Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-16 / 167. szám
1983. JÚLIUS 16.. SZOMBAT ’xMtom Az Auguszt cukrászda díszes berendezési t&rgyal A tsemege-tsináiék évszázadai Rokokó berendezések, mu. ranói tükrök, biedermeier cukrászdái enteriőrök, korabeli műhelyek, munkaeszközök között sétálhat a látogató a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum új állandó kiállításán, amely a hazai cukrászipar történetével ismertet meg. A középkorból származnak az első magyarországi cukrászipari emlékek, amikor is gyógyszeresek készítették a cukorkákat, a gyümölcsből való italokat, az édességeket. Mátyás király és Beatrix itáliai kapcsolatai kedvezően hatottak a cukros ételek elterjesztésére — édes italokat, gyümölcspárlatokat, bonbonokat, cukrozott gyümölcsöket készítettek az udvarba hívott mesterek. A keleti édességekkel a törökök ismertették meg a magyarokat, később a bevándorolt svájci, francia és olasz cukrászok készítményé! lettek kedveltek. A 18. században már ismerték a fagylaltot és 1700-ban Svájcból kerültek hozzánk a mandulás sütemények. E korból az édesség! iszí- tők, a tsemege-tsínálók receptjeit, munkaeszközeit, árukínálatát sorakoztatja fel a kiállítás. Cukor és tragant fel- használásával készített plasztikus kompozíciókat asztaldíszeket — az ipari művészi termékeit láthatjuk a vitrinekben. » Kezdeményező gyógyszeresek Mesterségelnevező Széchényi Képesítéshez kötött cukrászat A chocolat macher csokoládét készítette, figurákat, táblás árut. A céhen kívüli kézművesiparként gyakorolt tevékenység a 19. század közepétől gyáriparrá lett. Mézeskalács formák, figurák ismertetnek meg a középkori eredetű bábsütő és viaszöntő iparral. Szabályok, mellyekhez magát a Vándorló érdemlendő büntetés alatt alkalmaztatni tartozik — olvashatjuk az egyik korabeli iratot — köteles a 3 esztendőre megengedett vándorlásnak idejét hasznos munkával tölteni ... s magát a koldulástól megtartani. 1842-ben töltötték ki Heinrich József mézeska- lácsos vándorlókönyvét. Érdekes adat, hogy a cukorműves és cukorsüteményes kifejezés helyett Széchenyi István használta először 1830- ban a cukrász szót. Űjsághirdetések, hagyatéki leltárak tudósítanak a 18. század utolsó évtizedéből a cuk- rásziműhelyek 'berendezéséről. Ekkor , még mindig befőttek, gyümölcskészítmények voltak a cukrászat fő termékei. Ezeket követte a tragant áruk (asztali díszek), sütemények, cukorkák, a likőr- és a fagylaltkészítés. A cukrászok bálok, ünnepi lakomák édességeit szállították, asztaldíszeket és felszereléseket is kölcsönöztek. A korábban csak elvitelre termelő cukrászat a 19. században a helyben fogyasztás ra is felkészült. A múlt század fontosabb üzletalapításait táblázat ismerteti: 1823-ban nyílt a Fi scher, 1827-ben a Schwabel — a későbbi Ruszwurm —, 1848- ban a Kugler — a későbbi Gerbeaud 1870-ben az Au- guszt, 1892-ben a Lukács, 1896- " ban a Hauer cukrászda. 1818- ban a debreceni Caderas Wiolarjdfa 1828-ban a miskolci Jóst — a'későbbi kpraríüs íp>: 1865-ben Pécsett a Caflisch. E cukrászdák berendezési tárgyai, egy-egy díszes enteriőr, tányérok, tálak, a készítmények fényképei, cukorkás- dobozok számlák, árjegyzékek idézik a korhű hangulatot. És oklevelek. Érdemrend az 1876- os fdagyar Országos Ipar- Termény és Állat Kiállításról Reinhardt József úrnak, Gyulán jó Ízlést tanúsító cukrászati készítményeiért. Az 1884-es ipartörvény a cukrászatot képesítéshez — tanonc-vizsga és 2 év szakmai gyakorlat — kötötte. Láthatók a kiállításon a különböző ipartestületek emlékei. 1858 a Budapesti Cukrászsegédek Betegsegélyező Egylete, '1903 a Magyarországi Cukrászifjak Szakegylete és Önképzőköre, 1907 az első Cukrász- és Mé- zeskalácsos Kongresszús — 1921 az Országos Cukrász Szövetség megalakulásának dátuma. A magyarországi cukrászipar néhány száz évét tények, tárgyak és hangulatok által idézi fel a Vendéglátóipari Múzeum tanulságos és Szemet gyönyörködtető kiállítása. Kádár Márta 1 A Buda-vizivárosI Friefll cukrászda 1870-böl származó berendezése. Cukrászmübely a századfordulón Fontos kérdések Fiatal párak válaszai Mintegy négyezer fiatal pártól — a házasodok 6 százalékától — kérdezték meg az utóbbi egy évben a házassági tanácsadó szolgálatok: mikor és hol ismerték meg egymást? Hány gyermeket szeretnének? Van-e megfelelő lakásuk? Szüleik segítik-e családalapításukat? A következő 15 esztendőben háromévenként újra megkérdezik ugyanezeket a fiatalokat: megvalósultak-e terveik, elképzeléseik? Születtek-e gyermekeik? Életkörülményeik kedvezőek-e? Terveik és helyzetük Nem véletlenül érdeklődnek éppen e nemzedék tagjaitól ök ugyanis abban az időszakban születtek, amikor országunkban sok nő szakította meg terhességét, kevesebb gyermek jött a világra, mint az azelőtti és az azután következő években. Családalapítási terveik, anyagi helyzetük nem közömbös társadalmunknak. E vizsgálatsorozatot 1966- ban kezdték meg, miután az ötvenes évek második felétől egyre nagyobb mértékben csökkent a születések száma. A vizsgálat után következő évtizedben a népesedéspolitikai határozatok, rendelkezések bizonyos mértékig kedvezően befolyásolták a fiatalok életkörülményeit, a népesedési helyzetet. Amíg a fiatal párok kétharmada házassága kezdetén a szüleinél, rokonainál, ismerőseinél lakott, több mint 10 százaléka albérletbe kényszerült s csak mintegy ötödé kezdte a közös életet önálló lakásban, addig házasságuk hatodik évében több mint 70, tizennegyedik évében 90 százalékának külön otthona volt. Az önálló lakásban élő házaspároknak több a gyermeke, mint azoknak, akik családtagként élnek. Az 1966-ban házasodott nők — a népességpolitikai határozatok hatására — házasságuk 14. évéig több gyermeket hoztak a világra, mint amennyit házasságkötésük előtt terveztek. Kevesebben szültek két gyermeket, mint amennyien szerettek volna, viszont többen — terveiket túlhaladva — három-négy gyermeknek adtak életet. Hullámzó statisztika Az 1974-ben házasodott nők az első hat évben több gyermeket szültek, mint az 1966- ban házasodottak ugyanannyi idő alatt, főleg az 1973-as népesedéspolitikai intézkedések ösztönző hatására. Többségük azonban 1980-ban kevesebb gyermeket kívánt, mint amennyit kezdetben tervezett. Az egy gyermeket kívánók aránya megkétszereződött, s a három gyermeket tervezőké 20 százalékról 13 százalékra csökkent. Vegyszerártalom Minden évben visszatérő probléma: nem megfelelően használják a növényvédő szereket a háztáji gazdaságokban, kiskertekben. Emiatt számosán betegednek meg. Az idén az eddigieknél is több ilyen mérgezés volt az utóbbi hetekben is. Dr. Dési Illés, az Országos Közegészség- ügyi Intézet főosztályvezető főorvosa szerint: akárcsak a nagyüzemeknek, a kistermelőknek is be kell tartaniuk az e szerek használatára vonatkozó előírásokat. Tájékozatlanságukkal, gondatlanságukkal ugyanis veszélyeztethetik mind a maguk, mind a fogyasztók egészségét. Fontos tudnivaló: csakis a megengedett és megfelelő koncentrációjú szereket használják a kistermelők, azokat is csak az utasítás szerint, és védőruhában permetezzenek. Súlyos következményei lehetnek annak, ha nem fedik be testüket, amikor ezekkel a szerekkel dolgoznak. Lényeges az is, hogy csak annyi permetezőszert készítsenek elő, amennyit felhasználnak, a szerek göngyölegjeit pedig égessék el. A permetezőruhákat ne mossák más holmival együtt, a mosóvizet pedig a permetezett területen öntsék szét. A permetezett növények gyümölcsét csakis az előírt várakozási idő eltelte után értékesítsék. Smhadstrandok — engedély nélkül A víz ezernyi veszély hordozó ja Sokan sóhajtoznak munkahelyükről útban hazafelé a zsúfolt és fülledt autóbuszokon, villamosokon: bárcsak nyakig merülhetnének valamelyik strand hűs vizébe! Lelki S3£ipeilf előtt megjelenik a reklámfiimekröl ismert kép: á több holdas, árnyas park, a kristálytiszta habokból felbukkanó sellő szépségű leányzó. Türelmetlenül várják a hétvégét, hogy végre kivehessék részüket a paradicsomi boldogságból. jára vagy a rne^ye valamelyik elhagyatott bányatavához. Itt ugyan nem állhatnak sorban órákat a lángosért, és a kabinnal együtt hiányzik a kabinos néni is, de hallani a szél susogását és a víz nem a benne hemzsegő emberi testektől fodrozódik. Kell a kikapcsolódás Szombatra azonban valahogy megváltozik az , idilli kép. Déltájt a hűs víz már nem nevezhető kristálytisztának, s a karcsú hölgyeken kívül vaskos nagymamák, visíto- zó kölykök és magnót bőgető kamaszok is helyet kérnek a strandokon. Ordít a megafon, a medencékben legfeljebb állóhelyhez lehet jutni. S, ha sikerül szert tenni egy törülkö- zőnyi pázsitra, az arrajárók habozás nélkül a napkúrázó fejére hamuznak, szerencsésebb esetben csak meggondolatlanul szanaszét nyújtott végtagjain esnek keresztül. A gyengébb idegzetű pihenni vágyók tehát elhessegetik maguktól a csalogató reklám- film-kockákat és más kikapcsolódási lehetőség után néznek. Aki mint telektulajdonos, nem birtokolhat egy darabka természetet, útra kel, hogy csendes, nyugodt vízparti közterületet keressen magának. Így jutnak el a Duna partMagyar—szovjet együttműködés Integrált áramkörök /Megkezdték az első szovjet technológiai sor felszerelését a Mikroelektronikai Vállalatnál. Az ott meghonosuló új technológiával jövőre megkezdik a különféle integrált áramkörök próbagyártását, 1985-ben pedig a nagy sorozatú termelést. Addigra már valószínűleg egy másik, hasonló: gyártósort is felszerelnek az üzemben. Ily módon jelentős lépést tesz a magyar ipar az elektronikai központi fejlesztési program megvalósítása útján. A magyar és a szovjet elektronikai ipar között már eddig is széles körű termelési és műszaki-tudományos együttműködés alakult ki. Az Ipari Minisztérium a szovjet műszeripari, rádióipari, hírközlési eszközöket gyártó és az elektronikai ipari tárcákkal munkacsoportokban rendszeresen egyezteti a fejlesztéseket és a kölcsönös szállításokat. Hasonló intenzív kapcsolatot építettek ki' a szovjet gyógyászati eszközöket gyártó iparral is. A minisztériumok közötti együttműködést egyre inkább a közvetlen vállalati kapcsolatok teszik eredményessé, például az Egyesült Izzó közösen fejleszt a Szvetlána és a Melz egyesüléssel, a Medicor és a MOM pedig számos grúz és balti köztársaságbeli vállalattal. Az elektronikai ágazatban a legszélesebb körű együttműködés a számítástechnikában a járműipari részegységek gyártáséban és a komplett mezőgazdasági laboratóriumok szállításában valósult meg. Fürödni tilos! Ezek az úgynevezett szabadstrandok. Ami a köznyelv szerint azt jelenti, hogy nincs kiépítve, bekerítve, nem kell belépődíjat fizetni. Csakhogy, mint azt Tóth József, a Pest megyei Tanács - vízügyi csoportvezetője elmondta, ezek a területek tulajdonképpen nem szabadstrandok. Ugyanis, a nemrégiben készült felmérés alapján talán 3-4 olyan természetes vizű strand van a megyében, ahol eleget tettek a biztonságtechnikai, vízrendészeti feltételeknek. — Mivel a szabad vizeknél nincs kiépített meder, nagyobb a balesetveszély. Ismerjük a nyár végi —idén már nyár eleji! — szomorú statisztikákat, még a strandokon, a sekély vízben is sokan megfulladnak, elsősorban saját felelőtlenségük következtében A természetes partok kiépítése, a háttérlétesítmények megteremtése az ivóvízcsap, a W. C., zuhanyozó létrehozása legalább olyan beruházást igényel, mint a mesterséges strandok építése. Ráadásul ezeknek a fenntartása ráfizetéses. Jelenlegi anyagi helyzetünkben legfeljebb olyan kezdeményezésekre támaszkodhatunk, amelyeknél valamilyen gazdálkodó szervezet vagy vállalat hozzájárul a költségekhez. Megszoktuk már a Duna mentén, hogy csaknem mindenütt a fürdést tiltó táblákkal találkozhatunk. Megkérdeztük dr. Somosi Györgyöt. a Pest megyei KÖJÁL igazgatóhelyettesét, vajon a víz szennyezettsége okozza-e a tilalmat? — Részben az, részben az anyagi nehézségek. Ahol a tanács nem tudja megteremteni a háttérlétesítményeket, nem tud őrszemélyzetet, mentőcsónakot biztosítani, hiába jó a vízminőség, nem szabad fürdeni, mert veszélyes. Ugyanakkor előfordul az is — például Visegrádon, Sződli- geten vagy a Ráckevei-Duna- ág több településén —, hogy a növekvő szennyezettség, a szalmonellafertőzés veszélye miatt nem adunk működési engedélyt. Sok helyről azonban nem Is kérnek. Nem biztos, hogy a szigorú követelményeknek a szerény fabódék megfelelnek. A strandolók azonban mit sem tudnak a fejük fölött zajló vitákról, az ő érdekeiket védő rendeletekről. Tele a du- nabogdányi föveny, s Kisorosziban. a legalitáshoz szükséges egyetlen mellékhelyiségre néha 40-50 ezer ember jut. Pedig a Duna habjain csak azért nem látszik a szennyezettség, mert már régóta megkülönböztethetetlen, gyanús hordalékokat sodor magával. Elmaradt rekultiváció A bányatavak sokkal tisztábbak — folytatja dr. Somosi György. — Általában egyes, néhol kettős minőségi osztályú a vizük. Vigyázunk is, hogy parcellázásokkal és az ezzel járó szennyvízbevezetésekkel ne rontsák a helyzetet. Csak hát, az ilyen tavak veszélyesek. Mert hirtelen mélyül a medrük, és így köny- nyen beléjük fullad az, aki nem tud úszni. S, ha már nem lehet abban bízni, hogy a felnőttek felelősséget éreznek saját életük iránt, igyekezni kell legalább azt elérni, hogy o következő generációk ne legyenek ennek a veszélynek kitéve. Tanuljanak meg úszni is — olyan természetesen, mint járni, szaladni, kerékpározni. Erről gondoskodni az iskola és a szülők felelőssége. — Sokkal könnyebb lenne a dolgunk — fejezi be Tóth József, a Pest megyei Tanács csoportvezetője' a beszélgetést —, ha a kavicsbányák művelői eleget tennének kormányrendeletben meghatározott feladatuknak. A művelés befejeztével egy rekultivációs tervet kellene készíteniük és gondoskodniuk a vízfelület hasznosításáról, a part rendezéséről. Márvány! Ágnes
