Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-03 / 156. szám
%m<m 1983. JÜLTTTS 1.. VASÁRNAP A kulisszák mögött Pénteken délután a gödöllői művelődési központban a Pest megyei bábcsoport-vezetőképző tagjai tartottak rövid előadást, számot adva az elmúlt év során tanultakból. A pedagógusok és népművelők szeptemberben már szakmai zsűri előtt vizsgáznak a kapnak minősítést tudásukról. Képünkön: ahogy a bábokat mozgatják. Barcza Zsolt felvétele Marxtól Plehanovig Nevek az emlékoszlopon Remek Ötlet. Moszkvában, a Kreml Sándor kertjében áll egy emlékoszlop, amelyet még Lenip idejében a szabadságért küzdő híres gondolkodók és harcosok tiszteletére emeltek. Ezen az emlékoszlopon 19 név áll, ennyit véstek a gránitra. Kik voltak a neves emberek? Azok, akik nagyon sokat tettek, hogy a szocializmus eszméje győzedelmeskedjen. Mindenekelőtt Marx, Engels, Liebknecht, Lassalle, Bebel, Campanella. Meslier, Csernisevszkij, Pleha- nov nevei kerültek fel az égnek szökő gránittömbre. Dióhéjban Kitűnő az elgondolás: bemutatni, ismertetni életútjukat azoknak, akik az oszlopon szerepelnek. E remek ötlet D. Valovojnak és G. Lapsinának jutott az eszébe, akik olvasmányos könyvet írtak a 19 világhírességről. Bemutatják életüket, harcukat, röviden jellemzik nézeteiket, korukra és az utókorra gyakorolt hatásukat azzal a céllal, hogy a mai olvasóban mélyebb érdeklődést keltsenek a könyv hősei iránt. Ügy gondolom, hogy ez a szándék sikerült, mert kitűnő kötetet, nagyszerű tanulmányokat tettek a szerzők az olvasók asztalára. Az egyes fejezetek, életutak címei is megragadóak. arra késztetik az embert, hogy ne tegye le a könyvet, amíg végig nem olvassa. Az első, Marxról szóló írásnak Nem élhetek megnyugodva a címe. Marx egyik verssorát idézi. Igen, mert A tőke írója, a marxizmus megteremtője. a kommunista eszmék fáradhatatlan ideológusa verseket is írt fiatal korában. S már ezek a versek is tükrözték a későbbi nagy gondolkodó ideológiai T elkötelezettségét. A szerzők idézik az egyik verset, amelynek hat sorát érdemes lejegyezni: Lelkemet ml megragadja, — Nem szemlélhetem tunyán, — Nem élhetek megnyugodva, — Tétlenül és ostobán. — Hadd törjek hát új világba. — Pillanat se múljon el,... Igen, egy pillanat se múljon el. Ezt megfogadta és mindvégig az új világ eljövetelén munkálkodott a tizenkilencedik század legnagyobb gondolkodója. Mindössze harminc oídallapnyi. ami szükséges, hogy kézbe vegyük műveit. Hasonlóan ismertetik Engels életútját, különösen kiemelve Marxszal történt találkozását. amely egy életre szólt. Az írásnak is ez a címe: Találkozás, , amely egy életre szólt. Közben megismerjük Engelsnek azt a széles körű munkásságát, amelyet az I. Internacionáléban, a kommunista mozgalom megteremtésében. Marx műveinek elfogadtatásában kifejtett. Ma is érvényes Leninnek az a megállapítása. amely ígv . szól: Engels nevét és életét'ismernie kell minden munkásnak. Ez a tanulmány hozzá segíti az olvasót, hogy közelebb kerüljön a nagy gondolkodóhoz, szervezőhöz és ideológushoz, illetve annak műveihez. Jobban megértjük A többi írásból is olyan részleteket tudunk meg, amelyek jobban rávilágítanak annak a korszaknak lényegére, amelyben éltek, illetve jobban megértjük, hogy miért volt elkerülhetetlen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme. Morus Tamás, Gerard Winstanley, Tommaso Campanella, Jean Meslier, Claude- Henri Saint-Simon, Charles Fourier az utópisztikus szocializmus létrehozói voltak. Bár a mai, szem.mel sok, rpjfífleh hibásnak, sőt naivnak tűnik tanításaikban, nem szabad azonban elfeledni, hogy műveikben az igazságos társadalomért küzdöttek. Wilhelm Liebknecht, August Bebel, Jean Jaures és Edouard Vailant kiemelkedő szerepet játszottak a munkás- és szocialista mozgalom fejlődésében, míg Csernisevszkij, Bakunyin. Lavrov és Plehanov az orosz forradalmi demokratikus mozgalomban tevékenykedtek, s műveikkel elősegítették a fejlődést. Ezeknek az embereknek az élete és tevékenysége, az a mód ahogyan szenvedélyesen, bár nem mindig sikeresen keresték a nép felszabadulásához vezető utat, megmutatja nagyságukat. Ezek az emberek már életükben kiváltották az uralkodó osztályok izzó gyűlöletét, tanításaik miatt állandóan üldöztetésben és nélkülözésben volt részük. Jelképes Vajon nem jelképes-e a tény: azok az emberek, akiknek nevét az első szocialista köztársaság első emlékoszlopára rávésték, összesen több mint háromszáz évet töltöttek száműzetésben, börtönben és földalatti kazamatákban. Életüknek ez majdnem a felét tette ki! A fordítás Hallos György munkája, a szép borító és kötésterv. valamint a tipográfia Jordán Kati művészetét dicséri. Gáli Sándor Ez már valóban a huszonnegyedik óra Megőrizni, közkinccsé tenni Az önkéntes néprajzi és nyelvjárási gyűjtők XI, országos találkozóját Gödöllőn rendezik meg július 4-től 7-ig. Az ünnepélyes megnyitó ülés hétfő délután fél három órakor kezdődik. A vendéglátók nevében Ritecz György, a városi tanács elnöke köszönti a találkozó résztvevőit. Az elnöki megnyitót Balassa Iván, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke tartja. Ezután átadják a Sebestyén Gyula emlékérmeket a legkiválóbb önkéntes gyűjtőknek, majd Imre Samu, Kodolányi János, Juhász Dezső és Katona Imre tart előadást. Kedden két munkaülésre kerül sor. Délelőtt Anyagi kultúra, népi társadalom, délután Földrajzi nevek címmel. Szerdán a folklór a tanácskozás témája, majd a résztvevők tanulmányi kirándulást tesznek a Galga-vidék községeiben. Csütörtökön délelőtt a néprajzi és nyelvjárási gyűjtés mai feladatairól és lehetőségeiről értekeznek a szakemberek., Délután Benkő Lóránd zárszavával fejeződik be a tanácskozás. Megkongatták a vészharangot A népi kultúra kutatásának tudománya — a néprajz — nem tekint vissza olyan hosz- szú és tekintélyes múltra, mint a történettudomány vagy a nyelvészet. Hazánkban — csakúgy, mint Európa-szerte — a nemzeti lét, a nemzeti múlt kutatásának nagy romantikus korszakában, a 48-as szabadságharcot megelőző reformkorban vehetjük észre először a népi kultúra iránti érdeklődés erőteljesebb jelentkezését. Mint forrásanyaghoz hajolnak le az addig megvetett, figyelembe sem vett paraszti kultúrához. A népdalok, népmesék mellett a szokások es hiedelmek sokféle és bonyolult világának felgyűjtése igen nagy feladatot jelentett a lelkes kutatóknak, akiknek egyik legérdekesebb es kedvelt témája volt a pogány magyarok valamikori vallása es szokásai. A XIX. szazad legnagyobb magyar mitológu- sa, a tudós pap, Ipolyi Arnold látván a néprajzi adatok alapvető és pótolhatatlan fontosságát, hozzákezdett a folklór, a szellemi néprajz átfogó gyűjtéséhez, s mivel saját ereje és ideje ehhez a pagy tervhez kevésnek bizonyult, megszervezte az- első önkéntes gyújtók hálózatát is. Ezek segítségével született meg korát messze megelőző, tiszteletreméltó munkája, a Magyar mitológia, amely egyúttal összehasonlító munka is, s amely még hibáival együtt is gazdag és értékes gyűjteménye a magyar nép szellemi kincseinek. A XIX. század végén a fiatal tudományszak lelkes kutatói már nemcsak a folklór, de a népi élet más, anyagi területei felé is fordultak. Egyre jobban kiderült, hogy e tudományra két nagy feladat szakadt, egyrészt a magyar népi kultúra megismertetése, rendszerezése, gyökereinek összehasonlító vizsgálata, másrészt e munkákhoz szükséges anyag feltárása is. Ez az időigényes és fáradságos munka, amely a gyakorlatban megpróbáltatásokat, veszélyeket, kényelmetlenséget is jelentett, magában hordozta a felfedezés gyönyörűségét, egy új világ megismertetését is. De bármily lelkes volt is a néprajzos szakember, gyűjtőútjai során anyagának megismerhetetlensége, s e kultúra térbeli kiterjedtsége. sokrétűsége szintén figyelmeztette erejének és idejének végességére. A terepmunka sürgősségét és elodázhatatlanságát szinte kezdettől fogva ösztönözte és végigkísérte még egy, napjainkban is rendkívül aktuális ténv: n paraszti kultúra elmúlásának, kihalásának veszélye. Már a századfordulón kezdték a pesszimistább kutatók kongatni a vészharangot, hogy a huszonnegyedik órában vagyunk, s éppen ezért minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy megörökítsük nemzeti kincsünket, népünk sajátos kultúráját, tudományunk forrásanyagát. Behálózták az egész országot A XIX. század végén alakul Néprajzi Társaság nemcsak korszerű és vonzó témájánál fogva talált a nagyközönség köreiben számos pártfogóra, de maga a tudományszak is arra törekedett, hogy kapcsolatot tartson fenn otyan emberekkel, akik híradásaikkal, feltárásaikkal munkáját segítik. A módszereiben és témáiban is fejlődő, kiszélesedő tudomány egyre jobban igényelte a segítséget, mivel általános összefoglaló szemléletmód, s ezen belül aprólékos, részletes adatok nélkül nem tudott korszerű, a magyar népi kultúra általános érvényű összefoglalását célul tűző munkákat létrehozni. A két világháború között már rendszeres volt a néprajz- kutatók terepmunkái mellett a szakemberek által megírt kérdőívek alapján folytatott önkéntes néprajzi gyűjtés, A jól megszervezett’ gyűjtőhálózat az egész országra kiterjedt és folyamatosan működött. Az önkéntes gyűjtők adatai általában használhatóak, hitelesek voltak a tapasztalatok szerint. A gyűjtőhálózat szervezeti központja, más intézmények mellett a Néprajzi Múzeum volt, ahol a meglévő adattárat lelkes fiatal kutatók korszerűvé tették. A felszabadulás után az egész társadalom gyökeresen megváltozott. A felgyorsult iparosodás, a megváltozott ideológia, a téeszesítés alapvetően megváltoztatta a kis falvak közösségeit, kultúráját, de nemcsak a körülményeik, hanem világnézetük, tárgyaik, környezetük is egy csapásra eltávolodott a „hagyományostól” e más funkciójú, más jellegű paraszti világtól. A generációs különbségek sehol sem mélyültek el annyira, mint a parasztságnál. Az új nemzedék tudatosan kerülte, sőt lenézte elődei kultúráját. Napjainkban már nem beszélhetünk élő paraszti társadalomról, összességében megélt paraszti kultúráról. Ami töredék még megmaradt, annak a tömegkommunikációs eszközök vetettek véget. Túl a szakmai határokon Ez az új helyzet még jobban ösztönözte, ösztönzi a néprajzkutatókat, hogy 'felgyújtsák a töredékeket, ez ma a Szentendrei nyitány Nem egyetlen hónap kínálata (Folytatás az 1. oldalról.) gyűjteményéből a művésztelepi galériában délután dr. Soproni Sándor nyitotta meg a Szentendrei kaleidoszkóp című kiállítást. A tudományos tanácskozás ideje alatt benépesültek a város utcái, terei. A Templom téren nagy sikert aratott a már hagyományos sokadalom. a népi kismesterségek gyakorlóinak közreműködésével. Tegnap magyar népzenei napot tartottak. A programban fellépett a Muzsikás és a Kaleidoszkóp együttes. A Színház- és Film- művészeti Főiskola hallgatói. Teo, Lala és Kamilla bohóc és az Artistaképző Intézet növendékei is kellemes perceket szereztek. A Duna-parton a katonai főiskola jóvoltából pompásan szórakoztak a gyermek- juliális résztvevői. Este a Bar- csay-gyűjternényben Pege Aladár és együttese adott koncertet. A program ma újabb látvá-. nyosságokkal folytatódik. A Szabadtéri Néprajzi Múzeumban a hagyományos kézimunkákból és paraszti kisiparból tartanak bemutatót. A Templom téren kelet-európai népzenei napot rendeznek. Délelőtt 11 órakor Pogány Ö. Gábor nyitja meg Kovács Éva keramikusművész tárlatát a művelődési központban. A Vajda Lajos Stúdió tagjainak csoportos kiállítása a Péter .Pál utcai pinceműhelyben tekinthető. meg. szak egyik legfontosabb, legégetőbb kérdése. A sokat emlegetett huszonnegyedik óra úgy látszik tényleg elérkezett, s a néprajz most sem adta fel régi, bevált módszerét, a kérdőíves gyűjtést. A Néprajzi Múzeum Adattárának vezetésével egyre több és jobb kérdőívek kerültek az újjászervezett és lelkes önkéntes néprajzi gyűjtők kezébe. Ezt még csak erősítette a népfront honismereti mozgalma, a néprajzi diákkörök honismereti munkái és pályázatai, és nem utolsósorban azok a helyi, spontánul alakult csoportok, amelyek szülőföldjük színes és gazdag folklórját igyekeznek megőrizni és közkinccsé tenni. Örömmel várjuk a gödöllői találkozót, mert reméljük, hogy ma. amikor valós problémánk a hazafias nevelés, a helyes nemzeti tudat kialakítása, segítséget nyújthat a nyelvészet és a néprajztudomány is. A lelkes, áldozatkész önkéntes gyűjtők segítségével pedig túllépve a szűk szakmai határokon, még jobban feltárhatjuk, megismertethetjük, közkinccsé tehetjük hazánk, s a velünk együtt élő nemzetiségek múltjának és jelenének jövőnk számára oly fontos értékeit. Morvay Judit ===== Lehet szavazni Hárman döntőben Négy Pest megyei versenyzőnek szoríthattunk a Ki mit tud? pénteki, első középdöntőjében. A hat előző adás — néha kissé gyengécske — produkciói után ez alkalommal végre a hajdan volt Ki mit tud?-ok- ra emlékeztető műsorszámokat láthattunk. A vers- és prózamondó kategóriában az érdi Jónás Judit egyik ellenfele a verseny — minden bizonnyal — legnagyobb sztárja, az ízes beszédű mesemondó fiú volt. A zsűri igen nehéfc helyzetbe került az értékelésnél, hiszen három nagyszerű előadó közül kellett kiválasztania a továbbjutót. Igen szoros pontversenyben Jónás Judit került az első helyre, József Attila: Kései sirató című versének tolmácsolásával. Az elődöntőben rendkívüli tehetségét prózával bizonyító érdi versenyző ráduplázott, hiszen József Attila előadói szempontból legnehezebb költeményét profi módon tolmácsolta. Mintegy azt is bizonyította, hogy a napokban méltán nyert felvételt a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. A korengedéllyel induló tizenhárom éves gödöllői zongorista kislány. Rác2 Csilla is rendkívül erős mezőnyben szerepelt. A négy hangszeres szólista közül végül mégis 6, a legfiatalabb jutott tovább. A harmadik Pest megyei produkció — az ugyancsak gödöllői — Smog együttes produkciója után valamivel könnyebb dolga volt a zsűrinek; az újhullámos zenekar minden nehézség nélkül jutott a döntőbe. Remek műsorral, felkészülten érkezett az Almássy térre a táborfalvi citerazenekar is, ám végül néhány ponttal alulmaradt. őket szép emléktárgyakkal búcsúztatták — innen ugyanis a kieső versenyzők sem távoztak üres kézzel. A táborfalviaknak azonban a legszebb ajándék mégis az volna, ha ott lehetnének a döntőn. A közönség jóvoltából... ' M. K. Radiofigyelo 168 ÓRA. A rádió politikai magazinjának tegnapi adása ismételten foglalkozott a délegyházi nudizmussal kapcsolatos vitával, amely immár évek óta folyik a különféle lapok hasábjain, s a bányatavak partján. Ney György mikrofonja előtt dr. Csikós József, a Belügyminisztérium sajtóosztályának vezetője nyilatkozott. Mint mondotta, a Belügyminisztérium azért foglalkozik jelen esetben a délegyházi nudistákkal, mert a helyszínen rendőri intézkedésekre került sor. Miután a meztelen fürdőzés nyilvános helyen történt, ez a BTK ide- illő paragrafusa szerint közszemérem elleni vétség. (A Belügyminisztérium illetékesei a történtekkel kapcsolatban hasonló álláspontot foglalnak el, mint amelyet magunk is kifejtettünk tegnapi lapunk egyik írásában.) Törvényeink azonban az ilyen célra rendelt zárt helyen nem tiltják a nudizmust, de ehhez biztosítani kell a megfelelő feltételeket. Ami a rendőri intézkedést illeti: a délegyházi naturisták tilos helyen fürdőztek, önkényesen foglalták el a Kavicsbánya Vállalat munkaterületét, s nemcsak a megfelelő higiénés feltételeket nem biztosítottak a hjlyszínen, hanem az elmúlt évben hét, az idén pedig már négy halálos áldozatot követeltek a bányatavak. A szigorú fellépés tehát már csak azért is indokolt. Ráadásul — mint dr. Csikós József hozzátette — a nudisták közé erőszakos, garázda elemek keveredtek, s a rendőri intézkedés tehát törvényes volt: mintegy 120 embert igazoltattak. Tettlegességre a szóbeszéddel ellentétben nem ke rült sor. Hangsúlyozta, hogy a Belügyminisztérium nincs a nudizmus ellen, de nem tartja indokoltnak szövetség vagy egyesület létrehozását, hiszen törvényeink értelmében ilyet csak azok alakíthatnak, akik valamilyen tevékenységet fejlesztenek. Az egész nudista ügy végére várhatóan rövidesen pontot tesznek az illetékesek. Reméljük, minél hamarább. GÖDÖLLŐI PÉLDA. Egy rövid beszélgetés hangzott el a csütörtöki Reggeli krónikában arról: Gödöllőn a helyi tanács és a vállalatok megfelelő módszert találtak arra, hogy ne csak nap közben, munkaidőben lehessen hivatalos ügyeket intézni. Ez természetesen eddig csupáncsak egy hír, amit legfeljebb megismételni és helyeselni érdemes. De ugyanez a pár perc mégis elgondolkoztatja a hallgatót. Egyrészt azért, mert hasonló próbálkozásoknak már máshol is voltunk tanúi, s az eredmény elmaradt. A szombaton nyitva tartó tanácsok tisztviselői unatkozva várták az idő múlását. A kudarcot én azzal magyarázom — s erre gondolhattak a gödöllőiek Is —, hogy a -látszat, az egyszemélyes hivatal sokkal inkább alkalmas ügyeink elodázására, mint elintézésére. A Pest megyei kisvárosban hétfőnként a postától a tanácsig, a szolgáltató szervezetektől a házkezelőségig mindenütt várják az ügyfeleket. Varga Pál információja azért Is volt kedvemre való, mert a tényeken túl azt is érzékeltette, a gödöllői módszer sikerében azért is bízhatunk, mert itt nem csupán „letudni” akarnak egy feladatot, de őszintén szeretnének rajtunk, állampolgárokon segíteni. Másképpen fogalmazva tudatában vannak, hogy nem mi vagyunk a hivatalért, hanem fordítva, a hivatal van miértünk. Kő. Zs.—Cs. A.
