Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-16 / 167. szám
Petúniák díszlő sokasága Cegléden a parkgondozók dolgát sokasítják a szépet nem becsülő rongálok. Nyaranta sok ezer forintnyi kárt okoznak a virágpompa niegtépázásával, a növények pusztításával. A hiányt a kertészetben nevelt egynyári virágok palántáival igyekeznek pótolni. A képen: válogatják a petúniát, az utcai virágtartókból kitépett tövek pótlására. Apáti-Tóth Sándor felvétele Pozsonyból hozták köveit A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM 1983. JŰLIUS 16., SZOMBAT Műszak után minősítés Befőttnek való, tonnaszámra Nőtt a szakmai képzettség igénye Sokan nem tudják — vagy talán észre sem veszik — azt a furcsa kőemelvényt, mely a Szabadság tér református templom felőli oldalán áll. Valamikor állt előtte egy tábla melyen rajta volt rövid története, de vagy tizenöt évvel ezelőtt a tábla kettétört, aztán végképp elenyészett, nyomtalanul eltűnt. Pedig igen neve- zétes nitiémiékről van szó. Az egykor Pozsonyban álló Zöldfa fogadó erkélyének töredéke ez. A pozsonyi régi Kossuth Lajos térnek legnevezetesebb épülete volt ez a szálló. (Ma a Carlton szálloda áll a helyén.) Étterme a reformkori országgyűlési ifjak kedvelt találkozó- és politizálóhelye volt. Kossuth Lajos is itt szállt meg pozsonyi tartózkodása alatt, az országgyűlések idején. A nagy emlékű forradalom évében is ebben az épületben lakott, Pest megye követeként a társadalmi progresszió élharcosa volt az országgyűlésben. A fiatalok gyakran tisztelték meg őt fáklyás felvonulással, éjjeli zenével, mit az erkélyre kiállván köszönt meg. 1848. március 17-én ahogy Becsből, a királytól visszatért a magyar országgyűlés küldöttsége, vezetőjük, Kossuth menten tudatta a nyilvánossággal az eredményeket. A hagyomány úgy tudja, a Zöldfa fogadó erkélyéről hirdette ki: „Az alkotmány valósán lett. A szabadság napja földerült.” Ekkor mutatta be Batthyány Lajost, az első felelős magyar minisztérium elnökét is, ki szintén rögtönzött beszédet mondott. Viszontagságos sors A fogadót 1928-ban lebontották, de a pozsonyi magyarok az erkély köveit megmentették és a budapesti Parlamenti Múzeumba szállították. E múzeum 1954-ben megszűnt, az ott levő Kossuth-ereklyék egy része — így az erkély romjai is — Ceglédre kerültek. Köszönhető ez Sárkány Józsefnek, a múzeum akkori igazgatójának, aki fáradhatatlan volt a háborúban elpusztult múzeum újjászervezésében. Az erkélyt 1962-ben állították mai helyére. (Kossuth születésének 160. évfordulója alkalmából) a ma már csak fotóról ismert tábla szövege szerint tette mindezt Cegléd Városi Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Az erkély viszontagságos sorsot ért meg Cegléden. Hornjai a mesterséges megtermékenyítő állomás udvarán, illetve a Szabadság téren hevertek évekig. (Ugyanígy járt Kossuth Lajos hintója is, mely az egykori járatlevél-kezelői hivatal udvarán enyészett el. Tud-e valaki további sorsáról?) Méltán háborodott föl az újság — Dózsa nevű — cikkírója a Ceglédi Hírlap 1962. június 6-i számában: „Ezek az emlékek csupán véletlen- ségből kerültek napvilágra. Jellemző,, hogy amikor viszont napvilágra kerültek, akkor sokan mondták, hogy tudtunk mi erről, de azt nem értettük, hogy a tanács miért nem törődik műemlékeinkkel.” Ka lehetséges még Ebben az újságban egy rajz is látható arról, hogy látjuk majd fölállítva a pozsonyi erkélyt. Nem így állították föl, hanem egészen másképp, mostani alakjában teljesen fölis- merhetetlen eredeti helyzete. De mára már így is meglátszik rajta az idő pusztítása. Közreadjuk tehát javaslatunkat, s részletes terv, a munkát vállaló szakember is megvan már. Az erkély jelenlegi helye nem jó, mert ott jóformán észrevehetetlen. Az út túloldalán, a református templom mellett, a nemrégen lebontott lángossütő helyén szép, jó és méltó helyre kerülne. A felső kőlap szélei töredezettek, ugyanígy sérültek a faragott kövek is. Ki kell javítani és egészíteni. Ha lehetséges még, érdemes volna eredeti helyzetébe visszaállítani. Végül táblával, rövid szöveggel megjelölni ezt a nevezetes emléket. Tudjuk, a Szabadság tér rekonstrukciós terve készen van. és ebben szerepel az erkély ügye is. A fenti munkát azonban minél sürgősebben el kell végezni, mert a kövek pusztulnak. Most itt van az alkalom az erkély sorsának végleges rendezésére. Rcznák Erzsébet Sok jő kis helyen A Dél-Pest megyei Afész áruházának földszintjén, a műszaki osztály helyén megkezdőd tek a felújítási, korszerűsítési munkálatok, amelyek huzamosabb időt vesznek igénybe, Az ideiglenes helyre költözött méteráru-osztály, járműalkatrész-, elektromos- és műszaki osztály forgalma a tapasztalatok szerint nem csökkent. Jó forgalmat hoznak a most zajló NDK-napok, az áruválaszték elnyerte a vásárlóközönség tetszését. A műszaki osztályt a Kossuth Ferenc utcai árusítóhelyen sok kertbarát is látogatja. Nemzeti színünk a piros-fe- hér-zöld, s ez a színskála tette dolgossá-derűssé a Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyárában dolgozók napjait hetek óta. Fehér köpenyben piros gyümölcsökkel, meg a smaragd és malachit színében tündöklő zöldségzölddel foglalkoztak a gyáriak. A termékek java ugyancsak nemzeti trikolórunk jelzésével exportként hoz hasznot az országnak. Gépkihasználás A nyárelő alakulásáról Ha- jagos Józseffel, a ceglédi gyáregység vezetőjével beszélgettünk. Az évre jellemző, hogy munkának nincsenek híján. Ezt három dolognak köszönhetik. Az egyik, hogy van termés, van mivel foglalkozni. A másik, hogy a korszerűsített, drága pénzen átalakított, vagy vásárolt gépeket ki kell használni. A harmadik, hogy a nagykőrösi gyárközpont a napi igény szerint folyamatosan küldi a feldolgozni valót, juttat göngyöleget, gondoskodik elszállításáról. Nagy szó volt, amikor több mint évtizede a ceglédi gyárterületen munkába állították a Binder-féle zöldségszárítókat. A két óriás berendezés állta az iramot, de elmúlt fölöttük az idő. Tavaly tetemes összegért korszerűsí ttették a gyártó céggel,"' Így ismét ' éurópai színvonalú, figyelemre méltó üzem lett a ceglédi, ráadásul a felújított szárító gazdaságosabb, üzemanyag-takaréko- sabb, negyven százalékos teljesítménynövekedést produkál jó minőségben, miközben az energiából 10 százalékot megtakarít. A szárítmányokra figyelnek és igényt tartanak a nyugati és tengerentúli országokban. A megváltozott munkakörülmények magukkal hozták a megfelélő szakmai képzettség igényét. A szakmunkások száma nőtt, bérezésük a nagykőrösi gyárban dolgozókéval azonos, az elvárás sem más. Teljesítménybérezés van. A gépek igénylik a szakember irányítását, és ezt a munkát a gyár kellően honorálja. Az idei szezont, a nyárit, gyógynövényszárítással, kamillával kezdték májusban. Ezt követte a friss kapor, a paraj. Most a futószalag petrezselyemzöldet adagol naponta mázsaszám a Binder-féle szárítókba. A Delikát- program itthon, a tőkés piac úgyszint’ várja a jó minőségű gyártmányt. Cseresznyével debütált S ha zöldről szóltunk, hát okvetlenül szólni kell arról is, hogy a másik csarnokban, a tartósítóüzemben a fehér köpenyes lányok, asszonyok a gyümölcsérés kezdete óta piros gyümölcsökkel: cseresznyével, meggyel, ribizlivel foglalatoskodnak. A cseresznye már lefutott, a szezon ezzel indult, az új gépsoron. Tavaly naponta másfél, most négy vagon cseresznye került tartósítva az üvegekbe. Megtöltöttek vele 50 ezer darab ötnegyedes befőt- tesüveget naponként. A gyártást szaporázni kellett, mert épp esősre váltott az idő, és a gyümölcs minőségét, állóképességét ez befolyásolta. Á cseresznyebefőttről véleményt főként majd az NDK-beli cse- megézök mondanak, mivel 29 vagonnal a gyár exportált belőle. Természetesen jut a hazai boltokba is, hiszen hatvan vagonnyit gyártottak. Az új, folyamatos sterilizáló a cseresznye eltevésével debütált, bemu tatkozása jól sikerült. A gép kezelők szakmunkások. Nagykőrösön, a gyárban, hasonló, berendezésen tanulták meg a gyártás fortélyát, oly jól, hogy a gyártási selejt szinte elenyésző. A cseresznyét a meggy követte, ebből főleg a nagyobb, öt-per-egyes üvegeket töltötték, a gyár saját raktárkészletéül, alapanyagnak. A java télen magozottan kerül tőkés exportra. A folyamatos feldolgozást a nagykőrösi gyárközpont lelkiismeretesen segítette. A konzervüzemben a szín most sárgára váltott: ezekben a napokban s a következőkben kajszibarack fut a szalagon, üvegekbe töltve. Tisztítva, felezve érkezik az előkészítő telepekről:, Abonyból, Törteiről, Tápiószeléről, Tiszakécskéről, Farmosról. A mennyiség nem, a minőség esetenként egy kis problémát okoz. A barack mellett ribizli is érkezik, ebből szintén konzervgyári alapanyag készül. Savanyú hetek I Mint, jelezték, a ' gyümölcs után savanyú hetek következnek, vagyis a ceglédi gyár savanyúságkészítésre áll át. A képzeletbeli repülő csészealj formájú tök, a patisszon savanyításával, alma- és cseresznyepaprikával foglalkoznak ezután. Az üzeth.teljes, kétműszakos,, A gyáriak közt időszaki munkásként szorgos szünidőző diákok is tüsténtkednek, kóstolgatják a munka ízét. Az éves terv a ceglédi gyár számára. 3 ezer tonna konzerv és 900 tonna zöldségszárítmány gyártása — ám, ha ennél jóval több lesz, nem veszi zokon sem az ipar, sem a kereskedelem. Az Ezekben a hetekben az erdősávot pásztázó figyelmes tekintet hevenyészett hajlékokat pillanthat meg a fák között. Sátrakat, legelésző lovakat, kötélre kiterített mosott ruhát, piros személyautókat. Egy nagy család vállalta magára a ritkítás műveletét, bérmunkában a szövetkezetnek. Ősi mesterség Serbán Mihály család-fő lányaival, vejeivel, unokáival hosszú időre otthagyta hajósi házát, és egész éven át erdőről erdőre jár, mint a madár. A Serbán-had kicsinye, nagyja gyerekkora óta érti a fafaragást, talán bicsakkal a kézben jönnek a világra. Tény az, hogy az egyik vő, Kanalas József sem c:upán a nevében őrzi ősi mesterségét. A fákat bérmunkában termelik ki, feldarabolják, méret szerint szépen összerakják. Amit a maguk számára feldolgozásra alkalmasnak ítélnek, azt megvásárolják a szövetkezettől, a többinek az értékesítéséről a tsz gondoskodik. Ki hinné, hogy ebben a teflonnal, áru minősége, mennyisége mellett nagy gondot fordítanak egész évben a víz- és energia- fogyasztásra. Friss az információs rendszer, e téren is jó a kapcsolat a gyárközponttal. A műszak után néhány órával már kész a minősítés, ami támpontot ad, hogy a következőkben mire ügyeljenek jobban gyártás közben. Eszes Katalin A KPM Közúti Igazgatósága ceglédi üzemmérnökségétől a következő, figyelemre méltó sorokat kaptuk. Érdeklődéssel olvastam a július 7-én megjelent „Izgalmas játék” című, S. D. aláírással megjelent cikket. Nagy kár, hogy a szerző önmagával is ellentmondásba kerül. Az első, harmadik és negyedik bekezdésben lényegre- törően felsorolja az emberi mulasztások sok-sok esetét. Ezek után nem következetesen stoptábla kihelyezését látja indokoltnak, és olyan gondolatot sugall — bár nem mondja ki —, hogy egy esetleges balesetért a forgalom szervezőit is —, lelkiismereti alapon — felelősség terheli. Ezzel az állásponttal nemcsak foglalkozásom miatt, de emberi lelkiismeretem szerint sem tudok egyetérteni. Mi a biztosíték arra, hogy a jelenleg kint lévő és jól látható „Elsőbbségadás köteleroűanyagokkal, számtalan praktikával gazdagodó korban is kapósak az évezredes múltú faedények. Igaz, hogy nem iszunk ma már csanakból, de a fakanál a főzés nélkülözhetetlen eszköze, bár már egyre kevesebb nő státusszimbóluma. Faluhelyen jó pénzt adnak a tágas sózóteknőért, amelyben hatalmas oldal szalonnákat pácolhatnak hideg téli napokon a böllérek. A fatálakat gyümölcsökkel rakják tele, a favilla dísznek, de használati tárgynak is jó. Furulya és sótartó tartozik még a kollekció, ba. Nyárt, füzet faragnék Faragni a nyárfa és a fűzfa a legjobb. Ezek engedelmeskednek a fejszének, baltának, késnek, haladós velük a munka. Az emberderék vastagságú törzsből a férfiak egy nap alatt kiformálnak egy teknőt. Fakanálból az ügyes és szorgalmas családtag akár ötve- net, hatvanat is elkészít. Az asszonyok sem vonják ki magukat a munkából. A készáru egy részét maguk értékesítik, a többit meg a kereskedők útFogadóórák Cegléden a várost tanács épületében, hivatali helyiségében fogadóórát tart július 20-án, szerdán délelőtt 8—12 óráig dr. Horváth Géza vb-tit- kár. R—Go-est Zenél® udvar A zenélő udvar — a ceglédi vasutas klubkönyvtár udvara — ezen a nyáron még öt, műsoradó együttest fogad. A Karthágó, a Skorpió és a Bojtorján együttes szerepel a színlapon, most vasárnapra, július 17-re az R—Go együttes jöttét várják. A műsor mindig 19 órakor kezdődik. Az előadásokat népes közönség látogatja, és a műsoradók általában köztetszést aratnak számaikkal. Lubickolok Népszerű az idén a ceglédi strand. Naponta több száz látogatója van, fürdőzők, nap- fürdőzők. A reggeli órákban a medence környéke utasító szavaktól hangos: szorgalmasan gyakorolnak az úszni tanulók, mivel ezen a nyáron megint indítottak úszótanfolyamot. A teknőváió-dSnaszfia iáiéi fáig járják az erdőket Sáfcrlion koszon! rójak a fél p Keskeny nyárfaliget szegődik a régi négyes úthoz, t ahogy az utas elhagyja az útkaparó házát, s elnyúlik 4 egészen Ceglédbercel alá. A kamasz fák — életük ti- % nédzser éveire — alaposan megnyurgultak, ám ahhoz, ^ hogy szép sudár, tekintélyes derekat neveljenek, több ^ élettérre van szükségük. Ezért határozott úgy a ceglédi $ Magyar—Szovjet Barátság Tsz, hogy minden harmadik f, sort kivágat, ekképpen gyérítve a faállományt. Gondolatébresztő sorok A megoldás nem egy tábla ző” tábla hatályát megsértő járművezetők a „STOP”-táb- lát figyelembe veszik? Sajnos, semmi! Természetesen ezex után nem csodálkozhatunk, hogy az „alacsonyabb rendű” táblák jelzéseit is figyelmen kívül hagyják. Gondolom, elsősorban a nevelési eszközökkel kell megteremteni a közlekedés biztonságát, és az oktatások során, melyeken a járművezetőket képezik, a szükséges szigor megkövetelése a célravezető út. Amennyiben ezek a megoldások nem eredményesek, akkor már a felelősségre vonást k,éU alkalmazni kellő szigorral;-^ ■ -■ - ■ •• * - ■ összegezve: nem az utalt „túltáblázása” a megoldás, a cél, hanem a meglévők betartása, illetve betartatása. És ebben a közösség egymásra- hatásának is jelentős szerepe van. Bangó Lajos, az üzemmérnökség vezetője ján teszik pénzzé. Ez a megélhetési mód egész évben munkát és jövedelmet ad, erre nincs is panaszuk, öntudattal mondják, hogy amíg ők járják az országot, Hajóson, a Kossuth utca ötvenben kulcsátadással új házat építtetnek a régi portán, az öreg hajlék helyén. Addig azonban, amíg ott megtarthatják a házszentelőt, sokszor ébreszti őket az erdei madárcsicsergés. Ez a szívós família bizony decemberben is a lenge sátorban talál menedéket, még ha olajkályha fűti, sem lehetne másnak barátságos. Az egészség — talán éppen-ezért — mégsem pártol el tőlük. Valószerűtlen idill Szorgalmas, keményen élő embereket ismertünk meg a Ser bán dinasztiában. Számunkra szokatlan életmódjuk nekik természetes, magától értetődő. Fától fáig róják az erdőket Az uborkasalátát favillával szitázzák. A csillogó szemű, há- romhónapo.; pólyást sem ringathatják másban, mint méretre szabott nyárfatekenőben. Valami valószerűtlen idill ez, háttérben az autókkal, a benzinmotoros Stihl-fűrésszel és a kétkezi munkája értékét józan öntudattal mérő ember alakjával. Tamasi Tamás ISSN 01»—2500 (Ceglédi Kírlaj 4
