Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-20 / 170. szám
”«rr W x/íimip MRS. Jf LITIS 20.. SZERDA ’Zenei panoráma A régi muzsika kertjében Az elmúlt hét vége a történelmi zenék bemutatásával vált emlékezetessé Szentendrén. A Barcsay-gyűjtemény udvarán szombaton este a Vv jicsics együttes játszott. Vasárnap délelőtt a Szabadtéri Néprajzi Múzeum mándi református templomában a Bakfark Bálint lanttrió és a Kecskés együttes Csomasz Tóth Kálmán üdvözlésére vállalkozott. Az alkotás öröme Vujlcsiosék koncertjén any- nyian voltak, hogy a lelkes fogadtatás felidézte bennük a július elejei dániai napokat. Másodikétól negyedikéig a Roskilde-feszti válón vettek részt. Két és fél ezer személyt befogadó sátorban játszottak folklórt s megkóstolták a mindent elsöprő sikert. Szentendrén ennek a létszámnak csak a tizede volt jelen, de hazai viszonylatban már ez is elismerésre méltó. Egyben örvendetes is, mert az együttes tagjai olyan színvonalon muzsikáltak, amely a steril körülmények között készülő lemezanyagukat juttatta eszünkbe. Ezúttal is szerb, horvát és makedón dallamokat játszottak. Földrajzilag a Dráva-vidéktől Pomázig, a Bánáttól Mohácson át Lakócsáig terjedt a kör. Hegedű és duda együtt Dráva menti népdalokkal kezdtek, méghozzá énekszóval, majd régi, tizennegyedik századi zenét hallottunk, amelyben együtt szólt hegedű és duda, bemutatván zenénk archaikus rétegeit. A népzene és a műzene találkozási pontjai ezek az emlékek. Az együttes új tagja, a dudás Juhász Zoltán is kitűnő muzsikus, bemutatkozásként gyi- mesi csángó dalokat adott elő. A Szvatovac (lakodalmas) és a Ketus (páros tánc) éppoly élő és eleven lüktetésű volt játékukban, mint Vujicsics Tihamér pomázi és tököli gyűjtésének a megidézése. A makedón zenét hegedű és klarinét együttes improvizációja jelentette. Hallottunk részleteket Bartók 1912-es Temes vármegyei gyűjtéséből, dudautánzást harmonikán, s délszláv történelmi zene is fölcsendült: dob szólt, lant pengett, töröksíp rikoltozott, bőgő brúgózott, duda és hegedű ismét egymásra talált. Élmények forrása A Vujicsics együttes előadásában van valami megismételhetetlen, mégpedig az alkotás pillanatnyi öröme. A csapat tagjai — Borbély Mihály, Szendrődi Ferenc, Győri Károly, Brczan Miroszlav, Juhász Zoltán, Eredics Kálmán, Eredics Gábor, valamint Gye- nis Katalin, Greges Marica. Sebestyén Márta — úgy állnak ki, mint aki megszeppen, s abban a pillanatban, hogy zenélni kell, nemcsak az arcuk szellemül át, hanem megmutatják érzelmeiket. Valamennyien visszafogott előadók, nem vágtáznak a színpadon, mint egy-két, úgymond, mai zenét produkáló együttes. Magatartásuk ősi eredetű, szilajságukat, szívük őszinteségét dalaikban teszik közzé. Most egy darabig nem látjuk őket. Egy hét múlva Kuvaitba utaznak öt hónapos szerződéssel. Jó munkát kívánunk nekik, emlékezetes előadásokat és eredményes felkészülést az új lemezhez, amelynek a felvételére visz- szatérésük után kerül majd sor. Csomasz Tóth Kálmán egyike a legnagyobb magyar zenetudósoknak. Élete' nyolcvanegyedik esztendejében is aktív, figyelmét ma is lekötik a középkori zene értelmezési problémái és előadási gyakorlata. Ebben természetesen partnere, a Bakfark Bálint lanttrió és a Kecskés együttes. Koncertjükön — korhű környezetben — mindenekelőtt tizenhatodik századi magyar zenéket interpretáltak. Balassi Bálint énekelt költeményeit, Rimái János énekeit, zsoltárokat, dicséreteket. Dallamokra költött versek Hangszereik neves készítők másolatai, nélkülük lehetetlen lenne felidézni a korabeli életet, hangzásigényt, hangulatot. Viola da gamba éppúgy megtalálható arzenáljukban, mint a csembaló, a koboz, a lantfélék, az ütő- és fúvóinstrumentumok. Előadásukban nélkülözhetetlen az emberi hang. Ez a kor együtt művelte a hangszeres és énekes zenét, mindkettőt egyforma intenzitással. Az instrumentum nemcsak kíséretet jelentett, feltételezte a virtuóz játékot is. Az első magyar nyelven író költők pedig egyenesen kihasználták a hangszerek kínálta lehetőséget, a dallamokra keletkezett versek ma is irodalmunk és muzsikánk féltett kincsei. Az előadás mértéktartó volt, a korábbi korok felemlegetése nem történhet meg- hatódottság nélkül. Bármilyen előadói gyakorlatuk is van az énekeseknek, muzsikásoknak, feltehetően rájuk is hat a korhű környezet, s ez még- inkább emlékezetes produkcióra serkenti őket. A vasárnap délelőtti koncert az utóbbiak közé sorolható, mind énekkultúrában, mind hangszerkezelésben maximumot nyújtottak a művészek. Dinamikai táruk kimeríthetetlen. Szinte hangonként értelmezik a szöveget és a kottát, a régi zene gyökeréig nyúlnak. Tolmácsolásuk így teljes egésszé válik, olyan élmények forrásává, amelyet gyakorta elhallgatna a huszadik század embere. M. Zs. JvIALLITOTERMEKBOL Érmek, szobrok, kerámiák / Ligeti Erika szobrászművész j tárlata augusztus 7-ig várja lá- > togatóit a Szentendrei Képtár- í ban. A Szentendrei kaleidosz- í köp cimü helytörténeti össze- állítás a Müvésztelepi Galériá- f ban augusztus 21-ig tekinthe- j tő meg. Kovács Éva kerámiáit í augusztus 14-ig fogadja a Pest z megyei Művelődési Központ és '/ Könyvtár. Az idei képzőművészeti körkép rendkívül változatos: Szentendre festői, szobrászi értékeit bemutatja a világnak. A művek seregszemléje azonban nemcsak a város kiállítótermeire korlátozódik. Közel száz festményt, grafikát, szobrot, képmozaikot, érmet mutatnak be a szentendrei művészek anyagából júliusban Ankarában, augusztusban Isztambulban, szeptemberben Athénban — a magyar—török. illetve a magyar—görög kulturális egyezmény keretében. A városban csoportos kiállításon mutatkoznak be a Vajda stúdió pinceműhelyben a kör tagjai és a Felszabadulási lakótelepi klub júliusi eseménye Szánthó Imre kis- grafikáinak bemutatása. Pajkos derű Ügeti Erika gyűjteményes tárlata Szentendre egyik fő képzőművészeti rendezvénye a nyár alkalmából. Ligeti a maga játékos elmélyültségé- vel. örök gyermekségével szobrászatunk eredeti színfoltja. S mindebben semmi különcség nincs, belőle ez az ifjú áhítat, pajkos derű természetesen árad, megszakítások nélkül. Meglepetést inkább az kelt, hogy ezt a belső bájt milyen fölényes gráciával fogalmazza meg a gyermeki játékosság őszintesége és az emberi mélység gondolatisága keretein belül. A szellemesség mindig Ligeti Erika osztályrésze volt. Ez érződik a Fotelmadonnán, vagy a tonettszéken nyújtózó macska szobrászi láttatá- sán. Arról a dialektikáról van szó Ligeti Erika esetében, hogy alapmagatartása a huncut. bőven áramló humor, mely a formális magabiztos közegében válik mélyen emberivé, alkotássá. A Ligetiszobor, érem egyszerre hordozza a felüdülést és az elmélyülést, egy összetett mosoly határain belül, mely emberségének és művészetének is a lényege. Ez egy álom Ez az összetettség jellemzi portréit is: fölényes biztonságú formákkal árasztja el nemcsak az adott modell — Bartl József, Kristóf. Kampfl József — egyéniségét, hanem magát az embert is. önport- réia is ebből a szempontból jelent bravúrt. Egyaránt tarLigeti Erika: Pinkus talmaz egyedi és általános jegyeket Ligeti Erika és a nőember lelki, szellemi, testi anatómiájából. Az ötletekben sziporkázó művész rendre újít is. ennek tanúbizonysága az 1983-ban készült éremleporelló. Az Ez egy álom címet viselő sorozat formai és tartalmi újdonságokat éppúgy tartalmaz, mint a szintén plasztikai telitalálatnak számító Szent Péter esernyője. Bármihez fog, bármit érint, bármit közöl Ligeti Erika szoborban, éremben, azt olyan melegséggel teszi, hogy szívünkig érnek az ő szobrászi eseményei. Ligeti Erika tréfás magaslatai nemcsak a derű óráit számolják, hanem művészetének hatásában a nézőivel is számoltatják. Kétségtelen. hogv éremművészetünk Asszonyi Tamás, Csikszentmihályi Róbert, Ligeti Erika triójában ő azzal éri el egyéni módon a minőségi rangot, hogy tárlatáról távoztunkban erősebb és hitelesebb a derű szívünkben, eszmélésünkben. Századok Kovács Éva kerámiái Kovács Margit ösvényén haladnak tovább a színek árnyalásaival és a tematika szűkítésével. Ebben a regiszterben éri el népszerűségét, ebből a közegből emelkedik fel szívósan a forma kaptatóján. Az Iparművészeti Főiskolán kapta diplomáját Borsos Miklós és Csekovszky Árpád tanítványaként. Rendkívül termékeny, s kiállítási kedvét is igazolja, hogy Szeged, Békéscsaba, Gödöllő, DunaújRádiófigyelő játék és muzsika ... A magukat a zene igaz barátainak (és értőinek) tartók körében kezdetben is voltak, s bizonyára ma is vannak még, akik tamáskodnak, ha arról esik szó, ez a délidőben elhangzó zenei ismeretterjesztő műsor megvalósíthatja-e szándékolt célját, hogy pergő kérdés-válaszaival új fülek számára nyisson utat a zene birodalmába. Jóval túl az ezredik adáson a szerkesztők — műsorvezetők és a rendre visszatérő játékosok egyhangúlag álíitják- vallják: játéknak is, a szó legigazibb értelmében ismeretterjesztésnek is kiváló műsor a Játék és muzsika. Bennem, a hallgatóban ugyan olykor-olykor felötlik, vajon helyes-e, hogy az egymást követő napokon nemritkán nagyon is különböző nehézségi fokú kérdések megválaszolása vár a jelentkezőkre, minek folytán — s ezt nem lehet a jótékony szerencse számlájára írni — egyikük slágerművek közismert részleteinek gyors megfejtéséért, másikuk kevéssé ismert komponista ritkán hallott művének felismeréséért nyeri el a kitűzött díjat. Mégis, akár ez, akár az történik, annyi bizonyos, hogy a hallgató mindenképpen örömet érez, mert ha maga is megfejtette volna — a felismerés sikerélményét szerzik a versenyzők, ha nem — bizonyosan elhatározza: ezt a művet s szerzőjét megismeri. S ha csak ennyit érnének el a Játék és muzsika készítői. nos, akkor sem keveset vállalnának fel ... TÁRSALGÓ. Alig hittem a fülemnek kedden délelőtt, az irodalomkedvelők színes magazinműsorának jubileumi adását hallgatva — éppen öt esztendeje lesz. hogy az idők során változó szerkesztői: Makk Katalin. Liptay Katalin, Borenich Péter, Bába Mihály, Katona Imre útjára indították a hazai és világirodalom remekeit csokorba fogó korhatár nélkül ajánlott továbbképző irodalomórákat. Gálának szánták a tegnap délelőtti műsort, melybe ki-ki a neki legjobban tetsző részleteit szerkesztette bele. Nekem az erdélyi irodalom jelegeinek: Kányádi Sándor, Szilágyi Domokos és a tragikus sorsú s a közelmúltban tragikus hirtelenséggel elhunyt Hervay Gizella költészetéből való válogatás szerezte a legszebb, szívbe markoló perceket. HÍRÜNK AZ ÉTERBEN. Nem restellem bevallani, örömet okoz, ha szűkebb pátriánk — lakóhelyünk, megyénk — jó hírét hirdetik: riportban, interjúban, vagy akár csak rövid tudósításokban. Az elmúlt napokban, hetekben sokszor ért ilyen híröröm: kora hajnalban a Falurádió műsoraiban sorra szólaltak meg megyei mezőgazdasági üzemek szakemberei: a reggel és déli hírmagazinban a megyei eseményekről- eredményekről hűségesen tudósító Varga Pál jóvoltából ország-világ értesülhetett a főváros környéki közös gazdaságok Szedd magad! gyümölcsszedő akcióiról, a mo- nori Mezőgép Vállalat sikereseredményes külföldi — elsősorban közel-keleti — beruházásairól, a vácrátóti botanikuskert hétvégi Beetho- ven-hangvensenyének sikeréről. B. H. város, Bécs, Budapest, Eger. Bern, Száznalomuatta és Tá- piószele után most Szentendrén is bemutatkozik alakulóban lévő művészetével. A Szentendrei kaleidoszkóp olyan gyűjtemény, mely sűrített tárgyvonulatával nemcsak összefoglalja Szentendre századait. hanem társadalmi igényt elégít ki, s ezzel akaratlanul is tágítja az idei szentendrei kiállítások műfaji határait. Sokrétűségére példa, hogy díszített korai bronzkori edényt láthatunk, hagymafejes fibulát a negyedik századból, török bronztálat, óntányérokat, rézből készült boroskannát, szerb törülközőt, bokályokat és egy jellegzetes múlt századi ebédlőt a hajdani szentendrei református lelkész, Vajda István hagyatékából Losonci Miklós Pirk János kitüntetése Köszöntő A barátok, tisztelők nevé- Den köszöntötték nyolcvanadik születésnapja alkalmából tegnap Szentendrén Pirk János Munkácsy-díjas festőművészt, a város díszpolgárát. Az ünnepségen ott volt Vészits Ferenc, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának igazgatója. Orosz Sándor, a MÜDOSZ titkára és Horváth György, a Művelődési Minisztérium képzőművészeti osztályának vezetője. A városi tanács dísztermében Marosvölgyi Lajos tanácselnök méltatta az idős művész munkásságát, majd Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy mind a galántai mezítlábasokhoz való tartozás, mind a nagybányai iskola, mind pedig az immár negyvenéves kötődés Szentendréhez, csak beágyazó erőt jelentenek az egész magyar képzőművészet folyamába. Pirk János mindig a maga választotta utat járta, s művészete realista festészetünk erős tényezőjévé vált. Szólt arról, hogy az életben nem egy kerek születésnap, nem a nyolcvan év az igazi cezúra, hisz mindenki önmagában húzza meg munkássága korszakválasztó vonalait. Ám ez az évforduló alkalmat ad a társadalomnak arra, hogy kifejezhesse elismerését egy életműért. E szavak kíséretében nyújtotta át a festőnek a Munka Érdemrend arany fokozatát. A megyei pártbizottság és tanács köszöntő levelét Jakab Béla, a tanács művelődési osztályvezető-helyettese adta át, majd dr. Baráth Endre, az MSZMP városi-járási Bizottságának első titkára gratulált a város nevében Pirk Jánosnak, aki meghatdttan mondott köszönetét az elismerésért. MOZIMŰSOR JÜLIUS 21-TÖL 27-IG ABONY 21: Severino 22: Ulzana 23: Osceola 24: Apacsok * 25—26: Vérszerződés* 27: Mágnás Miska BUDAÖRS 21—24: Tamás bátya kunyhója I—II. 25—26: Végállomás*** CEGLÉD, Szabadság 21— 24: Egy szoknya, egy nadrág 22— 23: Bosszú vágy** (éjjel) 25—27: A sárkány éve (du.) Szamurájok és banditák I—II.** (este) CEGLÉD, Kamaraterem 21—27: Az Adriától a Jeges-tengerig (du.) Lándzsák hajnalban* (este) DABAS 21—23: A profi** 24— 25: A szénbányász lánya DABAS, Autós kertmozi 21—27: Gyanútlan gyakornok DUNAKESZI, Vörös Csillog 21—24: őrizetbe vétel** 23— 24: Panda Maci kalandjai (du.) 25: Mágnás Miska 26: Panelkapcsolat* 27: Gázolás DUNAHARASZTI 21—22: Végállomás*** 23— 24: Elveszett illúziók* 25— 26: Szuperexpressz* ÉRD 21—22 és 24: A karatéző Cobra visszatér** 24 t Az „I” akció (du.) 25—27: Tamás bátya kunyhója I—II. FÓT 21—24: Bombanó** 24: Huszárkisasszony (du.) 25: Panelkapcsolat* 26: A hatodik halálraítélt GÖDÖLLŐ 21—24: Szegény Ozsoni és Arnika (du.) 21—27: öld meg a Sogunt!** (este) 25—27: Csak semmi pánik ... (du.) GYAL 21—22: A szénbányász lánya 23: Gyilkosság a tajgán 24: Timur és csapata (du.) 24— 26: A profi** LEANYFAI U Kertmozi 21—22: A Keresztapa !—II.** 23—24: A maláj! tigris 25— 27: Atlantic City* MONOR 21—26: Dutyi dili 23—24: Elefánt-sztori (du.) MONOR, Kertmozi 21—22: Szuperzsaru 23—24: A seriff és az idegenek 25—26: Hárman a slamasztikában NAGYKÁTA 21—24: A Keresztapa I—II. (2. rész)** 24: Bátor emberek (du.) 25— 26: Éjszakai boszorkányok NAGYKŐRÖS, Arany János 21—25: Jézus Krisztus Szupersztár 26— 27: San Babila egy napja** NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 21—27: A telhetetlen méhecske (du.) 21—24: A sárkány éve (este) 25—27: Óvakodj a törpétől (este) PILISVÖRÖSVAR 21—22: Kenyér, arany, fegyver 24: üzenet az űrből 25: A malájí tigris POMÁ2 21—22: A férfi, aki szerette a nőket** 23—24: A betyárkapitány* 25: Elveszett illúziók* RÁCKEVE 21—22: Elveszett illúziók* 23—24: Mese Szaltán cárról (du.) Végállomás*** (este) 25—26: Atlantic City* SZENTENDRE 21—24: Flep. a róka (du.) Atlantic City* (este) 25—27: Seriff az égből SZENTENDRE, Autós kertmozi 21—27: Gyanútlan gyakornok SZIGETSZENTMíKLÓS 21—24: Atlantic City* 23—24: A hatodik halálraítélt (du.) 25—26: A Keresztapa I—II.** TAP*'‘'SZELE 21: Éjszaka? boszorkányok 22: Panelkapcsolat* 23—24: Nevem: Senki 25: A Keresztapa I—n. (2. rész)** V \C, Kertmozi 21—24: A lator** 25—27: Elvis Presley VAC, Madách Imre 21— 24: Tamils bátya kunyhója I—II. VECSÉS 22— 24: Griffin és Phoenix* 23— 24: Ordasok között (du.) 25—27: A kgratézö Cobra visszatér** VECSÉS, Kertmozi 21—22 és 24: Az első nagy vonatrablás 25—27 r Sógorok sógornők** * 14 éven aluliaknak nem ajánlott. *• Csak 16 éven felülieknek. •** Csak 18 éven felőlieknek.
