Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-31 / 180. szám

Kedvezmény Ajándékcsekk Két kedvezmény sorsa felől érdeklődtünk a Gödöllői Autó­javító Kisvállalatnál. Az egyi­ket az autóklubtagoknak ajánlották fel: minden hónap első és harmadik hétfőjén dél­után kettőtől este tízig tíz szá­zalék kedvezményt adnak ne­kik áraikból. Amint a szer­vizben elmondták, nagyobb érdeklődésre számítottak, de továbbra is állják a szavukat. A másik ötlet most válik va­lóra: már elkészültek a nyom­dában azok az utalványok, amelyek több Címletben aján­dékba vásárolhatók, s ame­lyek ellenszolgáltatásra, meg­határozott szervizmunkákra jogosítanak. A csekkeket több helyen is árusítják majd a vá­rosban, s elsősorban természe­tesen az autójavítóban. Elméleti tudnivalók Szakmunkás­képző Szakmunkásképző tanfolya­mot indítanak szeptembertől a városi-járási Petőfi Művelő­dési Házban kilenc szakmá­ban. Forgácsoló gépkezelő, transzformátor-tekercselő, híradásipari alkatrészgyártó, villamos forgógéptekercselő, híradásipari szerelő, mechani­kai készülékszerelő szakmák­ban kétéves gyakorlattal, vil­lamos ívhegesztő, lánghegesz­tő és műanyag-feldolgozó szakmákban pedig egyéves szakmai előélet a feltétele a jelentkezésnek, amit a műve­lődési központ portáján besze­rezhető lapokon lehet megten­ni. Felvétel a jelentkezés sor­rendjében. A csoportokat csak akkor indítják, ha egyre-egyre legalább húszán jelentkeznek. A tanfolyam résztvevőit he­tente kétszer négyórás foglal­kozásokon este oktatják a szakmák elméleti tudnivalóira. A tanfolyam végén sikeres el­méleti és gyakorlati vizsgák után szakmunkásbizonyítványt kapnak a hallgatók. A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM 1983. JÜLIUS 31., VASÁRNAP Szép, kényelmss, vonzó Alakulnak a közterületek Szigorúkban ügyelnek a tisztaságra Emlékezhetünk, mennyit, de mennyit panaszkodtak annak idején a Szabadság tér lakói az építkezés, a hosszú, elhúzódó építkezés, a sáros, piszkos, lucskos utak, a ronda környe­zet miatt. Azóta befejeződött itt a lakóházprognam, elnyer­te végső szerkezetét a tömb­belső. De a végső rendbetétel mostanáig késett. Korábban a lakók, például az István köz­ben, maguk is munkához lát­tak szerény lehetőségeik sze­rint. Külön asztal Most viszont a hivatalos rendezés is megkezdődött: a Városgazdálkodási - Vállalat dolgozói munkálkodnak az István közben. Építik az autó­parkolót, az állást a szemetes- konténereknek s vízvezetéket is szerelnek, hogy majdan lo­csolni lehessen a pázsitot. A helyszínen beszélgettünk Szuppinger Péterrel, a városi tanács műszaki főelőadójával és Simon Károly mélyépítési művezetővel. Labdarúgás Remény a fiatalokban Hajszállal maradtak le a dobogóról Amint a legutóbbi városi labdarúgásról szóló hosszabb cikkünkben is elmondták a GSC illetékes szakemberei: a jövő csapatának reményét a fiatalok, mégpedig a saját ne­velésű fiatalok jelentik. Mert miközben a felnőtt gárda az elmúlt években mind mé­lyebbre zuhant, az ifisták és a serdülők, vagyis az utánpótlás nevelői jó utakon jártak. Szabó Ottó, az ifjúsági csa­pat edzője a siker egyik leg­fontosabb tényezőjeként em­lítette. hogy ezeket a fiúkat még nem kapta el a pénzhaj- hászás vágya, a profikéhoz hasonló cinikus felfogás: ők még hajlandóak ingyen is haj­tani, szívüket-lelküket és leg­jobb tudásukat adják bele a játékba, önmagában a küz­delem és a sportszerű győze­lem vágya hajtja őket, s per­sze az, hogy egykor neves, is­mert labdarúgók legyenek. . A szakosztályban is egyetér­tés van abban, hogy mivel Gödöllő sem erkölcsi, sem anyagi szempontok miatt nem engedheti meg magának, hogy játékosvásárlással erősítsen, s jogtalan előnyöket nyújtson a focistáknak; éppen erre a még romlatlan, lelkes és tehetsé­ges gárdára kell támaszkodni. Az edző véleménye szerint a fiúk tehetségesek, s ha to­vábbra is olyanok foglalkoz­nak velük, akik nemcsak _ a labdarúgó mesterség csínját- bínját tudják nekik megtaní­tani. hanem ió pedagógusok is lesznek, akkor kialakítható belőlük egy olyan csapat ge­rince. amely néhány idősebb, tapasztaltabb, irányító ember­rel kiegészülve szebb eredmé­nyeket érhet el; ismét örömöt szerezve a gödöllői szurkolók­nak. S hogy ezek a remények nem feltétlenül csalókák vég­re. azt az ifisták idei bajnoki eredményei is igazolják. Sza­bó Ottótól megtudtuk, hogy csak hajszállal maradtak le a dobogós helyezésről. A baj­nokkal szemben négy pontnyi hátrányuk volt a befejezéskor, de a harmadik helyezett csak egy árva ponttal lett befutó előttük. S ez a tisztes, mi több. di­cséretes negyedik hely nem akármilyen körülmények kö­zött született meg. Hiszen a hetedik fordulótól kezdve a felnőtt gárda reménytelen megmentés! kísérlete közben szétzilálták a csapatot. Ekkor egyszerre hét játékost vittek át a felnőtt gárdába kisegítő­nek, s később is fordulónként 3—4 legjobbjukat kellett nél­külözniük. S még így is a ti­zenegyedik helyről sikerült feltornázniuk magukat a ne­gyedikre úgy, hogy legyőzték a későbbi bajnokot is. Mindehhez azt is hozzá kell tennünk; a mostani húsz-hu- szonkét ifjúsági játékos lelke­sedése sem pótolhatja a támo­gatás hiányát, s félő, hogy ők is megcsömörlenek. ha to­vábbra is mostoha sorsuk lesz ami a felszerelést, például a labdákat illeti. Megtudtuk, hogy az idény végén négy labda volt mind­össze a szekrényben. S nem nehéz belátni: ez kevés. Az előbbrelépés érdekében jobbat) meg kell becsülni az eredményes, feltörekvő társa­ságot. Különben ők sem je­lenthetnek majd gyógyírt a sebekre. G. Z. Tőlük tudtuk meg, hogy nemcsak aszfaltot és betont kap a terület, hiszen igyekez­nek elkerülni azt, hogy jelleg­telen legyen a környék. Zöld­del, fűvel, fákkal, bokrokkal szeretnék változatosabbá, szebbé, egészségesebbé tenni. Elmondták, hogy a nagy és költséges munkához több tár- sádalmimunka-felajánlás is érkezett a lakóktól, s az építők szívesen veszik a segítséget. A gyerekeknek hinta és homoko­zó épül, s gondoltak a sakk szerelmeseire is: ők külön asz­talt kapnak. A Simon-brigád azonban nem csak itt, a Szabadság té­ren dolgozik, akad bőven munkájuk a város többi ré­szén. Sőt az előre tervezett program mellett gyakran kérik őket gyors, elodázhatatlan se­gítségre is, de ez belefér a Vá­rosgazdálkodási Vállalat jelle­gébe. Hiszen részint ők a vá­ros műszaki gazdái. Éppen ottjártunkkor a brigád egy része a Dregonya József és a Báthory Gábor utca találkozá­sánál látott el gyorsszolgálati feladatokat: beszakadt itt a gyalogjáró alatt az úttest, azt kellett rögtön kijavítani. Földmunka Simon Károly, aki egyéb­ként tizennégy éve dolgozik a vállalatnál» alaposán ismeri a város útjait, járdáit, tereit. Majd mindegyiken dolgozott már brigádtársaival. Ö mond­ta el azt is, hogy a Bethlen Gábor utcában már lefektet­ték a csapadékgyűjtő csator­nát, de most leálltak a mun­kával, mert azt várják, hogy a gázcsövek is a helyükre ke­rüljenek. Kerülik a fölösleges munkát, meg azt sem akarják, hogy a már kész, újraburkolt utcát ismét fel kelljen bonta­ni. Nagy feladat vár rájuk az Illés István úton is, ahol tár­sadalmi munkában épül a jár­da. A városi tanács betonla­pokat bocsátott a lakók ren­delkezésére, de néhol olyanok a terepviszonyok, hogy a lai­kusok nem tudnak vele megbirkózni. Ezért kell a hi­vatásosak, a városgazdálkodá­siak segítsége. A szükséges földmunka és a szállítás pedig éppen Simon Károly brigád­jára vár. Amikor a tanácson a hason­ló építkezések, munkák után érdeklődtünk, Jakus Lászlóné szervezési főelőadó elmondta, hogy rövidesen jó néhány ut­ca úttestjének stabilizációját kezdik meg, a végrehajtó bi­zottság által niegsaabott sor­rendben szállítják ki a hely­színre a bányakavicsot. Rászorítani Az is említésre méltó, amit Molnár Arpádné műszaki fő­előadótól tudtunk meg: a vá­rosi tanács a jövőben is segí­ti az utcák, terek, lakótelepek fásítását, a zöldterületek bő­vítését, de a korábbiaknál szi­gorúbban őrködik a termé­szet, a környezet védelmén, megóvásán, akárcsak a köz- tisztaságon. Még büntetésektől sem riadnak vissza, de termé­szetesen az volna a jó, hogyha nem kellene szigorú eszközök­kel élni; ellenkezőleg: a lakos­ság segítené, saját érdekében, ezt a tevékenységet. Abban biztosak lehetünk, hogy a jó érzésű többség vál­lalja a kérést, s csak néhány embertársunkat kellene rászo­rítani a jóra. Mert csak így, a városi vezetők, a hivatali vezetők, illetékesek és a la­kók összefogásával tehetjük széppé, vonzóvá, kényelmessé a város közterületeit. Csiba József Tekercselés Erdőkertesen Erdőkertesen, a budapesti Villgép Ipari Szövetkezet telepén a kerti bútorok mellett motorokat is tekercselnek. A szövetkezet évente ötezer asztali köszörűgépet gyárt, ezeknek a motorjait tekercselik Erdőkertesen, ahol erre egy külön részleget rendez­tek be. Itt zömmel olyanok dolgoznak, akik családi elfoglalt­ságuk vagy egészségi állapotuk miatt nehezebben találnának munkát. Képünkön: Kerecsényi György né tekercselés közben. Hancsovszki János (elvétele Stúdiómozi Világhírű művek a vásznon Válogathatnak a filmbarátok Kért; újabb filmmel bővült a gödöllői városi-járási Petőfi Művelődési Központ stúdió- mozijámalk augusztusi prog­ramja. A művészfilmek rajon­gói négyszer is beülhetnek a színházterem kényelmes szé­keibe: először augusztus 7-én, vasárnap, amikor este 7-től Hudson: Tűzszekerek című al­kotását vetítik. Az angol film 1981-ben készült s két kiváló atléta versengéséről, karrier- történetéről szól. Augusztus 13-án, szombaton éjjeli előadásban, a Mediter­rán udvar rendezvényeihez kapcsolódva Fellini: Róma cí­mű filmjét vetítik. A világhí­rű olasz filmrendező 1971-ben forgatta filmjét, benne azt a Kómát ábrázolja, amit ő lát az olaszok kavargó fővárosában. A harmadik alkalommal is Feldiiini-film .szerepel a prog­ramban: augusztus 14-én va­sárnap este nyolctól az 1956- ban készült, filmtörténeti je­lentőségű Cabiria éjszakáit ve­títik; egy utcalányról, aki fog­lalkozása mellett is normális emberi kapcsolatokra. vágyik, de nem tudja áttörni a társa­dalmon kívüliség betonfalát. Az utolsó augusztusi stúdió- vetítés augusztus 21-én lesz, amikor vasárnap este hattól Menzel: Sörgyári capricció című csehszlovák filmje kerül vászonra; a Bohumil Hrabal életrajzi ihletésű csodálatos lí- raiságú, egyvégtében felszaba­dultan s mégis szorongással nevettető művéből forgatott filmkomédia. Akik már nincsenek A nap pragramfa Augusztus 1-én. Gödöllő, művelődési központ: Robinson játszótér építése a művelődési központ mögött. Minden gyermeket és szülőt várnak. A játszótér építése egv hónanig tart. Domony, művelődési ház: Magnósklub. 'Mozi Vasárnap és hétfőn: Jézus Krisztus szupersztár. Színes, amerikai filmmusical. Kiemelt helyáron, 4, 6 és 8 órakor. A végtisztesség bonyodalmai EGY-EGY VITAS ESET, le­gyen az "bármilyen természe­tű, nehezen deríthető fel a maga íerdítetlen valójában. Ilyenek vagyunk: saját érde­künk képviseletében még a legelfogulatlanabbunk is haj­lamos a valóság megmászásá­ra. Esetleg nem is tudatosan: néha annyira bízunk érzé­keinkben, elgondolásainkban, olyan nagyon el szeretnénk ér­ni vágyainkat, hogy talán ész­re se vesszük: mást mondunk, mást látunk, mint ami van. S nemcsak a bírósági ügyek­ké váló peres csetepatéinkra gondolok, amelyekben végső érvként az igazságszolgálta­táshoz fordulunk: tanúsítsa igazunkat. Hiszen ezek több­sége már elmérgesedett, s ne tagadjuk, hogy ilyenkor már a hazudozástól a fondorlatos megtévesztéstől sem riadunk vissza. ★ Amiről most szó lesz, abból nemhogy bírósági ügy lett volna, de még csak beje­lentés sem: a panaszos csak baráti beszélgetésben nehez­ményezte azt, amit egyik leg­közelebbi hozzátartozója el­hunytéval volt kénytelen elvi­selni. S éppen ezért nem lett hivatalos eljárás a dologból, s ezért a lehető legnehezebb igazságot tenni a konkrét eset­ben. • Életünk e szomorú tenniva­lója: szeretteink végtisztessége igazán személyes, magánügy. Beszélni, sem szeretünk róla, a procedúra maga is félelmet kelt: a halál, az elmúlás és környéke, így a temetések s a megelőző teendők sokunk­ban félelmet keltenek. S bár néha-néha újságokban s a nyilvánosság egyéb fórumain szóba kerül a temetők rendje, illetve rendetlensége, a kegye­letsértő véletlen hibák és a szervezetlen, lehetetlen ügyin­tézés, amely csak tetézi a bá­natot, mégis: úgy, ahogy van, az egész nem túl szalonképes beszéd- és írástéma. S mostani esetünkben talán nem is az a fontos, hogy mi­ként történt a dolog. A té­nyek: a nem túl tehetős, mondhatni szegény család öreg nagymamája a koi*a délutáni órákban halt meg az egyszo­bás lakásban, de csak a követ­kező nap délelőttjén szállítot­ták el a temetkezési vállalat emberei. Az ilyenkor szokásos eljárás az, hogy az orvosi bizonyít­vánnyal kell kérni az elszállí­tást, amit a vállalat, a legtá­volabbi községben is délután ötig vállal. Ha nem történik meg a szabályos bejelentés, este, éjszaka már hiába is hívnák őket: nincs ügyelet. ISMERŐSÖM azt panaszolta, hogy az idejében megtett be­jelentését azzal utasították el, hogy amíg a temetési költsé­gek meghatározott részét nem előlegezi meg, a holttestet nem szállíthatják el. Érdeklő­désünkre viszont az illetéke­sek elmondták, hogy magához a szállításhoz még nem kell pénz, csak az orvosi bizonyít­vány. A bevezetőnkre emlékeztet­ve: azt már utólag nehéz el­dönteni. hogy szabályosan jár­tak-e el az érdekeltek. Hogy négy órára — hiszen az ötórai szállítást is korábban kell be­jelenteni a központnak — megvolt-e az orvosi igazolás, vagy, hogy a temetkezési vál­lalat képviselője szabálytala­nul kérte-e a temetési költ­ségek előlegét, Éppen ezért nem érdemes már felhánytorgatni a fele­lősséget, s szembesíteni az ügyben nyilvánvalóan elfogult feleket. Annál inkább érde­mes, sőt szükséges, hogy meg­fogalmazzuk az általános ta­nulságot. Hiszen abban aa egyszobás lakásban aztán egy egész éjszaka együtt kellett lenniük az elhunyttal hozzá­tartozóinak: fiatal unokájá­nak, feleségének és piciny gyermeküknek. Ez a nyomasz­tó. kényszer pedig már nem rokoni szeretet, hála és ke­gyelet kérdése. Ez még babo­nás félelmek, alkati idegenke­dés nélkül is aránytalanul nagy teher az élőiknek. ★ EZÉRT IS BÁTORKODOM halkan megkérdezni: vajon jól van ez így, hogy a temetkezé­si vállalatinak nincs esti, éjsza­kai ügyelete? Hiszen az eset nyilván nem egyedi: a halál nem igazodhat a temetkezési vállalat ügyfélfogadási rend­jéhez. Erre persze kész lehet a válasz: ma már egyre keve­sebben halnak meg otthon, a községek lélekszáma sem olyan magas, hogy minden napra juthatna legalább egy­két eset. Az ügyelet fenntar­tása tehát gazdaságtalan. Elismerem: a temetkezés is bizonyos fokig üzleti vállalko­zás. A cégnek bevételei, ki­adásai vannak, s vigyáznia kell arányukra. Mégis: mu­száj ebben az esetbenjá jöve­delmezőséget nézni? mgy in­kább veszteség ide vagy oda, mégis megszervezhető az ügyelet? Gáti Zoltán ISSN «133—19-57 (Gödöllői Hírlap) T

Next

/
Oldalképek
Tartalom