Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-29 / 178. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM 1983. JÚLIUS 29., PÉNTEK A gyér vendégei Akik a baracklét csomagolják A konzervgyárban javában tart a szezon. A különböző nyersáruk tartósításában épí- tőtáboros fiatalok segítenek. A konzerv V-ös üzemben ma­gyar és német szavak keve­rednek ezekben a napokban. A hőkezelő berendezésből ki­kerülő sárgabaraok-ivólevet NDK-beli fiatalok csomagol­ják, Tolmácsuk, Fülöp Zsolt Tokodaltáróról érkezett. Jutalomút —■ Kérem, mutassa be a cso­portot! — A gyerekek Cottbusból érkeztek. Az általános iskola 9. és 10. osztályos tanulói. Eh­hez tudni kell, hogy az NDK- ban az általános iskola tíz osz­tályos. Akik ide eljöhettek, azok jutalomból kapták ezt a táborozási lehetőséget. Két hétig dolgoznak a konzerv­gyárban, s utána hazautaznak. A német csoport vezetőjétől, Klaus-Dieter Paustól a kon­zervgyári tapasztalatairól ér­deklődtem. — Számunkra elég nehéz a munka, de úgy érzem, meg­álljuk a helyünket. Napi hat órát dolgozunk, s nem aka­runk lemaradni magyar mun­katársainktól. Egyébként az itt dolgozó emberek mindent megmutatnak, hogy kell csi­nálni vagy, hogyan lehetne még jobban csinálni. Nekem nagyon tetszik a konzervgyár. Otthon ekkora gyárban még nem voltunk. Nyitott szemek­kel járunk. Jó benyomást kel­tett bennünk, hogy itt milyen gördülékenyen, zökkenőmen­tesen folyik a munka. Min­denki tudja, érti a feladatát. Nem találkozunk munkaidő alatt csellengő, tétlen embe­rekkel. Gondolom, hogy mind­ez a magas fokú munkaszerve­zésnek köszönhető. Ami tetszett Szabad időnkben felkeres­tük a gyár szociális létesítmé­nyeit. Mindnyájunknak na­gyon tetszettek. Különösen az, hogy a vállalat dolgozói mun­ka után számos szolgáltatást vehetnek igénybe. Megebédel­hetnek, bevásárolhatnak, fod­rászhoz, kozmetikushoz me­hetnek, könyvet kölcsönözhet­nek. Az óvodáról, orvosi ren­delésről nem is beszélve. Az ebédlőben naponta megkóstol­juk a választékot. Számunk­ra kissé idegen ízekkel talál­kozunk, de finomaknak talál­juk. Szokatlan az is, hogy va­csorára meleg ételt kapunk. Megnyerte tetszésünket az, A kalodás fűrész feltalálója Mindig volt egy jó ötlete Még megvan a mintapéldány A körösi emberek találé­konyságáról könyvet lehetne írni, akár földművelőről, akár iparosról, akár kereskedőről van szó. B. Tóth Ferenc, aki a századforduló tájékán Nyársapáton és Csemőben szőlőt kezdett telepíteni, aki­nek mint a homoki szőlőter­melés úttörőjének szobrot emelték Nagykőrösön, vagy Papp Gyula liakatosmester, aki amikor az első világháború után angol hadifogságból ha­zajött, vasöntödét csinált, s több mint száz kisparasztnak hitelbe, részletfizetésre öntö­zőkutat készített, s ezzel fel­virágoztatta a körösi kony­hakertészkedést. Ott volt az idős Rozenfeld Soma, a ke­reskedő, amikor egy évben sok dinnye termett, és a ter­melők a dinnye nagy részét nem tudták eladni, egy va­gonnal kiküldött Lengyelor­szágba és egy reggel felsze­letelve ingyen szétosztotta a varsói, krakkói és a lembergí piacon. A lengyelek annyira megszerették a körösi diny- nyét, hogy az idős kereskedő alig győzte szállítani. Favágók segítője A körösi életből sok ilyen történetet lehet feleleveníteni. A napokban is találkoztam egy 79 éves idős körösi em­berrel, Szűcs Gergellyel, aki elmondta élete regényét. — Apám Szűcs Lajos bog­nármester volt. Ebben a mesterségben abban az idő­ben 30—40 mester dolgozga­tott Nagykőrösön, de egyre nem sok munka és kereset jutott. Én is ezt a mestersé­get tanultam ki apámtól, de bizony a szakmából keveset tudtam keresni. Megpróbál­koztam mindennel, voltam kőműves segédmunkás és kórházi ápoló is. A fúr-fa- ragásbó: még legtöbb koronát hozott, hogy szegény favágó embereknek az. általam töké­letesített kalodás fűrészbakot csinálgattam. A bak kalodá­jába beleépítettem a fűrész másik végét, ami megkönnyí­tette a fűrészelést, mert mint­ha a fűrész másik végét is , azta volna valaki. Ilyen ka­lodás fűrészt ma már nem látni, de még nálam megvan a mintapéldány. — Komolyabb keresetre számítva, egyszer azután fel­mentem Pestre. Reggeltől es­tig jártam a várost. De hú- szan-harmincan sorakoztak minden gyár előtt a munka- keresők. Este holtfáradtan kódorogtam az utcákon, s egy ablakban cédulát pillantottam meg: Ágy van kiadó, egy korona egy éjszakára. Bementem. Egy idős asz- szony fogadott. Kis szobában három ágyat tartott és adott ki éjszakára. Az asztalnál két vidéki munkatárs vacso­rázott, akik barátságukba fo­gadtak, és másnap reggel ma­gukkal vittek és beajánlottak a Láng Gépgyárba, ahol éve­kig dolgoztam. Minden pén­teken este hoztam haza a ke­resetet, a feleségemnek és a családnak. Sikeres újítás hogy milyen nagy gondot for­dítanak a környezetre. Ute Paus a kartonragasztás nem éppen könnyű munkáját végzi. Tőle a szabadidő-prog­ramjáról érdeklődöm. — A Toldi Miklós Élelmi szeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet kol­légiumának szépen berende­zett szobáiban1 lakunk a ma­gyar építőtáboros fiatalokkal. Bekapcsolódunk az általuk rendezett programokba. Ed­dig többek között volt disz­kó, tréfás vetélkedő, sportve­télkedő. Eljött hozzánk az esz­tergomi beat-együttes is. Nagy sikert aratott. Jártunk Eszter­gomban és Budapesten. Ismer­kedünk a magyar nép életé­vel, szokásaival. Bejártuk Nagykőrös környékét. Különö­sen Kecskemét tetszik min­denkinek. Amerre jártunk, szépen rendezett városrészek, gazdag kirakatok és gondozott parkok voltak. Viszont nem találkoztunk a nagyvárosokra jellemző embertömeggel, szennyezett levegővel. Címeket cserélnek Örömünkre szolgál, hogy a gyár gondoskodik a szabad idő hasznos eltöltéséről. Elmond­hatjuk, igen magas színvona­lon teszi. Ügy érezzük, az épí­tőtábor eléri kitűzött céljait. A munkára nevelés, a fizikai munka megbecsülése mellett közösségi szellemet alakít ki Az elvárásoknak mi is igyek­szünk eleget tenni. Bár még csak egy hete vagyunk itt, mégis sok élményben volt ré szünk. Barátságot kötöttünk magyar fiatalokkal. Címeket cseréltünk, s reméljük, barát­ságunk tartósnak fog bizo nyúlni. Gyarmati Klára A városban is adott a lehetőség Megvásárolható állami lakások A tanács-vb és a bérlő is kezdeményezheti 7. A központi hírközlő szervek jóvoltából értesülhet- ' tünk arról a társadalmi vitáról, amely a fővárosi álla­mi ingatlanok eladásáról folyt. Kevesen tudják, hogy csak egy már meglévő szabályozás helyi viszonyokra való alkalmazásáról volt szó. Ugyanis az állami tulaj­donú ingatlanok eladását már egy 1969-es rendelet le­hetővé tette, igaz, hogy most — általában a lakásokról szóló más dolgokkal kapcsolatban — ezek is módosul­tak. Mi a lehetőség Nagykőrösön? Milyen ingatlanokat lehet megvásárolni? Kik lehetnek a vásárlók? Mennyit kell fizetni? Kinek a részére lehet így ingatlant sze­rezni? Hány ingatlan esik bele a rendelkezésekbe? Egyáltalán mi a célja az eladásoknak? Utcára lehet-e rakni azt, aki nem kívánja megvenni az általa lakott lakást? Kérdések a teljesség igénye nélkül, most ezek­re próbálunk válaszolni. A rendelkezések célja az, hogy fokozza a lakosság ér­dekeltségét és felelősségét a lakásállomány gondos haszná­latában, megóvásában, javítá­sában. A lakbéreknek a la­kások reális fenntartási költ­ségeihez történő közelítése mellett az állam és a lakosság, illetve a lakosság egy csoport­ja közötti teherviselés egyen­letesebbé tételének is egyik eszköze ez a lehetőség. Nagykőrösön hozzávetőleg ötszáz állami tulajdonú ház­ingatlan vagy lakás van. Ezek közül eladni azokat lehet, amelyek tíz évnél régebben épültek. Ez azt jelenti, hogy a Dózsa György úti újabb épí­tésű, valamint a Kossuth La­jos utcai lakások a jelenlegi kivételek. Hatvan nap Az egynél több lakást tar­talmazó épületek csak úgy értékesíthetők, ha azokat a kezelő szerv előzetesen társas­házzá alakítja. Az elidegenítéseket maga a tanács végrehajtó bizottsága, vagy a bérlők kezdeményez­hetik. Nagykőrösön ez utób­bi lehet a járható út. tudomá­sunk szerint a tanács nem szólít fel senkit vételre. A bennlakó bérlő joga, hogy el­döntse, megveszi-e a lakást, vagy sem. Az állami tulaj­donú — a továbbiakban egy­szerűen: tanácsi lakóházakban — lévő lakások akkor értéke­síthetők. ha bérlőinek kéthar­mada. illetve 75 százaléka ezt kéri. Ha ez az arány megvan, a tanács csak rendkívül in­dokolt esetben tagadhatja meg az eladást. Ha a bérlők kér­— De meguntam a pesti életet, s eljöttem haza és hosszabb ideig dolgoztam ab­ban a ktsz-ben, mely a Gép­gyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet elődje volt. Tíz évet töltöttem a tejüzemben, majd a ládagyárba kerültem, ahol egy komolyabb újítást eszeltem ki. Azelőtt bonyo­dalmas volt a körfűrész ki­cserélése. Le kellett emelni a nagy vasasztallapot, mely egyszer balesetet is okozott. Én a fűrészkicserélés megol­dására szétnyitható asztalla­pot szerkesztettem, amiért akkor 400 pengő újítási díjat kaptam. Harminckét 'évi szol­gálattal a ládagyárból men­tem nyugdíjba, öt családunk közül három van életben. Még a ház körül eldolgozha­tok, sütkérezek unokáim és családom szerefetében, s az ismerősöknek és barátaimnak meg-megcsinálok egy-egy baltanyelet. Kopa László Jegyzet Cicoma és szepiteszet Ö rül az ember, amikor látja, miként változik, gyarapodik a város, s vele együtt lakói. Ahol pár év­vel ezelőtt szántóföldek po­rát fújta a szél. ma utca­sorok állnak, de a város­széli töppedt házak helyén is modern, sokszor emele­tes családi házak születnek egymás után. A szépért, a kényelemért, a pihentető otthonért mennyi energiát áldoz, s lemondást vállal az ember, az tudja igazán, aki önerejével épített magának családi fészket. Olykor évek telnek el, mire tető alá kerül a meg­álmodott hajlék, s ha már felépült, egy célja marad hátra csupán gazdájának, hogy kívül-belül széppé te­gye. Valóságos verseny ala­kul ki ilyenkor, hiszen ez az utolsó lehetőség a szom­szédok túllicitálására. Ilyen szép háza ne legyen sen­kinek a környéken jelszó­val olykor minden vára­kozást felülmúló fantázia­gazdagsággal kerül fel ez is, az is az, új házak falá­ra. A csillogó. ábrákká összerakott üveglapocská­kat, s a fél házat beborító, rikító színű mozaikkocká­kat nézve, ilyenkor az jut eszembe; mi haszna lehet az égbekiáltó cifraságok­nak? S ez még semmi, a szű- kebb környezet építése ko­rántsem ér véget a házfal­dekorációkkal. Mint ahogy a szép kert dísze lehet a családi háznak, épp úgy el is csúfíthatja. Némely hob­bikért színes benzineshor­dó díszítéseiről most hadd ne szóljak. Az egyik ház előtt minden tavaszon, meg­jelennek a piros sapkás ker­ti törpék. Mind a heten, igaz Hófehérke hiányzik. Mintha törpeinvázió vette volna kezdetét nálunk, né­hol a városban úgy szapo­rodnak, mint a gomba. A szép keresése rejlik e törekvések mögött, csak éppen ízléstelenség sül ki belőle. Ami valóban szép, az természetes, az általá­nosan elfogadott normák­nak megfelelő. Az ezektől való elrugaszkodás joggal kelt visszatetszést. A napokban kezembe akadt egy könyvecske,, amely arról szólt, hogyan alakítsuk széppé, ízlésessé otthonunkat és környékét. Előszavában így ír a szer­ző: Mutasd meg kerted, megmondom ki vagy. Ol­dalakon át tárgyalja — modern felfogással — a la­kóház, a kert kialakításá­hoz szükséges ismereteket. Szavai nyomán kitűnik, mi szép és mi ízléstelen. P ersze mondhatnánk azt is, mindez magánügy, senki dolgába nem szólha­tunk bele, ki-ki azt tehet a kertjébe, a háza elé, amit akar. Azonban mégsem ilyen egyszerű a kérdés, Az álszépség téves illúzióját élvező embert ugyan elé­gedettség tölti el, de má­sokban viszolygást kelthet és véleményt is ennek alapján alkotnak róla. Mlklay Jenő ték a vételt, akkor a kezelő a bejelentéstől számított hatvan napon belül az értékesítést köteles megkezdeni. A továbbiakban nézzük a jogosultságot. Az egyébkém is érvényes tulajdonszerzési korlátok most is érvényesek (egy család — egy lakás, egy üdülő egy zártkert). Lehetőség van rá, hogy a 16. életévet betöltött gyermek számára ezen az úton vásárol­janak lakást a szülők. A jogo­sultság sorrendjében első he­lyen állnak a bennlakók, majd a bérlő leszármazottja, illetve élettársa következik. A bér­lő a saját lakását gyermeke nevére is megvásárolhatja, függetlenül attól, hogy hány éVes a gyerek. Viszont más által lakott lakást csak 16 éven felüli gyermekének vehet. Ha valaki nem él vásárlási jogával, akkor azt kívülálló is megveheti. Igen ám, de ekkor a bérlőt cserelakás il­leti meg, amit ha nem tart megfelelőnek, nem köteles el­fogadni. tekintsük végig. Magánsze­mélyeknek a helyi forgalmi érték, az ingatlan fekvése, nagysága, az épület műszaki állapota, közművekkel való ellátottsága a figyelembe veendő. Az eladási ár örökla­kásoknál a forgalmi érték 30 százaléka, egylakásos ingat­lannál (pl. az úgynevezett ,,CS” lakások esetében) az érték 50 százaléka. Konkrétan, tehát a „CS” lakás forgalmi értéke,, tegyük fel 460 ezer forint, te­hát ekkor a megfizetendő végösszeg 230 ezer forint, A lakótelepen a lakás érjen 400 ezer forintot, itt a végösszeg 120 ezer forint. Ezek az árak a bennlakók számára érten­dők. Ha kívülálló a vásárló, ház esetén 60. többlakásos épületben 40 százalékot kell fizetnie, egy összegben. Mitől függ? Tegyük fel, hogy valakj la­kottan vásárol egy lakást. Ak­kor csak a vétel után két év­vel mondhat fel a benne lakó bérlőnek, megfelelő, beköl­tözhető lakás biztosítása mel­lett. Ezt már a régi bérlő kö­teles elfogadni. Most magát a lebonyolítást Kedvezményekkel Már a megfizetésnél tar­tunk. A bennlakók az előbbi végösszegeket vagy egyben, vagy részletekben egyenlíthe- , tik ki. Ez utóbbi esetében a végösszeg 10 százalékát kell befizetni egy összegben, elő­legként. (Lakótelep: 12 ezer forint, ház: 23 ezer forint, példánk számainál maradva.) A hátralévő összeget 25 év alatt, évi 3 százalékos kamat­tal kall törleszteni. Fontos, hogy a törlesztőrészlet nem lehet kevesebb, mint az 1988. július 1. után fizetendő lak­bér. Ha valaki egy összegben fizet, 10 százalékos árenged­mény illeti mee. illetve mind­annyiszor 1 százalék kedvez­mény, ahány évvel hamarabb törleszt, mint vállalta. Az így megvásárolt lakásokat öt éven belül nem lehet eladni. Kü­lön kedvezmény, hogy az egész vázolt eljárás mentes az illetékezés alól, és a négy szo­básnál nem nagyobb lakások 25 évig adómentesek. S hogy mindez megéri-e?!' Tessék számolgatni. Ballal Ottó Sporthírek Jól szereplő úttörők Tíz nap leforgása alatt négy­szer jártak Cegléden váro­sunk atlétái. A XIX. nyári úttörő-olimpia megyei déli része egyéni ver­senyén 120 iskola fiataljai in­dulhattak. A több száz induló között városunkat a Kossuth iskolások képviselték. Jól sze­repeltek. Az 1—3. helyezettek továbbjutottak a megyei dön­tőbe. Fiúk, 300 méteres síkfutás: 2. Péli László 41,5 másodperc. Súlylökés: 2. Botocska István 10,92 méter. Távolugrás: 4. Bujdosó Balázs 503 centimé­ter. Kislabdahajítás: 4. Kolo- zsi Béla 72,02 m (mindössze 12 cm-rel a második mögött), 6. Pintye Attila 68 m. Leányok: 100 m: 2. Zsuffa Dóra 13,5 mp. Távol: 1. Zsuf­fa 477 cm. Kislabda: 3. Hasúr Erzsébet 47,80 m. Az úttörő-olimpia megyei többpróba döntőjén Zsuffa Dó­ra (Kossuth iskola) képviselte a körösi színeket. IV. korcso­portos ötpróba leány egyéni­ben négy szám (60 m 8,5 mp, súly 665 cm, távol 475 cm. kislabda 50,17 m) után a máso­dik helyen állt, amikor sérü­lés miatt sajnos nem tudta folytatni a versenyzést. ★ Óriási hőségben került sor az úttörő-olimpia megyei atlé­tikai döntőjére az egyéni szá­mokban. Nagykőrösről itt is a Kossuth iskolások küzdöttek A leányoknál Zsuffa Dóra há­rom számban is a negyedik helyen végzett. 100 méteren 13,7-tel, távolugrásban 451- gyel és kislabdadobásban 47,80-nal. Fiú 300 méteren: 4. Péli László 42,1 mp; súlylö­késben: 5. Botocska István 10,26 méter. ★ A serdülő B-korcsoportos at­léták bajnoksága a sok induló miatt kétnapos volt. A Nagy­kőrösi Pedagógus SE spoi to­lói közül hárman nyertek baj­nokságot és sok jó helyezést értek el. 1969- es születésű fiúk, 400, m: 4. Péli László 61; 6. Urbán László 67 mp. Súly: 4. Botocs­ka István 10,30 m. Távol: 4. Péli 524 cm. Diszkosz: 1. Bo­tocska 34,56; 3. Kolozsi Béla 31; 4. Bata László 28,40; 5. Tornyi Béla 23,50 m. Gerely: 1. Kolozsi 43,72; 2. Bata 33,62; 4. Tornyi 28,60 m. 1970- es fiúk, 100 m: 4. Ná- nási Tibor 13,9 mp. 200 m: 5. Tóth Szabolcs 35 mp. 100 m gát: Nánási 15,1 mp. Gerely: 4. Tóth 23,80 m. 1969-es leányok, 100 m: 2. Zsuffa Dóra 13,3 mp. 200 m: 4. Zsuffa 28,4 mp. Távol: 4. Zsuffa 4,47 m. Diszkosz: 3. Hasúr Erzsébet 21 m. Gerely: 1. Zsuffa 27,60; 2. Hasúr 26,40 m. Pénteki sportműsor Teke Kecskemét: országos Hidegh Pál-emlékverseny. S. Z. Hsa Mozi Régi nyár. Színes, magyar operettfilm. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban Bűnös életem. Színes, szink­ronizált lengyel film, fél 6-kor és fél 8-kor. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hlria,:'

Next

/
Oldalképek
Tartalom