Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-16 / 167. szám

1983. JÚLIUS 16.. SZOMBAT ’xMtom Az Auguszt cukrászda díszes berendezési t&rgyal A tsemege-tsináiék évszázadai Rokokó berendezések, mu. ranói tükrök, biedermeier cuk­rászdái enteriőrök, korabeli műhelyek, munkaeszközök kö­zött sétálhat a látogató a Ke­reskedelmi és Vendéglátó­ipari Múzeum új állandó ki­állításán, amely a hazai cuk­rászipar történetével ismertet meg. A középkorból származnak az első magyarországi cuk­rászipari emlékek, amikor is gyógyszeresek készítették a cukorkákat, a gyümölcsből va­ló italokat, az édességeket. Mátyás király és Beatrix itá­liai kapcsolatai kedvezően ha­tottak a cukros ételek elter­jesztésére — édes italokat, gyümölcspárlatokat, bonbo­nokat, cukrozott gyümölcsö­ket készítettek az udvarba hí­vott mesterek. A keleti édes­ségekkel a törökök ismertet­ték meg a magyarokat, később a bevándorolt svájci, francia és olasz cukrászok készítmé­nyé! lettek kedveltek. A 18. században már ismer­ték a fagylaltot és 1700-ban Svájcból kerültek hozzánk a mandulás sütemények. E korból az édesség! iszí- tők, a tsemege-tsínálók recept­jeit, munkaeszközeit, árukíná­latát sorakoztatja fel a kiál­lítás. Cukor és tragant fel- használásával készített plasz­tikus kompozíciókat asztal­díszeket — az ipari művészi termékeit láthatjuk a vitri­nekben. » Kezdeményező gyógyszeresek Mesterségelnevező Széchényi Képesítéshez kötött cukrászat A chocolat macher csokolá­dét készítette, figurákat, táb­lás árut. A céhen kívüli kéz­művesiparként gyakorolt te­vékenység a 19. század köze­pétől gyáriparrá lett. Mézeskalács formák, figu­rák ismertetnek meg a kö­zépkori eredetű bábsütő és vi­aszöntő iparral. Szabályok, mellyekhez magát a Vándorló érdemlendő büntetés alatt al­kalmaztatni tartozik — olvas­hatjuk az egyik korabeli ira­tot — köteles a 3 esztendőre megengedett vándorlásnak idejét hasznos munkával töl­teni ... s magát a koldulástól megtartani. 1842-ben töltötték ki Heinrich József mézeska- lácsos vándorlókönyvét. Érdekes adat, hogy a cukor­műves és cukorsüteményes ki­fejezés helyett Széchenyi Ist­ván használta először 1830- ban a cukrász szót. Űjsághirdetések, hagyatéki leltárak tudósítanak a 18. szá­zad utolsó évtizedéből a cuk- rásziműhelyek 'berendezésé­ről. Ekkor , még mindig befőt­tek, gyümölcskészítmények voltak a cukrászat fő termé­kei. Ezeket követte a tragant áruk (asztali díszek), sütemé­nyek, cukorkák, a likőr- és a fagylaltkészítés. A cukrászok bálok, ünnepi lakomák édes­ségeit szállították, asztal­díszeket és felszereléseket is kölcsönöztek. A korábban csak elvitelre termelő cukrászat a 19. szá­zadban a helyben fogyasztás ra is felkészült. A múlt század fontosabb üzletalapításait táblázat is­merteti: 1823-ban nyílt a Fi scher, 1827-ben a Schwabel — a későbbi Ruszwurm —, 1848- ban a Kugler — a későbbi Gerbeaud 1870-ben az Au- guszt, 1892-ben a Lukács, 1896- " ban a Hauer cukrászda. 1818- ban a debreceni Caderas Wio­larjdfa 1828-ban a miskolci Jóst — a'későbbi kpraríüs íp>: 1865-ben Pécsett a Caflisch. E cukrászdák berendezési tárgyai, egy-egy díszes ente­riőr, tányérok, tálak, a készít­mények fényképei, cukorkás- dobozok számlák, árjegyzékek idézik a korhű hangulatot. És oklevelek. Érdemrend az 1876- os fdagyar Országos Ipar- Termény és Állat Kiállításról Reinhardt József úrnak, Gyu­lán jó Ízlést tanúsító cukrá­szati készítményeiért. Az 1884-es ipartörvény a cukrászatot képesítéshez — tanonc-vizsga és 2 év szakmai gyakorlat — kötötte. Láthatók a kiállításon a különböző ipar­testületek emlékei. 1858 a Bu­dapesti Cukrászsegédek Be­tegsegélyező Egylete, '1903 a Magyarországi Cukrászifjak Szakegylete és Önképzőköre, 1907 az első Cukrász- és Mé- zeskalácsos Kongresszús — 1921 az Országos Cukrász Szö­vetség megalakulásának dátu­ma. A magyarországi cukrász­ipar néhány száz évét tények, tárgyak és hangulatok által idézi fel a Vendéglátóipari Múzeum tanulságos és Szemet gyönyörködtető kiállítása. Kádár Márta 1 A Buda-vizivárosI Friefll cukrászda 1870-böl származó berendezése. Cukrászmübely a századfordulón Fontos kérdések Fiatal párak válaszai Mintegy négyezer fiatal pártól — a házasodok 6 szá­zalékától — kérdezték meg az utóbbi egy évben a házassági tanácsadó szolgálatok: mikor és hol ismerték meg egymást? Hány gyermeket szeretnének? Van-e megfelelő lakásuk? Szüleik segítik-e családalapí­tásukat? A következő 15 esz­tendőben háromévenként új­ra megkérdezik ugyanezeket a fiatalokat: megvalósultak-e terveik, elképzeléseik? Szület­tek-e gyermekeik? Életkö­rülményeik kedvezőek-e? Terveik és helyzetük Nem véletlenül érdeklődnek éppen e nemzedék tagjaitól ök ugyanis abban az időszak­ban születtek, amikor orszá­gunkban sok nő szakította meg terhességét, kevesebb gyermek jött a világra, mint az azelőtti és az azután kö­vetkező években. Családalapí­tási terveik, anyagi helyzetük nem közömbös társadalmunk­nak. E vizsgálatsorozatot 1966- ban kezdték meg, miután az ötvenes évek második felétől egyre nagyobb mértékben csökkent a születések száma. A vizsgálat után következő évtizedben a népesedéspoliti­kai határozatok, rendelkezé­sek bizonyos mértékig kedve­zően befolyásolták a fiatalok életkörülményeit, a népesedé­si helyzetet. Amíg a fiatal pá­rok kétharmada házassága kezdetén a szüleinél, rokonai­nál, ismerőseinél lakott, több mint 10 százaléka albérletbe kényszerült s csak mintegy ötödé kezdte a közös életet önálló lakásban, addig házas­ságuk hatodik évében több mint 70, tizennegyedik évében 90 százalékának külön ottho­na volt. Az önálló lakásban élő há­zaspároknak több a gyermeke, mint azoknak, akik családtag­ként élnek. Az 1966-ban há­zasodott nők — a népességpo­litikai határozatok hatására — házasságuk 14. évéig több gyermeket hoztak a világra, mint amennyit házasságköté­sük előtt terveztek. Keveseb­ben szültek két gyermeket, mint amennyien szerettek vol­na, viszont többen — tervei­ket túlhaladva — három-négy gyermeknek adtak életet. Hullámzó statisztika Az 1974-ben házasodott nők az első hat évben több gyer­meket szültek, mint az 1966- ban házasodottak ugyanannyi idő alatt, főleg az 1973-as né­pesedéspolitikai intézkedések ösztönző hatására. Többségük azonban 1980-ban kevesebb gyermeket kívánt, mint amennyit kezdetben tervezett. Az egy gyermeket kívánók aránya megkétszereződött, s a három gyermeket tervezőké 20 százalékról 13 százalékra csökkent. Vegyszerártalom Minden évben visszatérő probléma: nem megfele­lően használják a növény­védő szereket a háztáji gazdaságokban, kiskertek­ben. Emiatt számosán be­tegednek meg. Az idén az eddigieknél is több ilyen mérgezés volt az utóbbi hetekben is. Dr. Dési Illés, az Országos Közegészség- ügyi Intézet főosztályveze­tő főorvosa szerint: akár­csak a nagyüzemeknek, a kistermelőknek is be kell tartaniuk az e szerek hasz­nálatára vonatkozó előírá­sokat. Tájékozatlanságuk­kal, gondatlanságukkal ugyanis veszélyeztethetik mind a maguk, mind a fo­gyasztók egészségét. Fontos tudnivaló: csakis a megengedett és megfele­lő koncentrációjú szereket használják a kistermelők, azokat is csak az utasítás szerint, és védőruhában permetezzenek. Súlyos kö­vetkezményei lehetnek an­nak, ha nem fedik be tes­tüket, amikor ezekkel a szerekkel dolgoznak. Lé­nyeges az is, hogy csak annyi permetezőszert ké­szítsenek elő, amennyit fel­használnak, a szerek gön­gyölegjeit pedig égessék el. A permetezőruhákat ne mossák más holmival együtt, a mosóvizet pedig a permetezett területen önt­sék szét. A permetezett nö­vények gyümölcsét csakis az előírt várakozási idő el­telte után értékesítsék. Smhadstrandok — engedély nélkül A víz ezernyi veszély hordozó ja Sokan sóhajtoznak munkahelyükről útban hazafelé a zsúfolt és fülledt autóbuszokon, villamosokon: bárcsak nyakig merülhetnének valamelyik strand hűs vizébe! Lelki S3£ipeilf előtt megjelenik a reklámfiimekröl is­mert kép: á több holdas, árnyas park, a kristálytiszta ha­bokból felbukkanó sellő szépségű leányzó. Türelmetlenül várják a hétvégét, hogy végre kivehessék részüket a paradicsomi boldogságból. jára vagy a rne^ye valame­lyik elhagyatott bányatavához. Itt ugyan nem állhatnak sor­ban órákat a lángosért, és a kabinnal együtt hiányzik a kabinos néni is, de hallani a szél susogását és a víz nem a benne hemzsegő emberi tes­tektől fodrozódik. Kell a kikapcsolódás Szombatra azonban vala­hogy megváltozik az , idilli kép. Déltájt a hűs víz már nem nevezhető kristálytisztá­nak, s a karcsú hölgyeken kí­vül vaskos nagymamák, visíto- zó kölykök és magnót bőgető kamaszok is helyet kérnek a strandokon. Ordít a megafon, a medencékben legfeljebb álló­helyhez lehet jutni. S, ha si­kerül szert tenni egy törülkö- zőnyi pázsitra, az arrajárók habozás nélkül a napkúrázó fejére hamuznak, szerencsé­sebb esetben csak meggondo­latlanul szanaszét nyújtott végtagjain esnek keresztül. A gyengébb idegzetű pihen­ni vágyók tehát elhessegetik maguktól a csalogató reklám- film-kockákat és más kikap­csolódási lehetőség után néz­nek. Aki mint telektulajdonos, nem birtokolhat egy darabka természetet, útra kel, hogy csendes, nyugodt vízparti köz­területet keressen magának. Így jutnak el a Duna part­Magyar—szovjet együttműködés Integrált áramkörök /Megkezdték az első szovjet technológiai sor felszerelését a Mikroelektronikai Vállalat­nál. Az ott meghonosuló új technológiával jövőre megkez­dik a különféle integrált áramkörök próbagyártását, 1985-ben pedig a nagy soroza­tú termelést. Addigra már va­lószínűleg egy másik, hasonló: gyártósort is felszerelnek az üzemben. Ily módon jelentős lépést tesz a magyar ipar az elektronikai központi fejlesz­tési program megvalósítása útján. A magyar és a szovjet elektronikai ipar között már eddig is széles körű termelési és műszaki-tudományos együttműködés alakult ki. Az Ipari Minisztérium a szovjet műszeripari, rádióipari, hír­közlési eszközöket gyártó és az elektronikai ipari tárcákkal munkacsoportokban rendsze­resen egyezteti a fejlesztése­ket és a kölcsönös szállításo­kat. Hasonló intenzív kapcso­latot építettek ki' a szovjet gyógyászati eszközöket gyártó iparral is. A minisztériumok közötti együttműködést egyre inkább a közvetlen vállalati kapcsolatok teszik eredmé­nyessé, például az Egyesült Izzó közösen fejleszt a Szvet­lána és a Melz egyesüléssel, a Medicor és a MOM pedig szá­mos grúz és balti köztársaság­beli vállalattal. Az elektronikai ágazatban a legszélesebb körű együttmű­ködés a számítástechnikában a járműipari részegységek gyártáséban és a komplett mezőgazdasági laboratóriumok szállításában valósult meg. Fürödni tilos! Ezek az úgynevezett szabad­strandok. Ami a köznyelv sze­rint azt jelenti, hogy nincs ki­építve, bekerítve, nem kell belépődíjat fizetni. Csakhogy, mint azt Tóth József, a Pest megyei Tanács - vízügyi cso­portvezetője elmondta, ezek a területek tulajdonképpen nem szabadstrandok. Ugyanis, a nemrégiben készült felmérés alapján talán 3-4 olyan ter­mészetes vizű strand van a megyében, ahol eleget tettek a biztonságtechnikai, vízren­dészeti feltételeknek. — Mivel a szabad vizeknél nincs kiépített meder, na­gyobb a balesetveszély. Ismer­jük a nyár végi —idén már nyár eleji! — szomorú statisz­tikákat, még a strandokon, a sekély vízben is sokan meg­fulladnak, elsősorban saját felelőtlenségük következtében A természetes partok kiépíté­se, a háttérlétesítmények meg­teremtése az ivóvízcsap, a W. C., zuhanyozó létrehozása legalább olyan beruházást igé­nyel, mint a mesterséges strandok építése. Ráadásul ezeknek a fenntartása ráfize­téses. Jelenlegi anyagi hely­zetünkben legfeljebb olyan kezdeményezésekre támasz­kodhatunk, amelyeknél vala­milyen gazdálkodó szervezet vagy vállalat hozzájárul a költségekhez. Megszoktuk már a Duna mentén, hogy csaknem min­denütt a fürdést tiltó táblák­kal találkozhatunk. Megkér­deztük dr. Somosi Györgyöt. a Pest megyei KÖJÁL igaz­gatóhelyettesét, vajon a víz szennyezettsége okozza-e a ti­lalmat? — Részben az, részben az anyagi nehézségek. Ahol a ta­nács nem tudja megteremte­ni a háttérlétesítményeket, nem tud őrszemélyzetet, men­tőcsónakot biztosítani, hiába jó a vízminőség, nem szabad fürdeni, mert veszélyes. Ugyanakkor előfordul az is — például Visegrádon, Sződli- geten vagy a Ráckevei-Duna- ág több településén —, hogy a növekvő szennyezettség, a szalmonellafertőzés veszélye miatt nem adunk működési engedélyt. Sok helyről azonban nem Is kérnek. Nem biztos, hogy a szigorú követelményeknek a szerény fabódék megfelelnek. A strandolók azonban mit sem tudnak a fejük fölött zaj­ló vitákról, az ő érdekeiket védő rendeletekről. Tele a du- nabogdányi föveny, s Kisoro­sziban. a legalitáshoz szüksé­ges egyetlen mellékhelyiség­re néha 40-50 ezer ember jut. Pedig a Duna habjain csak azért nem látszik a szennye­zettség, mert már régóta meg­különböztethetetlen, gyanús hordalékokat sodor magával. Elmaradt rekultiváció A bányatavak sokkal tisz­tábbak — folytatja dr. Somo­si György. — Általában egyes, néhol kettős minőségi osztályú a vizük. Vigyázunk is, hogy parcellázásokkal és az ezzel járó szennyvízbevezetésekkel ne rontsák a helyzetet. Csak hát, az ilyen tavak ve­szélyesek. Mert hirtelen mé­lyül a medrük, és így köny- nyen beléjük fullad az, aki nem tud úszni. S, ha már nem lehet abban bízni, hogy a felnőttek felelősséget éreznek saját éle­tük iránt, igyekezni kell leg­alább azt elérni, hogy o követ­kező generációk ne legyenek ennek a veszélynek kitéve. Tanuljanak meg úszni is — olyan természetesen, mint jár­ni, szaladni, kerékpározni. Er­ről gondoskodni az iskola és a szülők felelőssége. — Sokkal könnyebb lenne a dolgunk — fejezi be Tóth Jó­zsef, a Pest megyei Tanács cso­portvezetője' a beszélgetést —, ha a kavicsbányák művelői eleget tennének kormányren­deletben meghatározott fel­adatuknak. A művelés befe­jeztével egy rekultivációs ter­vet kellene készíteniük és gon­doskodniuk a vízfelület hasz­nosításáról, a part rendezésé­ről. Márvány! Ágnes

Next

/
Oldalképek
Tartalom