Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-20 / 170. szám

”«rr W x/íimip MRS. Jf LITIS 20.. SZERDA ’Zenei panoráma A régi muzsika kertjében Az elmúlt hét vége a törté­nelmi zenék bemutatásával vált emlékezetessé Szentend­rén. A Barcsay-gyűjtemény udvarán szombaton este a Vv jicsics együttes játszott. Vasárnap délelőtt a Szabad­téri Néprajzi Múzeum mándi református templomában a Bakfark Bálint lanttrió és a Kecskés együttes Csomasz Tóth Kálmán üdvözlésére vál­lalkozott. Az alkotás öröme Vujlcsiosék koncertjén any- nyian voltak, hogy a lelkes fogadtatás felidézte bennük a július elejei dániai napokat. Másodikétól negyedikéig a Roskilde-feszti válón vettek részt. Két és fél ezer személyt befogadó sátorban játszottak folklórt s megkóstolták a mindent elsöprő sikert. Szent­endrén ennek a létszámnak csak a tizede volt jelen, de hazai viszonylatban már ez is elismerésre méltó. Egyben ör­vendetes is, mert az együttes tagjai olyan színvonalon mu­zsikáltak, amely a steril kö­rülmények között készülő le­mezanyagukat juttatta eszünk­be. Ezúttal is szerb, horvát és makedón dallamokat játszot­tak. Földrajzilag a Dráva-vi­déktől Pomázig, a Bánáttól Mohácson át Lakócsáig ter­jedt a kör. Hegedű és duda együtt Dráva menti népdalokkal kezdtek, méghozzá énekszóval, majd régi, tizennegyedik szá­zadi zenét hallottunk, amely­ben együtt szólt hegedű és du­da, bemutatván zenénk ar­chaikus rétegeit. A népzene és a műzene találkozási pont­jai ezek az emlékek. Az együttes új tagja, a dudás Ju­hász Zoltán is kitűnő mu­zsikus, bemutatkozásként gyi- mesi csángó dalokat adott elő. A Szvatovac (lakodalmas) és a Ketus (páros tánc) éppoly élő és eleven lüktetésű volt já­tékukban, mint Vujicsics Ti­hamér pomázi és tököli gyűj­tésének a megidézése. A ma­kedón zenét hegedű és klari­nét együttes improvizációja jelentette. Hallottunk részlete­ket Bartók 1912-es Temes vár­megyei gyűjtéséből, dudaután­zást harmonikán, s délszláv történelmi zene is fölcsendült: dob szólt, lant pengett, török­síp rikoltozott, bőgő brúgózott, duda és hegedű ismét egymás­ra talált. Élmények forrása A Vujicsics együttes előadá­sában van valami megismé­telhetetlen, mégpedig az alko­tás pillanatnyi öröme. A csa­pat tagjai — Borbély Mihály, Szendrődi Ferenc, Győri Ká­roly, Brczan Miroszlav, Ju­hász Zoltán, Eredics Kálmán, Eredics Gábor, valamint Gye- nis Katalin, Greges Marica. Sebestyén Márta — úgy áll­nak ki, mint aki megszeppen, s abban a pillanatban, hogy zenélni kell, nemcsak az ar­cuk szellemül át, hanem meg­mutatják érzelmeiket. Vala­mennyien visszafogott elő­adók, nem vágtáznak a szín­padon, mint egy-két, úgy­mond, mai zenét produkáló együttes. Magatartásuk ősi eredetű, szilajságukat, szívük őszinteségét dalaikban teszik közzé. Most egy darabig nem látjuk őket. Egy hét múlva Kuvaitba utaznak öt hónapos szerződéssel. Jó munkát kí­vánunk nekik, emlékezetes előadásokat és eredményes felkészülést az új lemezhez, amelynek a felvételére visz- szatérésük után kerül majd sor. Csomasz Tóth Kálmán egyi­ke a legnagyobb magyar ze­netudósoknak. Élete' nyolc­vanegyedik esztendejében is aktív, figyelmét ma is lekötik a középkori zene értelmezési problémái és előadási gyakor­lata. Ebben természetesen partnere, a Bakfark Bálint lanttrió és a Kecskés együttes. Koncertjükön — korhű kör­nyezetben — mindenekelőtt tizenhatodik századi magyar zenéket interpretáltak. Balassi Bálint énekelt költeményeit, Rimái János énekeit, zsoltáro­kat, dicséreteket. Dallamokra költött versek Hangszereik neves készítők másolatai, nélkülük lehetetlen lenne felidézni a korabeli éle­tet, hangzásigényt, hangulatot. Viola da gamba éppúgy meg­található arzenáljukban, mint a csembaló, a koboz, a lant­félék, az ütő- és fúvóinstru­mentumok. Előadásukban nél­külözhetetlen az emberi hang. Ez a kor együtt művelte a hangszeres és énekes zenét, mindkettőt egyforma intenzi­tással. Az instrumentum nem­csak kíséretet jelentett, fel­tételezte a virtuóz játékot is. Az első magyar nyelven író költők pedig egyenesen ki­használták a hangszerek kí­nálta lehetőséget, a dallamok­ra keletkezett versek ma is irodalmunk és muzsikánk fél­tett kincsei. Az előadás mértéktartó volt, a korábbi korok felem­legetése nem történhet meg- hatódottság nélkül. Bármilyen előadói gyakorlatuk is van az énekeseknek, muzsikások­nak, feltehetően rájuk is hat a korhű környezet, s ez még- inkább emlékezetes produk­cióra serkenti őket. A vasár­nap délelőtti koncert az utób­biak közé sorolható, mind énekkultúrában, mind hang­szerkezelésben maximumot nyújtottak a művészek. Dina­mikai táruk kimeríthetetlen. Szinte hangonként értelmezik a szöveget és a kottát, a régi zene gyökeréig nyúlnak. Tol­mácsolásuk így teljes egésszé válik, olyan élmények forrá­sává, amelyet gyakorta el­hallgatna a huszadik század embere. M. Zs. JvIALLITOTERMEKBOL Érmek, szobrok, kerámiák / Ligeti Erika szobrászművész j tárlata augusztus 7-ig várja lá- > togatóit a Szentendrei Képtár- í ban. A Szentendrei kaleidosz- í köp cimü helytörténeti össze- állítás a Müvésztelepi Galériá- f ban augusztus 21-ig tekinthe- j tő meg. Kovács Éva kerámiáit í augusztus 14-ig fogadja a Pest z megyei Művelődési Központ és '/ Könyvtár. Az idei képzőművészeti kör­kép rendkívül változatos: Szentendre festői, szobrászi értékeit bemutatja a világnak. A művek seregszemléje azon­ban nemcsak a város kiállító­termeire korlátozódik. Közel száz festményt, grafikát, szob­rot, képmozaikot, érmet mu­tatnak be a szentendrei mű­vészek anyagából júliusban Ankarában, augusztusban Isz­tambulban, szeptemberben Athénban — a magyar—tö­rök. illetve a magyar—görög kulturális egyezmény kereté­ben. A városban csoportos ki­állításon mutatkoznak be a Vajda stúdió pinceműhelyben a kör tagjai és a Felszabadu­lási lakótelepi klub júliusi eseménye Szánthó Imre kis- grafikáinak bemutatása. Pajkos derű Ügeti Erika gyűjteményes tárlata Szentendre egyik fő képzőművészeti rendezvénye a nyár alkalmából. Ligeti a maga játékos elmélyültségé- vel. örök gyermekségével szobrászatunk eredeti szín­foltja. S mindebben semmi különcség nincs, belőle ez az ifjú áhítat, pajkos derű ter­mészetesen árad, megszakítá­sok nélkül. Meglepetést in­kább az kelt, hogy ezt a bel­ső bájt milyen fölényes grá­ciával fogalmazza meg a gyermeki játékosság őszinte­sége és az emberi mélység gondolatisága keretein belül. A szellemesség mindig Li­geti Erika osztályrésze volt. Ez érződik a Fotelmadonnán, vagy a tonettszéken nyújtó­zó macska szobrászi láttatá- sán. Arról a dialektikáról van szó Ligeti Erika esetében, hogy alapmagatartása a hun­cut. bőven áramló humor, mely a formális magabiztos közegében válik mélyen em­berivé, alkotássá. A Ligeti­szobor, érem egyszerre hor­dozza a felüdülést és az el­mélyülést, egy összetett mo­soly határain belül, mely em­berségének és művészetének is a lényege. Ez egy álom Ez az összetettség jellemzi portréit is: fölényes bizton­ságú formákkal árasztja el nemcsak az adott modell — Bartl József, Kristóf. Kampfl József — egyéniségét, hanem magát az embert is. önport- réia is ebből a szempontból jelent bravúrt. Egyaránt tar­Ligeti Erika: Pinkus talmaz egyedi és általános jegyeket Ligeti Erika és a nőember lelki, szellemi, testi anatómiájából. Az ötletek­ben sziporkázó művész rend­re újít is. ennek tanúbizony­sága az 1983-ban készült éremleporelló. Az Ez egy álom címet viselő sorozat formai és tartalmi újdonsá­gokat éppúgy tartalmaz, mint a szintén plasztikai telitalá­latnak számító Szent Péter esernyője. Bármihez fog, bármit érint, bármit közöl Ligeti Erika szoborban, éremben, azt olyan melegséggel teszi, hogy szí­vünkig érnek az ő szobrászi eseményei. Ligeti Erika tréfás magaslatai nemcsak a derű óráit számolják, hanem mű­vészetének hatásában a né­zőivel is számoltatják. Két­ségtelen. hogv éremművé­szetünk Asszonyi Tamás, Csikszentmihályi Róbert, Li­geti Erika triójában ő azzal éri el egyéni módon a minő­ségi rangot, hogy tárlatáról távoztunkban erősebb és hite­lesebb a derű szívünkben, eszmélésünkben. Századok Kovács Éva kerámiái Ko­vács Margit ösvényén halad­nak tovább a színek árnyalá­saival és a tematika szűkíté­sével. Ebben a regiszterben éri el népszerűségét, ebből a közegből emelkedik fel szívó­san a forma kaptatóján. Az Iparművészeti Főiskolán kapta diplomáját Borsos Miklós és Csekovszky Árpád tanítványaként. Rendkívül termékeny, s kiállítási ked­vét is igazolja, hogy Szeged, Békéscsaba, Gödöllő, Dunaúj­Rádiófigyelő játék és muzsika ... A magukat a zene igaz ba­rátainak (és értőinek) tartók körében kezdetben is voltak, s bizonyára ma is vannak még, akik tamáskodnak, ha arról esik szó, ez a délidőben elhangzó zenei ismeretterjesz­tő műsor megvalósíthatja-e szándékolt célját, hogy pergő kérdés-válaszaival új fülek számára nyisson utat a zene birodalmába. Jóval túl az ezredik adáson a szerkesztők — műsorveze­tők és a rendre visszatérő já­tékosok egyhangúlag álíitják- vallják: játéknak is, a szó legigazibb értelmében isme­retterjesztésnek is kiváló mű­sor a Játék és muzsika. Bennem, a hallgatóban ugyan olykor-olykor felötlik, vajon helyes-e, hogy az egy­mást követő napokon nemrit­kán nagyon is különböző ne­hézségi fokú kérdések meg­válaszolása vár a jelentkezők­re, minek folytán — s ezt nem lehet a jótékony szeren­cse számlájára írni — egyi­kük slágerművek közismert részleteinek gyors megfejté­séért, másikuk kevéssé is­mert komponista ritkán hal­lott művének felismeréséért nyeri el a kitűzött díjat. Mégis, akár ez, akár az tör­ténik, annyi bizonyos, hogy a hallgató mindenképpen örömet érez, mert ha maga is meg­fejtette volna — a felismerés sikerélményét szerzik a ver­senyzők, ha nem — bizonyo­san elhatározza: ezt a művet s szerzőjét megismeri. S ha csak ennyit érnének el a Játék és muzsika készí­tői. nos, akkor sem keveset vállalnának fel ... TÁRSALGÓ. Alig hittem a fülemnek kedden délelőtt, az irodalomkedvelők színes ma­gazinműsorának jubileumi adását hallgatva — éppen öt esztendeje lesz. hogy az idők során változó szerkesztői: Makk Katalin. Liptay Kata­lin, Borenich Péter, Bába Mi­hály, Katona Imre útjára in­dították a hazai és világiro­dalom remekeit csokorba fogó korhatár nélkül ajánlott to­vábbképző irodalomórákat. Gálának szánták a tegnap délelőtti műsort, melybe ki-ki a neki legjobban tetsző rész­leteit szerkesztette bele. Nekem az erdélyi irodalom jelegeinek: Kányádi Sándor, Szilágyi Domokos és a tragi­kus sorsú s a közelmúltban tragikus hirtelenséggel el­hunyt Hervay Gizella költé­szetéből való válogatás szerez­te a legszebb, szívbe markoló perceket. HÍRÜNK AZ ÉTERBEN. Nem restellem bevallani, örö­met okoz, ha szűkebb pát­riánk — lakóhelyünk, me­gyénk — jó hírét hirdetik: ri­portban, interjúban, vagy akár csak rövid tudósítások­ban. Az elmúlt napokban, he­tekben sokszor ért ilyen hír­öröm: kora hajnalban a Fa­lurádió műsoraiban sorra szó­laltak meg megyei mezőgaz­dasági üzemek szakemberei: a reggel és déli hírmagazin­ban a megyei eseményekről- eredményekről hűségesen tu­dósító Varga Pál jóvoltából ország-világ értesülhetett a főváros környéki közös gazda­ságok Szedd magad! gyü­mölcsszedő akcióiról, a mo- nori Mezőgép Vállalat sikeres­eredményes külföldi — első­sorban közel-keleti — beru­házásairól, a vácrátóti bota­nikuskert hétvégi Beetho- ven-hangvensenyének sike­réről. B. H. város, Bécs, Budapest, Eger. Bern, Száznalomuatta és Tá- piószele után most Szentend­rén is bemutatkozik alakuló­ban lévő művészetével. A Szentendrei kaleidoszkóp olyan gyűjtemény, mely sűrí­tett tárgyvonulatával nemcsak összefoglalja Szentendre szá­zadait. hanem társadalmi igényt elégít ki, s ezzel aka­ratlanul is tágítja az idei szentendrei kiállítások műfaji határait. Sokrétűségére példa, hogy díszített korai bronz­kori edényt láthatunk, hagy­mafejes fibulát a negyedik századból, török bronztálat, óntányérokat, rézből készült boroskannát, szerb törülközőt, bokályokat és egy jellegzetes múlt századi ebédlőt a hajda­ni szentendrei református lel­kész, Vajda István hagyatéká­ból Losonci Miklós Pirk János kitüntetése Köszöntő A barátok, tisztelők nevé- Den köszöntötték nyolcvanadik születésnapja alkalmából teg­nap Szentendrén Pirk János Munkácsy-díjas festőművészt, a város díszpolgárát. Az ün­nepségen ott volt Vészits Fe­renc, a Magyar Népköztársa­ság Művészeti Alapjának igazgatója. Orosz Sándor, a MÜDOSZ titkára és Horváth György, a Művelődési Minisz­térium képzőművészeti osztá­lyának vezetője. A városi tanács dísztermé­ben Marosvölgyi Lajos ta­nácselnök méltatta az idős művész munkásságát, majd Tóth Dezső művelődési mi­niszterhelyettes hangsúlyozta, hogy mind a galántai mezít­lábasokhoz való tartozás, mind a nagybányai iskola, mind pedig az immár negy­venéves kötődés Szentendré­hez, csak beágyazó erőt jelen­tenek az egész magyar képző­művészet folyamába. Pirk János mindig a maga válasz­totta utat járta, s művészete realista festészetünk erős té­nyezőjévé vált. Szólt arról, hogy az életben nem egy ke­rek születésnap, nem a nyolc­van év az igazi cezúra, hisz mindenki önmagában húzza meg munkássága korszakvá­lasztó vonalait. Ám ez az év­forduló alkalmat ad a társa­dalomnak arra, hogy kifejez­hesse elismerését egy élet­műért. E szavak kíséretében nyújtotta át a festőnek a Munka Érdemrend arany fo­kozatát. A megyei pártbizottság és tanács köszöntő levelét Jakab Béla, a tanács művelődési osztályvezető-helyettese adta át, majd dr. Baráth Endre, az MSZMP városi-járási Bizott­ságának első titkára gratulált a város nevében Pirk János­nak, aki meghatdttan mondott köszönetét az elismerésért. MOZIMŰSOR JÜLIUS 21-TÖL 27-IG ABONY 21: Severino 22: Ulzana 23: Osceola 24: Apacsok * 25—26: Vérszerződés* 27: Mágnás Miska BUDAÖRS 21—24: Tamás bátya kunyhója I—II. 25—26: Végállomás*** CEGLÉD, Szabadság 21— 24: Egy szoknya, egy nadrág 22— 23: Bosszú vágy** (éjjel) 25—27: A sárkány éve (du.) Szamurájok és banditák I—II.** (este) CEGLÉD, Kamaraterem 21—27: Az Adriától a Jeges-tengerig (du.) Lándzsák hajnalban* (este) DABAS 21—23: A profi** 24— 25: A szénbányász lánya DABAS, Autós kertmozi 21—27: Gyanútlan gyakornok DUNAKESZI, Vörös Csillog 21—24: őrizetbe vétel** 23— 24: Panda Maci kalandjai (du.) 25: Mágnás Miska 26: Panelkapcsolat* 27: Gázolás DUNAHARASZTI 21—22: Végállomás*** 23— 24: Elveszett illúziók* 25— 26: Szuperexpressz* ÉRD 21—22 és 24: A karatéző Cobra visszatér** 24 t Az „I” akció (du.) 25—27: Tamás bátya kunyhója I—II. FÓT 21—24: Bombanó** 24: Huszárkisasszony (du.) 25: Panelkapcsolat* 26: A hatodik halálraítélt GÖDÖLLŐ 21—24: Szegény Ozsoni és Arnika (du.) 21—27: öld meg a Sogunt!** (este) 25—27: Csak semmi pánik ... (du.) GYAL 21—22: A szénbányász lánya 23: Gyilkosság a tajgán 24: Timur és csapata (du.) 24— 26: A profi** LEANYFAI U Kertmozi 21—22: A Keresztapa !—II.** 23—24: A maláj! tigris 25— 27: Atlantic City* MONOR 21—26: Dutyi dili 23—24: Elefánt-sztori (du.) MONOR, Kertmozi 21—22: Szuperzsaru 23—24: A seriff és az idegenek 25—26: Hárman a slamasztikában NAGYKÁTA 21—24: A Keresztapa I—II. (2. rész)** 24: Bátor emberek (du.) 25— 26: Éjszakai boszorkányok NAGYKŐRÖS, Arany János 21—25: Jézus Krisztus Szupersztár 26— 27: San Babila egy napja** NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 21—27: A telhetetlen méhecske (du.) 21—24: A sárkány éve (este) 25—27: Óvakodj a törpétől (este) PILISVÖRÖSVAR 21—22: Kenyér, arany, fegyver 24: üzenet az űrből 25: A malájí tigris POMÁ2 21—22: A férfi, aki szerette a nőket** 23—24: A betyárkapitány* 25: Elveszett illúziók* RÁCKEVE 21—22: Elveszett illúziók* 23—24: Mese Szaltán cárról (du.) Végállomás*** (este) 25—26: Atlantic City* SZENTENDRE 21—24: Flep. a róka (du.) Atlantic City* (este) 25—27: Seriff az égből SZENTENDRE, Autós kertmozi 21—27: Gyanútlan gyakornok SZIGETSZENTMíKLÓS 21—24: Atlantic City* 23—24: A hatodik halálraítélt (du.) 25—26: A Keresztapa I—II.** TAP*'‘'SZELE 21: Éjszaka? boszorkányok 22: Panelkapcsolat* 23—24: Nevem: Senki 25: A Keresztapa I—n. (2. rész)** V \C, Kertmozi 21—24: A lator** 25—27: Elvis Presley VAC, Madách Imre 21— 24: Tamils bátya kunyhója I—II. VECSÉS 22— 24: Griffin és Phoenix* 23— 24: Ordasok között (du.) 25—27: A kgratézö Cobra visszatér** VECSÉS, Kertmozi 21—22 és 24: Az első nagy vonatrablás 25—27 r Sógorok sógornők** * 14 éven aluliaknak nem ajánlott. *• Csak 16 éven felülieknek. •** Csak 18 éven felőlieknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom