Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-16 / 167. szám

Petúniák díszlő sokasága Cegléden a parkgondozók dolgát sokasítják a szépet nem be­csülő rongálok. Nyaranta sok ezer forintnyi kárt okoznak a virágpompa niegtépázásával, a növények pusztításával. A hiányt a kertészetben nevelt egynyári virágok palántáival igyekeznek pótolni. A képen: válogatják a petúniát, az utcai virágtartókból kitépett tövek pótlására. Apáti-Tóth Sándor felvétele Pozsonyból hozták köveit A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM 1983. JŰLIUS 16., SZOMBAT Műszak után minősítés Befőttnek való, tonnaszámra Nőtt a szakmai képzettség igénye Sokan nem tudják — vagy talán észre sem veszik — azt a furcsa kőemelvényt, mely a Szabadság tér református templom felőli oldalán áll. Valamikor állt előtte egy táb­la melyen rajta volt rövid tör­ténete, de vagy tizenöt évvel ezelőtt a tábla kettétört, aztán végképp elenyészett, nyomta­lanul eltűnt. Pedig igen neve- zétes nitiémiékről van szó. Az egykor Pozsonyban álló Zöld­fa fogadó erkélyének töredé­ke ez. A pozsonyi régi Kos­suth Lajos térnek legneveze­tesebb épülete volt ez a szálló. (Ma a Carlton szálloda áll a helyén.) Étterme a reformko­ri országgyűlési ifjak kedvelt találkozó- és politizálóhelye volt. Kossuth Lajos is itt szállt meg pozsonyi tartózko­dása alatt, az országgyűlések idején. A nagy emlékű for­radalom évében is ebben az épületben lakott, Pest megye követeként a társadalmi prog­resszió élharcosa volt az or­szággyűlésben. A fiatalok gyakran tisztelték meg őt fák­lyás felvonulással, éjjeli zené­vel, mit az erkélyre kiállván köszönt meg. 1848. március 17-én ahogy Becsből, a király­tól visszatért a magyar or­szággyűlés küldöttsége, veze­tőjük, Kossuth menten tudat­ta a nyilvánossággal az ered­ményeket. A hagyomány úgy tudja, a Zöldfa fogadó erké­lyéről hirdette ki: „Az alkot­mány valósán lett. A szabad­ság napja földerült.” Ekkor mutatta be Batthyány Lajost, az első felelős magyar minisz­térium elnökét is, ki szintén rögtönzött beszédet mondott. Viszontagságos sors A fogadót 1928-ban lebon­tották, de a pozsonyi magya­rok az erkély köveit megmen­tették és a budapesti Parla­menti Múzeumba szállították. E múzeum 1954-ben megszűnt, az ott levő Kossuth-ereklyék egy része — így az erkély romjai is — Ceglédre kerül­tek. Köszönhető ez Sárkány Józsefnek, a múzeum akkori igazgatójának, aki fáradha­tatlan volt a háborúban el­pusztult múzeum újjászerve­zésében. Az erkélyt 1962-ben állították mai helyére. (Kos­suth születésének 160. évfor­dulója alkalmából) a ma már csak fotóról ismert tábla szö­vege szerint tette mindezt Cegléd Városi Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Az erkély viszontagságos sorsot ért meg Cegléden. Hornjai a mesterséges megter­mékenyítő állomás udvarán, illetve a Szabadság téren he­vertek évekig. (Ugyanígy járt Kossuth Lajos hintója is, mely az egykori járatlevél-kezelői hivatal udvarán enyészett el. Tud-e valaki további sorsá­ról?) Méltán háborodott föl az újság — Dózsa nevű — cikk­írója a Ceglédi Hírlap 1962. június 6-i számában: „Ezek az emlékek csupán véletlen- ségből kerültek napvilágra. Jellemző,, hogy amikor viszont napvilágra kerültek, akkor sokan mondták, hogy tudtunk mi erről, de azt nem értettük, hogy a tanács miért nem tö­rődik műemlékeinkkel.” Ka lehetséges még Ebben az újságban egy rajz is látható arról, hogy látjuk majd fölállítva a pozsonyi er­kélyt. Nem így állították föl, hanem egészen másképp, mos­tani alakjában teljesen fölis- merhetetlen eredeti helyzete. De mára már így is meglát­szik rajta az idő pusztítása. Közreadjuk tehát javaslatun­kat, s részletes terv, a munkát vállaló szakember is megvan már. Az erkély jelenlegi he­lye nem jó, mert ott jóformán észrevehetetlen. Az út túlol­dalán, a református templom mellett, a nemrégen lebontott lángossütő helyén szép, jó és méltó helyre kerülne. A felső kőlap szélei töredezettek, ugyanígy sérültek a faragott kövek is. Ki kell javítani és egészíteni. Ha lehetséges még, érdemes volna eredeti helyze­tébe visszaállítani. Végül táb­lával, rövid szöveggel megje­lölni ezt a nevezetes emléket. Tudjuk, a Szabadság tér re­konstrukciós terve készen van. és ebben szerepel az erkély ügye is. A fenti munkát azon­ban minél sürgősebben el kell végezni, mert a kövek pusz­tulnak. Most itt van az alka­lom az erkély sorsának végle­ges rendezésére. Rcznák Erzsébet Sok jő kis helyen A Dél-Pest megyei Afész áru­házának földszintjén, a műsza­ki osztály helyén megkezdőd tek a felújítási, korszerűsítési munkálatok, amelyek huzamo­sabb időt vesznek igénybe, Az ideiglenes helyre költözött méteráru-osztály, járműalkat­rész-, elektromos- és műszaki osztály forgalma a tapasztala­tok szerint nem csökkent. Jó forgalmat hoznak a most zaj­ló NDK-napok, az áruválasz­ték elnyerte a vásárlóközönség tetszését. A műszaki osztályt a Kossuth Ferenc utcai árusító­helyen sok kertbarát is láto­gatja. Nemzeti színünk a piros-fe- hér-zöld, s ez a színskála tet­te dolgossá-derűssé a Nagykő­rösi Konzervgyár ceglédi gyá­rában dolgozók napjait hetek óta. Fehér köpenyben piros gyümölcsökkel, meg a sma­ragd és malachit színében tün­döklő zöldségzölddel foglalkoz­tak a gyáriak. A termékek ja­va ugyancsak nemzeti trikoló­runk jelzésével exportként hoz hasznot az országnak. Gépkihasználás A nyárelő alakulásáról Ha- jagos Józseffel, a ceglédi gyár­egység vezetőjével beszélget­tünk. Az évre jellemző, hogy munkának nincsenek híján. Ezt három dolognak köszönhetik. Az egyik, hogy van termés, van mivel foglalkozni. A másik, hogy a korszerűsített, drága pénzen átalakított, vagy vásá­rolt gépeket ki kell használni. A harmadik, hogy a nagykőrö­si gyárközpont a napi igény szerint folyamatosan küldi a feldolgozni valót, juttat gön­gyöleget, gondoskodik elszál­lításáról. Nagy szó volt, amikor több mint évtizede a ceglédi gyár­területen munkába állították a Binder-féle zöldségszárítókat. A két óriás berendezés állta az iramot, de elmúlt fölöttük az idő. Tavaly tetemes össze­gért korszerűsí ttették a gyár­tó céggel,"' Így ismét ' éurópai színvonalú, figyelemre méltó üzem lett a ceglédi, ráadásul a felújított szárító gazdaságo­sabb, üzemanyag-takaréko- sabb, negyven százalékos tel­jesítménynövekedést produkál jó minőségben, miközben az energiából 10 százalékot meg­takarít. A szárítmányokra fi­gyelnek és igényt tartanak a nyugati és tengerentúli orszá­gokban. A megváltozott munkakörül­mények magukkal hozták a megfelélő szakmai képzettség igényét. A szakmunkások szá­ma nőtt, bérezésük a nagykőrö­si gyárban dolgozókéval azo­nos, az elvárás sem más. Tel­jesítménybérezés van. A gé­pek igénylik a szakember irá­nyítását, és ezt a munkát a gyár kellően honorálja. Az idei szezont, a nyárit, gyógynövény­szárítással, kamillával kezdték májusban. Ezt követte a friss kapor, a paraj. Most a futó­szalag petrezselyemzöldet ada­gol naponta mázsaszám a Bin­der-féle szárítókba. A Delikát- program itthon, a tőkés piac úgyszint’ várja a jó minőségű gyártmányt. Cseresznyével debütált S ha zöldről szóltunk, hát okvetlenül szólni kell arról is, hogy a másik csarnokban, a tartósítóüzemben a fehér köpe­nyes lányok, asszonyok a gyü­mölcsérés kezdete óta piros gyümölcsökkel: cseresznyével, meggyel, ribizlivel foglalatos­kodnak. A cseresznye már le­futott, a szezon ezzel indult, az új gépsoron. Tavaly napon­ta másfél, most négy vagon cseresznye került tartósítva az üvegekbe. Megtöltöttek vele 50 ezer darab ötnegyedes befőt- tesüveget naponként. A gyár­tást szaporázni kellett, mert épp esősre váltott az idő, és a gyümölcs minőségét, állóké­pességét ez befolyásolta. Á cseresznyebefőttről véleményt főként majd az NDK-beli cse- megézök mondanak, mivel 29 vagonnal a gyár exportált be­lőle. Természetesen jut a hazai boltokba is, hiszen hatvan va­gonnyit gyártottak. Az új, fo­lyamatos sterilizáló a cseresz­nye eltevésével debütált, bemu tatkozása jól sikerült. A gép kezelők szakmunkások. Nagy­kőrösön, a gyárban, hasonló, berendezésen tanulták meg a gyártás fortélyát, oly jól, hogy a gyártási selejt szinte elenyé­sző. A cseresznyét a meggy kö­vette, ebből főleg a nagyobb, öt-per-egyes üvegeket töltöt­ték, a gyár saját raktárkészle­téül, alapanyagnak. A java té­len magozottan kerül tőkés exportra. A folyamatos feldol­gozást a nagykőrösi gyárköz­pont lelkiismeretesen segítette. A konzervüzemben a szín most sárgára váltott: ezekben a napokban s a következőkben kajszibarack fut a szalagon, üvegekbe töltve. Tisztítva, fe­lezve érkezik az előkészítő te­lepekről:, Abonyból, Törteiről, Tápiószeléről, Tiszakécskéről, Farmosról. A mennyiség nem, a minőség esetenként egy kis problémát okoz. A barack mel­lett ribizli is érkezik, ebből szintén konzervgyári alapanyag készül. Savanyú hetek I Mint, jelezték, a ' gyümölcs után savanyú hetek következ­nek, vagyis a ceglédi gyár sa­vanyúságkészítésre áll át. A képzeletbeli repülő csészealj formájú tök, a patisszon sava­nyításával, alma- és cseresz­nyepaprikával foglalkoznak ez­után. Az üzeth.teljes, kétműszakos,, A gyáriak közt időszaki mun­kásként szorgos szünidőző diá­kok is tüsténtkednek, kóstol­gatják a munka ízét. Az éves terv a ceglédi gyár számára. 3 ezer tonna konzerv és 900 ton­na zöldségszárítmány gyártása — ám, ha ennél jóval több lesz, nem veszi zokon sem az ipar, sem a kereskedelem. Az Ezekben a hetekben az er­dősávot pásztázó figyelmes te­kintet hevenyészett hajlékokat pillanthat meg a fák között. Sátrakat, legelésző lovakat, kö­télre kiterített mosott ruhát, piros személyautókat. Egy nagy család vállalta magára a rit­kítás műveletét, bérmunkában a szövetkezetnek. Ősi mesterség Serbán Mihály család-fő lá­nyaival, vejeivel, unokáival hosszú időre otthagyta hajósi házát, és egész éven át erdő­ről erdőre jár, mint a madár. A Serbán-had kicsinye, nagy­ja gyerekkora óta érti a fafa­ragást, talán bicsakkal a kéz­ben jönnek a világra. Tény az, hogy az egyik vő, Kanalas Jó­zsef sem c:upán a nevében őr­zi ősi mesterségét. A fákat bérmunkában ter­melik ki, feldarabolják, méret szerint szépen összerakják. Amit a maguk számára feldol­gozásra alkalmasnak ítélnek, azt megvásárolják a szövetke­zettől, a többinek az értéke­sítéséről a tsz gondoskodik. Ki hinné, hogy ebben a teflonnal, áru minősége, mennyisége mel­lett nagy gondot fordítanak egész évben a víz- és energia- fogyasztásra. Friss az infor­mációs rendszer, e téren is jó a kapcsolat a gyárközponttal. A műszak után néhány órával már kész a minősítés, ami támpontot ad, hogy a követ­kezőkben mire ügyeljenek job­ban gyártás közben. Eszes Katalin A KPM Közúti Igazgatósága ceglédi üzemmérnökségétől a következő, figyelemre méltó sorokat kaptuk. Érdeklődéssel olvastam a jú­lius 7-én megjelent „Izgalmas játék” című, S. D. aláírással megjelent cikket. Nagy kár, hogy a szerző önmagával is ellentmondásba kerül. Az első, harmadik és ne­gyedik bekezdésben lényegre- törően felsorolja az emberi mulasztások sok-sok esetét. Ezek után nem következete­sen stoptábla kihelyezését lát­ja indokoltnak, és olyan gon­dolatot sugall — bár nem mondja ki —, hogy egy esetle­ges balesetért a forgalom szervezőit is —, lelkiismereti alapon — felelősség terheli. Ezzel az állásponttal nem­csak foglalkozásom miatt, de emberi lelkiismeretem szerint sem tudok egyetérteni. Mi a biztosíték arra, hogy a jelenleg kint lévő és jól lát­ható „Elsőbbségadás kötele­roűanyagokkal, számtalan praktikával gazdagodó korban is kapósak az évezredes múltú faedények. Igaz, hogy nem iszunk ma már csanakból, de a fakanál a főzés nélkülözhe­tetlen eszköze, bár már egyre kevesebb nő státusszimbóluma. Faluhelyen jó pénzt adnak a tágas sózóteknőért, amelyben hatalmas oldal szalonnákat pá­colhatnak hideg téli napokon a böllérek. A fatálakat gyü­mölcsökkel rakják tele, a fa­villa dísznek, de használati tárgynak is jó. Furulya és só­tartó tartozik még a kollekció, ba. Nyárt, füzet faragnék Faragni a nyárfa és a fűzfa a legjobb. Ezek engedelmes­kednek a fejszének, baltának, késnek, haladós velük a mun­ka. Az emberderék vastagsá­gú törzsből a férfiak egy nap alatt kiformálnak egy teknőt. Fakanálból az ügyes és szor­galmas családtag akár ötve- net, hatvanat is elkészít. Az asszonyok sem vonják ki ma­gukat a munkából. A készáru egy részét maguk értékesítik, a többit meg a kereskedők út­Fogadóórák Cegléden a várost tanács épületében, hivatali helyiségé­ben fogadóórát tart július 20-án, szerdán délelőtt 8—12 óráig dr. Horváth Géza vb-tit- kár. R—Go-est Zenél® udvar A zenélő udvar — a ceglédi vasutas klubkönyvtár udvara — ezen a nyáron még öt, mű­soradó együttest fogad. A Kar­thágó, a Skorpió és a Bojtor­ján együttes szerepel a színla­pon, most vasárnapra, július 17-re az R—Go együttes jöttét várják. A műsor mindig 19 órakor kezdődik. Az előadáso­kat népes közönség látogatja, és a műsoradók általában köz­tetszést aratnak számaikkal. Lubickolok Népszerű az idén a ceglédi strand. Naponta több száz láto­gatója van, fürdőzők, nap- fürdőzők. A reggeli órákban a medence környéke utasító sza­vaktól hangos: szorgalmasan gyakorolnak az úszni tanulók, mivel ezen a nyáron megint indítottak úszótanfolyamot. A teknőváió-dSnaszfia iáiéi fáig járják az erdőket Sáfcrlion koszon! rójak a fél p Keskeny nyárfaliget szegődik a régi négyes úthoz, t ahogy az utas elhagyja az útkaparó házát, s elnyúlik 4 egészen Ceglédbercel alá. A kamasz fák — életük ti- % nédzser éveire — alaposan megnyurgultak, ám ahhoz, ^ hogy szép sudár, tekintélyes derekat neveljenek, több ^ élettérre van szükségük. Ezért határozott úgy a ceglédi $ Magyar—Szovjet Barátság Tsz, hogy minden harmadik f, sort kivágat, ekképpen gyérítve a faállományt. Gondolatébresztő sorok A megoldás nem egy tábla ző” tábla hatályát megsértő járművezetők a „STOP”-táb- lát figyelembe veszik? Sajnos, semmi! Természetesen ezex után nem csodálkozhatunk, hogy az „alacsonyabb rendű” táblák jelzéseit is figyelmen kívül hagyják. Gondolom, elsősorban a ne­velési eszközökkel kell meg­teremteni a közlekedés bizton­ságát, és az oktatások során, melyeken a járművezetőket képezik, a szükséges szigor megkövetelése a célravezető út. Amennyiben ezek a megol­dások nem eredményesek, ak­kor már a felelősségre vonást k,éU alkalmazni kellő szigor­ral;-^ ■ -■ - ■ •• * - ■ összegezve: nem az utalt „túltáblázása” a megoldás, a cél, hanem a meglévők betar­tása, illetve betartatása. És ebben a közösség egymásra- hatásának is jelentős szerepe van. Bangó Lajos, az üzemmérnökség vezetője ján teszik pénzzé. Ez a meg­élhetési mód egész évben mun­kát és jövedelmet ad, erre nincs is panaszuk, öntudattal mondják, hogy amíg ők járják az országot, Hajóson, a Kos­suth utca ötvenben kulcsát­adással új házat építtetnek a régi portán, az öreg hajlék he­lyén. Addig azonban, amíg ott megtarthatják a házszentelőt, sokszor ébreszti őket az erdei madárcsicsergés. Ez a szívós família bizony decemberben is a lenge sá­torban talál menedéket, még ha olajkályha fűti, sem lehet­ne másnak barátságos. Az egészség — talán éppen-ezért — mégsem pártol el tőlük. Valószerűtlen idill Szorgalmas, keményen élő embereket ismertünk meg a Ser bán dinasztiában. Számunk­ra szokatlan életmódjuk nekik természetes, magától értetődő. Fától fáig róják az erdőket Az uborkasalátát favillával szi­tázzák. A csillogó szemű, há- romhónapo.; pólyást sem rin­gathatják másban, mint mé­retre szabott nyárfatekenőben. Valami valószerűtlen idill ez, háttérben az autókkal, a ben­zinmotoros Stihl-fűrésszel és a kétkezi munkája értékét józan öntudattal mérő ember alak­jával. Tamasi Tamás ISSN 01»—2500 (Ceglédi Kírlaj 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom