Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-16 / 167. szám
Házi számológép Pécsről A PEST BEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM 1983. JÜLIUS 16., SZOMBAT A Zöldmező erdészete Termelés, telepítés, gondozás Egy kisebb üzem termelésirányítására éppúgy alkalmas lehet a péceli Tri-Ton Ipari Szövetkezet által hamarosan gyártásba vett Home-computer, házi számolóberendezés, mint akár az iskolai oktatásban. Képünkön: Fülöp Béla művezető az Impui- zustechnika GM által kifejlesztett számológépet mutatja be. Hancsovszki János felvétele Munkaalkalom helyben Bútorok, tőkés exportra Ésszerű rehabilitáció Erdőkertesen Mostanában különösen jó, vagy jobb az átlagosnál azoknak, akik kevés utazással lakóhelyükön érik el munkahelyüket. Nemcsak az utazástól, hanem ennek anyagi következményeitől is mentesül munkás és munkáltató. Lehet persze olyan helyzet, amikor az utazás mindkettőnek megéri. Ez a ritkább. Az biztos, hogy az erdőker- tesiek egy része jól járt vele korábban is, hogy néhány ismert ipari üzem, szövetkezet telepet létesített náluk. A budapesti Villgép Ipari Szövetkezet például százhúsz állandó és mintegy nyolcvan be- dolgozó munkatársat foglalkoztat, nagyrészt a tőkés exportra menő alumíniumból öntött kerti bútorok gyártásában, s egy kisebb hányaduk pedig a tekercselőben talál munkát magáinak. A szövetkezet ugyanis évenként ötezer asztali köszörűgépet gyárt, S ezekhez a villany- motorokat is ők készítik. A motorok tekercselésére Erdőkertesen is berendeztek egy kis részleget. Amint azt Béres István telepvezető elmondotta, a tekercselőben zömmell olyan embereknek adnak munkát, akik éppen nagyobb családi elfoglaltságuk miatt vagy mert az egészségükre ártalmas helyen nem tudnának dolgozni, azoknak is kereseti lehetőséget teremtsenek. Házon belül valósítottak meg tehát bizonyos ésszerű rehabilitációt. F. I. a magyar nép és föld múltjából. És nincs más könyv, amelyből annyit lehetne tanulni, mint éppen ebből az élő és állandóan új lapokkal gyarapodó történelemkönyvből. Megismerése, tanulmányozása még nyugdíj asikorban is megéri a törődést és fáradságot. Hogyha mezőgazdasági termelőszövetkezetekről hallunk még mindig jobbára a gabonatermelés, általában a növénytermesztés és az állattenyésztés jut az eszünkbe, s nincs is ebben semmi furcsa. A képzettársítás jogos: a közös gazdaságoknak ma is természetesen elsősorban a hagyományos mezőgazdasági tevékenység, ahogy szakberkekben mondják, az alaptevékenység a fő feladatuk. Kétszáz hektáron De ha jobban utánagondolunk, az elmúlt évtizedben alaposan megváltozott a helyzet a többi területet illetően, vagyis a melléktevékenységek megítélése tekintetében. Egykor bűnnek számított, ha egy termelőszövetkezet ilyennel próbálkozott, ma már inkább bátorítják a vállalkozó l*ed- vűeket: foglalkozzanak csak kiegészítő tevékenységgel is, ipari jellegűvel, ha egyszer jól jön a tagságnak, hogyha hiányt pótol. Azért előfordul manapság is. hogy bizonyos vállalkozásokat furcsáit a felügyelő hatóság vagy a közvélemény. Holott, például a járásban is, csak fehér holló az; olyan gazdaság, ahol beérik az alaptevékenységgel. Az erdőgazdálkodás az más. Az alighanem végképp a háttérben marad, ahhoz nem fűződnek gyanús vagy lelkesedő felfogások, alighanem többségünk állami feladatnak. az állami erdészetek dolgának tártja a fakitermelést, erdő- telepítést. gondozást. Pedig ez már régen a szövetkezetek dolga is. Így például a vácszentlászlói Zöldmezőnek, ahol Máté Imre az erdészeti ágazat vezetője. Tájékoztatása szerint az ágazat kétszáz hektárnyi erdőterületen gazdálkodik, s nemcsak telepítik az erdőt, nemcsak k'— Egyre nehezebb kiválasztani az országnak azt a réázét, ahová kirándulást szervezhetünk — mondják a hé- vízgyörki nyugdíjasklub ta'g- jai. — Sok helyén jártunk az országnak, nagyon messzi útra pedig nem vállalkozhatunk, mert egy napnál hosz- szabb időre nem hagyhatjuk el az otthonunkat. Mindany- nyiunknak kertje, szőlője, sokunknak fóliája, állata van. — Július 17-én a sok elfoglaltság, munka ellenére is útnak indulunk — mondja Réti István, a klub vezetője. — Tekintettel arra, hogy hazánk távolabbi tájával ismerkedünk, reggel hat órakor már indul velünk az autóbusz. Az útirány Pusztaszer, Szeged. — Pusztaszer azért is fontos — magyarázza a kirándulás célját Tóth Gábor —, mert Anonymus krónikája szerint 896-ban itt kötötte meg a hét honfoglaló vezér a vérszerződést, itt tartották az első törvénykező gyűlést. Helyén 1896-ban nagyméretű emlékművet emeltek. 1945 tavaszán, mintegy az új honfoglalás jelképeként itt, a Pallavicini őrgrófok marnmut- birtokán. az emlékmű melletti parcellán kezdték meg a földreformot, az ezeréves per ítéletének gyakorlati végrehajtását. A Nemzeti Emlékparkot az utóbbi években gondosan megtervezték és felépítették, biztos sok élményt nyújtanak a látnivalók. Megnézik majd — tervezik a nyugdíjas kirándulók —, a szegedi Kultúrpalotát, sétálnak a nagy kiterjedésű Tisza- parti park fasorai között, megkóstolják a csípős szegedi halászlét. s ha idejük engedi, fürdenek a város strandján. Ügy készülnek az útra. akár a kisdiákok — nyitottan, fogékonyan a kínálkozó látnivalók megismerésére. — Azért megyünk — mondja Réti István —. hogy felfedezzük hazánknak ezt a részét is. Az elmúlt évek soksok kirándulásán megtanultuk. hogy hazánk területe olyan, mint egy nyitott könyv Seres Csilla A napokban tartották meg Debrecenben a XIX. nyári úttörő-olimpia döntőit. Pest megyét az úttörő J,eánytorná- ban a túrái csapat képviselte. Ebben a sportágban összesen 24 csapat indult, s a mieink a negyedik helyezéssel büszkélkedhetnek. De ahogyan Varjú Mihályné tornatanár, a túrái kislányok edzője mondta: csak egy hajszálon múlott a dobogóra kerülés. A csapatban 3 nyolcadikos és 3 hatodikos kislány képviselte a megyei színeket. A nagyok: Borbély Judit. Németi Beáta és Sima Mária, a kicsik pedig: Csörgi Erzsébet, Demetrovics Krisztina és Seres Csilla. Az utóbbi három kislányt kerestem meg és kértem őket, hogy mondjanak néhány szót önmagukról, és természetesen a tornáról is. Törötl ujjal Seres Csilla nagyon megijedt, amikor a verseny előtt két héttel eltört az egyik ujja. Úgy gondolta, hogy nem juthat el a versenyre a sérülés miatt. Végül az orvos igent mondott es Csilla ötödik alkalommal szerepelhetett úttörő-olimpián. Ö megyénk legjobb úttörő leánytornásza. Idejének nagy részét lekötik az edzések. Általában hetenként 5 alkalommal gyakorolnak 3—3 órát. Emellett otthon is gyakorol édesapja segítségével, aki ugyan nem tornász, hanem a Vörös Meteor SC labdarúgó-csapatának edzője. Ne higgye azonban senki, hogy Csilla elhanyagolja a sportolás miatt tanulmányi munkáját. Az átlageredménye 4,7. Kegyelem Demetrovics Kriszti nagy fölénnyel nyerte meg annak idején a házibajnokságot, és a megyei versenyen is második lett Csilla mögött. A kicsik között ő a rangidős, már hatodik alkalommal jutott el az úttörő-olimpia országos döntőjére. Még csak másodikos volt, amikor Szegeden a termelik a fát, hanem maguk is foglalkoznak csemeteneveléssel, s más erdészeti szolgáltatásokat végeznek. Évente mintegy 630 köbméter fát vágnak ki, amit az ötfős komplex fakitermelő brigád végez. A faanyag nyolcvan százalékát eladják, a többit a gazdaság maga használja fel. A fakitermelésnél régóta úgy járnak el. hogy még ugyanabban az évben a telepítést, vagyis a pótlást is el tudják végezni. Ennek köszönhető, hogy 1979. óta nincs a szövetkezetnek erdőfelújítá- sd hátraléka. Azóta évente átlagban tizenöt hektáron ültetnek új erdőt, s ez sem mellékes: olyan helyeken, ahol a nagyüzemi mezőgazdasági termelés már nem lehetséges, vagy nem gazdaságos. Az erdőgazdálkodás tehát olyan területeket hasznosít, amelyek különben parlagon maradnának. Az erdőtelepítés költségeinek nagyobb része célcsoportos állami pénzből származik, de ez nem fedezi a teljes ösz- szeget. A hiányzó részt idáig eredményesen gazdálkodta ki az ágazat, s hogy ez mennyire így van, arra bizonyíték, hogy az erdőfelüigyeletl szerv tavaly eredményes fásítási emlékplakettet adományozott a termelőszövetkezetnek. A csemetekerlben Facsemetéket két helyen, a vácszentlászlói és a zsámboki csemetekertben nevelnek a Zöldmezőben, mintegy tíz hektáron. Azt tervezik, hogy jövőre a csemeték húsz százalékát használják majd fel saját telepítésre a többit értékesítik a gödöllői gt és más cégek, erdőgazdaságok részére. Tekintélyes a szám: a megtermelt majdnem két és fél millió csemetéből az idén már egymilliót eladtak. Nagyobb részt lombos csemetéket nevelnek, de sok a fenyő, túrái kisdobosok csapata harmadik lett. Ennek az aranycsapatnak volt tagja Kriszti is. Arra a kérdésre, hogy izgult-e a verseny előtt, határozott nemmel felelt: abban biztos volt, hogy az első hat között ott lesz a túrái gárda. Egyik tanár bácsi azt mondta, hogy kopaszra vágatja a haját, ha ott leszünk az első három között! — mondja Kriszti. — Hát megkegyelmeztünk neki. — Az ő tanulmányi átlaga is pontosan 4,7. Jó barátnők Csörgi Erzsiké, a harmadik kislány. Ö is állt már többDemetrovics Krisztina kevesebb a parkosítási anyag, suháng és sorfa. Szerződéses szolgáltatás Erdészeti szolgáltatásokat több évre szóló szerződések alapján teljesít a közös gaz- dasáig. A legnagyobb ilyen munka az, amire a Gödöllői Agrártudományi Egyetemmel szerződtek: ők kezelik az ötvenhárom hektáros park erdejét, ami fakitermelést, erdőápolást és telepítést jelent. A Közép-magyarországi Mesterséges Termékenyítő Vállalat részére tanyafásítást és parkosítást vállaltak, s csak ez majdnem háromszázötvenezer forint bevételt jelent a termelőszövetkezetnek. S ezt a jövedelmező munkát éppúgy, mint az ágazatban adódó többi feladatot mindössze tizenkét állandó dolgozóval, huszonegy nyugdíjassal ép némi külső segítséggel látják el. G. Z. A siop progromjo Gödöllő, művelődési központ: Pest megyei ifjúsági amatőr csillagásztalálkozó. Előadó Zombori Ottó: Az amatőr csillagász munkalehetőségei, délelőtt 9 órától. A XX. század karikaturisták szemével, kiállítás. Balázs-Piri Balázs, Brenner György, Dal- los Jenő, Lehoczki István és Sajdik Ferenc karikatúrái, 10— 18 óráig tekinthetők meg a Gödöllői Galériában. Jeney István színházi fényképei láthatók 10—20 óráig, az emeleti galériában. Szolgáltatások: apróhirdetés, cserebere 14—18 óráig, zenebutik 14—18 óráig. Veresegyház, művelődési központ: Térvideodiszkó szabadtéren, 20 órakor. Csörgi Erzsébet szőr a dobogón helyi és megyei versenyeken. Most néhány nappal az esemény előtt kapott egy elég súlyos torok- gyulladást. Még majdnem 38 fokos volt a láza, de az utolsó edzésre beszökött az iskolába. És meg is gyógyult, ö is ötödik alkalommal vett részt olimpián. Sok más versenyen képviselte a túrái színeket: legszívesebben a nagykőrösi edzőtáborra emlékezik, ahol éjszaka a fiúk alkalmatlankodtak az ablak alatt, de nem sokáig, mert a kardos kislányoktól hideg zuhanyt kaptak. Erzsiké a három tornászpalánta közül a legjobb tanuló, átlageredménye 4.9. Az edző véleménye szerint mindhárom kislány nagyon tehetséges és szorgalmas. Remekül állnak helyt az iskolai és úttörőmunkában is. Mindemellett jó barátnők is. Takács Pál i Szombati jegyzet is FeEvkíógosífás Divat szidni manapság, egyebek közt, a vasutat. Nem mintha korábban oly nagyon elégedettek lehettünk volna vele, de mi tagadás, a duplájára nőtt utazási költségek mellett még az igénytelenebbek is könnyebben észreveszik a hibákat: a késést, a koszos kocsikat, a rövid és megritkított szerelvények gyakori zsúfoltságát, a tájékoztatás hiányát, a piszkos állomásokat, s általában valahogy az egésznek a fejletlenségét, lehangoló külsőségeit. Igazságtalanság lenne persze mindezek miatt egyként pálcát törni az illetékesek feje fölött, tudjuk: ahhoz, hogy a MÁV-nál is rendben, sőt: a korábbinál nagyobb rendben menjenek a dolgok, nemcsak elhatározásra van szükség, hanem megfelelően képzett munkásokra, s természetesen sok-sok pénzre. S mert az emberek általában tájékozatlanok az átfogóbb vasúti pénzügyi kérdésekben, de sejtik, hogy nem lehet könnyű a felelősök élete sem, megértéssel viszonyulnak a vasút viselt dolgaihoz. Jómagam csak elvétve látok fejcsóváló, netán dühösen ordítozó, vagy a jegy árának visszatéri lését, mérséklését követelő utasokkal. De ha bárkivel szóba elegyedik az ember, kiderül, meglehetősen hasonló a megítélés. Akad persze, aki jó példákat sorol. Egyik ismerősöm, s rövid, egy-két hetes saját tapasztalatom alapján igazat adhatok neki, a váci vonalon szerzett kedvező benyomásairól beszélt. Hoz- zátehetem: két hét alatt jószerivel egyetlen percnyi késés elő nem fordult; a végig nemdohányzó kocsikból összeállított személyvonatok belül kifogástalanul tiszták voltak, az állomások — talán éppen a váci kivételével — rendezettek, kényelmesek. A hatvani szárny sajnos kevésbé dicsérhető. S még kevésbé a gödöllői állomás. Persze a túlzásokat elkerülendő, itt sem állíthatjuk, hogy az egész úgy, ahogy van, rossz. Minden bizonynyal sok-sok munkájába kerül számos itt dolgozónak, hogy legalájbb olyan legyen a környék, az utasok kiszolgálása, mint amilyen. Ne is beszéljünk most a koszról, piszokról, hiszen ez nem is csak a MÁV felelőssége, ahhoz, hogy rend és tisztaság legyen két fél együttes jószándéka szükségeltetik. Egy dolog azonban feltétlenül bosszantó, ráadásul azért, mert laikusként úgy gondolom, viszonylag kis költséggel orvosolható lenne. Saját bőrömön tapasztalhattam: jaj annak, akinek nincs saját menetrendje. Mert amíg az országban azt hiszem már általános, itt, a gödöllői állomáson egyszerűen nincs tudakozó, nincs telefonos felvilágosító szolgálat a vonatok indulásáról, érkezéséről, netán késéséről. Amikor a postaközponton keresztül á 119-es számot kapcsolták kérésemre, egy férfihang mint temetkezési vállalat jelentkezett be, s csak megrökönyödésemre tisztázta nevetve a tréfát: azért mondta ezt, mert elege van abból, hogy állandóan ezen a számon érdeklődnek. De ha már felvette s elárulta magát, végül hajlandó volt megmondani, hogyan juthatok vonattal Gödöllőről Egerbe. Ehhez tudnom kellett az itteni indulást, a füzesabonyi érkezést, s az Egerbe tartó csatlakozás idejét. Az elsőt hosszú keresgélés után még pontosan megmondta, a másik kettőt nem. Bosszankodhattam útközben. Igaz lehet, hogy a gödöllői állomáson nincs pénz egy külön telefonvonalra és egy információs szolgálatra? Hát már ennyire rosz- szul állna a szénánk? S pont nálunk csavódna le? Gáti Zoltán ISSN #133—1957 (Gödöllői Hírlapi V Tarai tarnászolimpakonok Csak egy hajszálén miífett Pusztaszer, Szeged Kiránduló nyugdíjasak Minden iránt fogékonyan
