Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-06 / 158. szám

CEEUJÉDI t/PlfaP A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA N XXVII. ÉVFOLYAM. 158. SZÁM Becsülik a cserépkályhát 1983. JŰLIUS 6.. SZERDA Nyáron kell gondolni a télre A kémény a ház lelke — vallják a kéményseprők. Csak­hogy ki törődik a kémények­kel nyáron? Majd ha bekö­szönt a hűvös ősz! Akkor igen! Akkor majd nagy lesz a forgalom a Pest megyei Cse- répkályhaépítő, Kéményseprő és Gázszerelő Vállalat ceglédi kirendeltségén. Egyszerre megnő a becsülete a kémény­seprőnek, ha visszafelé jön a kéményből a füst. — A huszonkét kéménysep­rőnk természetesen most is dolgozik — mondja Bálint István kirendeltségvezető. Ütemezés szerint járnak ház­ról házra Cegléden, Nagy­kőrösön s a községekben. Jú­lius elsejétől már Abony és Nagykáta körzetében is. Tűzrendészet — A kéményseprő évente kétszer kopogtat minden ház ajtaján. — Sajnos nyáron, de olykor télen is elég sokszor hiába. Mert a tulajdonos vagy a bér­lő azt mondja, hogy nem kell a kéményt tisztogatni, hiszen nem is fűtünk. Minthogy a kémények tisztogatása tűzren­dészen megelőző munka, min­dig érdemes beengedni a ké­ményseprőt. Mellesleg a jog­szabályok szerint a lakosság­nak kötelessége is tűrni a szakembereink munkálkodá­sát. S hát miért jó dolgavége- zetlenül elengedni a kémény­seprőt, amikor az évi kétszeri seprést felszámoljuk minden­képpen. — Ha a kéményseprőt két­szer is elküldték, próbálkozik újra? — Nem, ez már nem köte­lessége. Terve szerint halad tovább, de a díjat a kísérle­tért is kivetjük. Hiszen a dol­gozónk odament, próbálkozott. Nem rajta múlott, hogy hiába töltötte az idejét. — A kémények koromtala- nítása többféleképpen történ­het. — A kéményseprő szakem­ber, tehát ő a hivatott arra, hogy döntsön a tennivalóiról. Ha például valahol nem kell kéményt égetni, de a lakó ké­ri, akkor csak külön meg­rendelés alapján vállalhatjuk a munkát. — Az a hír járja, hogy újabb munkák elvégzésére is vállalkoznak... — A vállalatunk felmérte — magyarázza Bálint István, hogy sem a kisiparosok, sem a nagyvállalatok nem szíve­sen foglalkoznak apróbb, a ké­ményekkel kapcsolatos mun­kákkal. Gondoltuk, a leghe­lyesebb az lesz, ha mi vállal­kozunk kéményjavításra, -épí­tésre, -bélelésre, -felújításra. Ezt a szolgáltatásunkat 1982 végén vezettük be. S van is kőművesünk, aki specialistája e munkáknak. — Nem régi dolog az sem, hogy új cserépkályhákat is építenek, nemcsak javítanak. Szakvélemény — Az a helyzet, hogy ko­rábban is építhettünk volna új cserépkályhákat, de nem volt anyagunk hozzá. Most ez a probléma megoldódott, s az idén már összesen 50-60 kály­hát szeretnénk elkészíteni esztergomi csempéből. Ez na­gyon fontos változás, hiszen amióta megdrágult az olaj, újra van becsülete a jó cserép­kályhának. Várjuk tehát a megrendeléseket, s lehetőleg éppen most a nyáron, amikor körülbelül egyhónapos határ­időre is vállalkozhatunk. — Az előbb, amikor vártam önre, a munkatársai azt mond­ták, hogy új kémények vizs­gálatával van elfoglalva... — Munkánk nagyon fontos része az új kémények ellen­őrzése. Szakvéleményt kell adnunk a kémények használ­hatóságáról. S ha ez kedvezőt­len, akkor az építtettő mind­addig hiába kéri például a gázbekötési engedélyt, amed­dig, nem változtat a kémé­nyen. Tehát egy új ház hasz­nálatba vételéhez jó kémény­re, s ezt bizonyító iratra van szükség. Némi zavart okoz azonban az, hogy a jogszabály szerint a tanácsok kiadják a lakhatási engedélyt kémény- vizsgálat nélkül is. Igaz, az okmányon rajta van, hogy nyolc napon belül minket is ki kell hívni, de az építkezők ezzel nem sokat törődnek. Az­tán megkezdődnek a bajok. Célszerű volna, mármint tűz­rendészen szempontból, meg­fordítani a dolgot, s kémény­ről szóló szakvélemény bemu­tatásához kötni a lakhatási en­gedély kiadását. — Nem eső után köpönyeg kész házhoz vinni kémény­szakértőt? — Sajnos elég gyakran invi­tálnak minket későn, vagyis tényleg akkor, amikor már fel­épült a ház. Későn hívnak, mert gyakran találunk hi­bát is. Az a tapasztalatunk, hogy a tervezők és a 'kivitele­zők még mindig nem iga­zodnak kellőképpen az 1979- ben kiadott kéményszabvány­hoz. Szó, ami szó, szokatlan is ez, hiszen, azelőtt nem volt szabvány a kéményekre. Ámde már harmadik éve kötelez a szabvány mindenkit, illen­dő volna megszokni, megta­nulni, és alkalmazni. Nekünk feltétlenül ragaszkodnunk kell a betartáshoz. Szabványok — Vagyis idejében kell a vállalattal ellenőriztetni a ké­szülő kéményeket... — Ennek semmi akadálya. Valójában a kéményseprő­nek kéretlenül is joga van odamenni egy építkezéshez és megnézni a kéményeket. Hogyne lehetne hát odahívni! Persze azért a munkát álta­lában nem a kéményseprők végzik, hanem a műszaki ve­zetők, de a lényegen ez mit- sem változtat. Minthogy a lé­nyeg az, hogy szabványos ké­ményeket kell építeni és ebben mi is segíthetünk. — Az előbb csak általában volt szó a községekről. Me­lyek tartoznak a körzethez? — Csemő, Kocsér, Nyárs­apát. Tehát a már felsorolt községeken és városokon kí­vül ezekben a helységekben is szívesen szolgálunk szak­értelmünkkel. F. P. Egyesületi tervek Sportolók javuló körülményéi A múlt év decemberének közepétől új ügyvezető elnöke van a Ceglédi VSE-nek. Utas­sy József, aki közel három év­tizeden át irányította a város legnagyobb klubjának a sport­életét, nyugdíjba vonult. He­lyére Magyar László került, aki előtt még sok-sok munkál­kodással teli év áll. A sport­tal való kapcsolata mégis 1955- ig nyúlik vissza: ekkor lett tagja a CVSE-nek, birkózott, majd atletizált. Nagy felelősség Akkoriban az egyesület szakosztályainak még csak el­vétve voltak edzői, vezetői. A munkát általában egy ember végezte. Az akkor alig tízéves fiú szívesen vállalt mindent, ami a sporttal összefüggött. Egyrészt erre kényszerítették a körülmények, másrészt kedv­telésből is örömmel fogott hoz­zá mindenhez. Nagy ügybuz­galommal tett-vett a propa­ganda területén is. Ez később abban is megmutatkozott, hogy a Testnevelési Főiskola sport- szervezői szakán a propaganda témájában írta meg diploma- munkáját. A szakon ez volt az első ilyen jellegű munka. Már 1959-ben aktív sportve­zető lett, s annak is már több mint 15 éve, hogy a sportveze­Kincses Gerje A sármányok isszák vizét Nemrégiben a Hazafias Népfront környezetvédelmi munkabizottságának tagjai tanácskoztak a Gerje patak védelméről. A tanácskozásról szóló tudósítással már talál­koztak a Ceglédi Hírlap olva­sói. Tekintettel a téma idősze­rűségére, illendő megismer­kednünk azokkal a természeti értékekkel, melyeknek a meg­óvásáról szó van. Növénytársulások Az utóbbi hetekben minden szabad órámat a Gerje élővi­lágának vázlatos feltárására fordítottam. Abból a megfon­tolásból kiindulva, hogy isme­retlen ismerősünk a patak, ér­demes jobban szemügyre ven­ni kincseit. Ki is derült, hogy sok/ tekintetben sajátságos kis folyóvízről van szó. Folyását jellegzetes növény- és állat­társulások kísérik. Vízminősé­ge meghatározott szakaszon­ként változik, s ez tovább va­riálja amúgy is változó élővi­lágát. A növényvilág társulási sza­bályait ismerő szakember jól ACÁT mm pazaroHtenzint Vitába keveredett a Ceglé­di Hírlap és a Ceglédi Állami Tangazdaság. Ennek lényege, hogy június 25-én megjelent oldalunkon egy cikk, Csak két láda sör volt a fuvar címmel, s ebben a szerző, „B. O.” el­marasztalta a gazdaságot. Azt írta ugyanis, hogy többször látta a CÁT benzinfaló ZIL gépkocsiját üresen közlekedni, s bizonvosan lehetne okosab­ban is szervezni a teherautó útjait. A CÁT reklamált, ponto­sabban a gépkocsi adatai felől tudakozódott. Megmondtuk, hogy az FP 54—00 rendszámú gépkocsiról, s ezekről meg ezekről a napokról van szó. Az információ megadása után néhány nappal levelet kap­tunk Sárközi Ferenctöl, a CÁT termelési igazgatóhelyet­tesétől. A levél, elvéve belőle a tárgyat megjelölő bevezetést, így szól. „Gazdaságunk a ZIL teher­gépkocsikat már korábban ki­vonta a forgalomból és azt nem üzemeltet. Visszakérde­zés alapján, amire Önök hi­vatkoztak, az FG 54—00 for­galmi rendszámú tehergépko­csi IFA, és diesel üzemű, igaz, hogy tulajdonunkat képezi, s a jelzett napokon a megjelölt útvonalakon közlekedett, er- dészetifa-szállítást végzett. Nem vitatjuk, hogy szerve­zésünkben vannak hiányossá­gok, azonban egy ilyen újság­írói tévedés, hogy a benzin üzemű és a diesel üzemű te­hergépkocsit tévesen közli, s ezt kipoentirozza, gazdasá­gunkra nézve sértő, hiszen a járás területén benzin üzemű gépkocsik leállítását elsők kö­zött hajtottuk végre.” Ennyi a levél, melyből az derül ki, hogy valaki téved. Valószínűleg szerzőnk, aki ZIL-nek látta az IFA-t és rosszul olvasta el a rendszá­mot. Vagy a cégjelzést a gép­kocsi oldalán. Mindenesetre úgy tűnik, a cikkben és a le­vélben nem ugyanarról a gép­kocsiról van szó. Minthogy a rendszámot és a feliratot is el lehet nézni, de a ZIL-t és az IFA-t összekeverni aligha, bi­zonyosan a CÁT-nak van iga­za. A tévedésért tehát elné­zést kérünk a gazdaságtól. Megjegyzendő azonban, hogy nem sértegetni akartuk a Ceg­lédi Állami Tangazdaságot, hanem segíteni a hiányossá­gok felfedésével. Sajnos azt nem tudtuk meg a levélből, pedig most már kíváncsiak vagyunk rá, hogy az FG 54—00 rendszámú és diesel üzemű IFA ki volt-e használva, vagy sem. Mert az a helyzet, hogy szerzőnk lá­tott egy üres gépkocsit, csak éppen arról a kocsiról a CÁT nem tud. Viszont igazolt egy másikat. Ez is eredmény. Il­letve nem az, mert a téve­dést aligha lehet ennyi idő múltán tisztázni. Ahhoz ne­künk kellene visszaforgatni a naptárt. Ez lehetetlen, tehát elnézést kérünk. Farkas Péter érzékelheti a Gerje betegségé­nek minden változatát. S ez fontos, hiszen inkább beteg a patak mint sem. A tiszta sza­kaszokon, a lassú folyásoknál a békalencse mezők jóra utal­nak. Az ilyen egészséges ré­szeken viszonylag kevés a sás. A nád pedig teljesen hiány­zik, s feltűnően sok a bojtor­ján, a vadnefelejcs, az apró eset- káka, a keserűfű és a harmat­kása. Viszont ahol szennyvizek ömlenek a patakba, ott a las­sú vizet szinte teljesen elta­karja a sástövek tömege. Dur­va füvek, szittyák és virágká- ka-telepek nőnek itt és a bu­borékos szervesanyag-bomlás messze távoltartja ezektől a helyektől a halakat, s még in­kább a rákokat. Csupán a pió­cák azok az állatok, melyek kisebb mértékben még elvise­lik a szennyezett vizet. Ahol a Gerje tisztább, gaz­dagabb az élővilága is. A lege­lők mentén, már csak a jószá­gok miatt is, sok a seregély. Bíbicek sikoltoznak a levegő­ben, féltve a part menti fészkei­ket az arra járóktól. Olykor még egész csapat barázdabil­legetővel is találkozhat a sé­táló. Sok a fecske is. Gyako­riak a poszáták különböző fa­jai, s riadtan menekülnek az ember elől a rozsdás csalán­csúcs párok. Fülledt, zivataros időben jól megfigyelhetők a rovarokra szorgalmasan vadá­szó légykapók. Igazi látványos­ság, ahogy a pacsirták süllyed­nek, emelkednek a levegőben. Nem ritkák a magasban sikló vércsék sem. Ahol sűrű a ná­das, például Törtei alatt, ott gyakran hallani a nádirigók dalát. Tiszai halak Néhány madárfaj hűségesen követi, kerülgeti az embert. Ilyen a tengelice és a nádi sármány, mely utóbbi madár minduntalan visszatér a pa­takhoz, hogy igyék belőle. Vi­szont a szarkák, melyek hatal­mas csapatokban élnek a Ger­je mentén, nem szeretik a lá­togatót. A Gerje menti odvas fák­ban megtelepedhet a szalakóta is. Élelmet bőven adnak a le­gelők, merj; hihetetlenül népes szöcskerajok élnek errefelé. Beteg a patak a város terü­letén, s folyik a szennyvíz lefelé. A tiszai halak is csak a kőröstetétleni tisztítóig me­részkednek fel. Komoly erő­feszítéssel, összefogással elér­hetnénk. hogy az élővilág út­ját megkönnyítsük tovább is. Megoldhatnánk, hogy a ter­mészet minden szépségével egvütt a tiszta patak mentén haladva elérje a várost is. Surányi Dezső tés a hivatása. Elsőként a he­lyi sportfelügyelöség vezetője lett, majd a nagy fővárosi klubhoz, a BVSC-hez került elnökhelyettesként. • Ezek az évek a gyakorlati, egyesületi vezetés legmagasabb fokú is­koláját jelentették. Rendkívü sok szakmai tapasztalatot hasznos útravalót szerzett. Rá­döbbent. hogy az, amit ők an­nak idején ösztönösen csinál­tak, ma már kevés a verseny- sport viteléhez: edzők, vezetők felkészültsége, közös tevé­kenysége kell hozzá. — Milyenek az eddigi, ügy­vezető elnöki tapasztalatai? — Elsősorban öröm azt lát­ni. hogy a közönség és a város vezetői igénylik a tartalmas munkát. így az egyesület a verseny- és tömegsport első felelős gazdája. Az ifjúság, a lakosság igényeit ezért külö­nös felelősséggel kell kiszol­gálni. Ennek érdekében még szélesebbé kell tenni a helyi gazdálkodó szervekkel az együttműködést, anyagi és er­kölcsi téren egyaránt. A vál­lalatok, üzemek, melyeket fel­kerestünk ezzel a céllal kivé­tel nélkül partnereink, s tá­mogatásukról biztosítottak bennünket. — Mi az, amit leggyorsab­ban meg szeretne valósítani? — Szervezettebbé kell ten­ni az elnökség és a szakosz­tályvezetőségek munkáját is. Ezért várjuk a Vasutas volt sportolóit, sportkedvelőket, mint aktívák jelentkezését, akik úgy érzik, segíteni tud­nak. A fiatalokkal foglalkozó ed­zőkkel szemben sokkal na­gyobb igényességgel kell fel­lépnünk. Szeretnénk, ha a gyerekekkel foglalkozó szak­emberek még képzettebbek lennének és akaratilag is hiva­tásuknak éreznék azt, amit vállalnak. A rájuk bízott te­hetségeket csak így tudják fa­natizálni, az eredményesség érdekében egyre jobban szük­séges még keményebb edzés­munkára. f Sok szakosztály — Növelni kívánjuk spor­tolóink számát, alaposabbá tenni az utánpótlás kiválasz­tását, mely érdekében az is­kolákkal még szorosabb kap­csolatot alakítunk ki. — A CVSE-nek tizennégy szakosztálya van. Nem sok ez egy kicsit? — Egyértelműen mondha­tom: sok! Ezért differenciáltan történik a szakosztályok fej­lesztése. Elsősorban a nálunk legmagasabb B kategóriába sorolt asztalitenisz, birkózás és vízilabda, valamint a köz­ponti állásfoglalás alapján az atlétika, torna és labdarúgás helyi megerősítéséért fárado­zunk. A többi nyolc szakosz­tály lényegesen szerényebb anyagi ráfordítással működik. A versenylehetőséget részükre is biztosítjuk, s várjuk, hogy erősödjenek, javuljanak ered­ményeik. Az igazán kellemes gond lesz, ha részükre emiatt a jövőben több pénzt kell elő­teremteni. Jubileum előtt — Mit vár a közeljövőtől? — Szerencsére javulnak a sportolási feltételek, legalábbis a létesítmények szempontjá­ból. Egyre közeledik a Városi Sportcsarnok átadása, mely­ben az ősztől otthont találnak a CVSE sportolói is. Ezen kí­vül remélhetőleg végre meg­valósul a Vasutas Sportcsar­nok szintbeni megfelezése, ahol az emeletet az asztali te­niszezők vennék birtokba. Reprezentatív szakosztályunk így az eddiginél nagyobb te­remben, korszerű körülmé­nyek között és eszközökkel tarthatná foglalkozásait. — Lehetőségünk nyílik majd több sportcsoportunk heti ed­zésszámának felemelésére, így mennyiségi és minőségi téren is fokozhatjuk elvárásainkat szakosztályainkkal kapcsolat­ban. A Ceglédi VSE 1985. március 3-án ünnepli megalakulásának ötvenéves évfordulóját. Ez a jubileum pedig az egyesület és a város sportjának szem­pontjából is mérföldkőnek szá­mít, melyet a sportkör az ered­mények javításával — a ter­vek időarányos megvalósításá­val — szeretne még emlékeze­tesebbé tenni. U. L.-----------------—--------------------­Sz olgáltatóknak ■ Üzlethelyiség bérelhető A Ceglédi Városi Tanács VB. Igazgatási Osztálya, mint el­sőfokú elhelyező hatóság, érte­síti a magánkereskedői, illet­ve kisipari tevékenységet foly­tatókat, hogy a Il-es Szolgál­tatóház Patyolat helyiségében egy 17 négyzetméter nagysá­gú területet a Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vál­lalat bérbe kíván adni. A helyiségből egy szolgál­tató jellegű tevékenység foly­tatására alkalmas üzlethelyi­séget kell kialakítani a bérlő­nek. Az üzlethelyiség kialakí­tása a kijelölésre kerülő bérlő kötelessége. Az építési mun­kálatokat a Városi Tanács VB Műszaki Osztálya által adott előírásoknak megfelelően kell elvégezni. A bérlő az üzlet ki­alakításával kapcsolatos költ­ségeket a vonatkozó jogszabá­lyok szerint a bérleti díjba be­számíthatja. A helyiségért fi­zetendő bérleti díjat a bérbe­adóval kötött megállapodásban a vonatkozó jogszabályok sze­rint kell megállapítani. Az Igazgatási Osztály figyel­mezteti az érdeklődőket, hogy jelentkezésüket a Ceglédi Vá­rosi Tanács VB Igazgatási Osztályán kell leadni, legké­sőbb a jelen hirdetmény levé­telétől számított 3 napon belül. Az igényben meg kell jelölni, hogy az igénylő rendelkezik-e érvényes magánkereskedői vagy kisipari engedéllyel, va­lamint csatolni kell az igény indokoltságát és jogosságát igazoló okmányokat. Jelen hirdetmény 1983. jú­lius 5-én került kifüggesztésre a Cegléd Városi Tanács VB hivatalos hirdető tábláján, és július 21-én kerül levételre. Az igények benyújtásának utolsó napja ennek megfelelően jú­lius 25. Válasz cikkünkre Elromlott az autóbusz Lapunk május 8-1 számá­ban tettük közzé Busz nélkül címmel Határ Sándor törteli olvasónk panaszát, aki azt sé­relmezte, hogy április 24-én elveszett a Ceglédről 19 óra 40 perckor Törteire induló au­tóbuszjárat. A panasszal kapcsolatban a minap kaptuk meg a Volán 7. sz. Vállalat levelét Szolnok­ról. A vállalat szíves elnézé­sét kéri olvasónknak, ám az történt, hogy az autóbusz el­romlott. s csak megjavítása után, 20 óra 40 perckor állha­tott ismét forgalomba. A magyarázat érthető, s fenntartások nélkül elfogadha­tó. A legnagyobb körültekin­tés mellett is előfordulhat, hogy egy gépkocsi elromlik Ezt olvasónk is bizonyára be­látja. Ám olvasónk panaszá­nak a lényege az volt, hogy a járat kimaradásáról mit sem tudott a ceglédi autóbusz-pá­lyaudvar, s így tájékozatlanul, tehát idegeskedve és bosszan­kodva kellett várakoznia. Ma­gyarán szólva nemcsak a busz romlott el, hanem a tá­jékoztatási rendszer is. S ez a nagyobb baj. S valószínűleg ezt sem nehezebb megjavíta­ni, mint a gépkocsit. S re­méljük, bár erről nincs ada­tunk, hogy azóta ez a hiba is emlékké változott. ISSN 01»—350» (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom