Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-06 / 158. szám

1983 JÜIJTTS 6.. S7FRDA Zenei panoráma Vasutasfúvósok Egy héttel a vasutasnap előtt — annak mintegy előzeteseként — rendezték meg Dunakeszin szombaton és vasárnap a IV. országos vasutas fúvószeneka­ri találkozót. A kétnapos ün­nepség szombati eseményeire Dunakeszi új lakótelepének központjában, a 4. számú álta­lános iskola előtti téren került sor. Egyre rangosabb Rövid megnyitójában Sze­műk Béla, a vasutasok szak- szervezete központi vezetőségé­nek titkára üdvözölte a részt­vevő hat amatőr fúvószenekart és a házigazdaként közremű­ködő helyi József Attila Műve­lődési Ház együttesét. Megkö­szönte a város állami és párt­vezetőinek, hogy — immár rendszeresen — otthont adnak ennek a mind rangosabbá vá­ló zenei rendezvénynek. Elis­meréssel szólt a dunakeszi MÁV Járműjavító és a műve­lődési ház együttműködéséről. Elmondotta, hogy a rendez­vény nemcsak kellemes fellé­pési lehetőséget kínál az együt­teseknek, hanem meghívott szakemberek bevonásával — feltételezhetően — hozzájárul majd a zenekarok művészi színvonalának emeléséhez. A fúvószene köztudottan Igényli a nagy, tágas teret. Kü­lönösen kedvezően hat szabad­téren, ha megfelelő nagyságú, tagoltságú épületek és fák megakadályozzák a hangok parttalan szétáradását és ugyanakkor megtörik, elnyelik a kedvezőtlen visszhangokat. A rendezvény színhelye akusz­tikai szempontból sajnos nem volt ideális. Ez a tér furcsa módon egyszerre nyitott és visszhangos is. Ennek ellenére hangulatos, jókedvű zenélés részesei voltak a zenészek, a lakótelepről verbuválódott kis és nagy hallgatóság. Kellemes szórakozás Elsőként a dunakeszi József Attila Művelődési Ház közpon­ti fúvószenekara lépett fel Gergely Gyula vezetésével. Műsorukban érdekes, ritkán hallható amerikai fúvósin­dulókat és modern dalokat szólaltatták meg a stílusosan, színvonalasan. Fellépésük ma­gasra állította a mércét, s a műsor további részében sze­replő vasutasegyüttesek bi­zony sápadtnak, technikailag bizonytalannak tűntek utánuk. Sokszor a műsorválasztás is elhibázottnak tűnt. Verdi Nabucco című operá­jának nyitánya, Brahms V. magyar tánca. Kodály Kállai kettőse ezekben a fúvószene- átiratokban sete-sután hang­zott, a művek igazi szépsége, dallaminvenciója nem tárult fel. A zeneileg legsikeresebb és legvonzóbb számok az ere­detileg is fúvóshangszerekre írott indulók, keringők és pol­kák voltak, melyekben még a megszólaltatás technikai fo­gyatékosságai sem mutatkoz­tak bántóan, hiszen ezek a művek nem is kívánkoznak többnek látszani miát amik: kellemes szórakoztató muzsi­kák. A hat együttesből leginkább a békéscsabai vasutas fúvós- zenekar (vezetője ötvös Nán­dor) és a miskolci vasutas koncert-fúvószenekar (vezetője Heiner Károly) teljesítménye és műsorválasztása volt szín­vonalas és szerencsés. Rajtuk kívül még a hegyeshalmi, a kiskunhalasi, a szegedi és a nyíregyházi vasütasok fúvós­együttesei szerepeltek vázla­tos műsorral, változó színvo­nallal. Ablakból, erkélyről A közönség lelkesen tapsolt, a környező lakóházak ablakai­ban és erkélyein népes csalá­dok és társaságok ültek, akik őszinte csodálattal adták át magukat az élő zene varázsár nak. A hét zenekar együttes muzsikálása zárta a szombat délutáni hangversenyt. Mint­egy kétszáz zenész Heiner Ká­roly vezényletével Kodály Zoltán Háry János című daljá­tékából a jól ismert és köz­kedvelt Intermezzót adta elő. Másnap, vasárnap a vasutas­zenészek a város több pontján adtak zenés ébresztőt, majd térzenével szórakoztatták ' a dunakeszieket. Délben a város szép Lenin-szobrának megko­szorúzásával és Metykó Gyu- láné, a városi tanács elnöké­nek zárószavával ért véget a találkozó. V. L. Közös alkotás Hegyi szobrászok Hat hazai és külföldi mű­vész közösen faragja kőbe az 1968-ban alapított, s az UNESCO támogatását élvező Szársomlyó-hegyi szobrász al­kotótelep nemzetköziségének szimbólumát. A hatalmas mé­retű kőplasztikának a tervét is közösen alkották. A Szársomlyó-hegyi telepen alapításától kezdve eddig 18 európai és tengerentúli. ország szobrászai dolgoztak. A hajda­ni kőfejtőben kialakított óriási szabadtéri műhelyben párat­lan szoborgyűjtemény jött lét­re. Kiállítótermekből . Egy festő életműve Kötődés a megyei tájakhoz 1 Kocsis László emlékkiál­lítása Ráckevén, a Savo- ^ yai-kastélyban, majd Szi- ^ getszentmiklóson, a tanács- . ^ házán volt látható. Az «anyagot bemutatják a fő- ? városi Szabó Ervin Kőnyv­2 tár 12-es galériájában is. Maradandó értékek Egy évtizede zárult le Ko­csis László életműve, hirtele- nül és váratlanul. Ma már kel­lő történelmi távlata van érté­keinek, ítéletünk egyre ponto­sabb festői teljesítményét il­letően. Ami szembetűnő: rajzi, képi erényei megerősödtek, s ezál­tal véglegessé váltak. Ez a ki­magasló önszigorral és aszké- zissal rendelkező művész kel­lő önbizalom esetén még na­gyobb magaslatra érhetett vol­na, mert ehhez képessége, mű­veltsége és ízlése adott volt. Amit létrehozott: tekintélyes és különleges érték, maradan­dó elemeket is tartalmaz. Gellénházán született 1926- ban, iskoláit Jászkiséren és Jászapátiban végezte. Első inspirációit Szolnokon kap^a Chiovini Ferenc szabadiskolá­jában. A Képzőművészeti Fő­iskolán kapott diplomát 1955- ben Barcsay Jenő, Pap Gyula, Kmetty János tanítványaként. Tíz évig tanított Szigetszent- miklóson, az I. számú általá­nos iskolában. Kiállítása is nyílt a községben, része van Nádasdy János megszakadt festői életművének feltámasz­tásában, Somogyi György te­hetségének kibontakoztatásá­ban. 1965-től haláláig a Kép­zőművészeti Főiskola rajz tan­székének adjunktusa volt, ké­pei szerepeltek szentendrei, budapesti, ráckevei kiállításo­kon, utolsó éveiben tanul­mányúton járt az ND.K-ban, Itáliában és több európai or­szágban. Emberi, festői értékei, problémái egyaránt abból fa­kadtak, hogy mindennél fon­tosabbnak tartotta a művé­szetet. Maximalista volt a mű követelményeit illetően, ezért küzdött minden alkotá­sában az adott pillanatban el­érhető optimumért, ezért vesz­Szentendre Rádiófigyelő KÍVÁNSÁGMŰSOR. A hét­fő délutánonkénti műsor kap­csán korábban az volt a kí­vánságunk, hogy a könnyedség ne jelentse az érdektelensé­get, a jószerével semmit. Az­az, hogy a műsorvezetők tény­kedése ne szorítkozzék csupán a dalcímek konferálására, rosszabb esetben az egymás bakijai, indiszponáltsága miat­ti fékezhetetlen kuncogásra. Be kell vallanunk, hogy az ötlet, miszerint még ezeknek az összeállításoknak is szólnia kell valamiről, nem tőlünk származik. Néhány évvel ez­előtt ugyanis éppen a rádió próbálta ki, hogy a műsorve­zető karaktere szerint adott mondanivalót, formát és fa­zont a kívánságoknak. Egy- egy jegyzet, riport, párbeszéd tette piblicisztikai igényességű újságírói munkává a zeneszá­mok közötti szüneteket. Ha azt elmondtuk, hogy a műsor szerkesztői egyet léptek visszafelé, most azt is illik jeleznünk, hogy a legutóbb hallottak szerint két lépést tettek előre is. Hétfőn igazán tartalmas összeállítást hallot­tunk a bennünket körülvevő zajról. Arról, amiről mi tehe­tünk. de azokról a zörejforrá­sokról is. amelyeknek meg­szüntetése társadalmi feladat Gratulálunk az egyre szemé­lyesebb műsorvezetőnek Poór Klárának és partnerének Ulb­richt Andrásnak. AJÁNDÉK BETEG GYERE­KEKNEK. A munka rutinná válhat akkor is, ha produk­tuma a nagy nyilvánosságnak, százezreknek szól. Kevés ki­vétel van ez alól, legyen szó akár a rádió valamelyik műso­ráról is. Egyet azonban bizto­san ismerek. Alkotói — úgy érzem — minden alkalommal nagy műgondal, szeretettel ké­szítik a riportokat, írják az összekötő szövegeket, olvassák fel a verseket, vagy adnak ta­nácsokat közönségüknek. A közönség pedig valamely okból hosszabb vagy rövidebb időre ágyhoz kötött gyerekek­ből áll. Azokból, akik a káni­kulát nem strandon, vagy a táborban' élik át, hanem a foró panellapok vagy éppen a hívogató kertű családi házak falai között, ök minden gye­rek közül a legszomorúbbak. Keresztes Ágnes és Havril Er­zsébet arra vállalkozik amikor ezeket a harminc perceket összeállítja, hogy elvonja kis barátaink figyelmét, az ágy­hoz kötöttség gyötrelmeitől. Ennyire vállalkozik a szerző­páros műsoraival, s ez nem is kevés, sőt sok! ÖTÖDIK SEBESSÉG — mindig szívesen hallunk mű sorokat Bulgáriáról. Az ilyen magazinok felelevenítik a két nép történelmi barátságát, a tengerparti üdülések emlékét* megannyi személyes kötődést és a két ország társadalmi be­rendezkedéséből adódó rokon­vonást. Nyakas Szilárd riportössze­állítása a hasonló programok közül azzal emelkedik ki. hogy egyéni sorsokon keresztül, a közhelyeket messze elkerülve gazdagította ismereteinket. Csulák András tette el oly sokszor önbizal­mát, pedig erre tehetsége és lelkiismeretessége miatt soha nem lett volna oka. Ez az életműkiállítás jelzi, hogy már első alkotásaiban mennyi hangulati erő lappang, s rajztudása, látásmódjának gazdagsága a színek áramlásá­ban is , nyomon követhető. Ilyen erények figyelhetők meg az 1953-as Csendéletében és a Karcagi cigányfiúban. Ami­kor azonban ezt a festői csú­csot elérte, nem is érdekelte tovább, azonnal elhagyta, pe­dig érzéke volt a hangulatte­remtéshez. Ezt bizonyítja a Kert is, továbbá számos dunai tájképe, buckarészlete, firen­zei, szentendrei városképei, Szigetszentmiklósi piaca. Semmi sem hiányzik A tiszta szerkezet izgatta, Braque eszményei, a képi hi­bamentesség és hiánytalanság, amikor csak a tökély uralko­dik. Ez a törekvés nyilvánul meg takarékosságon alapuló színkezelésében, abban, hogy pályakezdésekor a szürke tó­nusok uralkodtak színein, ké­sőbb a barnák, legvégül a fe­kete árnyalatok. Mindez ke­délyállapota változásának tü­körképét is jelenti, egyben sorsáét. Lezárult életműve után ér­tékei ma már bizonyos törté­nelmi távlattal rendelkeznek. Ilyen vizsgálódás alapján nyil­vánvaló. hogy festői minősége megerősödött, egyes művei ál­landósult értékrendet jelez­nek. Műveit elrejtette, egyes rajzai, képei most kerültek elő. Életében még barátainak sem mutatta meg ezeket az al­kotásait, amelyek olyanoknak tűnnek, hogy ott minden a he­lyén van, semmi sem hiányzik, s jelet hagy maga után egy adott kor, adott tér fontos elemeiről és az időhöz nem kötött emberi gondolkodás fel­ismeréseiről. Természetesen, mint az al­A rockopera alapján Új film: István, a király A Mafilm Budapest stúdió­jában Koltay Gábor: István, a király című filmjének foly­tatására készülnek. A film alapját a Szörényi Levente— Bródy János alkotópáros ha­sonló című rockopérája adja, s a produkcióban a színészek mellett rockénekesek működ nek közre. István király meg­személyesítője Pelsőczy László (énekhangja a fiatal rockéne­kes Varga Miklós), Koppányi Vikidül Gyula, a közismert popénekes játssza és énekli. A filmben fontos szerepet kapót* Sára Bernadett, Berek Kati. Hegedűs D. Géza, Balázsovits Lajos, Tóth Enikő, Kovács Ottilia, Halmágyi Sándor, Sö­rös Sándor, valamint Deák Bili Gyula, Nagy Ferenc. Eszenyi Enikő, Schuszter Loránd. A csaknem négyszáz táncos pro­dukcióját Novák Ferenc ko­reográfus irányítja. A filmgyár munkatársai különleges vilá­gítási, pirotechnikai és lézer­effektusokat dolgoznak ki. Ér­dekesség: a filmben újra az eredeti felállásban működik közre az Illés együttes. Az Óbudai amfiteátrumban a rockopera látványos szabadté­ri előadásának jeleneteit augusztus 20-án rögzítik. E ké­pek adják a film törzsét — a produkciót ugyanis Andor Ta­más operatőr vezetésével hat kamerával rögzítik —. a többi részét később vidéki helyszí­neken forgatják. kotok mindegyikének, neki is voltak rokonai, többek között Klee, Barcsay. Ez azonban belső átlényegülést, nem pedig átvételeket jelentett. Ko­csis László megküzdött a ha­ladásért, a hevenyészettség- nek nála nyoma sincs. Valami elkezdődhet Az életmű lezárult, de vala­mi elkezdődhet. Mindenkép­pen az, hogy az általa létre­hozott festői érték a társadal­mi tudatban úgy éljen tovább, hogy Kocsis László öröksége egy Szigetszentmiklóson létesí­tett kisgalériában várja to­vább a jelen s a jövő közön­ségét. Losonci Miklós Vidovszky Béla emlékezete Koszorúzási ünnepség # Vidovszky Béla festőművész születésének 100. évfordulója alkalmából kedden koszorű- zási ünnepséget rendeztek a Farkasréti temetőben. Vidovszky Béla a XX. szá­zad elején Budapesten, majd Münchenben és Párizsban ta­nulta művészete szakmai fo­gásait; többször járt párizsi és itáliai tanulmányúton. A szol­noki művésztelepen alkotott, tájképeivel, portréival és sajá­tos hangulatú szobabelsőivel számos budapesti tárlaton sze­repelt. Gyűjteményes kiállítá­sát 1961-ben a Csók Galériá­ban rendezték meg. A festőművész urnájánál a Magyar Képző- és Iparművé­szek Szövetsége, a Vidovszky Béla baráti kör képviselői, valamint családjának tagjai, tisztelői helyezték el a meg­emlékezés koszorúit, virágait. Ismét megjelenik Nagykunsági krónika Győrffy István néprajztu­dós, etnográfus születésének jövő évi centenáriumára ké­szül szűkebb hazája, a Nagy­kunság. A tájterület városai­nak és nagyközségeinek össze­fogásával az évfordulóra meg­jelenik Nagykunsági .krónika című munkája. E híres, első ízben 1922-beh napvilágot lá­tott alkotása a pusztai pász­torélet Győrffy Istvánra jel­lemző pontosságú és szépségű leírása. A szerző művét ké­sőbb kibővítette, átdolgozta. A centenáriumi kiadvány az 1941-ben megjelent második kiadás alapján készül. Az il­lusztrációi korabeliek lesznek. Azok a rajzok díszítik majd a kötetet, amelyeket annak ide­jén Benyovszky István készí­tett a kötet Szilaj pásztorok című fejezetéhez. A krónika szerkesztője Bellán Tibor, a karcagi Győrffy István Nagy­kun Múzeum igazgatója. MOZIMŰSOR JÚLIUS 7-TÖL 13-IG ABONY 7— 8: Istenke teremtményei* 9—10: Elveszett illúziók* 10: Valahol Európában (du.) 11—12: A biztosan Ö16 sárkány Lady** BUDAÖRS 7—10: Dutyi-dili 11—12: Vérszerződés* CEGLÉD, Szabadság 7— 10: Szegény Dzsoni és Arnika (du.) Végállomás*** (este) 8— 9: Családi összeesküvés* (éjjel) 11—13: Johohoho (du.) Elveszett illúziók* (este) CEGLÉD, Kamaraterem 7—13: Fiúk a térről (du.) Az első nagy vonatrablás (este) DABAS 7— 8: A nyolcadik utast a Halál*** 9: Zsaru vagy csirkefogó? 10— 11: Egy szoknya, egy nadrág DUNAKESZI, Vörös Csillag 7—12: A karatéző Cobra visszatér** 9— 10: Az „I” akció (du.) DUNAHARASZTI 7—10: Hét merész kaszkadőr 11— 12: A karatéző Cobra visszatér** ÉRD 6: Kóma** 7— 8: Vérszerződés* 10: Hárman a slamasztikában 11—12: Hét merész kaszkadőr FÓT 7: Sértés 8: Hét tonna dollár** 9—10: A betyárkapitány* 10: Timur és csapata (du.) 11—12: A Keresztapa I—II.** GODOUÖ 7—10: Bűnös életem (du.) 7— 0: Szerencsés Dániel* (este) 9—10: Szexis hétvége»* H—13: Robin Hood nyila (du.) Őrizetbe vétel** (este) GYAL 7—9: Egy szoknya, egy nadrág 10: Zsaru vagy csirkefogó? 11—12: Nevem: Senki LEÁNYFALU, Kertmozi 7— 8: Szuperzsaru 9—10: Akit Bulldózernek hfvtak 11—13: Hét merész kaszkadőr MONOR 7—IS: Tamás oátya kunyhója I—II. $—10: Harc a ylzen (du.) 13: Civil a pályán (du.) MONOR, Kertmozi 7— 8: Apacsok 9—10: Luxusbordély Párizsban** 11—12: A postás mindig kétszer csenget I—n.** NAGYKATA 7—10: A profi** 10: Huszárkisasszony (du.) 11—12: Mindent fordítva NAGYKOROS, Arany János 7— 8: Meztelen bosszú** 9—10: Johohoho 11—13: Harmadik tipusú találkozások I—II.* NAGYKOROS, Stúdiómozi 7—10: Mágnás Miska 7—13: Panda Maci kalandjai (du.) 11—13: A nyolcadik utast a Halál*** PILISVGROSVAR 7— 8: Nevem: Senki 10: Serpico* 11: Adj, király, katonát!** POMAZ 7— 8: A Keresztapa I—II.** 9—10: Tündér Lala (du.) 9—11: A Keresztapa I—II.** (2. rész) RÁCKEVE 7—10: Bombanó** 9—10: Ordasok között (du.) 11—12: Zsaru vagy csirkefogó? SZENTENDRE 7—10: Hattyúk tava (du.) Zsaru vagy csirkefogó? (este) 11—13: Szuperzsaru SZENTENDRE, Autós Itertmoxl 7—13: öld meg a soguntí** SZIGETSZENTMIKLOS 7—10: A karafézö Cobra visszatér** 9—10: Sivatagi show (du.) 11—12: Dutvi-dill TÁPIÓSZELE 7— 8: Sógorok, sógorok** 9—to? Mindent fordítva 11: A tizedes meg a többiek VÁC, Kertmozi 11—13: Földrengés Tokióban VÁC, Madách Imre 7—13: Jézus Krisztus Szupersztár VECSÉS 8: Vörös föld* 9—10: Vérszerződés* 10: O?, a csodák csodája (du ) 11—13: Bombanő** VE^SÉS. Kertmozi 7— 8: és 10: Szuperexpressz* 11—13: Hárman a slamasztikában • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom