Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-21 / 171. szám

1983. JULIUS 21. CSÜTÖRTÖK ’xMdap Előnyös a rendszergazdának, a giiirfnérnek He a li!isi§ii@if@Ék érában Á Gödöllői Búza- és Borsó- termelési Rendszer 80 tan­gazdaságban 60 ezer hektáron 8 növény termelését szervezi. Működéséhez immár másod­ízben nyert állami jogosít­ványt. Ellentétben a koráb­ban alakult és több partnert integráló rendszerekkel, a GBBR alapgépei kizárólag szocialista országokból szár­maznak, illetve hazai gyártá­súak, technológiájukat a gyengébb termőképességű ta­lajokra dolgozták ki. szolgál­tatásaikért viszonylag ala­csony alapdíjat számítanak fel. Alkatrészhiány A napokban Pintér Ferenc­cel, a GBBR igazgatóhelyette­sével az aratás kapcsán a rendszer továbbfejlődésének lehetőségeiről, betakarítást se­gítő tevékenységükről beszél­gettünk. A GBBR az egyetlen olyan Pest megyei termelési rend­szer, melynek repertoárjában megtalálható a búza is. A közelmúltban mégis éppen egy, a megyében gazdálkodó szövetkezet reklamált Gödöl­lőn. —. Valóban így történt, az aratás kellős közepén, vasár­nap délután kérték segítségü­ket. akkor, amikor már nem tartottunk ügyeletet, vagyis 13 óra után. A hibát másnap javította ki egy szakembe­rünk. S nincs értelme szépíte­ni: emiatt -fél napot állt egy kombájnjuk. — Változott-e ezt követően a helyzet? — Nézze, a gyakorlat az, hogy az üzemek többsége egy héten legalább a vasárnap délutánt igyekszik szabaddá tenni az aratók számára. Mi ezután az eset után sem lát­juk értelmét az ügyelet meg­hosszabbításának, annak, hogy embereink hosszú órákat tölt­senek tétlenül a központban. — Örökzöld téma, sajnos, évről évre visszatérő gond az alkatrészellátás hiányossága. Hogyan enyhítette, ha tudta az ellátás elégtelenségeit a rendszer? Garanciális javítás — Az alapvető nehézsége­ken nyilvánvalóan nem tud­tunk változtatni, hiszen az il­letékes kereskedelmi szervek az AGROTEK és az AGRO- KER-vállalatok sem kapták meg külföldről az igényelt va­lamennyi cikket. Szerencsére egyes fontos árufélék, ha kés­ve is, de megérkeztek az or­szágba. A hazai gyártásban egyre több partnergazdasá­gunk kapcsolódik be, a mi feladatunk, hogy termékeikre a hozzánk tartozó üzemekben vevőt keressünk. Igyekszünk meggyőzni a gazdaságokat, egy szerintünk rossz gyakor­lattól va-ló elszakadásra: a ja­vításokra ne szezonálisan ke­rüljön sor, hanem folyamato­san egész évben. Az általunk javasolt módszerrel kiküszö­bölhető a reparálások kam­pányjellege, az alkatrészigé­nyek egy időben való jelent­kezése. S még valami; keve­sen tudnak róla, hogy vala­mennyi szocialista országból behozott mezőgazdasági gép üzembe helyezését, garanciá­Jói halad a rendelő építése Átadás év végén Vecsésen Ebben a kánikulai hőségben még a viszonylag ’ hűvös szo­bákban sem esik jól a munka, nemhogy a perzselő napon, vödröket cipelve, zajos mun­kagépekkel építkezni. A leg­rutinosabb dolgozókat is meg­viseli a hőség, mégis Vecsé­sen az új orvosi rendelő épí­tésénél szorgos munka folyik, olyan ütemben, mintha nem is embert próbáló forróság zú­dulna mindenkire. — Jól összeszokott gárda tevékenykedik itt — mondja Nyeste László, aki egy hóna­pos szakmai gyakorlatát tölti itt, egyébként a Budapesti Műszaki Egyetem építészmér­nöki karán tanul. Akad közöt­tük olyan brigád, amelynek tagjai már húsz éve együtt vannak, egy-egy szemvillanás­ból is értik egymást, ez pe­dig egy ilyen gyors tempójú építkezésen nagyon fontos szempont. Pedig nem leányálom a rekkenő hőségben bitument melengetni, a fortyogó kály­hák mellett jó minőségű, Pon­te's munkát végezni. Forrósás ide, forróság oda, az összeszo­kott társaság jó ütemben dol­gozik a nagyon várt létesít­mény építésénél. Köztudott, nem kis harc folyt azért, hogy megkezdőd­hessen a beruházás. A Pest megyei Beruházási Vállalat megbízásából a gyömröi Épí­tőipari Szövetkezeti Közös Vállalat az elmúlt év őszén hozzálátott a tényleges építő­munkához. A legfontosabb szerkezetépítést még az össze: elvégezték, ez volt a dolog látványosabb része, most már a szakipari munkák van­nak csak hátra: ugyancsak elkészült már a teljes vízveze­ték-, a gázhálózat, csupán a bekötés van hátra. A nyolc munkahelyes ren­delőintézet mintegy 15 millió forintba kerül majd a gyógyí­tó műszerekkel együtt. He­lyet kap itt majd a vecsésiek nem kis megelégedésére nő­gyógyászat, belgyógyászat, fo­gászát, fizikoterápiás szak- rendelés is lesz a hozzá tar­tozó gyógytornateremmel együtt. A 35 ezer ember ki­szolgálására, gyógyítására szolgáló létesítmény összesen S40 négyzetméter, s helyet ka­pott benne szennyestároló, hulladékégető is. — Általában 15—20 embör dolgozik épületen — tá- jáköz'íat-AszKíos József épí­tésvezető - távoilétében Nyeste László. Most azonban többen vannak, mert meg kellett egy kissé nyomni a gombot, hogy az év végi műszaki átadásra minden elkészüljön. Hiszen azt követően még be kell ren­dezni a műszerekkel a rende­lőt. Olykor a hétvégekén is folyik itt a munka, s nemcsak a kivitelező emberei fogják meg a dolog végét, sok társa­dalmi munkával segíti az építkezést a község lakossága is. Saját maguknak is építik a korszerű gyógyítóintéz­ményt. G. M. lis javítását a GBBR vállalta magára. Ez bizonyos értelem­ben kedvezőbb helyzetet te­remt számunkra és persze partnereink is élvezik az al­katrészellátásban előnyét.' — Milyen közvetlen segít­séget adtak a termelőknek? — Specialistáink sorra jár­ták az üzemeket, a gazdasá­gokat szerelőink, gépészeink közreműködésével szabályoz­ták be a kombájnokat. Mi­vel partnereinkkel állandó kapcsolatban vagyunk. Igye­keztünk felszabaduló arató­cséplő gépek számára gazdát találni, illetve az igényeket továbbítani. — A betakarítás lényegében véget ért. A gabonatermesz­tők már a következő év mun­káit tervezik. Gondoskodott-** a GBBR arról, hogy a gazda­ságok időben és jó minőségű vetőmaghoz jussanak? Szaporító anyagok — Az érintett üzemek mái megrendelték a szaporító anyagot, és a legkeresettebb fajtákból elegendő áll rendel­kezésre. A szükségesnél keve­sebbet vásárolhatnak meg azonban az érdekeltek az MV-10 fajtából. Újdonságnak számít az idén a francia ere­detű Riboli búza, amiből 20 tonnát hozattunk be. Újdonságot említett, hadd kérdezzük meg tehát, kénes-e lépést tartani a GBBR az ágazat fejlődésével? — Speciális módszert dol­goztunk ki energiatakarékos talajművelésre, szorgalmazzuk a francia gyártmányú Huard ekék elterjesztését, amely az északi, hegyes vidékek talaj­művelő eszköze lehetne. Úttö­rő jelentőségű az a vállalko­zás is, melynek alapján Kongs- kild dán cég berendezései — kooperációs gyártás révén —, a hazai jó minőségű vetőmag előállításában játszanak majd szerepet.'-liven feldolgozó, tá­roló,' hídéglevegő.s szátífq esz­közé már n^olc üzemnek varr. — Milyenek a külföldi kap­csolataik? — Az NSZK-beli csehszlo­vákiai, jugoszláviai szakem­berekkel állandó és rendszeres az együttműködésünk, de szo­ros kapcsolatot tartunk fenn az angliai PGRO és a francia ITCF szakta­nácsadási tervezési kutató in­tézetekkel. Az ITCF-nek éo- osn a közelmúltban járt itt öt szakembere, és a közeljövő­ben magyar specialisták utaz­nak ki a fejlett mezőgazda­sággal rendelkező országba. V. B. ....... Egy nsgy múltú gyár termékei A moszkvai Lihacsov Autó­gyár egyike azoknak a szov­jet nagyüzemeknek, amelye­ket régi és igen jó kapcsola­tok fűznek hazánkhoz, amint az a Kádár János vezette ma­gyar delegáció. mostani láto­gatása alkalmával is szobáké, rült. Népszerűek hazánkban A hírneves ZIL-tehergépko- csik hosszú időn keresztül igen nagy népszerűségnek ör­vendtek hazáinkban. (A ZIL- rövidítés.a gyár nevéből ered: Zavod Imeni Lihacsova.) Tíz­ezernél is többet vásároltunk belőlük az elmúlt tervidő­szakban, s csak néhány éve csökkent a kereslet, mert vi­szonylag magas az üzem­anyagfogyasztása. Ám min­denre van megoldás: tavaly határozat született a már üze­melő és új beszerzésű ZIL- gépkocsik átalakításról dí­zelmotorosra. Már folynak is az ezzel kap­csolatos tárgyalások, ame­lyeknek remélhetően ez a magasszintű látogatás is újabb lendületet adott. Egyébként az idén márciusban a MOGÜRT, az AUTÖKER, valamint az AVTOEXPORT, a ZIL és a Szovjetunió Autóipari Minisz­tériumának képviselői talál­koztak és megvitatták, hogy 1985-ig miként oldhatják meg a vásárolni szándékozott ZIL tehergépkocsik motorjának cseréjét. Nagy múltú gyárral állunk kapcsolatban. A kezdetek Km felszáll ss füst Szeresteiét hoz a kéményseprő 1 ugyanis még az első világhá­ború idejére nyúlnak. Az ak­kori moszkvai, automobil- egyesülés 1916-ban építette ezt az üzemet, hogy Olaszország­ból érkezett alkatrészekből szereljék össze a járműveket. Az első teherautót saját al­katrészből csak a szovjet ha­talom győzelme után készítet­ték. Ez volt- 1924-ben az AMO— FI5 jelű tehei-gépkocsi, ami­ből aztán 1930-ra már 3200-at gyártottak. Néhány év múlva nagy rekonstrukció ment vég­be a gyárban, s ennek során 1934-től új típusú tehergépko­csikat gyártottak — ZISZ 5 és ZISZ 6 néven —, valamint autóbuszt is és 1936-tól a ZISZ—101 és ZISZ—11Q típu­sú személygépkocsikat. A névadó Lihacsov A kéményseprésről szóló ÉVM 26/1981. számú rendelete szabályozza: a folyamatosan kötelező, esetenként kötelező és nem kötelező kéményseprői munkákat. A folyamatosan kö­telező munka az évente kétsze­ri kéményseprés, a kémények és tartozékaiknak égéstermé­kektől való megtisztítása és a műszaki felülvizsgálat. — Hogyan tesz eleget a vál­lalat a folyamatosan kötelező munkának és hogyan szervez: mag ezek felülvizsgálatát? — kérdeztem Tóth Tíborné fő­mérnököt. — Elsősorban szolgáltató vállalat vagyunk. A megyében 491 ezer kéményt tartunk nyilván. Ezeknek a felülvizs­gálatát, seprését kilencven kéményseprő látja el. Ez a szám bizony kevés és az után­pótlást sem könnyű szerezni de érdekességképpen megem­lítem, hogy a 98—100 fö közöt­ti állomány állandó, nem csök­ken, csak növelni nem tud­juk. így csak nagyon jó szer­vezéssel, brigádmunkával ér­jük el, szolgáltatásunk zavar­talanságát. A megye hat kör­zetre oszlik és ezek a körze­tek szükség esetén kisegítik egymást munkaerővel, mert nem egyforma a területük nagysága, és szakembergárdá­juk száma. — A kéményseprők munká­jára országszerte sok a panasz, hogy nem tisztítják, ellenőrzik a kéményeket, csak aláíratnak. A pénzért eljönnek, de egyéb­ként csak szilveszterkor lát­hatók. Mi a helyzet a megyé­ben? — Eves átlagban harminc panaszos ügyünk van és eze­ket igyekszünk azonnal kivizs­gálni, orvosolni. Vannak utaz­tatási nehézségeink, mert dol­gozóink nagy területeket jár­nak be és az utazási keretek az energiatakarékosság miatt korlátozottak. Sok helyre többször kell kimenni, mert senkit sem találnak otthon, é.4 ugyanez a helyzet a 18 forin­tos kéményseprői díj beszedé­sével is. Ezért sem elég egy­szer csengetni. — Melyek az estenként kö­telező munkák? — Ezeknek a körébe tarto­zik az újonnan létesített ké­mények, tüzelőberendezések vizsgálata és a műszaki 4*- adások is. Az új lakó- és köz­épületeknél jó lenne, ha már a tervezés stádiumába bevon­nák a kéményseprő vállalat szakembereit, mert így nem kerülhetne sor arra. hogy már kész létesítmények átadása el­húzódjon a kémények és tar­tozékaik rossz tervezése miatt. va"v akár lebontásuk is szük­ségessé váljon egyes esetek­ben. — A vállalat nevében sze­repel a gázszerelés, de úgy tu­dom, már nem foglalkoznak ezzel a tevékenységgel. Mi en­nek az oka? — Egyszerűen a szerelőhi­ány. A régebbi jó szakembe­rein!: mind valamilyen vállal­kozásba fogtak és azóta sem tudtunk megfelelőeket a he­lyükbe állítani. De nem intet­tünk búcsút eme tevékenység­nek, mihelyt megtaláltuk a megoldást, folytatjuk. A me­gyei gázprogram keretében azért akad nekünk is dolgunk. A kéményeket, ahol gázfűtés­re akarnak átállni, felül ke'! vizsgálni, hogy elég tömö- rek-e. Ha a kémény nem fe­lel meg a célnak, akkor vako­lással és béleléssel tesszük al­kalmassá A drása imoort- anyag, a kamenit, a legjobb va­koló anvag. ez helyettesíthet' az S 54-es cementtel is, ami olcsóbb.. — A gázszerelés megszűnt helyébe most a cserépkálvha- építés láp. Eddig a csempeel- látés megoldatlan volt. ám májusban szerződést kötöttünk a Komárom msgvei Kályba- rssmoegyártó és Eoítő Válla­lattal. s így öt évre biztosí­tottuk az évi 100—150 cserép­kályhához való mennyiséget. A cserénkályha. főleg családi- é5 társasházakban, nagyon ener­giatakarékos és esztétikus fű tási berendezés. S. E. Ezt a szép fejlődést a hábo­rú torpantotta meg, amikor azonban igyekeztek megmen­teni az elért eredményeket, értékeket és a honvédelem szolgálatába állítani. Ezért a gyár egy részét a hátországba telepítették. Nem sokkal a győzelem után, 1943-ban elkö­vetkezhetett a felújítás idő­szaka. Két esztendő alatt olyan sikeresen haladtak elő­re, hogy attól kezdve évente százezer teherautót valamint ZISZ 154 és ZISZ 155 típusú autóbuszokat gyártottak. A Lihacsov Autógyár nevet 195S-ban vette föl ez a mind hatalmasabbá váló üzem. an­nak a személyiségnek a tisz­teletére, aki huszonöt eszten­dőn át — 1926-tól 1951-ig — a legnehezebb időkben volt az igazgatója. Ivan Lihacsov, az egész szovjet gépkocsiipar egyik kiemelkedő vezetője voit és 1953-tól a Szovjetunió, majd az OSZ8ZK autóközle­kedési minisztereként tevé­kenykedett. Halála évében nevezték el róla í gyárat, egy­úttal olyan férfiról emlékezve meg. aki beírta nevét a polgár- háború harcainak történetébe is. A gyár előtt azonban még újabb nagy fejlődési időszak állott. Az 1962-cs nagy műsza­ki felújítással lehetővé vált, hogy még korszerűbb típusra térjenek át, mégpedig a gyár­tás folyamatosságának meg- ; szakítása nélkül. Mindezekhez a nagy lépésekhez és a kW* földön megnövekedett keres­let kielégítéséhez új szerveze­ti keretekre is volt szükáég. Ezért alakult meg 1971-ben a mai ZIL termelői egyesülés. Ez a ZIL tehergépkocsik gyár­tásában addig is szorosán részt vevő vállalatokat fogja össze egységes szervezeti - ke­retbe, ■ . ' Újabb típusok Ez a kéret nem kevesebb, mint tizenhat gyárat jelent, 160 ezer dolgozóval, akik kö­zül magában a ZIL-gyárban 75 ezren dolgoznak. És igen szép a produktum is: évente kétszázezer középkategóriájú teherautót, 25 ZIL 115-ös »ag- mélygépkocsit állít elő. íjót, mellékprofilja Is kialakult’ 'a lakosság jobb ellátása érdeké­ben, mégpedig háztartási hű» tógépeket gyártanak. Évente 125 ezret. Megállás egyáltalán nincs, sem a termelés mennyiségé­ben, sem pedig a korszerűbb típusok kialakításában. Mo^t éppen az úgynevezett ZIL— 130-családot megszüntető új típus kifejlesztése folyik, a ZIL—169-esé. Előreláthatóan a következő tervidőszakban jelenik meg, aztán 1988-rp tervezik a dízelmotoros válto­zat gyártását Is. Ami a jelenlegi választékot illeti, eléggé széleskörű. Ké­szítenek 6 tonnás teherbírá­sú a kát. megnövelt platóhosz- szal is. aztán 6,4 tonnás nyer­gesvontatót, 3,5—5 tonna te­herbírású, összkerékmeghaj- tású tehergépkocsit, 10 tqnpús teherkocsit és a KAMAZ dí­zelmotoros teherautókat, mgg más egyéb típust. ■'>$*' Örömmel gondolhatunk ar­ra, hogy valami kis részütjk nekünk is van e világhí^J! gépkocsik előállításában. Leg­alábbis a küllemben. Néhépy esztendeje ugyanis mintágy 30 millió rubel értékű féít§- berendezést szállítottunk,' a ezzel festették a különféle át- tonnás teherautókat. 15 ':s*. k.'s; t A cím fölött: A szerelőüzen) v** zérlö pultjáról irányítják' & sfccíre* Ínszalaghoz a beépítendő szeket. Középen: ZIL-tehet-géjiko*» esi kát raknak át vasúti szerelvé­nyekre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom