sem okoz kárt. Volt ugyanis az idei nyáron már kilenc ételmérgezési esetünk — feleannyi, mint tavaly. a hasonló időszakban — összesen 132 ember betegedett meg ezek miatt. Ismeretes az olvasók előtt, a tésai félszáz fiatal és felnőtt rosszullétét okozó kakaós-ügy, amikor a szakács éjszakára nem hűtötte be a reggelire szánt italt. A másik még májusban történt: Gödöllőn a gimnázium konyháján olyan szárított gombából főztek, amely — bár kereskedelmi forgalomba került — farkastinórut is tartalmazott, s ez váltott ki rosszullé- tet, hasmenést. Az előállító a felelős. A gomba áldozatot is követelt: egy biatorbágyi négytagú család evett a saját szedésü gyilkos galócából, s a szülők, valamint egyik gyermekük az életüket vesztették. A többi eset szórványos; hol a tészta, hol a hús, hol a gomba, vagy a tojásos étel helytelen kezelése, a tárolása nyo- mány betegedett meg néhány ember. A vízhiány miatt egyes területeken nehezebb megteremteni a tisztaság feltételeit, s ez sem könnyít a helyzeten, örvendetes, viszont, hogy idén még nem történt fagylaltmérgezés a megyében, csupán egy alkalommal kellett egy cukrásszal a nagy mennyiségű előre lefőzött és hűtés nélkül tárolt fagylaltot megsemmisít- tetni. Ráadásul ötezer forintja látta felelőtlensége kárát.
