Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-13 / 164. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM 1983. JŰLIUS 13., SZERDA / / Szárítani alig kell Megbecsülik a kembápestkaf Embert próbáló kánikula ne­hezítette az elmúlt napokban a földeken serény ke dők dolgát. A sárga gabonatáblákon szor­galmasan térülő-forduló kom­bájnok vezetőfülkéiében még negyven foknál is melegebb volt. S mintha nem lenne elég megpróbáltatásnak a to­rokszárító, tikkasztó hőség még a gépet kísérő porfelhő kellemetlenségeivel is meg kell küzdeni. Ráadásul nem nyolc­órásak a műszakok. hanem aki nyeregbe száll, az tizen- két-tizennégy órát is lehúz na­ponta. Tény és remény Ezen persze kar lenne so­pánkodni, mert ilyen a kom- bájnosok sorsa, s ennek meg­felelően becsülik őket, megad­ván a munkájuk szerint járó tisztes fizetséget, s kijut mindabból a figyelmességből, amely étel, ital formájában elviselhetőbbé teszi munkál­kodásukat. A géppark általá­ban ütőképes, noha az idén is alkatrészhiány árnyékolta be a felkészülést és ékszíjakat sem könnyű beszerezni. A szállítással, gabonaátve- bellel nincs gond, fennakadás­ra eddig nem volt példa. A baj inkább a termés mennyi­ségével van, amely az aszá­lyos időjárás következtében alatta marad a tervezettnek. Az őszi árpa levágása után úgy tűnik, hogy mindössze három nagyüzemben sikerült annyit termelni, amennyit re­méltek. A többiek néhány má­zsával, általában 12—15 szá­zalékkal elmaradtak a célul tűzött átlagterméstől. A szö­vetkezetek sorából kiemelke­dik — még a nehéz körülmé­nyek közepette is —, a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz, ahol felívelőben van a gabo­natermesztés. Látszik, hogy több gondot fordítanak rá. Népszerű a diákbérlet A tananyaghoz kapcsolódik Cegléd a mozinézés, filmúj­donságok tekintetében kivált­ságos helyen áll. Egyetlen filmszínháza amellett, hogy bemutató mozi, számos funk­ciót ellát. Bérleti előadássoro­zatokat szervez rendszeresen évek óta, megteremti a lehe­tőséget a külterület Lakossá­gának is, kiszállásokkal, vetí­téssel, hogy filmeket láthas­sanak. ősztől tavaszig népsze­rűek a diákbérleti előadások, nyári szünidőig a mesemozi és az ovimozi, melynek kere­tében gyakran az óvodákban vetítenek, helyszínre viszik az életkornak megfelelő rajz- me­se- és oktatófilmeket. Az 1982—83-as tanévben igen népszerű volt az iskola­mozi. Előadásait több mint 20 és fél ezer fiatal látta. A fil­mek amellett, hogy szórakoz- tatóak voltak, rendszerint va­lamely tananyaghoz kapcso­lódtak, irodalmi, történelmi, politikai, természettudományi mondanivalójukkal. Műsorra tűztek például a diáksereg számára, több megfilmesített kötelező olvasmányt. A Pest megyei Moziüzemi Vállalat az iskolamozit látoga­tó oktatási intézmények közül a legaktívabbakat jutalmazza. A feltételeket, melyek egyik pontja, hogy egy-egy diák mi­nél több iskolamozi előadást nézzen meg, jó előre ismerte­tik a szervező pedagógusokkal. A vállalat az elmúlt tanév eredményét most nyilvános­ságra hozta. Eszerint a 203. számú Bem József Ipari Szak­munkásképző Intézet és a Mé­száros Lőrinc Általános iskola 3—3 ezer forint pénzjutalmat kapott, mivel a diák moziné­zők száma az iskolai létszám nyolcszorosát elérte, illetve meghaladta. A szakmunkás- képzőben például 1100 gyerek tanult, az iskolamozi előadá­sokon több, mint 9 ezren vet­tek részt, vagyis egy-egy diák 8—9 előadást is megnézett. A Mészáros iskolából a su­limozi előadásokra összességé­ben 10 ezer 98 gyereket vittek el. Ez az általános iskola egyébként megyei győztes is volt már. Létszámához mérten szép eredményt mutatott fel az Április 4. Közgazdasági Szakközépiskola, amelyik 1200 forint, az Örkényi úti külterü­leti általános iskola, amely 1800, forint, a csemői általános iskola, amely 1200 forint és a kőröstetétleni, amelyik 1500 forint pénzjutalmat kapott a megyei vállalattól. Az összeget oktatási célra, diiákművelő­désre használhatják fel a szeptemberben kezdődő tanév­ben. Sok látogatója volt a diák- bérlet-sorozat előadásainak: Cegléden 2700 bérletest tartott számon a Szabadság Filmszín­ház. Iskolamozi előadásokat sorra rendeztek a Budai úti, a Körösi úti és a kisegítő is­kolában is, ahová helyszínre vitték a szükséges berendezé­seket a vetítéshez. A mikro- buszon utazó mozi eljutott a jászkarajenői, a kőröstetétleni, a mikebudai iskolába is. Az ősszel kezdődő új tanévre már kész a mozis program. Oktató, ismeretterjesztő kis- filmekből bőviben lehet majd válogatni, jut a nagyobbaknak szóló szórakoztató témájú is. A Szabadság Filmszínház a lehetőségeivel élve csatlako­zik műsorajánlatával az idei Ceglédi ősz eseménysorozatá­hoz, miszerint óvodásoknak kilenc, diákoknak tíz. felnőt­teknek hét érdekes filmet kí­vánnak műsorra tűzni. E. K. így 46 mázsás hektáronkénti őszi árpa mennyiséget érteK el, és a búza sem keltett csa­lódást. Cserepartnerek A hét végén több üzemben befejezték a kenyérgabona aratását. Nem a gazdaságo­kon múlott, hogy a szépneK mutatkozó táblákon ürese« voltak a kalászok, apró, be­sült szemű a termés. A beta­karítás tétjét mindenhol ko­molyan vették, becsülettel ké­szültek rá, így hát a gazdasa­gok nem hibáztathatok. Az üzemek közötti jó kapcsolatra, egymás segítésére az idén is számtalan példa van. A Ceg­lédi Állami Tangazdaság pél­dául a helybeli Lenin és a csemői November 7. termelő- szövetkezettel alakított ki gyümölcsöző kapcsolatot. Miután Észak-Magyarországon két héttel később lehet vágni a termést, ilyesfajta géo- és szállító jármű kölcsönzésre is van példa. A Lenin Tsz Nagy­oroszival, a nagykőrösi Mészá­ros János Diósjenővel, a tör­teti Dózsa Pásztóval áll cse­repartneri kapcsolatban. A gabona szárítására ezen a nyáron kisebb mértékben van szükség. Az abonyi József At­tila Agroláng kazánja — ve­gyes tüzelésű lévén —, lehető­vé tette, hogy. egyetlen csepp olaj felhasználása nélkül mű­ködjön a szárító. r Uj mag a földben A betakarítással együtt iá­ró járulékos munkák, a szal­malehúzás, bálázás, tarlóhán­tás is megfelelő ütemben ha­lad. A másodvetésekre nem kellett ösztönözni a közös gaz­daságokat. A tervezett terüle­ten már a földben a silókuko­rica, csalamádé, takarmányci­rok magja. Ahogy tudják, pró­bálják csökkenteni a vesztesé­get, a számottevő termés- kiesést. A kukoricának sem használ a nagy szárazság, sodródnak a levelei. A legelők egy része kisült, a lucerna második kaszálása kitolódik, minden növény megsínyli a kímélet­len időjárást. T. T. Klint a csikós a passión Boldogulni munkával lehet Jövedelmező a Jószág, a dohány Kocséron innen, a Kutyaka­paró csárdán túl, az út mellett találni Urbán Miklós tanyáját. A ház körüli tágas udvar a kerttel együtt 836 négyszögöl, hozzá tartozik még másfél hold legelő és közel két hold ház­táji, megművelt föld. A gaz­da Tiszakécskéről származik, másfél éves volt. amikor Ko- csérra került. Tanyáját 1964- ben vásárolta meg, azóta itt él feleségével. Mindketten tsz- nyugdíjasok. Már az említett területi ada­tok is arra utalnak, hogy kiter­jedt háztáji gazdálkodást foly­tatnak, de igazán csak úgy ér­zékelheti az ember, hogy mi mindennel foglalkozik a koro­sodó házaspár, ha körültekint a portán és meghallgatja a ta­nya gazdáját. — Akár viccben, az ing­gombtól a repülőig minden ta­lálható nálunk — mondja ke­délyesen a férfi. Majd komoly­ra fordítva a szót, így folytat­ja: — Van négy anyadisznó, három tehén, ebből kettő fe­jős, a harmadik vemhes, vár­juk a kis bocit. Aztán találni itt aprójószágot, csirkét, tyú­kot, libát, és — az udvar füves része felé mutat — van egy öszvérem. — Fuvarozik? — Á, dehogy, a háztájiban használom. Ügy húz. hogy az nem igaz. Csak egy bűne van: harap. Itt a bizonyíték — és kezét kinyújtva mutatja a kar­ján a sebhelyet. — Nem ez az egyedüli eset, csak ez valahogy nagyon jól sikerült harapás volt és megmaradt a helye. Ennek ellenére nem harag­szom rá, mert munkaszereteté­vel kárpótol. Nem régen még tíz kecském is volt, de nyolcat eladtam, sok kárt tettek, min­dent lerágtak. Ezt a kettőt is csak kipányváza lehet tartani. Tej hajnalban — Sokak szerint a szarvas- marhatartás nem kifizetődő. Igaz ez? — Ennyire részletesen nem számolgattam. A takarmányt részben a közeli boltban szer­zem be, részben megterem. Mariskám, mennyi tejpénzt szoktunk kapni? — fordul a közelünkben üldögélő asszony felé, aki láthatóan azonnal számolgatni kezd. — Körülbelül négy-négy és félezer forintot — mondja ki az eredményt. — Ezután valamivel még több lesz, mert mostanában naponta már negyven litert fe­jünk — folytatja a férfi. — Mégis erősen foglalkoztat a gondolat, hogy kettőtől megvá­lók. Sok munka van velük és mi tagadás, kezdünk elfáradni. Minden reggel négykor kelek fejni, mert 6 órakor már itt van a gyűjtőkocsi és addig még le is kell hűteni a tejet. — És a sertés? Könyvek között, nyáridőben — Hányán dolgoznak itt o tanyán? — Ketten a Mariskámmal — és a feleségére néz. — Ha nagyon összesűrűsödik a mun­ka, napszámba elhívom a ba­rátomat és Sándor fiam is el­jön segíteni. Most például ép­pen itt van. A szőlőt permete­zi. — Kifizetődő a háztáji gaz­dálkodás? A férfi először mosolyog ap­ró bajusza alatt, aztán csak ennyit mond: — Megélünk, na! Elégedetten Festés miatt egy időre bezárta ajtait a ceglédi járási-városi könyvtár. A felfrissült helyiségek és természetesen az olvasmányok most ismét a városlakók rendelkezésére állnak. Kölcsönzési idő szombaton is van, 8-tól 18 óráig. Apá i-Tóth Sándor (elvétele Urbán Miklós és öszvére, a harapós — Még az jobban adja a pénzt, bár most két disznóval póruljártam. Nem régen fial­tak. Az egyiknek 6, a másik­nak 2 malaca lett, abból is az egyiket agyonnyomta, így most a két anyának összesen hét ki­csinye van. Mindkettőt befo­gom hizlalásra és leadom. Pénzhozó növény A ház körül, a kertben kü­lönféle zöldséget, emellett sző­lőt, a közel két hold háztáji­ban pedig jórészt kukoricát és dohányt termesztenek XJrbá- nék. Az utóbbiból tavaly pél­dául 600 négyszögöl volt, az idén hasonló területen terebé­lyesednek a jókora levelek. — Szeretek a dohánnyal fog­lalkozni, mert nem nehéz a művelése és gazdaságos. A múlt évben is körülbelül két tehén árának megfelelő össze­get kaptam. Az a baj, hogy újabban nem annyira szerző­dik az ember, amennyire akar. Korlátozták. Gondolom, mert sokan termesztenek. Nemcsak itt a környékünkön, hanem Nagykőrösön meg hát Szabolcs megyében és ki tudja még, hol. Pedig úgy hallottam, hogy a nagy gazdaságok sorra felhagynak termesztésével, mert munkaigényes. Urbánék semmi pénzért nem cserélnék el a tanyai életet, nem kívánkoznak sem a köz­ségbe, sem a városba. — Nincs párja ennek a sza­bad életnek. Ügy érzem itt magam, mint a hortobágyi csi­kós a pusztán. Ha beköltöznék a faluba, ott ingben, vasalt nadrágban illene járni. Itt vi­szont nem. Ilyenkor nyáron, napközben nagy ritkán öltök magamra felső ruhaneműt, Reggelenként kimegyek ide az út mellé, kipányvázom a tehe­neket, majd kicsit leülök a2 árokpartra. Nézem ezt a cso^ dás, szép természetet és hall­gatom a csendet. Aztán, ha a közeli tanyák lakói közül va­laki erre jár, jót beszélgetünk. Ezeket a hétközi reggeleket semmivel sem tudnák nekem pótolni. Különben is nem hiányzik nekünk itt semmi. A házat most rendbe hozatom, már meghozták az anyagot, várom, hogy jöjjön a kőmű­ves. Többféle újságot járatok, van rádiónk, tehát nem va­gyunk elzárva a külvilágtól. Egyébre pedig nincs szüksé­günk. Urbán Miklós felfogásával lehet, többen vitatkoznának. De hadd mondjuk még el, hogy a nyugdíjas téesz-tag 62 esz­tendős, ám nem látszik ötven- ötvenkettönél többnek és mint az elmondottakból kiderül, munkabírása a vélt korához il­lő. Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc Sportolók tábora Nyári edzés: lépéselőny Önköltséggel, kedvezménnyel A Ceglédi VSE és a Vasutas Klubkönyvtár már az elmúlt évben is szervezett nyári nap­közis tábort. A vasutas szülők gyermekeinek heteken át le­hetővé tették — szervezett kö­rülmények között — a szabad idő hasznos kitöltését. A költ­ségeket akkor a rendező szer­vek teremtették elő. A CVSE ebben az évben még nagyobb feladat megoldá­sára vállalkozott. Amellett, hogy a vasutas gyerekek je­lentkezését ezúttal is várták és elfogadták, három további cso­portot is kialakítottak, melyek­ben a klub fiatal sportolói kap­tak helyet. Június 20-tól hat héten át az asztaliteniszezők, birkózók, labdarúgók, vízilabdázók és tornászok naponta változó idő­tartamú. általábon 2—4 órás edzéseket tartanaik. A tábor létszáma megközelíti a száz főt. Az érdeklődést az sem csökkentette, hogy ebben az évben a költségeket már a gyerekek szüleinek kellett vál­lalniuk. A több mint kéthónapos nyári szünetben a diákok csak alkalomszerűen sportolnak. Ve­szítenek korábbi edzettségük­ből, s a sportkörök edzőinek igencsak igyekezniük kell, hogy szeptembertől bepótolják az elmulasztottakat. A fejlődés pedig — ami az igazi cél — csak ezután következhet. — Mi is erre gondoltunk, amikor hozzáfogtunk a szerve­zéshez — mondotta Magyar László, a CVSE ügyvezető el­nöke. — Tudjuk, hogy a mos­tani munkával vetélytársaink- kal szemben lépéselőnyre te­hetünk szert. A utánpótlás tag­jai nemhogy felejtenének, ha­nem gyarapíthatják tudásukat, ügyességüket. Az eddigi ta­pasztalatok azt bizonyítják, ér­demes volt fáradoznunk, így a jövőben ebben a rendszerben kívánjuk a napközis foglalko­zásokat meghirdetni. A részletekről, a programról az egyesület módszertani elő­adójától, Takács Jánosnétól érdeklődtünk. — Igyekeztünk változatossá­got vinni a foglalkozásokba. Az edzések mellett a szabad időben kirándulásokat (Kecs­kemétre, a Putrisarki erdőbe, kerékpárral a Kámáni erdő­be), strandlátogatást, kulturá­lis órákat szerveztünk, sőt a nagyobb fiúk az egyik nap lo­vagolhattak is a tápdószent- mártoni termelőszövetkezet lo­vasiskolájában. — Az edzéseket szakembe­rek vezetik, az egyéb progra­mok lebonyolításában négy pedagógus segít. Az étkezése­ket is ők felügyelik. Tízórait, majd a Kossuth Étteremben ebédet kapnak a gyerekek. — A részvétel önköltséges, de ehhez a ceglédi üzemek, vál­lalatok segítségével — akik a kirándulásokra járműveket bocsátanak a rendelkezésünk­re — jelentős kedvezményt tudtunk adni. Támogatást je­lent az is, hogy a strandfürdő­ben a belépődíjnak csak a fe­lét kell megfizetnünk. U. L. Vidám műsor Július 14-én, csütörtökön este fél 8-kor vidám műsoros est lesz az albertirsai művelő­dési házban. A jó hangulat­ról Aradszky László, Latabár Kálmán, Bárdy György, Szán­tó Károly és Molnár Margit gondoskodik. ISSN 0133—350» .(Ceglédi Hírlap) »

Next

/
Oldalképek
Tartalom