Pest Megyei Hírlap, 1983. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-13 / 164. szám

költözés, s a bontás után kez­dik a Nemzeti Bank új épüle­tének alapozását. Akik tehát szeretik a mozgást, a nyüzs­gést, s kibírják a vele járó kellemetlenségeket is, nyu­godtak lehetnek. Még jó né­hány évig az átalakulás lesz a jellemző a gödöllői városköz­pontra. G. Z. Messziről fifft vendégek Eszmecser®, tanulás, baráikozás Az elmúlt héten ismét ran­gos esemény színhelye volt a gödöllői városi-járási Petőfi művelődési központ. Itt ren­dezték meg ugyanis az önkén­tes néprajzi és nyelvjárási gyűjtők XI. országos találko­zóját. Számunkra különösen szép pillanat volt, amikor a Sebestyén Gyula-emlékérem­mel jutalmazott önkéntes gyűjtők között üdvözölhettük Hintalan Lászlót, a művelődé­si központ előadóját, aki első­sorban a hévizgyörki népi gyermekjátékok összegyűjté­sével, majd sajtó alá rendezé­sével érdemelte ki az elisme­rést. Kiállítás, séta A tanácskozás négy napja alatt több mint harminc elő­adást hallgattak meg a nép­rajz szakemberei, akik számá­ra a rendezők gazdag szabad­idős programról is gondoskod­tak. Az Agrártudományi Egye­temen rendezett ismerkedési est a baráti beszélgetés mel­lett arra is jó volt, hogy Po- lónyi Péter diaképeinek és előadásának a segítségével a résztvevők ízelítőt kapjanak a Galga-völgy néphagyományai­nak gazdag, máig megőrzött viláeából. Nagy sikere volt Fábián Éva és Szvorák Kata­lin Hegyen-völgyön járogatok vala címmel rendezett népdal­estjének. Az ország minden ré­széből összesereglettek város­néző sétán ismerkedtek Gö­döllővel. A tanácskozás ideje alatt a városi művelődési köz­pont Pest megye néprajzi iro­dalmából rendezett kiállítást. Hagyományőrzés Mindezek, és a le nem írt programok is bizonyították azt a gondoskodást és szere te­tet, amellyel a város — ven­dégszerető híréhez méltóan — igyekezett megszervezni a ta­nácskozásra összegyűltek hasz­nos időtöltését. Nagy érdeklő­dés előzte meg 'a tanulmányi kirándulást a járás községei­ben. Utána több gyűjtőtől hal­lottuk: — Nemcsak a város, de a járás községei is jelesre vizs­gáztak vendégszeretetből, ba­rátságból és a hagyományok tiszteletéből. — A községekbe szervezett látogatás előkészítésében je­lentős munkát vállalt Földi Sándor, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára. — A találkozó előkészítése­kor vetődött fel a jogos kíván­ság: jó lenne, ha az ország minden részéből érkezők meg­ismernék és elvinnék hírét a járásban folyó hagyományőr­ző, hagyományt éltető munká­nak — mondotta Földi Sán­dor. — Először úgy terveztük, közös autóbusztúrán mutatjuk be a járást, de később ezt az ötletet elvetettük, mert ez a mód nem adott volna lehetősé­get az emberek közötti eszme­cserére, a személyes, baráti érintkezésre. Felkerestük a Galga menti termelőszövetke­zeteket és kértük segítségüket. Megértő támogatást kaptunk, s ennek köszönhetően négv köz­ségbe — Galgahévízre, Galga- mácsára, Hévízgyörkre, Zsám- bokra — indultak a zsúfolt buszok. Asszonykórus Sajnáltam, hogy csak egy helyen lehettem jelen, s ezért részletes tájékoztatást csak er­ről a találkozóról adhatok, de a beszámolókból tudom, csak percek kellettek, hogy vendé­gek és vendéglátók barátok­ként üljék körül az asztalokat. Zsámbokon Lapu Istvánná, Makádi Mihály és Szabó Ist­ván, a népi együttes veterán­jai vitték a szót. Galgamá- csán Vankóné Dudás Juli be­szélt életéről, mutatta be ké­peit. A jó hangulat kialakítá­sát segítették az általa veze­tett népi együttes tagjai. Gal- gahévízen énekszóval, egykori történetek felidézésével emlé­keztek a régi gyöngyösbokré­tára. Hévízgyörkön az asszonykó­rus tagjai voltak a vendéglá­tók. s miután az ideérkezőket én kalauzoltam, részletesebben is szólhatok a közösen eltöl­tött csaknem négy órán át tar­tó barátkozásról. A művelődési ház előteré­ben régi szokás szerint pogá­csával — a kórus tagjai sütöt­ték —, s egy-egy kupica való­di, Györkön főzött kisüsti pá­linkával üdvözölték a vendé­geket, akik ezután rövid tájé­koztatást hallgattak meg a tele­pülés gazdasági, társadalmi, kulturális életéről, s arról a tizenhárom éve folyó tudatos tevékenységről, melyet dr. Ba­lázs József né nyugalmazott tanítónő vezetésével tizenöt asszony végez a néphagyomá­nyok megmentéséért, megis­mertetéséért és további meg­őrzéséért. Bazsik Edit és Fercsik Anna énekkettőse bizonyította, hogy a ^tizenévesek is szívesen ének­lik a Galga menti népdalokat. Sápi Pálné Homoki Julianna egykori nép gyógymódokról mesélt. Az asszonykórus újabb és újabb népdalcsokrokat éne­kelt. Visszatérés Kispista István, a rádió ri­portere mondta búcsúzáskor Réti Istvánnak, a hévizgyörki nyugdíjasklub vezetőjének. — Nagyon sajnálom, hogy csak egy műsorra való hang­szalagot hoztam magammal erre a délutánra. De visszajö­vök, mert amit itt láttam, hal­lottam, azt az egész országgal meg kell ismertetni. Fercsik Mihály ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Labdarúgás Jobban sikerült a tavasz Régen tapasztalt gyenge őszi szezont hagyott maga mögött a GSC öregfiúk csapata: ti­zenegy mérkőzésen mindössze hat pontot gyűjtöttek, a telje­sítmény nem érte el a har­minc százalékot. A Középcso­portban mindössze egy csapat volt, amely a mieink mögé szorult, s a gárda a kiesőhely környékén várta a tavaszi folytatást. A gyenge szerepléshez az is hozzájárult, hogy gyakran csak tíz emberrel tudtak kiállni az öregfiúk. Nem volt ritka, hogy négy-öt gólos vereséggel fe­jezték be a mérkőzéseket, sőt volt olyan találkozó, amikor az ellenfél 8-1-re győzött. Gyökeresen megváltozott a helyzet a tavaszi évadban, amikor csatlakoztak a csapat­hoz a Ganz Ssb játékosai közül a harminc évü­kön igencsak túllévők, vala­mint ggy igazi karmester is: Kaiser László, aki be-beugrott játszani. Budai László kapus az egész tavaszt végigvédte, remek portása lett a csapat­nak. Majdnem a fél szezon­ban játszott, még új ember­ként Kőszegi, Hegedűs és Rab János, Így nem véletlen, hogy a megerősödött társaság ta­vasszal az őszi pontoknak több mint kétszeresét szerezte meg, a középmezőnyhöz zárkózott fel, s végül a nyolcadik he­lyen végzett. A felsoroltakon kívül állan­dó csapattagok voltak még: Rab Péter, Jávorszki, Tasnádi, Kajdi, Juhász, Báthori, Sár­réti, Temesvári és Markó. A tavalyi őszt jobb elfelej­teni, csak a szép tavaszra keli gondolni! Annyit érdemes még megjegyezni, hogy ha mindkét szezon egyformán jól sikerül, akkor még a bajnok­ság megnyerése sem lett vol­na elképzelhetetlen. Majd ta­lán a következő bajnokságban! M. G. X. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM 1983. JÚLIUS 13., SZERDA :pül a fandcsháza és a rendörkapitáziyság A városközpont áj arculata A nop programja Gödöllő, művelődési központ: A Pest megyei ifjúsági ama­tőr csillagász találkozó. Elő­adó Ponori Thewrewk Aurél: A csillagászat évezredei. Nap­tárunk története, délelőtt 9 órakor. Kevés dolog kavarja fel úgy a kedélyeket Gödöllőn, mint a városközpont ügye. Miért kel­lett lerombolni — így az egyik fél. Értéktelen volt, még így is kíméletesen bántak vele — így a másik. De akárhogyan is alakult, mi a jövendő sorsa? Mit építenek még ide, miért nem amazt, mikor lesz kész... és így tovább. Sokféle véle­mény, kérdés, ki-ki fújja a magáét. Fél év előny Képzeletben háromfelé oszt­hatjuk a tágabb központot. Az egyik részen a kastély, a művelődési központ, az Alsó­park oldalán sincs még min­den kész; a park egyelőre ren­dezetlen, a városgazdálkodási vállalat ósdi épületeit csak ez­után bontják, a helyére kerül a buszpályaudvar. A másik oldalon a Szabadság tér beépí­tése befejeződött, de még itt sincs végleges kép, nem is be­szélve a Kossuth Lajos utcá­ról és a Dózsa György útról. De mindkét résznél zajosabb az élet a mostani nagy épít­kezések környékén, ott, ahol a tanácsháza és a rendőrkapi­tányság leendő épületein dol­goznak. Ezekről kértünk tájé­koztatást Bamberger Károly­iéi, a városi tanács elnökhe­lyettesétől. Megtudtuk, hogy a tanács­háza építői, a Pest megyei Ál­lami Építőipari Vállalat dol­gozói olyan előnyt szereztek a munkában, hogy egyelőre úgy tűnik: a szerződés szerinti 84 cecemberi határidőt akár egy fél évvel is előbbre hozhat­ják. Ehhez persze további erőfeszítések, jó együttműkö­dés kell. Feltétel az is, hogy még az ősszel a helyükre ke­rüljenek az ajtók, ablakok, s hogy elkészüljenek a fűtési rendszerrel, hiszen- ahogv mondják, csak így télíesíthetö a munkahely Vagyis ekkor dolgozhatnak télen is a szak- iparosok az épületen belül. Ajtók, ablakok A gyorsításhoz elegendő munkásra, s persze pénzre is szükség van, ezekről a "megyei tanács szakigazgatási szervei­vel folynak tárgyalások. Annyi bizonyos, hogy a szerkezetépí­tés a vége felé közeledik, ké­szülnek már a belső falak, s várják az ablakokat, ajtókat az alvállalkozótól, a Fémmun­kás Vállalattól, ök mégugyan- •s nem nyilatkoztak arról, hogy hajlandók-e igazodni a Hamarosan befejezik a szerkezetépítést a leendő tanácsházon. Óriás daru dolgozik a városi-járási rendőrkapitányság új épü­letén. Csiba József felvételei korábbra hozható határidők­höz. A városi-járási rendőrkapi­tányság új épülete, amely BM-beruházásban készül, az eredeti tervek szerint legké­sőbb 1985 első félévében ké­szül el. Az építők itt is tart­ják a határidőket, minden re­mény megvan arra, hogy két év múlva már mindkét, egy­mással szemben álló épület betölti rendeltetését. Ezzel pe­dig jelentős lépéssel jutunk közelebb a városközpont vég­leges kialakításához. Folytatás következik Igaz, a rendőrség épülete mellé már készülnek az új gimnázium tervei, de az épít­kezést legfeljebb a következő ötéves tervben kezdhetik meg A régi tanácsháza egy részé­nek helyén, a helytörténeti gyűjtemény és a Petőfi mozi épülete mellett pedig az át­Robin Hood nyila. Színes, szinkronizált szovjet film. Csak 4 órakor! örizetbevétel. Színes, szink­ronizált, francia bűnügyi film. Csak 6 és 8 órakor! Csak 16 éven felülieknek! A kiállítás még augusztus 21-ig tekinthető meg. Hancsovszki János felvétele Aranypókban — Jó napot! — Jó napot! — Mennyi is ez a női ru­ha? — Hatszáznyolcvanöt! — Jó, akkor kérem. De várjon csak! .Ez mintha itt hibás lenne. — Jaj, valóban. — De hát ez részletkér­dés. — Igen, a gyártó hibája. Mi nem tudunk minden da­rabot külön-külön átnéz­ni. — Pedig úgy tudom, hogy az Aranypók, az ugye ügyel a... — I..., igen, de! — No, jó napot! — Jó napot! F. L Járási végrehajtás A pártbizottság ülésé Nem indul a strandbusz Amint arról korábban la­punkban is beszámoltunk, a gödöllői Petőfi Művelődési Központ strandbuszt hirdetett tizenkét alkalomra, s olyanok jelentkezését várták, akik így, kényelmesen szerettek volna eljutni Hatvanba, rossz időben pedig valamelyik fővárosi fe­dett uszodába. A bérletfelhí­vásra azonban senki sem je­lentkezett, s az első alkalom­mal a helyszínen is legfeljebb nyolcan-tízen szerették volna igénybe venni a tavaly jól be­vált szolgáltatást. Ilyen kis létszámmal azonban nagyon gazdaságtalan a dolog, illetve igencsak drága lenne az uta­zás. Ezért a szervezők szomo­rúan, de lemondták a továb­bi strandbuszokat. Majd talán jövőre, ha nagyobb lesz az előzetes érdeklődés. Ülést tartott tegnap délután a gödöllői járási pártbizottság, Bállá János első titkár elnök­letével. A testület tagjai elő­ször Drabon József, a pártbi­zottság fegyelmi bizottságának elnöke előterjesztésében meg­vitatták és elfogadták a párt­fegyelmi helyzet alakulásáról és a pártfegyelmi munka ja­vításának feladatairól szóló jelentést. Második napirendi pontként Dicső Eleonóra, a pártbizottság osztályvezetője előterjesztésében megvitatták és elfogadták azt a jelentést, amely az MSZMP KB 1976. október 26-i az agitációs és propagandamunka feladatúi című határozatának járási végrehajtásáról szólt. Öt karikaturista tárlata Fonákja értelmezte színi Maga a kiállítás rendezője, Varga Kálmán, a művelődési ház munkatársa mondta —, s talán nem haragszik meg érte, hogy kifecsegem —, talán jobb lett volna, ha pályázaton írják ki a karikatúra-kiállítást, er­ről a bizonyos a XX. század­ról. Nem mintha a jeles szer­zők — Balázs-Piri Balázs, Brenner György, Dallos Jenő, Lehoczki István és Sajdik Fe­renc — nem lennének elég jók. Sőt: igazi profi mesterei szakmájuknak és sok-sok raj­zuk (ezúttal nem panaszkod­hatunk anyagszegénységre) va­lóban elénk tárja korunk fo­nákját, értelmezve ezzel színét. Ami a feltételes mód mögött rejlik, alighanem mégis egy hiáhyérzet kifejezése: a rajzok nagy többsége ismerős, talál­kozhattunk már velük a Ludas Matyi vagv más lapok humor­oldalain. így tehát ha erede­tileg mellbevágóak is, ismétel­ve veszítenek eredetiségükből. Akad persze jócskán olyan ka­rikatúra is, amit eddig nyom­tatásban nem láthattunk, s mondani sem kell, ezek így érdekesebbek, keményebbek. Van persze előnye is a hát­ránynak. Például az, hogy fel­nagyítva (vagy inkább ereqeti nagyságban, hiszen a nyomta­tásban kicsinyítik le őket) /lát­ható rajzok, montázsok érzé­kelhetőbbé teszik a technikai tudást, a zsonglőr ceruzakezé- lést, élvezhetőbbé a színeket, élőbbé a figurákat, gazdagab­bá a részleteket. S mintha így inkább lennének (hiszen azok) műalkotások a karikatúrák. Mind az öt művész ugyan­arról beszél, de mást tud. Tartalmilag és technikailag is. A szárítókötélre csipeszeit vagy paravánra függesztett kis műremekek mindegyike gyil­kosán ironikus, tiltakozó, a legtöbbje telitalálat, akárha környezetünk elemberteleníté- se, akár politikai kiskorúsá­gunk akár úrhatnám jellemhir báink, akár állatbőrbe bújta­tott szexuális útvesztésünk-út- * keresésünk a téma. S az emlí­tett halk hiányérzeteinkkel együtt is elégedettek lehetünk, e nyárinak gondolt, de messze nem uborkaszezoni tárlattal nem jártunk úgy, mint a Saj- dik-féle kutyacsapat. amely inaszakadt rohanásában el­hagyja azt a fickót, aki tudja a leánykutya nevét. • Gáti Zoltán LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA

Next

/
Oldalképek
Tartalom