Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-02 / 155. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLUBI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 155. SZÄM 1983. JÜLIUS 2., SZOMBAT Népszerű szakkörök ki ismeretterjesztés mérlege A tudományos ismeretterjesztés helyzetét elemezni télen szokás, hiszen ősztől tavaszig tart az évad. A rhérle- gelésnek azonban mégis most jött el az ideje, amikor már összesíteni lehet az adatokat. Bár nem teljesen, hiszen a ceglédi járási és városi TIT- szervezet tagjai úgy számolják, hogy még harminc előadást megtartanak a befejezett évadhoz kapcsolódva. Elmaradást pótolnak ezzel, ámbár emiatt neim kellene ismeretterjesztőinknek lelkiis- meret-furdalással küszködniük. Nagyon jó arányú a tervtelj esi tésük, hiszen 1520 előadás megtartására számítottak, s ebből ténylegesen megvolt eddig 1430, s lám még jön a pótlás is. Bárhol a megyében megirigyelhetnék a tervet és teljesítésének arányát is. Több előadás A ceglédi járási és városi TIT-szervezet ügyvezető elnökségi ülését, mely az évad értékelésére volt hivatott, a héten tartották. A tanácskozáson részt vett dr. Maróti Mihály, a TIT megyei elnöke, Földes István megyei titkár és Mag Ilona főmunkatárs, valamint Nagy István, a járási pártbizottság PMO vezetője. Az évadzáró megbeszélésen Mészáros István titkár ismertette az előbb már felsorolt adatokat.,'. Mint mondotta, a megtartott előadások száma az előző évihez képest tetemesen megnövekedett. A járási-városi TIT a nők, az ifjúság, az értelmiségiek és a nyugdíjasok körében végzett munkájában jelentősen előbbre lépett. Nem romlott, de nem is javult az ismeretterjesztő munka a mezőgazdasági dolgozók, a kisiparosok, a szövetkezeti tagok és alkalmazottak körében is, változatlan eréllyel folyt a tanyavilágbeli ismeretterjesztés. Sajnos, az ötnapos munkahét bevezetése egyelőre visszaesést hozott az ipari dolgozók körében végzett ismeretterjesztés esetében. Változó terhelés Dr. Lakatos József elnök azt fejtegette, hogy az _ előadások számának látványos növekedése nem emelte meg arányosan a tagság foglalkoztatottságát. A magyarázat — mondta —, igen egyszerű. Arról van szó, hogy a szakköri foglalkozások száma növekedett, tehát nem az egész tagság, hanem egy-egy szakkörvezető elfoglaltsága lett több. A TIT ceglédi és járási 260 tagjának mintegy 88 százaléka tartott rendszeresen előadásokat. Továbbképzésükről sikerült igen jól gondoskodni. Noha a két összegző előadás nem részletezhette az 1982/83- as ismeretterjesztő évad eseményeit, érdemes a kedvező változások néhány elemét kiemelnünk. Például azt, hogy mennyire megnövekedett az érdeklődés a már említett szakkörök iránt. Igen népszerű volt például a képzőművész kőé Törteién és Cegléden, a fotószakköt Abonyban, Törteién, Ceglédbercelen és Cegléden. Sokan jártak Abonyban a sakk-, az eszperantista es a fazekasszakkörbe. Kelendő vágóhídi gépek Sok hazai és külföldi húskombinátban használják megelégedéssel azokat a húsipari, vágóhídi gépeket, kocsikat, berendezéseket, melyek a Monori MEZŐGÉP ceglédi gyáregységében készülnek. Jelenleg, mint képünkön is látható, NDK megrendelésre marhafejhasítót gyártanak. Apáti-Tóth Sándor felvétele Kitűnően sikerültek a TIT- szervezet újdonságnak számító előadássorozatai. Ilyen volt például az, amelyik az ifjúság helyesírási készségét kívánta javítani. Ez a sorozat ment a szakmunkásképző intézetekben és vagy tizenöt általános iskolában. Jól bevált a korszerű háztáji gazdálkodás módszereit ismertető sorozat a tanyavilágban. Pedig ezen a területen, aki próbálta, tudja, roppant nehéz a szervezés. A jó eredmény annak is köszönhető, hogy az ismeretterjesztőket segítette a Moziüzemi Vállalat és a termelőszövetkezetek területi szövetsége is. Kitűnően sikerült a járás iskoláiba is elvitt pedagógus-továbbképző sorozat, amelynek megszervezéséhez viszont a pártbizottság nyújtott hathatós segítséget. Közösen jobb Rendszerint nyolcvan-száz hallgatója volt a pártbizottságok támogatásával szervezett előadói ankétoknak. Ezek szolgálták egy-egy témakörben az előadók továbbképzését, de a hallgatóság soraiban szép számmal ültek kívülállók is. Egyáltalán az egész évre jellemző volt, hogy a TIT kapcsolatai más szervekkel, szervezetekkel igen megerősödtek, s az együttműködés, például a már említett testületekkel, felettébb gyümölcsözőnek bizonyult. Ezt hangsúlyozta hozzászólásában az elnökségi ülésen Nagy István, a járási pártbizottság PMO vezetője is. Mint mondotta, a közösen szervezett előadói ankétok oly sikeresek voltak, hogy hasonlók szervezésére a jövőben is gondolni kell. Az elnökségi ülésen dr. Maróti Mihály is elismeréssel szólt a ceglédi és a környékbeli ismeretterjesztők munkájáról. A megyei elnök dicsérő szavait toldotta meg Földes István megyei titkár, aki még külön kiemelte, hogy városunkban milyen jó kapcsolatokat épített ki a TIT az IBUSZ helyi kirendeltségével, s milyen jól segíti a szervezet az országjárással kapcsolatos ismeretek gyarapítását. Farkas Péter Ergonómiai szabvány Ötletet adhat az újítóknak is Á történészek bizonyára számon tartják, hogy az elmúlt századok során milyen nevezetes események napja volt már július elseje, de az átlagember nem sorolja a jelesebb napok közé. Ámbár »van mire emlékezni e dátum elér- keztével, hiszen annak idején július 1-én nyitották meg a Panama-csatornát. Akkor már ugyan vége volt a panamázá- soknak, mégsem jó emlékmű ez az esemény. Cegléden például nem hallottam, hogy a most magunk mögött hagyott évfordulón emlegette volna valaki. Nem is kellett, mert talán éppen a történelmi egyensúly megteremtése érdekében olyasmi történt, ami szöges ellentétben van mindenféle panamázással. Életbe lépett ugyanis az Ergonómiai elvek munkarendszegek tervezéséhez című szabvány. Ez persze nem ceglédi esemény volt, hiszen ilyesmi csak Pesten történik, de a szabvány maga itt is érvényes. Ebből következik hogy bármilyen parányi üze- mecske épüljön is a jövőben Cegléden, annak munkálatainál már az ergonómiai elveket is figyelembe kell venni. Például olyasmit, hogy abban az üzemben a kapcsolók és a fogantyúk a kéz funkcionális anatómiájához illeszkedjenek, legyen elegendő hely a testrészek mozgásához, a dolgozó váltogathassa az ülő és az álló testhelyzetet, hogy legyen jó a légcsere, hogy ne legyen se hideg, se meleg, s a munkafolyamat sem így, sem úgy ne akadozzon. Magyarországon újdonság ez a szabvány, bár voltak Üzenet a múltból X*» Reformkori városrajz Nem tudom, hogy más gondolt-e már arra, hogy mi történnék, ha egyszer álmából száz vagy százötven esztendővel ezelőtt ébredne fel. Mark Twain az egyik könyvében már kipróbálta ezt a dolgot, s múltbéli és persze képzeletbeli utazása, mondha. tóm furcsára sikerült. Mark Twain, lévén regényíró, természetesen álmodozott és sok mindent csak úgy kitalált. Kortárs írónk, Antalffy Gyula viszont semmit sem bíz a képzeletre. Amikor kalandos utakra indul a múltba, mindig rettenetesen ragaszkodik á valósághoz. Föltéve, hogy segítőtársakat is talál a hajdanvolt krónikásokban. Ha nem, akkor hallgat. E bölcs magatartás eredménye, hogy a nemrégiben megjelent Reformkori magyar városrajzok című könyvében Cegléddel kapcsolatban nem túlságosan bőbeszédű. Meg is jegyzi művében, hogy Cegléd városrajza azért sza- bódott kürtárá, mert a reformkor tudósítói nem sok látnivalót találtak itt. Szemlélődtek egy kicsit, aztán utaztak tovább Szeged felé. Antalffy Gyula mindazonáltal összegyűjtötte azt amit lehetett, s rövidke városrajza felettébb érdekes olvasmány. Alkalmas arra, hogy erősítse a lokálpatriotizmust. Noha idézi a tudósítók valamelyest elítélő szavait, tehát úgymond a múltbéli rosszat is, igazán jó szándékkal teszi. Sőt, ezzel is segít a ma emberének, hiszen mostani eszünkkel akár büszkék is lehetünk a hajdani ceglédiek kereskedőszellemére. Szépen tudósít a könyv a ceglédi szőlőkultúra fejlődéséről is. Érdemes megjegyezni, hogy a neves itteni szőlész, Pálinkás Gyula születésének az idén lesz a századik évfordulója. előzményei. Megjelenése voltaképpen elismerése az ergonómia, az ember, a gép és a környezet viszonyát tanulmányozó tanulmánynak. S a szabvány életbe léptetése sikere többek közt a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaságnak, melynek tagjai számosán vannak Cegléden is. Pont e tagok voltak azok, akik már előbb is értesülhettek e szabványról. Legutóbb például akkor, amikor Nagykőrösön az ergonómiai nyári akadémián, néhány héttel ezelőtt éppen erről a szabványról is vitatkoztak az ország szakemberei. Máskülönben a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság szabványt szorgalmazó törekvéseiről mit sem tudók is hallottak már az ergonómia tudományáról. Röviden szólva elkészült ez szabvány, melyhez hasonló aligha jelent még meg. Érdemes elolvasnia nemcsak a tervezőknek, akiknek a kezébe szánták, hanem a munkásoknak is. Sok hasznos ötletet adhat például azoknak a ceglédi vagy környékbeli újítóknak, akik már eddig is a munkakörülmények javításán, vagy a munkafolyamatok jobb megszervezésén törték a fejüket. F. P. Asztalitenisz Kitűnő fiatal versenyzők Az ország legjobb utánpótlás korú asztaliteniszezői, újonc, serdülő és ifjúsági korosztályban, öt napon keresztül Budapesten a fiatalok részére kiírt csapatbajnokságokon, valamint a MOATSZ Kupáéit játszottak. A Ceglédi VSE valamennyi versenynapon képviseltette magát, s nem is akárhogyan: a CVSE jóval jobb eredménnyel rukkolt ki, mint a korábbi években. Nem maradtak el az érmek, és ezen a versenysorozaton szerzett helyezések az értékesek, mert igazán valós képet adtak a szakosztályok utánpótlásáról, a gyerekek fejlődéséről. Az Országos Ifjúsági Kupában a Harczi Zsolt, Türei Ferenc, Szily György összeállítású együttes (a tartalék Iván Csaba volt) remek versenyzéssel egészen a döntőig jutott. Harczi sorra verte ellenfeleit, de felnőttek mellé társai is, elsősorban Türei, aki talán addigi legjobb játékát nyújtotta. Szilyt derékfájása akadályozta az igazán jó játékban, de ez nem vette el küzdőkedvét. A Kaposvár elleni 5-1 és a Bp. Spartacus II. elleni 5-2-es győzelem után az a Miskolc következett, amely kiverte a végső győzelemre is esélyes BVSC-t. A ceglédiek ellenük is nyertek. 5-4-re, s így bekerültek a döntőbe, itt A családszerető sárgarigók Már a múltban is tudták az erdőjáró emberek, hogy a sárgarigó nagyon kedveli a nyárfásokat, kőrisfákat. Az aprólékos megfigyelések szerint a fák természetes rovarvilága, az ágak és a lombozat sajátságai kitűnő életteret biztosítanak a sárgarigóknak: a fák védik és táplálják, rejtik és csalogatják őket. Kedves, díszes tollazatú énekesmadarunk, s a magyar nép ősidők óta kedveli és tiszteli. Ha az ember vétett is olykor a rigók ellen, az jellegzetesen, gyermekek által elkövetett fészekkár volt, tehát a tojások megdézsmálása, a fiókák kiszedése tette tönkre a költő madarak igyekezetét. A sárgarigó védett madár, eszmei értéke ezer forint, így a méltó büntetés esélye mellett különösképpen nem tanácsos bántani! Szép fészek Madarunk esetében feltűnő a sárga testszín és a szárnyak feketesége közti éles ellentét, mely a hímekre jellemző. A tojók színe sokkal elmosódot- tabb, inkább zöldessárga. A madár mérete nem haladja meg a 25 centit, súlya pedig 70 gramm körül mozog. Költöző madár, április közepén érkezik, általában szeptemberben hagyja el fészkelő helyét, vitaminnal feltölti magát a bod- zásokban és Görögország, Dél- Olaszország felé eltávozik. A sárgarigó 4—6 tojást rak, csodálatosan szép fészket épít, felvarrja az ágakra, fűvel béleli ki, ebben a tojások csak nagyritkán károsodhatnak. A költési idő 16 nap, a kicsinyek gyorsan fejlődnek, hamar megtanulják a legfontosabb hangjeleket. Ennek esetleges fészekvesztés esetén van nagy jelentősége. Kiesett fióka A kipottyant fióka könnyen elpusztulhatna, ha nem ismerné a hívójeleket, egyébként a felnőtt madár csak inni száll le a földre. A macskák, kutyák könnyű prédája így nem lehet. A Gerje menti kőrisligetben a napokban egy kis rigó ráfizetett túlzott érdeklődésére, mert kiesett a fészekből. Nagy rikoltozást csaptak a szülők, a „szomszédok”, dekicsinyük nem válaszolt. Mikor a fatörzsről kézbe vettem, kétségbeesetten kiabált, a szülők észrevették. Az anyai ösztön szokatlan lépésekre sarkallta a rigót, közeljött, megnézte a csemetéjét. Több hím rigó gyülekezett a fa tetején, visítva és fütyö- részve. Egy kisebb fára sikerült a fiókát felhelyezni, elbújtam a közelben, és nem is kellett sokat várni, a szülök megjelentek, de a mentés elsőre nem sikerült. Annyira a mentésre összpontosítottak a sárgarigók, hogy másodszorra a tuskóra tett fiókát úgy vitték el csőrükben, hogy szinte elérhettem volna a madarakat... Gyorsan túltette a sárgarigó- társadalom magát a rendkívüli eseményen, elfoglalták helyüket a lombok sűrűjében, és talán egy fokkal szebben fütyülték kedvenc dalukat, talán egy kicsit maguk is megörültek a szerencsés mentési akciónak. Hasznos segítő Ez a véletlen eset is jelzi hogy tulajdonképpen hasznos madaraink életmódjáról alig tudunk valamit. A sárgarigók által elpusztított hernyómeny- nyiség miatt e szép madarunk hasznos segítőtársunk. S. D. a Bp. Spartacus I. csapata volt az ellenfél, az eredmény pedig a javukra 5-2. Ez az 5-2 fölényes győzelmet jelenthet általában, de most egyáltalán nem volt az, a CVSE alaposan megszorongatta vetélytársát. A pestiek elsősorban azért nyertek, mert a mérkőzések hajrájában ponterősebbek, biztosabbak voltak. Az elért ezüstérem remek siker, ami bravúros szereplést takar. A győztesek: Kaposvár ellen: Harczi (2), Türei (2), Szily (1). Bp, Spartac. II, ellen: Harczi (3), Türei (1), Szily (1). MEMTE ellen: Harczi (3), Türei (1), Szily (1). A döntőben: Harczi (2). Az Országos Serdülő Kupában a ceglédiek, Nagy Miklós, Orosz Tamás, Halmai Attila, Szálkái Attila összeállításban, a Dunaújváros elleni 5-0 után a legjobb 16 között a Miskolci ÉMTE-vel találkoztak, akiktől nagy küzdelemben, 5-3-ra szenvedtek vereséget. Az Országos Újonc Kupában a Szily Zoltán, Halmai Attila, Vágó Zsolt, Rossi Róbert ösz- szeállítású gárda a legjobb nyolc együttes közé jutott, ahol újra Miskolc—CVSE párharcot hozott a sorsolás. Az esélyesebb MÉMTE győzött. A MOATSZ-Kupán az Ifjúságiak között Harczi jutott a legtovább, a nyolc közé, ahol a Bp. Spartacus fiataljával Podpinkával találkozott. Podpinkának sikerült a két nappal korábban elszenvedett vereségért visszavágnia. Szegedi és Türei bekérült a főtáblára, ami különösen Türei szempontjából yőlt jelentős, hiszen ezzel ifjúsági aranyjelvényes sportoló lett. illetve bebiztosította minősítését. A serdülők között Nagy Miklós remekül,szerepelt. Sorra verte ellenfeleit, s egészen az elődöntőig jutott. Itt Pig- niczkyvel (ugyancsak Bp. Spartacus) mérkőzött, akitől 2-1-re kapott ki. Így Nagy bronzérmet nyert. Helyezésé — valamint az, hogy előző nap az ifjúságiak között is „ügyeskedett", s két ranglista pontot szerzett — reménykeltő a jövőre nézve, hiszen ősztől már az ifjúságiak között kell bizonyítani fejlődését. Az újoncok közül az 1970-es születésűek sorából Halmai, az 1971-es születésűek között pedig Vágó Zsolt egyaránt a legjobb tizenhatig jutott el. U. L. Július 6-án, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig dr. Horváth Géza, a városi tanács vb-titkára fogadóórákat tart a városházán, hivatali szobájában. ISSN 0153—a500 (Ceglédi Hírlap)
