Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-29 / 178. szám

ŐRI man A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM 1983. JÜLIUS 29., PÉNTEK Zárás előtt a nyári napközi Hasznosan telnek a vakációs napok Nemrég írtunk arról, hogy a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeknek bizony gondot jelent a nyár, a vaká­ció eltöltése. Ám kicsit hasonló cipőben járnak a gyerekek azokban a családokban is, ahol állandóan dolgozik mindkét szülő, a mindig szolgálatkész nagymama, nagypapa pedig nem lakik ott, és a gyerme­kekben nem bíznak meg — vagy nem is lehet megbízni —. s így nem merik magára hagy­ni őket. Az ő problémájukon próbál segíteni Monoron a nyári nap­közi, amelyben jelenleg két is­kola: a Kossuth és a Munkás­őr úti iskola diákjai töltik nya­ruk jó részét, egészen augusz­tus 1-ig. Arról kérdeztem Rendek Sándornét — a monori napkö­zis munkaközösség vezetőjét, hogy hogyan is élnek itt a gye­rekek, az egységes munkaterv alapján milyen foglilkozáso- kon, programokon vehetnek részt? — Ennek összeállításában nagy segítségünkre volt a járá­si művelődési ház, amelynek szinte teljes egészében át tud­tuk venni a nyári gyermek- programját Ebben szerepelt rendszeres mozilátogatás, ver­ses-zenés összeállítás, amelyet Acs Enikő adott elő „Csiga­ház” címmel. Emellett termé­szetesen felhasználjuk a rádió, televízió műsorait, s a gyere­kek és a nevelők rendelkezésé­re áll a lemezjátszó, és a mag­nó is. Hívtunk előadókat: egyszer a közlekedésrendészet munkatár­sa tartott előadást a közleke­dés szabályairól — különös te­kintettel a nyári csúcsforga­lomra —. diával illusztrálva; máskor pedig Tamás Ferenc- né védőnő jött el arról beszél­ni: milyen a helyes tisztálko­dás, fogápolás, hogyan öltöz­ködjünk nyáron. Szerencsére mindig számít­hattunk a járási könyvtár se­gítségére is, így a gyerekeket több alkalommal vittük át. A könyvtárosok nagyon kedvesen fogadtak bennünket; bemutat­ták az intézményt, elmagyaráz­ták a könyvtár használatát, meséltek érdekes és szép köny­vekről. sőt: volt, amikor kis műsorral leptek meg minket. A gyerekek ott is maradhattak tovább, meselemezeket is hall­gattak, olvasgattak — köze­lebb segítve őket így a könyv­höz, a könyv szeretetéhez. A Balázs János Ifjúsági Klubban megtekintettük Szeg­vári Károly festőművész kiál­lítását is, amely szintén na­gyon tetszett a fiatal kis mű­vészetbarátoknak. Amikor nem ilyen kötött programokon vesz­nek részt, akkor sétálni vagy kirándulni indulnak: voltak már a forrásnál, a Strázsa-he- gyen és a majális erdőben is. Emellett természetesen a pót­vizsgára készülő tanulókat na­ponta korrepetálják az éppen ügyeletes tanár kollégák. Nap­közis tábort az idén gazdasági okok és az igény hiánya miatt nem indítottunk — viszont új meglepetéssel szolgáltunk: úszótanfolyamot szerveztünk. A, napközibe jelentkezett 45—‘50 tanulóból nagyon sokan vesznek részt rajta, és amíg a többiek . itthon művelődnek, játszanak, addig ők egy héten háromszor — és egy hónapon keresztül — bejárnak a mar­gitszigeti Sportuszodába, hogy ott sajátítsák el a vízben moz­gás tudományát Eddig szerencsére minden zökkenőmentesen zajlott le, és én úgy érzem, hogy mindenki: elsősorban a gyermekek, de a szülők és a nevelők is meg vannak elégedve a nyári nap­közivel. Nagy Mária Biztonságos az áthaladás Az 1983. június 9-én megje­lent „Balesetveszélyes megál­ló” című cikkükre az aláb­biakat válaszoljuk: Az újságcikk megjelenése után a Pest megyei Tanács il­letékesével vizsgálatot tartot­tunk. Megállapítottuk, hogy az autóbusz-megállóhely körzeté­ben annak megközelítése miatt baleset nem történt, illetve baleseti nyilvántartásunk sze­rint ezen útszakasz baleseti gyakorisága megegyezik a főút bármely lakott területi szaka­száéval. Tekintve, hogy a körzetben semmilyen gyalogos forgalom­vonzó létesítmény nincs az itt létesítendő gyalogos átkelőhely csak az autóbuszjárat utas- forgalmát szolgálná ki, tehát indokolatlanul akadályozná a gépjárművek folyamatos hala­dását. A gyalogátkelőhely kijelölé­sének az érvényes rendelet sze­rinti közúti feltételei nincse­nek meg, sem a kiépítettség, sem a közvilágítás minősége nem megfelelő. Az érintett út­szakasz mindkét irányból jól belátható, tehát szükséges vá­rakozás és kellő körültekintés mellett a gyalogosok biztonsá­gosan áthaladhatnak. Megjegyezni kívánjuk, hogy gyalogos átkelőhely létesítésé­ben a döntésjogot 1983. július 1-től a Pest megyei Tanács V. B. ÉKV. osztálya gyakorolja. Kővári József osztályvezető Budapesti Közúti igazgatóság Igazi kritikus a vásárló Érdekes változásokról be­szélgettünk nemrégen az Al- só-Tápiómenti Áfész maglódi vasboltjának dolgozóival. Mint mondta az üzletvezető, jelen­leg 4 millió forint az árukész­letük, ez az érték az eddigi gyakorlat szerint 45 nap alatt kicserélődik. Ez az arány ta­valy 40,4 nap volt, ami látszó­lagos lassulást mutat. Ám nem feltétlenül lassulást, a nagyobb készletet, áruválasztékot is je­lentheti. Mostanában van folyamat­ban a legoptimálisabb készlet bemérése, ugyanis az eddigi engedély csak 3 millió 300 ezer forint értékre szólt, s nem felel meg az új módszer­nek is, amit már július 1-től szeretett volna bevezetni az áfész a boltban. Az az új ke­reskedési forma a forgási se­bességes készletgazdálkodás volna. Addig is, szabadkasszás egy­ség lévén, sok minden függ az eladóktól, de talán legin­kább az üzletvezetőtől. És, hogy milyen az a veze­tés. azt is inkább a vásárlói kör hivatott megállapítani. A. L. A. Megtelik a gépkocsi gyomra A szállítók mindig korán kelnek Júliusi nap, reggel hat óra. A Duna ÉLVEGY monori te­lepén beindul a reggeli nagy hajrá, a sofőrök már mele­gítik az engedetlen tehergép­kocsik makacs motorjait, a raktárosok kinyitják a hatal­mas raktárajtókat, s akinek már a kezében a napi szál­lítólevél, kezdheti a berako­dást. Hat óra tíz perckor hedniczkí István gépkocsive­zető és Gazda Sándor kocsi­kísérő is tudják már, mi a napi feladatuk: két fuvarjuk lesz, mindkettő egy-egy gyű­li üzlet feltöltése. Egymás után következnek a raktárak, a gépkocsi hatalmas gyomra lassan akar megtelni, de egy­re több megrendelt árucikk kerül kipipálásra a megrende­lésen, s szinte alig marad a végére olyan, amelyet ne si­került volna megtalálniuk, mert éppen hiánycikk s nem található meg a raktár szin­te végtelen választékában. Kicsi raktárak 7 óra 20 perc: az első me­netnek vége, indulunk Gyál- ra. Űticél: a Cegléd és Kör­nyéke Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat 181. számú ABC áruháza. Gyál. — Egyik legjobb megrendelőnk ez az üzlet — mondja már útköz­ben Gazda Sándor, s hosszú lista következik arról, hogy bár minden üzlet tudja elő­re, melyik nap szállít majd a FÜSZÉRT, a gyakorlat saj­nos mégis az, hogy a legtöbb helyen még lepakolni is alig tudunk. Persze oka ennek az is, hogy az üzletek általában kicsi raktárral rendelkeznek, de azért egy kis szervezéssel ezen is lehetne segíteni. Ha nem lennének üres göngyö­legek, vagy még az előző szál­lítás óta az üzlettérbe ki nem került rekeszek éppen ott fel­halmozva, ahol közlekedni kü­lönben is elég nehéz, akkor ta­lán jobban éreznénk azt is: az üzletvezetők segíteni sze­retnének munkánk elvégzésé­ben, s hogy partnerként, nem kellemetlen, de szükségszerű vendégként fogadnának. Nyolc óra előtt tíz perccel áll meg az IFA az üzlet gaz­dasági bejáratánál. Néhány percet várnunk kell: előttünk még a Sütőipar kocsijá szál­lít. Már a szívélyes fogadta­tás is előlegezi azt az érzést, amit egész itt-tartózkodásom alatt csak igazolódni láttam: a gépkocsivezető nem túlzott, amikor az üzletet felsőfokú jelzőkkel tüntette ki. Kovács Andrásné üzletveze­tő egyénisége minden szavá­ban, mozdulatában érződik: megbízik a „fiúkban”. Nem ellenőrként áll mögöttük, s ha nem lenne szükség a se­gítségére az áru átvételéhez, Készül a rajztáblatartó A Könyvkötő Ipari Szövetkezet monori telepén egyebek között rajztáblatartókat is készítenek az iskolásoknak. Képünkön: Sándor Zsuzsa, Pilinyi Józsefné és Puhl Erzsébet a táblatartó bélelését enyvvel ragasztja össze a szalagon. Hancsovszki János felvétele Jegyzet Felesleges aggodalom? „Választópolgári tuda­tunkban" a fejlődés egyik fokmérője, a tanácstagi be­számolók mindig napiren­den lévő témája: a járda. Léte avagy nemléte viták­ra ad alkalmat, s nem rit­kán, a bizonyítás lehetősé­gét arra, mennyire forrhat közösséggé egy-egy utca. Beszéltem tanácstitkárral, aki állampolgárként élte meg, s mindig szívesen me­séli, hogyan dolgozott egy emberként, szinte barátok­ként néha egy hosszú utca addig jórészt csak köszö­nőviszonyban lévő lakossá­ga... Mindez a készülődést lát­va jutott most eszembe. Járdaépítésre készül ugyan­is Monoron most a Jósika utca. Esztendők óta pana­szolják a bokáig érő sarat, kérik a szilárd burkolatot a páratlan oldalra. Kilin­cselés, érvelés, gyözködés után most már ott a tanács által biztosított anyag is a helyén, hozzáláthatnak a munkához a lakók. A ta­nácstag nem túl bizakodó. Kérdőjelezi minden mon­datát, még akkor is, ami­kor már a gépelt papírla­pokat hordja szét a posta­ládákba. A páratlan oldal lakói ugyan az előzetes szervezés után már min­den feladatot ismernek, de sok közöttük az idős, be­teges ember, akik a másik oldalon lakók segítségére szorulnak. Annál is inkább, mivel ott még kijárt járda is alig van, s ott közleke­dik mindenki, ahol most szilárd burkolatra vár a puszta föld. — Én nem is tudom... Majd meglátjuk ... Persze, most igazán meg kellene mutatni, de az én tapasz­talataim ... — mondja a tanácstag, aki a szomszé­dos utca lakója. A fiatal- asszony, aki a Jósika ut­cában a szervezés oroszlán- részét vállalta, bizakodóbb: — Hiszen mindenki kér­te, várta! Itt az anyag is! A közös munkán múlik, hogy ősszel már ne topog­junk a sárban, hogy végig betonon sétálva érhessük el a főteret, a vasútállo­mást! Én annyira bízom benne, hogy ezt mindenki megérti. Neki legyen igaza. Le­gyen ez a járdaépítés is példa, közösségteremtő ak­ció, egy újabb biztosíték arra, hogy sokféle ember­nek nemcsak a kívánsága lehet közös. Gér József visszamenne az üzlettérbe, ahol a reggeli bevásárlók hosszú sorai kígyóznak. Az áruátvétel gyors, a téte­lek egyeznek, nincs semmi fennakadás. így is jó időbe telik, míg a közel hatvan má- zeányi árut, ami a mai szál­lítással érkezett, a raktárba hordják, 150 fajta árucikk, amibe a pilótakeksztől a pezs­gőig minden belefér, s 180 ezer forintnyi érték: ez a két szám­adat érzékelteti, micsoda oda­figyelést kíván ez a munka. Az üzlettérben szinte moz­dulni is alig lehet, az egyik sor a kenyerespult, a másik a pénztár előtt várakozik, de a sok ember ellenére nincs tü­lekedés, nincs egyetlen kelle­metlen szóváltás sem, valami­féle otthonos jelleg uralkodik a vevők között. Az álmos, de mosolygós „jó reggeliek” és „hogy vagytok" is bizonyítják, ezt. A kiszolgálás gyors és pontos; hogy mégsem gyérül a a forgalom, ez "csak a be- és kijárat azonos forgalmának következménye. — Kielégítőnek találom az üzlet választékát; ha valami, hát a felvágott és a mirelit hiányzik — mondja egy anyu­ka, amíg négy-ötéves kislánya segít neki elpakolni a pénz­tárnál. Talán tényleg elége­dett a választékkal: három degeszre tömött szatyor a zá­loga megelégedettségének. Társadalmi munka Egy nyugdíjas néni már kér­désem közben kinyilvánítja véleményét: arcának minden ránca kis mosolygásba fut. — Nagyon elégedett vagyok. Mióta csak áll ez az üzlet, mindig itt vásárolok, s nem is nagyon emlékszem, hogy valaha ne találtam volna meg, amit kerestem. A kislányok nagyon aranyosak, s ne ha­ragudjon, hogy megjegyzem, de azt hiszem, ez éppúgy hozzátartozik ehhez az üzlet­hez. mint az állandó, bőséges választék: itt még soha nem csaptak be egy fillérrel sem. Egy asszonyká munkába in­dulás előtt tért be az üzlet­be. mint bármely más mun­kanapon. Éppen a ceruzaele­mek között válogatott, amikor megkérdeztem: jónak találja-e az ellátást. — Talán még csirkeapró­lékot, s húsos szalonnát sze­retnék látni a pulton. Ám az üzlet sokszínűsége, s a ki­szolgálók szinte végtelen kész­ségessége sok mindenért kár­pótol. A vevők szubjektív vélemé­nye után belelapoztam egy közelmúltbeli hálózati ellenőr­zés jegyzőkönyvébe is, de vé­leményem ezután sem válto­zott meg: az ellenőrzés elége­dett, egy-két apróság kivéte­lével mindent megfelelőnek tart. Megemlíti még azt is, hogy az üzlet dolgozói — bár ez a legnagyobb jóindulattal sem sorolható munkaköri kö­telességeik közé — a nemré­giben leégett lakóháznál vál­laltak nyolcvan óra társadal­mi munkát. Kovács Andrásné a vevők által felvetett gondokra a kö­vetkezőket válaszolta: — A csirkeaprólékot a her­nádi Március 15. Tsz szállít­ja; a menyiség, amit kapunk, sajnos elenyésző, szinte fél óm alatt elfogy: a megrendelt 80—100 kilogramm helyett csak 10—15 kilogrammot ka­punk egy-egy alkalommal. De ez országos gond, nem csupán a miénk. A mélyhűtő pult azért nem kínál mostanában annyiféle mirelitterméket, mint más hónapokban szokott, mert a zöldség- és gyümölcs­szezon idején véleményem sze­rint mindenki szívesebben fo­gyasztja a friss árut, mint a gyorsfagyasztottat. Amennyi­re lehet, igyekszünk a leg­messzebbmenőkig a vásárlók igényeit kielégíteni. Nagyon sokan járnak ki a hétvégeken a fővárosból, s volt már ve­vőnk, aki megelégedetten ál­lapította meg, hogy sok olyan terméket talált meg nálunk, amit más helyen hiába kere­sett. Nagy gondunik a göngyöleg- visszaszállítás; a raktár jelen­tős részét ilyen feleslegesen tárolt rekeszek foglalják el. Rettentő nagy segítség lenne — s gondolom, nem csupán a mi üzletünket tehermentesíte­né, ha követve a jó példát — Gyálon is önálló üvegvissza­váltó nyílna. Az IFA közben kiürült, a FÜSZÉRT üres göngyölegei indulásra készen várakoznak az ideszállított sok-sok áru helyén; az üzlet feltöltése még a mai nap nehéz munkája lesz, de a jelszó: Mindent a vásárlókért! 9 óra 40 perckor elbúcsú­zunk a kedves kis üzlettől. Hazafelé még a visszaszállított göngyölegeket leadjuk a ZÖLDÉRT-nél, s tíz óra után néhány perccel érkezünk újra a FÜSZÉRT-telepre. Kezdőd­het újra a berakodás, a kék IFÁ-t még várják. Kell a jó példa Háttérben és szófián csen­dességgel tevékenykednek. Ér­tünk, vásárlókért. Sajnos, csak a visszásságokat látjuk még általában. De talán annál jobb tudni arról: van másmi­lyen is — szerencsére. Aki eb­be az üzletbe egyszer elláto­gat, nemigen lesz hűtlen hoz­zá. Havonta több mint kétmil­liós bevétel az üzlet eredmé­nyes munkájának számokkal való kifejezése. De ami sok­kal fontosabb még ennél is: az igaz emberség, az üzletve­zető és beosztottjai szinte hi­vatásként is elismerhető fele­lősségvállalása mindenkiért, aki az üzlet bejáratát valami­kor is átlépi. Kell a jó példa, hogy igen, így is lehet. Valahogy így kellene. Mert csak így érde­mes ... B. T. Közlemény Vecsés Nagyközség Tanácsá­nak 2/1983. (V. 24.) számú, a köztemetőkről és a temetke­zési tevékenységekről szóló ta­nácsrendelete a nagyközségi tanács portáján (Vecsés, Baj- csy-Zs. utca 43.) augusztus 10-ig megtekinthető. Iskola és központi konyha A mendei 8 tantermes isko­la építéséről, átadásáról, mű­ködéséről annak idején már tudósítottunk, elmondtuk, hogy nagyon kedvező tárgyi feltételek között dolgozhatnak a pedagógusok, tanulhatnak a diákok. Azonban személyi feltéte­lek dolgában már kevésbé szerencsés az iskola. Egyelőre mind a mai napig psak 40 szá­zalékos a szakos ellátottság, ami a monori járásban a legrosszabbnak számít. A jövő azért már valamivel bizta­tóbb, mert nyolcán járnak fő­iskolára. s ha sikeres vizsgák után visszatérnek, a szakos el­látottság eléri a 60—70 száza­lékot, vagyis a járás átlagát. ★ Nagy szükség volt rá, s nagy sikere lett Mendén a 400 ada­gos központi konyhának. Ka­pacitása olyan jó, hogy akár ó'ts2áz emberre is tudnának főzni, ha lenne rá igény. S éppen itt jelentkezik a prob­léma: nincs kihasználva a központi konyha teijes kapa­citása. Pedig az egyes óvodá­ban megszüntették a helyi konyhát, ők is a központiból kapják az ételt. Turnusonként 40 gyermek tud egyszerre étkezni, mert csak egy ebédlő van. Az el­múlt évben 180—200 iskolás gyerek, plusz 70 óvodás, alkal­mazottak, pedagógusok, óvó­nők számára, összesen 280 adagot főztek. Övoda, iskola, napközi öt­napos rendben dolgozik. A napközi iskolaszünetben is fo­gadja á gyerekeket, de csak húszán, harmincán kerülnek nyaranta a padok közé. To­vábbi gond hogy a napközis tanítók szintén képesítés nél­küliek S bizony így, hiába a szeretet, a törődés, ha szaktu­dás nem párosul mellé, Nem más így a napközi, mint gyer­mekmegőrző. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap} V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom