Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-13 / 191. szám

Ma: 3. oldal A válaszra egyelőre várni kell Egyetlen hátizsákkal kezdte 1 oldal Nem csoda — a művelődés háza Egy kis gyulai 8. oldal Itatták, s a ligetbe csaiták Sok gyorshajtót büntettek meg 11. oldal Izgalmas viadal várható 12. oldal Hétvégi kalauz Szolgáltatás — volna VEST HEGYEM »AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM, 191. SZÄM Urai l.BO forint 1983. AUGUSZTUS 13., SZOMBAT Dinnyehegyek, csemegeszőlő, szilva Vetőmagból külföldre is jut A határ az elmúlt napok kisebb-nagyobb záporai elle­nére továbbra is esőt vár. A földek különösen a megye dé­li vidékein szárazak,' bár az olyan aszály által kevésbé súj­tott területek, mint például, Gödöllő térsége is, vizet kíván­nak. Ezekben a napokban egyéb­ként a megye mezőgazdasági üzemeiben a szakemberek a károk felmérésével, az intéz­kedési tervek kidolgozásával foglalkoznak. Főként a kieső takarmányok pótlására igye­keznek helyi megoldásokat ta­lálni. Az máris nyilvánvaló, ÁR, BÉR, TELJESÍTMÉNY R égóta bevonult a köztu­datba az a néha csak teltréfásan használt szólás­mondás, hogy aki árt mond, mondjon bért is. Még ak­kor is, ha napjainkban a magyar gazdaságban nincs mindig lehetőség arra, hogy a béremelések automatiku­san kövessék az árnöveke­déseket. Az említett elv alapja az a poetikus meg­fogalmazásban is napvilá­got látott közgazdasági tény, miszerint o munka­bér a munkaerő ára. Vagyis a munkabérnek tartalmaz­nia kell egyebek közt a munkaerő újratermeléséhezi szükséges előállítási költsé­geket. Ez pedig azt jelenti, hogy amennyiben ezek az előállítási költségek (vagyis a termékek és szolgáltatá­sok árai) emelkednek, nö­vekedniük kell a béreknek is. Még mielőtt azonban az idei ár- és bérindexeket összevetve számon kérnénk valamilyen mulasztást, ér­demes áttekinteni a ma­gyar gazdaság eddigi ár- bér versenyét. Teljesen ter­mészetes és nyilvánvaló, hogy az utóbbi esztendők­ben tapasztalható ármoz­gások rendkívül érzékenyen érintették a honi polgáro­kat. Nem csupán azért, mert a magyar fogyasztó a korábbi időszakokban, év­tizedekben stabil árakhoz szokott. Ezek az árak nem­csak a valóságban, hanem a köztudatban is az élet- színvonal garanciái voltak. Amikor például 1961 és 1965 között a jövedelmek évenkénti átlagos növeke­dési üteme 3,3 százalék volt, az áremelések évente mind­össze 0,4 százalékot tettek ki. Mindkét adat 1966 és 1970 között csaknem dup­lájára növekedett, de va­lamelyest szűkült a bér- és árnövekedési olló közötti rés. Ebben az időszakban évente 6,2 százalékos volt a jövedelmek és 0,8 százalé­kos az árak növekedési üte­me. 1971—1975 között a ko­rábbihoz képest mérséklő­dött a jövedelmek növeke­dési üteme, miközben ug­rásszerűen — legalábbis az előző tervidőszakhoz viszo­nyítva — megnőtt az ár­emelkedés. A jelzett idő­szakban évente 4.5 száza­lékos volt a jövedelem-, és 2,8 százalékos az árnövek­mény. Még nagyobb különbsé­geket takar az 1976—1930 közötti időszak. Ekkor a jövedelmek évente 1,6 szá­zalékkal gyarapodtak, mi­közben az árak átlagosan 6.3 százalékkal nőttek Az adatok hátterében meghúzódó érvek, közgaz­dasági összefüggések közis­mertek. A cserearány­romlás, a magyar termékek világpiaci árának átlagosan mintegy 20 százalékos leér­tékelődése következtében nem volt és nincs' lehető­ség a teljesítmények ki­emelkedőbb honorálására. Legalábbis az ország egé­szét tekintve nincs lehető­ség. Az már más kérdés, hogy a sokszor deklarált elvnek, miszerint a bérek­nek és a jövedelmeknek tükrözniük kell a teljesít­ményeket, nagyobb érvényt kellene szerezni a gyakor­latban. Vagyis az életszínvo­nal alakulásában a teljesít­mény révén kellene szere­pet kapnia a jövedelem- és bérpolitikának. A bérdifferenciálás és a fogyasztói ármozgások fon­tosságát, életszínvonalra gyakorolt hatását nem ki­sebbítve, tudni kell azon­ban azt is, hogy a bér- és árrendszer nem egyedüli eleme az életszínvonalpoli­tikának. Ennek kiinduló­pontja mindenekelőtt az a foglalkoztatás-politika, amely a teljes foglalkozta­tás elvét vallva minden ál­lampolgár számára jogot ad a munkához. Hasonló­képpen fontos eleme az életszínvonal-politikának a társadalmi juttatások poli­tikája. Ez esztendőről esz­tendőre nagyobb terhet ró a közös kasszára, még ak­kor is, ha az állam nem vállal újabb kötelezettsége­ket magára. Egyetlenegy példa: az életkor kitolódik, növekszik a nyugdíjasok aránya, emellett bővül a magasabb nyugdíjra jogo­sultak köre, következés­képpen automatikusan na­gyobb lesz az ország nyug- díiterhe. És akkor még nem szóltunk az egyénenként talán szerény, de országos méretekben jelentős sum­mát felemésztő nyugdíj- emelési és családi pótlék rendezési intézkedésekről, az oktatási és egészségügvi hálózat fejlesztéséről, a nö­vekvő szerepű szociálpoli­tikáról. A ? említettek következ­tében, miközben a jö­vedelem emelkedései ke­vésbé igazodtak az áreme­lésekhez. átalakult a jöve­delmek belső szerkezete is. A bérekhez kénest növeke­dett a béren kívüli jutta­tások sora. Mindez persze nem ássa alá az elöljáró­ban leszögezett szólásmon- dás igazát. Gazdasági hely­zetünk. korábban szerzett adósságaink, költekezése­ink azonban elsősorban a teljesítménvek. nem pedig az árak garantált elismeré- qóre adnak lehetőséget. Ve- leVteev fgv ahol telresít- rr)&v‘mondanak, mondja­nak bért is. M. P. hogy a pénzügyi egyensúly visszaállítása érdekében a lehető legrosszabb mód­szer lenne oktalanul taka­rékoskodni a műtrágyával, vagy a jó minőségű vető­maggal. Ami a jelenleg időszerű te­endőket illeti, Pest megyében a szalmát lényegében már be­takarították, a tarlót a terület négyötödén hántották meg. Egyre több termelőszövetke­zetben látnak munkához a si­lókombájnok. Sok helyütt ha­marabb hozzákezdtek a fontos tömegtakarmány levágásához tartva attól, hogy a kukorica szára értékes tápanyagokat ve­szít el. A lucerna harmadik kaszálása után már csak a magfogás ad teendőt az erre szakosodott gazdaságokban. A gyümölcs- és zöldségfront­ról is kaptunk jelentést. A megyében ez idáig csak a cse­korfoka 18,5 fok felett lesz, ha a továbbiakban a mosta­niakhoz hasonló mennyiségű napfényt kapnak a fürtök. A közös gazdaságban a sa­ját termésű szőlőből 15 ezer mázsát dolgoznak fel és a Kecskeméti Állami Gazdaság­gal kötött szerződés alapján a Bács-Kiskun megyei nagyüzem számára bérmunkában ugyan csak 15 ezer mázsa szőlőt pré­selnek. A pilisi Aranykalász Tsz- ben három kazalozó brigádnak ad munkát a felbálázott lu­cerna összerakása. A termés sajnos jóval a tervezett alatt marad, 50 százalékkal keve­sebb a vártnál. A határban most a műtrá­gyaszóró és talajművelő berendezéseké, masináké a főszerep. Péntekig az alapműtrágyák nak 40 százalékát juttatták a Előtisztítás után zsákokban érkezik a borsó a Monori Vetőmagtermel­tető Vállalat telepére. A pilisi Aranykalász Tsz-ből az idén több mint 35 vagon hüvelyes szaporítóanyagot szállítanak a vállalathoz. A borsó mag további tisztítás és fémzárolás után a felhasználó gazdaságokba kerül a pilisiek eddig a borsónak 15 százalékát adták át megrende lőjüknek. Trencsényi Zoltán felvétele megeszőlőt szüretelik, tetőzik viszont a dinnyehullám; sze­dik az uborkát, jó termések várhatók nyári káposztából. Az őszibarack szezonja az idén a hónap harmadik heté­ben befejeződik, s indul a ringló után megérett kék- szilváé is. Javában szüretelik a nyári almát és a vilmos­körtét. A dömsödi Dózsa Tsz-ben felmérték a szárazság okozta károkat, az adatok szerint az 560 hektárnyi kukoricából 180 hektáron „sült” meg a kuko­rica, s ezt csak silóként tudják hasznosítani. Gépeik az őszi kalászosok alá készítik elő a talajt, rö­videsen hozzáfognak a napraforgó leveleinek vegyszeres eltávolításához, a 480 hektár területen termesz­tett olajos növény betakarítá­sára. Terveik szerint a hiányzó abraktakarmány egy részét a juhászatban és a növendéküsző- nevelésben silókukoricával pó­tolják. A szüret Dömsödön előrelát­hatólag szeptember 1-én veszi kezdetét, elsőként az irsai Oli­vér kerül sorra, amelynek cu­talajba: sikerrel alkalmazzák a tárcsához hasonló multipiller nevű eszközt, amely forgatás nélküli talajelőkészítésre alkal­mas. A pilisi termelőszövetkezet a megye egyik elismert vető­magtermesztő üzeme. Az idén 125 vagon búzát szállítanak Monori Vetőmagtermeltető Vállalat közvetítésével más gazdaságoknak, exportra 60 vagon gabona jut. V. B. Óránként négyezer fénycső Az Egyesült Izzó váci gyárában működő japán gyártmányú energiatakarékos fénycsőgyáríó sorról óránként 4000 fénycső kerül le. Képünkön a gyártástechnológia első ütemét láthat­juk, ahol a fénycsövek érintkezőit automata berendezések ké­szítik. Barcza Zsolt felvétele Hazánk ad otthont az IPRA-konferenciának Konfliktusok feloldása Győrött rendezi meg X. konferenciáját a Nemzetközi Békekutató Társaság, az 1PRA. Amint azt pénteken a Press- inform Buda vári székházában megtartott sajtótájékoztatón Simái Mihály akadémikus, az előkészítő bizottság elnöke el­mondta: a békekutatások meggyorsítását, a világ külön­böző térségeiben kialakult konfliktushelyzetek feloldási lehetőségeinek megteremtését tűzte ki. Simái Mihály a továbbiak­ban arról szólt, hogy az au­gusztus 29-én kezdődő, s négy napig tartó tanácskozásra a világ számos országából csak­nem 250 résztvevő érkezik. A plenáris üléseken áttekintik a békekutatás időszerű felada­tait, s meghatározzák a soron következő tennivalókat. Európa legjelentősebb vízi útjainak egyike Nyitott és szabad hajózás A Dunai Hajózás rendjéről 35 évvel ezelőtt írtak alá megállapodást a Duna menti országok, amelyek azóta sok hatásos intézkedést tettek a szabad és zavar­talan hajózás feltételeinek megteremtésére. Eredetileg Csehszlovákia, Magyarország, Jugoszlávia, Románia, a Szovjetnió, az Ukrán SZSZK és Bulgária ír­ta alá a megállapodást. Ehhez 1960-ban Ausztria is csatla­kozott és a Duna Bizottság titkárságának meghívása alap­ján az NSZK közlekedési mi­nisztériumának szakértői is részt vesznek a közös munká­ban. A megállapodásnak megfe­lelően a Dunán a hajózás va­lamennyi ország állampolgá­ra és áruik számára nyitott és szabad, a kikötői és hajó­zási illetékei^ valamint a ke­reskedelmi hajózás feltételei egyenlőek. Az érintett orszá­gok nagy erőfeszítéseket tet­tek a meder szélesítésére, gázlók megszüntetésére, a fo­lyó szabályozására, hogy azzal is biztonságosabbá tegyék és gyorsítsák a forgalmat. Ma már több mint 20 or­szág hajói járják a Dunát, s évente majdnem 90 millió tonna árut szállítanak ezen a fontos vízi úton. Jó feltételek jöttek létre ahhoz, hogy a Du­nát Európa egyik legjelentő­sebb hajózható vízi útjaként használják ki. A gondos, megelőző ellenőrzéseknek köszönhető Nyugalmas a KÖJÁL nyara •<f A nyár általában veszélyes időszak közegészségügyi és í járványügyi szempontból. Vajon az idei száraz kánikula ^ sok bajt okozott-e? Aki válaszol: dr. Horváth Imre, a 4 Pest megyei KÖJÁL járványügyi osztályának vezetője. — Nyugalmasnak mondható ez a nyár. Magyarázata kettős: egyrészt a vállalatok, a ven­déglátó helyek és strandok fenntartói, másrészt a KÖJÁL is már idejében megelőző el­Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Alihaji Shehu Shagarinak, a Nigériai Szö­vetségi Köztársaság elnökévé történt újraválasztása alkal­mából. Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára fogadta Christopher Dodd de­mokrata párti szenátort, aki augusztus 10—12. között Ma­gyarországon tartózkodott. Lá­togatása során találkozott és megbeszélést folytatott Marjai József miniszterelnök-helyet­tessel, Nagy János külügymi- nisztériumi államtitkárral és dr. Tímár Mátyással, a Magyar Nemzeti Bank elnökével. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára pénteken Somogy me­gyébe, a Balatonboglári Álla­mi Gazdaságba látogatott. Tá­jékozódott a megye életéről, majd az állami gazdaság mun­kájáról, a nyári ifjúsági épí­tőtáborok szerepéről az üzem életében. lenőrzéseket folytatott szinte mindenütt, ahol sok ember fordul meg, ahol ételt-italt kí­nálnak. Megtörtént az üdülő­körzetek vízellátásának, szennyvízhálózatának felül­vizsgálata is, s jó néhány ko­rai intézkedéssel — eddig úgy tűnik — sikerült elejét venni a súlyosabb problémáknak. Csak kisebb ügyekben kellett a jegyzetkönyvbe rosszalló sza­vakat írnia nyár folyamán. — Ez persze korántsem je­lenti azt, hogy az emberi fe- lelőtlenség továbbra sem okoz kárt. Volt ugyanis az idei nyá­ron már kilenc ételmérgezési esetünk — feleannyi, mint ta­valy. a hasonló időszakban — összesen 132 ember betegedett meg ezek miatt. Ismeretes az olvasók előtt, a tésai félszáz fiatal és felnőtt rosszullétét okozó kakaós-ügy, amikor a szakács éjszakára nem hűtötte be a reggelire szánt italt. A másik még májusban történt: Gödöllőn a gimnázium kony­háján olyan szárított gombá­ból főztek, amely — bár ke­reskedelmi forgalomba került — farkastinórut is tartalma­zott, s ez váltott ki rosszullé- tet, hasmenést. Az előállító a felelős. A gomba áldozatot is követelt: egy biatorbágyi négytagú család evett a saját szedésü gyilkos galócából, s a szülők, valamint egyik gyer­mekük az életüket vesztették. A többi eset szórványos; hol a tészta, hol a hús, hol a gom­ba, vagy a tojásos étel hely­telen kezelése, a tárolása nyo- mány betegedett meg néhány ember. A vízhiány miatt egyes területeken nehezebb megte­remteni a tisztaság feltételeit, s ez sem könnyít a helyzeten, örvendetes, viszont, hogy idén még nem történt fagylaltmér­gezés a megyében, csupán egy alkalommal kellett egy cuk­rásszal a nagy mennyiségű előre lefőzött és hűtés nélkül tárolt fagylaltot megsemmisít- tetni. Ráadásul ötezer forintja látta felelőtlensége kárát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom