Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-02 / 155. szám

Az iskolapadban számítógép. Kettő-három is van egy-egy osztályban, pardon: előadóte­remben. így illik mondani, hi­szen az Agrártudományi Egye­temen vagyunk. Igaz viszont, hogy ezúttal nem egyetemis­ták, még csak nem is felvéte­liző gimnazisták próbálgatják a legmodernebb technikát, ha­nem azok, akik hamarosan, egy-két éven belül befejezik, vagy éppen most végezték ál­talános iskolai tanulmányai­kat. Nem lehetetlen Lyukacsos és normál tégla Kétféle téglát gyártanak Erdő­kertesen, az Épületkerámiái Vállalat helyi téglagyárában. A normál méretű téglából a ter­vek szerint idén valamivel több mint kétmilliót készítenek, míg a nagyobból, a B—30 típu­sú, lyukacsos, fokozott hőszi­getelést nyújtó téglából egy­millió-háromszázötvenezer da­rab a terv. ★ Jobb oldali felvételünkön: a gyártószalagról lekerülő B— 30-as téglát rakják a csillékre. Alsó képünkön: közvetlenül gépkocsira kerül a tégla. Hancsovszki János felvételei A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA. X. ÉVFOLYAM, 155. SZÁM 1983. JÜLIUS «., SZOMBAT Országos szaktábor Úttörők a számítógép melle A nap programja Július 2-án. Gödöllő, művelődési központ A XX. század a karikatu­risták szemével, kiállítás Ba- lázs-Piri Balázs, Brenner György, Dallos Jenő, Lehoczki István és Sajdik Ferenc kari­katúráiból. Megtekinthető 15— 19 óráig. Jeney István színházi fényképei 10-től 20 óráig lát­hatók. Szolgáltatások: 10 órától friss maglódi kenyér kapható! Apróhirdetések, cserebere, ze­nebutik. Veresegyház, művelődési központ: Térvideodiszkó, 20 órától (jó időben szabadtéren). Afóüiós üzletek Huszonegy kiskereskedelmi üzlete van Isaszegen a Pé- cel—Isaszeg Áfésztnek Az élelmiszerboltokon kívül zöld­séget, tápot, háztartási árukat, műszaki cikkeket árusító üz­letük van, felvásárlótelepük, kölcsönzőboltjuk, hét kisebb- nagyobb vendéglátó egységük és két ipari üzemük együttes árbevétele ebben a kézség­ben, évenként megközelíti a 200 millió forintot. ismerés kiváló munkáért A kiváló intézmény címet el­nyert Pest megyei Állategész­ségügyi és Élelmiszer Ellen­őrző Állomás minap tartott ün­nepségén dr. Dénes Lajos me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes nyújtotta át a Mezőgazdaság kiváló dolgo­zója kitüntetést a gödöllői köz­pontú intézmény három dol­gozójának: dr^ Gábor Gyula kiskunlacházi körzeti állator­vosnak, dr. Henkel Antalnak, a dabas—ráckevei állategész­ségügyi körzet élelmiszer-hi­giéniai szakállatorvosának és dr. Tóth Péter igazgató főál­latorvosnak. Magas szakszer­vezeti elismerésben részesült Csányi Mihályné, az állategész­ségügyi állomás laboránsa, szakszervezeti bizalmija, aki­nek dr. Szabó Endre, a Közal­kalmazottak Szakszervezete központi vezetőségének főtit­kárhelyettese adta át a SZOT oklevelét. Straadbusz Tíz alkalommal indít a ter­vek szerint strandbuszt július­ban a városi művelődési köz­pont. A dátumok: 12., 13., 14., 19., 20., 21., 26., 27., 28. és 29. A strandbuszra bérletet lehet váltani, amelynek ára 400 fo­rint, alkalmankénti utazásért 50 forintot kérnek. Szülővel utazó gyermeknek, ha elfér­nek egy ülésen, nem kell bér­letet venni. A bérletet bár­kire át lehet ruházni, a fürdő árát nem tartalmazza. A busz az említett napokon reggel fél 9-kor indul a művelődési háztól. Bérlet a ház pénztárá­ban kapható július 5-ig. Továbbképző iroda Diásorozatok — oktatáshoz A MÉM Műszaki Intézet to­vábbképző irodájában a szak­mai tanfolyamokra általában írásos jegyzeteket, sokszorosí­tott közleményeket is készíte­nek. Ugyancsak az oktatás ha­tékonyságát növelik azzal, hogy az egyes előadásokhoz diafilmsorozatokat is összeál­lítanak. S ha már szakmailag nagy gondot kell ezekre a fel­vételekre fordítani, az érdek­lődés szerint a diákat át is nyújtják megrendelőiknek, miután sokszorosításukról gon­doskodnak. Jelenleg huszonhárom kü­lönböző témakörben ajánlanak diafilmsorozatokat más cégek­nek: szakiskoláknak, techniku­moknak. főiskoláknak. Van kész sorozatuk a mezőgépek korrózió elleni védelmének szemléltetésére, a gépek táro­lásának helyes módozataira. A szövegkönyvvel, ábrafüzettel kiegészített sorozatok közül érdekes az is. amely az anyag- mozgátó gépeket, azok hidrau­likus berendezéseit mutatja be, vagy például az a sor, amely az erőgépeken alkalmazott fo­gyasztás- és teljesítménymérő műszereket ismerteti. Ez utób­bi egyebek között az energia- takarékos eljárások megvalósí­tását hivatott segíteni. A kis számítógéppel egybe­kötött tévéképernyőn pedig az ország térképe vibrál. A fel­adat, mondhatni az elemi szá­mítástechnikai lépések egyi­ke: a billentyűkkel rá kell ír­ni a térképre, hol van Pápa, Pécs, Kaposvár, Debrecen, Szeged, Orosháza. Vagyis: be­tájolni, emlékezetből megbe­csülni, hol is lehet a város, aztán feltüntetni azt. Az idei, vagyis az úttörő- mezőgazdászok országos tábo­rának szakpróbázására csöp­pentünk be, ahol az egyetem gépészkari épületének egyik termében éppen a számítás- technikai feladatok megoldá­sa volt soron. —■ A szakpróba természete­sen nem állítja lehetetlen fel­adatok elé a gyerekeket, hi­szen csakúgy, mint a többi tanszéken, az elmúlt napokban olyan tájékoztatást kapták a vetélkedőre eljutott pajtások, aminek alapján bátran láthat­tak a versenyfeladatokhoz is — magyarázza egyik kísérőnk, segítőnk Szulovszky Gyula, hajdúböszörményi tanár, ve­zető szakfelügyelő, aki az or­szágos versenybizottság elnö­ke. — Ez az első alkalom, hogy együtt tartjuk a szaktá­bort és a vetélkedőt, s ebben a gödöllőieknek is nagy érde­mük van. Az ország minden részéből, csaknem valameny- nyi megyéből megérkeztek a vetélkedőket megnyert pajtá­sok. Ezen a napon a különféle tanszékeken folyt a vetélkedés. Egy barnára sült legénykét akkor bírtunk szóra, amikor a mikrobiológiai kérdésekre már megadta a választ. Roppanó krumpli — Ennek a tanszéknek a be­mutatkozása tetszett nekem a legjobban tegnap, részben ezért választottam az ilyen jel­legű kérdéseket — mondta Krivánszky Dénes, a magyar- nándori iskola VIII. osztályát befejezett diákja, aki Nógrád megyéből jött. — Különben is szeretem a biológiát, van egy japán mikroszkópom otthon. Olyan érdekes a növények szárából készített nyúzatok tanulmányozása, a sejtek fi­gyelése. Útközben megtudtuk: volt olyan kislány, nevezetesen Ditrich Katalin Baranyából aki öt tárgyból is vetélkedett volna, de ez időben, fizikailag lehetetlen volt. Vele éppen akkor találkoztunk, amint az állatélettani tanszékről igye­játék a diákcentrumban Befejeződött a gyermek­centrum, kezdődik a diák­centrum. Hétfőtől, július 4- től sokféle programmal vár­ják a szünidős diákokat a városi művelődési központban. Délelőtt 10 órakor nyitnak, s máris igénybe lehet venni a szolgáltatásokat, az informá­ciós irodát, a sportcikk-köl­csönzőt, a játéktermet. A dél­utáni Sikermozi sorozatban a Konvoj című filmet vetítik. Este 6-tól 8-ig játszótér, utána táncház. A további napokon lesz pantomimszínpad, vidám vetélkedő, városi klubtalál­kozó, sportverseny asztali- teniszben, tollaslabdában. A mozivásznon a Kínai negyed, az Érzéstelenítés nélkül, a Sebességláz. A diákcentrum július 10-én zárul. Program­ját mindennap közöljük. Fehér László, a mechanikai tanszék laboratóriumának a veze­tője a szakítószilárdság-mérést mutatja be a verseny részt­vevőinek Hancsovszki János felvétele kezett a gépészkari épületbe. Mi is tovább haladtunk, újabb helyszínekre a versenybizott­ság elnökével, és a törékeny, fáradhatatlan szervezővel: Hi­deg Ilona Pest megyei úttörő­titkárral és Valter Menyhért- néval, a vérségiek úttörőcsa­patának vezetőjével, aki most az országos szaktábor parancs­noka. Az indulás Gépészkar, A mechanika tanszék laboratóriumában va­gyunk. A műszaki feladatok­hoz éppen Fehér László tan­széki mérnök, a laboratórium vezetője készíti fel a gyereke­ket. Illetve egy burgonyasze­lettel nyomás-, egy acélrúddal szakítószilárdsági próbát mu­tat be. De van itt szalmaszál. meggy és különféle termé­nyek, faanyag, állati csont, egy-egy próbaméréshez. Megy, halad a mutató: a kérdés, hogy vajon hány kilogramm erő kell a burgonyaminta össze- roppantásához. Van, aki ötöt mond, van aki nyolcat, tizen­kettőt. A műszer mutatója pe­dig halad. A hatvanötöt jelző szám előtt roppan össze a k!s gumódarab. Hát így tanulnak a gyerekek, vetélkedés közben. Nagyon érdekes, amiről még Szulovszky Gyula vezető szak- felügyelővel beszélgethetünk. — Ez a XII. országos vetél­kedő. Honnan indult mindez? — Jótól kérdezi. Mi úgy 1969—70-ben tartottunk me­zőgazdasági vetélkedőt a paj­tásoknak Hajdúnánáson. Olyan sikere volt, hogy Nagy Sándor, aki akkor az úttörőszövetség munkatársa volt, arra bizta­tott, rendezzünk megyeit is. Megfogadtuk a tanácsát. S ma már itt tartunk, örülök neki. Fehér István A legszélesebb úton Ötszáz utastájékoztató Sokan nosztalgiával gondol­nak még ma is a Mukira. So­kan jelen voltak a búcsúztatá­sánál, amikor utoljára gör­dült végig a síneken, a mai Magyar—Csehszlovák Ba­rátság útja vonalában. Gö­döllő és Veresegyház között közlekedett ez a vonat, amit csak így hívtak: Muki. Füstös volt. Kovács László, aki ma a ke- repestarcsai Szilasmenti Tsz párttitkára tizenhat évig uta­zott vele naponta, hogy akko­ri munkahelyére, Rákospalo­tára jusson. Jó volt télen, ami­kor a zimankós időben a me­leg kocsiba beszállt az ember. Ahogy mondja, meg magam is emlékszem rá: sokan utaz­tak akkor innen Palotára, Új­pestre meg Vácra is, no persze, az utasok egy részét a szadaiak alkották. A felnövők már szinte sem­mit sem tudnak a Mukiról, csak akkor hallanak, olvasnak róla, ha olykor-olykor felele­venítjük. Egyszer már koráb­ban is szünetelt, 1944-ben a németek valósággal felszántot­ták a vasutat, meg a vezeté­keit is lerombolták. Negyven­ötben aztán a felszabadító csapatok meg a lakosság helyreállította a vágányt, és ettől kezdve lett gőzvontatású a korábban villannyal hajtott jármű. A közlekedési koncepció tett pontot e szárnyvonal sorsára, mondta ki felette a megszün­tetés ítéletét. ,Kis forgalma ráfizetéses üzemeltetése miatt' nem célszerű, valahogy így szólt a megállapítás. Ezért az­tán 1970. június 30-án meg­szüntették. A Volán vette át a szerepét. Először kerülő úton közlekedtek a buszok, majd egy év múlva kapott korszerű burkolatot az út. A város je­lenleg legszélesebb útját egy szakaszon ostornyeles lámpák világítják meg. Az idén újabb szakaszra kerülnek ki ilyenek. A buszok többszörösét szál­lítják az út belső szakaszán, ez abból adódik, hogy az öreg­hegyen és a Blahán megnőtt az üdülőövezetben és a zárt­kertekben tartózkodók száma. Ez kora tavasztól késő őszig jellemző. A Volán-vállalat igyekszik az utazóközönséget kiszolgálni, tény azonban, hogy vannak panaszok, ame­lyek intézését nem veheti át a várostól. A megállóhelyek pe­ronjainak kiépítése, a takarí­tás és a padok kihelyezése ilyen tennivaló. Felkerestem a Volán gödöl­lői üzemfőnökségét, ahol Lő- rincz Dénes üzemvezető el­mondotta. hogy július 1-től a flégy utcai járat utasait is érinti az az intézkedés, amely szerint a Dózsa György átépí­tésének idején a Kossuth La­jos utcán közlekedő járatok nem a posta közelében, ha­nem a bölcsődénél állnak meg. A városi tanács műszaki osztályával egyetértésben ha­tároztak így. Lőrincz Dénes azt is elmondotta, hogy a Kossuth utca felső szakaszán forgalombiztonsági okokból yem létesítenek megállót. Kö­zölte azt is. hogy hamarosan több mint 500 utastájékoztatót, menetrendet helyeznek ki a megállókban. Csiba József 1 Szombati jegyzet a Szándék Jóskát nagyon régen is­merem. Elárulom azt is: amolyan népszerű ember. A városban, a járásban is az, hiszen nem is régen még olyan helyen dolgo­zott, ahol igen sok em­berrel lehetett kapcsolata munkája révén. Hozzá ha­sonló még Bandi, akinek megszállottságát mindig tisztelettel figyelem, amió­ta csak alkalmam van rá. Van persze olyan kortár­sunk is, akit személye­sen még mindig nem isme­rek, de valahogy szintén tiszteletet érzek iránta, becsülöm minden szavát, pontosabban azt a néhá­nyat, amelyet — ha más intézménnyel akarok be­szélni — óhatatlanul meg­hallok, hiszen tőle sikerül kapcsolatot kapnom a pos­tán keresztül, ö a tele­fonközpontban dolgozik. Egyelőre a nevét sem tu­dom, csak annyit gondolok felőle: igen udvarias, so­hasem tűnik ingerültnek, pedig — hadd vallj am be — a napi sietség miatt oly. kor én éppenséggel izga- tottabban veszem föl a kagylót, s kérek tőle, tő­lük szívességet. Ám, úgy tapasztaltam, ezt az asz- szonyt nem lehet kihozni a sodrából. De hadd térek vissza Jóskára, aki közhasznú munkája révén éppúgy szolgáltatott azon a he­lyen, mint az iménti asz- szony, és talán sohasem volt ingerült. Legföljebb a főnökeire, a körülmények­re. amelyekben dolgozni ugyan dolgozhatott, ám a szervezetlenséget alig tűr­te. Merthogy éppen az utóbbiból fakadít, hogy rá igen sok hárult. Panasz­kodni egyszer hallottam ezt az erős, megtermett férfit. Aztán most a na­pokban újra ezt tette, de már nem azon a munka­helyén. Mi történt, mi a baj kérdeztem? Hallod, ez még rosszabb, mint a régi. Itt valósággal tétlenségre va­gyok ítélve, s ez sem jó. Rádöbbentem ekkor vala­mire: nem elégszer figye­lünk, arra, amit munka­ügyben, még mindig ke­vesen vallanak be ma­guknak. Azt, hogy meny­nyivel, mivel is járulnak hozzá cégük eredményes­ségéhez. Az iménti fiatal­emberhez hasonlóról ritkán hallottam eddig. Tudom pedig, hogy anyagilag az elégedettek közé sorolja magát. Mondhatja bárki: vajon miért érdemel mindez szót. Nem az volna-e a legtermészetesebb, hogy elégedetlenkedjen az, aki­nek átmenetileg vagy hosz- szabb-rövidebb távon ke­vesebb a megbízatása. De, föltétlenül! Csakhogy há­nyán és hányán nem szól­tak a közelmúltban. s még ma sem. Pedig: mos­tanában nagyon észre kell venni, hogy egyetlen kiút van átmeneti gazdasági gyengénkből. Méghozzá az a tett, amivel kinek-kinek a maga helyén be kell bizonyítania amire csak képes. A legtöbb helyen nincs is ebben hiány. Hallom, hogy a Ganz Árammérő- gyárban újabban azzal kísérleteznek, hogy a ve­zetőgárda egy jelentős ré­szének fizetésemelését az elhatározott teljesítés meg­valósításának függvényé­ben hajtják végre. Most már megmondani, hogv ez jó vagy sem, beválik-e avagy nem. aligha tud­ná valaki nagy biztonság­gal. De azért annak máris örvendeni lehet: megpró­bálkoznak 'alamivel. Ak­kor is vállalták, ha tud­ják: ez nem olyan, mint amikor egy új gépet, gép­sort állít munkába a gyár Nem, mert emberek a jó­szándékú kísérletezés érintettjei. Viszont éppen az a jó, hogy érdekükben történik a változtatás. F. I. ISSN om—1937 (Gödöllői Hírlapi

Next

/
Oldalképek
Tartalom